Hirdetés
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Juhtenyésztés új
- Terményszárító és kapcsolódó berendezései új
- Strip-till (Orthman) féle sávos művelésé a jövő! új
- Osztatlan közös tulajdon megosztása új
- AKG támogatás új
- Agrárkamara új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Hol vannak a régi fórumosok? új
- De gáz a gáz!!!!!!! új
Cikkajánló
Sajtóközlemény
102 hozzászólás
Válasz oprita #98. hozzászólásáraHát szerintem is egy nagy kamu, van a földszomszédságomban egy közel 20 hekis tábla három év alatt kétszer telepítették az egészet és megint ki lett tárcsázva!
Válasz VMisi #100. hozzászólásáraNekem mind kinti csapok,és ereszetek közelében vannak.Azért is nőnek ilyen tempóban.Az asszonynak is nagyon tetszenek.Az első fagy után az összes egyszerre ledobta a levelét,fél óra alatt fel volt takarítva.
Válasz mtz1221 #99. hozzászólásáraIdei évben nekem is keveset fejlődtek a kicsik és a nagyok is, tavaly majdnem dupla annyit. Többet kellett volna locsolnom.
Azt vettem észre, hogy amelyik félárnyékos helyen vannak azok sokkal jobban nőttek.
Válasz oprita #98. hozzászólásáraJól elvetted a kedvem.Nekem is van 10 darab,tavasszal vágtam vissza őket.2.5-3 méterre megnőttek fél év alatt,mindenki a csodájára járt.Meghülyülök ha 1-2 év múlva megadják magukat.
Válasz Ares 826 #97. hozzászólásáraAz.Jól indult,csalódtam.
Válasz oprita #96. hozzászólásáraEz a császárfa amit kivágtál?
Jelentem,a smaragdfa nem vált be.Most vágtam ki a hatból ötöt, négy évesen.Idén alig fejlődtek valamit,negyed négyzetméteres helyett dió méretű leveleket hozott ,mindegyiknek korhadt volt a gesztje.Biztosan szerepe volt ebben a januári -18-25 fokoknak,csak azt nem értem,miért csak a legkisebb gallyak fagytak el?
Van egy zsák energiafű magom. ha valakinek kell esetleg akkor akár ingyen odaadom. pár éve vettem de helyhiány miatt nem lett elszórva. eddig végig száraz helyen volt, nem penészes....
Válasz VMisi #88. hozzászólásáraSzerintem is turkesztáni szil lesz. Ez meg a csodasövény névre hallgat állítólag ;-)
Válasz csontii #92. hozzászólásáraAttól függ, hogy mi a szempont. Én fűtőértékre gondoltam, abban egészen biztos, hogy a cser a legjobb. Amúgy mondjuk tényleg a bükk és a gyertyán a legjobb.
Válasz bpetya75 #87. hozzászólásáraAkkor a helyes sorrend kb így áll össze a teljesség igénye nélkül:
gyertyán
bükk
tölgyek
akác
nyír,szil,juhar
éger
fűz,nyár
fenyők
Válasz fulemule21 #89. hozzászólásáraHasználd légy szíves a válasz gombot, jobb aztán olvasni. Kössz!
Válasz fulemule21 #89. hozzászólásáraLehet, majd megkérdezem. Nem sövényt akarok, hanem felszabadul egy kis hely és oda menne kb 20 fa. Gyümölcsöt nem akarok, így olyat akarok ami fűteni jó lesz.
Szerintem turkesztáni szilt mondott, de ha sövény lesz iszonyatos nagyon vágni kell.
Válasz bpetya75 #87. hozzászólásáraEgyik ismerős valamilyen szilfát ajánlott, mert olyan mint a fűzfa, hogy mindig vissza lehet vágni, és a levágottból meg lehet aprítékozni.
