Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak648 FtBenzin árak634 FtEUR407 FtUSD390.32 FtCHF429.55 FtGBP486.38 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Ahol lehoztad a szárat pótolni kellett volna tápanyagot neki.
Ahonnan levettük a górét idén azt a 65bálácskát az a tábla meglett szórva 500q/ha szerves trágyával.
Én csak a saját fűteni valót viszem le.Többet senkinek egy szál szalmát se.2011-be volt egy darab kukoricám,szép sűrű,100 mázsa/ha adott.Ebből a közepéből felbáláztunk egy pár hektárt,a többin maradt a szármaradvány.Ősszel szántva,2012-be napraforgó ment.A felbálázott szár helyén,a napraforgó szemmel láthatóan kissebb volt,és a virágzás se akkor volt,mikor a többi.Most ősszel búza ment bele,és hihetetlen,de ezen a részen,a búza is sárgább.Szóval,én a saját területemen,a saját szememmel tapasztaltam,a szármaradvány pozitív hatását.
Igen, de én úgy mondanám ezt, hogy a rövidtárcsa mellet egy TD féleség meg egy ilyen könnyű finisher.
Rövidtárcsa kell aki egyszer megízleli nem enged belőle.
Amúgy 4-5milla között adják ezt a 6méteres finishert az még nem is annyira sok, gondolom egy profi bird nem annyi lenne, anyagában meg jó a Kühne kimondotan tartós hosszútávú dolgokat készít, lásd kondor ekék.
Válasz #9616. hozzászólásra
Jaaa! Értem már az tényleg más tetszik tetszik, de az ilyenekkel meg az a bajom hogy nem tudom ki lehet-e váltani velük a rövidtárcsát, mert ha nem akkor nem nyerő nehogy már halomra vegyük ezeket a mindenféle millós vasakat.
Igazából az lenne a jó ha egy ilyen meg egy TD kategóriás gép kiváltaná a gazdaságból a kombinátort, meg mindenféle tárcsát is és akkor lenne talajközpontúság extra befektetések nélkül is.
Válasz #9613. hozzászólásra
Ez már inkább!
Különben az előzőre visszatérve én preferálom a magyar gépeket, de a Kühnének még egy egyetlen gépe nem győzött meg igazán, mondjuk az uj rövidtárcsát még csak az omékon láttam talán az jó.
Válasz #9612. hozzászólásra
Ez inkább Top-down kategória mint mulch finisher. Nekem nem annyira jön be, Bábolnán láttam bemutatón ott sem nyűgözött le, az a henger a hátulján elégtelen amúgy. És drága gép is úgy rémlik. Annak idején ez is képben volt mielőtt kultit vettünk.
Így van. A tömör talaj pórustere kevesebb mint 40%, míg a szántott talaj pórustérfogata elérheti a 60%-ot is. Lazítással 48-52% (ez az ideális) hézagtérfogat alakítható ki. A talaj persze ülepedik, valamint a hengerezéssel is csökken a talaj lazultsága.
Az ismétlődő fagyás és olvadás hatására a feltalajban előbb a nagyobb, majd a kisebb pórusokból is elpárolog a víz, ezért is veszélyes őszi szántáskor nagy vízvesztő felületet hagyni.
A szántás azért munkálható el szépen, mert sokkal jobban kiszárad, mint egy kultivátorozott, hengerrel visszazárt talaj. A kultivátorozott talajnak viszont kisebb a lazultsága, tömörebb, de sokkal jobban megőrzi a vizet, ezért nehezebb belőle magágyat készíteni.
Válasz #9606. hozzászólásra
Lehet, hogy csak az az oka ennek hogy amikor ugyan abban az időpontban próbálkozol a szántott földön az jobban meg van már száradva a lezáratlansága, meg amiatt, hogy nem tart vissza nedvességet a mulcs. A mulcsos meg még érthető módon nevesebb ezért nem jó még a munka.
A másik ok lehet, hogy a szántott föld lazább, nagyobb a pórustérfogata ezért is másképp viselkedik, egy kultivátor eleve nem lazít annyira intenzíven mint az eke, kevesebb levegő kerül a talajba, ráadásul még a henger erre rá is tömörít, a szántásnál meg nincs semmi visszazárás.
Szóval a kultivátor után tömörebb gancásabb a föld.
Én mindent értek, csak vannak évek, amikor errefelé márciustól április végéig nincs olyan talajállapot, amikor a finishernek jó munkája lenne. És ahol 500 Ha kapást kell elnyomni, ott nem várhatnak örökké. Akkor maradnak a hagyományos eszközök. Na de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy vajon mitől van, hogy ezek a "nem megfordított" talajok mintha összeiszapolódnának tavaszra. A 20cm alól jött talajrészek, rögök, meg lisztté válnak?
