Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak639 FtBenzin árak631 FtEUR404.04 FtUSD392.16 FtCHF430.11 FtGBP484.03 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Mf-es? #9054. hozzászólásáraakkor majd áskálódok, van-e saját gilisztám.
ha találok, adok nekik búgatóport, hogy jobban gerjedjenek egymásra és sokasodjanak
azért a költségeknek is van minden gazdálkodásban, így gondolom nálad is ésszerű határa.
Már nem fiatalok a bokrok, valsz már leáldozóban van nekik, de a lehetőségekhez mérten szeretném ezt kitolni, ill. szép és hasznos öregkort biztosítani nekik
Válasz Mf-es? #9053. hozzászólásáraDe ha nem szeretnek ott hiába viszed oda... csak dolgozol vele, nem? Ha megfelelőek a körülmények szaporodnak úgyis.
Válasz Dave #9050. hozzászólásáraAKG-ban vállaltam a sorközök gyepes felszínének kialakítását/megtartását. Ezért kell, hogy legyen. Meg amúgy sem szeretném/tudnám feketére művelni, meg akkor a kombájnt sem tudom végighúzni rajta, főleg, ha van két csepp eső.
Ribizlis, nem bodzás, de a lényegen nem változtat.
Rovarírtás van (levéltetű, meg van saját farontó bogara) és gombaölőzés (liszharmat, levélfoltosság, vesszőbetegségek).
Meg ekkor szoktam kinyomni levéltrágyát.
Milyen takarónövényre gondolsz? Ha lazítani akarnák, ahhoz karós gyökerű kell, és ha nem akarok kárt csinálni, virágzás előtt determinálni kell (lekaszálom) vagy kifagy.
Ha a folyamatos takarást pl perje vagy here adja, köv. évben megint kell közé vetnem karós gyökerűt, de akkor megint ott vagyok, ahol most, hogy hiába szórom közé, mert nem kel ki a bundából, vagy kell vmi ami közéhúzza
Válasz Mf-es? #9048. hozzászólásáraez komoly, vagy vicc?
Van tényleges hatása? nem csak a 80as évek piramisjátéka volt?
Van még aki csinálja ezt? a Hirdető egyébként földim, de még a nevét sem hallottam, nem hogy ezzel foglalkozik vki. meg ezen az áron nem egész költséghatékony, 3500/kg, van vagy 33ezer tövem, az kb 115millióra jön ki. A földet 7ért vettem. Akkor inkább pusztuljon az összes és lesz kukoricás
Válasz ND #9047. hozzászólásáraMiért kell gyepnek lennie amúgy a sorok között?
Ha valahogy megtudnád oldani a takarónövényezést, gondod egy része lassacskán javulna. Nem elég vagy jó takarás a folyamatos takarónövény keverék, a gazok helyett?
Másik baj lehet, milyen növényvédelem van egy bodzásban? pl gombaölő szeres kezelés van?
Válasz Dave #9044. hozzászólásáraTeljesen igazad van.
Az ellentmondásokat én is érzem, de saját kútfőből nem tudom feloldani őket, ezért kérek segítséget, hogy a több -limitált- lehetőségből melyikkel teszek több jót a növényeimnek, amit ők meghálálnak.
A talajélet javítása lenne az én célom is, csak a kérdés, hogy mi szükséges ehhez?
Az itt összeszedett tudásom szerint, a talajélet feltétele az állandó növényi borítottság, aktív gyökérélet. Ez nálam sztem megvan, mivel a haszonnövény állandó kultúra, a sorköz meg folyamatos gyep.
A kérdés, hogy milyen a talajélet minősége? Na ezt nem tudom megítélni.
Az is jogos, hogy azzal, hogy a sor mellé vetek vmit konkurenciát csinálhatok a haszonnövénynek. Kérdés hogy mekkkorát, milyen téren, és nagyobb-e a hozadéka, mint az általa okozott kár, ill. mi az a növény, technológia, távolság? amivel ezt minimalizálni tudom
Válasz kacar #9039. hozzászólásáraigen, álmaimban szerepel egy ilyen (akár házilag is), meg az MF36xx is ami húzza a videó elején.
Csak az a baj, hogy a portán álló 30éves (születésekor még papíron) 25lóból álló ménes felemelt kapákkal sem húz el egy ilyen/hasonló vasat, nem hogy a 6 kapát (vagy akár 3-at) berángassa valamennyire is az "ősgyepbe"
Van aki bérbe csinál ilyet? Hogy lehet ilyet megtudni?
