Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak639 FtBenzin árak631 FtEUR405.52 FtUSD392.46 FtCHF431.59 FtGBP487.09 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Sok jot irnak rola, pl h mennyi tapanyagot fhoz a felszin kozelebe. En lehet h fagyon kitarcsaznam a gyokervastagsag miatt. A vetogep muveloeszkozeivel pedig csinyan bannek! Pontosabban, az elovago tarcsakkal es a lazitokesekkel. En tavasszal nem bolygatnam a beulepedett es nedves talajt! Maximum, ha ki van szaradva. Ezaltal a lyukak, felteve h megmaradtak, nemigen tunnenek el.
Szerintem az a vetés idejére bemosódik, másrészt lehet mellé, vagy kicsit szögbe menni. A vetőgép művelőeszközei betemetik a lyukakat. Persze csak elmélkedem, ki kell próbálni. Én azt látom benne, hogy természetes alapú, sokkal kevesebb gépi ráfordítást kiván.
En is latok benne fantaziat, persze erre nem lehet alapozni a talajmuvelestan mivel a kiszamithatatlan csapadekeloszlas miatt a kelesi- ideje es aranya bizonytalan. A masik bizonytalan tenyezo a szamomra h mit kezdesz tavasszal a lefagyott es felig elrohadt novenyekkel es az ezaltal telelyuggalt talajjal. Ebbe vetsz direkbe? Vagy a sor melle? Nem hinnem h a vetomag jol erezne magat az elrohadt gyokerzetbe vetve.
Igen én kukorica után nem is gondoltam, bár ha lejön szeptember közepéig akkor mehet bele zöldtrágyanövény. Ezek zabot, rozst, valamint búzát is használnak erre. Nálunk a legfontosabba a talajnedvesség megkötése a cél és ezt állandó talajtakarással lehet megoldani. Szerintem a Birkás-féle mulcsművelés is sok. Akármilyen sekélyen tarlóhántassz, pár hét alatt lebomlik a tarlómaradvány és nincs takarás. Magasabb tarlót kell hagyni, jobban árnyékol. És nem kell hozzányúlni.
Ez tuti nem répa hanem retek. Nálunk ilyen nincs, de a jégcsapretek vagy a japánretek felel meg ennek a nevezéktana alapján. Szerintem érdemes lenne gy olyan talajművelési kombinációt kitalálni, amelyben szerepelnek ezek a zöldtrágya növények, amelyeket a tél kivégez és ezekre a területekre használni a lazítókéses vetőgépeket késsel vagy anélkül. Minden növénynek feltöri a talajt ez a retektest. Szerintem még a lazítóval sem kellene kínlódni. Ahogy én látom rettenetes sok pénz megy el üzemanyagra a hagyományos művelésnél és sok a talajtaposás. Ha netalán kevesebbet is teremne, a ráfordítás biztosan jóval kevesebb és annyival nem terem kevesebbet.
Ausztrálok nyomatják ezt de szerintem kevesebbet teremne, csodák nincsenek. Esetleg a hibridbúza ami sokkal jobban bokrosodik az tudna jobbat de egy magyar fajtát mondjuk 150kilóval elvetni marhaság kategória...
Már nézegettem én is a 30cm es vetést. A tanulmányok szerint. A (hagyományos) vetés 11-12 cm. De van 15cm. Na lényeg a 12cm-hez viszonyítva a 30cm-hez olyan 40% kal kevesebb mag ! Termés ugyanaz de a beltartalmi tényezők magasabbak ! Valamin egy jóképű gyomfésűvel meg is lehet kapálni
Nekem ugyan ilyen technológiával ment a télnek sok hektár!
Van amelyiket bedolgoztam tárcsával-ekével kisérleti célból hogy legyen mindenféle variáció végül, de 60hektár olajretek illetve két táblán a zab árvakelés mellett bükköny zöldtrágyát raktam amit szintén érintetlenül hagytam.
Az olajretek legalább olyan répatesteket hozott létre mint ez a tarlórépa csak még vastagabbat. Érdekes hogy tavaszi vetés esetén nem csinál ilyet, nyárvégi zöldtrágyavetés után meg ilyen retektömeget képez. Csak lestem mint a nagyfajta nyúl amikor először megláttam.