Ez dicséretes, állattartásban elfogadható a föld ilyen szintű újabb "kizsákmányolása, csak sajnos sokan akiknek maximum 2 kacsájuk van is bebáláztatják és potom pénzért eladják. Holott ha visszaforgatták volna, vagy egy idei évhez hasonló perzselő napsütésben megfogták volna vele a csapadékot, a terményen többet fogtak volna...
Vagy 100-at tekerünk évente jószág alá, illetve zabszalmát szotunk még takarmány kiegészítésnek. Volt olyan év hogy nagyon kevés volt a széna akkor többet egyébként csak valamennyit hogy legyen egy kis változatosság a bariknak hehe
Meg 65db kukorica góré bálát csináltunk idén, van két marhánk meg lehet jön még 13db hozzájuk aztán ennyi.
Látom itt alább mentek a különféle értekezések, hogy mulch-os vagy szármaradvány nélküli, már ha talajközpontú művelésnél járunk arra lennék kíváncsi, hogy ki az aki eladja a szalmát a gabona után?
Pont azért nem válaszoltam ebbe az írányba,mert vártam mikor ugrasz rá...és közben meg jókat mosolyogtam a bajszom alatt"...különben neked is elkelne egy terradig,persze csak a vetőgép után
Különben meg ezért a legjobb eszköz egy Simba Solo vagy Framest Condisk, ezek megtárcsázzák tisztességesen a talaj felső részét, sőt a bitang súlyuk és leszorító erejük végett jobban belemennek a nagy tárcsalapok mint síma tárcsánál tehát akár egy 20centis szántásmélységet már csak a tárcsa is eltud érni simán a késekkel meg aládolgozol egy menetben és kész.
Az őszi lazításoknál meg az van hogy előkell tárcsázni neki! Ezzel a lépéssel lesz egy megművelt felső 10-15centi szétfagyni való magágynak való, aztán ráhúzva lazítót meg lefelé is rendezkedik ugye.
Persze az újfajta vogel típusú intenzíven keverő lazítóknál ez már nem szükséges, csak ha régiféle vagy nagy késtávolságú a történet akkor.
Nekünk most rengeteg terület így van megcsinálva a rongy fődek is, meg van sok amin rajtahagyom a zöldtrágyát úgy ahogy van, egyiken csak 30centi magas másikon meg 140 de általában derékig érnek. Ezek mind tárcsázott tarlóra húzott nyárvégi ősz eleji lazításokban vannak amúgy
Az a kijelentés, hogy tavasszal a rövid tárcsázás halál az nem igaz!
Hangsúlyozom, mindent megfelelő időben kell elvégezni, nem rögtön akkor amikor talajra tudsz menni leghamarabb.
Ennek az a lényege, hogy várhatsz vele nyugodtan, nem kell sietni mivel nemfog száradni a talajod egyengetett síma felszíned van. Megvárod ameddig nem ragad a felső 10centi keményen és lehúzod sekélyen. Én úgy szoktam, hogy kb 8centire futnak a tárcsalapok talajban, így a felső fellazított réteg lesz a magágy, alatta az érintetlen fogósabb vetőpadba meg nyomja bele a pro-kerék a magot és ollyan kelés van mint a mese, nincs ez lekésve semmihez képest, csak egy lyukas rossz szántáshoz képest egyenletesebb, illetve kikel minden tő.
Plusz megint mondom hogy a carrier hengere tavaszra nehéz! Az ékgyűrűs henger nemtud úgy feltapadni nedvesben sem mint a carrier! Nem azt mondom hogy a vader henger hamarabb betapad, hanem azt amit írsz, hogy esztergálódik lefelé róla a szíjj, a vogelnél nincsen ilyen, nincsen galuska nincsen szíjj nincsen olyan sárkaparó mint a nehéz vader hengernél viszont nem is tapad be és tavasszal ez talajközpontú az már biztos!
Éppen azvan hogy kombinátorral csak galuskáztattam a fődeket amióta meg a rövidtárcsát húzzuk fínom egyenletes kíméletes magágyak vannak.
Szántásra meg a simítós fogas mindig jó, meg is szélesítem tavaszra 8méteresre.
ezért van hogy sok helyen nem volt "divat" a szántás nélküli talajművelés!nem lehetett mellőzni a talaj átforditását mert akkor az történt mint amit meséltél.
hozzáteszem van rá példa hogy a szántás ellenére is azok a bizonyos foltok szintén durvák tudnak lenni (kohosalak méretű).mi is művelünk ilyen földeket igy ezeket a földeket sakk táblának csúfoljuk.
