Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak639 FtBenzin árak631 FtEUR402.9 FtUSD390.02 FtCHF426.44 FtGBP483.09 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz cimbike. #11636. hozzászólásáraTerradig nem szokott bedurni nekünk. Mi a tavaszi elmunkálástol féltünk hogy a borona majd eltömődik vagy dudvás marad a sok egyenetlenség miatt.
Válasz GREVEN #11632. hozzászólásáraJobb lett volna meglazítózni ezt még szárazon.
Aztán ha kigazosodik akkor kapott volna egy tárcsát ha még mindíg száraz.
Ha meg az van ami most akkor meg esetleg 4 liter totált.
Minden éven tanul az ember. Pont elég ősszel a vetés meg az aratás és a kukoricák utáni talajmunka.
Válasz GREVEN #11634. hozzászólásáraKukorica alá en az ilyen talajt először terradiggel próbáltam, eső elott. Bedúrt. Azután Fralazzal, az jó volt. Most is azzal fogom folytatni. Utána elég egy borona es vethető.
Válasz GREVEN #11634. hozzászólásáraKukorica alá en az ilyen talajt először terradiggel próbáltam, eső elott. Bedúrt. Azután Fralazzal, az jó volt. Most is azzal fogom folytatni. Utána elég egy borona es vethető.
Megpezsdítve kicsit ezt a topicot a kérdésem a következő lenne.
Milyen eszköz lenne ideális az ilyen borítottságú, gyurma állagú talaj normális mélyművelésére?
Búza aratást követően kapott 1 sor rövidtárcsát.
Eső hiány miatt jo sokára zöldült ki.
Augusztus végén meg nem mertük még megcsinálni lazítóval mert féltünk hogy kizöldül ha sokára jönnek be a hidegek.
Azóta ilyen szép lett benne a dudva meg az árvakelés, most meg nem szikkad, ezért meg birizgáltuk tárcsával meg gruberral sekélyen.
Érdekesség, hogy tavaly ősszel nem tudtuk levágni egy részéről a naprát, oda nem lett búza se vetve értelem szerűen mert állt rajta víz. Egész idei évben kapott egy sor nehéz tárcsát nyár közepén, meg egy sor rövidtárcsát búza aratás után. A vetetlen részeken most áll a víz, egy métert nem lehet menni, a bevetett részeken meg a mély laposokban is semmi híre a víznek. Ez mitől lehetséges?
Ez meg egy kis reggeli gyönyör. Pont körülöttem kitisztult a köd.
A 90 es években burgonya után, szántás nélkül volt már kukoricám.
Azóta nem csináltam szántás nélkül, csak tavaly. A tavalyi eredmény 2,8 hektárról kései vetéssel, 150 q.
No nem hektáronként, hanem az összesről.
A szomszédnak meg 120 q/ha kukorica volt.
Az idén a szomszédnak fele kukorica lesz, nekem meg a szója eddig szép.
De majd ha bekerül a tárolóba, akkor értékelem a termesztést.
A képen (szója) úgy látszik, hogy gyomos, de az csak a látszat.
Javaslom próbaként 1 ha szántsál, és meglátod, hogy melyik lett jobb.
Tritikálé alá is dolgoztam grúberrel a héten. Nagy dilemmában voltam, ugyanis felhozott ökölnyi nhol nagyobb darabokat amit a henger nem vert szét. Azért nem mert tavalyi búzatarlót idén februárban enyhe fagyon de inkább mancsban szántottuk ki vagy 15centin szerintem, néhol mélyebben talán. Aztán a megtaposott elkent talajszelvény meg ottvolt alul, tömörödött eketalp téma. Azt szakította át a vídiás orrcsúcs abból jött fel. Amúgy jó földje lett volna, de ezek a darabok elrontották most. Viszont ha nem szakítom át akkor szerintem bajos lett volna. Múltkori nagy esőkor is a felső 10centi amit átvágott a tárcsa hántáskor az megfolyt ezen a tömörödött levegőtlen keményre szikkadt szelvényen, ráadásul a tavalyi szalma ottvan benne bántatlanul. Így most, hogy felkerül remélem megázik majd és megomlik aztán rövidtárcsával majd adok neki, de szerintem mindenképpen jobb, hogy feljött ebből a mocsokból mert felül majdcsak ad neki az idő meg a vas. Még vagy két hétig tudok várni tritikálé vetésével addig majdcsak alakul
Tritikálé alá is dolgoztam grúberrel a héten. Nagy dilemmában voltam, ugyanis felhozott ökölnyi nhol nagyobb darabokat amit a henger nem vert szét. Azért nem mert tavalyi búzatarlót idén februárban enyhe fagyon de inkább mancsban szántottuk ki vagy 15centin szerintem, néhol mélyebben talán. Aztán a megtaposott elkent talajszelvény meg ottvolt alul, tömörödött eketalp téma. Azt szakította át a vídiás orrcsúcs abból jött fel. Amúgy jó földje lett volna, de ezek a darabok elrontották most. Viszont ha nem szakítom át akkor szerintem bajos lett volna. Múltkori nagy esőkor is a felső 10centi amit átvágott a tárcsa hántáskor az megfolyt ezen a tömörödött levegőtlen keményre szikkadt szelvényen, ráadásul a tavalyi szalma ottvan benne bántatlanul. Így most, hogy felkerül remélem megázik majd és megomlik aztán rövidtárcsával majd adok neki, de szerintem mindenképpen jobb, hogy feljött ebből a mocsokból mert felül majdcsak ad neki az idő meg a vas. Még vagy két hétig tudok várni tritikálé vetésével addig majdcsak alakul
Válasz GREVEN #11627. hozzászólásáraSzerintem már meglehet kezdeni a szántásokat. Érezni, hogy jön az őszi idő. Reggel hűvösebb van, igaz mostanság nappal 34fokok voltak meg ilyenek, de már az is lejjebb adja(mire aratni kell makukát,szóját...)
Én egy rakás hántott tarlót meglazítóztam, annyi, hogy ha végeztünk a vetésekkel egy sor grubbert ráhúzatok majd, mert nekünk Fralaz van, nem bolygatja a feltalajt nagyon, aztán megakarom kicsit vakarni. Lehet a hengert is leveszem a grúberről, főleg ha már nedveskésebb lesz őszre a főd, hanntos darabos úgysem lesz, de egy kicsit ha göröngyösebb nembaj tavaszig a tél úgyis elsimítja majd.
Most vagy 100hektár gabona tarlót nem fogok szántani, kukorica fog beléjük kerülni. Nem volt nagy szalma, azt is jól levágtam, tök jó a talaj állapota, tavasszal megy rá műtrágya és egy sor művelés majd, semmi több.
-szabad már most őszi mélyművelést csinálni kötött talajon?
