#198 drenthe evo

2011-06-01 22:40:31

Válasz erre

Válasz #197. hozzászólásra

Az , hogy xartam rá , nem is jelentkeztem érte.

Nem volt vele kedvem kinlódani , meg úgy se lett volna jó , szárazság volt .

Amúgy se hiszek én már semmi ilyenbe , lehúzás mind :

Biostimulátor , Huminsav , Talajbaci , Timac műtrágyák(egymillióért egy mázsa)... Na meg az Amalgerol is talány , mert virágokon bejön , de nem hiszem hogy hektáronként olyan kevés dózissal 10000-ért kéne vele gxxxxxi...


A Nitrogénbe hiszek meg a MAP-ba !

Moderálta: (575) 2011-06-02 12:07:35

#197 .grün

2011-06-01 22:31:08

Válasz erre

Válasz #194. hozzászólásra

ha jól emlékszem valamelyik Ph-os megigérte, hogy kapsz egy kanna löttyöt
mi lett belőle ?

#196 drenthe evo

2011-06-01 22:26:56

Válasz erre

Válasz #193. hozzászólásra

Sehogy .

Az árán menj nyaralni , vagy tedd el Nitrogén műtrágyára.

#195 drenthe evo

2011-06-01 22:24:54

Válasz erre

Válasz #188. hozzászólásra

Ennyi...

#194 drenthe evo

2011-06-01 22:24:11

Válasz erre

Válasz #185. hozzászólásra

#193 krek

2011-06-01 19:26:35

Válasz erre

Ezek után hogy merje használni az emberfia!

#192 JD 4630

2011-06-01 19:19:22

Válasz erre

Válasz #191. hozzászólásra

a fekete romlott volt, miis egyszer kaptunk ha 1-2 napig nincs hűtőbe vége

#191 Sz J

2011-06-01 18:39:22

Válasz erre

Válasz #190. hozzászólásra

Bactofilt ahányszor rendeltem anyiszor más állaga volt a szernek... volt sárgás trutyi, fekete szenyvíz, és volt hogy tiszta csapvíz se szaga se szine. Pohárba kiöntve bárki megitta volna. Megreklamáltam hogy mit hoztak és egyből kicserélték... csak a területi képviselő húzta a száját rá először aztán elismerte hogy zsiványkodás van a dologban, de nem részletezte.

#190 Óhegyi Gábor

2011-06-01 17:02:43

Válasz erre

Nem akarok beleszólni,de ha már baci akkor Bactofil A v B,illetve a japán Microbion,több kollega használja ÉVRŐL_ÉVRE,szántóföldi zöldségtermesztésben megelégedéssel!

#189 Mézga

2011-06-01 12:49:49

Válasz erre

Válasz #188. hozzászólásra

én nem használtam bacit, de elválik egymástól két pulsaros napra. a török fele akkora, mint mellette az euralis. nézegettem, hogy mit baxhattam el, aztán rájöttem, hogy ott lett befejezve a tábla török neomával

#188 Sz J

2011-06-01 12:42:13

Válasz erre

Én tavasszal tettem 12ha zab alá egy menetben bedolgozva, kontrolnak hagytam 4,5ha-t. Semmiféle különbség nem látható a terület között. igazából a határt se lehet megmondani hol van. Cseppet se válik el a kettő.

#187 .grün

2011-06-01 11:46:46

Válasz erre

Válasz #186. hozzászólásra

na ezt fejtsd ki bővebben ...pl : minek volt méregzöld szine ?

kontroll volt e ?

#186 krek

2011-06-01 11:42:33

Válasz erre

Válasz #184. hozzászólásra
Ebben teljesen egyetértek veled és így is gondolom. Már azért se értettem amit tapasztaltunk, mert hát élő anyagról lévén szó. de a kkor mi lehet a magyarázat a (méregzöld színre ?).

#185 .grün

2011-06-01 11:40:25

Válasz erre

Válasz #183. hozzászólásra

amúgy tök mind1 mikor szórod nem lesz tőle több termés ....