És ha a felszínen nem nagyon van mulch, akkor miért ne lehetne hagyományos eszközöket használni felszínegyengetés céljára, mert gondolom te is úgy értetted, nem klasszikus értelemben véve magágykészítésről beszéltél. Mondjuk nem 100%-os zúzású kukorica után, vagy ha már ősszel felgyomosodot a terület, akkor más a helyzet. Bár tavasztól kapható az NZ-re lúdtalpkapa. Inkább az, mint a finisher. Van itt, aki finisherrel dolgozik, hát 5-ből 1x van jó munkája, a többi galuska. A körösladányi tsz viszont sokéve a lazításos technológiát alkalmazza, és tavasszal láttam a 2 MT700-ast 2 NZA-val. Na az finom cucc. Ettől nehezebb munkagépet nem nagyon akarnék tavasszal a földjeimen látni.
Nekem a búzám alá egyik rész mélylazitva lett olyan 40cm mélyen.A másik 25cm mélyen szántva. Azt vettem észre,hogy eddig a mélylazitott jobban fejlödött.
De majd aratásig kiderül...Azt olvastam,hogy a buza hajszálgyökerei is lemennek kb még 1méter mélyre is igaz ez?
Jövö öszig meg ráérek eldönteni legyen-e szántva,vagy ne...a környékbe idén mindenki szántott!!
Ez pontosan így van. A kombinátor a szántásos művelés megágykészítője.
Forgatás nélkül el kel felejteni! Ami számításba jöhet, az talán csak az NZ agressive, de valójában az már átmenet a kombinátor és a sekéllyen járatható kultivátorok között...
Ami jó magágykészítő forgatás nélkül az a Carrier, a lemken kompaktor, feltéve hogy lúdtalpkapákkal szerelt, A horsch terrano, a Lemken Smaragd, a Vaderstad Swift, a John Deere MulchFiniser, és egyéb hasonló nagy munkaszélességű, kapás, vagy kapát és tárcsát is tartalmazó, sekély művelést végző eszközök!
De ezek alkalmazása is csak az esetek 30-50%-ban szükséges, és inkább a gazda szeme miatt kell, mintsem a növény igényei miatt...
Nyilván tudok ellenpéldát is említeni: 2010 ősze, repce alá "próbálkoztunk" a kultivátorral, jó talajt is csinált, csak közvetlen utána kapott vagy 70 mm esőt, na olyan mocsár lett belőle, hogy traktorral nemigen kellett rámenni, mert egyszerűen levágott benne tengelyig. Egyszerűen más gondolkodást is kíván ez a művelés, ahogy én látom, a kukorica is lassabban indul meg benne, mint a szántottban, talán azért mert nehezebben is melegszik át a talaj. Szóval minden műveletet inkább kicsit később kezdeni, mint a szántásos művelésnél.
Az idei évből nem nagyon kel kiindulni, akár termésekről, termesztés-technológiáról, akár magágykészítésről beszélünk. Tavaly ősszel az idei zöldugart 1 sor tárcsával alapoztam meg. Aztán tavasszal 1 sor kombinátor a felkelt földön, és kész. Idén kíváncsi leszek ugyanerre a technológiára. Majd elválik.
Valószínűleg attól, hogy sokkal könnyebben szárad a teteje, mint a lezárt kultivátorozott sima felszín. Én a kultizott területre először április 20.-n mentem rá magágykészítéssel, aztán el is vetettem azonnal. Semmivel nem lett rosszabb, mint a szántott.
Kötött talajon a tavaszi rövidtárcsázás is halál. A Carrier hengere pl. durva szalonnacsíkokat hagy, ahogy a hengerre tapadó nedves földet lenyúzza róla a tisztító. Persze akik szántás nélkül dolgoznak, sokszor rákényszerülnek tavasszal a rövidtárcsára, az NZA vagy a Güttler Supermax kaliberű kombinátor munkájára. Csak valahogy az a helyzet, hogy valamiért ezek a talajközpontú munkagépek tavaszal nem éppen talajközpontú művelésre sarkallják az embert. Visszatérve a kiindulási kérdésre ez tényleg érdekes, hogy a szántott talaj mitől liszt, a többi meg mitől nem?