Kérdezzem meg a Güttlert, kinek adtak el ilyet a környéken? úgyse mondják meg, + én sem szívesen mennék másnak ha nekem lenne.
Ha alkalmasak a körülmények mindenki a magáét csinálja, ha meg nem, nekem se jöjjön kártokozni sok pénzért
Válasz ND #9041. hozzászólásáraGondold át szerintem miket szeretnél mert ellent mondasz saját magadnak. Valószínű a talajéletet kellene javítani, hogy a növények is jól érezzék magukat. Ha a növény köré vetsz valamit, az nem használja majd el a vizet? Sorközt javítani valami takarónövényzettel esetleg, ami majd egyszer elindul a sorok felé is, és a növényeken segíteni pl komposztal, komposztteával, de ebben Netparaszt tudna segíteni.
Válasz Netparaszt #9029. hozzászólásáraAzért írtam hogy próba kérdése. Nálam a szalma alól..és a védett..némi párát érő elhullott TR is ki kelt. Azért agyaltam a fűbe vetésen, mivel mikor már a sarj hajtást a töltés lábában is csak zúzzák őszi szemle előtt. Ilyenkor a fű már alig nől, gyakorlatilag "készül a télre". Azért gondoltam hogy egy próbát megért volna.
Válasz .Feco. #9037. hozzászólásáracsak abból indultam ki, hogy a gyepes bodzásban is megemelte a bodzafát a videóban.
ha meg a bokortól 1-1,5 méterre lazítok (bárhogy)az segít a növényemnek? attól nem marad alatta a tömörödött talaj? Hogy lesznek alatta/mellette kapillárisok, hogy szárazságban fel tudja venni a mélyebben lévő talajnedvességet? (mert értelmezésem szerint ez a lazítás lényege, tévedek?)
Nem még inkább elveszem tőle ezáltal a vizet?
A sorköz lazításának annyi előnyét látom, hogy ott megemelkedne a talaj, és esetleg a bokrok felé szolgálna a víz eső után, mert jelenleg a mozgatatlanság és sok taposás miatt (évi 3-4 kaszálás és kb ugyanennyi permetezés ugyan abban a nyomban) eléggé meg van szállva a sorok közepe, kb 20 centis "bakháton" vannak a bokrok a sorközhöz képest
Válasz ND #9035. hozzászólásáraAzért ez a visszatömörödés, és ahogy vázoltad azért messze nem így van... az első eső közel sem fogja visszatömöríteni, kicsit sarkalatos példa, de ha egy nap alatt esik 100mm, az talán, de mivel írtad h füves, így az védi majd az esőtől...
Válasz ND #9026. hozzászólásáraEz a verda bevet a gyepbe is és nem mellékesen elvágja a jelenlegi növényzet gyökereit is. Vázat kapát gondolom össze tudnál dobni a te méretedre , a magadagolásra nincs ötletem. https://youtu.be/uVI2dfuzQ8I
Válasz ND #9035. hozzászólásárane a bokor tövét hanem a sorközt lazítsd, meg ne felejtsd el, hogy fűvel borított a sorközöd, azért az nem pont ugyanolyan. Amúgy egy ilyen lazítás után és beszórnám herefélével, TR-el meg mustárra az első eső előtt, és akkor kikelhetne...
Válasz .Feco. #9033. hozzászólásáramár ezt is néztem.
Viszont u.az a félelmem, mint a lazítással - sőt!- hogy ha alárobbantok levegővel, akkor az 5-10cm mélyen, kb fél méteres körben elterülő bojtos gyökérzetével a bokrom úgy repül el, hogy öröm lesz nézni.
Egyébként az eljárás leírásában is benne van, hogy átmeneti javulást hoz, lényegében az első eső után visszatömörödik a talaj. ahhoz meg nagyon drága.
durva hasonlat: veszel egy veder homokot, belefújsz kompresszorral -> fellazul. öntessz rá vizet, megszárad/átcsorog rajta olyan lesz, mint előtte
Válasz ND #9032. hozzászólásáraJùli vègèn próbáltam,ritka lucernàra. De,közte gyepszerű fű volt. Meg,elegyenitett korai krumpkiföldre. Ahol zöldre szòrtam,semmi nem lett. Màshol kiket,legyökerezett. 30fok felett eső után sem kelt ki. Talán, hülye hasonlat,de ahova a bùza lehull,aztán kicsiràzik,ott a mustàr,retek stb.. Is..
