Hirdetés
Fórum
Phylazonit - az első magyar baktériumtrágya
Létrehozta: KékVillám , 2010-11-03 19:17:21
Kedvencekhez
Segítség
- Horsch Terrano FX és Terrano FG kultivátorok új
- Bérmunka tarifák szántóföldön! új
- Körbálázót, de milyet? új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Direktvetés, no-till. új
- Agrártámogatások kifizetése új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Massey Ferguson traktorok új
- Húsmarhatartás a Kárpát-medencében új
- Case IH traktorok új
Cikkajánló
Új programmal segítik a dolgozók azonnali munkába állását
A vissza nem térítendő támogatás összege maximum 54,24 millió forint lehet.
748 hozzászólás
Azt tanácsoltam a Bacis üzletkötőknek,hogy ha igy marad az időjárás,akkor sürgőssen keressenek új melóhelyet! Ha rám hallgatnak akkor a bank-svérát válasszák! Mert a rábeszélő képességük már rendesen kialakult!
Válasz #444. hozzászólásra Kérdezem,hogy én már több alkalommal (szinte minden évben használtam szója alá) ,ezek a bacik gondolom szaporodnak és meddig maradnak meg a földben (átlagosan). A legutóbbi (tavalyi) földmintáimban kiváló volt a humusz-talán ennek is köszönhető (mikrovital)
Válasz #442. hozzászólásra
Én tudok olcsóbbért amalgerolt.
Válasz #442. hozzászólásra
Kösssszz....
Ebben még látnék valamit , talááán....
De sajnos az idei szárazság nem igen kedvez ezeknek a dolgoknak , és így hektáronként 16-17ezerért nem igen kellene próbálkozni...
Válasz #439. hozzászólásra
A szárazsággal és a vetéssel kapcsolatban két dolgot kell látni. Egyrészt a gyökérzónában a felszíninél (különösen egy jó vízgazdálkodású talajban) lényegesen több víz van, még ilyen szárazságban is. Ha ez nem így lenne, nem lenne értelme vetni, nem indulna meg a csírázás. Tehát, amennyiben például a vetéssel egy menetben egyenesen a gyökérzónába tudjuk kijuttatni a baktériumtrágyát (ami ráadásul folyadék :), az a megfelelő helyre, megfelelő körülmények közé kerül, a csírázással együtt a baktériumok is szaporodni kezdenek. Ezért is javasoljuk a kijuttatószerkezet használatát.
A másik, hogy a baktériumok nagy része nem pusztul el a száraz talajban sem (a talajfelszínen, a napsugárzásnak hosszan kitéve természetesen igen), hanem "kivár". Az Azotobacterek akár tíz évig is tűrik inaktívan a szárazságot, ha pedig megérkezik a csapadék, akkor a kitartó képletükből aktivizálják magukat, és ha van tápanyaguk, szaporodni kezdenek. A Pseudomonas putida és a Bacillus megaterium pedig kifejezetten szárazságtűrő baktériumfajok, és stimulálni képesek a növény növekedését száraz körülmények között is.
A legjobb persze, ha mindenki próbál keresni a saját környékén olyan termelőt, aki vetéskor is használta száraz körülmények között a terméket (azért nem árt rákérdezni a kijuttatási technológiára), és megbeszéli vele a tapasztalatokat.
Válasz #427. hozzászólásra
Feltettem egy rövid videót a youtube-ra a phylazonitos szárbontásról Eszteregnyén. 2010 novemberében kijuttatott Phylazonit hatását mutatja a következő évi őszi szántásnál. Előtte több éves kokuricamaradványokkal küzdöttek. A Phylazonittal kezelt területen a markánsabb részek is szinte teljesen lebomlottak. És tapasztalták a vonóerőn is a szárbontás hatását.
Válasz #438. hozzászólásra
Idén azok az árak és feltételek irányadóak, amiket a PAKK oldalon találsz. Más akcióról egyelőre nincs szó.
Válasz #428. hozzászólásra
Mi mikroszkóppal ellenőrizzük.
