Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak640 FtBenzin árak632 FtEUR402.58 FtUSD383.44 FtCHF426.44 FtGBP483.09 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Szanberg!
Mondtam 1-2 ismerősömnek ezt a szója termesztést és már volt aki szólt hogy igényt tartana rá,már mint takarmányként.2 éve kértem árajánlatot ilyen feltáró vagy extrudáló vagy milyen gépre azt hiszem olyan 1.2m volt ára.Ha ezzel feldolgoznám máris 4-5 ezerrel többet érne mázsája,önköltség kb 1000ft/q és a környékbeli kisebb hizlaldákat eltudnám látni!
Mit szólsz szóltok hozzá?400q-nál már megtérülne a gép ára is!
Akkor azért relatív messze lakunk egymáshoz, én bácskában közel a Horvát és a Magyar határhoz ( Sombor melett ) . Sok-sok éven keresztül termeltünk balkánt, a fater nagy kedvence volt, de a szélsőséges években nagyon aládobott, ezért áttértünk galebra és rubinra, pár kísérlet után, nekünk például azért tetszett meg nagyon a rubin mert tökéletesen egyszerre érett be minden deszikálás nélkül és nekünk meg pont a rubin volt az ami egyáltalán nem pörgött ki. Lehet, hogy talajfüggő a dolog, nem tudom, de lényeges különbség volt amikor belementünk a kombájnal. Igaz trijumfot nem próbáltunk de akkor lehet, hogy majd jövőre beszerzünk próbára. Ha egymás melett volt nektek balkán/rubin és trijumf az érdekelne, hogy mikorra érett be a trijumf a másik kettőhöz képest? Humuszt nem gondoltatok keverni a biofor mellé? Mi is simán használtuk eddig a biofort, de valahol halottam h nem hülyeség mixelni kicsit humusszal, kérdés a dózis.
2012-ben volt Rubinunk de nem tetszett. Egymás mellett volt a Balkan-nal és a Triumf-al. Legjobb volt a Triumf a Rubin pedig a legrosszabb hais a külömbség nem volt több mint 300-400 kg/ha. Lehet, hogy termett is annyit mint a Triumf de az volt a gond vele, hogy aratásra kinyiltak a hüvelyek és sárgállott a föld annyi elszóródott. A Balkan nagyon sokat terem esős évben de amikor nincs elég csapdék gyenge a telyesitménye. A Triumf azért a legjobb mert alacsony a szára és nem dől le. Apró szemű de nagyon sok hüvely van rajta. Aratás előtt néhány nappal amikor néztük nem voltunk vele megelégedve mert nem valami jót mutatott de amikor megindultunk a kombájnnal nagyon kellemesen meglepett bennünket.
Nekem a legkevesebb károm eddig a szójában volt!
Bár gondolom azért is ígyvan ez, mivel van mellette kukorica és napraforgó is esetleg zab melyeket mindet szeretik a vadak.
Legelgetik szarvasok őzek de nem venni észre rajta nem olyan mint amikor totál letarolnak róla mindent. Disznó inkább csak közé bújik ha magas az állomány.
A legnagyobb kár akkor van vad által, amikor túlérik a szója és járj a vad kipattoghat soksok szem belőle.
Tavaly szívatott az idő is meg az, hogy nem reglone.al fújtam le, amikorra jólett esett egy kis eső utána száradt pattogott, a vad járt rajta keresztül...sok elment ezen a táblán amiről beszélek.
Amúgy ha időben levágod akkor minden okés vagy ha nincs desszikálva akkor jobban kitolható az aratása is
Válasz #2118. hozzászólásra
Szerintem inkább a nyulak (még kicsi a szója) és a vaddisznók(vetés után ki tudják túrni) csinálnak kárt benne nem az őzek.
Szanberg! Nálatok nincs vadkár a szójában? Nálunk egyszer volt valakinek, de azt annyira szerették a szarvasok, hogy állandóan azt zabálták. A vadásztársaság egy csomó bikát lövetett rajta.
Most vettem észre, hogy a nagy szójás konferencia fent van a nyitóoldalon a cikkek között.
Ha nem lesz GMO és csökkentik a beáramló import szóját és a hazai termelést serkentik akkor annak tudok örülni és remélem származik majd előnyünk belőle...
Az viszont, hogy a gmo mentes szója termesztése kecsegtető lehet mert 12-13ezerrel többe kerül tonnája az lehet, hogy ígyvan, de a gyomírtáson ez az összeg kétszer is elmehet lazán, ritka az amikor egy alapkezeléssel megvan oldva a történet.
A másik pedig, hogy nemtudom mennyibe kerül a gmo-s szója vetőmagja, de hogy 50-60ezer egy hektárba való gmo-mentes vetőmag az horribilis és kőkemény! Jójó visszavetjük egyszer és akkor feleződik a történet de akkor is marha drága, versenyképességhez a költségeket csökkenteni kellessz!