Válasz Netparaszt #9030. hozzászólásáraelsősorban jobb csapadékhasznosítás miatt gondoltam rá, mert az a ritka eső ami van is nehezebben hatol a talajba egy a gyep miatt, kettő mert nagyon tömörödött a talaj, vagy 15éve semmi bolygatás nem volt benne.
Kezd látszani a növényeken, hogy nagyon megviseli őket (sok, egyre több szárad).
Továbbá valsz a talaj sem érzi vmi jól magát, nagyon sok helyen felütötte a fejét a moha, ami ahogy tudom a káros tömörödöttség és levegőtlenség jele.
Talajproblémám még, hogy 0 a szénsavas mész tartalma, de ezen a lazítás nem segít.
Viszont ezt úgy kellene növelni, hogy a talaj savas marad (5.5-6?), mert a ribizli azt szereti. Most (4,5)5 körül van.
Válasz ND #9026. hozzászólásáraEgyszer már volt hasolnló kérdés itt. Kis porhanyós felszint csinálni, szerintem jó lehet egy levél szupernehéz borona, esetleg utánaakaszthatsz még egy hengert, ami lehetne mondjuk 200-as vascsőből amiben beton van.
Válasz Vinkó75 #9024. hozzászólására A boronált gyepet felül lehet vetni fűféle meg pillangós aprómaggal, de a TR csak akkor nő jól, ha van N felesleg. Az pedig egy gyepben általában nincs, mert felveszik a füvek, mielőtt ő fejlődni tudna.
Válasz ND #9023. hozzászólására Nagyjából semmi nem lenne belőle, ne pocsékold a magot, de még ha akár egy RADdal veted bele a gyep szinte észrevehetetlen hasításával, akkor sem lenne belőle, mert elnyom a gyep mindent. Mi volna egyébként a célja egy ilyen akciónak?
Válasz Mf-es? #9025. hozzászólásárald előbb.
Bocs hogy rád utaltam, de a Te esetedhez tudtam leginkább hasonlítani a helyzetem.
Nézelődök-szemezgetek-beillesztek, mint ahogy Te is írtad korábban
Válasz Vinkó75 #9024. hozzászólásáraköszi, ez rendben is lenne szántóföldön megfelelő gépparkkal.
Viszont nekem feketeribizlim van 1-1.5m magas (és terméssel berakva ilyen szélességben két oldalra szétboruló bokrokkal) 3m-es sortávval,
amibe a portán lévő T25 is visítva fér el.
Lazítót ez a paripa nem igazán bír el, és erősen fázok a mechanikai lazítástól, mert a ribizli gyökere 5-15cm mélységig hatol csak le, nem is nagy területen szétterülve. Ha lazítóval megemelem a talajt, lehet, hogy már nem lesz gondom a betakarítással, mert addigra kipusztul az ültetvény, mert a mozgatástól kiforgatódnak a bokrok. Ezért lazítanák vhogy fizikai mozgatás nélkül, pl retekkel.
Vetőgépből max a lovas ami befér a sorok közé, de az meg kizárt hogy behúzza a magot a gyepbe, továbbá a bokrok mint írtam eléggé kilógnak a sorból, kb 30-40cm max a hely a szétterült ágak alatt, így még a lovassal sem tudnék elég közel menni a sorhoz, hogy oda vessek, ezért maradna a vhogy bokor mellé szórás vagy vmi "kézi" tologatós vetőgép, ami szintén nem dolgozza be a magot.
Bokor alá benyúlós tárcsa ami 20-40cm szélességben művelne szintén nincs a portán jelenleg, amivel be tudnám dolgozni, ill magágyat tudnék csinálni neki.
Tervek/elképzelések vannak már rá, de hogy mikorra lesz megvalósítva, kérdéses.
Szóval eléggé a róka fogta csuka esete.
Ez a baj a kis területen művelt speciális kultúrákkal. Nincs rá kiforrott technológia, géppark, etc, amit bemegyek a bótba oszt megveszem.
Ezért olvasgatom a fórumot, kérdezgetek, kinek mi az ötlete, és MF-es módra próbálom összerakni a saját "technológiámat" a látott-hallott infók alapján saját lehetőségekhez igazítva.
