Gázolaj árak 660 Ft Benzin árak 641 Ft EUR 412.71 Ft USD 400.32 Ft CHF 438.6 Ft GBP 489 Ft

Fórum

Phylazonit - az első magyar baktériumtrágya

Létrehozta: KékVillám , 2010-11-03 19:17:21

Kedvencekhez Segítség

748 hozzászólás
#398 phylazonit
2012-02-17 14:04:18

Válasz #394. hozzászólásra

Ami ezek szerint nem jött át abból, amit írtam, az az, hogy nem biztos, hogy azért nem nő a növény, mert a baci nem teljesít, nem tár föl elég nitrogént, foszfort, káliumot.

Amúgy nem hiszem, hogy bármikor tukmáltuk volna ezen a fórumon a terméket (máshol nem tudom, nem állok ott minden forgalmazó mellett), itt információt közlünk, párbeszédet folytatunk. Én legalábbis így látom.

Nincs profilkép
#397 Netparaszt
2012-02-17 13:59:36

Válasz #394. hozzászólásra

Ha van a talajvizsgálatodban szervesanyag eredmény, már tudod, hogy mi kell a baciknak. Szerves anyag, táphumusz.
Hány százalékon áll?

#396 Mf-es
2012-02-17 13:51:06

Válasz #394. hozzászólásra

Biztos nem volna rossz,egy baci szám talajvizsgálat elvégzése.Szórás előtt,és utánna.

#395 jamo
2012-02-17 13:48:18

Válasz #392. hozzászólásra

Ez nem állja meg a helyet. Mert baktériumnál nem tudjuk hogy mi hiányzik a földből amitől nem bír dolgozni a baci. Van talajvizsgálatom, igaz csak egyszerűsített de Ph érték, N,P,K, szervesanyag tartalom kiolvasható belőle tisztán, egyértelműen. Viszont ti nem tudjátok megmondani hogy mik azok a feltételek amik kellenek a baciknak hogy dolgozhasson. És nem mondjátok azt hogy ilyen vagy olyan földre NE tegye rá ez ember mert felesleges. Vegye, szórja,
aztán ha nincs eredmény majd kiokoskodjuk hogy mi lehet a hiba (persze sose a baci) hagy xopjon vele a gazda jövőre is ha jóhiszemű.smile hammersmile hammersmile hammer
Másfelől tápanyag visszapótlásnál az egyenletességre kell törekedni. Tehát ha kiadtam a tervezett hozamhoz való mondjuk N műtrágyát akkor nem fogom megduplázni semmiféleképp se. És egyenletesen próbálom visszapótolni a talajba valamennyi hatóanyagot. Szóval senkinek nem jut eszébe reklamálni a N műtrágya gyártójánál. Meg a baci gyártójánál se mert dumálni azt nagyon tudtok kicsit nem figyel oda a hóember és mindjárt a kályha mellé ültetitek. Ez is zavaró a cégben ha tisztességes lenne az ajánlatotok akkor nem kellene se itt se máshol tukmálni a gazdákra. Hanem terjedne a jó hír magától. Ellenben itt a sok negatív véleményt próbáljátok ellen súlyozni, védeni a mundér becsületét. Hát hajrá! Én nem kérek belőle az tuti.smile nonono

#394 Mf-es
2012-02-17 13:48:18

Válasz #391. hozzászólásra

Ezeket a bacikat mekkora nagyítással láthatóak?Mikroszkóppal?

#393 Mf-es
2012-02-17 13:38:45

Válasz #392. hozzászólásra

És mit esznek a bacik a kannába?

#392 phylazonit
2012-02-17 13:29:49

Válasz #382. hozzászólásra

Ezen most kicsit elgondolkodtam.