Ez egy klasszikus példája a hibázásnak...mert a szokásostól eltérő alapművelésnél nem a szokásos eszkőzőket elővenni tavasszal(ami megint beruházás igęnyes és ezért nem fog ez elterjedni mimdenhol) hanem a rövidtárcsát ęs akkor nem lesz ilyen gond...idén viszont mindegyik módszert könnyen lehetett elművelni tavasszal,de ez kívételes ajándék ugy min az ide szántás mimimális gázolaj igénye ill a minősége
Arról még nem esett szó eddig, hogy miért van az, hogy kötött talajon több esetben (általában nagyobb téli csapadék, vagy hiretelen hóolvadás után) az ősszel tárcsázott, gruberozott, top downozott, disc ripperezet talajon a gyengépbb kombinátorok szinte szikrát vetnek, és komolyabban galuskáznak, amíg egy szántáson liszt a munka. Még akkor is, ha már kora ősszel fel lett szántva, és nem lett bolygatva, tehát már ősszel megázott párszor? Volt már olyan, hogy késő ősszel dr-ezett föld mellett volt szántás, és a dr-ezett földön ment a pofára esés, mert szinte csak 5cm-es görcsökben szakította fel a kombinátor, a szántottat meg szépen lehetett művelni. Én is sokszor tapasztalom, hogy a lazító nyomában alulról felhozott föld tavasszal sokkal finomabb a munkagép után, mint a csíkok között.
Ez miért van?
Nálam az eddigi években látottak alapján a következő a nézet:
1. Az első művelő elem simító legyen, ez mindig jól jön. A Kovácsker fogasra is akarok előre szerelni, ill. a kombinátoromon hátulról előre rakni. Ha hátul van, akkor egyenetlen területen a kapák egy része nem is éri a földet, a másik meg túl mélyen jár, aminek errefelé galuskázás lesz a következménye.
2. Ha a gyomirtó hatás nem lényeges, ill. kellően puha a talaj, akkor a simító után fogas legyen, mögötte egy kisebb fajta (nekem kb. 60-as van) u vagy I vas, ami a fogak nyomait kisimítja.
3. Tavasszal a pálcás henger szinte felesleges, de pl. a Kongskilde hengere ragadós talajon is valóban később ragad be, mint a hagyományos pálcás henger.
4. Ahol a kombinátor még galuskáz, ott sokszor a fogas szinte lisztet csinál, úgyhogy az utóbit preferálom, illetve az olyan kombinátorkapát, amin a hegyek szinte függőlegesen állnak. Sajna már ez utóbbira későn találtam rá, így csak görbe van itthon, de jobbára úgyis csak akkor használom, amikor gyomot is kell irtani, akkor meg a kis lúdtalpkapával megy. Pl. most ősszel a napra árvakelés ellen a búza magágykészítéskor.
Ezek alapján én ezek közül vennék: Fogas (Kovácsker, vagy egyéb), NZ Mini v. NZ Aggressive, Kongskilde Vibromaster.
12373 hozzászólás
Mondjuk komplex műtrágyát egyébként is rakok ki minden ősszel.
Most is kiment 250kg/ha 3x16-os anyag plusz meglett szórva egy nagyobb tábla 500q juhganajjal is hagy szóljon
Válasz #9622. hozzászólásra
Majd a vetésforgó pótolja.
V?lasz #9622 hozz?sz?l?sra
Ăgy igaz! Szervesanyagot, szenet nem lehet mĹątrĂĄgyĂĄval pĂłtolni!!!
Válasz #9620. hozzászólásra
Ahol lehoztad a szárat pótolni kellett volna tápanyagot neki.
Ahonnan levettük a górét idén azt a 65bálácskát az a tábla meglett szórva 500q/ha szerves trágyával.
Válasz #9613. hozzászólásra
Véleményem szerint nem mindegy,hogy 10-20-vagy 30 mázsás vasat húzok tavasszal.Mindenkinek a saját talajára,a legkönnyebbet kell.
Válasz #9602. hozzászólásra
Én csak a saját fűteni valót viszem le.Többet senkinek egy szál szalmát se.2011-be volt egy darab kukoricám,szép sűrű,100 mázsa/ha adott.Ebből a közepéből felbáláztunk egy pár hektárt,a többin maradt a szármaradvány.Ősszel szántva,2012-be napraforgó ment.A felbálázott szár helyén,a napraforgó szemmel láthatóan kissebb volt,és a virágzás se akkor volt,mikor a többi.Most ősszel búza ment bele,és hihetetlen,de ezen a részen,a búza is sárgább.Szóval,én a saját területemen,a saját szememmel tapasztaltam,a szármaradvány pozitív hatását.
Válasz #9618. hozzászólásra
Igen, de én úgy mondanám ezt, hogy a rövidtárcsa mellet egy TD féleség meg egy ilyen könnyű finisher.
Rövidtárcsa kell aki egyszer megízleli nem enged belőle.
Amúgy 4-5milla között adják ezt a 6méteres finishert az még nem is annyira sok, gondolom egy profi bird nem annyi lenne, anyagában meg jó a Kühne kimondotan tartós hosszútávú dolgokat készít, lásd kondor ekék.
