Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR414.08 FtUSD396.98 FtCHF444.25 FtGBP499 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Talajmegújító gazdálkodással akár a porviharok ellen,
a gyakorló gazdák tapasztalatainak bemutatása a gyakorlatban.
A Talajmegújító Gazdák Egyesületének idei első képzési napja 2023. március 22.-én Bajmokon, a Délvidéken lesz. Elmélet, terepmunka, vizsgálati módszerek, gépészet: mindez egy napba sűrítve olyan emberektől, akik hosszú évek óta talajmegújító módszerekkel termelnek.
Tudásátadás gazdától gazdáig. https://tmg.hu/esemenyek/gazdaforum-a-regenerativ-gazdalkodas-tukreben/?
Talajmegújító gazdálkodással akár a porviharok ellen,
a gyakorló gazdák tapasztalatainak bemutatása a gyakorlatban.
A Talajmegújító Gazdák Egyesületének idei első képzési napja 2023. március 22.-én Bajmokon, a Délvidéken lesz. Elmélet, terepmunka, vizsgálati módszerek, gépészet: mindez egy napba sűrítve olyan emberektől, akik hosszú évek óta talajmegújító módszerekkel termelnek.
Tudásátadás gazdától gazdáig.
https://tmg.hu/esemenyek/gazdaforum-a-regenerativ-gazdalkodas-tukreben/?
Talajélet konferencia 2023 Programja:
Nemesnádudvar | Művelődési Ház 2023. január 16., hétfő A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Jelentkezés: rendezveny@tmg.hu
2023. Január 16., hétfő
9:00 - 9:20
Elnöki megnyitó
Szabó Attila, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke rövid köszöntőt mond, összefoglalja a szervezet múltját, beszél a jelenéről és a jövőképről is.
09:20 - 10:20
kerekasztal beszélgetés
A talajmegújítás hazai úttörői
Másfél évtized tapasztalatai hazai regeneratív gazdaságban gazdaszemmel. Kihívások és sikerek, érzések és termelési adatok, tudás és tapasztalat. Öt gazda, öt tájegység, ötféle talaj.
műsorvezető: Víg Vitália
beszélgetőtársai: Berend Ferenc, Reto Stocker, Szabó Zoltán, Szeredi Attila, Tamási Péter Tamási
10:30 - 12:00:
előadás
A no-tillhez vezető utam
Az ukrán Mykhaylo Draganchuk több, mint harminc éve gazdálkodik a Krím-félszigeten, másfél évtizede talajbolygatás nélkül. Negyvenezernél több követővel az egyik leglátogatottabb témába vágó youtube csatorna gazdája. Mesél arról, mi adta számára a kezdő lökést, hogy egy merőben új gazdálkodási gyakorlatba vágjon, hogyan tette meg az első lépéseket, milyen kihívásokkal nézett szembe. Megosztja majd benyomásait magyarországi körútjáról, illetve hogy a magyarul hamarosan megjelenő könyve milyen megoldásokat kínál, hogyan forgathatja haszonnal az, aki maga is a regeneratív mezőgazdálkodás mellett dönt.
előadó: Mykhaylo Draganchuk, alias No-tiller
12:00 - 12:30
előadás
Miért nem sikerült 40 évvel ezelőtt a búza és kukorica szántás nélküli termesztése?
A nyolcvanas évek elején egyre több lehetőség nyílt agrárszakemberek számára, hogy az Egyesült Államok mezőgazdaságát tanulmányozzák. A Mezőgazdasági Minisztérium akkori növényvédelmi főosztályának vezetője, Dr. Nagy Bálint külföldi tapasztalatai alapján meglátta a szántás nélküli talajművelés lehetőségét Magyarországon. Elsősorban a tavaszi esők okozta talajerózió megfékezésére gondolt. Felkérte az ICI magyarországi képviseletét, hogy állítsanak be kísérleteket búza és kukorica termesztésére – talajforgatás nélkül a bajnai Alkotmány MGTSZ-ben. A vetéshez szükséges Bettinson tárcsás vetőgépet az ICI hozta be Magyarországra. A három év eredményei fényesen igazolták, hogy ez a technológia lehetővé teszi a talajerózió elkerülését, a terméseredmények pedig 10 tonna körüliek voltak. Hogy miért nem járt mégis sikerrel a próbálkozás, arról beszél majd az akkori kutatás felelőse.
előadó: Dr. Tarjányi József, nyugdíjas agrármérnök
12:30 - 14:30
ebédszünet
Szendvicsebéd, kenyérlángos, kürtöskalács, kávé, tea. Illetve itt nyílik lehetőség beszélgetni bárkivel, megnézni a kiállítókat az udvaron, kapcsolatot építeni.
