Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak639 FtBenzin árak631 FtEUR402.09 FtUSD387 FtCHF423.73 FtGBP481.7 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz #11534. hozzászólásra
Még egy valamit: milyen grúber nem ment bele? Ha rajta voltak az oldalsó kések, akkor lehetséges hogy kiemelte a grúbert, de anélkül az enyém belemegy bármilyen kiszáradt, vagy agyondöngölt földbe. Volt amikor az anyémmel határutat törtem fel ahol a vízállás miatt nagyon mély kátyuk voltak kigyúrva, vagy szállitókocsik után kigyúrt utat dolgoztam be a grúberrel.
Válasz #11534. hozzászólásra
A kép alapján véleményem szerint 3 gerandás grúbert választanák 11,12 késes kivitelben, esetleg ha akadna több késes is annál jobb lenne. Csak a vésőorkéseket hagynám rajta, azokból is minél szélesebbet, az oldalsó késeket meg leszednén, mert elég nedvesnek néz ki a talaj ami a képen van. Nem tudom mit szeretnél bele vetni, de ha kukoricát, vagy napraforgót, akkor várnák a bedolgozással vetésig. Belemennék grúberrel, majd forgóujas rotációs boronával, majd vetés. Ez nem főnyeremény, de boldogulsz. Másoldalról tudom hogy a forgatásmentes talajmüvelést alkalmazol, de talán most kivételes esetben a fent leírt munkamüvelet eredményesebb lehetne.
Válasz #11530. hozzászólásra Átvettem egy területet, amibe nem megy bele még nedves állapotban sem a grubber, csak csúszik a kemény agyagon 10 cm mélységben. Ki lett ásva a szelvény, egyenletesen tömör a föld lefelé, nem is talp a gond. Évtizedekig bérbe szántották és termelték benne a silány eredményt. Ebbe még az idén vetni fogok és mélylazítással kezdem, mert nem ismerek más módszert amivel lejjebb tudnám engedni a gyökereket.
Nekem is az az elvem, hogy mélylazítás csak aratás után, száraz talajban, HA szükséges, de itt nincs esély termelésre, ha nem sikerül megroppantanom a földet legalább 30 cm-re. Lesz valami durva művelés, magágynak nem mondható állapot, csak annyit tudjak elérni, hogy levegő és gyökér jusson a mélyebb rétegekbe, akkor már lesz haszna a biológiai oltóanyagoknak is.
Ilyen elhanyagolt állapotú földet még nem láttam.
A helyedben én sürgsen visszamondanám... ha a felső 15 cm nem tömörödött jobb eredményt érsz el, ha direktben elveted, mintha mélyen átlazítod, és cserébe kapsz egy nehezen megszülhető de cserébe könnyen kiszáradó magágyat. Nem garantált a teljes siker direktvetéssel sem, de szerintem több esélyed lenne....
(korábban beszéltük, mostanra biztos: ha kell el tudom vetni a kísérleti parcelládon a kapásnövényeket ha gondolod...)
1, Ne vegye el a kedved a fórumozástól semmi ilyesmi...
2, Szerintem túlkomplikálod ezt az egészet. A talajművelés mindig idő-eszköz-beállítás függvénye, nincs bevált recept. A lényeg, hogy amikor hozzányúlsz a talajhoz a végeredményed ugyanaz mint amit elképzeltél! Nincs olyan, mint a szántásnál, hogy most adunk neki egy sor tárcsát, és majd valamikor megszántjuk. Itt akkor kell csinálni, és úgy, hogy az eredményed éppen a szándékodnak megfelelő legyen. Ha nem azt kapod, amit vártál akkor állítgatni kell, vagy hagyni, és később újra próbálkozni! Itt a lényeg, hogy a talajszerkezet regenerálását a természetre bízod! Szántásnál mindig piszkálod, mozgatod, hogy egyre jobb-és-jobb legyen. Itt átmozgatod, és hagyod, hogy összeérjen!
3, Amit leírtál egy-két dolgot csináltam volna másként: ezekből a legelső a henger. Csak homokos talajnál tudom elképzelni, hogy nélküle húzzam a kultivátort! Lehet változtatni a hengerprofilt, azt hogy mennyire nyomja a talajhoz, stb, de nem tudok indokot arra hogy levegyem! Ne rts félre, ez a legelső hiba, amibe az emberek beleszaladnak amikor próbálkozni kezdenek. Azért van ez, mert azt hiszik, hogy szántanak! Ott azt mondjuk azért jó a rögös barázdás felszín, mert belefolyik a téli csapadék, és ezt szeretnék visszaadni a forgatás nélküli műveléssel is! DE: ma már szántásnál sem mindenki nyugtatja magát azzal, hogy nem baj ha csúnya a szántás, majd úgyis szétfagy, de ez NEM szántás! Ne is akard úgy kezelni! a második: tavaszi mélyművelést csak akkor csinálunk, ha ősszel semmit nem csináltunk! (és nem akarunk direktvetni) Bármilyen egyéb esetben tavasszal már nem nyúlunk a talajba a vetésmélység szintje alatt! A harmadik pont ez: tavasszal csak akkor nyúlunk a talajhoz, ha a felszínen kell alakítani! Ha az megfelelő a vetésre akkor leginkább nem csinálunk vele semmit! Sokan írják ezt a fogasolást, meg simítózást meg hasonlóakat. Ennek inkább az az oka, mert szántás esetén is csinálnak valamit, itt is akarnak! A természet ingyen több munkát csinál neked, mint amit te rengeteg ráfordítással megcsinálsz...