Egy nagyon leegyszerűsített példa: Ha mondjuk foszforhiányos a területed (és te ezt nem tudod), és ezért nem tudod kihozni a maximumot a kultúrádból, de megduplázod a kiadott nitrogént, mert mondjuk azt gondolod, hogy az majd megoldja a helyzetet, de persze nem oldja meg. Akkor a kidobott pénzért, ami a plusz kiadott nitrogén költsége, ki a felelős? A nitrogénműtrágya gyártója, mert nem tájékoztatott róla, hogy az nem old meg mindent? Vagy te, mert nem tudod a talajodról, hogy foszforhiányos? Tényleg, szélsőségesen leegyszerűsített a példa, általános alannyal, csak arra igyekszem ezzel rávilágítani, hogy a felelősség minimum közös. És tájékozódni kell, minél többet, annál jobb.

Természetesen a baktériumoknak vannak optimális életkörülményei, de a várthoz képest elmaradt termésnövekedés nem feltétlen annak a számlájára írható, hogy ők nem teszik a dolgukat.

#391 phylazonit
2012-02-17 12:30:29

Válasz #378. hozzászólásra

Speciális lélegző kupak van a Phylazonit kannáin, így az oxigénellátás biztosított. De igen, ez is lényeges.

#390 phylazonit
2012-02-17 12:29:22

Válasz #374. hozzászólásra

Minden (vagy a legtöbb?) baktériumkészítmény más-más fajokat tartalmaz. (Ezért sem lehet azt mondani, hogy ha valakinek nem jött be X termék, ne is próbálja ki a másikat.) Nem biztos, hogy pontosan ismerem a Mikro-Vitál tartalmát, de amennyire tudom, nincsenek benne szárbontásra specializálódott baktériumok. Más az összcsíraszáma is.

#388 Mf-es
2012-02-17 11:52:54

Válasz #387. hozzászólásra

És ilyen táplálékhoz hozzá lehet jutni a piacon?

Nincs profilkép
#387 Lajos76
2012-02-17 11:44:54

Válasz #386. hozzászólásra

Magas szénatom számú szerves vegyület. Akár cellulóz.
Hasonló anyagból készül a víz oldható zacsi egyes vegyszereknél.

#386 Mf-es
2012-02-17 11:40:14

Válasz #381. hozzászólásra

És mi az a poliszaharid??

Nincs profilkép
#385 Batka
2012-02-17 11:25:44

Az hogy a 2 éves kukoricaszár visszajön a felszínre, azért mutatja, hogy nincs minden rendben a talajokkal, legalábbis felénk. Ha van valami, ami elbontja ezt a szármaradvány-tömeget, akkor már megérte, és nem feltétlenül a közvetlen 5-10%-os termésnövekedést kell várni azonnal. Mondom ezt én, akinek nincs tapasztalata a baktériumtrágyázással, csak most próbálgatja majd!

#384 Mf-es
2012-02-17 11:17:40

Válasz #382. hozzászólásra

Van benne igazság,de a baci felszaporodását gátolja,a +1 mázsa nitró kiszórása.Ezt a szakember visszább ecsetelte.Magyarul,ha több nitrót szórsz,több baci is kell.Én megvettem a beforgatott jövő könyvet,abba van gyakorlati tapasztalat.Mondjuk az,hogy a tápanyagvizsgálat kimutatta a jó nitrogén,foszfor,kálium ellátottságot,és mégis foszforhiányos tünetek voltak a növényeken.Ezt baktériummal szüntették meg.A baktériumok felvehető formába hozták a foszfort.

#383 jani6
2012-02-17 11:13:56

Válasz #382. hozzászólásra Az idén alászántottam a zöldtrágyának szánt repcémet januárban! Igazán én sem vagyok meggyőződve a Mikrovital érteléméről!Ha jó volt a szójám ,akkor azt mondtam biztosan a Mikrovitáltól!Nem kényeztetem el a földet 1q 15,25 pk-t kap ,meg 40kg n-t sormellé és így volt átlagban 27,5q szójám! Ha hinni lehet a talajvizsgálatnak,akkor a földem mindennel jól ellátott!smile hammer

#382 jamo
2012-02-17 10:56:41

Válasz #379. hozzászólásra

És van aki egy mázsa nitrogént vesz a baci árán. Annak van mérhető hatása. smile thumbupcool

Mindazon által nem mondom hogy nem jó, lehet van ahol beválik. Felénk ezeken a talajokon tutira kamu.