Sőt akkor fokozom, egyik 10hektáros táblán szerintem ez fogja megoldani a problémát. Miszerint több napja rajtavan az árvíz ezen a táblán vastagon, jól bepaskolja iszapolja ilyenkor a talajt. A gyökértömeg illetve répatestek viszont ott vannak és mély lyukakat hagynak a talajban ahogy kirohad. Most még tartja magát a meglöttyedt félig rohadt anyag így nem tud bemosódni ezeknek a helye aztán elmegy a víz, még továbbrohad és bomlik a gyökér tavasszal meg lesz helye a kukorica gyökerének szépen.
Főleg az ilyen helyeken ezt a témát bekell vetni amikor csak lehet és megoldódik a kérdés.
Plusz még azis lehet hogy számít valamit, hogy a megmaradt lefagyott szárrészek 20-30-40centis csonkokat hagytak a talajfelszínen összeroskadás után ami hordalékot foghat fel szerintem jobban, száraz tél esetén azt a kis havat is ésatöbbi...
Viszont ezt csak nyári aratású növények után tudod megcsinálni, vagy ha kora ősszel vagyunk akkor mustárral kell mert az hirtelenebb megugrik az a kis idő is elég neki, igaz répatesteket nem hoz...
Vasászoknak is jó mert télen sokáig legel rajta az őz-szarvas, mondtam is nekik hogy ilyen étetőjük még sohasem volt... meg ha birka vagy valami van, fagyott felszín esetében rálehet hajtani a táblára, taposási kár nemlesz, a tömeget segítenek lebontani kicsit és közben rágcsálnak is róla kinti anyagot
NA ja , egyszer olvastam valahol, hogy a 90-es évek végétől a nasa szó szerint számítógépbontókból guberálta össze bizonyos rendszereknek a hardvert, mert amikor az űrsiklót építették akkor még az volt a csúcs. Aztán eltelt bő tíz év és már sehol sem gyártották....
Nekem nagyon teccik!
Eleve az ilyen vetőkultivátorok teccenek és ha egyszer sikerülne ilyet is vennék! Horsch Sprinter 4ST előnyben.
Egyedüli bajom ezzel, hogy a sortávolság nagy, búzához nekem nem teccik evégett, az összes többi növénynek viszont meg éppen hogy optimális lenne.
Csak éppen repcét már nem nagyon akarok vetni...
Szójánál tavasszal nem kell a lazítókés sor hacsaknem akkor akarom direktbe vagy mulcsba vetni, de ez még igen messze van mert a gyomírtása végett inkább alászántok hogy ne okozzon akkora galibát.
Szóval a Horsch Sprinter még mindig jobb választás lenne számomra ezek végett azt gondolom
Én kipróbálnám nagyban csak a technológia megkövetelne néhány millert hozzá és amíg másra jobban kell addig maradunk a régi felállásnál...
Eleve folyékony műtrágyás szerkezet lenne jó hozzá vetőgépre, de olyan amivel kilehet lökni hektáronként vagy 400 liter nitrosolt mondjuk. Jó a szilárd is de nem véletlen folyékony tartályosak az amerikai gépek, biztos, hogy jobban szereti a direktvetett növény.
és akkor még állományban is tudni kéne valamivel adni neki anyagot tőmellé, mert egyébként nem lehet eleget adni a jó terméshez egymenetben. Vetőgép komoly kell mindennel felszerelve ésatöbbi....
nem is sorolom tudjuk mi kéne hozzá.
Én mondjuk úgy csinálnám, hogy kalászos után olajretket vetnék a direktvető kukorica vetőgép mikró rendszerével, az kikelne és szépen készítené agresszíven a következő kukoricának helyét.
Minden szempontot figyelembe vszünk és aszerint döntünk.Nagy csalódás volt a 936 ban.Sok baja volt, de ezt nem is titkoltam.Az előző kettővel viszont semmi problémánk nincs, illetve ami volt az használatból/elhasználódásból eredt.
No arra kíváncsi leszek mi lesz a véleményed meglátásod róla!!!