Szerintem igensokat megtudnánk termelni itt az országban, látom azt, hogy itt a gyengébb körülmények között is lehet jól kihozni, akkor a zsíros jó termőhelyeken símán lazán jövedelmező lesz. Persze kell hozzá egy kis jóidő is...
Nekem nemkéne gmo csak a szójához!
Egyszerűen jobban tudnék termelni és több területen. Így is bővítem a vetésterületet, de nagyon lekorlátoznak az olyan táblák ahol nembírni gyomokkal, pl parlagfű leginkább...
Válasz #2113. hozzászólásra
Én is ezt tapasztaltam amit te írtál. Szója után kb 1 tonnával több búza terem ugyanavval a ráfordítással ami nem kis szó szerintem. Volt tavaly egy fickó a faluba akinek mi szedtük a szójáját, nem volt rossz, 2szer megöntözte, nulla műkaki és 2,8 tonna lett. Nem rosz a szárazsághoz képest bár nem is lehet nagyon jónak nevezni.....ez az egész szerintem földfüggő, mert a homokba te szórhatsz amit akarsz alá és öntözheted is akkor sem lesz annyi mint ugyanabban az évben mostohán egy fekete vizes aljfödben, én ezt tapasztaltam.....ezért a homokba inkább a búza napra vetésforgó megy majd, a feketébe szója kukorica, persze ez a végtelenségig nem mehet, de legalább pár évet kihúzok aztán ki tudja, hátha beszerezek valami "komolyabb" locsolót....
Sok fajta múkakit próbáltunk szójának de talán a map vált be eddig a legjobban.....a túl sok nitrogéntől zöldült mint a bab, az elég gáz volt aratáskor, nagyon kitolta a beérést. Levéltrágyát is teszteltük két éven át (12/13) fertilieder vitalt kapott és hát nem volt különbség, pedig elég drága volt. A gmo-ra csak annyit, hogy érdekes, hogy minden más kultúrából lehet venni, pl kukorivca bármi van napraforgó is, búza az már nem minden, de akad elég sok azok közül amiket ti irkáltok itt és ezért érdekes nekem, hogy miért nincs szója.
Amiket írok mind gmo mentes mag!!!
Mi is csak ezt termelhetjük itthon, vizsgálják is az árut GMO-ra!!!
Annyi, hogy itt unió van mindent hoznak be nálatok meg nemzeti öntudat és saját kútfőből dolgoztok.
Korábbi években az osztrák korai szóják 3tonnát adtak átlagban, tavaly sajnos csak a fele lett, itt tavaly volt a nagy aszály.
Voltak kishíjján 4tonnás táblák is ezt megelőzően. Én 2mázsa komplexet rakok ki alá, van,hogy ősszel talajba dolgozom van,hogy tavasszal vetés előtt.
De most lesz erre is házi kísérletem. Szintén ősszel juttattunk ki egy részre komplexet, lesz ahová tavasszal kerül meg lesz ahová 1mázsa pétisót fogok kiadni. KÍváncsi leszek, hogy melyik mit mutat, lesz e különbség. Amúgy ha jó idő van nemkell műtrágya feltétlen, csak sajnos ezt nemtudjuk változtatni, a jóIsten kezében vagyunk.
Megfogom írni melyik mit hoz, rajtavagyok páréve a szóján, bár vannak gyomírtási problémáim tábla szinten itt ott de nagyon szeretem kiváló elővetemény! és ezáltal tudunk utána vetett búzákkal 6tonnát elérni.
Érdekes, hogy nálunk egyáltalán nem árulnak külföldi szójamagokat, nem tudom, hogy miért. Nem tudom, hogy Magyarországon legális e a génkezelt szója de nálunk nem, ebből kifolyólag ezek amiket mi rakunk nem génkezeltek, gondoltam ara, hogy talán a külföldi piacokra gmo magokat gyártanak, no de ez mind csak egy elképzelés, hogy miért.....mindenesetre nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen terméseid lesznek, összel betakarítás után oszd meg velünk a végeredményt......nem tudom, hogy cicimorci hová valósi pontosan, de biztosan valami jobb minőségű föld terület környékén lakhat ha minden nélkül 4.5t/hektárt tud...... azért felénk nem így megy ez.... 4.5t/ha-hoz vagy ideális év kell, vagy műtrágya esetleg még egy két öntözés is.... amúgy te szanberg kened valamivel a magot vetés előtt?
Van itt az NS-nek képviselője aztán lehet próbálgatnék belőlük.
Mentort vetek elsősorban, de vetőmagnak is lesz 5hektár, lesz 2hektár Raiffeisen-Agro-s korai német szója is, már meg is rendeltem, illetve mint írtam raknék az NS-ből is, igaz ennek a helyét még nem is gondoltam igazán ki, ilyen kisebb táblákba nyomnám. Nem kísérletként, hanem kis táblás házi kísérletként menne ez hogy melyik mit tud.