Egy szaki nekem azt mondta hogy józan paraszti ésszel gondolkodjunk: A baci egy élőlény aminek tápanyagra van szüksége baci számára a tápanyag a szerves anyag. Tehát hiába locsolom én bacival a talajaimat ha szervesanyag tartalmuk szinte "nulla". Ráfujjuk a bacit és éhenhal rövid úton. Tehát első körben a talaj szervesanyag tartalmát kell növelnünk. Azt hogy lehet? Vagy szervestrágyázunk ( ami ilyen állatállományoknál nem igen megoldható) vagy zöldtrágyázunk, minden növényi maradványt beforgatunk a talajba. Mitől lesz sok növényi maradványunk ha tápláljuk a növényünket nitrogénnel. És ha lesz ennivaló a baciknak talajban akkor ezek majd felszaporodnak maguktól is . Nem kell évente oltani a talajt velük.
Ezenkívül még nem tudom milyen feltételek kellhetnek a baciknak a talajba gondolok itt hőmérsékletre, ph értékre, nedvességtartalomra vagy kitudja milyen feltételek kellhetnek még nekik. De hogy erre felénk valamelyik feltétel nincs meg az tuti. És erről a phylazonit mélyen hallgat. Ne mondja hogy ilyen vagy olyan ph értéknél nem működik a bacis dolog... vedd meg és juttasd ki akkor is ha ők már előre tudják úgyse fog érni semmit. És ha rákérdezel hogy mi a baj akkor ráfogják a technológiára... először két menetben csináltam, permetező majd kombi akkor arra fogták hogy biztosan sokáig volt a földfelszinén. Vettem drága pénzért kijuttató szerkezetet, barkácsoltam egy napot hogy egy menetben működjön a dolog. Elöl a kijuttató hátul a kombi vagy a carier tárcsa. Így sincs semmi változás. Adtam volna oda inkább az árváknak a lét amit erre elbaxtam.smile scared

Ja ha jól emlékszem "phylazonit kolléga" írta itt tavaly, nem fogom tudni pontosan idézni csak emlékezetből, "hogy ha kevés a 10literes dózis akkor tegyünk ki húsz litert hátha akkor jobb lesz. Ők se tudják mi ennek az oka de van ahol a 10literrel is szembetűnő hatás érhető el és van ahol a 20 liter se csinál semmi". Nem ártani kideríteni az ilyen dolgok okait mielőtt forgalmazni kezdenek egy készítményt.

Nemrég faggatam egy talajvédelmi szolgálatnál dolgozó szakit hogy van e tapasztalata a baci trágyákkal? Elmosolyodott az orra alatt és azt mondta a megyében szó szerint 1-2 helyen volt ahol talán kicsit üdébbnek tűnt a kezelt állomány. Mérhető különbség sehol nem volt. Ez estek nagy többsgében semmiféle különbség nem volt tapasztalható a kontroll és a kezelt területek között.

#381 Pintér Zoltán
2012-02-17 10:55:21

Válasz #378. hozzászólásra

Lehet hogy a táptalaj valami féle folyékony poliszaharid.

#380 jamo
2012-02-17 10:36:42

Válasz #376. hozzászólásra

Kukoria nincsen ahol ezt igazán le lehetne mérni. Kalászosban sose volt gond a szalmával. Le van szecskázva be van keverve és kész. Köbvetkező talajmunkánál már nem jön a felszinre dohos szármaradvány.

#379 Mf-es
2012-02-17 10:33:32

Va aki dohányzik,kávézik,minden nap megissza a felest,vagy egy sört.Namost ez komoly kidobott pénz.És van aki ezeket nem teszi,hanem baktériumot vesz a földjére.smile thumbupcool

#378 Mf-es
2012-02-17 10:32:00

Válasz #368. hozzászólásra

És mi az a táptalaj a kannába?Kannába nem kell + oxigén a szaporodásukhoz?