Tavaly ősszel a sárba örültünk már egy sekély grúberezésnek is búza alá. Aratás után kapott egy sor rt-t. A mostani esőkkel szépen kizöldült.
Lazítani szeretnénk majd, csak félünk hogy nem-e kizöldül még a tél beálltáig.
De félünk attól is, hogy összeszalad az aratás, búza alá dolgozás, vetés és a mély művelés,plusz neme a csapadék kibabrál velünk és ragadni fog.
Válasz szanberg #11623. hozzászólásáraMestőr repcét akarsz termőni, nem ződtrágyát ménem a monosemet heggeszted a lazító után? Nem lehet azt összetóni késtávolságra?
Még a beszédhibás parasztok is vetőgéppel próbákoznak(a saját fejlesztísekné), nem fűmagszóróva hehe.:https://www.youtube.com/watch?v=K1RI_cv7Xkk
Amit én most lazítok abba pl símán kuuvajól működne. Kis eső után nehéz IH tárcsa úszóba, majd rá a rövidtárcsa. Ez utóbbi aprózta meg lezárta a hengerével, majd megázott és jól beérett alatta a pálya. Szalma alig maradt, tök jó a flaszter.
Erre húzzuk a lazítót és nemhoz fel semmi röget viszont szépen hullámzik és omlik apróra a talaj a kések között.
Én úgy szeretném ezt, hogy a 3méteres Fralazon ugye 5késem van tavaly óta, megvettem rá a plussz két tartót meg kést.
Én a késnyomba szóratnám. Miért? Azért mert régebben mikor lazítóztam és zöldtrágyának repcét szórtunk a földre majd bekapartuk véknyan a rövidtárcsával azt tapasztaltam, hogy ami a lazító kés nyomokba pergett szem ollyan erős vastag györéknyakat fejlesztett az őszön mint a mese! A gyökere ollyan mélyre szaladt mint sehogy máshogy nemtud. A kések közötti részeken szemmel láthatóan gyengébb volt az állomány, akkor még 90centis késosztás volt 3késsel.
Amit én plussz rápakolnék talán az olyan lenne mint a striptillen van, mikor a kés után két yetter derejeszaggató futna párhuzamosan a késnyommal annak a két oldalán. Ez kicsit elművelné a késnyomot, talán összébb is zárná majd erre hullana a repcemag a henger elé közvetlen. Tökéletes lenne!
Nyílván nem mindig, de ha jól csinálod akkor kiadhatja azt minden esztendő.
Az a baj a simbás cuccal, hogy nagyon felvakarja a pályát, abból nyílván nemlesz semmi jó. Olyan kell ahol lent marad aminek lent kell fent meg az elődolgozott pályát a henger aprómorzsázza maga alatt a magokkal.
Válasz 4964 #11621. hozzászólásáraEloszor is a 8300 szenvedett 2,5 meteres munkaszelesseggel. A nagyobb gepek meg nem tudták felvenni. Aztan amikor meglattam h milyen munkat csinal a tarlohantott talajon, akkor visszapakoltam a kocsiba a kws-es magot es inkabb fogott magot tettem a gépbe. Annyira nem hittem el h abbol ki fog kelni barmi is. Pedig en azert csinalok erdekes repce veteseket!! Vetés után kapott vagY 150 mm esot. Lehet h ez volt a baj, nem tudom. De nehgymar az is baja lehyen a magnak h sok esőt kap.
Válasz szanberg #11615. hozzászólásáraÉn is valami hasonlóval szeretnék a jövőben repcét vetni.
8 sor pont jó lenne a 3 méterre.
3 méteres horsch terranora tenném vagy egy 4 késes mw ferdekéses lazítóra.
A terranon dd henger van a lazítón meg tüskés.
Nem tudom melyik lenne a jobb.
A henger elé vagy után kellene szórni a magot?
Szigorúan csak eső előtt vetnék ezzel a módszerrel.
Magtakaró pálcákat érdemes lenne tenni a henger után?
Azért gondolkodok ilyen módszeren mert a mély földek így sokkal jobban elinnák a vizet mint ha össze vissza van taposva a vetőgéppel meg előtte a magágykészítővel.
Angliában ilyen módszerrel jó repcéket csinálnak.
Kellene nekem egy aprómagvető egység. nem forgótányéros, hanem olyan amivel 5sorba tudok vetni célzottan, valami egyszerű megoldás.
Itt lejjebb a hatzenbichler lazítón van valami ilyesmi, Exaktor van ráírva.
A lényeg, hogy bár idén már nem fogok bele a repcébe pedig épen most lenne neki alkalmas nedvességű talaj, eddigi években általában túl száraz poros vagy röges volt, tavaly meg tocsogott a víztől...errefel most mikor eszem ágába sem jutott a vetése akaratlanul is jók a talajok.
No mindegy. Jövőre ha úgyvan vetek majd, méghozzá lazítóval akarok, hogy a késnyomba pergesse a henger elé a magokat. Előtte jól lehántom a tarlót, majd lazítás előtt mégegy sorral megtárcsázom, hogy az árvakelést kiüssem meg hogy legyen felső puhább réteg, továbbá a műtrágyát is bekell ugye dolgozni. Aztán lazítás sekélyebben, hogy könnyen menjen a gép és még annyit se szaggasson mint amúgy 40centi alatti munkánál. Nomeg egymenetben vetem is a repcét, a lazító leszoruló hengere meg zárja a talajt
Válasz Mf-es #11613. hozzászólásáranem tudom milyen gép szed le 50 hektárt bármiből is... a borsókombájnnak 10-12/nap a max, a csemege talán leszedi a 25-öt de még az is gyanús. 4-5 hektáros táblát is szerződ, az integrátor dolga, hogy annyit kössön, hogy folyamatosan dolgozzon a gép. le akart rázni csak szerintem...
Válasz Tomszi #11610. hozzászólásáraÉn pl most akarok belépni ezek bűvkörèbe. Eddig csak egy kis darabot tudtam öntözni, ezért ott inkább hibridezek. Jövőre már lesznek nagy dobjaim és aggregátorom. Így már többféle képes leszek öntözni. Mi egyébként belvizesek vagyunk, így a belvíz ellen is védekezni kell. Ha mindent nem is tudok vele megoldani, de egy Doni kardanos arokasoval sok helyen megoldom a problémát.
Ha lesz öntözési pályázat, akkor 1 körforgot is szeretnék venni. És akkor jöhet a csemege, borsó, bab, stb. A lényeg h 2szer arassunk.
