Válasz trikolor5 #6785. hozzászólásáraBioban max 45 cm re vetve vetes utan2 napon belül vakon gyomfesu utanna kelés után 2x gyomfesu 10 naponta és egyszer sorkozművelés
75 cm túl tág nem hiszem menne bióban ….
Válasz MTZ1221.3 #6792. hozzászólásáraItt -pedig direkt olyan fajtát választottam, ami nyersen is elérhető- háztól nem hordták volna el, de szomszéd faluban vásárolnak fel, nem is volt rossz az ár, értem ez alatt, hogy itt is mindenki 160-170 között írta akkoriban a "jövő nagy növényét"!
Azt gondolná az ember, hogy a "kurrens" árut megfizetik, pedig dehogy is!
Minősítés is rendben volt náluk.
Az viszont durva, ha nincs meg a teljesítés, akkor nem hogy ad, hanem elvesz.
Innentől ahogy írod, meggondolandó nagyon megéri-e.
Válasz A.I. #6791. hozzászólásáraMar jar erte buntetes. Nem is keves ahhoz kepest. Szerintem nem is eri meg kockaztatni erte, ha lesz szojam akkor nem igenylem tobbet. Itt inkabb az eladassal voltak bajok, egyebkent haztol is elhordtak volna. Legkozelebb okosabb leszek.
Válasz trikolor5 #6780. hozzászólásáraSzia.
Tavaly volt szójám 75 cm-re vetve. Növényvédő szer nélkül meg ette volna a gyom. 2x húzattam, 2 tonna felett lett kicsivel.
Így is bejártuk egyszer manuálisan 2-en egy fél nap alatt, kicsapkodtuk a nagy parlagfű bokrokat. Elcsúszott a kapa mellett is, teljesen a sorban volt, nem tudsz vele csak kézzel bánni.
450-500e között volt valahol a vetési tőszám, ez jól csírázott teszteltem 20/20 volt. Így kg 80 kg/ha volt a mag.
Támogatásnál szerintem olyan, hogy szankció nincs, ha teljesíted az előírást(vetőmag, hozam...), akkor fizet, ha nem akkor nem, de nem tudok olyanról, hogy büntetne érte.
Júni eleje, júli eleje, október vége betakarítás.
Még valami deszikálás is előfordul, hogy kellhet, pláne azoknál a fajtáknál, amiket 75 cm-re javasolták.
Válasz .Fecó. #6788. hozzászólásáraNa az baj. Anno a cirkot is nagynehezen vágták le két héttel a napraforgók után, mert már befejezték (kukorica erre senkinek nincs)
Válasz .Fecó. #6788. hozzászólásáraAz biztos, hogy nas asztallal betyaros volna a szoja aratas vagyis az mar vetes fogalmat meritene ki
Nekem a gabona asztallal is vetes lett a vege (szorva), nem aratas Szojaban az aratas irto fontos technologiai elem, jopar mazsa kinn maradt.
Válasz mtz1221 #6786. hozzászólásáraKülön csak szójára nem akarnék gépesíteni. Adott egy spc meg egy régi leták sorművelő. Meglátjuk. Te Vajdasági vagy ha jól emlékszem, úgyhogy ott lehet máshogy van, de pl azt se tudom a termeléshez kötött támogatást megigényeljem-e hozzá. 1tonnát kéne, hogy teremjen. Az ellenőrzés garantált, legtisztább területre tenném évelő gyomoktól mentes, de az ördög nem alszik bioban. Ha nincs meg az 1tonna visszaléphetek vajon a támogatástól vagy akkor bünti minden esetben?
Válasz trikolor5 #6785. hozzászólásáraBioba nem fogsz vele duplagabona sorban boldogulni, szerintem. Ha belejössz, kell egy 50 centis sortávolságú 5-7 soros spc, az lenne az igazi.
Válasz Dvili #6783. hozzászólására9ha-ba menne elsőnek. Bio. Sorművelném. Vagy gabonasortávon elnyomja a gyomot? Igazából nem tudom, hogy a kombájnos felteszi-e csak a kedvemért a gabonaasztalt majd.
Válasz trikolor5 #6782. hozzászólásáraEgy életen át vissza lehetne vetni. meg kell csíráztatni, 70%-felett mehet. A fémzárolt is sokszor ott van. 2-3 éves magot nem szabad, az nem szereti.