4, azt írod nem feltétlen látod még az előnyét. Ez mindaddig így lesz, amíg rengeteg műveletet csinálsz... Csak akkor látod az előnyét, ha elég türelmes vagy kivárni! Mi egész évben nem költünk annyit üzemanyagra, mint amennyiből egy réti talajt kiszántanak! De ez könnyedén változhat, ha sokszor visszamégy ugyanarra a földre... Nem feltétlen tudsz többet termelni (de mondjuk átlagostól szárazabb évben már mutatkozik terméstöbblet, egészen pontosan nem esik annyit a hozamod, mint a szántott talajon), viszont nagyságrendekkel alacsonyabb költséggel! Az üzemanyagköltséged a harmada-negyede, míg a gépüzemidő, és ezáltal a gépköltség akár ötöde-hatoda is lehet a hagyományos művelésnek...
Válasz #11527. hozzászólásra
Mi egy 3 méteres terranot használunk de ha meghúzok vele egy területet és utána újból beleállok a megművelt területbe akkor még eléggé jelentős teljesítmény kell a vontatáshoz.
Érzésre kb 80 % teljesítmény kell a vontatáshoz ugyanakkora sebességgel mint az első menetben.
Elég jól mutatja a pálca is hogy egy menet után még kemény a szelvény.
Nem tudom mitől lehet ez. Látszatra pedig átszakítja az egész szelvényt.
A strip till jellegű műtrágyalehelyezést még nem próbáltam de vannak kételyeim.
Egy relatív extenzív technológiában látom inkább az értelmét. Ahol egy menetben 40-50 kg hatóanyagok lehelyezésével megcéloz egy közepes-jó termést. Viszont ha 15 tonna a cél akkor lehet hogy nem ez a legjobb módszer. A növény a gyökércsúcsokkal veszi fel a tápelemeket. Ezért lehet hogy jobb módszer átdolgozni az egész szelvényt és előtte szórni a kevéssé mobilis műtrágyát, lehetőleg nagy adagban.
A nagyon kötött földeken kukorica után szoktam 2x grubberozni, de előtte legalább 100kg p-t és k-t érdemes legalább kiszórni. Tavasszal egy sor duplafogas előtte n szórás. Ezzel a módszerrel viszonylag jó kukoricát vagy naprát lehet termelni. A gyomirtás a sarkalatos pont.
Igazság szerint az ilyen földeken legjobb a kapások után búzát vagy más kalászost vetni, csökkentett módszerrel. Csak ugye ez sokszor nem lehetséges a csapadék miatt.
Négysoros, 3 méteres, 12 kapával.
Az alap kés 80as, azzal csináltam az első sort, miután kinyomoztam hogy köckerling kések vannak rajta, megvettem a 40es vésőkéseket vídiaheggyel, most ezek vannak fenn rajta.
A gerendelymagasság 75 cm.
Majd azért teszek fel képet a végeredményről, meg a gépekről is, amiknek az átalakítását saját magam végeztem, ezt az egész műveletet meg 12tonnás üzemi átlag betakarítása után végeztem, valószínűleg 22nek kellett volna lenni csak elbaxtam.
kb 1 éve nem írtam a fórumra, pont az ilyen figurák miatt, a szakkönyveddel meg hadd ne mondjam mit csinálj, túl vagyok rajta én is, meg az egyetemi fejtágításokon is, rengeteg hasznát vettem...
Ha a szakmából nem is de a fórumról kivonulok az tuti, megmaradok zugfórumozónak
Így van, ahogy a kollega mondta. Ne haragudjatok a kirohanásaimért, de néha tényleg olyan alapvető butaságokra kérdeztek rá, hogy......
Ne csak a fórumból tanuljatok, hanem azért kicsit tájékozódjatok már szakkönyvekből meg stb.....
Úgyhogy bocsánat, de tényleg na.
A fórumnak véleményem szerint a finomításokról kellene szólni.
Válasz #11523. hozzászólásra
gondolom a tavaszi mélyítő műveléses kérdéssel
alapvető dolog szerintem,hogy a mélyművelést ősszel csináljuk aki ilyenben gondolkodik
Ti gazdálkodók vagytok egyáltalán, vagy csak valami általános iskolás érdeklődők, mert ha az utóbbi akkor értem, ha nem, akkor nagyon, de határozottan nagyon szégyeljétek magatokat, és vonuljatok ki ebből a szakmából, lehetőleg támogatás felvétele előtt.