Válasz Tomszi #11610. hozzászólásárarengeteget fejlődött! Az elmúlt 10 évben legalább 4x volt kifejezetten erre kiírt pályázat, így elég sok Plöeger, Byron és Pixall került termelőkhöz és integrátorokhoz is. Mára eljutottunk oda, hogy úgy tudnak ütemezni, hogy inkább a betakarítógép áll 1-1 napot, vagy ha nagyon összecsúszik kisegítik egymást az integrátorok is.
Mi szerződni legtávolabb Kecskemétre szoktunk (340 km) de ha valamiért nem tudja fogadni a gyár az integrátor szerződi 4-5 helyre, és valahova úgyis megy...
Másodvetés csak oda megy, ahol Lineár van, vagy nagyon komoly Öntözőkapacitás, egyébként inkább fővetést szerződünk, így megy öntözés nélkül is. (legtöbbször... Az idei év xar volt, ha öntöztél, ha nem, csak a korai és a késői ütemek adtak rendes termést, a szezon közepét agyonvágta a hőguta.)
A vetésszerkezetbe nagyon jól beleillik, mivel ütemezett a vtése így kiesik a kukorica- és napraforgóvetésből, ugyanígy félre esik a permetezése is, ugyanez igaz betakarításra, talajmunkára is! Tökéletes eővetemény kalászosoknak és repcének is, és az édeskés szármaradványa nedvesen bedolgozva nagyon jó hatással van a talaj szerkezetére és művelhetőségére is!
Különösen borsó után olyan repce van, mint semmi más után!
Válasz .Feco. #11608. hozzászólásáraFigyelj, nem mindenkinek jön be. Egyrészt már nincs hűtőház a környéken, ill. ami volt az becsukott, lehet hogy lenne messzebb ahova lehetne vinni. Meg utolsó évek rosszul jöttek ki, elcsúsztak a szedéssel aztán felét itthagyták, volt egy aszályos év az öntözőcsatornába meg pont akkor nem adtak vizet. Igazából hagyománya se volt, csak belevágtak a 90-es években, de több mint 10 éve nincs. Mondjuk azóta sokat fejlődött a szedési technika is azt látom. Viszont van cukorrépa, repce, szója, kukorica, gabonák és jól menő állattenyésztés.
Búzának jó elővetemény, a csemege, elég volt utána lazítani.Emlékszem valamikor még a zöld tarlót is leszecskázták a növendéküszőknek, meg hozták vissza a csuhét a siló közé. Zöldborsó után meg ment a másodvetés siló azután meg valamikor még búza.
Válasz Tomszi #11607. hozzászólásáraMind a kettőt termeljük... Szántás nélkül, es taposás nélkül.
(Nem értem miert örülsz, hogy nem termelitek, út egymást verik el a gazdák hogy termelhessek! Szép szakmai kihívás es többnyire jo üzlet is.)
Ha szerződéskötéskor kikotod, hogy neked csak Pixall vagy puttonyos Byron torheti akkor ragaszkodhatsz hozza, igy nem kell a szállító járműveknek a tarlóra menniük! Mivel sok éve nem szantot föld, van tartása, szerkezete, legtöbbször megbirja a kombajnt. A szállító járművet nem, de mint írtam többnyire nem is kell.
A vetés szerkezetbe viszont nagyon jól bele illeszthető igy tényleg nagyon szeretjük!
Most van a csemegekukorica betakarítás szezonja, csak a neten megosztott képekről jutott eszembe, mi szerencsére már nem termelünk, meg zöldborsót se. Ez a 2 kultúra aztán megint kimondottan talajkímélő, ami a betakarításukat illeti. Szinte szedésig öntözni kell, mert általában nincs eső, mire szedni kell arra meg biztos hogy még az eső is megjön. A szedéssel meg nem lehet várni, mert elvénül. Nem akarok értelmetlen vitát gerjeszteni, országosan nem nagy területről van szó, de ezt aztán csináld meg taposás nélkül. Talán gumihevederes kombájnokkal és táblavégi ürítéssel, vagy szintén gumihevederes speciális kiközelítőkocsival lehetne mérsékelni a talajtaposást.
Válasz MrPoke #11605. hozzászólásáraNem tudom merre laksz de ha nem túl messze tőlem gyere majd el és megtudod nézni az IH-t milyen munkát csinál napra tarlón . Én 5 kést húzok 210 lóval .
Válasz MrPoke #11590. hozzászólásáraMelyik fajta gaspardo lazító amit elvisz a 120 le?
Mert mi nézegettük azokat de nem mertünk olyat venni mert féltünk hogy kiköti a gépet (125LE). Egy 3 késes jympát vettünk anno , de lazítani nem nagyon tudtam most az esők előtt vele mert lófejnyi rögöket hozott fel abból normális repce föld meg nem lett volna így maradt a gruber 2 menetben!
Válasz MrPoke #11600. hozzászólásáraEsetleg még a jó öreg Ih-t is próbáld meg hátha az beválik . Tavaly őszön csináltam egy paprika táblát aminek a vége 5 éve csak útnak van használva hát elég nehezen kapott bele mert kellet vagy 10 méter mire kikezdte de utána belement szépen és fel is törte úgy hogy közben nem rögelte fel .
Válasz Radocz #11598. hozzászólásáraIgazából semmire
Átfutottam az elméletet, rájöttem, hogy gép az kb. semmi sincs hozzá.
Azt gondoltam a mostani gépparkból valamivel meg lehet oldani, de nem.
Egy-két hektáron akarom csak először kipróbálni, ennyiért beruházni gépekre meg kár.
Egy grúbert még tudtam volna kérni, meg valami normálisabb vetőgéppel elvetni, de ez még szerintem kevés.
Közelben semmi olyasmi nincs amit írtál, legalábbis én nem tudok róla.
Válasz szanberg #11599. hozzászólásáraEgyet értek. A saját búzatarlókat meggrúbbereztem, igaz csak 5cm re ment bele de az is elég volt, hogy a repedéseket behúzza és egy védőréteg alakuljon ki.
A szomszédok erőltették a lazítást, nem tudom hova sietnek. A jövőhéten leszecskázunk, és megnézzük mit lehet csinálni a földeken.
Ezek húzzák bele magukat a földbe és nemfogják felhozni a föld darabokat de szépen átropogtatják a talajt és 10.9-es nyírócsavarokkal nem is nagyon szakadozik csak ha követ fog, de ugye azért van.
Ha nagyon kemény a pálya akkor a nehéz DD hengerrel kell megvenni, jobb körülmények mellett az alap henger is szépen dolgozik.
Nekem a teljes meglátásom az, hogy csak úgy szimplán nemszabad a tarlót lazítani. Lekell hántani és lezárni hogy keljen meg a teteje. Ha ez után húzod rá a lazítás is könyebben fog menni, mert nemfog amolyan táblásra törni a teteje és nemfognak akadozni a kések között ezek a darabok.