#377 Mf-es
2012-02-17 10:30:17

Van egy gazdatársam,évek óta szór mikrovitált a földjeire,csupán azért mert hisz benne.Neki,sokszor szarabbul néz ki a területei,mint az enyémek,kevesebb nitrogént használ,és szinte mindíg magasabbak a termésátlagai.smile hammer

Nincs profilkép
#376 VDénes
2012-02-17 10:17:19

Válasz #375. hozzászólásra

És szárbontásban sem volt különbség a kontroll meg a kezelt közt? smile scared

#375 jamo
2012-02-17 09:51:21

Válasz #373. hozzászólásra

Ez az elmélet... gyakorlatilag pedig ezekből semmi nem valósul meg. Többéves kísérletezés után hagyok fel vele. voltak mindenféle technológiák. Mindig hagytam kontroll területeket. Sose tapasztaltam a legapróbb mérhető vagy legalább szemmel érzékelhető eltérés a kezelt és a kezeletlen között. Nem kevés forintot dobtam ki az ablakon hallgatva a hülyeségre. smile hammersmile hammersmile hammer

Lehet hogy van ahol működik de itt Nógrádban a savanyú barna erdő talajokon felejtős a dolog.

Aki mégis belevág annak azt tanácsolnám hogy először győződjön meg kisebb területen (1-2ha) a hatásosságáról és ha ott beválik akkor lépjen tovább.

#374 jani6
2012-02-17 09:34:03

Én ezidáig Mikrovitált használtam ! Abból elég volt 1l/300l vízbe 5eft/l körüli áron! Ez mennyivel másabb? smile hammer

#373 phylazonit
2012-02-17 09:09:38

Válasz #371. hozzászólásra

Ez is egy vélemény. Mondjuk a "fizkai biológiai képtelenség"-et azért kifejthetnéd.

Ha már fizikai-biológiai képtelenségről: sokszor, ezek szerint nem elégszer elmondtuk, nem a N bontja a növényi maradványokat, hanem a talajlakó élőlények. A bontáshoz (és a humifikáláshoz, ásványosodáshoz) viszont valóban szükségük van nitrogénre. Ezért, amíg vannak talajlakó élőlények (többek között baktériumok) a talajban, serkenthető a tevékenységük (pl. nitrogénkötő baktériumokkal). Vagy akár ammónium-nitráttal is, ami fölfogható úgy, mint egy tüneti kezelés, aminek mellékhatásai vannak, többek között az, hogy ezeknek a talajlakó élőlényeknek a száma csökken. Amint ezek nem lesznek elegen, szórhatsz akármennyi nitrogént a talajba, a szárbontás elégtelen lesz. Tehát, ha csakis a rövidtávú profit érdekel, szórjál nyugodtan ammónium-nitrátot.

A másik aspektusa a dolognak: a leírt mennyiségű Phylazonit több nitrogént tár föl, mint amennyi az 1 q ammónium-nitrátodból hasznosul, és emellett foszfort, mikroelemeket is mobilizál (nem csak a szármaradványokból), visszaszorítja bizonyos növényi kártevők életterét, stb., stb.

Nincs profilkép
#372 .grün
2012-02-17 08:52:56

Válasz #17. hozzászólásra

volt kísérlet?
eredmény?

Nincs profilkép
#371 .grün
2012-02-17 08:50:10

Válasz #369. hozzászólásra

Az ugye világos ,hogy a Ph csakis cellulóz bontásra alkalmas,fölösleges bármiféle termésnövekedést várni tőle ,mert az fizkai biológiai képtelenség, de felmerül a kérdés,hogy szárbontásra miért használjak Ph-ot 20x630=12600 ft-ért és miért ne inább 1q Am.nitrárot 9500 ft/ha-os költséggel....tudom talajélet meg ilyesmik, de engem csakis a profit érdekel, mennyivel fogok több pénzt keresni ha 10 éven keresztül a ti terméketeket használom a jól bevált AN helyett?smile confusedsmile confused

#370 phylazonit
2012-02-17 08:42:04

Válasz #363. hozzászólásra

Ha szántóföldi permetezővel akarod kijuttatni, akkor 300-500 l/ha (klórmentes, de minimum pihentetett csap-) vízzel kell kipermetezni, és rögtön bedolgozni. Ha a Phylazonit kijuttatóval, akkor nem kell vízzel hígítani.