Válasz #2104. hozzászólásra
Rubin és Trijumf kései fajták( 2. csoportúak ), mindkettő relatív új magok. Utánaolvastam, de azt nem írja, hogy meddig tart a vegetáció, de egy másik ugyanebbe a csoportba tartozó magnak 135 napot ír. A galeb az nem NS mag, Selsem gyártja, azthiszem Beogradban van az üzem..... A sava is NS fajta, de nekünk nem tetszett, nem bírta a nyári szárazságot...... Talán szerbiai szójamagra fáj a fogad?
áááá még sehogy, műszakira készítjük mtz-ket meg ferga kabinrúgózás rendszer átszilentezése van ésatöbbi....
Bérbe szántottunk ma egy kicsit meg tárcsázni is kéne holnap vagy 20hektárt ami csak azért működhet talán, mert egy dombtetőn kéne vakarózni. Mélyebb részeknél áll a víz.
Válasz #2099. hozzászólásra
Szia, NS Rubint nem próbáltad? Nekünk tavaly elégjól lealázta a galebot és a savat is. Trijumfunk még nem volt, de halottuk már h elég jó az is. Az érdekelne még, hogy csávázzátok e vetés előtt a magot valamivel? Pl biofor vagy humusz? Esetleg keverve?
Szia igen a környéken jó pár alkalommal is. De lecserélték szemenkénti vetőgépre. A mennyiség a csíraszámtól függően ugyan annyi. Tehát 600 ezer tő fölé ne. Nem rossz masina csak nincs mélység tartása ,ezért a kelés egyenletlen. Főleg isidor vagy hasonló fajtánál már kellemetlen. Ha viszont nagyon le döngölöd a talajt akkor nem teszi bele rendesen.
Ervin vagyok Vajdaságból ( Szerbia ) szójatermelő vidékröl. Mi a szóját 50 cm-es sortávolságra vessük 3,5 - 4,5 cm-es szemtávolságra. A hozam a csapadékmennyisétöl függően 1500 - 4500 kg / Ha ( műtrágya nélkül).
Nekem annyi bajom lenne a flexivel, hogy sok kövünk van... Hiába lehetne lekopírozni a talajfelszínt ha jönne befelé a kőanyag, hamar megenné a kombájnt.
Amúgy ahogy írod szépen le lehet szedni jó talajon síma asztallal is, a régi 38-as fergán olyan jól állt az asztal hogy csak csusszant a főd tetején tök jó volt. Ezen a challengeren sajnos meredeken áll és nemis tudok vele variálni. Lehet, hogy az asztalban átkellene alakítani a felakasztó keretet, vagy gyártatni egy másikat faszáúl.
Amúgy jó gyárilag mert totál letudom vágni 1cm-re is a tarlót de minek!?!
Magasabb a kombájn amúgy, a ferde csuklótengelye is magasabban van meg az egész gép hasa nagyon magas építésű, így mélyebbre kell ereszteni a talajszint eléréséhez az asztalt ezért is áll meredekebben mint a régin.
Kerestem volna képet de elég ritka asztal ezekszerint, mert első nekifutásra nem találtam. Előző évekbe egy nagy johni jött bérbe, dupla kerekes , nagy gép , nem láttam csak ennyit tudok róla, nameg 11 méteres flexi asztala volt, na az még a barázdából is kiharapta tövig a szóját, és rohadt gyorsan szedte.... De ha jó a terep sima asztallal is lehet jól , de itt a cégnél csak a flexi a megengedett :) Mély fekvésűekben 27 q körül adta, domboldalba csak 20 lett.De még mindíg jobb mint a 40 es kuki ami előtte évbe volt rajta.
Itt a a helyi cégnél aratták tavaly a szóját , claas szója asztal , annak műanyag motollafogai vannak . Ahol előzőlet arattak olyan kicsi volt a szója hogy kifele ment az asztalból nem befele Aztán leengedtették a motollát hogy jól kotorja be csak ugye a flexi asztal amennyit engedett úgy a kasza megcsonkította a motollafogakat sajna, S 600-as asztal
és nemkéne hoszabb lemezeket csinálni hogy jobban letakarják a fogakat???
Szerintem ilyen megoldás lesz rá és jól megkell csinálni mert relatíve sok szója lesz rá. 110 hektárt biztosan fog vágni de ha többen is vetnek amit most még nemtudok akkor még több is lehet.