(inkább idd el az árát .....az legalább látszik )

#184 .grün

2011-06-01 11:33:21

Válasz erre

Válasz #183. hozzászólásra

Mi is a Phylazonit baktériumtrágya? Hogyan működik?
A Phylazonit baktériumtrágya egy olyan baktériumtenyészet, amit a földbe juttatva értékes tápanyagokkal látja el a növényeket, méghozzá oly módon, hogy ezzel nem szennyezi a talajt.

#183 krek

2011-06-01 11:28:24

Válasz erre

Válasz #180. hozzászólásra
Aztán tényleg, lehet hogy igazad van abban hogy (marha vagyok).

#182 krek

2011-06-01 11:25:33

Válasz erre

Válasz #180. hozzászólásra

Szia! csak azért kérdeztem rá, mert az ismerősömnek maradt pár literje, rá fújta a búzájára és szemlátomást méregzöldebb lett tőle.. Szerinted???

#181 krek

2011-06-01 11:14:46

Válasz erre

Válasz #180. hozzászólásra

Mert?

#180 .grün

2011-06-01 11:09:49

Válasz erre

Válasz #179. hozzászólásra
ekkora marhaságot , hogy lehet kérdezni????

#179 krek

2011-06-01 11:04:44

Válasz erre

Válasz #178. hozzászólásra
Üdv Zoltán! Azt szeretném megkérdezni,hogy a Phylazonit használható-e levélre permetezve stb.A válaszod előre is köszönöm!

#178 Pintér Zoltán

2011-03-18 17:56:42

Válasz erre

Válasz #177. hozzászólásra
Üdv, egyenlőre nincs.

#177 gazda001

2011-03-18 14:50:15

Válasz erre

Válasz #176. hozzászólásra

van erről a szerről valami technológiai ismertetőd?

#176 Pintér Zoltán

2011-03-18 13:47:15

Válasz erre

Talajaink jelenlegi állapota

Az intenzív növénytermesztésnek köszönhetően a korábbi évtizedekben megnőtt a műtrágyák felhasználása és a kemikáliák (növényvédő szer, gyomirtó, talajfertőtlenítő, érésgyorsító stb.) használata, amelynek következtében talajaink fokozatosan elsavanyodtak. Ehhez járul még hozzá a nem megfelelő agrotechnológia is. Ezen tényezők összességeként romlott le a talajok levegő, hő és vízgazdálkodása, így nehezebb lett a művelhetőségük.

Az előbb említett tényezők következménye még, hogy a hasznos talajlakó baktériumok száma nagy mértékben lecsökkent. 1 gramm talajban több milliárd hasznos baktériumnak kellene lenni és ezzel szemben a szakirodalmak szerint csak pár százezer/millió van. Különösen a szármaradványokat lebontani képes cellulózbontó, valamint a levegő szabad nitrogénjét megkötni képes N-kötő baktériumok száma csökkent drasztikusan. Ezeknek a hatásoknak egyenes következményük: a kedvezőtlen mikroorganizmusok, betegségek elszaporodása, és a növények számára nem optimális talajállapot miatt csökkent termés-mennyiség és -minőség.

Miért fontos a talajélet?

Itt három, a gazdák számára fontos tényezőre szeretnék rámutatni. A környezetmegóvásra és az emberi egészségre gyakorolt hatásával most nem foglalkozunk, de leszögezhetjük, hogy a talajélet hosszútávon ezekre is hatással van.

A talaj, a növény és a talajlakó mikroorganizmusok között szoros kapcsolat van. A rendszer egyes elemei dinamikusan kapcsolódnak egymáshoz, kölcsönösen meghatározva az életfolyamatok aktivitását és részben a talaj fizikai állapotát is.

A talajban élő baktériumok alakítják át a tápanyagokat, közöttük a műtrágyákat is a növények számára felvehető formájúvá. A feltárulatlan tápanyagok, kimosódnak a talajból (mint a nitrogén) vagy a talajszemcsékhez kötődnek (mint a foszfor és a kálium), így azok felvehetetlenné válnak a növények számára.