Válasz trikolor5 #6780. hozzászólásáraspcvel megbolondulsz ????????95 kg körül kell vetni általánosságban minimum 70 kg támogatás miatt nem tudsz egy tankolással 1 ha se belerakni , normális kuki vetőbe sem tudsz 1,5 ha nal többet belerakni inkább vesd el gabonavetővel ha jót akarsz magadnak ha van 3 ember aki vödröz zsákol akkor vesd azzal, de kb egy fordulót se bír ki a tartály normál táblán , hosszú táblán kb kifogy valahol , nem erőltetném ilyet kiveve ha 10 ha alatti területről beszélünk
Szójások! 75ös sortávra vetve mennyi a vetőmagnorma? Hány ezer szem/ha? SPC vetőtárcsán mennyi lyuknak kell lenni, és milyen átmérővel? Hányszor mentek bele sorművelni?
Válasz MTZ1221.3 #6778. hozzászólásáraAzt nem is hallottam
Kite-nél még nem tudnak semmit velük beszéltem, de a többi forgalmazónál se jobb a helyzet
Satbau-s Ancagua-t nézegettem én, elég szépen szerepelt tavaly kísérletekben persze az nem mérvadó
Válasz Ganajos #6777. hozzászólásáraA karintiasokat mar nezegetni se kell, mert lefoglaltak mind (igy hallottam, de ez nem hivatalos). Mi az atacama fajtat neztuk ki.
Ki hogy áll a vetőmaggal? Milyen fajtát nyomtok?
Elég nagy gázok vannak vetőmagügyileg, még azt se lehet tudni mikor lesz, meg hogy mennyiért itt felénk legalábbis
Üdv Mindenkinek!
Nem szója téma de fehérjenövény témában szeretnék érdeklődni....
Zöld bélű tavaszi takarmányborsó vetőmagot keresek ha valaki tud kérem segítsen!
Sziasztok!
Jövőre ki milyen fajtával fut neki a szezonnak?
Ancagua fajtát ismeri valaki?
Eddig pallador volt 2x, mikor volt eső jó volt, tavaly eső nélkül 2 felett valamivel.
Valakinek esetleg bevált valami a tavalyi száraz szezonban?
Válasz Csavarkulcs #6771. hozzászólásáraén nem. errefelé is szójázni meg szotyizni akar mindenki, kukorica megy a lecsóba. baszakodjon mindenki magával a toxin miatt, gondlják sokan.
Válasz Csavarkulcs #6766. hozzászólásáraegyébként igen, ennyi kell a szójának, tökéeltes vetés, homogén állomány, tökéletes gyomirtás, és jó mikroklíma. ilyenkor minimális a kockázat, a természet meg mondjuk csak 10 évente szopat halálra, magyarul kilencszer bejön. ha fentiek közül valami hiányzik, nő a kockázat, ahogy korábban mondtam szerencsejáték lesz belőle, vagy bejön, vagy nem, de nem rajtunk múlik. a szója tud jól teremni is, de ugyan úgy tud nulla azaz nulla mázsát is teremni, ha gáz van. szója gyomirtása sem bonyolult, szeientem a lényeg, hohy előtte 10 éven keresztül is jól csináltuk a gyomirtást, és a követkző 10 évben is jól csináljuk, és akkor nincs gond. olyan nincs, hogy spórolunk előtte a gabonákon, majd úgy is le lehet szedni ha kizöldül, meg a tarlót ott hagyjuk felmagozni, meg ilyesmi, de szeirntem ezen az épeszűek, meg azok akik ebből élnek, azok már túl vannak.
Válasz envagyok2 #6765. hozzászólásáraSzója gyomirtását viszonylag gyorsan el lehet sajátítani. Tök mindegy neki hogy eke vagy lazító..no till. Lényeg a tiszta állomány és legyen neki elég víz-pára akkor a 40 fokot is jobban bírja. Ma ugyan ott tartunk mint amit pár éve mondtam. Csak olyan vessen szóját és oda hol a gyökere eléri a vizet. Minden más Orosz rulette.