Decsi, lazitozni szoktál? Nincs tömörödés a művelési mélység alatt? Kuki, napra alá milyen mélyen húzod és hány menetben? Miért nem jó a tavaszi mélyítés? Jó sok kérdőjel lett igy egyszerre
Kukorica aratása után, ki van szórva a következő növény alá az alp mütrágya /amofos+kálisó, vagy NPK mikor mi van véve/. Egy sor rövidtárcsa, majd lazító. Tavasszal napraforgó előtt egy sor rotációs borona /forgóujas - ki hogy ismeri/ majd napraforgóvetés mütrágyával a vetéssel egy menetben /110 kg karbamid 46%N/. Kukorica csak búza után szokott menni, ottan semmi gond a szármaradvánnyal. Árpa idén búza után ment, ottan tavasszal egy sor fogas mütrágyakiszórás után, majd vetés. A termések ugyan ott vannak, mint szántásnál, de száraz tél + tavasznál lehet látni a szántásmentes talajmüvelés előnyét.
A 40es késekkel nem nagyon hoz ám fel nyerset, illetve a hengerek sem tömik agyon
Egyelőre csak a pluszt nem látom a dologban,de remélem majd a termés mutatja
A mélyítést meg sajnos ősszel nnem tudtam volna kivitelezni,még az első menetet is csak lopva tudtam megcsinalni.
Neked hogy áll össze a technológia mondjuk kukorica után,tavaszitavaszi alá?
3.éve csak grubert használok semmi hátrányát nem érzek.
Kb 25-30cm mélyen.olcsobb szaporább.Tavaszal 1 sor nehéz
fogas és kész a magágy.Sokkal homogénebba talaj mint egy durva szántás elmunkálása után.Termésben vagy ott vagyok mint a többi
gazda vagy jobb termésem van.
Válasz #11514. hozzászólásra
A március közepei mélyités nem volt épp a legszerencsésebb ötlet. A technológia jó, csak a müveletek időpontjaira kell jobban odafigyelni. A lezáróhengert nem alkalmaztam volna, és még fagyok előt végeztem volna a mélyitéssel a helyedben.
Olyanok tanácsát/tapasztalatát szeretném kérni, akik több éve tartósan dolgoznak forgatás nélkül.
Az idén több okból kifolyólag az összes területet kultivátoroztam.
A teljes technológia a következő:
Aratás után alapos szárzúzás vízszintes tengelyűvel (szárzúzós kuk. asztal után is)
Ezután még késő ősszel kultivátor, a lezáró elemsor leszerelve. a gép egy ferro flex 3 méteres grubber, köckerling kapák vannak rajta, a munkamélység kb 20 cm.
Ami művelhető volt megcsináltam így.
Késő télen miután kifagyott szerettem volna "mélyíteni" de az időjárás miatt március közepe lett belőle.
Szóval ez a mélyítő menet 35-40 cm-en ment keskeny 40mm-es vésőkésekkel, a lezáró elemek visszaszerelve(dupla pálcás rögtörő) a kultivátor 75 centinként le van csövezve, és 200 kg/ha 4-17-30 NPK-t nyomtam ki így, rtk-val, magyarul a műtrágyázott sávok fölé fogok vetni. Vetés előtt kapna egy magágykészítést, skandináv típusú 5soros kombinátorral, ami jól tolerálja a szármaradványt.
Alapműtrágyát teljes felületre nem kap.
Vetéskor menne 80 liter nitrosol, 100 kg Map, meg vmilyen folyékony csoda a magárokba pyrinexszel keverve. A többi nitrogént sorközműveléssel, illetve hidassal belógatott spec. szórófejekkel kapja, így a tápanyagutánpótlás is megoldott.
DE
Amit most látok, hogy a szomszédban aki mondjuk megerőszakolta ősszel ekével 15-20 centin, szebben néz ki a földje, az enyémek felszínén vannak apróbb rögök, ugyanúgy cserepesedik mint a szántás, lejjebb frankó morzsás a szerkezet.
És ami még nagyon érdekes a 15-20 centin szántogatott földön is leszalad a szonda.
Tényleg kell egy-két év, hogy szokja a grubbert a terület?
Mi a hiba abban a rendszerben amit kitaláltam(ha van benn)
Okozok-e kárt ezeken a területeken a kombinátoros magágykészítéssel, ha optimális talajállapot mellett végzem?
Más hogy csinálja?
A talaj középkötött vályog, homokos vályog, illetve homok, nagyon heterogén táblán belül is.
Helló emberek. Ma voltam a műveletlen területeket körbenézni (búza/repce tarló). A mélység pálca 20-40cmre ment le. Szerintetek érdemes-e hozzá nyúlni tavasszal, vagy direkt vetés? Kötött fekete föld (szurok) kuki menne bele.
semmi gond, néha néha becsuszik egy egy mellécsusztatás egy beszélgetés folyományaként, de bizonyára van akár tipus specifikus hiba, alkatrész javitási fórum is
Válasz #11504. hozzászólásra
Dehogy kell cserélni. A kolléga csak megjegyezte hogy nem egyforma és igaza is van , de nem sok az eltérés a szívónál pár fokkal hamarabb nyit a szívószelep és kicsit később zár a kipufogó.