és abban is igazad van, hogy egy jó 100 lovas 4hengeres gép is kell a gazdaságba!
Sőt ahol van terület meg sokféleség azok minden nap mennek és nemis csak egy kell belőlük
Amikor fater a nyakába vette a pékséget, 32 hektárt csináltunk, meg mellette volt itthon 80 hízó.Így kezdődött a történet.Mi is láttuk hogy 3 fél emberrel nem lehet csinálni, ezért mondtam hogy én maradok itthon és csinálom a dolgokat, apának marad a munka java, az input anyag meg a papír munka, buszos barátunk meg idénymunkánál segít rengeteget.Igazából így a talajmunka már nem probléma.Aratáskor van egy kis nehézség, mert én nyertem meg azt is, meg mellette bérbe is szoktunk menni kb 200 ha-ra.Amúgy jól emlékszel 600ha-on tevékenykedünk.
Mert akkor az tünt jó ötletnek.Látjuk hogy kell egy pici 100 ló körüli 4 hengeres cájk trágyátszórni permetezni garatra tolni az anyagot sorközművelni műtrágyázni lótifuti munkára.Csak van egy fontossági sorrend.Vehettünk volna idén is, csak akkor nem lenne tároló.Meg volt egy nyertes szárító pályázatunk, csak elbaxta az építési hatóság.Akkor pont azért lett eladva a 716 mert feleslegesség vált volna 3 hathengeres.
_jpg_fill_540x300_0.webp "Ne a körülmények tegyenek minket tönkre, az alkalmazkodás tegyen minket sikeressé!")
12373 hozzászólás
V?lasz #9924 hozz?sz?l?sra
Sok jot irnak rola, pl h mennyi tapanyagot fhoz a felszin kozelebe. En lehet h fagyon kitarcsaznam a gyokervastagsag miatt. A vetogep muveloeszkozeivel pedig csinyan bannek! Pontosabban, az elovago tarcsakkal es a lazitokesekkel. En tavasszal nem bolygatnam a beulepedett es nedves talajt! Maximum, ha ki van szaradva. Ezaltal a lyukak, felteve h megmaradtak, nemigen tunnenek el.
Szerintem az a vetés idejére bemosódik, másrészt lehet mellé, vagy kicsit szögbe menni. A vetőgép művelőeszközei betemetik a lyukakat. Persze csak elmélkedem, ki kell próbálni. Én azt látom benne, hogy természetes alapú, sokkal kevesebb gépi ráfordítást kiván.
V?lasz #9921 hozz?sz?l?sra
En is latok benne fantaziat, persze erre nem lehet alapozni a talajmuvelestan mivel a kiszamithatatlan csapadekeloszlas miatt a kelesi- ideje es aranya bizonytalan. A masik bizonytalan tenyezo a szamomra h mit kezdesz tavasszal a lefagyott es felig elrohadt novenyekkel es az ezaltal telelyuggalt talajjal. Ebbe vetsz direkbe? Vagy a sor melle? Nem hinnem h a vetomag jol erezne magat az elrohadt gyokerzetbe vetve.
Válasz #9917. hozzászólásra
Igen én kukorica után nem is gondoltam, bár ha lejön szeptember közepéig akkor mehet bele zöldtrágyanövény. Ezek zabot, rozst, valamint búzát is használnak erre. Nálunk a legfontosabba a talajnedvesség megkötése a cél és ezt állandó talajtakarással lehet megoldani. Szerintem a Birkás-féle mulcsművelés is sok. Akármilyen sekélyen tarlóhántassz, pár hét alatt lebomlik a tarlómaradvány és nincs takarás. Magasabb tarlót kell hagyni, jobban árnyékol. És nem kell hozzányúlni.
Ez tuti nem répa hanem retek. Nálunk ilyen nincs, de a jégcsapretek vagy a japánretek felel meg ennek a nevezéktana alapján. Szerintem érdemes lenne gy olyan talajművelési kombinációt kitalálni, amelyben szerepelnek ezek a zöldtrágya növények, amelyeket a tél kivégez és ezekre a területekre használni a lazítókéses vetőgépeket késsel vagy anélkül. Minden növénynek feltöri a talajt ez a retektest. Szerintem még a lazítóval sem kellene kínlódni. Ahogy én látom rettenetes sok pénz megy el üzemanyagra a hagyományos művelésnél és sok a talajtaposás. Ha netalán kevesebbet is teremne, a ráfordítás biztosan jóval kevesebb és annyival nem terem kevesebbet.