Válasz ND #9023. hozzászólásáraPróba kérdése az egész. Gyakorlatilag legelőre a fű magot egy JD 740 elég erős rugókkal ellátott vetőgép szokta, alkalmanként felül vetni. A fűnél működik. Ha kiszórod és rá tudnád zúzni a szármaradványt...gondolom jobban menne. De egy tárcsás vetőgép egyenletesebben kijuttatná. És úgy rá zúzni a szármaradványt. Azért ahogy már nálam is tapasztaltabb felhasználók írták. A talajt azért nézd meg. Lehet egy lazító nem árt neki....előtte. Az az utána is lehet. lényeg a lazító emelve törjön...ne bolygatva. Igaz ha a kések előtt lenne egy tárcsás csoroszlya, még kíméletesebben hagyná a felszínt szerintem.
írtad Vinkó, hogy neked a járdafugában kiklet a TR.
Szerintetek ha egy kb 15 éve nem mozgatott gyepes területre kiszórnám a TR-t a felszínre (még nem tudom hogy, milyen eszközzel) bármiféle bedolgozás nélkül (AKG miatt a gyepet nem törhetem meg, meg gép sincs hozzá per pill.), mekkora esély lenne a kelésére?
Lehetne érdemi hatása vagy ebben a formában puszta pénzkidobás?
Válasz Netparaszt #9004. hozzászólásáraAz elmúlt pár évben nem volt gond a vízzel.Idő hiányában nem készült el a vetőegység a kultira,majd jövőre.Egy darabon ki fogom próbálni,nem érdekes a kiesés(eddig is volt olyan,hogy nem jött be és mégsem adom fel).
Válasz Pumás195 #9020. hozzászólásáraNagyon jó takarás kell. Mint írtam a TR...a szalma alól is ki kelt. Természetesen a járda lap fugák közül is..mivel véletlen hullott oda is a vetőgép leforgatásakor. A többi magnál nem tudom. Mivel most alapból TR..és zab keverékét raktam.
Mit szóltok arra, hogy gabona aratás előtt egy nappal szóróval elszórnám a zöldtrágya keveréket és utána jöhetne a kombájn, vajon megindulna a szalma alatt?
Válasz Muskátliszájú #9018. hozzászólására Remek keverék, augusztus első hetétől aug végéig vesd el, borsó őszi borsó legyen, hogy legyen még kötés tavasszal, az könnyen bomló szervesanyagot hagy.
Hali!
Ez milyen takarónövény keverék:
TR,napraforgó,borsó,bab,hajdina
Búza után akarom kukorica menne bele.
Cél talajlazítás,nit kötés,100%kifagyás
Ill. Búzatarlót akarom mélylazítani is(45cm)
Válasz trikolor5 #9016. hozzászólására A minimum talajműveléssel, takarónövényekkel ökóban is patyolat tisztán lehet tartani a területeket.
Annyira hatékony technológiák vannak, hogy vegyszer nélkül is el tudod tüntetni akár a fenyércirkot is 1-2 szezon alatt, ezt bármikor meg tudom mutatni neked az általam vezetett biogazdaságban is.
Válasz Netparaszt #9015. hozzászólásáraÚgy látom jártas vagy a témában ezért még kérdeznék. Ökológiai gazdálkodásban működhet-e a módszer? A gyomosodástól félek gyomírtás hiányában.
Válasz gergő07 #9012. hozzászólására Talajélet, tápanyaggazdálkodás és növényegészség szempontjából nem ajánlom.
A keverékek tompítják a keresztesvirágú dominancia hatását, de lehetőség szerint kerüld el a repce után a mustár/olajretek párost.
Válasz Netparaszt #8867. hozzászólásáraSzia! Én is szoktam repce után vetni. Olajretek, mustár, Tr. köles, zab, facéliát. Kérdésedből úgy veszem ki hogy nem repce után való a retek, mustár?
Válasz csoppika #9003. hozzászólásáraHat ezt neked kellene kitapasztalni mert nemtudom milyen foldon gazdallkodsz,nekem van ahol eleg ra egy honap eltelte utann egy kompaktor valahol nem az iden eleg volt lehet jovore nemlessz.
Válasz Mf-es? #9007. hozzászólásáraA tökéletes gyomirtás tartamhatására is oda kellene figyelni, mert még egy glifozát is 2-3 hétig odaveri az aprómagokat, hatékonyabb szerek megakadályozhatják az egész tervet.
Válasz Mf-es? #9007. hozzászólására Szerintem inkább beszéljünk, tesztnek tudok vinni olyan magokat, amit idén próbáltunk, meg nézzük meg tavasszal a földjeid, amibe szánnád, hogy elég víztartalék van-e bennük egy ilyen játékhoz.
A kelés nem szeptemberi, hanem akkor kel, amikor ki lett vetve, csak gyengébben fejlődik a kevesebb fény miatt, majd amikor kinyílik a lomb, akkor indul jobban fejlődésnek.