Hoszabbtávon ha marad ez a szója ilyen arányban a vetésforgómban, vagy esetleg még több is lesz, akkor egy szójás asztalt kellessz venni majd. Vagy egy régi 38-as ferga kombájn 620-as asztalát, mert az volt az a felső lélektani határ amit még nagyon könnyen átlehet látni, föleg a 9,2-höz képest
Akkor ahogy be linkeltem a képet..ez így esztétikusabb mint egy nagy 100 as pvc cső. Mivel a szója vége bele tud akadni a motolla rugó spiráljába. Ha az oldalára tekeri akkor a hosszú félkörívben meghajtott (csőből) készült rendválasztó.
A cd105 kombájnnál tekerte a szóját(nem lehetett állítani a motolla sebességén),a kis kombájnomnál (Claas Corsar) ezidáig sikerült beállítani a fordulatot,mert nem tekeri a szóját!
Ha leveszed a fogakat akkor is fel tekeri a csillagoknál. ha a kaszádat beljebb lehet állítani akkor a vágás közelebb lesz a csigához(ellopja a behúzott motollától is. (De akkor nehezen látni a kaszát) Be kell burkolnod a motolla fogakat. (pvc cső-kpe cső) bár a csillagoknál lesz némi csavarás de nem jelentős. Vagy jön ez a verzió egyszerű,lemezmunka. A motolla fog csavarral pár helyen rögzíthető. és rajta maradhat egész évben. Én ezt favorizálom. A kép illusztráció. Az asztalt nem tudod kicsit hátra dönteni. Én így tudtam a WTS-el aratni szóját. Kicsit tudtam dönteni rajta. Így kicsit magasabban vágott de kevesebbet turkált (nem orron járt-vagy síkba) ráfutott az egyenletlenségre az esetek 90%-ban így át tudott csúszni rajta. De ha jól tudom a Debreceni mechanikai művek Már dolgozik egy flex betéten. A kompatibilitást is megoldják ha kell. Gondolom.
Ti mit követtek el szója aratáskor a motollával???
Nekem rendszeresen feltekeri a hosszú szárat! Főleg amelyik nem volt desszíkálva. Hiába száraz a szem a szár kicsit fogós lehet és rögtön feltekeri.
Volt, hogy a motollacsövek műanyag perselyezései elszakadtak és kiugrott a helyéről a rúd.
A régi ferga kombájnon ugyanilyen asztal volt, annyi, hogy ott ezek a műanyag perselyek egy lemez csíkkal átvoltak már pántolva, nem bírt kiszakadvi a vékony műanyag. Valószínűleg ezt fogom ezzel is csinálni de ahogy nézem a videókat sehol sem tekerik a motólák.
Gondoltam arrais ,hogy a fogakat leveszem róla de a 920-as asztalról egy hetes műszak lenne. Amúgy nem baj hogy rajtamarad csak ne szakítsa a perselyeket. Aratás végén a nyersebb szárat alig bírod leszedni róla, én megszoktam várni a telet, a fagytól elporlad a szár és kézzel lelehet nagyonkönnyen pucolni.
Még annyit az asztalhoz, hogy ezen a nagy Challengeren meredekebben áll az asztal és nem lyan jól csúszik a talajon, hamarabb túr fődbe. A 38-as fergával lehetett nyomatni a talajt nagyon ritkán túrt fődbe.
Mondjuk száraz keménytalajon elcsúszik ez is.
6779 hozzászólás
Szanberg!
Mondtam 1-2 ismerősömnek ezt a szója termesztést és már volt aki szólt hogy igényt tartana rá,már mint takarmányként.2 éve kértem árajánlatot ilyen feltáró vagy extrudáló vagy milyen gépre azt hiszem olyan 1.2m volt ára.Ha ezzel feldolgoznám máris 4-5 ezerrel többet érne mázsája,önköltség kb 1000ft/q és a környékbeli kisebb hizlaldákat eltudnám látni!
Mit szólsz szóltok hozzá?400q-nál már megtérülne a gép ára is!
Válasz #2127. hozzászólásra
Akkor azért relatív messze lakunk egymáshoz, én bácskában közel a Horvát és a Magyar határhoz ( Sombor melett ) . Sok-sok éven keresztül termeltünk balkánt, a fater nagy kedvence volt, de a szélsőséges években nagyon aládobott, ezért áttértünk galebra és rubinra, pár kísérlet után, nekünk például azért tetszett meg nagyon a rubin mert tökéletesen egyszerre érett be minden deszikálás nélkül és nekünk meg pont a rubin volt az ami egyáltalán nem pörgött ki. Lehet, hogy talajfüggő a dolog, nem tudom, de lényeges különbség volt amikor belementünk a kombájnal. Igaz trijumfot nem próbáltunk de akkor lehet, hogy majd jövőre beszerzünk próbára. Ha egymás melett volt nektek balkán/rubin és trijumf az érdekelne, hogy mikorra érett be a trijumf a másik kettőhöz képest? Humuszt nem gondoltatok keverni a biofor mellé? Mi is simán használtuk eddig a biofort, de valahol halottam h nem hülyeség mixelni kicsit humusszal, kérdés a dózis.