Nyílván most az eső előtt olyan kemény volt a talaj, hogy a nehéztárcsa sem ment bele. Nem is mentem ki semmivel. Kínoztam régebben ilyen talajokat de inkább akkor amikor már október volt és tavaszi alá kellett valamit alkotni. Akkor 260lóerő és 3kés volt a módi 30centin alig ment a munka. Van amikor ilyet is elkell követni de nem ez a standard.
Ha jól megvan hántva a felső réteg és az lezárva akkor alatta pici esőtől is nedvesebb fog maradni a földed.
Itt az elmúlt időkben jó sok eső volt 45mm körüli jött le hálaIstennek. Most 45centi körül tegnap kimentem megpróbálni de jó is lesz 5 késsel. Olyan most, hogy alul is van nedvesség de nem kenődik hanem szépen mozog szét. A teteje porzik, közte is amolyan nedveskés egyenletesen. Így is fogja a gépet, nem motorból hanem talajfogásból. 12,5tonna a masína nagy kerekeken, de ha olyan van akkor megslippel amúgy 7km/h körül húzom. A jól lehántott tarlót most meglazítom aztán ha esetleg még felzöldűl akkor véknyan áthúzom a grúbberrel az ősz során és tavasszal megy bele a kukorica.
A GPS-el csak a sort műveli 40 cm mélyen, ahova a meg kerül. A többit meghagyja mulcsnak. Ha van ilyen gép a közelben aki elvállalja, akkor ezzel érdemes lenne.
Válasz emcett #11595. hozzászólásáraIgen egymás mellet lett húzva pár csík. Egyik lazító sem az enyém, így képeket nem tudok készíteni. Keress rá a netten. Még keresem a megfelelő lazítót ami nekem megfelelne. A talajról tudok feltenni képeket.
"Talajközpontú akkor lesz, ha a technolögia valahogy így néz ki: kizöldülés, sekély tarlóhántás (gyomirtás, ha szükséges), takarónövény keverék vetése, téli álom, kapás előtt magágy, vetés, eke pihen "
.Feco. Szerint a képen látható művelet jó.
Cimbike mozgatta volna a tetejét.
Akkor mit is kellene vele csinálni, hogy kizöldüljön? Belevetni a keverék magot direkt vetővel? mert ugye nekem semmilyen vagy úgy is mondhatnám minden gépi munkát meg tudok rendelni.
Válasz MrPoke #11594. hozzászólásáraDe gondolom ugyanabban a földben volt próbálva, azért lennék kíváncsi a két lazító késformájára, hogy miben különböznek. Nekünk is nehezen ment a lazítás, tettem is fel róla képeket.
Válasz MrPoke #11590. hozzászólásáraNekünk egy 3x70 es Helti van, augusztus első hetében próbáltuk ki először mert idén lett véve, késnyomban 50 centire kb, hántatlan búzatarlón, ami középkötött 20Aranykoronás soha nem lazított, a 120 lóerő erőszabályzóval 6km/h val vitte 21 literre jött ki 5 hektár átlagában, jövhét második felében fogjuk a tavasziak alá csinálni a talajt, szépen emeli a talajt, 20-30 centire hullámzik a kések között a föld. Itt a fralazzal nemnagyon tudtak lazítani árpatarlót, nem ment bele 35 centinél jobban
Válasz t.peti #11589. hozzászólásáraMég az eső előtt próbáltunk ki egy Helti 3 késest, és egy Gaspardo 5 késes (kisebbik kivitel, 40cm készostás) lazítót egy táblában. ~120 Le traktor dupla kerékkel szerelve Class, Same
A talaj kötött réti öntéstalaj, búzatarló tarlóhántás nélkül. Kb 25-30 cm-ig kiszáradva, alatta pedig szinte sáros de tömörödött.
Tapasztalat:
Gaspardo erőszabályozóval tartva kb 30 cm-re ment le és 50 cm-es rögöket tépet fel, de el lehetett húzni, csak győzze az ember nyírócsavarokkal.
Helti max 25 cm-re ment bele a földbe és azonnal kikötötte a traktort (az erőszabályzás nem ért semmit mert nem volt lehúzóerő), Így néha megemelve kínlódtunk pár métert. Kb 25-30 cm-es rögöket csinált és nem forgatta fel.
Természetesen nem folytattuk, mert csak a talajt, traktort nyírtuk volna ki.
Ha rá lehet menni a földekre kb 60mm csapadék után ismét összehasonlítjuk a két gépet.
A gaspardo jobban kavarja a földet, a Helti pedig erővel töri a rögöket ami üzemanyag. Valamint a Gaspardo szélsőségesebb időjárási körülmények között is használható.
12373 hozzászólás
Válasz cimbike. #11636. hozzászólásáraTerradig nem szokott bedurni nekünk. Mi a tavaszi elmunkálástol féltünk hogy a borona majd eltömődik vagy dudvás marad a sok egyenetlenség miatt.
Válasz GREVEN #11632. hozzászólásáraJobb lett volna meglazítózni ezt még szárazon.
Aztán ha kigazosodik akkor kapott volna egy tárcsát ha még mindíg száraz.
Ha meg az van ami most akkor meg esetleg 4 liter totált.
Minden éven tanul az ember. Pont elég ősszel a vetés meg az aratás és a kukoricák utáni talajmunka.
Válasz GREVEN #11634. hozzászólásáraKukorica alá en az ilyen talajt először terradiggel próbáltam, eső elott. Bedúrt. Azután Fralazzal, az jó volt. Most is azzal fogom folytatni. Utána elég egy borona es vethető.
Válasz GREVEN #11634. hozzászólásáraKukorica alá en az ilyen talajt először terradiggel próbáltam, eső elott. Bedúrt. Azután Fralazzal, az jó volt. Most is azzal fogom folytatni. Utána elég egy borona es vethető.
Válasz cimbike. #11633. hozzászólásárakukorica következik
Válasz GREVEN #11632. hozzászólásáraMit akarsz bele vetni?
Megpezsdítve kicsit ezt a topicot a kérdésem a következő lenne.
![](https://static.agroinform.net/data/forum/images/TN_agroinform_20151025160047_20151024_105557.jpg)
![](https://static.agroinform.net/data/forum/images/TN_agroinform_20151025160209_20151024_105603.jpg)
![](https://static.agroinform.net/data/forum/images/TN_agroinform_20151025160407_20151024_105534.jpg)
Milyen eszköz lenne ideális az ilyen borítottságú, gyurma állagú talaj normális mélyművelésére?
Búza aratást követően kapott 1 sor rövidtárcsát.
Eső hiány miatt jo sokára zöldült ki.
Augusztus végén meg nem mertük még megcsinálni lazítóval mert féltünk hogy kizöldül ha sokára jönnek be a hidegek.