A hasznos baktériumok élettevékenységük során különböző savakat (pl.:almasav), hormonokat választanak ki, amelyek fokozzák a gyökér tömegét, ezzel növelik a növény szárazság tűrését, és javítják a növény tápanyagellátását is azáltal, hogy a nagyobb gyökérzet jobban képes feltárni a talaj tápanyagkészletét.

A betakarítás után jelentős mennyiségű szármaradvány marad a földeken, amelyben sok tápanyag található. Ha szármaradványokat visszaforgatjuk, és azok le is bomlanak jelentős tápanyagmennyiség (főként kálium és foszfor) áll majd a növényeink rendelkezésére. Emellett nem elhanyagolható mennyiségű szenet juttatunk így vissza a talajba, amiből humusz képződik, és javul a talajok szerkezete, víz, levegő, és hő háztartása, nő a pufferkapacitása. Itt nagy hangsúly kell helyezni a lebontásra, mert ezek az előnyök csak ekkor érvényesülnek. Mert ha nem bomlik le, vagy esetleg a cellulózbontó baktériumok helyett rothasztó baktériumok végzik ezt a lebontást, akkor a gazdáknak csak hátrányuk származik belőle. A kórokozók megtelepednek ezeken a maradványokon és megfertőzik a következő növénykultúrát, valamint a tápanyagok sem a növények számára fognak hasznosulni.

A megfelelő összetételű baktériumtrágyával helyreállítható a talajélet, amely a fentiekben említett folyamatok zavartalan lefolyásához szükségesek, ezzel biztosítva a gazdák számára, biztonságos termeléshez szükséges alapfeltételeket.

Megéri-e?

Az mind szép és jó, hogy a baktériumtrágyázás jó hatással van a talajra és a növényekre, de egy anyagias világot élünk, és ami gazdaságosság szempontjából nem életképes az nem marad sokáig a piacon. Ebben a kérdésben Vajda Sándort a Phylazonit Kft. tulajdonosát kérdeztük, aki több mint egy évtizede foglalkozik baktériumtrágyával, és saját bevallása szerint az élete részévé vált.


Erre a kérdésünkre, hogy: megéri-e, határozott igent kaptunk. Ez abban nyilvánul meg, hogy a termelők alacsonyabb termelési költségekkel tudják ugyanazt, vagy sokszor nagyobb termésmennyiséget előállítani, ami mellé beltartalmi javulás is társul. A költségeket kevesebb műtrágya felhasználásával tudjuk csökkenteni. A mostani körülmények között a műtrágyák hasznosulásának nagyon rossz a hatásfoka. A nitrogén esetében körülbelül 50% hasznosul a többi kimosódik, A foszfor és kálium esetében ez még rosszabb, körülbelül 20-30%, tehát 70%-a a talajszemcsékhez kötődik, és ezek az értékek a talajélet hiányának tudhatók be. A mai árak mellett nem engedhetjük meg magunknak, hogy a kijuttatott műtrágya, a feltáródás hiánya miatt 50-70%-ban ne hasznosuljon. A talajélet visszaállításával ez a hatásfok javítható és így kevesebb műtrágyára van szükség, mivel jobb a hasznosulása.



Ezenfelül a kijuttatott baktériumok egy tenyészidőszak alatt képesek 100kg nitrogén hatóanyagot megkötni a levegőből, valamint 30-45kg foszfort és káliumot mobilizálni a talajból, és ezt felvehető formában biztosítani a növények számára. Így a felére, harmadára vissza lehet venni a műtrágya felhasználást, amit a gazdák tapasztalatai is igazolnak. De nézzük számokban

Táblázatok

Ha egy termelő egy évben kijuttat 4q műtrágyát (2q Nitrogén, 2q Komplex), akkor annak a költsége 36.000- 48.000 Ft. Ha baktériumtrágyát is használ a műtrágya felhasználását a felére tudja csökkenteni, ami 18.000-24.000 Ft (1-1q ), a baktériumtrágya tavaszi és őszi kezelésének összköltsége 12.000Ft. Kiszámolhatjuk, hogy ha felére csökkentjük a kijuttatott műtrágyát és hozzátesszük a baktériumtrágyát, akkor éves szinten 6.000-12.000 Ft-ot tudunk megspórolni hektáronként.