Válasz #434. hozzászólásra
phylazonit tartalmaz 5x10 a kilencediken db./cm3.
mikrovitál tartalmaz 1,2x10 a kilencediken db./cm3
elvileg a töményebbnek 15 liter/ha,a gyengébbnek 1 liter/ha a dózisa.Hogyis van ez?????????
Azon gondolkodom,hogy lemondom a Mikrovital-t,mert ilyen száraz talajban a bacik java része is kijuttatás után kinyekken! Akkor meg minek költsem rá a pénzt?
Válasz #436. hozzászólásra
Lesz valami akciótok az Amalgerol Prémiumos csomaggal ?
Válasz #436. hozzászólásra
Nem, nincs több kérdésem. Megbeszéltünk mindent. Köszönöm.
Válasz #435. hozzászólásra
Á, ha jól értem, megkeresett a forgalmazó telefonon majd személyesen, nem pedig emailben válaszolt(unk). Maradtak még nyitott kérdések? Mert azokra szívesen kitérek.
Válasz #434. hozzászólásra
A 2012-es érdekelne, mert az előzőre már válaszoltál.
Köszönöm
Válasz #430. hozzászólásra
Most két kérdésedet látom, egy 2010-es októberit és egy 2012-es februárit. Utánanézek, kinek kellett volna válaszolnia, és miért nem tette. Jelentkezem.
Válasz #432. hozzászólásra
A link helyesen: Phylazonit arculati leírás.
Válasz #428. hozzászólásra
Előfordul, hogy valamelyik Phylazonit forgalmazó arról számol be, hogy egy régi Phylazonit felhasználó elutasítóan fogadta, azért, mert korábbról (sok évvel ezelőttről) hasonló tapasztalata van, állítólag manipulálták az akkori forgalmazók a terméket. Hangsúlyozom, ezek mindig régi sztorik.
Idén véglegesedett a Phylazonit baktériumtrágya arculati leírása, és minden esetben egységes, plombával ellátott(!) göngyölegekben szállítjuk a terméket. Legyen szó a szegedi vagy a besztereci gyárról. (A baktériumtrágya színe, ahogy azt már sokszor leírtam itt, a világosbarnától a sötétebb barnáig változhat.) Ajánlom, hogy nézzétek meg a linkelt leírást, és ha a kiszállításkor bármi hiányzik, azt jelezzétek a központnak. Ez közös érdek.
Még egyvalami, a címkén szereplő gyártási dátum nem a kiszerelés dátuma. A gyárban, kontrollált körülmények között már a "kész" baktériumtrágyát a kiszerelés előtt egy rövid ideig tárolhatják, ez semmiféle minőségromlással nem jár. A dátum tehát a termék elkészültét, nem a kicsomagolását mutatja, azaz pár napos eltérés előfordulhat.
Válasz #429. hozzászólásra
Baktocell a szárbontó.
A B10-et 2szikűek alá javasolt kijuttatni.
Válasz #424. hozzászólásra
Én kitöltöttem régebben ezt az űrlapot, de semmi választ nem kaptam. Emailba vártam volna inkább.
Válasz #427. hozzászólásra
Annyit tudok mondani, hogy más a Phylazonit CB és a Bactofil B10 összetétele.
Utóbbi tudomásom szerint: Azospirillum lipoferum, Azotobacter vinelandii, Bacillus megaterium, Bacillus circulans, Bacillus subtilis, Pseudomonas fluorescens, Micrococcus roseus mikroorganizmus-variánsok. Ezek között nem található a Phylazonit CB cellulózbontásért felelős törzse, tehát lehet feltételezni, hogy máshogy működnek.
Egyébként nem nagyon akarok itt ebbe belemenni, de mintha lenne nekik kifejezetten szárbontásra való szerük, és nem a B10 az...