Válasz VMisi #84. hozzászólásáraNincsenek csodák. Nem kapsz jó tűzifát rövid idő alatt. Hacsak nem apritékégetésben gondolkodsz, mert akkor ott van az engergiaakác, vagy akár az energiafű. De jó tűzifát csak hosszú évtizedek alatt kapsz. Hozzáteszem, hogy fűtőérték szempontjából a sorrend kábé úgy néz ki, hogy cser, bükk, gyertyán, tölgy, az őshonos juharok, kőrisek, és aztán jön az akác.
Válasz fulemule21 #85. hozzászólásáraMegnéztem egy furnérkészítési folyamatot, meg ezt az asztalt. Nekem nem tetszik a fája, de hát ízlések és pofonok. Az viszont egy reális elvárás szerintem, hogy egy fából készült holminak fa tapintása legyen. Azt meg erősen kétlem, hogy ennek a csodának a fája különösebben kopásálló lenne.
www.jofogas.hu/pest/Csaszarfa_dohanyzo_asztal_58331108.htm
Tűzifának milyen fát érdemes ültetni? Akác sok idő, ez smaragdfa ismeretlen hőérték. Tömeg-hőérték-idő arányaiban melyik lehet a jó?
Szerintem császárfa, úgy vásároltam az elsőt. Az oldalhajtásokból szoktam letörni, kigyökereztetem és elültetve tovább nő.
Válasz fulemule21 #81. hozzászólásáraKöszi a képeket! Ez smaragd fa, vagy császárfa, vagy valami más klón? Csak a középen lévő cső miatt kérdem ;-)
Nekem volt szerencsém a fájából már feldolgozni, hát nem is tudom. A gyorsan növő fák eleve ritka pórusuak, de nem is kemények. Könnyű vágni, puha, szerintem a nyárfával megegyező vagy talán puhább. Én méhészeti keretlécet vágtam belőle, arra jó volt, tartóssága még nem tudom milyen, csak két éve van bent. Használható, tüzelhető, de nem csoda. Nekem is van nyolc darahttp://www.agroinform.com/forum?act=addAddon&tid=3055#anchorb, ha vizet kap jól nő.
Válasz VMisi #79. hozzászólásáraVízszállító edények minden fában vannak, olyan pedig nincs, hogy egy mondjuk 40 cm tőátmérőjű fa közepén legyen egy 8 cm-es cső a víz szállítására. Eddig még sehol nem láttam erről a csodáról semmilyen hiteles infót. Le lehet írni, hogy 48 T/ha a pormegkötés és 150 T/ha a co2 megkötés, de milyen referencia bizonyítja ezt? Hektáronként hány darab fa produkálja ezt, milyen idős korban?
Szerintem ne aggódj a császárfáid miatt. Ha nem hibridek, hanem tényleg Paulownia tomentosa, akkor ellesznek. Kaposváron tudok több idős, méter körül tőátmérőjű fát, jellemzően templomok mellett.
Válasz bpetya75 #77. hozzászólásáraKicsit eltántorít, a lyuk a metszet közepén, kb. az átmérő 1/3-a vagy 1/5-e valamelyiknél.
http://gardenercricket.blogspot.hu/2013/09/a-legfontosabb-kulonbsegek-smaragdfa.html
Válasz bpetya75 #77. hozzászólásáraNekem itthon van pár db császárfa az árnyéka miatt amivel idáig meg vagyok elégedve. Most szeretnék a tanya mögötti kis üres területre ültetni kb 20 db fát, ami majd valamikor ad egy kis tüzelőt, de nem tudom milyet. Gondoltam én is ezekre oxy, császár, smaragdfára, de senkinek sincs még tapasztalata, lehet valamilyen szilfa lesz.
Válasz VMisi #75. hozzászólásáraAzért, mert nagyon kockázatosnak tartom az efféle "csodaakármik" tömeges elterjesztését több megfelelően hosszútávú hatástanulmány nélkül. Például, hogy (legalább) 30 év távlatában milyen hatása van egy ilyen ültetvénynek a talaj állapotára, vízháztartására, termőerejére. Valójában mire használható a fája? Valaki írta, hogy hungarocell könnyűségű volt a darab, amit felemelt. Ha ez így van, akkor ebben hol van az a beígért hűdemagas fűtőérték? Milyen tartósságú bútort vagy épületfát lehet nyeri belőle?