14:30 - 15.45
kerekasztal beszélgetés
Szakmai segítség, támogatás, de honnan? – Irányelvek a regeneratív gazdálkodásban.
A kerekasztal beszélgetés alapját az európai tudományos akadémia nemzetközi bizottságának elemzése adja a regeneratív mezőgazdaságról. Az EASAC tanulmány apropóján beszélgetünk arról, milyen támogatásra számíthatnak a gazdák a különféle területekről (jogszabályi, tudományos, gazdasági, oktatás).
műsorvezető: Víg Vitália
meghívott beszélgetőtársai: Valkó Orsolya, Biró Borbála, Diriczi Zsombor, Dr. Juhász Anikó (felkérés alatt), Kis Ede, Kökény Attila Regisztráció
Válasz horvath.agro #12366. hozzászólásáraÉs a rövid tárcsa is tárcsa.
Szerintem nekem hengereztek és jó lett.
Viszont az kapott esőt.
A szomszédos szántott rosszul sikerült.
Válasz erdifefe #12365. hozzászólásáraha mutragyazni akarsz akkor vagy vetogeppel vagy bedolgozva. tarcsat tavasszal nem huzunk semmikepp, tapasztalat.
valami rugos szerszam max vetesmelysegig, vagy direktbe savtisztitoval.
Forgatás nélküli mûvelésben amikor tavasszal pl egy tavalyi kukorica után még "relatíve" elég sok a szármaradvány a területen akkor avval mit kell csinálni hogz ne bolygassuk szárítsuk a talajt vetés elôtt? Elég oda egy vetôgép sávtisztítóval? Vagy mindenképp van értelme valami rt nek esetleg? Illetve ha tavasszal mûtrágya kerül kijuttatásra akkor az bevan dolgozva vagy csak a felszínen hagyva várja a csapadékot? Pl karbamid esetében. Vagy elég oda a vetéssel egymenetben a péti esetleg?
Válasz horvath.agro #12362. hozzászólásáraNem láttad értelmét annak hogy pl folytatod ezt a sekélymûvelést és pl 3 évente húzol egy egyenes késes mélylazítót ? Az amúgy sem bolygatja nagon a talajt.
Válasz erdifefe #12361. hozzászólására1-2. rossz hozza a rt-m, mert nem egyenes lappal van es rettentoen tomoritett es talpalt. termescsokkenest nem tapasztaltam, de ha igy hagytam volna jovore biztos belefutok, mert a kukorica nem tudott hosszu gyokeret noveszteni ami lemegy a melyebb vizert.
3. iden eloszor muveltem 3 ev ota melyebben, nem tudom egyeltalan javul e valami. nem hiszem hogy fog, maximum nincs talpam, de a melyebb muveles nem tesz jot a talajnak, de a profitnak igen, ezert a kukinak kicsit melyebben muvelek, napra max 15-20cm buzat meg direktbe vetem tovabbra is.
Válasz horvath.agro #12330. hozzászólásáraMi az ami nem működött evvel a kizárólag 5cm sekélymuveléssel?
Mik voltak a problémák?
Illetve mi javult azóta hogy elhagytad?
Válasz GREVEN #12355. hozzászólásáraEz viszont így van,még szép fodrokat vet a homok,mint a sivatagban.Nekem is van valamennyi.Ezt takarhatja amivel akarja.
Ha egy 50 éve érintetlen területet feltörnék,holnap az ugyanigy vinné a szél.
Ezek a talajok ilyenek, tök mindegy hogy ki mivel füstöli rajtuk a gázolajat. Takarónövényezik-e? Mond-e neki esti mesét. Ezek ilyenek. Akik kötött földön gazdálkodnak,azoknak ez a talaj ismeretlen.