A szűk keresztmetszet még mindig a víz, egyébként simán lehetne közé vetni.
15357 hozzászólás
Válasz Mf-es? #9054. hozzászólásáraakkor majd áskálódok, van-e saját gilisztám.
ha találok, adok nekik búgatóport, hogy jobban gerjedjenek egymásra és sokasodjanak
azért a költségeknek is van minden gazdálkodásban, így gondolom nálad is ésszerű határa.
Már nem fiatalok a bokrok, valsz már leáldozóban van nekik, de a lehetőségekhez mérten szeretném ezt kitolni, ill. szép és hasznos öregkort biztosítani nekik
Válasz ND #9047. hozzászólásáraSzorj ki 35 t/ha marhatrágyát a mükakit hagyd el meglátod lesz talajélet meg gilisztád is.
Válasz Mf-es? #9053. hozzászólásáraDe ha nem szeretnek ott hiába viszed oda... csak dolgozol vele, nem? Ha megfelelőek a körülmények szaporodnak úgyis.
Válasz Mf-es? #9053. hozzászólásáraHa nincs giliszta,nincs talaj élet se.
Milyen idősek a fák,lehet életük alkonyán járnak.
Válasz ND #9051. hozzászólásáraAz biztos,hogy a giliszta lenne a leghatásosabb munkás.
A költségek,más téma.
Tenyészd magad.
Válasz Dave #9050. hozzászólásáraAKG-ban vállaltam a sorközök gyepes felszínének kialakítását/megtartását. Ezért kell, hogy legyen. Meg amúgy sem szeretném/tudnám feketére művelni, meg akkor a kombájnt sem tudom végighúzni rajta, főleg, ha van két csepp eső.
Ribizlis, nem bodzás, de a lényegen nem változtat.
Rovarírtás van (levéltetű, meg van saját farontó bogara) és gombaölőzés (liszharmat, levélfoltosság, vesszőbetegségek).
Meg ekkor szoktam kinyomni levéltrágyát.
Milyen takarónövényre gondolsz? Ha lazítani akarnák, ahhoz karós gyökerű kell, és ha nem akarok kárt csinálni, virágzás előtt determinálni kell (lekaszálom) vagy kifagy.
Ha a folyamatos takarást pl perje vagy here adja, köv. évben megint kell közé vetnem karós gyökerűt, de akkor megint ott vagyok, ahol most, hogy hiába szórom közé, mert nem kel ki a bundából, vagy kell vmi ami közéhúzza
Válasz Mf-es? #9048. hozzászólásáraez komoly, vagy vicc?
Van tényleges hatása? nem csak a 80as évek piramisjátéka volt?
Van még aki csinálja ezt? a Hirdető egyébként földim, de még a nevét sem hallottam, nem hogy ezzel foglalkozik vki. meg ezen az áron nem egész költséghatékony, 3500/kg, van vagy 33ezer tövem, az kb 115millióra jön ki. A földet 7ért vettem. Akkor inkább pusztuljon az összes és lesz kukoricás
Válasz ND #9047. hozzászólásáraMiért kell gyepnek lennie amúgy a sorok között?
Ha valahogy megtudnád oldani a takarónövényezést, gondod egy része lassacskán javulna. Nem elég vagy jó takarás a folyamatos takarónövény keverék, a gazok helyett?
Másik baj lehet, milyen növényvédelem van egy bodzásban? pl gombaölő szeres kezelés van?
Válasz ND #9045. hozzászólásáraGüttleresek úgy rémlik adnak referenciát .
Válasz ND #9047. hozzászólásáraTövenként,egy kg.-al betelepíteni.
Válasz Dave #9044. hozzászólásáraTeljesen igazad van.
Az ellentmondásokat én is érzem, de saját kútfőből nem tudom feloldani őket, ezért kérek segítséget, hogy a több -limitált- lehetőségből melyikkel teszek több jót a növényeimnek, amit ők meghálálnak.
A talajélet javítása lenne az én célom is, csak a kérdés, hogy mi szükséges ehhez?
Az itt összeszedett tudásom szerint, a talajélet feltétele az állandó növényi borítottság, aktív gyökérélet. Ez nálam sztem megvan, mivel a haszonnövény állandó kultúra, a sorköz meg folyamatos gyep.
A kérdés, hogy milyen a talajélet minősége? Na ezt nem tudom megítélni.