Válasz #9919. hozzászólásra
Persze csak a spéci fajták lehetnek esélyesek szerintem is.
Válasz #9918. hozzászólásra
Ausztrálok nyomatják ezt de szerintem kevesebbet teremne, csodák nincsenek. Esetleg a hibridbúza ami sokkal jobban bokrosodik az tudna jobbat de egy magyar fajtát mondjuk 150kilóval elvetni marhaság kategória...
Már nézegettem én is a 30cm es vetést. A tanulmányok szerint. A (hagyományos) vetés 11-12 cm. De van 15cm. Na lényeg a 12cm-hez viszonyítva a 30cm-hez olyan 40% kal kevesebb mag ! Termés ugyanaz de a beltartalmi tényezők magasabbak ! Valamin egy jóképű gyomfésűvel meg is lehet kapálni
Válasz #9905. hozzászólásra
Ádám!
Nekem ugyan ilyen technológiával ment a télnek sok hektár!
Van amelyiket bedolgoztam tárcsával-ekével kisérleti célból hogy legyen mindenféle variáció végül, de 60hektár olajretek illetve két táblán a zab árvakelés mellett bükköny zöldtrágyát raktam amit szintén érintetlenül hagytam.
Az olajretek legalább olyan répatesteket hozott létre mint ez a tarlórépa csak még vastagabbat. Érdekes hogy tavaszi vetés esetén nem csinál ilyet, nyárvégi zöldtrágyavetés után meg ilyen retektömeget képez. Csak lestem mint a nagyfajta nyúl amikor először megláttam.
Sőt akkor fokozom, egyik 10hektáros táblán szerintem ez fogja megoldani a problémát. Miszerint több napja rajtavan az árvíz ezen a táblán vastagon, jól bepaskolja iszapolja ilyenkor a talajt. A gyökértömeg illetve répatestek viszont ott vannak és mély lyukakat hagynak a talajban ahogy kirohad. Most még tartja magát a meglöttyedt félig rohadt anyag így nem tud bemosódni ezeknek a helye aztán elmegy a víz, még továbbrohad és bomlik a gyökér tavasszal meg lesz helye a kukorica gyökerének szépen.
Főleg az ilyen helyeken ezt a témát bekell vetni amikor csak lehet és megoldódik a kérdés.
Plusz még azis lehet hogy számít valamit, hogy a megmaradt lefagyott szárrészek 20-30-40centis csonkokat hagytak a talajfelszínen összeroskadás után ami hordalékot foghat fel szerintem jobban, száraz tél esetén azt a kis havat is ésatöbbi...
Viszont ezt csak nyári aratású növények után tudod megcsinálni, vagy ha kora ősszel vagyunk akkor mustárral kell mert az hirtelenebb megugrik az a kis idő is elég neki, igaz répatesteket nem hoz...
Vasászoknak is jó mert télen sokáig legel rajta az őz-szarvas, mondtam is nekik hogy ilyen étetőjük még sohasem volt... meg ha birka vagy valami van, fagyott felszín esetében rálehet hajtani a táblára, taposási kár nemlesz, a tömeget segítenek lebontani kicsit és közben rágcsálnak is róla kinti anyagot
Nem tudom van e különbség a hazaihoz képest?http://www.tillageradish.com/
Válasz #9913. hozzászólásra
megtaláltam:
te vetettél már ilyet???
Válasz #9911. hozzászólásra
NA ja , egyszer olvastam valahol, hogy a 90-es évek végétől a nasa szó szerint számítógépbontókból guberálta össze bizonyos rendszereknek a hardvert, mert amikor az űrsiklót építették akkor még az volt a csúcs. Aztán eltelt bő tíz év és már sehol sem gyártották....
Válasz #9912. hozzászólásra
van az, csak itthon nem lóreteknek, hanem tarlórépának nevezik...