A szívó és turbos motorok szelepjei nem egyforma ideig és intenzitással nyitnak zárnak. Persze hogy nem mondják. Ha minden különbséget felsorolnanak akkor senki nem vágna bele.
azt is cserélni kell?a nyíregyházi keletagro kft-től akarom venni ők mindent adnak kompletten hozzá ami egy gyári túrbós traktoré,de a vezérműtengelyről nem halltam még :)
Ha nem lesz állítva az adagolón nem fog tudni többet, mint jó motorral az MTZ82... Ha csak rá lesz téve és marad a porlasztó meg az adagoló akkor egy jobb képű 82-es simán tud annyit.
Tisztelt Úraim!Érdeklődnék hogy egy 82-es Mtz elhúzna e egy 12 mázsás tárcsát az mtz most lesz megturbózva majd a gyári turbó készlet lesz felrakva. Válaszotokat előre is köszönöm!Üdv Gábor!
Tisztelt Úraim!Érdeklődnék hogy egy 82-es Mtz elhúzna e egy 12 mázsás tárcsát az mtz most lesz megturbózva majd a gyári turbó készlet lesz felrakva. Válaszotokat előre is köszönöm!Üdv Gábor!
Lenne egy jó kérdésem. Van egy jó 3 ha nádas amit most meg tudtam tárcsázni. Nyilván adok neki mégegy sor grúbert aztán ha sima lesz és tudom gyomírtózni a nádat mikor kijön vagy 2x. Szerintetek mit lenne érdemes tenni bele ami bírja a nedves talajt, de mégsem etetem vele a vadat. Most vagy 100 jószág biztos volt benne
Mit lenne érdemes tenni bele? Ami elnyomja a nádat és utálja a vad? Semmit?
A réti talaj nem sűrűn viseli el a tárcsát tavasszal.
És úgy néz ki ez a vízállás betesz az effajta ötletelésnek.
Nem szeretnék tavasszal tárcsázni rétiket......
ez így ebben a formában max. városi legenda... ha jól csinálják 1-2 év kell, ha nem jól, akkor 10 év alatt sem megy... egy jó állapotú földön első évtől sikeres lehet
12373 hozzászólás
Válasz #11534. hozzászólásra
Még egy valamit: milyen grúber nem ment bele? Ha rajta voltak az oldalsó kések, akkor lehetséges hogy kiemelte a grúbert, de anélkül az enyém belemegy bármilyen kiszáradt, vagy agyondöngölt földbe. Volt amikor az anyémmel határutat törtem fel ahol a vízállás miatt nagyon mély kátyuk voltak kigyúrva, vagy szállitókocsik után kigyúrt utat dolgoztam be a grúberrel.
Válasz #11534. hozzászólásra
A kép alapján véleményem szerint 3 gerandás grúbert választanák 11,12 késes kivitelben, esetleg ha akadna több késes is annál jobb lenne. Csak a vésőorkéseket hagynám rajta, azokból is minél szélesebbet, az oldalsó késeket meg leszednén, mert elég nedvesnek néz ki a talaj ami a képen van. Nem tudom mit szeretnél bele vetni, de ha kukoricát, vagy napraforgót, akkor várnák a bedolgozással vetésig. Belemennék grúberrel, majd forgóujas rotációs boronával, majd vetés. Ez nem főnyeremény, de boldogulsz. Másoldalról tudom hogy a forgatásmentes talajmüvelést alkalmazol, de talán most kivételes esetben a fent leírt munkamüvelet eredményesebb lehetne.
Válasz #11532. hozzászólásra Ennek én is örülnék, hogy jó technológiával kerülne mag a földbe
Válasz #11530. hozzászólásra Átvettem egy területet, amibe nem megy bele még nedves állapotban sem a grubber, csak csúszik a kemény agyagon 10 cm mélységben. Ki lett ásva a szelvény, egyenletesen tömör a föld lefelé, nem is talp a gond. Évtizedekig bérbe szántották és termelték benne a silány eredményt. Ebbe még az idén vetni fogok és mélylazítással kezdem, mert nem ismerek más módszert amivel lejjebb tudnám engedni a gyökereket.
![](https://static.agroinform.net/data/forum/images/TN_agroinform_20150406080433_received_10205655558822396.jpeg)
Nekem is az az elvem, hogy mélylazítás csak aratás után, száraz talajban, HA szükséges, de itt nincs esély termelésre, ha nem sikerül megroppantanom a földet legalább 30 cm-re. Lesz valami durva művelés, magágynak nem mondható állapot, csak annyit tudjak elérni, hogy levegő és gyökér jusson a mélyebb rétegekbe, akkor már lesz haszna a biológiai oltóanyagoknak is.
Ilyen elhanyagolt állapotú földet még nem láttam.