Válasz dnsv #12353. hozzászólásáraEz az állítás nálunk nem állja meg a helyét. Szomszédok mind szántanak, én meg gruber vagy épp az olaszos lazítóval kapirgálok, de nem viszi úgy a földemet a szél mint a szomszédokét, látványosan nem! Nyilván a no-till mégannyira sem, de most itt a szántás vs. Gruber/olaszos volt szembesítve.
Válasz Drisa #12350. hozzászólásáraAzokon a területeken kizárólag a direkt vetést lehetne csak alkalmazni. Esetleg még egy valamilyen egyenes késes lazítóval lazítva 2-5 évente meghúzva.
A szántóföldi kultivátorral vagy olaszos lazítóval művel területet ugyanúgy fújná a szél, mint a szántást.
Én nem csinálom még olyan rég óta a forgatás nélkülit, hogy jelentős változásokat lássak a talajban, talán nem porosodik annyira. Eddig nem rosszabbak az eredmények.
Válasz endypapa_20120 #12338. hozzászólásáraNem tudom.
Én 2015 v 2016 ban beszéltem vele először.
B Borbála professzor asszonynak is felajánlottam, hogy műveljuk együtt a szikes területem.
Válasz R Sándor #12312. hozzászólásáraMűvelési mód változtatás és takarónövények alkalmazása, (nem zöldtrágya), javítani fog a helyzeten.
És sok-sok tanulás és tapasztalat szerzés, meg kitartás.
Sokan vagyunk itt, akik a saját nemi szervünkkel játszunk a csalánba.
Van, aki csak gruberrel "kaparássza" a földjeit, és javulnak az eredmények.
Mivel nekem semmi nincs illetve minden van válogathatok a legeslegjobb megoldások között.
Van ilyen????? Vagy ez egy költői kérdés?
Ne add fel a megosztást. Sokan ellene vannak a változtatásnak. Lásd Netparaszt esetét. Egyesek szerint magának kereste a bajt.
Talán igaz is, mert Ő csak műkedvelő Paraszt volt, de mi azok is maradtunk.
"Szép öcsém be nagy kár, hogy Apád paraszt volt Te is az maradtál"
Válasz agrogal #12327. hozzászólásáraÖt év szikes próbálkozás után, 30 méterrel került arrébb a terület. Kimeres után, pont szomszédos lett.
Megéri megnézni a javulást.
Nekem csak egyetlen szikes van.
Egyikben 1981-ben volt egy folt, de mára már csak én látom.
A másikban is van. Azt burgonya ültetéskor, és szántáskor nagyívben kikerültuk.
Akkor így három darab van. (Eddig)
Válasz Vinkó #12331. hozzászólásáraVetéskor, és ekezeskor (húzatas) más összetétel javasolt.
Legalábbis szilárd esetén mi úgy szoktuk.
Klasszikusunkat idézve az ISZCS így szoktuk csinálni, mára már el kell felejteni.
Emlékezetem szerint anno a folyékony műtrágya össze tételt lehetett választani, változtatni. Növény és területi szerint.
Úgy hívták, hogy fő agromonus.
Van még ilyen titulus?
Válasz horvath.agro #12330. hozzászólásáraEmlékezetem szerint úgy tanította Netparaszt, hogy egyszer meglazitom, és azt az állapotot, fenntartom.
Vasárnap kolléga nézte a talajom, és a hét évvel ezelőtti területen, 1 méterre ment a gazdabot. A szomszédos, szántott területen szintén.
A másik szomszéd búza területén, alig. Nem jegyeztem meg.
Ha nincs talp (eke, tárcsa, taposas, stb, akkor felesleges. Hogy árt-e, azt nem tudom.
Használni nem használ.!!!!
Kontrollt és feljegyzést feltétlenül hagyjál.
Kezdem egyre jobban látni, hogy bután halok meg, és nem lesz időm mindent kipróbálni.
Válasz dnsv #12297. hozzászólásáraVan fronttartályod a műtrágya csoroszlyákat becsövezed,és tolsz mellé nitrót. Majd egy kultivátort szintén becsövezel és ekézéskor löksz még mellé. Tő mellé módszer már régóta bejáratott dolog...és kevesebb is elég. Pótkocsin a nitró elfér a szivattyúval pedig a "rakodás-töltés" is megoldott.