Boccs az ügyetlenkedésért de kellett egy kis idő ameddik megtaláltam a képfeltöltést.
@Tibi16.........................Ürményházárol vagyok dél bánátbol ( Jermenovci ). Nagyon nehéz kötött fekete talajon működünk.
[IMG]http://i57.tinypic.com/16tmk8.jpg[/IMG]
http://i57.tinypic.com/16tmk8.jpg
Válasz #2103. hozzászólásra
2012-ben volt Rubinunk de nem tetszett. Egymás mellett volt a Balkan-nal és a Triumf-al. Legjobb volt a Triumf a Rubin pedig a legrosszabb hais a külömbség nem volt több mint 300-400 kg/ha. Lehet, hogy termett is annyit mint a Triumf de az volt a gond vele, hogy aratásra kinyiltak a hüvelyek és sárgállott a föld annyi elszóródott. A Balkan nagyon sokat terem esős évben de amikor nincs elég csapdék gyenge a telyesitménye. A Triumf azért a legjobb mert alacsony a szára és nem dől le. Apró szemű de nagyon sok hüvely van rajta. Aratás előtt néhány nappal amikor néztük nem voltunk vele megelégedve mert nem valami jót mutatott de amikor megindultunk a kombájnnal nagyon kellemesen meglepett bennünket.
Biofort használunk.
Triumf 2012
Válasz #2118. hozzászólásra
Nekem a legkevesebb károm eddig a szójában volt!
Bár gondolom azért is ígyvan ez, mivel van mellette kukorica és napraforgó is esetleg zab melyeket mindet szeretik a vadak.
Legelgetik szarvasok őzek de nem venni észre rajta nem olyan mint amikor totál letarolnak róla mindent. Disznó inkább csak közé bújik ha magas az állomány.
A legnagyobb kár akkor van vad által, amikor túlérik a szója és járj a vad kipattoghat soksok szem belőle.
Tavaly szívatott az idő is meg az, hogy nem reglone.al fújtam le, amikorra jólett esett egy kis eső utána száradt pattogott, a vad járt rajta keresztül...sok elment ezen a táblán amiről beszélek.
Amúgy ha időben levágod akkor minden okés vagy ha nincs desszikálva akkor jobban kitolható az aratása is
Válasz #2120. hozzászólásra
Te hallottál már erről a HI-COAT nevű oltóanyagról?
A kísérletbe elég nagy külömbséget realizáltak a javára!
Itt csak őz ami sok van,nyúl pár darab,disznó elvétve!
Válasz #2118. hozzászólásra
Szerintem inkább a nyulak (még kicsi a szója) és a vaddisznók(vetés után ki tudják túrni) csinálnak kárt benne nem az őzek.
Válasz #2118. hozzászólásra
Néha rá mennek de nem jellemző...
Válasz #2118. hozzászólásra
Akkor valószínű hogy az őzek is szeretik?
Válasz #2117. hozzászólásra
Szanberg! Nálatok nincs vadkár a szójában? Nálunk egyszer volt valakinek, de azt annyira szerették a szarvasok, hogy állandóan azt zabálták. A vadásztársaság egy csomó bikát lövetett rajta.
Most vettem észre, hogy a nagy szójás konferencia fent van a nyitóoldalon a cikkek között.
Ha nem lesz GMO és csökkentik a beáramló import szóját és a hazai termelést serkentik akkor annak tudok örülni és remélem származik majd előnyünk belőle...
Az viszont, hogy a gmo mentes szója termesztése kecsegtető lehet mert 12-13ezerrel többe kerül tonnája az lehet, hogy ígyvan, de a gyomírtáson ez az összeg kétszer is elmehet lazán, ritka az amikor egy alapkezeléssel megvan oldva a történet.
A másik pedig, hogy nemtudom mennyibe kerül a gmo-s szója vetőmagja, de hogy 50-60ezer egy hektárba való gmo-mentes vetőmag az horribilis és kőkemény! Jójó visszavetjük egyszer és akkor feleződik a történet de akkor is marha drága, versenyképességhez a költségeket csökkenteni kellessz!
Szerintem igensokat megtudnánk termelni itt az országban, látom azt, hogy itt a gyengébb körülmények között is lehet jól kihozni, akkor a zsíros jó termőhelyeken símán lazán jövedelmező lesz. Persze kell hozzá egy kis jóidő is...
Válasz #2115. hozzászólásra
Pár év alatt kitisztítod te azt, aztán mehet oda is!
Nekem nemkéne gmo csak a szójához!
Egyszerűen jobban tudnék termelni és több területen. Így is bővítem a vetésterületet, de nagyon lekorlátoznak az olyan táblák ahol nembírni gyomokkal, pl parlagfű leginkább...