Válasz #11532. hozzászólásra
![smile cowboy](/oldforum/images/smiles/cowboy.gif)
Reggel megnézem. és visszamondom.
Öt fajta szója lesz.
Küldj egy javasolt technológiát.
Jelenleg zöld a felület. Kevés kukoricaszárral a felszínen.
Csíráztatom a szója vetőmagot.
Fele gyomírtva lesz. Mivel legyen?
Van-e mikroszkópod?
Válasz #11531. hozzászólásra
A helyedben én sürgsen visszamondanám... ha a felső 15 cm nem tömörödött jobb eredményt érsz el, ha direktben elveted, mintha mélyen átlazítod, és cserébe kapsz egy nehezen megszülhető de cserébe könnyen kiszáradó magágyat. Nem garantált a teljes siker direktvetéssel sem, de szerintem több esélyed lenne....
(korábban beszéltük, mostanra biztos: ha kell el tudom vetni a kísérleti parcelládon a kapásnövényeket ha gondolod...)
Dinnyés Laci Válasz #11524. hozzászólásra
![smile cowboy](/oldforum/images/smiles/cowboy.gif)
"Miért nem jó a tavaszi mélyítés?"
Nekem is most fognak mélylazítani.
A talaj száraz, és ilyenkor van értelme.
A kukorica betakarítás után nem kapott semmilyen talajmunkát.
(kb. 15 cm után kemény. Ebben nem fog jó szója termés lenni).
Válasz #11526. hozzászólásra
1, Ne vegye el a kedved a fórumozástól semmi ilyesmi...
2, Szerintem túlkomplikálod ezt az egészet. A talajművelés mindig idő-eszköz-beállítás függvénye, nincs bevált recept. A lényeg, hogy amikor hozzányúlsz a talajhoz a végeredményed ugyanaz mint amit elképzeltél! Nincs olyan, mint a szántásnál, hogy most adunk neki egy sor tárcsát, és majd valamikor megszántjuk. Itt akkor kell csinálni, és úgy, hogy az eredményed éppen a szándékodnak megfelelő legyen. Ha nem azt kapod, amit vártál akkor állítgatni kell, vagy hagyni, és később újra próbálkozni! Itt a lényeg, hogy a talajszerkezet regenerálását a természetre bízod! Szántásnál mindig piszkálod, mozgatod, hogy egyre jobb-és-jobb legyen. Itt átmozgatod, és hagyod, hogy összeérjen!
3, Amit leírtál egy-két dolgot csináltam volna másként: ezekből a legelső a henger. Csak homokos talajnál tudom elképzelni, hogy nélküle húzzam a kultivátort! Lehet változtatni a hengerprofilt, azt hogy mennyire nyomja a talajhoz, stb, de nem tudok indokot arra hogy levegyem! Ne rts félre, ez a legelső hiba, amibe az emberek beleszaladnak amikor próbálkozni kezdenek. Azért van ez, mert azt hiszik, hogy szántanak! Ott azt mondjuk azért jó a rögös barázdás felszín, mert belefolyik a téli csapadék, és ezt szeretnék visszaadni a forgatás nélküli műveléssel is! DE: ma már szántásnál sem mindenki nyugtatja magát azzal, hogy nem baj ha csúnya a szántás, majd úgyis szétfagy, de ez NEM szántás! Ne is akard úgy kezelni! a második: tavaszi mélyművelést csak akkor csinálunk, ha ősszel semmit nem csináltunk! (és nem akarunk direktvetni) Bármilyen egyéb esetben tavasszal már nem nyúlunk a talajba a vetésmélység szintje alatt! A harmadik pont ez: tavasszal csak akkor nyúlunk a talajhoz, ha a felszínen kell alakítani! Ha az megfelelő a vetésre akkor leginkább nem csinálunk vele semmit! Sokan írják ezt a fogasolást, meg simítózást meg hasonlóakat. Ennek inkább az az oka, mert szántás esetén is csinálnak valamit, itt is akarnak! A természet ingyen több munkát csinál neked, mint amit te rengeteg ráfordítással megcsinálsz...
4, azt írod nem feltétlen látod még az előnyét. Ez mindaddig így lesz, amíg rengeteg műveletet csinálsz... Csak akkor látod az előnyét, ha elég türelmes vagy kivárni! Mi egész évben nem költünk annyit üzemanyagra, mint amennyiből egy réti talajt kiszántanak! De ez könnyedén változhat, ha sokszor visszamégy ugyanarra a földre... Nem feltétlen tudsz többet termelni (de mondjuk átlagostól szárazabb évben már mutatkozik terméstöbblet, egészen pontosan nem esik annyit a hozamod, mint a szántott talajon), viszont nagyságrendekkel alacsonyabb költséggel! Az üzemanyagköltséged a harmada-negyede, míg a gépüzemidő, és ezáltal a gépköltség akár ötöde-hatoda is lehet a hagyományos művelésnek...
Válasz #11526. hozzászólásra
![smile wink](/oldforum/images/smiles/wink.gif)
Szerintem ne vedd zokon az ilyen beszólásokat, a fórumozással szerintem csak nyerhetsz.