Az is jogos, hogy azzal, hogy a sor mellé vetek vmit konkurenciát csinálhatok a haszonnövénynek. Kérdés hogy mekkkorát, milyen téren, és nagyobb-e a hozadéka, mint az általa okozott kár, ill. mi az a növény, technológia, távolság? amivel ezt minimalizálni tudom
Válasz Mf-es? #9043. hozzászólásáravan
pockom is, de annak nem annyira örülök, mert aláfúr a bokornak
Válasz kacar #9039. hozzászólásáraigen, álmaimban szerepel egy ilyen (akár házilag is), meg az MF36xx is ami húzza a videó elején.
Csak az a baj, hogy a portán álló 30éves (születésekor még papíron) 25lóból álló ménes felemelt kapákkal sem húz el egy ilyen/hasonló vasat, nem hogy a 6 kapát (vagy akár 3-at) berángassa valamennyire is az "ősgyepbe"
Van aki bérbe csinál ilyet? Hogy lehet ilyet megtudni?
Kérdezzem meg a Güttlert, kinek adtak el ilyet a környéken? úgyse mondják meg, + én sem szívesen mennék másnak ha nekem lenne.
Ha alkalmasak a körülmények mindenki a magáét csinálja, ha meg nem, nekem se jöjjön kártokozni sok pénzért
Válasz ND #9041. hozzászólásáraGondold át szerintem miket szeretnél mert ellent mondasz saját magadnak. Valószínű a talajéletet kellene javítani, hogy a növények is jól érezzék magukat. Ha a növény köré vetsz valamit, az nem használja majd el a vizet? Sorközt javítani valami takarónövényzettel esetleg, ami majd egyszer elindul a sorok felé is, és a növényeken segíteni pl komposztal, komposztteával, de ebben Netparaszt tudna segíteni.
Válasz ND #9041. hozzászólásáraTelepíts be vakondot.
Válasz Netparaszt #9029. hozzászólásáraAzért írtam hogy próba kérdése. Nálam a szalma alól..és a védett..némi párát érő elhullott TR is ki kelt. Azért agyaltam a fűbe vetésen, mivel mikor már a sarj hajtást a töltés lábában is csak zúzzák őszi szemle előtt. Ilyenkor a fű már alig nől, gyakorlatilag "készül a télre". Azért gondoltam hogy egy próbát megért volna.
Válasz .Feco. #9037. hozzászólásáracsak abból indultam ki, hogy a gyepes bodzásban is megemelte a bodzafát a videóban.
ha meg a bokortól 1-1,5 méterre lazítok (bárhogy)az segít a növényemnek? attól nem marad alatta a tömörödött talaj? Hogy lesznek alatta/mellette kapillárisok, hogy szárazságban fel tudja venni a mélyebben lévő talajnedvességet? (mert értelmezésem szerint ez a lazítás lényege, tévedek?)
Nem még inkább elveszem tőle ezáltal a vizet?
A sorköz lazításának annyi előnyét látom, hogy ott megemelkedne a talaj, és esetleg a bokrok felé szolgálna a víz eső után, mert jelenleg a mozgatatlanság és sok taposás miatt (évi 3-4 kaszálás és kb ugyanennyi permetezés ugyan abban a nyomban) eléggé meg van szállva a sorok közepe, kb 20 centis "bakháton" vannak a bokrok a sorközhöz képest
Válasz ND #9035. hozzászólásáraAzért ez a visszatömörödés, és ahogy vázoltad azért messze nem így van... az első eső közel sem fogja visszatömöríteni, kicsit sarkalatos példa, de ha egy nap alatt esik 100mm, az talán, de mivel írtad h füves, így az védi majd az esőtől...
Válasz ND #9026. hozzászólásáraEz a verda bevet a gyepbe is és nem mellékesen elvágja a jelenlegi növényzet gyökereit is. Vázat kapát gondolom össze tudnál dobni a te méretedre , a magadagolásra nincs ötletem. https://youtu.be/uVI2dfuzQ8I
Válasz Márk_ #9036. hozzászólásáraBorsod - Aszaló
Vagy a 2db 25ös helyett egy erősebb keskeny ültetvénytraktor
az egykéses (egyenesszáras, mert nem forgathat, hogy ne baxsza szét az AKG-s gyeptakarómat) milyen szélességben mozgathatja át a talajt?
Válasz ND #9035. hozzászólásárane a bokor tövét hanem a sorközt lazítsd, meg ne felejtsd el, hogy fűvel borított a sorközöd, azért az nem pont ugyanolyan. Amúgy egy ilyen lazítás után és beszórnám herefélével, TR-el meg mustárra az első eső előtt, és akkor kikelhetne...