Válasz _NB_ #68. hozzászólásáraA videoban van egy rész, ahol eléggé könnyedén cipeli a rönköt. Egy olyan akácrönköt, nem biztos , hogy olyan könnyedén cipelné.
Válasz bpetya75 #73. hozzászólásáraMiért szerencsére?
Ez a tél meg fogja szelektálni a "smaragdfákat"!
Válasz Bandita29 #64. hozzászólásáraErdőterületen nem ültethető, mert a törvényben nem szerepel a telepíthető fafajok között. Szerencsére.
Válasz fulemule21 #70. hozzászólásáraSzia!
Érdekelne, hogy mire tudtad felhasználni a lécet? Nekem kezdetektől gyanús ez az "iparifát ad" duma, ha van saját tapasztalatod, nagyon érdekelne.
Válasz fulemule21 #70. hozzászólásáratüzifának sem jobb mint a nyárfa.
persze ha lassan nő akkor jó sűrű és valóban jó tüzelő, de akkor..
meg minek van ?
A fa valóban kívánja a vizet, de az első 2-3 évben.
Ha a gyökere megfelelő nagyságú és elég mélyre ment, nincs baj tovább. Nekem is valóban gyorsan nő, ezzel nincs semmi baj. Csak a fa minőségéről zengenek ódákat, ami nem igen helytálló. Egy gyorsan növő fa nem is lehet sűrű szerkezetű. Próbáltam lécet vágni belőle és fel is használtam. Hát használható, de szerintem a nyárfánál is puhább. Jó, de nem mindenre.
Válasz _NB_ #68. hozzászólásáraén spec kaptam :D
el is ajándékoztam gyorsan.
műtrágyát nagyon kéri, akkor nődögél.
van valami forgalmazó is nem messze, na pont láttam hogyan ültették a kirakat fákat.
1.5 méter mélyre, aztán visszavágva tőre.
azt is úgy hogy kakit kapott rendesen.
2 évig nőtt is rendesen sok locsolás meg műkaki árán, de amióta nem műtrágyázzák meg nem locsolják az ecetfa már utolérte és le is hagyta.
már nem kell sok és a szomszédos kertészet szilfái is beérik. csak azok nem kaptak mélyültetést, istállótrágyát, meg műtrágyát meg extra locsolást.
Válasz Bandita29 #64. hozzászólásáraEkkora tempóhoz tuti kell víz és tápanyag is, bőségesen. Ezeket a fákat ilyen tápanyag dús láp szélén tudnám elképzelni.
Ganyé domb közelébe ahova csordogál egy kis eső víz lehet hozná az elvárásokat? passz
Az ezernyi név közül talán a "Paulownia" az egyezményes és egyben a latin neve. A többi már az ezekből szaporított hibridek nevei.
Ezért csalóka nálunk, mert a kezdetekben ahelyett, hogy a kereskedők többféle hibridet árultak volna a többféle talajadottságra, többnyire mindenki az egy szem saját hibridjét favorizálja ami nem mindenkinek válik be a tajváltozatosságok miatt és születnek érdekességek.
Azóta már több féle hibrid elérhető és lehet válogatni.
Persze ha az utat kijárja valaki helyettünk az mindig előny, ha szomszédnál 5-6 év alatt 50cm törzzsel ácsorognak a fák nem kérdés milyet veszek.
videó
a képeken az aljnövényzet igen harsogó zöld, tehát víz az van, vagy autó öntözés...
NordMax21
Válasz Bandita29 #64. hozzászólásáraNekem azért az ecetfa bevált...nől ha kell ha nem
Válasz VMisi #65. hozzászólásáraEzt császárfa néven vettem, nem tudom mi a különbség a smaragdfa, császárfa, oxyfa között, szerintem semmi.