Azóta ilyen szép lett benne a dudva meg az árvakelés, most meg nem szikkad, ezért meg birizgáltuk tárcsával meg gruberral sekélyen.
Érdekesség, hogy tavaly ősszel nem tudtuk levágni egy részéről a naprát, oda nem lett búza se vetve értelem szerűen mert állt rajta víz. Egész idei évben kapott egy sor nehéz tárcsát nyár közepén, meg egy sor rövidtárcsát búza aratás után. A vetetlen részeken most áll a víz, egy métert nem lehet menni, a bevetett részeken meg a mély laposokban is semmi híre a víznek. Ez mitől lehetséges?
Ez meg egy kis reggeli gyönyör. Pont körülöttem kitisztult a köd.
Válasz szanberg #11628. hozzászólására"Most vagy 100hektár gabona tarlót nem fogok szántani, kukorica fog beléjük kerülni."
![smile cowboy](/oldforum/images/smiles/cowboy.gif)
A 90 es években burgonya után, szántás nélkül volt már kukoricám.
Azóta nem csináltam szántás nélkül, csak tavaly. A tavalyi eredmény 2,8 hektárról kései vetéssel, 150 q.
No nem hektáronként, hanem az összesről.
A szomszédnak meg 120 q/ha kukorica volt.
Az idén a szomszédnak fele kukorica lesz, nekem meg a szója eddig szép.
De majd ha bekerül a tárolóba, akkor értékelem a termesztést.
A képen (szója) úgy látszik, hogy gyomos, de az csak a látszat.
Javaslom próbaként 1 ha szántsál, és meglátod, hogy melyik lett jobb.
Tritikálé alá is dolgoztam grúberrel a héten. Nagy dilemmában voltam, ugyanis felhozott ökölnyi nhol nagyobb darabokat amit a henger nem vert szét. Azért nem mert tavalyi búzatarlót idén februárban enyhe fagyon de inkább mancsban szántottuk ki vagy 15centin szerintem, néhol mélyebben talán. Aztán a megtaposott elkent talajszelvény meg ottvolt alul, tömörödött eketalp téma. Azt szakította át a vídiás orrcsúcs abból jött fel. Amúgy jó földje lett volna, de ezek a darabok elrontották most. Viszont ha nem szakítom át akkor szerintem bajos lett volna. Múltkori nagy esőkor is a felső 10centi amit átvágott a tárcsa hántáskor az megfolyt ezen a tömörödött levegőtlen keményre szikkadt szelvényen, ráadásul a tavalyi szalma ottvan benne bántatlanul. Így most, hogy felkerül remélem megázik majd és megomlik aztán rövidtárcsával majd adok neki, de szerintem mindenképpen jobb, hogy feljött ebből a mocsokból mert felül majdcsak ad neki az idő meg a vas. Még vagy két hétig tudok várni tritikálé vetésével addig majdcsak alakul
Tritikálé alá is dolgoztam grúberrel a héten. Nagy dilemmában voltam, ugyanis felhozott ökölnyi nhol nagyobb darabokat amit a henger nem vert szét. Azért nem mert tavalyi búzatarlót idén februárban enyhe fagyon de inkább mancsban szántottuk ki vagy 15centin szerintem, néhol mélyebben talán. Aztán a megtaposott elkent talajszelvény meg ottvolt alul, tömörödött eketalp téma. Azt szakította át a vídiás orrcsúcs abból jött fel. Amúgy jó földje lett volna, de ezek a darabok elrontották most. Viszont ha nem szakítom át akkor szerintem bajos lett volna. Múltkori nagy esőkor is a felső 10centi amit átvágott a tárcsa hántáskor az megfolyt ezen a tömörödött levegőtlen keményre szikkadt szelvényen, ráadásul a tavalyi szalma ottvan benne bántatlanul. Így most, hogy felkerül remélem megázik majd és megomlik aztán rövidtárcsával majd adok neki, de szerintem mindenképpen jobb, hogy feljött ebből a mocsokból mert felül majdcsak ad neki az idő meg a vas. Még vagy két hétig tudok várni tritikálé vetésével addig majdcsak alakul
Válasz GREVEN #11627. hozzászólásáraSzerintem már meglehet kezdeni a szántásokat. Érezni, hogy jön az őszi idő. Reggel hűvösebb van, igaz mostanság nappal 34fokok voltak meg ilyenek, de már az is lejjebb adja(mire aratni kell makukát,szóját...)
Én egy rakás hántott tarlót meglazítóztam, annyi, hogy ha végeztünk a vetésekkel egy sor grubbert ráhúzatok majd, mert nekünk Fralaz van, nem bolygatja a feltalajt nagyon, aztán megakarom kicsit vakarni. Lehet a hengert is leveszem a grúberről, főleg ha már nedveskésebb lesz őszre a főd, hanntos darabos úgysem lesz, de egy kicsit ha göröngyösebb nembaj tavaszig a tél úgyis elsimítja majd.
Most vagy 100hektár gabona tarlót nem fogok szántani, kukorica fog beléjük kerülni. Nem volt nagy szalma, azt is jól levágtam, tök jó a talaj állapota, tavasszal megy rá műtrágya és egy sor művelés majd, semmi több.
Kérdésem a következő lenne:
-szabad már most őszi mélyművelést csinálni kötött talajon?
Tavaly ősszel a sárba örültünk már egy sekély grúberezésnek is búza alá. Aratás után kapott egy sor rt-t. A mostani esőkkel szépen kizöldült.
Lazítani szeretnénk majd, csak félünk hogy nem-e kizöldül még a tél beálltáig.
De félünk attól is, hogy összeszalad az aratás, búza alá dolgozás, vetés és a mély művelés,plusz neme a csapadék kibabrál velünk és ragadni fog.
Válasz Sötét Paraszt #11625. hozzászólásáraÍgy viszont már működne:
https://www.youtube.com/watch?v=bExW-ZxlZr4
Ehhez RTK sem kell, csak a csatlakozásokat kell figyelni
Válasz szanberg #11623. hozzászólásáraMestőr repcét akarsz termőni, nem ződtrágyát ménem a monosemet heggeszted a lazító után? Nem lehet azt összetóni késtávolságra?
Még a beszédhibás parasztok is vetőgéppel próbákoznak(a saját fejlesztísekné), nem fűmagszóróva hehe.:https://www.youtube.com/watch?v=K1RI_cv7Xkk
A Heva nak láttam egy pár jó megoldását a honlapjukon erre a lazitós repcevetésre....
Amit én most lazítok abba pl símán kuuvajól működne. Kis eső után nehéz IH tárcsa úszóba, majd rá a rövidtárcsa. Ez utóbbi aprózta meg lezárta a hengerével, majd megázott és jól beérett alatta a pálya. Szalma alig maradt, tök jó a flaszter.