A kijuttatandó mennyiségekre találsz ajánlást itt (szántóföldi kultúrákhoz): Phylazonit adagolása, a zöldség-gyümölcsös anyag most készül, de a könyben arról is találsz leírást.

Az ára 50 l feletti rendelés esetén egységesen 630 Ft + áfa/liter, kiszállítással együtt. Megrendelni itt tudod, az űrlapon, a telefonszámok valamelyikén, vagy emailen.

#369 phylazonit
2012-02-17 08:28:40

Válasz #360. hozzászólásra

A Phylazonit és az Amalgerol kijuttatására alapvetően két lehetőség van:
1. Szántóföldi permetezővel vagy a Phylazonit kijuttató szerkezettel lehet a talajba juttatni a Phylazonit és Amalgerol keveréket.
2. Szántóföldi permetezővel vagy a Phylazonit kijuttató szerkezettel lehet a Phylazonitot talajba juttatni, majd szántóföldi permetezővel az Amalgerolt felülkezelésre használni.

Kultúrától függően hektáronként 10-25 liter Phylazonit ajánlott, 2-4 liter Amalgerollal, adott esetben az amalgerolos felülkezelést megismételve. A részletes ajánlásokat nemsokára a honlapon is meg lehet találni.

A Phylazonit ára 50 l feletti rendelésnél kiszállítással együtt 630 Ft + áfa / liter. Az Amalgerol ára hasonló kondíciókkal 2250 Ft + áfa / liter.

#368 phylazonit
2012-02-17 08:18:10

Válasz #367. hozzászólásra
A baktériumok a kannában a táptalajt fogyasztják. Ennek mennyisége határozza meg a baktériumtrágya eltarthatóságát is. (4 fokon 3 hónap, 11 fokon 3 hét.)

A Phylazonitban átlagosan melegkedvelő (mezofil) baktériumok vannak, ez azt jelenti, hogy nagyjából három fokos hőmérsékletig még tevékenyek, az alatt szüneteltetik a szaporodást és az anyagcserét. A talaj és a levegő hőmérséklete között természetesen eltérés van, tehát tél elején-végén akár 0 fokos külső hőmérsékletnél is dolgoznak (ha nem is gőzerővel) a baktériumok.

Ajánlom két hírlevelünket:
Szunnyadó mikrovilág
Cellulózbontás télen?

#367 Mf-es
2012-02-16 14:38:43

Ezek a bacik mit esznek nyugalmi állapotban(kannába)?Milyen hőmérsékleten szaporodnak?

#366 drenthe evo
2012-02-10 21:06:56

Válasz #364. hozzászólásra

Gondolom bekombinátorozták az Amalgerolt és a bacit is ...


Mennyit raktak ki az AMA-ból ? -és mennyit mikor bacival ment , és mennyit a baciból ?

#365 jamo
2012-02-10 18:07:10

Válasz #363. hozzászólásra


Magába a bacit felejtsd el. Inkább vegyél az árából egy mázsa nitrogént műtrágyát.