Válasz Gazda12 #12329. hozzászólásáraez se sokat bolygatott, ld kapakkal van szerelve, es mar vagy 5 eve nem volt lazitva a talajom ezert dontottem egy kicsit melyebb belenyulasban. de mint irtam sekelyitem majd.
kontrolt pedig nem hagytam, mert latom hogy nem mukodott.
most belenyulok picit majd ismet alig fogok, meg kell talalni a megfelelo intervallumota muveles valtasban es jo lesz ez.
Válasz horvath.agro #12323. hozzászólásáraTudom,látttam a képet csak arra gondoltam miért kellett le menni addig mikor mar a vetőgép is képes volt áttörni a talpat ugye!Mint tmmg-s nézem,nem lett volna elég a 15-20 centi kevesebb bolygatással és üzemanyaggal? Kontrolt hagytál?
Válasz bandigh #12304. hozzászólásáraEz igazi alföldi szikfolt.Itt minél szélesebb könnyű vakargatók mehetnek,aztán a vetőgéppel meg vagy átmész vagy kikerülöd.Ilyenen éltem le az életem.
Válasz horvath.agro #12325. hozzászólásáraMás is azért csinálja úgy ahogy épp csinálja mert vagy nem működik egy ideológiai irányzat vagy nem mer hirtelen Pál fordulattal beleugrani a bizonytalanba mert átlagban egy lövése van az embernek .
Válasz Hús Futár #12324. hozzászólásáranem jatszom a martirt egyeltalan.
es en nem tartottam senkit kozepkori bunkonak...
eddig igen is mukodott a dolog itt nalam,
de azt megtanultam hogy itt barmit tanacsolni vagy sajat tapasztalatot megosztani teljesen felesleges mert ugyis csak hulye lehet(ek) az ember.
ezert csinalom ahogy jonak latom, a tanulsagot pedig megtartom magamnak.
Válasz horvath.agro #12323. hozzászólásáraPedig addig amíg rá nem jöttél mindenki idióta sötét középkori bunkó volt mert nem úgy csinálja ahogy te pedig már akkor is volt aki mondta nem biztos , hogy ez így szentírás mindenhol .
Szerintem nem kell eljátszani itt a hattyú halálát mert az itt levők nagy része saját répával veri a csanalat nem csak te vagy a mártír maszek .
_jpg_fill_540x300_0.webp "A kukorica gyomirtásának kihívásai a szélsőséges időjárás tükrében")
_jpg_fill_540x300_0.webp "Ha támad az aflatoxin – mit tehetünk ellene?")
12373 hozzászólás
Talajmegújító gazdálkodással akár a porviharok ellen,
a gyakorló gazdák tapasztalatainak bemutatása a gyakorlatban.
A Talajmegújító Gazdák Egyesületének idei első képzési napja 2023. március 22.-én Bajmokon, a Délvidéken lesz. Elmélet, terepmunka, vizsgálati módszerek, gépészet: mindez egy napba sűrítve olyan emberektől, akik hosszú évek óta talajmegújító módszerekkel termelnek.
Tudásátadás gazdától gazdáig.
https://tmg.hu/esemenyek/gazdaforum-a-regenerativ-gazdalkodas-tukreben/?
Talajmegújító gazdálkodással akár a porviharok ellen,
a gyakorló gazdák tapasztalatainak bemutatása a gyakorlatban.
A Talajmegújító Gazdák Egyesületének idei első képzési napja 2023. március 22.-én Bajmokon, a Délvidéken lesz. Elmélet, terepmunka, vizsgálati módszerek, gépészet: mindez egy napba sűrítve olyan emberektől, akik hosszú évek óta talajmegújító módszerekkel termelnek.
Tudásátadás gazdától gazdáig.
https://tmg.hu/esemenyek/gazdaforum-a-regenerativ-gazdalkodas-tukreben/?
Talajélet konferencia 2023 Programja:
Nemesnádudvar | Művelődési Ház 2023. január 16., hétfő A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Jelentkezés: rendezveny@tmg.hu
2023. Január 16., hétfő
9:00 - 9:20
Elnöki megnyitó
Szabó Attila, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke rövid köszöntőt mond, összefoglalja a szervezet múltját, beszél a jelenéről és a jövőképről is.