Válasz #9616. hozzászólásra
Jaaa! Értem már az tényleg más tetszik tetszik, de az ilyenekkel meg az a bajom hogy nem tudom ki lehet-e váltani velük a rövidtárcsát, mert ha nem akkor nem nyerő nehogy már halomra vegyük ezeket a mindenféle millós vasakat.
Igazából az lenne a jó ha egy ilyen meg egy TD kategóriás gép kiváltaná a gazdaságból a kombinátort, meg mindenféle tárcsát is és akkor lenne talajközpontúság extra befektetések nélkül is.
Válasz #9615. hozzászólásra
ugyan olyan mint ez a profi bird csak még könyebb hengerrel
Válasz #9614. hozzászólásra
Kettő kulti van a link alatt helló!
Az első a nehézkulti én a másodikra gondoltam!
6méteres olyan nagy széles nonstop laprúgós kislúdtalpas kapákkal hátul kaparópálcákkal.
Válasz #9613. hozzászólásra
Ez már inkább!
Különben az előzőre visszatérve én preferálom a magyar gépeket, de a Kühnének még egy egyetlen gépe nem győzött meg igazán, mondjuk az uj rövidtárcsát még csak az omékon láttam talán az jó.
Válasz #9612. hozzászólásra
Ez inkább Top-down kategória mint mulch finisher. Nekem nem annyira jön be, Bábolnán láttam bemutatón ott sem nyűgözött le, az a henger a hátulján elégtelen amúgy. És drága gép is úgy rémlik. Annak idején ez is képben volt mielőtt kultit vettünk.
Válasz #9612. hozzászólásra
VT tárcsasor az elején, lúdtalp kapával 15cm, lándzsás kapával 25 cm mélységig.
ITT VAN NI mulch finishercsak elérhető áron!!!
Eddig el is kerülte figyelmemet, magágyat készíteni fínoman nem gyúrva!
és tarlót hántani is
Jó kis gépkapcsolat
http://www.youtube.com/watch?v=92KhcaQnENg&feature=relmfu
Válasz #9608. hozzászólásra
Így van. A tömör talaj pórustere kevesebb mint 40%, míg a szántott talaj pórustérfogata elérheti a 60%-ot is. Lazítással 48-52% (ez az ideális) hézagtérfogat alakítható ki. A talaj persze ülepedik, valamint a hengerezéssel is csökken a talaj lazultsága.
Az ismétlődő fagyás és olvadás hatására a feltalajban előbb a nagyobb, majd a kisebb pórusokból is elpárolog a víz, ezért is veszélyes őszi szántáskor nagy vízvesztő felületet hagyni.
A szántás azért munkálható el szépen, mert sokkal jobban kiszárad, mint egy kultivátorozott, hengerrel visszazárt talaj. A kultivátorozott talajnak viszont kisebb a lazultsága, tömörebb, de sokkal jobban megőrzi a vizet, ezért nehezebb belőle magágyat készíteni.
Válasz #9607. hozzászólásra
Feconak? Erről a sikerről azért mondhatna valamit...
Válasz #9606. hozzászólásra
Lehet, hogy csak az az oka ennek hogy amikor ugyan abban az időpontban próbálkozol a szántott földön az jobban meg van már száradva a lezáratlansága, meg amiatt, hogy nem tart vissza nedvességet a mulcs. A mulcsos meg még érthető módon nevesebb ezért nem jó még a munka.
A másik ok lehet, hogy a szántott föld lazább, nagyobb a pórustérfogata ezért is másképp viselkedik, egy kultivátor eleve nem lazít annyira intenzíven mint az eke, kevesebb levegő kerül a talajba, ráadásul még a henger erre rá is tömörít, a szántásnál meg nincs semmi visszazárás.
Szóval a kultivátor után tömörebb gancásabb a föld.
Válasz #9589. hozzászólásra
Ja amúgy gratulálok a kukorica termésverseny eredményéhez!
Válasz #9589. hozzászólásra
Én mindent értek, csak vannak évek, amikor errefelé márciustól április végéig nincs olyan talajállapot, amikor a finishernek jó munkája lenne. És ahol 500 Ha kapást kell elnyomni, ott nem várhatnak örökké. Akkor maradnak a hagyományos eszközök. Na de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy vajon mitől van, hogy ezek a "nem megfordított" talajok mintha összeiszapolódnának tavaszra. A 20cm alól jött talajrészek, rögök, meg lisztté válnak?
Válasz #9603. hozzászólásra
javítom: nem csapadékot, hanem talajnedvességet...
