Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak639 FtBenzin árak631 FtEUR406.01 FtUSD391.85 FtCHF431.03 FtGBP487.09 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
ez összerakósdi tervezés nem egyszerű dolog,lemásolni talán menne,de a tervezni olyat amit még más nem csinált,és nem próbált ki enyhén szólva is magaslabada.............
Válasz #9768. hozzászólásra
szia! nos hogy mi mennyivel jobb, vagy lényegretörőbb? alapjában véve MF-el épitgettük fel papiron a gépet. volt egy lyan koncepció, hogy a multitiller felépitését alapul véve előlmélység szabályozó kerék- merev ( nyírócsapos) kapasor/ cserélhető RIP lazitóskésekre, mögötte csillaghengersorpár, szállitókerék ékgyürüs rögtörőhenger.
direktvetés! jó hogy mondod, most van készülőben egy aprómagvetőgéppel kombinált vetőegységünk, ugy tervezem, h függesztettben max 4m munkaszélességig gyártható lesz
A hangsúly nem a mélységben van. A mienk is lemegy 55 cm-re, ha kell, és normális talaj mellett semmi baja nincs. Ha nem bírja meg nem kell húzni. Azt meg nem hiszem, hogy bárkinek megérne széttepkedni a traktort (vagy akar csak a lazítot), hogy mindenképpen meg csináljon valamit.
Ha nem jó ott kell hagyni, tavaszra jó lesz.
Más. Ezeknek a lazitonal elég sűrű a kapaosztasa, így ha minden kötél szakad lehet őket húzni 30 cm-en, annyit csinál, mintha szantanal. Ha valaki nagyon nem hisz a direktvetesben, tűzoltásnak jó lehet.
amortizációóóó? no az meg hogy? nem örök életűek a nyugati gépek sem? megfelelő gépet kell választani a talajviszonyokhoz! ha az időjárási viszonyok miatt hátráltatva van a munkavégzés, nagyon nagy szárazság vagy vagy kenhető talaj akkor pihentetni kell az eszközöket addig mig nem optimalizálódik a dolog. nem hinném, h nagynevű gyártók belekalkulálnák azt, hogy egyszere 2x 250 LE vel cibászolnák gépeiket lehetetlen körülmények között
Na ez új,akkor a lazításból származható plusz tíz százalék terméstöbblett elúszik a gép amortizációval?45 cm felett meg nincs érteleme lazítózni az Artit is ezen a mélységen tépitek,nem? De ha náluk is csak 45cmre húzzák a Magnumot és ez lesz az eredménye akkor azt. urva gyorsan el kell felejteni...persze ha 55re megy náluk a Magnum akkor ez nem igaz...
Ha valaki olyan hülye, hogy olyan talajállapot mellett használja, hogy szétszakad, annak egészségére. Olyan talajállapot mellett egyszerűen nem kell csinálni és kész.
De fordítsuk meg: ha már valami enged, melyik legyen? a 4 milliós lazító, vagy a 60 milliós traktor? Mert pl. itt vett egy cég Magnum-ot, és ráment a 8430-asuk, egy másiknak meg a 936-osa fog nemsokára...
tudod mit szoktak mondani: Nem a drága a drága, hanem az olcsó a drága!
Ha nem költöl ilyen vasakra, majd költöl üzemanyagra. ha nem veszed meg a jót, akkor veszel egy kazal alkatrészt, és majd utána veszed meg a jót!
Egy 100-200 ha-os gazdaság már megvehet komoly gépeket, egy kisebb meg jobban jár, ha megveszi szolgáltatásként, mint fölöslegesen költ gépekre. ha megvesz egy gyengébb gépet, akkor még mindig kell egy nagy traktor, amit sem megvenni, sem fenntartani nem olcsó, egy 3-4 méteres gépre ugyan annyi terület kell művelni márkától függetlenül, de ha nem jó a konstrukció, akkor mehet a plussz üzemanyag a művelésre, vagy a többlet munkákra...
Régi történet már, de volt nálunk több lazító kipróbálni. Gaspardo lett, akkor a 4 m-es 3,8 mFt volt. Amik voltak ugyanakkor, volt amit nem bírtunk húzni sem, volt amit nem győztünk elmunkálni, és volt ami fajlagosan két-kétésfélszer ennyi üzemanyagot evett meg. vételárban a legolcsóbb házigyártás 3.2 volt, a legdrágább 5m körül. ha megvesszük a legolcsóbbat kb. egy hónap alatt tankoltuk volna bele a különbséget...