09:20 - 10:20
kerekasztal beszélgetés
A talajmegújítás hazai úttörői
Másfél évtized tapasztalatai hazai regeneratív gazdaságban gazdaszemmel. Kihívások és sikerek, érzések és termelési adatok, tudás és tapasztalat. Öt gazda, öt tájegység, ötféle talaj.
műsorvezető: Víg Vitália
beszélgetőtársai: Berend Ferenc, Reto Stocker, Szabó Zoltán, Szeredi Attila, Tamási Péter Tamási
10:30 - 12:00:
előadás
A no-tillhez vezető utam
Az ukrán Mykhaylo Draganchuk több, mint harminc éve gazdálkodik a Krím-félszigeten, másfél évtizede talajbolygatás nélkül. Negyvenezernél több követővel az egyik leglátogatottabb témába vágó youtube csatorna gazdája. Mesél arról, mi adta számára a kezdő lökést, hogy egy merőben új gazdálkodási gyakorlatba vágjon, hogyan tette meg az első lépéseket, milyen kihívásokkal nézett szembe. Megosztja majd benyomásait magyarországi körútjáról, illetve hogy a magyarul hamarosan megjelenő könyve milyen megoldásokat kínál, hogyan forgathatja haszonnal az, aki maga is a regeneratív mezőgazdálkodás mellett dönt.
előadó: Mykhaylo Draganchuk, alias No-tiller
12:00 - 12:30
előadás
Miért nem sikerült 40 évvel ezelőtt a búza és kukorica szántás nélküli termesztése?
A nyolcvanas évek elején egyre több lehetőség nyílt agrárszakemberek számára, hogy az Egyesült Államok mezőgazdaságát tanulmányozzák. A Mezőgazdasági Minisztérium akkori növényvédelmi főosztályának vezetője, Dr. Nagy Bálint külföldi tapasztalatai alapján meglátta a szántás nélküli talajművelés lehetőségét Magyarországon. Elsősorban a tavaszi esők okozta talajerózió megfékezésére gondolt. Felkérte az ICI magyarországi képviseletét, hogy állítsanak be kísérleteket búza és kukorica termesztésére – talajforgatás nélkül a bajnai Alkotmány MGTSZ-ben. A vetéshez szükséges Bettinson tárcsás vetőgépet az ICI hozta be Magyarországra. A három év eredményei fényesen igazolták, hogy ez a technológia lehetővé teszi a talajerózió elkerülését, a terméseredmények pedig 10 tonna körüliek voltak. Hogy miért nem járt mégis sikerrel a próbálkozás, arról beszél majd az akkori kutatás felelőse.
előadó: Dr. Tarjányi József, nyugdíjas agrármérnök
12:30 - 14:30
ebédszünet
Szendvicsebéd, kenyérlángos, kürtöskalács, kávé, tea. Illetve itt nyílik lehetőség beszélgetni bárkivel, megnézni a kiállítókat az udvaron, kapcsolatot építeni.
14:30 - 15.45
kerekasztal beszélgetés
Szakmai segítség, támogatás, de honnan? – Irányelvek a regeneratív gazdálkodásban.
A kerekasztal beszélgetés alapját az európai tudományos akadémia nemzetközi bizottságának elemzése adja a regeneratív mezőgazdaságról. Az EASAC tanulmány apropóján beszélgetünk arról, milyen támogatásra számíthatnak a gazdák a különféle területekről (jogszabályi, tudományos, gazdasági, oktatás).
műsorvezető: Víg Vitália
meghívott beszélgetőtársai: Valkó Orsolya, Biró Borbála, Diriczi Zsombor, Dr. Juhász Anikó (felkérés alatt), Kis Ede, Kökény Attila
Regisztráció
Üdv! Küllőskapát használ valaki a fórumozók közül lazító-grúber-ripper után tavasszal magágykészítésre?
Anno az egyik topik indítója, mondta, hogy rendszerben kell gondolkodni!
Kinek mit jelent ez a mondat?
Hogyan tudom eldönteni, hogy az utóbbi hét évben tényleg talajközpontú volt a művelésem?
Ki mit, hogyan vizsgál saját talajain?
Válasz horvath.agro #12366. hozzászólásáraÉs a rövid tárcsa is tárcsa.
Szerintem nekem hengereztek és jó lett.
Viszont az kapott esőt.
A szomszédos szántott rosszul sikerült.
Szép lehet az ember, de okos nem.
Válasz erdifefe #12365. hozzászólásáraEz jó kérdés.
Nekem is van egy ilyen területem.