Válasz #427. hozzászólásra
Átbaxás az is. Régen kisérleteztem azzal is. Ahány tétel rendelés volt annyiféle színű szagú állagú löttyöt hoztak. Hol szenyvíz kinézete volt, alul szinte átlátszó tetején fekete réteggel. Hol sárga "emulzió". A csúcs az volt mikor tiszta vizet hoztak vagy 200litert, se szine se szaga se semmi ha kiöntöttem volna pohárba bárki megitta volna. Megreklamáltam hogy mi ez?! Megmagyarázták hogy újfajta technológiával készült és ezért ilyen... mondtam hogy jó akkor hívom a fogyasztóvédelmet és bevizsgáltatom mert nagyon átverésszaga van a dolognak. Erre egy órán belül ott voltak 200liter sárga színű löttyel szombat délután. Szóval kamu az is.
A Bactofil B10-et tavaly használtam először búzatarló tárcsázása előtt. A területi képviselő állítása szerint kb. 40 nap alatt el kellett volna bontania a szár nagy részét...! A napokban voltam kint és had ne mondjam, hogy a letárcsázott szár majdhogynem ugyan úgy néz ki, mint a tárcsázás után...! Mondjuk az tény, hogy utána nem igazán kapott csapadékot az ősz folyamán...utána meg a talajhőmérséklet nem volt már megfelelő a baciknak, de azért szerintem akkor se így kellene kinéznie.
Valakinek tapasztalat a Bactofillel kapcsolatban?
Válasz #425. hozzászólásra
Nyilván nem az én tisztem megítélni, kinek mi elég, mi sok, mi kevés.
Más: korábban volt kérdés, és említettem, hogy folynak folyékony nitrogénműtrágyákkal kapcsolatos keverési kísérletek. A laboratóriumi fázis végén egyértelműen kijelenthető, hogy a tömény Nitrosol meggátolja a baktériumok szaporodását, valamint a keverékben kicsapódik az anyag, így kijuttathatatlan formát vesz fel. Azaz egyáltalán nem javasolt a két készítmény keverve való kipermetezése.
A folyékony műtrágya természetesen, ha nem is ugyanilyen léptékben, de a talajban is hasonló hatással van a baktériumokra. Ha vetéssel egy menetben történik a talajba juttatása, akkor pl. két héttel a vetés után (mondjuk az első sorközműveléskor) már egészen biztosan károsodás nélkül kijuttatható a Phylazonit, és regenerálható a baktériumflóra.
Válasz #424. hozzászólásra
Egyet ismerek ezek közül. Ha számára az 2011es évben térdig sem érő kukoricája érezhető hatást jelent akkor azzal nem tudok vitatkozni. De továbbra se érdekel a dolog kicsit sem.
Válasz #413. hozzászólásra
Elnézést az elhúzódó válaszért, néhány termelő Nógrádban, szántóföldi kultúrában (a nevek, telefonszámok nálam)
P. G. Palotás, 60 ha-os kistermelő. Második éve használ Phylazonitot. Eddig folyamatosan tapasztalta az őszi és tavaszi kezelések pozitív hatását. Az, ahogy betartja a baktériumtrágya használata során szükséges technológiát, a nagyobb gazdálkodók számára is követendő példa lehet.
V. J., Diósjenő, Szintén második éve használja a készítményt. Nála is mutatkozott pozitív hatás a baktériumok használata során, bár előfordult, hogy a kiszállított mennyiség bedolgozása problémába ütközött (a kedvezőtlen időjárási viszonyok, sok eső miatt), és az optimálisnál tovább kellett tárolnia az anyagot kijuttatás előtt. A terület nála is savanyú barna erdőtalajnak tekinthető.
T. Á., Terény és Szanda határában gazdálkodik, ugyancsak második éve használja a Phylazonitot. Napraforgó esetében tapasztalt kedvező hatást a kezelt területen. Most tavasszal alkalmazza majd a vetéssel egy menetben történő injektálási technológiát.
Ha bármelyikük érdekel, írj nekem ezen az űrlapon keresztül, és megadom a nevet, telefonszámot.
Válasz #422. hozzászólásra
A talajos kolléga azt mondta, hogy természetesen nem jelenthető ki általánosan, hogy a lúgos(abb) műtrágyákat kell ajánlani. Ez csak helyi adottságok alapján ítélhető meg. (Viszont az ammónium-nitrát savanyító hatása kétségtelen.)