Erre húzzuk a lazítót és nemhoz fel semmi röget viszont szépen hullámzik és omlik apróra a talaj a kések között.
Én úgy szeretném ezt, hogy a 3méteres Fralazon ugye 5késem van tavaly óta, megvettem rá a plussz két tartót meg kést.
Én a késnyomba szóratnám. Miért? Azért mert régebben mikor lazítóztam és zöldtrágyának repcét szórtunk a földre majd bekapartuk véknyan a rövidtárcsával azt tapasztaltam, hogy ami a lazító kés nyomokba pergett szem ollyan erős vastag györéknyakat fejlesztett az őszön mint a mese! A gyökere ollyan mélyre szaladt mint sehogy máshogy nemtud. A kések közötti részeken szemmel láthatóan gyengébb volt az állomány, akkor még 90centis késosztás volt 3késsel.
Amit én plussz rápakolnék talán az olyan lenne mint a striptillen van, mikor a kés után két yetter derejeszaggató futna párhuzamosan a késnyommal annak a két oldalán. Ez kicsit elművelné a késnyomot, talán összébb is zárná majd erre hullana a repcemag a henger elé közvetlen. Tökéletes lenne!
Nyílván nem mindig, de ha jól csinálod akkor kiadhatja azt minden esztendő.
Az a baj a simbás cuccal, hogy nagyon felvakarja a pályát, abból nyílván nemlesz semmi jó. Olyan kell ahol lent marad aminek lent kell fent meg az elődolgozott pályát a henger aprómorzsázza maga alatt a magokkal.
Válasz 4964 #11621. hozzászólásáraEloszor is a 8300 szenvedett 2,5 meteres munkaszelesseggel. A nagyobb gepek meg nem tudták felvenni. Aztan amikor meglattam h milyen munkat csinal a tarlohantott talajon, akkor visszapakoltam a kocsiba a kws-es magot es inkabb fogott magot tettem a gépbe. Annyira nem hittem el h abbol ki fog kelni barmi is. Pedig en azert csinalok erdekes repce veteseket!! Vetés után kapott vagY 150 mm esot. Lehet h ez volt a baj, nem tudom. De nehgymar az is baja lehyen a magnak h sok esőt kap.
Válasz cimbike. #11620. hozzászólásáraMi volt a gondja?
Föld tetejére került?
Esőt kapott?
Válasz szanberg #11615. hozzászólásáraTavaly próbáltam ezt a VAlkon géppel, de szinte semmi lett belole.
Válasz otis #11616. hozzászólásáraAgyalok,hogy kipróbálom,hogyan veti a búzát,árpát.
Válasz otis #11616. hozzászólásáraElméletileg holnap érkezik a gyárból.
Válasz szanberg #11615. hozzászólásáraÉn is valami hasonlóval szeretnék a jövőben repcét vetni.
8 sor pont jó lenne a 3 méterre.
3 méteres horsch terranora tenném vagy egy 4 késes mw ferdekéses lazítóra.
A terranon dd henger van a lazítón meg tüskés.
Nem tudom melyik lenne a jobb.
A henger elé vagy után kellene szórni a magot?
Szigorúan csak eső előtt vetnék ezzel a módszerrel.
Magtakaró pálcákat érdemes lenne tenni a henger után?
Azért gondolkodok ilyen módszeren mert a mély földek így sokkal jobban elinnák a vizet mint ha össze vissza van taposva a vetőgéppel meg előtte a magágykészítővel.
Angliában ilyen módszerrel jó repcéket csinálnak.
Válasz szanberg #11615. hozzászólásáraMF-es kolléga ilyet vett, kíváncsian várom a felhasználói tapasztalatait! Ezeket én is többre tartom, mint a röpítőtányérosokat. És árban nincs is úgy elszállva.
http://www.agro-masz.eu/oferta/siewnik-poplonu/SP200
Kellene nekem egy aprómagvető egység. nem forgótányéros, hanem olyan amivel 5sorba tudok vetni célzottan, valami egyszerű megoldás.
Itt lejjebb a hatzenbichler lazítón van valami ilyesmi, Exaktor van ráírva.
A lényeg, hogy bár idén már nem fogok bele a repcébe pedig épen most lenne neki alkalmas nedvességű talaj, eddigi években általában túl száraz poros vagy röges volt, tavaly meg tocsogott a víztől...errefel most mikor eszem ágába sem jutott a vetése akaratlanul is jók a talajok.
No mindegy. Jövőre ha úgyvan vetek majd, méghozzá lazítóval akarok, hogy a késnyomba pergesse a henger elé a magokat. Előtte jól lehántom a tarlót, majd lazítás előtt mégegy sorral megtárcsázom, hogy az árvakelést kiüssem meg hogy legyen felső puhább réteg, továbbá a műtrágyát is bekell ugye dolgozni. Aztán lazítás sekélyebben, hogy könnyen menjen a gép és még annyit se szaggasson mint amúgy 40centi alatti munkánál. Nomeg egymenetben vetem is a repcét, a lazító leszoruló hengere meg zárja a talajt
Válasz Mf-es #11613. hozzászólásáranem tudom milyen gép szed le 50 hektárt bármiből is... a borsókombájnnak 10-12/nap a max, a csemege talán leszedi a 25-öt de még az is gyanús. 4-5 hektáros táblát is szerződ, az integrátor dolga, hogy annyit kössön, hogy folyamatosan dolgozzon a gép. le akart rázni csak szerintem...
Válasz .Feco. #11611. hozzászólásáraEgyszer akartam,a felvásárló azt mondta,minimum 50 ha,mivel egy gép ennyit szed le naponta.Ez változott valamit?
Válasz Tomszi #11610. hozzászólásáraÉn pl most akarok belépni ezek bűvkörèbe. Eddig csak egy kis darabot tudtam öntözni, ezért ott inkább hibridezek. Jövőre már lesznek nagy dobjaim és aggregátorom. Így már többféle képes leszek öntözni. Mi egyébként belvizesek vagyunk, így a belvíz ellen is védekezni kell. Ha mindent nem is tudok vele megoldani, de egy Doni kardanos arokasoval sok helyen megoldom a problémát.
Ha lesz öntözési pályázat, akkor 1 körforgot is szeretnék venni. És akkor jöhet a csemege, borsó, bab, stb. A lényeg h 2szer arassunk.
Válasz Tomszi #11610. hozzászólásárarengeteget fejlődött! Az elmúlt 10 évben legalább 4x volt kifejezetten erre kiírt pályázat, így elég sok Plöeger, Byron és Pixall került termelőkhöz és integrátorokhoz is. Mára eljutottunk oda, hogy úgy tudnak ütemezni, hogy inkább a betakarítógép áll 1-1 napot, vagy ha nagyon összecsúszik kisegítik egymást az integrátorok is.