Válasz .Fecó. #6757. hozzászólásárarég megbeszéltük, hogy a profitmaximum ott van, ahol a határköltség egyenlővé válik a határbevétellel. az 1-1,5 tonna szója 160-240 ezer ft, ebből a mag, vetés, gyomirtás, betakarítás minimum 150 ezer, ne kérdezz vissza, hasra mondom, nem is fogok uténaszámolni, bár míg ezt leírtam, addig kiszámolhattam volna. szóval akkor a profit 10-90 ezer ft. azért ettől szerintem többet lehet trmelni, ha eldobás helyett elolvassuk azokat a könyveket. régen is azt mondtam, most is azt mondom, messze vagyunk a profitmaximáló ktgszinttől, vagyis minden elköltött ft megtérül. erre mondták azt régen, mikor bejöttek a strobik, és új ktgszntet hoztak magukkal, hogy nem hogy nem lesz fuzárium, hanem már a terméstöbblettől megtérül, a jótékony hatása ingyen van. szóval szerintem érdemes költeni, érdemes művelni. de értem amit mondasz, ha amerikában ülnék most, és nemtudom 30 ezer hektárt kéne elkaparnom egy hónap alatt 4 emberrel meg 10 bigboddyval, akkor valszeg engem se érdekelne, hogy 1 vagy 1,5 vagy 2 tonna lesz a vége, legyen elkaparva, essen rá az eső, aztán majd kiderül, a 30 ezer hektár mindent betakar. de ekkora méretben, mint ahol én is baszakodok, nincs más választásod, mint a lehető legintenzívebben csinálod, hogy a közerlébe kerülj a maximumnak.
nah, szóval értem, igaz is amit írsz, mármint hogy no till, igen, ha valahol van lehetősége, akkor az a szója után. meg persze ehhez kell a jó szerkezetes, nem összetaposott talaj. ahol ülepedésre hajamos, vagy éppen kötött, nyáron vállig lenyúlható repedésekkel szabdalt talajok vannak, ott én nem nagyon hiszek a notillbe, megincsak jó 10 éve jöttek a képek a egy sor tárcsába vetett repcékről, aztán valahogy tavaszra eltűntek ezek a hozzászólások, mikor elfogyott a víz. hogy a gabonának kell-e a mélyművelés? biztos nem, de én biztos úgy fogom csinálni, mert bőven látok a 75 mázsás búzám tőszomszédsgában jó indulattal 20 mázsását, tényszerűen meg mondjuk 9 hektár fölfért idén nyáron egy kéttengelyes kamion pótra. szóval ahol lehet notillezni, ott szerencse, de ez nem a szója miatt van, ahnem a talaj miatt.
Válasz mtz1221 #6762. hozzászólásáraMég nem...viszont ha az üzemanyag hulladék....szinte tökmindegy. Ahogy a közmondás tartja 2010 után bármijen vasat megvetesz ami tetszik. Egyformán kula az összes.
Válasz .Fecó. #6757. hozzászólásáraAzért ez a szója termesztés sem ilyen egyszerű. Ha ilyen egyszerű lenne mindenki azt csinálná. És az időjárásról még nem is beszéltünk. A kölségről meg ne is beszéljünk.
Válasz envagyok2 #6756. hozzászólásáraJó hát én nem tudom mi kell a 80q hoz, itt a víz nincs meg hozzá, így nem is próbálkozunk. Itt akik az elmúlt pár évben intenzíven termeltek bármit is, az mind fele annyit termett mint ami extenzíven volt termelve.
Én pl pillangós után 2q NS-t adok tavasszal és jólvan. Ha van csapadék terem 80q ha nem esik akkor 50-et. És ezen semmiféle hókuszpókusz nem tud segíteni.
Bár egyre többen öntözik a gabonát is, és a repcét is.
Válasz envagyok2 #6754. hozzászólásáraEzzel egyáltalán nem értek egyet én sem. A szója után simán vethetsz no-till-el búzát, megőrizve az összes vizet és nitrogént, takarva a talajt és kihasználva minden előnyét a no-till-nek úgy, hogy egyetlen kg termést sem kockáztatsz... Ez a szóján kívűl csak a borsóra és a repcére igaz szerintem, de azok sokkal hamarabb kerülnek le, ezért őszre már a gyomok miatt mindenképpen kell egy-két műveletet csinálni (vagy vassal vagy vegyszerrel, de kell) másrészt a repce nem gyűjt nitrogént, a borsó meg nem kell senkinek, így nem igazi alternatíva nagy területen...
Másik része, hogy a szójától olcsóbb és egyszerűbb növény szerintem nincs a világon sem, ha bevállalós vagy és kidobod a hagyományos növénytermesztés tankönyvet, és nem úgy termelsz szóját, hogy vetésig más 300e/ha költségnél jársz akkor 1-1,5 to/ha hozammal már bőven hasznot termelsz, és igazából a gyomirtást kell jól megcsinálni, kb semmi más nem kell egy 1,5-2 tonnás terméshez...