Válasz #9602. hozzászólásra
(mármint "megfojtattom"
Válasz #9601. hozzászólásra
Ez dicséretes, állattartásban elfogadható a föld ilyen szintű újabb "kizsákmányolása, csak sajnos sokan akiknek maximum 2 kacsájuk van is bebáláztatják és potom pénzért eladják. Holott ha visszaforgatták volna, vagy egy idei évhez hasonló perzselő napsütésben megfogták volna vele a csapadékot, a terményen többet fogtak volna...
Válasz #9600. hozzászólásra
Één...15ezer hektáronként és azonnal(kicsit kössenek bele ebbe aztán majd fojtattom
Válasz #9600. hozzászólásra
Mi nem!
Vagy 100-at tekerünk évente jószág alá, illetve zabszalmát szotunk még takarmány kiegészítésnek. Volt olyan év hogy nagyon kevés volt a széna akkor többet egyébként csak valamennyit hogy legyen egy kis változatosság a bariknak hehe
Meg 65db kukorica góré bálát csináltunk idén, van két marhánk meg lehet jön még 13db hozzájuk aztán ennyi.
de eladni soha semmit
Látom itt alább mentek a különféle értekezések, hogy mulch-os vagy szármaradvány nélküli, már ha talajközpontú művelésnél járunk arra lennék kíváncsi, hogy ki az aki eladja a szalmát a gabona után?
Válasz #9598. hozzászólásra
no tán JD-re cserélte? nem bír a ződ vérivel
pedig az anno felrakott videon elég pöpecnek nézett ki.
Válasz #9597. hozzászólásra
Sokminden kéne az a baj talán sosem lenne ennek vége hehe
Feco White-ját kívánom!!!! Az való ide én szeretném és becsülném nem úgy mint Ő aki lecseréli kibaxxa az eresz alá oszt cső.... a hálátlanja
Válasz #9592. hozzászólásra
...és közben meg jókat mosolyogtam a bajszom alatt"
...különben neked is elkelne egy terradig,persze csak a vetőgép után
Pont azért nem válaszoltam ebbe az írányba,mert vártam mikor ugrasz rá
EZ ZSILETT CUCC!!!
Különben meg ezért a legjobb eszköz egy Simba Solo vagy Framest Condisk, ezek megtárcsázzák tisztességesen a talaj felső részét, sőt a bitang súlyuk és leszorító erejük végett jobban belemennek a nagy tárcsalapok mint síma tárcsánál tehát akár egy 20centis szántásmélységet már csak a tárcsa is eltud érni simán a késekkel meg aládolgozol egy menetben és kész.
Az őszi lazításoknál meg az van hogy előkell tárcsázni neki! Ezzel a lépéssel lesz egy megművelt felső 10-15centi szétfagyni való magágynak való, aztán ráhúzva lazítót meg lefelé is rendezkedik ugye.
Persze az újfajta vogel típusú intenzíven keverő lazítóknál ez már nem szükséges, csak ha régiféle vagy nagy késtávolságú a történet akkor.
Nekünk most rengeteg terület így van megcsinálva a rongy fődek is, meg van sok amin rajtahagyom a zöldtrágyát úgy ahogy van, egyiken csak 30centi magas másikon meg 140 de általában derékig érnek. Ezek mind tárcsázott tarlóra húzott nyárvégi ősz eleji lazításokban vannak amúgy
Válasz #9590. hozzászólásra
Ez egy príma szerszám!
Hengeres kivitele is zsilett mert ékgyűrűs!
a forgókapás meg megint szép talajfelszínt hagy maga után
Válasz #9579. hozzászólásra
Az a kijelentés, hogy tavasszal a rövid tárcsázás halál az nem igaz!
Hangsúlyozom, mindent megfelelő időben kell elvégezni, nem rögtön akkor amikor talajra tudsz menni leghamarabb.
Ennek az a lényege, hogy várhatsz vele nyugodtan, nem kell sietni mivel nemfog száradni a talajod egyengetett síma felszíned van. Megvárod ameddig nem ragad a felső 10centi keményen és lehúzod sekélyen. Én úgy szoktam, hogy kb 8centire futnak a tárcsalapok talajban, így a felső fellazított réteg lesz a magágy, alatta az érintetlen fogósabb vetőpadba meg nyomja bele a pro-kerék a magot és ollyan kelés van mint a mese, nincs ez lekésve semmihez képest, csak egy lyukas rossz szántáshoz képest egyenletesebb, illetve kikel minden tő.
Plusz megint mondom hogy a carrier hengere tavaszra nehéz! Az ékgyűrűs henger nemtud úgy feltapadni nedvesben sem mint a carrier! Nem azt mondom hogy a vader henger hamarabb betapad, hanem azt amit írsz, hogy esztergálódik lefelé róla a szíjj, a vogelnél nincsen ilyen, nincsen galuska nincsen szíjj nincsen olyan sárkaparó mint a nehéz vader hengernél viszont nem is tapad be és tavasszal ez talajközpontú az már biztos!