Feltéve, hogy hasonló minosseget csinál. Mnkaminosseg, megbízhatóság, tartósság, vonoeroigeny, ár, eladaskori ár, mind mind fontosak. Ezt nem ismerem, de én nem hiszem, hogy nem a TopDown-t választanám...
Egy azonos mélységhez ugyanannyi lőerő kell bármilyen munkgépet húz egy homogén táblában...Itt nem ez a lényeg hanem van egy komoly magyar gép ismét ami legalább annyira használható mint topdown és egy menetben hasonló minőséget csinál mind kettő...A frakombosoknak van még egy jó simba solo utánzatuk ami szanbergnél van...ill csak voooot
Válasz #9741. hozzászólásra A kártevők mindig gyorsabban szaporodnak, mint a számunkra hasznos élőlények.
Még alternálóval kaszálok, mert az élve hagyja a hasznos rovarokat, a dobosok, különösen a szársértősök péppé zúzzák őket. Így aztán bőven van mindenem, katicától imádkozó sáskáig, ezeknek a petecsomóit, ha észreveszem a renden, külön elrakom szaporításra. A táblák között is hagyok állandó művelőutakat, kevert növényekkel beültetve, oda vissza tudnak vonulni, mikor aratás van. Kicsi földön van idő játszani
Teljesen mindegy honnan jön,nem ez a lényeg.Hanem a rendszeres rovarölő használatával elpusztítod a hasznos bogarakat is,amik felennék a fehérítőt.Apósom mesélte,a balatonfelvidéken egy növényvédő mérnök szőlője volt a legatkásabb,mert ő is vegyszerrel akart mindent megoldani.
Én is azt vallom,a természet regenerálja magát,ha az ember nem avatkozik bele.Már írtam másutt,de volt aki nem hitte,fehérítőnk a gabonába csak a frissen vásárolt TSZ.-es földbe volt 1-2 évben.Soha nem használtunk,és nem is használok rovarölőt,ezt a katicabogár,és hasznos társai elintézi.
Válasz #9732. hozzászólásra Ti jóval tapasztaltabbak vagytok a szokásos eljárásokban, nekem viszont van időm kísérletezni.
Egy biológusból bioparaszttá lett ír elkezdte a fitoftórás krumpliszárat a talajba forgatni, közben oltotta a talajt innen onnan mindenféle baktériumokkal. Alapvetően is rezisztens fajtákkal dolgozik, mert Írország kiváló élőhely a fertőzésnek, ráadásul minimális talajműveléssel, minimális bio növényvédelemmel, de néhány év után elenyésző lett a fitoftórás fertőzés nála.
Az elmélete szerint felszaporodnak az ellenségek a talajban és létrehozzák az egyensúlyt.
Nála bevált, de ehhez bio kell, a vegyi készítmények odaverik a mikroorganizmusokat és csak a patogének maradnak.
Az élettelen talaj ! Ez a bibi az50 mtz el húzta a 3-as lajtát annó, ma ugyanott 100 paci kell neki ! Persze igaz hogy az a terület sűrűbben kapott trágyát anno ! Mivel mára már a trágya lassan csak a wikipédián lesz található !
Volt pár érdekes fotó a monosem-ről . A tél által kifagyott szántásba beletolták a kukoricát. le volt állítva a terelő (eke)az a kocsi előtt megcsinálta a pályát. bár igaz nemárt ha van azért tavaszi csapadék, mert a sima szántás elég jól ki szárad. Igaz egy szántás elmunkáló után, ma is elfogadható egy két talaj ahogy el néztem a határt. Úgyhogy hmmmmmmmm
Azért lazítani,ősszel,teljes terület átdolgozva,fagy megszívja,és a rettegett kórokozók gombák gyérítése.Tavasszal nem kombiznék,menetszámot,időt spórolva.Vetéssel egymenetbe a magágy megcsinál,műkaki alátesz,utánna egy totálist neki.
Válasz #9706. hozzászólásra Az aflatoxint az Aspergillus gombatörzsek termelik, amelyek akkor dominánsak, ha szokás szerint élettelen a talaj. Ha viszont van a talajban élet, akkor számos baktérium és konkurrens gomba minimálisra szorítja az életterét (Rhodococcus erythropolis, Bacillus megaterium, Bacillus subtilis, Pseudomonas fluorescens és Trichoderma viride)
Tanulság: komposzttea és baktériumkészítmények használata hasznos lehet.
most van tervezés és gyártás alatt nálunk egy technotill rendszerű vetőgép azzal nem gond a vetés ilyen helyzetben sem, a csoroszlyák bármikor a beállitott vetőmélységben tudnak dolgozni, legalább is a kanadaiak szerint
_jpg_fill_540x300_0.webp "Ne a körülmények tegyenek minket tönkre, az alkalmazkodás tegyen minket sikeressé!")