Harmadrészről nagy kérdés a tápanyagmérleg... A szója nitrogénkötése képes fedezni a növény saját tápanyagigényét, illetve az elpusztulása (érése) után még rövid ideig a rhizobiumok dolgoznak, és gyűjtögetnek. A kérdés az, hogy mennyit, és mennyi marad ebből meg. Most nincs kedvem megkeresni, de korábban a The Furrow című, john deere által szerkesztett és kiadott újságban olvastam egy tanulmányról, ami a pillangósnövények nitrogéngyűjtését, valamint talajművelés erre gyakorolt hatásait vizsgálta. Ott úgy volt megadva, hogy borsó esetében a nitrogén gyűjtés 50-350 kg/ha/év, (szóját nem vizsgálták, mert német kutatás volt) és az, hogy ez a tartományon belül hol volt ténylegesen az a talajállapottól és a talajműveléstől függött. A szántott kötött talajon volt a legkisebb, a no-till vályogtalajon pedig a legnagyobb a nitrogén gyűjtés és a visszamaradás is. No-till esetében szinte minden, amit a növény hátrahagyott megmaradt a következő kultúrnövénynek, míg minden talajművelés folyamatosan és egyre nagyobb mértékben csökkentette ezt.
Ezen fenti logika alapján a szója után no-till búza egészen biztosan nem az 5 tonnás termést fogja megcélozni, hanem inkább a 9-12-t... A másik részével, tehát hogy elég februárban kikelnie azért már szkeptikusabb vagyok, szerintem ez téltől függ. Ha nincs tél, és egész télen megy a vegetáció akkor jó esélye van, ha viszont keményebb telünk lesz (ami nem volt már vagy 12 éve) akkor más a helyzet, a mai búzafajták nem annyira szeretnek tavasszal bokrosodni, szóval az azért keményen lehet terméslimitáló tényező...
Válasz MrPoke #6755. hozzászólásáraezt mondom, ahol a kontroll 75 mázsa, ott nem hoz sokat. az úgy nem igaz, hogy szója után bele lehet szarni, és akkor is teremni fog 80 mázsát. szerintem. az meg megint nem igaz, hogy a búza ráér februában kikelni. az 50 názséhoz akár még igaz is lehet. a 80hoz biztos nem. 80 mázsás búzát nem fúj össze a szél, legalbbis felénk biztos nem.
Válasz envagyok2 #6754. hozzászólásáraHát itt igaz nem szója hanem borsó volt de. a kontrol tábla 50q ás búza volt a borsós pedig 80q és nem volt különbség a kettő közt műveletben.
Válasz MrPoke #6749. hozzászólásáraaz elővetemény hatása normális technológiánál (ahol mondjuk minimum 75 mázsa a cél, és nem a karcoljunk bele a földbe valamit) mondjuk 5 mázsa gabona. ha ez sokkal több, mint amit hoz, akkor régesrég kurva nagy baj van.
Itt is sokaknak most sorol mert nem volt eső, vagy kiszárították. Búza februárig ráér kikelni.
Én már inkább október végén vetek gabonát. Korán van az október eleje.
Repce is nagyon megugrott pedig szeptember második felében let vetve.
Válasz MrPoke #6749. hozzászólásáraAzért ez komplex, mert pl az idén a kukoricákat rég levágtuk mire a szóját lehetett. Oda elvetettük a búzát október elején és szépen ki is van kelve, míg a szójában alig sorol, mert mire le lett vágva oda lett a nedvesség is és ott várakoztak a ki szemecskék.
6795 hozzászólás
Válasz trikolor5 #6785. hozzászólásáraBioban max 45 cm re vetve vetes utan2 napon belül vakon gyomfesu utanna kelés után 2x gyomfesu 10 naponta és egyszer sorkozművelés
75 cm túl tág nem hiszem menne bióban ….
Válasz MTZ1221.3 #6792. hozzászólásáraItt -pedig direkt olyan fajtát választottam, ami nyersen is elérhető- háztól nem hordták volna el, de szomszéd faluban vásárolnak fel, nem is volt rossz az ár, értem ez alatt, hogy itt is mindenki 160-170 között írta akkoriban a "jövő nagy növényét"!
Azt gondolná az ember, hogy a "kurrens" árut megfizetik, pedig dehogy is!
Minősítés is rendben volt náluk.
Az viszont durva, ha nincs meg a teljesítés, akkor nem hogy ad, hanem elvesz.
Innentől ahogy írod, meggondolandó nagyon megéri-e.
Válasz A.I. #6791. hozzászólására
Köszi, elgondolkodtató.