Válasz ND #9032. hozzászólására1 késes lazító + 2db T-25 ?
Merre vagy az országban?
Válasz .Feco. #9033. hozzászólásáramár ezt is néztem.
Viszont u.az a félelmem, mint a lazítással - sőt!- hogy ha alárobbantok levegővel, akkor az 5-10cm mélyen, kb fél méteres körben elterülő bojtos gyökérzetével a bokrom úgy repül el, hogy öröm lesz nézni.
Egyébként az eljárás leírásában is benne van, hogy átmeneti javulást hoz, lényegében az első eső után visszatömörödik a talaj. ahhoz meg nagyon drága.
durva hasonlat: veszel egy veder homokot, belefújsz kompresszorral -> fellazul. öntessz rá vizet, megszárad/átcsorog rajta olyan lesz, mint előtte
Válasz ND #9032. hozzászólásáraJùli vègèn próbáltam,ritka lucernàra. De,közte gyepszerű fű volt. Meg,elegyenitett korai krumpkiföldre. Ahol zöldre szòrtam,semmi nem lett. Màshol kiket,legyökerezett. 30fok felett eső után sem kelt ki. Talán, hülye hasonlat,de ahova a bùza lehull,aztán kicsiràzik,ott a mustàr,retek stb.. Is..
Válasz ND #9032. hozzászólására
EZ?
Válasz Netparaszt #9030. hozzászólásáraelsősorban jobb csapadékhasznosítás miatt gondoltam rá, mert az a ritka eső ami van is nehezebben hatol a talajba egy a gyep miatt, kettő mert nagyon tömörödött a talaj, vagy 15éve semmi bolygatás nem volt benne.
Kezd látszani a növényeken, hogy nagyon megviseli őket (sok, egyre több szárad).
Továbbá valsz a talaj sem érzi vmi jól magát, nagyon sok helyen felütötte a fejét a moha, ami ahogy tudom a káros tömörödöttség és levegőtlenség jele.
Talajproblémám még, hogy 0 a szénsavas mész tartalma, de ezen a lazítás nem segít.
Viszont ezt úgy kellene növelni, hogy a talaj savas marad (5.5-6?), mert a ribizli azt szereti. Most (4,5)5 körül van.
Javaslat?
Válasz ND #9026. hozzászólásáraEgyszer már volt hasolnló kérdés itt. Kis porhanyós felszint csinálni, szerintem jó lehet egy levél szupernehéz borona, esetleg utánaakaszthatsz még egy hengert, ami lehetne mondjuk 200-as vascsőből amiben beton van.
Válasz ND #9026. hozzászólására Most van olyan talaj vagy növényegészségügyi problémád, ami miatt lazítani kellene?
Válasz Vinkó75 #9024. hozzászólására A boronált gyepet felül lehet vetni fűféle meg pillangós aprómaggal, de a TR csak akkor nő jól, ha van N felesleg. Az pedig egy gyepben általában nincs, mert felveszik a füvek, mielőtt ő fejlődni tudna.
Válasz ND #9023. hozzászólására Nagyjából semmi nem lenne belőle, ne pocsékold a magot, de még ha akár egy RADdal veted bele a gyep szinte észrevehetetlen hasításával, akkor sem lenne belőle, mert elnyom a gyep mindent. Mi volna egyébként a célja egy ilyen akciónak?
Válasz Mf-es? #9025. hozzászólásárald előbb.
Bocs hogy rád utaltam, de a Te esetedhez tudtam leginkább hasonlítani a helyzetem.
Nézelődök-szemezgetek-beillesztek, mint ahogy Te is írtad korábban
Válasz Vinkó75 #9024. hozzászólásáraköszi, ez rendben is lenne szántóföldön megfelelő gépparkkal.
Viszont nekem feketeribizlim van 1-1.5m magas (és terméssel berakva ilyen szélességben két oldalra szétboruló bokrokkal) 3m-es sortávval,
amibe a portán lévő T25 is visítva fér el.
Lazítót ez a paripa nem igazán bír el, és erősen fázok a mechanikai lazítástól, mert a ribizli gyökere 5-15cm mélységig hatol csak le, nem is nagy területen szétterülve. Ha lazítóval megemelem a talajt, lehet, hogy már nem lesz gondom a betakarítással, mert addigra kipusztul az ültetvény, mert a mozgatástól kiforgatódnak a bokrok. Ezért lazítanák vhogy fizikai mozgatás nélkül, pl retekkel.