Az a lényeg, hogy a baktériumtrágyákat (ha nem szélsőségesen alacsony vagy magas a talaj pH) nem a műtrágya savanyító/lúgosító hatása fogja jelentősen befolyásolni, hanem a feloldódó műtrágya pillanatnyi sókoncentrációja. Például az ammónium oldódása mindig savas kémhatást eredményez, de mivel ez sokkal kevésbé mobilis a talajban, mint például a nitrát, az oldódása következtében fellépő savasodás pontszerűen, az adott műtrágyaszemcse körül lép fel a talajban.
Ezért ő azt javasolja, ha vetéskor egy menetben megy ki a kettő, ne pont egy helyre menjen, így elkerülhető a direkt károsodás.
Válasz #420. hozzászólásra
Miért, ha külön menetben szórom a műtrágyát mivel jobb úgyis vetés előtt max egy nappal csinálnánk.
Igaz úgy kisebb koncentrációban lenne a baktérium közelében, de az meg a növény szempontjából gazdaságtalan.
Válasz #415. hozzászólásra
"A műtrágya formájában kijuttatott nitrogénnek mintegy 40-60%-át hasznosítják közvetlenül a növények."
"A műtrágya formájában kijuttatott nitrogén hasznosulásának - más szóval a növények általi felvételének - dinamikája számos tényezőtől, köztük a talaj hőmérsékletétől, nedvességtartalmától, redox viszonyaitól, pH-jától, adszorbciós kapacitásától, agyagásvány összetételétől, a növény fejlődési stádiumától, nitrogénigényétől, egészségi állapotától, talajélettől stb. függ."
Ezt most csak egy Dr. Tóth Zoltán cikkből idéztem.
Válasz #418. hozzászólásra
Ha nem lehet, vagy nem gazdaságos külön megoldani a plusz N kijuttatást, akkor azt szoktuk javasolni, hogy 1-1,5 q nitrogénnél több ne kerüljön ki. Ebből is a 27%-os (pétisó) a preferált. A komplex műtrágyákkal nem szokott gond lenni, mert azoknak a N tartalma nem túl nagy, még nagyobb adagok esetén sem. De még rákérdezek a talajos kollégánál.
Válasz #412. hozzászólásra
Azt nem én írtam, hogy 20 l Phylazonit 1 q ammónium nitráttal lenne egyenlő, valaki más hozott egy ilyen példát.
A kísérleteknél fontos a pontos elválasztás, amit sok partnerünk megcsinál a kijuttatásnál (bár van rá példa, hogy pl. megcserélik véletlenül a kezelt és kezeletlen területet), de már kevesen teszik meg a betakarításnál (és az az követő talajműveletnél). Egy korrekt kísérletben természetesen külön megy az aratás összegzése, és a termény minősítése is.
Ha van pár heted (mondjuk három ajánlott) a bedolgozás és a vetés között, akkor nem kell plusz nitrogén. (De ezt a területi képviselő erősítse meg, az a biztos.)
Válasz #417. hozzászólásra
Ha vetőgéppel egy menetben megy, a műtrágya a baktérumal akkor nincs direkt keveredés mintha nitrosollal keverve permeteznénk, hiszen a műtrágya a csoroszlyán megy ki, a baktérium meg a gép másik részén permetezve.
Mondjuk, később a talajoldatban keverednek az anyagok, de az is ugyanúgy káros lehet a baktériumnak?
Én pont azon gondolkodok, hogy kukorica (nagy szártömeggel mulcsolva) után napraforgó lesz, és akarok műtrágyát is mellé tenni a vetőgéppel, plusz egymenetben a vetőárokba injektálni baktériumot.
Mit gondolsz?
Válasz #411. hozzászólásra
Erről megoszlanak a vélemények, van, aki így csinálja. Ha jól emlékszem, a Mezőkeresztesi Aranykalász 1955 Mezőgazdasági Kft.-ben a napraforgó- vagy kukoricavetéssel egy menetben juttatnak ki Phylazonitot és pl. 1 q ammónium-nitrátot. És elégedettek. Van olyan forgalmazónk, aki ezt nem ajánlja a termelőknek.