Mi szerződni legtávolabb Kecskemétre szoktunk (340 km) de ha valamiért nem tudja fogadni a gyár az integrátor szerződi 4-5 helyre, és valahova úgyis megy...
Másodvetés csak oda megy, ahol Lineár van, vagy nagyon komoly Öntözőkapacitás, egyébként inkább fővetést szerződünk, így megy öntözés nélkül is. (legtöbbször... Az idei év xar volt, ha öntöztél, ha nem, csak a korai és a késői ütemek adtak rendes termést, a szezon közepét agyonvágta a hőguta.)
A vetésszerkezetbe nagyon jól beleillik, mivel ütemezett a vtése így kiesik a kukorica- és napraforgóvetésből, ugyanígy félre esik a permetezése is, ugyanez igaz betakarításra, talajmunkára is! Tökéletes eővetemény kalászosoknak és repcének is, és az édeskés szármaradványa nedvesen bedolgozva nagyon jó hatással van a talaj szerkezetére és művelhetőségére is!
Különösen borsó után olyan repce van, mint semmi más után!
Válasz .Feco. #11608. hozzászólásáraFigyelj, nem mindenkinek jön be. Egyrészt már nincs hűtőház a környéken, ill. ami volt az becsukott, lehet hogy lenne messzebb ahova lehetne vinni. Meg utolsó évek rosszul jöttek ki, elcsúsztak a szedéssel aztán felét itthagyták, volt egy aszályos év az öntözőcsatornába meg pont akkor nem adtak vizet. Igazából hagyománya se volt, csak belevágtak a 90-es években, de több mint 10 éve nincs. Mondjuk azóta sokat fejlődött a szedési technika is azt látom. Viszont van cukorrépa, repce, szója, kukorica, gabonák és jól menő állattenyésztés.
Búzának jó elővetemény, a csemege, elég volt utána lazítani.Emlékszem valamikor még a zöld tarlót is leszecskázták a növendéküszőknek, meg hozták vissza a csuhét a siló közé. Zöldborsó után meg ment a másodvetés siló azután meg valamikor még búza.
Válasz Gergő87 #11604. hozzászólására
altalajmüvelőként , ![bull](https://static.agroinform.net/data/forum/images/TN_agroinform_20150823201614_bull_sdd210_01.jpg)
3 késes lazítók
Válasz Tomszi #11607. hozzászólásáraMind a kettőt termeljük... Szántás nélkül, es taposás nélkül.
(Nem értem miert örülsz, hogy nem termelitek, út egymást verik el a gazdák hogy termelhessek! Szép szakmai kihívás es többnyire jo üzlet is.)
Ha szerződéskötéskor kikotod, hogy neked csak Pixall vagy puttonyos Byron torheti akkor ragaszkodhatsz hozza, igy nem kell a szállító járműveknek a tarlóra menniük! Mivel sok éve nem szantot föld, van tartása, szerkezete, legtöbbször megbirja a kombajnt. A szállító járművet nem, de mint írtam többnyire nem is kell.
A vetés szerkezetbe viszont nagyon jól bele illeszthető igy tényleg nagyon szeretjük!
Most van a csemegekukorica betakarítás szezonja, csak a neten megosztott képekről jutott eszembe, mi szerencsére már nem termelünk, meg zöldborsót se. Ez a 2 kultúra aztán megint kimondottan talajkímélő, ami a betakarításukat illeti. Szinte szedésig öntözni kell, mert általában nincs eső, mire szedni kell arra meg biztos hogy még az eső is megjön. A szedéssel meg nem lehet várni, mert elvénül. Nem akarok értelmetlen vitát gerjeszteni, országosan nem nagy területről van szó, de ezt aztán csináld meg taposás nélkül. Talán gumihevederes kombájnokkal és táblavégi ürítéssel, vagy szintén gumihevederes speciális kiközelítőkocsival lehetne mérsékelni a talajtaposást.
Válasz MrPoke #11605. hozzászólásáraNem tudom merre laksz de ha nem túl messze tőlem gyere majd el és megtudod nézni az IH-t milyen munkát csinál napra tarlón . Én 5 kést húzok 210 lóval .
Válasz Gergő87 #11604. hozzászólásáraIgazából nem Gaspardo, hanem egy olasz régi lazító. De méreteiben a Pinocchio 200.
Gondolkodom, a 3 késes Yimpa-n is. Talán sikerül szerezni egyet kipróbálásra.
Válasz MrPoke #11590. hozzászólásáraMelyik fajta gaspardo lazító amit elvisz a 120 le?
Mert mi nézegettük azokat de nem mertünk olyat venni mert féltünk hogy kiköti a gépet (125LE). Egy 3 késes jympát vettünk anno , de lazítani nem nagyon tudtam most az esők előtt vele mert lófejnyi rögöket hozott fel abból normális repce föld meg nem lett volna így maradt a gruber 2 menetben!
Válasz MrPoke #11600. hozzászólásáraEsetleg még a jó öreg Ih-t is próbáld meg hátha az beválik . Tavaly őszön csináltam egy paprika táblát aminek a vége 5 éve csak útnak van használva hát elég nehezen kapott bele mert kellet vagy 10 méter mire kikezdte de utána belement szépen és fel is törte úgy hogy közben nem rögelte fel .
Válasz Radocz #11598. hozzászólásáraIgazából semmire![smile huh](/oldforum/images/smiles/huh.gif)
Átfutottam az elméletet, rájöttem, hogy gép az kb. semmi sincs hozzá.
Azt gondoltam a mostani gépparkból valamivel meg lehet oldani, de nem.
Egy-két hektáron akarom csak először kipróbálni, ennyiért beruházni gépekre meg kár.
Egy grúbert még tudtam volna kérni, meg valami normálisabb vetőgéppel elvetni, de ez még szerintem kevés.
Közelben semmi olyasmi nincs amit írtál, legalábbis én nem tudok róla.
Válasz MrPoke #11600. hozzászólásáraVN lazítót is próbálj ki egyet. Nekünk Terradig van, nincs az a talaj amibe nem megy bele a beállított mélységig.
Válasz szanberg #11599. hozzászólásáraEgyet értek. A saját búzatarlókat meggrúbbereztem, igaz csak 5cm re ment bele de az is elég volt, hogy a repedéseket behúzza és egy védőréteg alakuljon ki.
A szomszédok erőltették a lazítást, nem tudom hova sietnek. A jövőhéten leszecskázunk, és megnézzük mit lehet csinálni a földeken.
Válasz MrPoke #11590. hozzászólásáraMrPoke!
Egy Simba vagy Fralaz lazítót próbálj ki.