Éppen azvan hogy kombinátorral csak galuskáztattam a fődeket amióta meg a rövidtárcsát húzzuk fínom egyenletes kíméletes magágyak vannak.
Szántásra meg a simítós fogas mindig jó, meg is szélesítem tavaszra 8méteresre.
Válasz #9577. hozzászólásra
ezért van hogy sok helyen nem volt "divat" a szántás nélküli talajművelés!nem lehetett mellőzni a talaj átforditását mert akkor az történt mint amit meséltél.
hozzáteszem van rá példa hogy a szántás ellenére is azok a bizonyos foltok szintén durvák tudnak lenni (kohosalak méretű).mi is művelünk ilyen földeket igy ezeket a földeket sakk táblának csúfoljuk.
Válasz #9589. hozzászólásra
Erről véleményt?Nekem tetszik,tavasszal,őszi lazítósba.
Válasz #9587. hozzászólásra
nem a szármaradványokon van a hangsúly, hanem a talaj anyagával...
pont Te mondtad lentebb, hogy a kombinátor csak szikrázik a tetején! Hát ezért kell ezeket elfelejteni! Vagy tönkre megy, vagy nem dolgozik...
Amúgy a Multch tiller - Mulch Finiser párosnak bámulatos munkája van, ha valaki tudja használni. csak ezek vannak kevesen...
Válasz #9586. hozzászólásra
Válasz #9584. hozzászólásra
És ha a felszínen nem nagyon van mulch, akkor miért ne lehetne hagyományos eszközöket használni felszínegyengetés céljára, mert gondolom te is úgy értetted, nem klasszikus értelemben véve magágykészítésről beszéltél. Mondjuk nem 100%-os zúzású kukorica után, vagy ha már ősszel felgyomosodot a terület, akkor más a helyzet. Bár tavasztól kapható az NZ-re lúdtalpkapa. Inkább az, mint a finisher. Van itt, aki finisherrel dolgozik, hát 5-ből 1x van jó munkája, a többi galuska. A körösladányi tsz viszont sokéve a lazításos technológiát alkalmazza, és tavasszal láttam a 2 MT700-ast 2 NZA-val. Na az finom cucc. Ettől nehezebb munkagépet nem nagyon akarnék tavasszal a földjeimen látni.
Válasz #9584. hozzászólásra
Itt a forgatás nélküli tavaszi magágykészítő!
Nekem a búzám alá egyik rész mélylazitva lett olyan 40cm mélyen.A másik 25cm mélyen szántva. Azt vettem észre,hogy eddig a mélylazitott jobban fejlödött.
De majd aratásig kiderül...Azt olvastam,hogy a buza hajszálgyökerei is lemennek kb még 1méter mélyre is igaz ez?
Jövö öszig meg ráérek eldönteni legyen-e szántva,vagy ne...a környékbe idén mindenki szántott!!
Válasz #9578. hozzászólásra
Ez pontosan így van. A kombinátor a szántásos művelés megágykészítője.
Forgatás nélkül el kel felejteni! Ami számításba jöhet, az talán csak az NZ agressive, de valójában az már átmenet a kombinátor és a sekéllyen járatható kultivátorok között...
Ami jó magágykészítő forgatás nélkül az a Carrier, a lemken kompaktor, feltéve hogy lúdtalpkapákkal szerelt, A horsch terrano, a Lemken Smaragd, a Vaderstad Swift, a John Deere MulchFiniser, és egyéb hasonló nagy munkaszélességű, kapás, vagy kapát és tárcsát is tartalmazó, sekély művelést végző eszközök!
De ezek alkalmazása is csak az esetek 30-50%-ban szükséges, és inkább a gazda szeme miatt kell, mintsem a növény igényei miatt...
Válasz #9567. hozzászólásra
A második képen úgy látom van benne tömör réteg rendesen.
Fagyon aggy neki egy tárcsát és jó lesz
Válasz #9581. hozzászólásra
Nyilván tudok ellenpéldát is említeni: 2010 ősze, repce alá "próbálkoztunk" a kultivátorral, jó talajt is csinált, csak közvetlen utána kapott vagy 70 mm esőt, na olyan mocsár lett belőle, hogy traktorral nemigen kellett rámenni, mert egyszerűen levágott benne tengelyig. Egyszerűen más gondolkodást is kíván ez a művelés, ahogy én látom, a kukorica is lassabban indul meg benne, mint a szántottban, talán azért mert nehezebben is melegszik át a talaj. Szóval minden műveletet inkább kicsit később kezdeni, mint a szántásos művelésnél.