Egyébként bár nem ajánljuk, most is zajlanak keverhetőségi kísérletek pl. Nitrosollal.
Válasz #413. hozzászólásra
Egyelőre én is várom őket. Nem felejtettem el.
Válasz #410. hozzászólásra
ez a szám csak akkor igaz ha tényleg felszabadít annyi nitrogént meg foszfort a baci !! de !!!! ehhez kb 10 féle feltétele is van: ne legyen meleg, ne legyen szárazság, legyen bedolgozva.....ezt folytathatnám reggelig
azzal meg nem lehet össze hasonlitani amikor a bokros buzába beleszórod a nitrogént reggelharmaton vagy este vagy épp én esső előtt egy órával szoktam
és akkor nem 50% a hasznosul!
talajbaci helyett olcsóbb lenne borsó vagy más zöldtrágyát vetni a földbe mert kb annak is azok a feltételek mint ennek a bacinak hogy bejöjjön!
Válasz #410. hozzászólásra
Csakhogy felénk 10-15 l/ha phylazonit kijuttatása semmiféle eltérést nem okozott a kontrollhoz képest viszont 4q 27% MAS kijuttatása az elvárt közeli termésmennyiséget produkál. A phylózott+ MAShozott területeken se volt semmiféle eltérés pont ugyanazt mutatták mint a phyló nélküliek.
Válasz #408. hozzászólásra
Kíváncsian várom a nógrád megyei szántóföldi referenciákat.
Válasz #410. hozzászólásra
Ne haragudj nem kötekedésből írok. De fenn azt írtad 20 liter Phylazonit 1q AN-nel egyenlő. Aztán lentebb írod, hogy 75-90 kiló N hatóanyagot tud felszabadítani, ami majd 3q AN-al egyenlő.
Én is ki szeretném kipróbálni, de valami szemléletes kísérletet szeretnék. Nem várom azt, hogy 20 liter Phylazonittól legyen 50 mázsa repce hekinként.
Akkor ahogy lentebb írtad, kukorica szárbontáshoz akkor mi kell? Elég ha a tárcsárával egymenetbe kiszórok 20 litert és elbontja pár hét alatt vagy adni kell neki még nitrogént is?
Válasz #409. hozzászólásra
Akkor nemigen szabad műtrágyával egymenetbe a vetőgéppel kijuttatni.
Válasz #371. hozzászólásra
Ha már nitrogénigény, korábban előkerült az 1 q ammónium-nitrát a 20 l phylazonittal szemben, és a profit. Most számoljunk 15 literrel, hogy az árak közelítsenek egymáshoz.
Az 1 q ammónium-nitrát 34% nitrogén hatóanyagot tartalmaz, fele-fele arányban ammónium és nitrát formájút. Azaz 34 kg nitrogén hatóanyagot. Ennek a kijuttatás után csak egy része hasznosul (a többi kimosódik a talajvízbe, ammónia és nitrogén-oxid formájában elillan a légkörbe, kisebb része pedig lekötődik) Hagyományos kijuttatás esetén optimista becslés szerint 50% hasznosul, azaz 17 kg N.
Az 15 l Phylazonit esetén átlagosan 75-90 kg N hatóanyag feltárásáról lehet beszélni (optimális esetben ez a szám jóval nagyobb), de emellett 45-60 kg foszfor mobilizálását is eredményezi. A káliumot, mikroelemeket most nem említem.
Mindkét esetben 9000 + áfa körüli a befektetés.
Válasz #404. hozzászólásra
Egy egészen biztos, a folyékony műtrágyákkal, azok savas kémhatása miatt nem keverhető a Phylazonit. (Ahogy nem keverhető a baktericid természetű növényvédő szerekkel sem.)