Válasz A.I. #6791. hozzászólásáraMar jar erte buntetes. Nem is keves ahhoz kepest. Szerintem nem is eri meg kockaztatni erte, ha lesz szojam akkor nem igenylem tobbet. Itt inkabb az eladassal voltak bajok, egyebkent haztol is elhordtak volna. Legkozelebb okosabb leszek.
Válasz trikolor5 #6780. hozzászólásáraSzia.
Tavaly volt szójám 75 cm-re vetve. Növényvédő szer nélkül meg ette volna a gyom. 2x húzattam, 2 tonna felett lett kicsivel.
Így is bejártuk egyszer manuálisan 2-en egy fél nap alatt, kicsapkodtuk a nagy parlagfű bokrokat. Elcsúszott a kapa mellett is, teljesen a sorban volt, nem tudsz vele csak kézzel bánni.
450-500e között volt valahol a vetési tőszám, ez jól csírázott teszteltem 20/20 volt. Így kg 80 kg/ha volt a mag.
Támogatásnál szerintem olyan, hogy szankció nincs, ha teljesíted az előírást(vetőmag, hozam...), akkor fizet, ha nem akkor nem, de nem tudok olyanról, hogy büntetne érte.
Júni eleje, júli eleje, október vége betakarítás.
Még valami deszikálás is előfordul, hogy kellhet, pláne azoknál a fajtáknál, amiket 75 cm-re javasolták.
Válasz .Fecó. #6788. hozzászólásáraNa az baj. Anno a cirkot is nagynehezen vágták le két héttel a napraforgók után, mert már befejezték (kukorica erre senkinek nincs)
Válasz .Fecó. #6788. hozzászólásáraAz biztos, hogy nas asztallal betyaros volna a szoja aratas vagyis az mar vetes fogalmat meritene ki
Szojaban az aratas irto fontos technologiai elem, jopar mazsa kinn maradt.
Nekem a gabona asztallal is vetes lett a vege (szorva), nem aratas
Válasz trikolor5 #6785. hozzászólásáraA gabonaasztalt akkor is fel kell rakni, ha kukorica sortávra veted.....
Válasz mtz1221 #6786. hozzászólásáraKülön csak szójára nem akarnék gépesíteni. Adott egy spc meg egy régi leták sorművelő. Meglátjuk. Te Vajdasági vagy ha jól emlékszem, úgyhogy ott lehet máshogy van, de pl azt se tudom a termeléshez kötött támogatást megigényeljem-e hozzá. 1tonnát kéne, hogy teremjen. Az ellenőrzés garantált, legtisztább területre tenném évelő gyomoktól mentes, de az ördög nem alszik bioban. Ha nincs meg az 1tonna visszaléphetek vajon a támogatástól vagy akkor bünti minden esetben?
Válasz trikolor5 #6785. hozzászólásáraBioba nem fogsz vele duplagabona sorban boldogulni, szerintem. Ha belejössz, kell egy 50 centis sortávolságú 5-7 soros spc, az lenne az igazi.
Válasz Dvili #6783. hozzászólására9ha-ba menne elsőnek. Bio. Sorművelném. Vagy gabonasortávon elnyomja a gyomot? Igazából nem tudom, hogy a kombájnos felteszi-e csak a kedvemért a gabonaasztalt majd.
Válasz trikolor5 #6782. hozzászólásáraEgy életen át vissza lehetne vetni.
meg kell csíráztatni, 70%-felett mehet. A fémzárolt is sokszor ott van. 
2-3 éves magot nem szabad, az nem szereti.
Válasz trikolor5 #6780. hozzászólásáraspcvel megbolondulsz ????????95 kg körül kell vetni általánosságban minimum 70 kg támogatás miatt nem tudsz egy tankolással 1 ha se belerakni , normális kuki vetőbe sem tudsz 1,5 ha nal többet belerakni inkább vesd el gabonavetővel ha jót akarsz magadnak ha van 3 ember aki vödröz zsákol akkor vesd azzal, de kb egy fordulót se bír ki a tartály normál táblán , hosszú táblán kb kifogy valahol , nem erőltetném ilyet kiveve ha 10 ha alatti területről beszélünk
Válasz mtz1221 #6781. hozzászólásáraJó sok. Azt hittem jobban lehet spórolni a vetőmaggal így. Fogott magot visszavetni ördögtől való?
Válasz trikolor5 #6780. hozzászólására70 centinél, 2.5 centinként szoktam. magmérettől függően, 90-120 kiló körül jön ki hektárjára.
Szójások! 75ös sortávra vetve mennyi a vetőmagnorma? Hány ezer szem/ha? SPC vetőtárcsán mennyi lyuknak kell lenni, és milyen átmérővel? Hányszor mentek bele sorművelni?