12373 hozzászólás
Válasz #9774. hozzászólásra
ez összerakósdi tervezés nem egyszerű dolog,lemásolni talán menne,de a tervezni olyat amit még más nem csinált,és nem próbált ki enyhén szólva is magaslabada.............
Válasz #9773. hozzászólásra
Dolgozni.
Válasz #9769. hozzászólásra
a "tervezés "és összerajzolunk ismert gépek alkatrészeit 1 lapra az nem említhető 1 napon
mire terveztétek?
Válasz #9768. hozzászólásra
szia! nos hogy mi mennyivel jobb, vagy lényegretörőbb? alapjában véve MF-el épitgettük fel papiron a gépet. volt egy lyan koncepció, hogy a multitiller felépitését alapul véve előlmélység szabályozó kerék- merev ( nyírócsapos) kapasor/ cserélhető RIP lazitóskésekre, mögötte csillaghengersorpár, szállitókerék ékgyürüs rögtörőhenger.
Ember tervez ....kutya nem vesz.......
Tudsz képet róla mutatni?
Köszi.
Válasz #9768. hozzászólásra
Agrofunnál jobbat tervezett!
Egész jól néz ki ez az AGROFUN Mulcskultivátor.
Különösen h figyelembe vesszük, h kisüzemi gyártmány.
YOSEY te nem tervezel ilyen jellegű gépet gyártani?
Válasz #9766. hozzászólásra
direktvetés! jó hogy mondod, most van készülőben egy aprómagvetőgéppel kombinált vetőegységünk, ugy tervezem, h függesztettben max 4m munkaszélességig gyártható lesz
Válasz #9763. hozzászólásra
A hangsúly nem a mélységben van. A mienk is lemegy 55 cm-re, ha kell, és normális talaj mellett semmi baja nincs. Ha nem bírja meg nem kell húzni. Azt meg nem hiszem, hogy bárkinek megérne széttepkedni a traktort (vagy akar csak a lazítot), hogy mindenképpen meg csináljon valamit.
Ha nem jó ott kell hagyni, tavaszra jó lesz.
Más. Ezeknek a lazitonal elég sűrű a kapaosztasa, így ha minden kötél szakad lehet őket húzni 30 cm-en, annyit csinál, mintha szantanal. Ha valaki nagyon nem hisz a direktvetesben, tűzoltásnak jó lehet.
Válasz #9763. hozzászólásra
amortizációóóó? no az meg hogy? nem örök életűek a nyugati gépek sem? megfelelő gépet kell választani a talajviszonyokhoz! ha az időjárási viszonyok miatt hátráltatva van a munkavégzés, nagyon nagy szárazság vagy vagy kenhető talaj akkor pihentetni kell az eszközöket addig mig nem optimalizálódik a dolog. nem hinném, h nagynevű gyártók belekalkulálnák azt, hogy egyszere 2x 250 LE vel cibászolnák gépeiket lehetetlen körülmények között
Cat & artiglio magnum
Válasz #9762. hozzászólásra
Na ez új,akkor a lazításból származható plusz tíz százalék terméstöbblett elúszik a gép amortizációval?45 cm felett meg nincs érteleme lazítózni az Artit is ezen a mélységen tépitek,nem? De ha náluk is csak 45cmre húzzák a Magnumot és ez lesz az eredménye akkor azt. urva gyorsan el kell felejteni...persze ha 55re megy náluk a Magnum akkor ez nem igaz...
Válasz #9754. hozzászólásra
igen, én is hallottam ilyen pletykákat.
Ha valaki olyan hülye, hogy olyan talajállapot mellett használja, hogy szétszakad, annak egészségére. Olyan talajállapot mellett egyszerűen nem kell csinálni és kész.
De fordítsuk meg: ha már valami enged, melyik legyen? a 4 milliós lazító, vagy a 60 milliós traktor? Mert pl. itt vett egy cég Magnum-ot, és ráment a 8430-asuk, egy másiknak meg a 936-osa fog nemsokára...
Válasz #9760. hozzászólásra
Válasz #9759. hozzászólásra
nyerté!
ha meg ilyen kajak idő marad az őszi mélyszántás befejezésével mi nyerünk áprilisba
Válasz #9756. hozzászólásra
Novemberben az 1ik táblát megcsináltuk ásóboronával
Az elég korai?