#364 jamo
2012-02-10 18:06:16

Válasz #362. hozzászólásra

Kíváncsian várjuk az eredményeket!smile thumbupcool

Tegnap beszélgettem egy szövetkezetben dolgozó ismerőssel akot vegyesen van nekik szántóföldi és gyümölcsös kultúra. Azt mondja tavaly ők is elelnőrzött kisérletet csináltak. Szántóföldön 1; amelgerol, 2;Amalgerol+ bactofil, 3; bactofil, 4 kezeletlen kontrol. Amalgerol: van pozitív hatása csak sajnos a gyomokra nagyobb mint a kultúrnövényresmile smile, amalgerol+ bactofil ez pozitív eredményt hozott. Sima bactofil semmi mérhető vagy érzékelhető eredmény. Szóval elmondása szerint az amalgerol+baci együttes alkalmazása a jó út. Számokat ne kérdezzél ő se mnodott, de ha mondott volna se tudtam volna megjegyezni. Ha érdekel hívd fel a Berkenye faluszövetkezetet és ott biztosan tudnak információt adni.

#363 jani6
2012-02-10 09:12:24

Lehet,hogy kipróbálom. Mennyit kell belőle hektáronként kipermetezni,mennyi vízzel? Mennyi az egységára és hol lehet megrendelni? Olvastam egy darabig a hozzászólásokat,de csak eszmefuttatásokat találtam!smile hammer

#362 cimbike.
2012-02-10 08:17:49

Én idén csinálok egy kísérletet, 33 hektár 1/3adát phylazonittal, 1/3 bactofillal és 1/3án nem szórok bacitrágyát. A talajmunka, vetőmag, műtrágya u.a lesz. Ennyit rááldozok h van-e terméstöbblete a bacinak.

#361 Devyd
2012-02-10 08:10:27

Phylazonit-Amalgerol
hány hektáros csomag?ár?

#360 drenthe evo
2012-02-09 22:33:35

Válasz #359. hozzászólásra

Napraforgóra láttam már nyomni , de sajna kontrol nélkül.


Most viszont felkeltette a Phylazonit-Amalgerol csomag az érdeklődésem . Ki kéne próbálni ezt a keveréket . Ha ez se ér semmit , akkor vége a kisérletezésnek.smile whistling

#359 jamo
2012-02-09 18:15:47

Válasz #358. hozzászólásra

Értem köszi! De engem főleg kalászos és olajos növények vonatkozásában érdekelnének eredmények.

Nincs profilkép
#358 zsékó
2012-02-09 18:13:19

Válasz #357. hozzászólásra

Én használtam fűszerpaprikában.A belvizes foltokat ragyogóan rendbehozta,összességében gatyába rázta az állományt.De azért a megszokott betegségek a megelőző kezelések ellenére jelentkeztek.

#357 jamo
2012-02-09 18:08:37

Válasz #356. hozzászólásra

NEM!

Most járok növényvédős alptanfolyamra és előkerült ott is téma 42en vagyunk plussz az oktatók akik nagyrésze szintén gazdálkodik is. Kb 10% mondta hogy talán valamit látott. szemre mintha kicsit zöldebb, élénkebb lett volna a kezelt állomány de termésben ez nem mutatkozik tőbb éves használat után sem. 90% köztük én és az oktatók is azt mondták hogy semmiféle eltérést nem tapasztaltunk a kontrol és a kezelt terület között.

Amalgerolról viszont többen jó tapasztalatokkal számoltak be. Itt van valaki aki használta már szántóföldi kultúrában?

#356 Mf-es
2012-02-09 17:56:14

Kinek mik a tapasztalatai?Baktériumtrágya,vetéssel egy menetbe?Megéri beruházni??

Nincs profilkép
#355 Igor szomjasonov
2012-02-01 12:18:30

Üdv mindenkinek.
Tudom ez nem a reklám helye de nálam bevált a phylazonit
baci trágya, amin még én is meglepődtem.
10ha napraforgó alá szórtam tavalyelőtt , és aratásig igazából nem látszott semmi különbség, a többihez képest.
Viszont betakarításkor meglepően egészséges volt az állomány,amíg többi jelentős szár és tányérbetegségben szenvedett, és elég sok már a földön volt.
Mivel ugyan azon műveleteket kapta az összes
csak a 10 ha kapott baci trágyát, így arra tudunk következtetni, hogy valamit csak segített.
Szerintem érdemes használni,ha egészségesen tatja a növényt, és talán nem is nagyon drága.
Ez csak egy vélemény.