Mit tervezel vetni?
Direktbe jelenleg nem ismerjük azt a kukorica fajtát, ami nem bukta ízű.
Rossz földön forgatás nélkül, közel azonos kukorica termett mint a nagyoknak.
És egyedül nekem nem volt hörcsög kár.
Válasz erdifefe #12365. hozzászólásáraha mutragyazni akarsz akkor vagy vetogeppel vagy bedolgozva. tarcsat tavasszal nem huzunk semmikepp, tapasztalat.
valami rugos szerszam max vetesmelysegig, vagy direktbe savtisztitoval.
Forgatás nélküli mûvelésben amikor tavasszal pl egy tavalyi kukorica után még "relatíve" elég sok a szármaradvány a területen akkor avval mit kell csinálni hogz ne bolygassuk szárítsuk a talajt vetés elôtt? Elég oda egy vetôgép sávtisztítóval? Vagy mindenképp van értelme valami rt nek esetleg? Illetve ha tavasszal mûtrágya kerül kijuttatásra akkor az bevan dolgozva vagy csak a felszínen hagyva várja a csapadékot? Pl karbamid esetében. Vagy elég oda a vetéssel egymenetben a péti esetleg?
Válasz erdifefe #12363. hozzászólásáraiden lesz egyenes keses lazitom elovago tarcsaval, mtragyaszoroval.
akkor lenne ertelme ha atlapoznam a tarcsat, de arra most nem akarok kolteni, inkabb kap par centivel tobbet a kuki egy gruberrel es ennyi.
Válasz horvath.agro #12362. hozzászólásáraNem láttad értelmét annak hogy pl folytatod ezt a sekélymûvelést és pl 3 évente húzol egy egyenes késes mélylazítót ? Az amúgy sem bolygatja nagon a talajt.
Válasz erdifefe #12361. hozzászólására1-2. rossz hozza a rt-m, mert nem egyenes lappal van es rettentoen tomoritett es talpalt. termescsokkenest nem tapasztaltam, de ha igy hagytam volna jovore biztos belefutok, mert a kukorica nem tudott hosszu gyokeret noveszteni ami lemegy a melyebb vizert.
3. iden eloszor muveltem 3 ev ota melyebben, nem tudom egyeltalan javul e valami. nem hiszem hogy fog, maximum nincs talpam, de a melyebb muveles nem tesz jot a talajnak, de a profitnak igen, ezert a kukinak kicsit melyebben muvelek, napra max 15-20cm buzat meg direktbe vetem tovabbra is.
Válasz horvath.agro #12330. hozzászólásáraMi az ami nem működött evvel a kizárólag 5cm sekélymuveléssel?
Mik voltak a problémák?
Illetve mi javult azóta hogy elhagytad?
Válasz MrPoke #12357. hozzászólásáraóóóó dehogy nem. Fűcsomóstól. Kerítésestől, traktorostól, mindenestől.
Válasz GREVEN #12355. hozzászólására Amit fényképezték az egyáltalán nem homok, sőt jó talaj lenne. Átlag éven 10+ kukorica, 7+ búza megteremne itt
Válasz GREVEN #12355. hozzászólásáraEz viszont így van,még szép fodrokat vet a homok,mint a sivatagban.Nekem is van valamennyi.Ezt takarhatja amivel akarja.
Válasz GREVEN #12355. hozzászólásáraNem vinné ugyanúgy a szél.....
Válasz GREVEN #12355. hozzászólásáraezen látszik hogy semmi frakció, atom porrá van őrölve...
Válasz horvath.agro #12348. hozzászólásáraEz azért nem egészen így van.
Ha egy 50 éve érintetlen területet feltörnék,holnap az ugyanigy vinné a szél.
Ezek a talajok ilyenek, tök mindegy hogy ki mivel füstöli rajtuk a gázolajat. Takarónövényezik-e? Mond-e neki esti mesét. Ezek ilyenek. Akik kötött földön gazdálkodnak,azoknak ez a talaj ismeretlen.
Válasz dnsv #12353. hozzászólásáraEz az állítás nálunk nem állja meg a helyét. Szomszédok mind szántanak, én meg gruber vagy épp az olaszos lazítóval kapirgálok, de nem viszi úgy a földemet a szél mint a szomszédokét, látványosan nem! Nyilván a no-till mégannyira sem, de most itt a szántás vs. Gruber/olaszos volt szembesítve.