Válasz #9580. hozzászólásra
Az idei évből nem nagyon kel kiindulni, akár termésekről, termesztés-technológiáról, akár magágykészítésről beszélünk. Tavaly ősszel az idei zöldugart 1 sor tárcsával alapoztam meg. Aztán tavasszal 1 sor kombinátor a felkelt földön, és kész. Idén kíváncsi leszek ugyanerre a technológiára. Majd elválik.
Válasz #9579. hozzászólásra
Valószínűleg attól, hogy sokkal könnyebben szárad a teteje, mint a lezárt kultivátorozott sima felszín. Én a kultizott területre először április 20.-n mentem rá magágykészítéssel, aztán el is vetettem azonnal. Semmivel nem lett rosszabb, mint a szántott.
Válasz #9578. hozzászólásra
Kötött talajon a tavaszi rövidtárcsázás is halál. A Carrier hengere pl. durva szalonnacsíkokat hagy, ahogy a hengerre tapadó nedves földet lenyúzza róla a tisztító. Persze akik szántás nélkül dolgoznak, sokszor rákényszerülnek tavasszal a rövidtárcsára, az NZA vagy a Güttler Supermax kaliberű kombinátor munkájára. Csak valahogy az a helyzet, hogy valamiért ezek a talajközpontú munkagépek tavaszal nem éppen talajközpontú művelésre sarkallják az embert. Visszatérve a kiindulási kérdésre ez tényleg érdekes, hogy a szántott talaj mitől liszt, a többi meg mitől nem?
Válasz #9577. hozzászólásra
Ez egy klasszikus példája a hibázásnak...mert a szokásostól eltérő alapművelésnél nem a szokásos eszkőzőket elővenni tavasszal(ami megint beruházás igęnyes és ezért nem fog ez elterjedni mimdenhol) hanem a rövidtárcsát ęs akkor nem lesz ilyen gond...idén viszont mindegyik módszert könnyen lehetett elművelni tavasszal,de ez kívételes ajándék ugy min az ide szántás mimimális gázolaj igénye ill a minősége
Arról még nem esett szó eddig, hogy miért van az, hogy kötött talajon több esetben (általában nagyobb téli csapadék, vagy hiretelen hóolvadás után) az ősszel tárcsázott, gruberozott, top downozott, disc ripperezet talajon a gyengépbb kombinátorok szinte szikrát vetnek, és komolyabban galuskáznak, amíg egy szántáson liszt a munka. Még akkor is, ha már kora ősszel fel lett szántva, és nem lett bolygatva, tehát már ősszel megázott párszor? Volt már olyan, hogy késő ősszel dr-ezett föld mellett volt szántás, és a dr-ezett földön ment a pofára esés, mert szinte csak 5cm-es görcsökben szakította fel a kombinátor, a szántottat meg szépen lehetett művelni. Én is sokszor tapasztalom, hogy a lazító nyomában alulról felhozott föld tavasszal sokkal finomabb a munkagép után, mint a csíkok között.
Ez miért van?
Nálam az eddigi években látottak alapján a következő a nézet:
1. Az első művelő elem simító legyen, ez mindig jól jön. A Kovácsker fogasra is akarok előre szerelni, ill. a kombinátoromon hátulról előre rakni. Ha hátul van, akkor egyenetlen területen a kapák egy része nem is éri a földet, a másik meg túl mélyen jár, aminek errefelé galuskázás lesz a következménye.
2. Ha a gyomirtó hatás nem lényeges, ill. kellően puha a talaj, akkor a simító után fogas legyen, mögötte egy kisebb fajta (nekem kb. 60-as van) u vagy I vas, ami a fogak nyomait kisimítja.
3. Tavasszal a pálcás henger szinte felesleges, de pl. a Kongskilde hengere ragadós talajon is valóban később ragad be, mint a hagyományos pálcás henger.
4. Ahol a kombinátor még galuskáz, ott sokszor a fogas szinte lisztet csinál, úgyhogy az utóbit preferálom, illetve az olyan kombinátorkapát, amin a hegyek szinte függőlegesen állnak. Sajna már ez utóbbira későn találtam rá, így csak görbe van itthon, de jobbára úgyis csak akkor használom, amikor gyomot is kell irtani, akkor meg a kis lúdtalpkapával megy. Pl. most ősszel a napra árvakelés ellen a búza magágykészítéskor.
Ezek alapján én ezek közül vennék: Fogas (Kovácsker, vagy egyéb), NZ Mini v. NZ Aggressive, Kongskilde Vibromaster.