Válasz #9905. hozzászólásra
Ezt már tavaly nézegettem! Talán itthon nincs is ilyen vetőmag!
Válasz #9908. hozzászólásra
De tényleg így van. Ma egy felszerelt traktor több elektronikát, és pontosabb vezérléseket tartalmaz, mint a Discovery űrsikló!
És ezt nem én, hanem a monsanto amerikai vezetője mondta egy előadáson....
Válasz #9903. hozzászólásra
Szerezz be egy Vader Spirit Strip Drill-t, annál ha jól emlékszem kisebb a sortávolság, és mehet a one pass strip stb... drill!
Válasz #9905. hozzászólásra
retekség az egész
de tetszik
Válasz #9904. hozzászólásra Több műszer van a kabinban, mint a holdraszállásnál.
Válasz #9903. hozzászólásra
Itt lehet változtatni a kések mélységét. A másik meg lehet hogy rugalmasabban kellene venni ezeket a sortávokat. Mondjuk kukoricát nem feltétlenül ezzel kellene.
http://www.fwi.co.uk/articles/06/05/2011/126587/video-new-drill-will-help-push-strip-till-concept.htm
Ez a cikk meg igen jó. Csak vetés, gyomirtózás növényvédelem és aratás.
Válasz #9895. hozzászólásra
Igen
http://www.covercropsolutions.com/documents/literature/tillage-radish-resource-guide.pdf
Na és akkor egy kis csemege. Ez Amerikában egyre jobban kezd elterjedni. Nemcsak ez a tarlóretek, vagy mi, hanem az egész "cover crop" téma.
És itt a sortáv?
Válasz #9900. hozzászólásra
Nekem nagyon teccik!
Eleve az ilyen vetőkultivátorok teccenek és ha egyszer sikerülne ilyet is vennék! Horsch Sprinter 4ST előnyben.
Egyedüli bajom ezzel, hogy a sortávolság nagy, búzához nekem nem teccik evégett, az összes többi növénynek viszont meg éppen hogy optimális lenne.
Csak éppen repcét már nem nagyon akarok vetni...
Szójánál tavasszal nem kell a lazítókés sor hacsaknem akkor akarom direktbe vagy mulcsba vetni, de ez még igen messze van mert a gyomírtása végett inkább alászántok hogy ne okozzon akkora galibát.
Szóval a Horsch Sprinter még mindig jobb választás lenne számomra ezek végett azt gondolom
Válasz #9901. hozzászólásra
Hozhatod hozzám,benne vagyok a próbába.
Bekellene egyet hozni az országba, demóztatni, kereskedni vele. Kellene egy gazda ki elkezdi használni.
Erről Szanbergnek kíváncsi lennék a véleményére.http://www.mzuri.eu
http:/http://www.mzuri.eu
Én kipróbálnám nagyban csak a technológia megkövetelne néhány millert hozzá és amíg másra jobban kell addig maradunk a régi felállásnál...
Eleve folyékony műtrágyás szerkezet lenne jó hozzá vetőgépre, de olyan amivel kilehet lökni hektáronként vagy 400 liter nitrosolt mondjuk. Jó a szilárd is de nem véletlen folyékony tartályosak az amerikai gépek, biztos, hogy jobban szereti a direktvetett növény.
és akkor még állományban is tudni kéne valamivel adni neki anyagot tőmellé, mert egyébként nem lehet eleget adni a jó terméshez egymenetben. Vetőgép komoly kell mindennel felszerelve ésatöbbi....
nem is sorolom tudjuk mi kéne hozzá.
Én mondjuk úgy csinálnám, hogy kalászos után olajretket vetnék a direktvető kukorica vetőgép mikró rendszerével, az kikelne és szépen készítené agresszíven a következő kukoricának helyét.
Válasz #9887. hozzászólásra
Nem megyek én a románokhoz.Aludtam egy nagyot inkább.
Válasz #9895. hozzászólásra
Hát igen,ki kellene próbálni,nem a külföldi videókon csodálkozni.
Válasz #9893. hozzászólásra
Honnan tudod Laci!?!?!?!
Vetettél már direktbe?