Válasz Drisa #12350. hozzászólásáraAzokon a területeken kizárólag a direkt vetést lehetne csak alkalmazni. Esetleg még egy valamilyen egyenes késes lazítóval lazítva 2-5 évente meghúzva.
A szántóföldi kultivátorral vagy olaszos lazítóval művel területet ugyanúgy fújná a szél, mint a szántást.
Válasz Radocz #12351. hozzászólására Nem tudom miért szántják, lehet, hogy csak megtalálták az ekéket a sarokban.
Én nem csinálom még olyan rég óta a forgatás nélkülit, hogy jelentős változásokat lássak a talajban, talán nem porosodik annyira. Eddig nem rosszabbak az eredmények.
Válasz Sz_Pisti #12349. hozzászólásáraÉs miért kezdték újra szántani?
Miből látod, hogy javul? A nyereség is javulást mutat?
Válasz MrPoke #12347. hozzászólásáraÉn kiállítanám az összes parasztot abba a homokviharba aki így műveli ezeket a kitett területeket.
Válasz horvath.agro #12348. hozzászólására Amit 10 évig nem szántottak, de 2 éve újra szántják az is ilyen
Válasz Sz_Pisti #12346. hozzászólásárana ez a nem gyengén tönkretett talaj, mintha a mars lenne...
Válasz Sz_Pisti #12346. hozzászólásáraNem kell magágyat csinálni, csak vetni. :D
Csak szegény homokvert gabonák, repcék.....
Mifelénk az összes borozdát telehordta a szél finom szemcsével
Válasz Gandhy #12342. hozzászólásáraVégül csak el durantottam,kukorica mulcsba.
Válasz endypapa_20120 #12338. hozzászólásáraAkkor az ekegyár szponzorálta.
Válasz Radocz #12340. hozzászólásáraa szójánál is ezt ajánlották a múltban
Válasz Radocz #12333. hozzászólásáraFolyékony..azt tesz bele amit lehet-indokolt.
Válasz endypapa_20120 #12338. hozzászólására1980-ban az összes cukorrépa szántást még ősszel elmuveltuk.
Tavasszal csak vetés.
Nincs új a nap alatt.
Válasz endypapa_20120 #12338. hozzászólásáraNem tudom.
Én 2015 v 2016 ban beszéltem vele először.
B Borbála professzor asszonynak is felajánlottam, hogy műveljuk együtt a szikes területem.
Nem tudtunk megegyezni.
Válasz Radocz #12335. hozzászólására "Birkás Márta forgatás nélküli technológia"
2014-ben még csak a földek lezárását reklámozta! Meg az ekéket!
Válasz R Sándor #12312. hozzászólásáraMűvelési mód változtatás és takarónövények alkalmazása, (nem zöldtrágya), javítani fog a helyzeten.
És sok-sok tanulás és tapasztalat szerzés, meg kitartás.
Válasz horvath.agro #12323. hozzászólására" en a sajat boromet viszem vasarra, "
Sokan vagyunk itt, akik a saját nemi szervünkkel játszunk a csalánba.
Van, aki csak gruberrel "kaparássza" a földjeit, és javulnak az eredmények.
Mivel nekem semmi nincs illetve minden van válogathatok a legeslegjobb megoldások között.
Van ilyen????? Vagy ez egy költői kérdés?
Ne add fel a megosztást. Sokan ellene vannak a változtatásnak. Lásd Netparaszt esetét. Egyesek szerint magának kereste a bajt.
Talán igaz is, mert Ő csak műkedvelő Paraszt volt, de mi azok is maradtunk.
"Szép öcsém be nagy kár, hogy Apád paraszt volt Te is az maradtál"
Válasz horvath.agro #12325. hozzászólásáraPoke is írta, hogy a Birkás Márta forgatás nélküli technológia.......
Gondolatom szerint kell mellé a TMMG.
Válasz agrogal #12327. hozzászólásáraÖt év szikes próbálkozás után, 30 méterrel került arrébb a terület. Kimeres után, pont szomszédos lett.
Megéri megnézni a javulást.
Nekem csak egyetlen szikes van.
Egyikben 1981-ben volt egy folt, de mára már csak én látom.