Válasz MTZ1221.3 #6778. hozzászólásáraAzt nem is hallottam
Kite-nél még nem tudnak semmit velük beszéltem, de a többi forgalmazónál se jobb a helyzet
Satbau-s Ancagua-t nézegettem én, elég szépen szerepelt tavaly kísérletekben persze az nem mérvadó
Válasz Ganajos #6777. hozzászólásáraA karintiasokat mar nezegetni se kell, mert lefoglaltak mind (igy hallottam, de ez nem hivatalos). Mi az atacama fajtat neztuk ki.
Ki hogy áll a vetőmaggal? Milyen fajtát nyomtok?
Elég nagy gázok vannak vetőmagügyileg, még azt se lehet tudni mikor lesz, meg hogy mennyiért itt felénk legalábbis
Üdv Mindenkinek!
Nem szója téma de fehérjenövény témában szeretnék érdeklődni....
Zöld bélű tavaszi takarmányborsó vetőmagot keresek ha valaki tud kérem segítsen!
Sziasztok!
Jövőre ki milyen fajtával fut neki a szezonnak?
Ancagua fajtát ismeri valaki?
Eddig pallador volt 2x, mikor volt eső jó volt, tavaly eső nélkül 2 felett valamivel.
Valakinek esetleg bevált valami a tavalyi száraz szezonban?
Sziasztok!
Nem hallotatok valami infót a szója támoatás kifizetéséről?
Válasz envagyok2 #6772. hozzászólásáraÉn más számokat látok..pedig komoly vetőmag előállítás is van.
Válasz Csavarkulcs #6771. hozzászólásáraén nem. errefelé is szójázni meg szotyizni akar mindenki, kukorica megy a lecsóba. baszakodjon mindenki magával a toxin miatt, gondlják sokan.
Válasz envagyok2 #6770. hozzászólásáraKétlem.
Válasz Csavarkulcs #6769. hozzászólásáraés jövőre még többen fognak, állítólag.
Válasz Csavarkulcs #6768. hozzászólásáraTrendre.
Válasz envagyok2 #6767. hozzászólásáraÉn úgy látom sokan rászaladtak a trenre.
Válasz Csavarkulcs #6766. hozzászólásáraegyébként igen, ennyi kell a szójának, tökéeltes vetés, homogén állomány, tökéletes gyomirtás, és jó mikroklíma. ilyenkor minimális a kockázat, a természet meg mondjuk csak 10 évente szopat halálra, magyarul kilencszer bejön. ha fentiek közül valami hiányzik, nő a kockázat, ahogy korábban mondtam szerencsejáték lesz belőle, vagy bejön, vagy nem, de nem rajtunk múlik. a szója tud jól teremni is, de ugyan úgy tud nulla azaz nulla mázsát is teremni, ha gáz van. szója gyomirtása sem bonyolult, szeientem a lényeg, hohy előtte 10 éven keresztül is jól csináltuk a gyomirtást, és a követkző 10 évben is jól csináljuk, és akkor nincs gond. olyan nincs, hogy spórolunk előtte a gabonákon, majd úgy is le lehet szedni ha kizöldül, meg a tarlót ott hagyjuk felmagozni, meg ilyesmi, de szeirntem ezen az épeszűek, meg azok akik ebből élnek, azok már túl vannak.
Válasz envagyok2 #6765. hozzászólásáraSzója gyomirtását viszonylag gyorsan el lehet sajátítani. Tök mindegy neki hogy eke vagy lazító..no till. Lényeg a tiszta állomány és legyen neki elég víz-pára akkor a 40 fokot is jobban bírja. Ma ugyan ott tartunk mint amit pár éve mondtam. Csak olyan vessen szóját és oda hol a gyökere eléri a vizet. Minden más Orosz rulette.