Ezek húzzák bele magukat a földbe és nemfogják felhozni a föld darabokat de szépen átropogtatják a talajt és 10.9-es nyírócsavarokkal nem is nagyon szakadozik csak ha követ fog, de ugye azért van.
Ha nagyon kemény a pálya akkor a nehéz DD hengerrel kell megvenni, jobb körülmények mellett az alap henger is szépen dolgozik.
Nekem a teljes meglátásom az, hogy csak úgy szimplán nemszabad a tarlót lazítani. Lekell hántani és lezárni hogy keljen meg a teteje. Ha ez után húzod rá a lazítás is könyebben fog menni, mert nemfog amolyan táblásra törni a teteje és nemfognak akadozni a kések között ezek a darabok.
Nyílván most az eső előtt olyan kemény volt a talaj, hogy a nehéztárcsa sem ment bele. Nem is mentem ki semmivel. Kínoztam régebben ilyen talajokat de inkább akkor amikor már október volt és tavaszi alá kellett valamit alkotni. Akkor 260lóerő és 3kés volt a módi 30centin alig ment a munka. Van amikor ilyet is elkell követni de nem ez a standard.
Ha jól megvan hántva a felső réteg és az lezárva akkor alatta pici esőtől is nedvesebb fog maradni a földed.
Itt az elmúlt időkben jó sok eső volt 45mm körüli jött le hálaIstennek. Most 45centi körül tegnap kimentem megpróbálni de jó is lesz 5 késsel. Olyan most, hogy alul is van nedvesség de nem kenődik hanem szépen mozog szét. A teteje porzik, közte is amolyan nedveskés egyenletesen. Így is fogja a gépet, nem motorból hanem talajfogásból. 12,5tonna a masína nagy kerekeken, de ha olyan van akkor megslippel amúgy 7km/h körül húzom. A jól lehántott tarlót most meglazítom aztán ha esetleg még felzöldűl akkor véknyan áthúzom a grúbberrel az ősz során és tavasszal megy bele a kukorica.
Válasz Tomi81 #11581. hozzászólására"Ideteszem az elméletet, ez alapján ki tudod sakkozni, mivel nem tudjuk milyen eszközeid vannak."
![smile cowboy](/oldforum/images/smiles/cowboy.gif)
A pdf-ből mire döntöttél?
Anno a KITE ajánlotta a sávos művelést.
A GPS-el csak a sort műveli 40 cm mélyen, ahova a meg kerül. A többit meghagyja mulcsnak. Ha van ilyen gép a közelben aki elvállalja, akkor ezzel érdemes lenne.
Válasz emcett #11595. hozzászólásáraIgen egymás mellet lett húzva pár csík. Egyik lazító sem az enyém, így képeket nem tudok készíteni. Keress rá a netten. Még keresem a megfelelő lazítót ami nekem megfelelne. A talajról tudok feltenni képeket.
Válasz Netparaszt #11568. hozzászólására"Egy úriembernek innen a notilles naprája szebb lett, mint bármelyik szomszédé - csak meg kell érteni a technológiát."
![smile cowboy](/oldforum/images/smiles/cowboy.gif)
"Talajközpontú akkor lesz, ha a technolögia valahogy így néz ki: kizöldülés, sekély tarlóhántás (gyomirtás, ha szükséges), takarónövény keverék vetése, téli álom, kapás előtt magágy, vetés, eke pihen "
.Feco. Szerint a képen látható művelet jó.
Cimbike mozgatta volna a tetejét.
Akkor mit is kellene vele csinálni, hogy kizöldüljön? Belevetni a keverék magot direkt vetővel? mert ugye nekem semmilyen vagy úgy is mondhatnám minden gépi munkát meg tudok rendelni.
Válasz MrPoke #11594. hozzászólásáraDe gondolom ugyanabban a földben volt próbálva, azért lennék kíváncsi a két lazító késformájára, hogy miben különböznek. Nekünk is nehezen ment a lazítás, tettem is fel róla képeket.
Válasz emcett #11593. hozzászólásáraHelti 5 késes lazító 3 késsel használva.
A külömbség a talajszerkezeten van. Van az a talaj mikor nem lehet összetörni.
Válasz MrPoke #11590. hozzászólásáraSzia!
![smile blushing](/oldforum/images/smiles/blushing.gif)
Tudnál a lazítókról képet betenni, vagy a típust leírni?
Kíváncsi lennék, hogy milyen kés kialakításuk van, hogy ennyire eltérő a tapasztalat.
Válasz MrPoke #11590. hozzászólásáraNekünk egy 3x70 es Helti van, augusztus első hetében próbáltuk ki először mert idén lett véve, késnyomban 50 centire kb, hántatlan búzatarlón, ami középkötött 20Aranykoronás soha nem lazított, a 120 lóerő erőszabályzóval 6km/h val vitte 21 literre jött ki 5 hektár átlagában, jövhét második felében fogjuk a tavasziak alá csinálni a talajt, szépen emeli a talajt, 20-30 centire hullámzik a kések között a föld. Itt a fralazzal nemnagyon tudtak lazítani árpatarlót, nem ment bele 35 centinél jobban
Környezetkímélő talajművelési rendszerek Magyarországon
Online megjelenés 2015. június 18.
Válasz t.peti #11589. hozzászólásáraMég az eső előtt próbáltunk ki egy Helti 3 késest, és egy Gaspardo 5 késes (kisebbik kivitel, 40cm készostás) lazítót egy táblában. ~120 Le traktor dupla kerékkel szerelve Class, Same
A talaj kötött réti öntéstalaj, búzatarló tarlóhántás nélkül. Kb 25-30 cm-ig kiszáradva, alatta pedig szinte sáros de tömörödött.
Tapasztalat:
Gaspardo erőszabályozóval tartva kb 30 cm-re ment le és 50 cm-es rögöket tépet fel, de el lehetett húzni, csak győzze az ember nyírócsavarokkal.
Helti max 25 cm-re ment bele a földbe és azonnal kikötötte a traktort (az erőszabályzás nem ért semmit mert nem volt lehúzóerő), Így néha megemelve kínlódtunk pár métert. Kb 25-30 cm-es rögöket csinált és nem forgatta fel.
Természetesen nem folytattuk, mert csak a talajt, traktort nyírtuk volna ki.
Ha rá lehet menni a földekre kb 60mm csapadék után ismét összehasonlítjuk a két gépet.
A gaspardo jobban kavarja a földet, a Helti pedig erővel töri a rögöket ami üzemanyag. Valamint a Gaspardo szélsőségesebb időjárási körülmények között is használható.
Válasz Mf-es #11587. hozzászólásáraMi volt a bajod vele? A Gaspardoval kevesebbet eszik ? Minek tartalék traktor ?