#354 Pintér Zoltán
2012-02-01 11:12:36

Válasz #353. hozzászólásra

Szia, kérdésedre a válasz, - abszolút nem ismerem.
Kimondottan csak a kiadványt néztem meg és azért tettem fel, mert másokat viszont érdekelhet,sőt itt sok embert érdekel is.
Egyébként mindenki döntse el hogy milyen az anyag amit árulnak, ebben nem nyilvánítok véleményt.smile thumbup

#353 *** HM ***
2012-02-01 10:13:42

Válasz #351. hozzászólásra

mivan csaknem ismeritek egymást?
mi ez a hirtelen reklám itten?????smile lolsmile lolsmile lolsmile lolsmile lol

#352 phylazonit
2012-02-01 10:08:00

Válasz #351. hozzászólásra

A beforgatott jövő könyv

Valóban, megjelent A beforgatott jövő: Talajbiológiai és baktériumtrágyázási ismeretek mindenkinek című könyv. A 76 oldalas kiadvány szemléletesen és mindenki számára érthető módon taglalja azokat az elméleti és gyakorlati tudnivalókat, amelyek ismeretében sikeresebb szántóföldi növénytermesztés folytatható.

A kötet célja az, hogy a bemutatott ismereteken keresztül segítsen eredményesebbé tenni a növénytermesztést: a baktériumtrágyázás tudományos hátterét jelentő témakörök tárgyalásán túl gyakorlati vezérfonalat nyújtson a gazdálkodók számára, hogy az egészséges talajéleten keresztül megteremthessék a növénytermesztés elvárt és kitűzött sikerességéhez, valamint az egészségesebb élelmiszerek előállításához szükséges talajtermékenységet.

A beforgatott jövő 2000 forintos kiskereskedelmi áron megvásárolható többek között a 2012-es év valamennyi jelentősebb mezőgazdasági kiállításán a Szaktudás Kiadó és a Phylazonit Kft. standjain. De megrendelhető a kiadótól is.

www.bakteriumtragya.hu/konyv

#350 phylazonit
2011-11-21 17:24:37

Válasz #349. hozzászólásra

Röviden: minden a makro- (mezo- és mikro-) elemek nagy körforgalmáról szól. Leegyszerűsítve, és tényleg leegyszerűsítve az NPK és szénkörről, a mikroelemek körforgásáról, arról, hogy a növények által fölvett tápanyagok hogyan kerülnek vissza a talajba. Az egyensúly az erdőben azt jelenti, hogy beavatkozás nélkül működik, és "kerek" a rendszer. A szántóföldi területeken ez nem mondható el. Miért? Csak néhány okot sorolok:
- A terméssel és a lehordott szármaradványokkal a talajból felvett tápanyagok elkerülnek a talajról (és nem csak a leggyakrabban pótolt NPK!), így ezek nem jutnak vissza a talajba, és rajta keresztül a körforgásba (az istállótrágyázás visszaszorulásával pedig különösen nem). // Az erdőben igen, ráadásul van természetesen működő tápláléklánc.
- A növényi maradványok hiánya miatt a talajban tápanyagfeltárást végző mikroflóra tápanyagellátása, élettere szűkül. (A mikroflórába mondjuk értsük a baktériumokat, sugárgombákat, gombákat, nyilván nem azonos egy lomberdei talaj mikroflórája a fenyves savanyúbb vagy a szikes legelő alkálibb talajában működővel.) // Az erdőben hosszú idő alatt kialakul, és viszonylag háborítatlanul működik ez a mikroflóra.
- A lehordott tápanyagok pótlására használt műtrágyák egy része ugyan közvetlenül a talajoldatba kerül, és onnan jó esetben fölvehető egy ideig, más részük (pl. a karbamid műtrágyák) azonban szintén mikrobiális feltárást igényelnek, ezért a visszaszoruló mikroflóra miatt romlik a hatásfokuk. De sokkal fontosabb, hogy ezek kémiai változást idéznek elő a talajban: savanyítják azt. // Az erdőben nincs műtrágyázás, a talaj pH viszonylag állandó.
-- Az elmozduló talaj pH újabb változásokat okoz, a mezőgazdasági talajokon jellemző (és a tápanyagfeltárást végző) baktériumok élettere tovább szűkül, helyüket részben átveszik más, mezőgazdasági értelemben káros mikroszervezetek, mert ezek számára kedvezőbb a savanyúbb talaj. Ilyenek lehetnek pl. bizonyos gombák.
-- A változó talaj pH, a változó talajélet hatással van bizonyos a tápanyagok oldhatóságára is, ilyenek a nehézfémek, amelyek növényi felvétele nőhet. Tehát nem elég, hogy csökken pl. a növények (és az állai takarmányon keresztül az állati eredetű élelmiszerek) értékes mikroelemtartalma, de nő bennük a káros elemek aránya.
-- És emellett persze lehet beszélni a helytelen (vagy akár a helyes!) talajművelés általad is említett hatásairól, a levegőtlen, lefolyástalan talajok kialakulásáról, amelyek nem kedveznek sem a mikrobiális életnek, sem a tápanyagok "vándorlásának", a növényekhez való eljutásuknak. // Az erdőben nincs talajművelés.