Válasz .Fecó. #6757. hozzászólásárarég megbeszéltük, hogy a profitmaximum ott van, ahol a határköltség egyenlővé válik a határbevétellel. az 1-1,5 tonna szója 160-240 ezer ft, ebből a mag, vetés, gyomirtás, betakarítás minimum 150 ezer, ne kérdezz vissza, hasra mondom, nem is fogok uténaszámolni, bár míg ezt leírtam, addig kiszámolhattam volna. szóval akkor a profit 10-90 ezer ft. azért ettől szerintem többet lehet trmelni, ha eldobás helyett elolvassuk azokat a könyveket. régen is azt mondtam, most is azt mondom, messze vagyunk a profitmaximáló ktgszinttől, vagyis minden elköltött ft megtérül. erre mondták azt régen, mikor bejöttek a strobik, és új ktgszntet hoztak magukkal, hogy nem hogy nem lesz fuzárium, hanem már a terméstöbblettől megtérül, a jótékony hatása ingyen van. szóval szerintem érdemes költeni, érdemes művelni. de értem amit mondasz, ha amerikában ülnék most, és nemtudom 30 ezer hektárt kéne elkaparnom egy hónap alatt 4 emberrel meg 10 bigboddyval, akkor valszeg engem se érdekelne, hogy 1 vagy 1,5 vagy 2 tonna lesz a vége, legyen elkaparva, essen rá az eső, aztán majd kiderül, a 30 ezer hektár mindent betakar. de ekkora méretben, mint ahol én is baszakodok, nincs más választásod, mint a lehető legintenzívebben csinálod, hogy a közerlébe kerülj a maximumnak.
nah, szóval értem, igaz is amit írsz, mármint hogy no till, igen, ha valahol van lehetősége, akkor az a szója után. meg persze ehhez kell a jó szerkezetes, nem összetaposott talaj. ahol ülepedésre hajamos, vagy éppen kötött, nyáron vállig lenyúlható repedésekkel szabdalt talajok vannak, ott én nem nagyon hiszek a notillbe, megincsak jó 10 éve jöttek a képek a egy sor tárcsába vetett repcékről, aztán valahogy tavaszra eltűntek ezek a hozzászólások, mikor elfogyott a víz. hogy a gabonának kell-e a mélyművelés? biztos nem, de én biztos úgy fogom csinálni, mert bőven látok a 75 mázsás búzám tőszomszédsgában jó indulattal 20 mázsását, tényszerűen meg mondjuk 9 hektár fölfért idén nyáron egy kéttengelyes kamion pótra. szóval ahol lehet notillezni, ott szerencse, de ez nem a szója miatt van, ahnem a talaj miatt.
Válasz Csavarkulcs #6763. hozzászólására
Válasz mtz1221 #6762. hozzászólásáraMég nem...viszont ha az üzemanyag hulladék....szinte tökmindegy. Ahogy a közmondás tartja 2010 után bármijen vasat megvetesz ami tetszik. Egyformán kula az összes.
Válasz Csavarkulcs #6761. hozzászólásáraEzzel a gyártó alkatrészeivel találkoztál e már ? Ha igen vélemény róla ?
https://www.bascolin.com/
Válasz mtz1221 #6746. hozzászólásáraMegveszik.. csak ennél is hullámzik a piac.
Válasz .Fecó. #6757. hozzászólásáraAzért ez a szója termesztés sem ilyen egyszerű. Ha ilyen egyszerű lenne mindenki azt csinálná. És az időjárásról még nem is beszéltünk. A kölségről meg ne is beszéljünk.
Válasz envagyok2 #6756. hozzászólásáraJó búzához kell a kakaó. Egy jó szója elővetemény sokat segít rajta.
Válasz envagyok2 #6756. hozzászólásáraJó hát én nem tudom mi kell a 80q hoz, itt a víz nincs meg hozzá, így nem is próbálkozunk. Itt akik az elmúlt pár évben intenzíven termeltek bármit is, az mind fele annyit termett mint ami extenzíven volt termelve.
Én pl pillangós után 2q NS-t adok tavasszal és jólvan. Ha van csapadék terem 80q ha nem esik akkor 50-et. És ezen semmiféle hókuszpókusz nem tud segíteni.
Bár egyre többen öntözik a gabonát is, és a repcét is.
Válasz envagyok2 #6754. hozzászólásáraEzzel egyáltalán nem értek egyet én sem. A szója után simán vethetsz no-till-el búzát, megőrizve az összes vizet és nitrogént, takarva a talajt és kihasználva minden előnyét a no-till-nek úgy, hogy egyetlen kg termést sem kockáztatsz... Ez a szóján kívűl csak a borsóra és a repcére igaz szerintem, de azok sokkal hamarabb kerülnek le, ezért őszre már a gyomok miatt mindenképpen kell egy-két műveletet csinálni (vagy vassal vagy vegyszerrel, de kell) másrészt a repce nem gyűjt nitrogént, a borsó meg nem kell senkinek, így nem igazi alternatíva nagy területen...