Válasz #11527. hozzászólásra
Mi egy 3 méteres terranot használunk de ha meghúzok vele egy területet és utána újból beleállok a megművelt területbe akkor még eléggé jelentős teljesítmény kell a vontatáshoz.
Érzésre kb 80 % teljesítmény kell a vontatáshoz ugyanakkora sebességgel mint az első menetben.
Elég jól mutatja a pálca is hogy egy menet után még kemény a szelvény.
Nem tudom mitől lehet ez. Látszatra pedig átszakítja az egész szelvényt.
A strip till jellegű műtrágyalehelyezést még nem próbáltam de vannak kételyeim.
Egy relatív extenzív technológiában látom inkább az értelmét. Ahol egy menetben 40-50 kg hatóanyagok lehelyezésével megcéloz egy közepes-jó termést. Viszont ha 15 tonna a cél akkor lehet hogy nem ez a legjobb módszer. A növény a gyökércsúcsokkal veszi fel a tápelemeket. Ezért lehet hogy jobb módszer átdolgozni az egész szelvényt és előtte szórni a kevéssé mobilis műtrágyát, lehetőleg nagy adagban.
A nagyon kötött földeken kukorica után szoktam 2x grubberozni, de előtte legalább 100kg p-t és k-t érdemes legalább kiszórni. Tavasszal egy sor duplafogas előtte n szórás. Ezzel a módszerrel viszonylag jó kukoricát vagy naprát lehet termelni. A gyomirtás a sarkalatos pont.
Igazság szerint az ilyen földeken legjobb a kapások után búzát vagy más kalászost vetni, csökkentett módszerrel. Csak ugye ez sokszor nem lehetséges a csapadék miatt.
Válasz #11520. hozzászólásra
Négysoros, 3 méteres, 12 kapával.
Az alap kés 80as, azzal csináltam az első sort, miután kinyomoztam hogy köckerling kések vannak rajta, megvettem a 40es vésőkéseket vídiaheggyel, most ezek vannak fenn rajta.
A gerendelymagasság 75 cm.
Válasz #11522. hozzászólásra
![smile thumbupcool](/oldforum/images/smiles/thumbupcool.gif)
Majd azért teszek fel képet a végeredményről, meg a gépekről is, amiknek az átalakítását saját magam végeztem, ezt az egész műveletet meg 12tonnás üzemi átlag betakarítása után végeztem, valószínűleg 22nek kellett volna lenni csak elbaxtam.
kb 1 éve nem írtam a fórumra, pont az ilyen figurák miatt, a szakkönyveddel meg hadd ne mondjam mit csinálj, túl vagyok rajta én is, meg az egyetemi fejtágításokon is, rengeteg hasznát vettem...
Ha a szakmából nem is de a fórumról kivonulok az tuti, megmaradok zugfórumozónak
Válasz #11523. hozzászólásra
Így van, ahogy a kollega mondta. Ne haragudjatok a kirohanásaimért, de néha tényleg olyan alapvető butaságokra kérdeztek rá, hogy......
Ne csak a fórumból tanuljatok, hanem azért kicsit tájékozódjatok már szakkönyvekből meg stb.....
Úgyhogy bocsánat, de tényleg na.
A fórumnak véleményem szerint a finomításokról kellene szólni.
Válasz #11523. hozzászólásra
gondolom a tavaszi mélyítő műveléses kérdéssel
alapvető dolog szerintem,hogy a mélyművelést ősszel csináljuk aki ilyenben gondolkodik
Válasz #11522. hozzászólásra
Nem tudom melyik kérdésem verte ki nálad a biztosítékot, de a személyeskedés helyett inkább segíthetnél egy hozzáértő válasszal.
Válasz #11521. hozzászólásra
Ti gazdálkodók vagytok egyáltalán, vagy csak valami általános iskolás érdeklődők, mert ha az utóbbi akkor értem, ha nem, akkor nagyon, de határozottan nagyon szégyeljétek magatokat, és vonuljatok ki ebből a szakmából, lehetőleg támogatás felvétele előtt.
Válasz #11516. hozzászólásra
![smile cowboy](/oldforum/images/smiles/cowboy.gif)
Decsi, lazitozni szoktál? Nincs tömörödés a művelési mélység alatt? Kuki, napra alá milyen mélyen húzod és hány menetben? Miért nem jó a tavaszi mélyítés? Jó sok kérdőjel lett igy egyszerre
Válasz #11514. hozzászólásra
Milyen FerroFlex kultivátorod van? Mekkora annak a gerenda magassága? Azon olyan keskeny kés van?
Válasz #11517. hozzászólásra
Kukorica aratása után, ki van szórva a következő növény alá az alp mütrágya /amofos+kálisó, vagy NPK mikor mi van véve/. Egy sor rövidtárcsa, majd lazító. Tavasszal napraforgó előtt egy sor rotációs borona /forgóujas - ki hogy ismeri/ majd napraforgóvetés mütrágyával a vetéssel egy menetben /110 kg karbamid 46%N/. Kukorica csak búza után szokott menni, ottan semmi gond a szármaradvánnyal. Árpa idén búza után ment, ottan tavasszal egy sor fogas mütrágyakiszórás után, majd vetés. A termések ugyan ott vannak, mint szántásnál, de száraz tél + tavasznál lehet látni a szántásmentes talajmüvelés előnyét.