A nitrogén kijuttatásra viszont valóban szükség lehet a baktériumtrágyázás mellett is, mert pl. nagy mennyiségű szármaradvány bontása esetén, és a betakarítás utáni közvetlen vetésnél előfordulhat, hogy a szárbontás nitogénigényét nem tudják fedezni a talajbaktériumok (magas C:N arány alakul ki, a szárbontás nitrogényigénye a fejlődő növény elől "veszi el" a nitrogént: pentozán hatás). Ugyanis a baktériumtrágya egyik előnye, hogy folymatatos nitrogénellátást biztosít, nem lökésszerűt, mint a műtrágya. Ebben az esetben viszont lehet a lökésszerűen megnövekedett igényen plusz nitrogénnel segíteni. A bevitt műtrágyák valóban nem javítják a baktériumok életkörülményeit, de ezt nevezhetjük a szükséges rossznak.
Mivel természetesen a tarlóbontó Phylazonit CB is tartalmaz nitrogénfixáló baktériumokat, általában azok elég nitrogént tudnak megkötni a levegőből a szárbontáshoz is, nem kell hozzáadott nitrogén. Persze nem lehet mindenre kiterjedően érvényes technológiai javaslatokat tenni, ezért vannak a területi képviselők, ők felmérnek, ismerik a területük adottságait, konkrétan tudnak tanácsot adni.
Válasz #401. hozzászólásra
Én abban a helyzetben vagyok, hogy több pozitív visszajelzéssel találkozom, mint negatívval. Az, hogy valaki több évig használja a készítményt (egy kérdés: minden évben ugyanazt a területet kezelted?), és azután mond le róla, egyáltalán nem szokványos. Ezért nem is akarnánk elintézni egy vállvonással. Rögtön utána fogok nézni a nógrádi referenciáinknak. Ha pedig mégis úgy gondolod, hogy van értelme még egyszer megnézni, mi lehet az oka, hogy csalódtál, írd meg az info@phylazonit.hu-ra az adataidat, és megkeresünk.
Válasz #403. hozzászólásra
Üdv, pedig csak el kellene olvasni a lapján hogy mit ír.
"A BactoFil készítmények tulajdonságai:
Jellegzetes,cefrére emlékeztető szagú, tejeskávé színű vizes szuszpenzió, pH: 5 -6,5. Közegészségügyi szempontból nem mérgező, nem veszélyes, nemfertőző. Nem tűzveszélyes. Munkaegészségügyi várakozási idő: 0 nap. Abaktériumellenes mellékhatású növényvédő szerekkel és a folyékonyműtrágyákkal (Nitrosol, Fertisol) nem keverhető. "
http://www.agrobio.hu/?base=products
Válasz #402. hozzászólásra
Azt hiszem ezt szeretnék a könyvükkel pótolni. Az a baj, hogy a talajélettel összefüggő rendszer olyan bonyolult, hogy nem nagyon férne el egy IBC tartályon sem a különböző lehetőségekre szóló javaslat.
Én bióra kezdtem el tanulni ezeket, de még csak kapargatom a témát.
Annyit látok csak egyenlőre, hogy hagyományos talajműveléssel zsákbamacska a baktériumozás, ha nincs pontos szervesanyag analízis és állandó szerves anyag utánpótlás, megfelelő CN aránnyal. A műtrágyával és a növényvédőszerekkel is csínján kell bánni, mert a baktériumok ellen dolgozik.
Amit tudok erről a szerről és ahogy értelmezem a használatát (gondolkozom a kipróbálásán)
A Phylazonitban három fajta baktérium van:
Bacillus megatherium var. phosphaticum - foszforfeltáró, csak talajba juttatva várható tőle hatás, permetezéssel kétséges
Azotobacter chroococcum - légköri nitrogénfixáló, kb. 20-40 kg N-t köt meg hektáronként, de teljesítménye függ az időjárási viszonyoktól, nedvesség és melegkedvelő. Ez nagyon hasznos darab, amino és szerves savakat is termel,jelentős hatással van a növényekre.