Válasz Racskoedo #62. hozzászólásáraÉn másfél-két éve ősz végén ültettem egy 50 cm-est, tavaly őszre csak 1,5 méteresre nőtt meg, így tövig visszavágtam, most kb 4 méteres. Kemény kötött talaj és belvizes terület, ez majd később nem fog tetszeni neki.
Nálunk a faluban is ülettek 8 db fát,hatalmas izgalommal a tavasszal. 3éves korában már tüzifának tökéletes,6 évesen butorfának....
Most ott tartanak,hogy nem értik miért csak térdig érő,mikor az eladó szerint ilyenkorra 3 méteresre nő. Ha akkora nagy üzlet lenne,hogy 6 év alatt vágásérett....akkor miért nem telepítenek 100hektár szám az erdőtársaságok?
akkora biznisz lett belőle hogy senki nem mer róla beszámolni :D
Nagyon elcsendesult a topic, de remelm, hogy visszateved meg ide valaki, aki meg anno kiprobalta a csaszarfakat. :)
Tapasztalatok barkinek, hogy tuzelonek ultetve hany kobmeter jon ki egy fabol a 4. evre? Errol nem talaltam semmit...
Válasz #39. hozzászólásra
Helló!
Írod, hogy tudsz homoktövist 150-ért. Helyileg hol lenne ez?
Mennyi idős?
Köszi
..és ami még fontos ..semmilyen " inváziv listán " nincs fenn mert azt hivatalosan egy kutató intézet sem erősítette meg....ajánlom a Wikipédia erre vonatkozó oldalát elolvasni..
..mindenkinek azt ajánlom..mielőtt ide hülyeségeket ir ..kicsit üljön be egy evvel foglalkozó kutató intézeti előadásra , mert amennyi negatívumot terjesztenek ..annyi pozitív oldala van.. főleg ha nem MLM rendszer építésre használnák... de a másik oldal,hogy például az akácról 100 -szor több rossz tulajdonságot el lehet mondani ...akkor azt miért nem feszegetjük ?????????????????? .. ja mert 300 év alatt megszoktuk.. de ennek több ezer éves kultúrája van egy több ezer éves KINAI és JAPÁN területen...végre azokat is meg kellene hallgatni..és nem minden sületlenséget ide írni...
Válasz #57. hozzászólásra
Ez aztán a biztatás dömping
Én nem akarok ezzel kereskedni, csak saját felhasználásra téli tüzelő céljából szeretnék néhány tucat fát ültetni ami gyorsan nő és jól ég. Ezért tettem fel a kérdéseimet. Na mindegy, majd próbálkozom máshol.
Ez mekkora lehúzás.. emberek, ébresztő!
Smaragdfa-hívők figyelmébe ajánlanám a következő cikket az inváziós növényekről..
Inváziós növények
Dísznövényként érkezett a japán keserűfű is...
Ha nem mindig mindenki a pénzt tartaná csak szem előtt, lehet hogy Magyarország is élhető hely lenne...
... szerintem...
Válasz #52. hozzászólásra
Nem elég az eddig telepített génmódosított olasz nyár, most zsigereljük ki a földet-vizet még ezzel is?
Sziasztok!
Az érdekelne, hogy a smaragdfa és a paulownia shan tong egy és ugyanaz a hibrid lenne, csak magyarosították a nevet? Mert ahogy olvasom a tulajdonságaik megegyeznek. A shan tong-ra azt írják, hogy tűri a szárazságot elég jól és 20 %-al gyorsabban növekedik mint az alapfaj. Igaz ez? Van már valakinek tapasztalata? Érdemes ezzel foglalkozni?
Elolvastam a hozzászólásokat, de már az elsőkhöz képest eltelt egy év és kíváncsi lennék a 2013. Júniustól számított hozzászólásokra.
Előre is köszönöm!