De az egész lényege az, hogy nem körfolyamat a folyamat, nem önfenntartó, ráadásul nem is fenntartható, legalábbis nem a jelenleg bevett eszközökkel. A romló talajállapotok és elszegényedő talajélet miatt csökken a talajból feltárt tápanyagok mennyisége, és értelemszerűen nő a műtrágyabevitel, ami a helyzet további romlását okozza.
Természetesen az erdei folyamat viszont nem tud eltartani hétmilliárd embert, fontos az intenzív mezőgazdaság, de fontos tudni, hova vezethet.
A mikroflóra és a talaj regenerálódhat ugyan, és regenerálódik is, de nem feltétlen civilizációs léptékkel, lehet például a majákra és az elnéptelenedett városaikra gondolni.

Biztos lesz, aki azt mondja, hogy ő ugyan ebből semmit nem vett észre, nincsenek csökkenő termésátlagai, nem fogyasztanak többet az erőgépei, a növényvédelemre is van elég pénze, az ő teheneiből fejt tejben pedig ugyanannyi "A, D, E, K vitamin" van, mint gyerekkorában, persze, nem elképzelhetetlen. De az összkép nem ilyen rózsás, még ha egyelőre nem is olyan apokaliptikus, mint amilyenre ez az összefoglaló sikerült. :)

#349 Gergő1220
2011-11-18 19:25:50

Válasz #348. hozzászólásra
Nem áll össze a kép. Kifejtenéd, mi van egyensúlyban az erdőben és az mért bomlik fel a szántón?

Alkatrész katalógusok

Cikkajánló


Új programmal segítik a dolgozók azonnali munkába állását
Új programmal segítik a dolgozók azonnali munkába állását
A vissza nem térítendő támogatás összege maximum 54,24 millió forint lehet.
Hiába drágulnak a szántók, így is olcsók vagyunk Európában – persze, mihez képest...
Hiába drágulnak a szántók, így is olcsók vagyunk Európában – persze, mihez képest...
Így sem kis anyagi teher vár arra, aki most alapozná meg gazdaságát...
Fogas simító
Fogas simító

890.000 Ft

Eladó billencs egytengelyes pótkocsi
Eladó billencs egytengelyes pótkocsi

395.000 Ft

Ile de France törzskönyves kosok eladók
Ile de France törzskönyves kosok eladók

230.000 Ft

Őshonos cigája törzsű kosok eladók Debrecen
Őshonos cigája törzsű kosok eladók...

220.000 Ft

Minden jog fenntartva.
© 2025 Agroinform Média Kft.

[bezárás x]