Szeretném kiemelni, hogy a baktériumtrágyázást, nem, mint konkurenciát kell tekinteni, nem a műtrágya ellen kampányol, hanem az ésszerűség jegyében, egymást kiegészítve kell őket használni, hisz a műtrágya baktériumtrágya nélkül csak félkarú óriás!

Emellett a termésmennyiségben is tapasztalható 10-30%-os növekedés, valamint a beltartalmi mutatók javulása is megfigyelhető. A növényvédelem költségei is mérsékelhetőek, mivel egy fejlettebb erősebb növény jobban ellenáll a betegségeknek. A baktériumtrágyával kezelt területeken egyáltalán nem találkoztak a gazdák Fusarium-fertőzöttséggel. A több, 5-10 éves rendszeres használatának eredménye, hogy javul a talajszerkezet. Ennek következménye, hogy könnyebb a talajt megmunkálni és ez a szántásnál felhasznált gázolaj mennyiségének csökkenésében mutatkozik meg. Ezek a hatások mind-mind a gazdaságosabb, olcsóbb termelést tesznek lehetővé.

Hol használható?

A baktériumtrágyával a talajt kezeljük, nem a növényt, tehát felhasználhatóságát a növénykultúra nem befolyásolja. Alkalmazható, a hagyományos szántóföldi kultúrákban, kertészeti kultúrákban, szabadföldi és fóliás zöldség és gyümölcskultúrákban, fás szárú ültevényekben, energiaültetvényekben, erdők telepítésénél, gyepek kezelésénél. Használható a biogazdaságokban, a nemzeti parkok területein, az AKG, a NATURA 2000 programokban résztvevő területeken egyaránt.

A fentiekből azt a következtetést vonhatjuk le hogy: a baktériumtrágya széleskörű felhasználhatósága, jó hatásai révén megfelelő utódja tud lenni a mezőgazdaságból hiányzó szervestrágyának, és a környezeti problémák mellett a gazdák problémáira is megoldást tud nyújtani, és valóban a termelők egyik legjobb barátja lehet.

http://agrarszektor.hu/hir/243/hasznos_tippek_igy_sporolj_a_talajjavitason.html

#175 JDfan

2011-03-18 12:26:59

Válasz erre

Válasz #174. hozzászólásra

Nemtudom hogy lehet létjogosultsága mikor mindig azt hangoztatják hogy minnél hamarabbi talajba dolgozás mert nem nagyon csípik a napfényt, én biztos nem fújnám állományban

#174 baldwin

2011-03-18 11:07:19

Válasz erre

használta valaki tavasszal kultúrában /búza, repce/ lombra permetezve?
azt mondják a második adag műtrágya csökkentésével, vagy ahelyett működne.

van valakinek ilyen tapasztalata??

#173 Pintér Zoltán

2011-01-14 15:47:48

Válasz erre

Válasz #167. hozzászólásra
Üdv adok egy linket.
Tessék..:))

#172 gacsi

2011-01-14 11:40:42

Válasz erre

Válasz #171. hozzászólásra
Üdv.Te mióta használod?

#171 Gyíkhús

2011-01-14 11:33:18

Válasz erre

Lassan készülhetnek a bacik,nemsoká munkába kell nekik állni.

#170 jancsika

2010-12-11 21:04:11

Válasz erre

Válasz #169. hozzászólásra

Nem a talajra..Vastagon van a talajon kukoricamaradvány..Oda megy rá és mindjárt le lesz szántva..

#169 JDfan

2010-12-11 20:59:55

Válasz erre

Válasz #166. hozzászólásra

Ezt hogy értette a kifújást, szimplán a fagyott talajra és kész?