Válasz #11516. hozzászólásra
Lassan kész lesz a sorközművelő,de ez egy tank lesz,majd küldök róla képet!
Válasz #11515. hozzászólásra
A 40es késekkel nem nagyon hoz ám fel nyerset, illetve a hengerek sem tömik agyon
Egyelőre csak a pluszt nem látom a dologban,de remélem majd a termés mutatja
A mélyítést meg sajnos ősszel nnem tudtam volna kivitelezni,még az első menetet is csak lopva tudtam megcsinalni.
Neked hogy áll össze a technológia mondjuk kukorica után,tavaszitavaszi alá?
Válasz #11514. hozzászólásra
![](https://static.agroinform.net/data/forum/images/TN_agroinform_20150403204720_image.jpg)
3.éve csak grubert használok semmi hátrányát nem érzek.
Kb 25-30cm mélyen.olcsobb szaporább.Tavaszal 1 sor nehéz
fogas és kész a magágy.Sokkal homogénebba talaj mint egy durva szántás elmunkálása után.Termésben vagy ott vagyok mint a többi
gazda vagy jobb termésem van.
Válasz #11514. hozzászólásra
A március közepei mélyités nem volt épp a legszerencsésebb ötlet. A technológia jó, csak a müveletek időpontjaira kell jobban odafigyelni. A lezáróhengert nem alkalmaztam volna, és még fagyok előt végeztem volna a mélyitéssel a helyedben.
Sziasztok!
)
Olyanok tanácsát/tapasztalatát szeretném kérni, akik több éve tartósan dolgoznak forgatás nélkül.
Az idén több okból kifolyólag az összes területet kultivátoroztam.
A teljes technológia a következő:
Aratás után alapos szárzúzás vízszintes tengelyűvel (szárzúzós kuk. asztal után is)
Ezután még késő ősszel kultivátor, a lezáró elemsor leszerelve. a gép egy ferro flex 3 méteres grubber, köckerling kapák vannak rajta, a munkamélység kb 20 cm.
Ami művelhető volt megcsináltam így.
Késő télen miután kifagyott szerettem volna "mélyíteni" de az időjárás miatt március közepe lett belőle.
Szóval ez a mélyítő menet 35-40 cm-en ment keskeny 40mm-es vésőkésekkel, a lezáró elemek visszaszerelve(dupla pálcás rögtörő) a kultivátor 75 centinként le van csövezve, és 200 kg/ha 4-17-30 NPK-t nyomtam ki így, rtk-val, magyarul a műtrágyázott sávok fölé fogok vetni. Vetés előtt kapna egy magágykészítést, skandináv típusú 5soros kombinátorral, ami jól tolerálja a szármaradványt.
Alapműtrágyát teljes felületre nem kap.
Vetéskor menne 80 liter nitrosol, 100 kg Map, meg vmilyen folyékony csoda a magárokba pyrinexszel keverve. A többi nitrogént sorközműveléssel, illetve hidassal belógatott spec. szórófejekkel kapja, így a tápanyagutánpótlás is megoldott.
DE
Amit most látok, hogy a szomszédban aki mondjuk megerőszakolta ősszel ekével 15-20 centin, szebben néz ki a földje, az enyémek felszínén vannak apróbb rögök, ugyanúgy cserepesedik mint a szántás, lejjebb frankó morzsás a szerkezet.
És ami még nagyon érdekes a 15-20 centin szántogatott földön is leszalad a szonda.
Tényleg kell egy-két év, hogy szokja a grubbert a terület?
Mi a hiba abban a rendszerben amit kitaláltam(ha van benn
Okozok-e kárt ezeken a területeken a kombinátoros magágykészítéssel, ha optimális talajállapot mellett végzem?
Más hogy csinálja?
A talaj középkötött vályog, homokos vályog, illetve homok, nagyon heterogén táblán belül is.
Válasz #11512. hozzászólásra
Vagy 2-3 kisebb folt
Válasz #11511. hozzászólásra
víz állt rajta?
Helló emberek. Ma voltam a műveletlen területeket körbenézni (búza/repce tarló). A mélység pálca 20-40cmre ment le. Szerintetek érdemes-e hozzá nyúlni tavasszal, vagy direkt vetés? Kötött fekete föld (szurok) kuki menne bele.