Másik része, hogy a szójától olcsóbb és egyszerűbb növény szerintem nincs a világon sem, ha bevállalós vagy és kidobod a hagyományos növénytermesztés tankönyvet, és nem úgy termelsz szóját, hogy vetésig más 300e/ha költségnél jársz akkor 1-1,5 to/ha hozammal már bőven hasznot termelsz, és igazából a gyomirtást kell jól megcsinálni, kb semmi más nem kell egy 1,5-2 tonnás terméshez...
Harmadrészről nagy kérdés a tápanyagmérleg... A szója nitrogénkötése képes fedezni a növény saját tápanyagigényét, illetve az elpusztulása (érése) után még rövid ideig a rhizobiumok dolgoznak, és gyűjtögetnek. A kérdés az, hogy mennyit, és mennyi marad ebből meg. Most nincs kedvem megkeresni, de korábban a The Furrow című, john deere által szerkesztett és kiadott újságban olvastam egy tanulmányról, ami a pillangósnövények nitrogéngyűjtését, valamint talajművelés erre gyakorolt hatásait vizsgálta. Ott úgy volt megadva, hogy borsó esetében a nitrogén gyűjtés 50-350 kg/ha/év, (szóját nem vizsgálták, mert német kutatás volt) és az, hogy ez a tartományon belül hol volt ténylegesen az a talajállapottól és a talajműveléstől függött. A szántott kötött talajon volt a legkisebb, a no-till vályogtalajon pedig a legnagyobb a nitrogén gyűjtés és a visszamaradás is. No-till esetében szinte minden, amit a növény hátrahagyott megmaradt a következő kultúrnövénynek, míg minden talajművelés folyamatosan és egyre nagyobb mértékben csökkentette ezt.
Ezen fenti logika alapján a szója után no-till búza egészen biztosan nem az 5 tonnás termést fogja megcélozni, hanem inkább a 9-12-t... A másik részével, tehát hogy elég februárban kikelnie azért már szkeptikusabb vagyok, szerintem ez téltől függ. Ha nincs tél, és egész télen megy a vegetáció akkor jó esélye van, ha viszont keményebb telünk lesz (ami nem volt már vagy 12 éve) akkor más a helyzet, a mai búzafajták nem annyira szeretnek tavasszal bokrosodni, szóval az azért keményen lehet terméslimitáló tényező...
Válasz MrPoke #6755. hozzászólásáraezt mondom, ahol a kontroll 75 mázsa, ott nem hoz sokat. az úgy nem igaz, hogy szója után bele lehet szarni, és akkor is teremni fog 80 mázsát. szerintem. az meg megint nem igaz, hogy a búza ráér februában kikelni. az 50 názséhoz akár még igaz is lehet. a 80hoz biztos nem. 80 mázsás búzát nem fúj össze a szél, legalbbis felénk biztos nem.
Válasz envagyok2 #6754. hozzászólásáraHát itt igaz nem szója hanem borsó volt de. a kontrol tábla 50q ás búza volt a borsós pedig 80q és nem volt különbség a kettő közt műveletben.
Válasz MrPoke #6749. hozzászólásáraaz elővetemény hatása normális technológiánál (ahol mondjuk minimum 75 mázsa a cél, és nem a karcoljunk bele a földbe valamit) mondjuk 5 mázsa gabona. ha ez sokkal több, mint amit hoz, akkor régesrég kurva nagy baj van.
Válasz Traktoros30 #6751. hozzászólásáraÉs ezzel mi a baj?
Itt is sokaknak most sorol mert nem volt eső, vagy kiszárították. Búza februárig ráér kikelni.
Én már inkább október végén vetek gabonát. Korán van az október eleje.
Repce is nagyon megugrott pedig szeptember második felében let vetve.
Válasz Traktoros30 #6751. hozzászólásáraVégül hány mázsás atlagod lett szojabol? Gondolom 25q felett jott ki minimum.
Válasz MrPoke #6749. hozzászólásáraAzért ez komplex, mert pl az idén a kukoricákat rég levágtuk mire a szóját lehetett. Oda elvetettük a búzát október elején és szépen ki is van kelve, míg a szójában alig sorol, mert mire le lett vágva oda lett a nedvesség is és ott várakoztak a ki szemecskék.
Válasz MrPoke #6749. hozzászólására
Válasz Traktoros30 #6748. hozzászólásáraSzója nyereség számítása bonyolult, mivel az elővetemény hatása sokszor sokkal többet hoz mint maga a növény.
Ha kukoricát vetettem volna beljebb lennék sokkal :D
165 ért eladtam már októberben.
Nem érdemes tárolni a jövő növényét!
Válasz Georgosz #6745. hozzászólásáraA brazil meg stb gmoós a jövő növénye, nem a miénk.