Válasz #2113. hozzászólásra
Én is ezt tapasztaltam amit te írtál. Szója után kb 1 tonnával több búza terem ugyanavval a ráfordítással ami nem kis szó szerintem. Volt tavaly egy fickó a faluba akinek mi szedtük a szójáját, nem volt rossz, 2szer megöntözte, nulla műkaki és 2,8 tonna lett. Nem rosz a szárazsághoz képest bár nem is lehet nagyon jónak nevezni.....ez az egész szerintem földfüggő, mert a homokba te szórhatsz amit akarsz alá és öntözheted is akkor sem lesz annyi mint ugyanabban az évben mostohán egy fekete vizes aljfödben, én ezt tapasztaltam.....ezért a homokba inkább a búza napra vetésforgó megy majd, a feketébe szója kukorica, persze ez a végtelenségig nem mehet, de legalább pár évet kihúzok aztán ki tudja, hátha beszerezek valami "komolyabb" locsolót....
Sok fajta múkakit próbáltunk szójának de talán a map vált be eddig a legjobban.....a túl sok nitrogéntől zöldült mint a bab, az elég gáz volt aratáskor, nagyon kitolta a beérést. Levéltrágyát is teszteltük két éven át (12/13) fertilieder vitalt kapott és hát nem volt különbség, pedig elég drága volt. A gmo-ra csak annyit, hogy érdekes, hogy minden más kultúrából lehet venni, pl kukorivca bármi van napraforgó is, búza az már nem minden, de akad elég sok azok közül amiket ti irkáltok itt és ezért érdekes nekem, hogy miért nincs szója.
Válasz #2111. hozzászólásra
Amiket írok mind gmo mentes mag!!!
Mi is csak ezt termelhetjük itthon, vizsgálják is az árut GMO-ra!!!
Annyi, hogy itt unió van mindent hoznak be nálatok meg nemzeti öntudat és saját kútfőből dolgoztok.
Korábbi években az osztrák korai szóják 3tonnát adtak átlagban, tavaly sajnos csak a fele lett, itt tavaly volt a nagy aszály.
Voltak kishíjján 4tonnás táblák is ezt megelőzően. Én 2mázsa komplexet rakok ki alá, van,hogy ősszel talajba dolgozom van,hogy tavasszal vetés előtt.
De most lesz erre is házi kísérletem. Szintén ősszel juttattunk ki egy részre komplexet, lesz ahová tavasszal kerül meg lesz ahová 1mázsa pétisót fogok kiadni. KÍváncsi leszek, hogy melyik mit mutat, lesz e különbség. Amúgy ha jó idő van nemkell műtrágya feltétlen, csak sajnos ezt nemtudjuk változtatni, a jóIsten kezében vagyunk.
Megfogom írni melyik mit hoz, rajtavagyok páréve a szóján, bár vannak gyomírtási problémáim tábla szinten itt ott de nagyon szeretem kiváló elővetemény! és ezáltal tudunk utána vetett búzákkal 6tonnát elérni.
Válasz #2110. hozzászólásra
jó persze!
Amúgy a digitmérleges topicban írtam neked
Válasz #2108. hozzászólásra
Érdekes, hogy nálunk egyáltalán nem árulnak külföldi szójamagokat, nem tudom, hogy miért. Nem tudom, hogy Magyarországon legális e a génkezelt szója de nálunk nem, ebből kifolyólag ezek amiket mi rakunk nem génkezeltek, gondoltam ara, hogy talán a külföldi piacokra gmo magokat gyártanak, no de ez mind csak egy elképzelés, hogy miért.....mindenesetre nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen terméseid lesznek, összel betakarítás után oszd meg velünk a végeredményt......nem tudom, hogy cicimorci hová valósi pontosan, de biztosan valami jobb minőségű föld terület környékén lakhat ha minden nélkül 4.5t/hektárt tud...... azért felénk nem így megy ez.... 4.5t/ha-hoz vagy ideális év kell, vagy műtrágya esetleg még egy két öntözés is.... amúgy te szanberg kened valamivel a magot vetés előtt?
Válasz #2109. hozzászólásra
mé kerestél?jó,ha reggel felhívlak?
Illetve ha ideér elvileg lesz egy lengyel négynullás marhára korai fajta is, csak ez idén még lehet nem jön be hozzánk.
Válasz #2106. hozzászólásra
Van itt az NS-nek képviselője aztán lehet próbálgatnék belőlük.
Mentort vetek elsősorban, de vetőmagnak is lesz 5hektár, lesz 2hektár Raiffeisen-Agro-s korai német szója is, már meg is rendeltem, illetve mint írtam raknék az NS-ből is, igaz ennek a helyét még nem is gondoltam igazán ki, ilyen kisebb táblákba nyomnám. Nem kísérletként, hanem kis táblás házi kísérletként menne ez hogy melyik mit tud.
Válasz #2105. hozzászólásra
5 ha-ba.