Bacillus sp. Pseudomonas putida - cellulózbontás, de szinte bármilyen szerves anyagot képes lebontani, még az Atrazine gyomirtót is, ez viszont nem kedveli a meleget, 35C felett már nem él meg. Viszont növeli az ellenállóképességét a növényeknek (válogatás nélkül, a növény lehet gyom is)
Ahogy olvasgattam a tanulmányokat, egy volt biztos, teljesen még senki nem érti, hogyan működnek ezek a kölcsönhatásban a növénnyel, de mindenképp jó hatásuk van, elsősorban a növény ellenállóképességét javítják, csak előzetesen megjósolhatatlan mértékben a számtalan változó faktor miatt. No mindegy, erről könyveket lehetne írni.
Egy biztos, csodatermésekre senki ne számítson a baktériumoktól, de kihívásos időjárásban kijöhet az előnye a kezelésnek. Ebben az egyiptomi tanulmányban pl. pontos adatokkal szolgálnak a földminőséggel és baktériumszámokkal kapcsolatban, s jelentős hozamnövekedés volt a kezelés eredménye búzánál.
http://interstat.statjournals.net/YEAR/2009/articles/0907005.pdf
Válasz #404. hozzászólásra
Kell,de nem nagymértékben,meg közvetlen.A sav elpusztítja valóban.
Válasz #403. hozzászólásra
én meg pont azt olvastam, hogy a bacikhoz nitrogént is kell adni, hisz a fehérje fő alkotóeleme a N, így jobban szaporodnak. Most akkor?
Nekem az egyik barátom próbált egy ilyen baktériumos készítményt (BactoFil) és semmilyen jó hatása nem volt,mivel a forgalmazó nem tájékoztatta arról,hogy mellőzze a Nitrogén használatát mert a N megöli a baktériumokat!
Válasz #399. hozzászólásra
Értelek én. És nagyjából egyet is értünk. Csak az a bajom hogy a bacigyártók nem írják rá a feltételeket és körülményeket a bacijaikra amik szükségesek lennének a gazdaságos felhasználáshoz.
Válasz #398. hozzászólásra
Neked nem jön át, hogy ha elakartok adni valamit akkor tegyétek mellé a használhatóságának a feltétel rendszerét. Ne kenjétek a vásárlóra hogy kísérletezze ki és ha nem működik akkor így járt.
Válasz #398. hozzászólásra
Sajnos csak fél információkat. Őszintén! Hány gazdával tartasz egy évben kapcoslatot és azok hány % mondja hogy tyű de jó, tyű de bevált, tyű de nagyon megérte befektetni bele? (Szántóföldről van szó, ne gyere zöldséges meg bogyósgyümölcsös intenzív kultúrákkal az más tészta.)
Csak mert akit múlthéten faggattam annak egy egész megyére rálátása van és egyértelműen azt mondta hogy semmi pozitív hatás nem tapasztalható az esetek 99%ában. A maradék 1%ban is csak szemmel mérhető számokkal nem.
Válasz #382. hozzászólásra
Szerves anyag tartalma csak akkor fog növekedni a talajodnak, ha direktvetéssel dolgozol. Hiába zöldtrágyázol, szántásnál kiüríted a talajt, a hasznos gombák és baktériumok elpusztulnak benne, a forgatott földben pedig minden szerves anyag gyorsan oxidálódik.
Van egy remek könyv, amiben agrárszakember elemezte a legnagyobb civilizációk bukását. A közös ok mindenhol a talaj teljes tönkretétele volt, ami után sivatag maradt csak a korábbi édenkertek helyén. Konkrétan elszántották a termőréteget és műtrágyák hiányában megszűnt a termelés. Ilyen folyamat játszódott le gyorsban a 1930as években az USÁban is a nagy Dust Bowl idején, amitől kb. 2,5 millió paraszt lett földönfutóvá.
Ez a baktériumtrágya csak egy eszköz, amit a megfelelő helyen, a megfelelő körülmények között lehet használni.
Ha olyan a földed minősége, hogy csak arra van, el ne fújja a szél a növényt és pakolod alá az NPK-t, hogy legyen mitől puffadnia, akkor ez nem a te eszközöd.
Ahhoz, hogy az emberöltő alatt kiürített, szétműtrágyázott talaj élete helyrejöjjön évek kellenek.