Válasz #11509. hozzászólásra
![smile biggrin](/oldforum/images/smiles/biggrin.gif)
Igen a további kérdéseimet ott teszem majd fel
Válasz #11508. hozzászólásra
![smile thumbup](/oldforum/images/smiles/thumbup.gif)
semmi gond, néha néha becsuszik egy egy mellécsusztatás egy beszélgetés folyományaként, de bizonyára van akár tipus specifikus hiba, alkatrész javitási fórum is
Válasz #11507. hozzászólásra
Ebben igazad van és bocsánatot is kérek ez nem ide tartozik
Srácok ez a szelep elemezgetés nem Talajközpontű müvelés téma!![smile hammer](/oldforum/images/smiles/hammer.gif)
Válasz #11504. hozzászólásra
Dehogy kell cserélni. A kolléga csak megjegyezte hogy nem egyforma és igaza is van , de nem sok az eltérés a szívónál pár fokkal hamarabb nyit a szívószelep és kicsit később zár a kipufogó.
Nem a vezétlés fogja okozni a nagy változást, ezen szerintem kàr aggódni. Óriási eltérések nincsenek, legalábbis ezen a teljesítményszinten.
Válasz #11503. hozzászólásra
És akkor csak a vezérműtengelyt kell kicserélni?szelepek azok maradnak?
Válasz #11502. hozzászólásra
A szívó és turbos motorok szelepjei nem egyforma ideig és intenzitással nyitnak zárnak. Persze hogy nem mondják. Ha minden különbséget felsorolnanak akkor senki nem vágna bele.
Válasz #11501. hozzászólásra
azt is cserélni kell?a nyíregyházi keletagro kft-től akarom venni ők mindent adnak kompletten hozzá ami egy gyári túrbós traktoré,de a vezérműtengelyről nem halltam még :)
Válasz #11498. hozzászólásra
Vezérmű tengely is más!
Válasz #11499. hozzászólásra
![smile biggrin](/oldforum/images/smiles/biggrin.gif)
Nekem eddig a glyfo mindig kivitte mindenhonnan.
A vadra van valami növény amit nagyon nem komal?
Válasz #11493. hozzászólásra
építs oda stadiont hogy a focisták tapossák ki anádat mert te nemigen tudod kigyomirtózni.
Válasz #11497. hozzászólásra
Rá lesz álitva az adagoló meg úgy rákerül a membrán ház is meg a porlasztok is cserélve és beálitva lesznek
Válasz #11494. hozzászólásra
Attól függ milyen földön, milyen sebességbe.
Ha nem lesz állítva az adagolón nem fog tudni többet, mint jó motorral az MTZ82... Ha csak rá lesz téve és marad a porlasztó meg az adagoló akkor egy jobb képű 82-es simán tud annyit.
Válasz #11495. hozzászólásra
Biztosan, mi egy 15 mázsás 3,2-es v tárcsát húzunk a 95 lovas zetorral.
Tisztelt Úraim!Érdeklődnék hogy egy 82-es Mtz elhúzna e egy 12 mázsás tárcsát az mtz most lesz megturbózva majd a gyári turbó készlet lesz felrakva. Válaszotokat előre is köszönöm!Üdv Gábor!
Tisztelt Úraim!Érdeklődnék hogy egy 82-es Mtz elhúzna e egy 12 mázsás tárcsát az mtz most lesz megturbózva majd a gyári turbó készlet lesz felrakva. Válaszotokat előre is köszönöm!Üdv Gábor!
Helló
![smile cursing](/oldforum/images/smiles/cursing.gif)
Lenne egy jó kérdésem. Van egy jó 3 ha nádas amit most meg tudtam tárcsázni. Nyilván adok neki mégegy sor grúbert aztán ha sima lesz és tudom gyomírtózni a nádat mikor kijön vagy 2x. Szerintetek mit lenne érdemes tenni bele ami bírja a nedves talajt, de mégsem etetem vele a vadat. Most vagy 100 jószág biztos volt benne
Mit lenne érdemes tenni bele? Ami elnyomja a nádat és utálja a vad? Semmit?
Válasz #11491. hozzászólásra
, azóta nem voltam kint...
Jogos a feltevés. 2 hete még a lábam alatt is "cuppogott" a víz, mikor ráléptem erre a területre
Válasz #11490. hozzászólásra
![smile helpsmilie](/oldforum/images/smiles/helpsmilie.gif)
![smile helpsmilie](/oldforum/images/smiles/helpsmilie.gif)
A réti talaj nem sűrűn viseli el a tárcsát tavasszal.
És úgy néz ki ez a vízállás betesz az effajta ötletelésnek.
Nem szeretnék tavasszal tárcsázni rétiket......
Köszönöm a válaszokat/ segítséget!![smile thumbupcool](/oldforum/images/smiles/thumbupcool.gif)
![smile whistling](/oldforum/images/smiles/whistling.gif)
Grúber + tárcsa lesz, csak a sorrendet nem döntöttem még el.
Válasz #11486. hozzászólásra
ez így ebben a formában max. városi legenda... ha jól csinálják 1-2 év kell, ha nem jól, akkor 10 év alatt sem megy... egy jó állapotú földön első évtől sikeres lehet
Válasz #11482. hozzászólásra
Ha optimálishoz közeli talajállapot lenne akkor grúber, aztán ha szikkad tárcsa, de ha nem akkor csak direktvetés.