Válasz #2104. hozzászólásra
Rubin és Trijumf kései fajták( 2. csoportúak ), mindkettő relatív új magok. Utánaolvastam, de azt nem írja, hogy meddig tart a vegetáció, de egy másik ugyanebbe a csoportba tartozó magnak 135 napot ír. A galeb az nem NS mag, Selsem gyártja, azthiszem Beogradban van az üzem..... A sava is NS fajta, de nekünk nem tetszett, nem bírta a nyári szárazságot...... Talán szerbiai szójamagra fáj a fogad?
Válasz #2102. hozzászólásra
áááá még sehogy, műszakira készítjük mtz-ket meg ferga kabinrúgózás rendszer átszilentezése van ésatöbbi....
Bérbe szántottunk ma egy kicsit meg tárcsázni is kéne holnap vagy 20hektárt ami csak azért működhet talán, mert egy dombtetőn kéne vakarózni. Mélyebb részeknél áll a víz.
MEnnyi is kellene neked???
Ezek az általatok említett NS fajták milyen tenyészidejűek???
Válasz #2099. hozzászólásra
Szia, NS Rubint nem próbáltad? Nekünk tavaly elégjól lealázta a galebot és a savat is. Trijumfunk még nem volt, de halottuk már h elég jó az is. Az érdekelne még, hogy csávázzátok e vetés előtt a magot valamivel? Pl biofor vagy humusz? Esetleg keverve?
Válasz #2097. hozzászólásra
Hogy áll a vetőmag tisztítás?
Válasz #2100. hozzászólásra
Szia igen a környéken jó pár alkalommal is. De lecserélték szemenkénti vetőgépre. A mennyiség a csíraszámtól függően ugyan annyi. Tehát 600 ezer tő fölé ne. Nem rossz masina csak nincs mélység tartása ,ezért a kelés egyenletlen. Főleg isidor vagy hasonló fajtánál már kellemetlen. Ha viszont nagyon le döngölöd a talajt akkor nem teszi bele rendesen.
Sziasztok.....
Érdeklődnék, hogy valaki vetett e már szóját IH-6200 as vetőgéppel..???
Ha igen..
Akkor ??kg lett elvetve egy hektárra??
És a vetőgépen milyen beállításokat használt???
Köszönöm a válaszokat.....
Válasz #2097. hozzászólásra
igen
Az NS Trijumf mutatkozott a legjobbnak az utolsó években.
Válasz #2096. hozzászólásra
Válasz #2096. hozzászólásra
Milyen fajtákat vettek???
NS?
Helló!
Ervin vagyok Vajdaságból ( Szerbia ) szójatermelő vidékröl. Mi a szóját 50 cm-es sortávolságra vessük 3,5 - 4,5 cm-es szemtávolságra. A hozam a csapadékmennyisétöl függően 1500 - 4500 kg / Ha ( műtrágya nélkül).
Válasz #2093. hozzászólásra
Nekem annyi bajom lenne a flexivel, hogy sok kövünk van... Hiába lehetne lekopírozni a talajfelszínt ha jönne befelé a kőanyag, hamar megenné a kombájnt.
Amúgy ahogy írod szépen le lehet szedni jó talajon síma asztallal is, a régi 38-as fergán olyan jól állt az asztal hogy csak csusszant a főd tetején tök jó volt. Ezen a challengeren sajnos meredeken áll és nemis tudok vele variálni. Lehet, hogy az asztalban átkellene alakítani a felakasztó keretet, vagy gyártatni egy másikat faszáúl.
Amúgy jó gyárilag mert totál letudom vágni 1cm-re is a tarlót de minek!?!
Magasabb a kombájn amúgy, a ferde csuklótengelye is magasabban van meg az egész gép hasa nagyon magas építésű, így mélyebbre kell ereszteni a talajszint eléréséhez az asztalt ezért is áll meredekebben mint a régin.
Válasz #2093. hozzászólásra
Válasz #2092. hozzászólásra
Kerestem volna képet de elég ritka asztal ezekszerint, mert első nekifutásra nem találtam. Előző évekbe egy nagy johni jött bérbe, dupla kerekes , nagy gép , nem láttam csak ennyit tudok róla, nameg 11 méteres flexi asztala volt, na az még a barázdából is kiharapta tövig a szóját, és rohadt gyorsan szedte.... De ha jó a terep sima asztallal is lehet jól , de itt a cégnél csak a flexi a megengedett :) Mély fekvésűekben 27 q körül adta, domboldalba csak 20 lett.De még mindíg jobb mint a 40 es kuki ami előtte évbe volt rajta.
Válasz #2091. hozzászólásra
szívás....