Az ukránoknál,oroszoknál rengeteg föld van parlagon,kevés a gép azért próbálkoznak és vagy sikérül vagy nem. a képen ugy látszik sikerült
Ez szinte hihetetlen!
Legalább gruberozni kell a fődet(nálunk)amugy semmi kapás növény nem terem meg!
Válasz #9891. hozzászólásra
igen,de a pdf-leírásokat böngészem végig és az oroszul van
Válasz #9890. hozzászólásra
Nekem van a monitoron fordító.Bármilyen honlapot lefordít.
Válasz #9888. hozzászólásra
Komolyan ráhasaltak a no-till re az ukránok is.Jó ez a honlap,csak kár hogy oroszul se tanultam meg
Válasz #9888. hozzászólásra
A szója az elején kinéz egy 3tonnásnak ha szépszemű.
Látványos ez a notill, de akkor itthon miért nem működik ilyenszinten???
Na mondjuk azért is mert nincsen roundup ready vetőmag.
http://www.agromir-notill.com/eng/pages/photogallery_eng.html
Válasz #9886. hozzászólásra
Holcy lemaradt,mert elvitték Romániába...
Válasz #9885. hozzászólásra
Viszont van rajta légfék, úgyhogy Holczy hordhatja vele a kukoricát....
Nem rossz:
http://www.agroinform.com/aprohirdetes/3185739/STX-450-Hevederes-Traktor.html#
Csak, ha jól látom, nincs rajta 3pont felfüggesztés.
http://www.youtube.com/watch?feature=fvwp&NR=1&v=Uq78M1PoSsI
orosz technika
Bóly mellett van egy ötéves hernyó
,nem bonás 36-ért odaadják...itt is fent volt múlt héten,de lehet nincs már meg
Ehhez a témához annyit kívánok hozzászólni , hogy ha minden igaz Mikó Feri bátyánk is most akar venni egy hernyót ...
Volt nála Demón egy kicsi , de asszem ő a nagyobból akarja a legkisebbet .
Alázta a Fendteket ...
Lehet ő még nem tudja , de asszem pár éven belül több hernyót is fog venni ha megtapasztalja az érzést...
600 hektáron már nagyon is megéri, kell egy hevederes !
Válasz #9880. hozzászólásra
Minden szempontot figyelembe vszünk és aszerint döntünk.Nagy csalódás volt a 936 ban.Sok baja volt, de ezt nem is titkoltam.Az előző kettővel viszont semmi problémánk nincs, illetve ami volt az használatból/elhasználódásból eredt.
Válasz #9879. hozzászólásra
No arra kíváncsi leszek mi lesz a véleményed meglátásod róla!!!
és abban is igazad van, hogy egy jó 100 lovas 4hengeres gép is kell a gazdaságba!
Sőt ahol van terület meg sokféleség azok minden nap mennek és nemis csak egy kell belőlük
Amúgy volt szó egy gumihvederes demózásáról az idei évre.
Válasz #9874. hozzászólásra
Amikor fater a nyakába vette a pékséget, 32 hektárt csináltunk, meg mellette volt itthon 80 hízó.Így kezdődött a történet.Mi is láttuk hogy 3 fél emberrel nem lehet csinálni, ezért mondtam hogy én maradok itthon és csinálom a dolgokat, apának marad a munka java, az input anyag meg a papír munka, buszos barátunk meg idénymunkánál segít rengeteget.Igazából így a talajmunka már nem probléma.Aratáskor van egy kis nehézség, mert én nyertem meg azt is, meg mellette bérbe is szoktunk menni kb 200 ha-ra.Amúgy jól emlékszel 600ha-on tevékenykedünk.
Válasz #9875. hozzászólásra
Válasz #9870. hozzászólásra
Mert akkor az tünt jó ötletnek.Látjuk hogy kell egy pici 100 ló körüli 4 hengeres cájk trágyátszórni permetezni garatra tolni az anyagot sorközművelni műtrágyázni lótifuti munkára.Csak van egy fontossági sorrend.Vehettünk volna idén is, csak akkor nem lenne tároló.Meg volt egy nyertes szárító pályázatunk, csak elbaxta az építési hatóság.Akkor pont azért lett eladva a 716 mert feleslegesség vált volna 3 hathengeres.