Válasz #9757. hozzászólásra
Várom má a traktort mikor hagyod eee ......
Válasz #9756. hozzászólásra
Olyan sima a szántás ,hogy fölösleges lesz simítózni.Egymenetes magágykészítés van tervben.
Simitózásban ki lesz az első meg mikor?
Válasz #9754. hozzászólásra
Az meg mint mindenki tudja, 85öseket tép szét elsőhajtás nélkül is......
Válasz #9753. hozzászólásra
Azért az Artiglio nem volt egy szerencsés választás. Legalábbis amiket én láttam mind agyon volt már heggesztve.Igaz azokat 936-os Fendtek húzták.
Válasz #9751. hozzászólásra
tudod mit szoktak mondani: Nem a drága a drága, hanem az olcsó a drága!
Ha nem költöl ilyen vasakra, majd költöl üzemanyagra. ha nem veszed meg a jót, akkor veszel egy kazal alkatrészt, és majd utána veszed meg a jót!
Egy 100-200 ha-os gazdaság már megvehet komoly gépeket, egy kisebb meg jobban jár, ha megveszi szolgáltatásként, mint fölöslegesen költ gépekre. ha megvesz egy gyengébb gépet, akkor még mindig kell egy nagy traktor, amit sem megvenni, sem fenntartani nem olcsó, egy 3-4 méteres gépre ugyan annyi terület kell művelni márkától függetlenül, de ha nem jó a konstrukció, akkor mehet a plussz üzemanyag a művelésre, vagy a többlet munkákra...
Régi történet már, de volt nálunk több lazító kipróbálni. Gaspardo lett, akkor a 4 m-es 3,8 mFt volt. Amik voltak ugyanakkor, volt amit nem bírtunk húzni sem, volt amit nem győztünk elmunkálni, és volt ami fajlagosan két-kétésfélszer ennyi üzemanyagot evett meg. vételárban a legolcsóbb házigyártás 3.2 volt, a legdrágább 5m körül. ha megvesszük a legolcsóbbat kb. egy hónap alatt tankoltuk volna bele a különbséget...
A magyar gazda inkább toppmodellről álmodjon mint topdownról......
1. az egészséges dolog
2. meg nem
Válasz #9749. hozzászólásra
100 gazdából 90-nek a top-d csak álom marad az ára végett.Ez a magyar,meg elérhető többeknek.
Leták vagy Helti!
Válasz #9744. hozzászólásra
PL - a mi környékünk arról hires hogy még a TOP-D is össze törik néha!!
Inentöl kezdve tényleg lehet próbálkozni..
Jol mondod!!!!
egy kis müvelés kár hogy nincs a leták kombiról!
Válasz #9746. hozzászólásra
Feltéve, hogy hasonló minosseget csinál. Mnkaminosseg, megbízhatóság, tartósság, vonoeroigeny, ár, eladaskori ár, mind mind fontosak. Ezt nem ismerem, de én nem hiszem, hogy nem a TopDown-t választanám...
Egy azonos mélységhez ugyanannyi lőerő kell bármilyen munkgépet húz egy homogén táblában...Itt nem ez a lényeg hanem van egy komoly magyar gép ismét ami legalább annyira használható mint topdown és egy menetben hasonló minőséget csinál mind kettő...A frakombosoknak van még egy jó simba solo utánzatuk ami szanbergnél van...ill csak voooot
Válasz #9744. hozzászólásra
Ja hogy a külső kerék piros lehet azért. 
A 118 LE mikre képes!
Válasz #9743. hozzászólásra
Már látom előre mi fog következni: "abba a földbe könnyű, jöjjön ide hozzánk a kötött feketébe és ott mutassa meg mit tud"
Na és ehhez mit szóltok? Szerintem pöpecccc...
Válasz #9741. hozzászólásra A kártevők mindig gyorsabban szaporodnak, mint a számunkra hasznos élőlények.
Még alternálóval kaszálok, mert az élve hagyja a hasznos rovarokat, a dobosok, különösen a szársértősök péppé zúzzák őket. Így aztán bőven van mindenem, katicától imádkozó sáskáig, ezeknek a petecsomóit, ha észreveszem a renden, külön elrakom szaporításra. A táblák között is hagyok állandó művelőutakat, kevert növényekkel beültetve, oda vissza tudnak vonulni, mikor aratás van. Kicsi földön van idő játszani
Válasz #9739. hozzászólásra
Teljesen mindegy honnan jön,nem ez a lényeg.Hanem a rendszeres rovarölő használatával elpusztítod a hasznos bogarakat is,amik felennék a fehérítőt.Apósom mesélte,a balatonfelvidéken egy növényvédő mérnök szőlője volt a legatkásabb,mert ő is vegyszerrel akart mindent megoldani.