#168 Mézga

2010-12-11 20:58:48

Válasz erre

Válasz #165. hozzászólásra

de ha a közegbe rak fagyállót, akkor nem fog megfagyni

#167 jancsika

2010-12-11 20:53:09

Válasz erre

Sehol nem találok leírást a használatáról.Göngyölegen sincs semmi..

#166 jancsika

2010-12-11 20:49:52

Válasz erre

Válasz #165. hozzászólásra

Közeg???Az mit takar???Nekem azt mondta a képviselő,fújjam ki és ha jól emléxem a számra hozzátette hogy tavasszal ha eléri a talaj az 7fokot el kezdenek dolgozni..

#165 Adorex

2010-12-11 20:46:28

Válasz erre

Válasz #164. hozzászólásra

Mert sem az idő, sem a közeg nem alkalmas a kijuttatásra

#164 jancsika

2010-12-11 20:44:32

Válasz erre

Válasz #163. hozzászólásra

Miért nem???

#163 JDfan

2010-12-11 20:42:54

Válasz erre

Válasz #154. hozzászólásra

Többet érsz vele ha a házban belocsolod vele a virágokat, annak talán használ másra azt már ilyenkor nem lehet használni.

#162 Adorex

2010-12-11 20:41:35

Válasz erre

Válasz #161. hozzászólásra

Pont ez jutott eszembe nekemis kapásból

#161 jancsika

2010-12-11 20:39:19

Válasz erre

Csak mert ha azt mondjátok megfagynak,akkor a föld alatt nem fagynak meg amikor 20-30centire át van fagyva a föld???Meg ha nem bírnak ki 10percet a hidegben akkor sajnálom szegényeket..10-20perc után be lesznek forgatva..Mindig csak annyit fújok ki amennyit elfog a váltvaforgatós..

#160 jancsika

2010-12-11 20:33:35

Válasz erre

Válasz #159. hozzászólásra

Na mizu???Kicsit bővebben aztán kérdéseim következnek..

#159 Adorex

2010-12-11 20:30:46

Válasz erre

Válasz #154. hozzászólásra

#158 jancsika

2010-12-11 20:28:56

Válasz erre

Válasz #156. hozzászólásra

A szomszédasszonyra sejteket szórunk..

#157 jancsika

2010-12-11 20:28:14

Válasz erre

Válasz #155. hozzászólásra

itt nincs hó..

#156 Mézga

2010-12-11 20:25:15

Válasz erre

Válasz #155. hozzászólásra

másnem a szomszédasszonyra

#155 Tóth Ferenc

2010-12-11 20:22:46

Válasz erre

Válasz #154. hozzászólásra

Hova a hóra????

#154 jancsika

2010-12-11 20:14:28

Válasz erre

Nulla fok alatt fújhatók a bacik???Mindegy ha fújhatók ha nem ha már megvan kedden kifújom..

#153 phylazonit

2010-12-09 11:07:11

Válasz erre

Igazán eddig igény nem volt rá, de a talaj minősége vizsgálható.
Mi kértük néhány esetben.

#152 gacsi

2010-12-08 20:29:58

Válasz erre

Válasz #151. hozzászólásra
Tisztelt Phylazonit.A talajt tudják-e vizsgálni,hogy mennyi baktériumra van szüksége a növénynek az év folyamán?

#151 phylazonit

2010-12-08 09:49:11

Válasz erre

A három éve tárolt phylazonit már biztos nem hozna jó eredményt.
Képzeld el, ha téged bezárnának egy kis szelet kenyérrel egy dobozba levegő nélkül......Vajon meddig birnád?
A bacik élő szervezetek.
Egy termelőnk ősszel vitt Phylazonitot és az időjárás miatt nem használta fel, tavasszal bemértük és még akkor használható volt, de 3 év?

#150 Gyíkhús

2010-12-06 15:16:34

Válasz erre

Válasz #149. hozzászólásra

Sehol senki?

#149 .Szabi.

2010-11-22 17:44:58

Válasz erre

Válasz #148. hozzászólásra

ANNAK ANNYI!