A másikban is van. Azt burgonya ültetéskor, és szántáskor nagyívben kikerültuk.
Akkor így három darab van. (Eddig)
Válasz Vinkó #12331. hozzászólásáraVetéskor, és ekezeskor (húzatas) más összetétel javasolt.
Legalábbis szilárd esetén mi úgy szoktuk.
Klasszikusunkat idézve az ISZCS így szoktuk csinálni, mára már el kell felejteni.
Emlékezetem szerint anno a folyékony műtrágya össze tételt lehetett választani, változtatni. Növény és területi szerint.
Úgy hívták, hogy fő agromonus.
Van még ilyen titulus?
Válasz horvath.agro #12330. hozzászólásáraEmlékezetem szerint úgy tanította Netparaszt, hogy egyszer meglazitom, és azt az állapotot, fenntartom.
Vasárnap kolléga nézte a talajom, és a hét évvel ezelőtti területen, 1 méterre ment a gazdabot. A szomszédos, szántott területen szintén.
A másik szomszéd búza területén, alig. Nem jegyeztem meg.
Ha nincs talp (eke, tárcsa, taposas, stb, akkor felesleges. Hogy árt-e, azt nem tudom.
Használni nem használ.!!!!
Kontrollt és feljegyzést feltétlenül hagyjál.
Kezdem egyre jobban látni, hogy bután halok meg, és nem lesz időm mindent kipróbálni.
Válasz dnsv #12297. hozzászólásáraVan fronttartályod a műtrágya csoroszlyákat becsövezed,és tolsz mellé nitrót. Majd egy kultivátort szintén becsövezel és ekézéskor löksz még mellé. Tő mellé módszer már régóta bejáratott dolog...és kevesebb is elég. Pótkocsin a nitró elfér a szivattyúval pedig a "rakodás-töltés" is megoldott.
Válasz Gazda12 #12329. hozzászólásáraez se sokat bolygatott, ld kapakkal van szerelve, es mar vagy 5 eve nem volt lazitva a talajom ezert dontottem egy kicsit melyebb belenyulasban. de mint irtam sekelyitem majd.
kontrolt pedig nem hagytam, mert latom hogy nem mukodott.
most belenyulok picit majd ismet alig fogok, meg kell talalni a megfelelo intervallumota muveles valtasban es jo lesz ez.
Válasz horvath.agro #12323. hozzászólásáraTudom,látttam a képet csak arra gondoltam miért kellett le menni addig mikor mar a vetőgép is képes volt áttörni a talpat ugye!Mint tmmg-s nézem,nem lett volna elég a 15-20 centi kevesebb bolygatással és üzemanyaggal? Kontrolt hagytál?
Válasz agrogal #12327. hozzászólásáraItt is ilyenek voltak,míg szántottam.Bárki bármit mond,azért 10 év szántás elhagyásával kezd eltűnni az ilyen.
Válasz bandigh #12304. hozzászólásáraEz igazi alföldi szikfolt.Itt minél szélesebb könnyű vakargatók mehetnek,aztán a vetőgéppel meg vagy átmész vagy kikerülöd.Ilyenen éltem le az életem.
Válasz horvath.agro #12325. hozzászólásáraMás is azért csinálja úgy ahogy épp csinálja mert vagy nem működik egy ideológiai irányzat vagy nem mer hirtelen Pál fordulattal beleugrani a bizonytalanba mert átlagban egy lövése van az embernek .
Válasz Hús Futár #12324. hozzászólásáranem jatszom a martirt egyeltalan.
es en nem tartottam senkit kozepkori bunkonak...
eddig igen is mukodott a dolog itt nalam,
de azt megtanultam hogy itt barmit tanacsolni vagy sajat tapasztalatot megosztani teljesen felesleges mert ugyis csak hulye lehet(ek) az ember.
ezert csinalom ahogy jonak latom, a tanulsagot pedig megtartom magamnak.
Válasz horvath.agro #12323. hozzászólásáraPedig addig amíg rá nem jöttél mindenki idióta sötét középkori bunkó volt mert nem úgy csinálja ahogy te pedig már akkor is volt aki mondta nem biztos , hogy ez így szentírás mindenhol .
Szerintem nem kell eljátszani itt a hattyú halálát mert az itt levők nagy része saját répával veri a csanalat nem csak te vagy a mártír maszek .