Válasz #2089. hozzászólásra
Aztán leengedtették a motollát hogy jól kotorja be csak ugye a flexi asztal amennyit engedett úgy a kasza megcsonkította a motollafogakat sajna, 
S 600-as asztal
Itt a a helyi cégnél aratták tavaly a szóját , claas szója asztal , annak műanyag motollafogai vannak . Ahol előzőlet arattak olyan kicsi volt a szója hogy kifele ment az asztalból nem befele
Válasz #2089. hozzászólásra
Ez már újabb modell itt éppen takarja a spirált.
Válasz #2087. hozzászólásra
és nemkéne hoszabb lemezeket csinálni hogy jobban letakarják a fogakat???
Szerintem ilyen megoldás lesz rá és jól megkell csinálni mert relatíve sok szója lesz rá. 110 hektárt biztosan fog vágni de ha többen is vetnek amit most még nemtudok akkor még több is lehet.
Hoszabbtávon ha marad ez a szója ilyen arányban a vetésforgómban, vagy esetleg még több is lesz, akkor egy szójás asztalt kellessz venni majd. Vagy egy régi 38-as ferga kombájn 620-as asztalát, mert az volt az a felső lélektani határ amit még nagyon könnyen átlehet látni, föleg a 9,2-höz képest
Válasz #2086. hozzászólásra
Itt jól látható a motolla takarás.
Válasz #2086. hozzászólásra
Akkor ahogy be linkeltem a képet..ez így esztétikusabb mint egy nagy 100 as pvc cső. Mivel a szója vége bele tud akadni a motolla rugó spiráljába. Ha az oldalára tekeri akkor a hosszú félkörívben meghajtott (csőből) készült rendválasztó.
Válasz #2085. hozzászólásra
Én azt vettem észre,hogy ha túl lassú a motolla akkor is feltekeri, ha gyors akkormeg kiveri a szemet.
Papamaci! tudod powerflow asztalom van, itt messze esik a kaszasor a csigától
A cd105 kombájnnál tekerte a szóját(nem lehetett állítani a motolla sebességén),a kis kombájnomnál (Claas Corsar) ezidáig sikerült beállítani a fordulatot,mert nem tekeri a szóját!
Válasz #2082. hozzászólásra
Vagy jön ez a verzió egyszerű,lemezmunka. A motolla fog csavarral pár helyen rögzíthető. és rajta maradhat egész évben. Én ezt favorizálom. A kép illusztráció. Az asztalt nem tudod kicsit hátra dönteni. Én így tudtam a WTS-el aratni szóját. Kicsit tudtam dönteni rajta. Így kicsit magasabban vágott de kevesebbet turkált (nem orron járt-vagy síkba) ráfutott az egyenletlenségre az esetek 90%-ban így át tudott csúszni rajta. De ha jól tudom a Debreceni mechanikai művek Már dolgozik egy flex betéten. A kompatibilitást is megoldják ha kell. Gondolom.
Ha leveszed a fogakat akkor is fel tekeri a csillagoknál. ha a kaszádat beljebb lehet állítani akkor a vágás közelebb lesz a csigához(ellopja a behúzott motollától is. (De akkor nehezen látni a kaszát) Be kell burkolnod a motolla fogakat. (pvc cső-kpe cső) bár a csillagoknál lesz némi csavarás de nem jelentős.
Dzotya veti ikerre!
Papamaci!
Ti mit követtek el szója aratáskor a motollával???
Nekem rendszeresen feltekeri a hosszú szárat! Főleg amelyik nem volt desszíkálva. Hiába száraz a szem a szár kicsit fogós lehet és rögtön feltekeri.
Volt, hogy a motollacsövek műanyag perselyezései elszakadtak és kiugrott a helyéről a rúd.
A régi ferga kombájnon ugyanilyen asztal volt, annyi, hogy ott ezek a műanyag perselyek egy lemez csíkkal átvoltak már pántolva, nem bírt kiszakadvi a vékony műanyag. Valószínűleg ezt fogom ezzel is csinálni de ahogy nézem a videókat sehol sem tekerik a motólák.
Gondoltam arrais ,hogy a fogakat leveszem róla de a 920-as asztalról egy hetes műszak lenne. Amúgy nem baj hogy rajtamarad csak ne szakítsa a perselyeket. Aratás végén a nyersebb szárat alig bírod leszedni róla, én megszoktam várni a telet, a fagytól elporlad a szár és kézzel lelehet nagyonkönnyen pucolni.
Még annyit az asztalhoz, hogy ezen a nagy Challengeren meredekebben áll az asztal és nem lyan jól csúszik a talajon, hamarabb túr fődbe. A 38-as fergával lehetett nyomatni a talajt nagyon ritkán túrt fődbe.
Mondjuk száraz keménytalajon elcsúszik ez is.
Válasz #2080. hozzászólásra
Nézd meg még egyszer,szerintem sima 76cm!
Válasz #2079. hozzászólásra
Ő ikersorosra veti nem 76centire!
Gabona sortávra vannak az ikersorok, ezek között meg vagy 60centi a sorköz