Válasz #9738. hozzászólásra
Nincs ezzel semmi baj,te legalább beismered hogy "bogaras vagy"...
Válasz #9738. hozzászólásra
nem hinném h a fehérítő a talajból jön. Ha vetnél tavaszi árpát, megtudnád mi az a fehérítő!
Válasz #9737. hozzászólásra
Én is azt vallom,a természet regenerálja magát,ha az ember nem avatkozik bele.Már írtam másutt,de volt aki nem hitte,fehérítőnk a gabonába csak a frissen vásárolt TSZ.-es földbe volt 1-2 évben.Soha nem használtunk,és nem is használok rovarölőt,ezt a katicabogár,és hasznos társai elintézi.
Válasz #9732. hozzászólásra Ti jóval tapasztaltabbak vagytok a szokásos eljárásokban, nekem viszont van időm kísérletezni.
Egy biológusból bioparaszttá lett ír elkezdte a fitoftórás krumpliszárat a talajba forgatni, közben oltotta a talajt innen onnan mindenféle baktériumokkal. Alapvetően is rezisztens fajtákkal dolgozik, mert Írország kiváló élőhely a fertőzésnek, ráadásul minimális talajműveléssel, minimális bio növényvédelemmel, de néhány év után elenyésző lett a fitoftórás fertőzés nála.
Az elmélete szerint felszaporodnak az ellenségek a talajban és létrehozzák az egyensúlyt.
Nála bevált, de ehhez bio kell, a vegyi készítmények odaverik a mikroorganizmusokat és csak a patogének maradnak.
Válasz #9729. hozzászólásra
Persze igaz hogy az a terület sűrűbben kapott trágyát anno ! Mivel mára már a trágya lassan csak a wikipédián lesz található !
Az élettelen talaj ! Ez a bibi az50 mtz el húzta a 3-as lajtát annó, ma ugyanott 100 paci kell neki !
Válasz #9732. hozzászólásra
Volt pár érdekes fotó a monosem-ről . A tél által kifagyott szántásba beletolták a kukoricát. le volt állítva a terelő (eke)az a kocsi előtt megcsinálta a pályát. bár igaz nemárt ha van azért tavaszi csapadék, mert a sima szántás elég jól ki szárad. Igaz egy szántás elmunkáló után, ma is elfogadható egy két talaj ahogy el néztem a határt. Úgyhogy hmmmmmmmm
Válasz #9731. hozzászólásra
Alakula molekula
Válasz #9732. hozzászólásra
És lehetne húzni szántásba is,akinek úgy tetszik.
Válasz #9700. hozzászólásra
Azért lazítani,ősszel,teljes terület átdolgozva,fagy megszívja,és a rettegett kórokozók gombák gyérítése.Tavasszal nem kombiznék,menetszámot,időt spórolva.Vetéssel egymenetbe a magágy megcsinál,műkaki alátesz,utánna egy totálist neki.
Válasz #9729. hozzászólásra
Papa maci mit szólsz a végén még kiderül hogy a szántás termeli a toxint és a no till lesz a megoldás...
Válasz #9706. hozzászólásra
felénk gabona alá senki sem forgat, soha!
Válasz #9706. hozzászólásra Az aflatoxint az Aspergillus gombatörzsek termelik, amelyek akkor dominánsak, ha szokás szerint élettelen a talaj. Ha viszont van a talajban élet, akkor számos baktérium és konkurrens gomba minimálisra szorítja az életterét (Rhodococcus erythropolis, Bacillus megaterium, Bacillus subtilis, Pseudomonas fluorescens és Trichoderma viride)
Tanulság: komposzttea és baktériumkészítmények használata hasznos lehet.
Válasz #9726. hozzászólásra Meg szerintem is :-) Repcében le lehet tenni a magot 7-8 centire is, ha ott nedves és gyönyörűen kihajt.
http://youtu.be/OcD0pc6osu0
Ennek szép munkája van. Ez biztos jó szántásos és szántás nélküli művelésben.
Válasz #9723. hozzászólásra
most van tervezés és gyártás alatt nálunk egy technotill rendszerű vetőgép azzal nem gond a vetés ilyen helyzetben sem, a csoroszlyák bármikor a beállitott vetőmélységben tudnak dolgozni, legalább is a kanadaiak szerint