Vetőgépből max a lovas ami befér a sorok közé, de az meg kizárt hogy behúzza a magot a gyepbe, továbbá a bokrok mint írtam eléggé kilógnak a sorból, kb 30-40cm max a hely a szétterült ágak alatt, így még a lovassal sem tudnék elég közel menni a sorhoz, hogy oda vessek, ezért maradna a vhogy bokor mellé szórás vagy vmi "kézi" tologatós vetőgép, ami szintén nem dolgozza be a magot.
Bokor alá benyúlós tárcsa ami 20-40cm szélességben művelne szintén nincs a portán jelenleg, amivel be tudnám dolgozni, ill magágyat tudnék csinálni neki.
Tervek/elképzelések vannak már rá, de hogy mikorra lesz megvalósítva, kérdéses.
Szóval eléggé a róka fogta csuka esete.
Ez a baj a kis területen művelt speciális kultúrákkal. Nincs rá kiforrott technológia, géppark, etc, amit bemegyek a bótba oszt megveszem.
Ezért olvasgatom a fórumot, kérdezgetek, kinek mi az ötlete, és MF-es módra próbálom összerakni a saját "technológiámat" a látott-hallott infók alapján saját lehetőségekhez igazítva.
Szóval akinek van ötlete, ne tartsa magában
Válasz ND #9023. hozzászólásáraÉs mi lenne a cél?
Válasz ND #9023. hozzászólásáraPróba kérdése az egész. Gyakorlatilag legelőre a fű magot egy JD 740 elég erős rugókkal ellátott vetőgép szokta, alkalmanként felül vetni. A fűnél működik. Ha kiszórod és rá tudnád zúzni a szármaradványt...gondolom jobban menne. De egy tárcsás vetőgép egyenletesebben kijuttatná. És úgy rá zúzni a szármaradványt. Azért ahogy már nálam is tapasztaltabb felhasználók írták. A talajt azért nézd meg. Lehet egy lazító nem árt neki....előtte. Az az utána is lehet. lényeg a lazító emelve törjön...ne bolygatva. Igaz ha a kések előtt lenne egy tárcsás csoroszlya, még kíméletesebben hagyná a felszínt szerintem.
Válasz Vinkó75 #9021. hozzászólásáraSzia Vinkó, Netparaszt és további hozzáértők
írtad Vinkó, hogy neked a járdafugában kiklet a TR.
Szerintetek ha egy kb 15 éve nem mozgatott gyepes területre kiszórnám a TR-t a felszínre (még nem tudom hogy, milyen eszközzel) bármiféle bedolgozás nélkül (AKG miatt a gyepet nem törhetem meg, meg gép sincs hozzá per pill.), mekkora esély lenne a kelésére?
Lehetne érdemi hatása vagy ebben a formában puszta pénzkidobás?
Előre is köszi
Válasz Netparaszt #9004. hozzászólásáraAz elmúlt pár évben nem volt gond a vízzel.Idő hiányában nem készült el a vetőegység a kultira,majd jövőre.Egy darabon ki fogom próbálni,nem érdekes a kiesés(eddig is volt olyan,hogy nem jött be és mégsem adom fel).
Válasz Pumás195 #9020. hozzászólásáraNagyon jó takarás kell. Mint írtam a TR...a szalma alól is ki kelt. Természetesen a járda lap fugák közül is..mivel véletlen hullott oda is a vetőgép leforgatásakor. A többi magnál nem tudom. Mivel most alapból TR..és zab keverékét raktam.
Mit szóltok arra, hogy gabona aratás előtt egy nappal szóróval elszórnám a zöldtrágya keveréket és utána jöhetne a kombájn, vajon megindulna a szalma alatt?
Válasz Muskátliszájú #9018. hozzászólására Remek keverék, augusztus első hetétől aug végéig vesd el, borsó őszi borsó legyen, hogy legyen még kötés tavasszal, az könnyen bomló szervesanyagot hagy.
Hali!
Ez milyen takarónövény keverék:
TR,napraforgó,borsó,bab,hajdina
Búza után akarom kukorica menne bele.
Cél talajlazítás,nit kötés,100%kifagyás
Ill. Búzatarlót akarom mélylazítani is(45cm)
Válasz trikolor5 #9016. hozzászólására A minimum talajműveléssel, takarónövényekkel ökóban is patyolat tisztán lehet tartani a területeket.
Annyira hatékony technológiák vannak, hogy vegyszer nélkül is el tudod tüntetni akár a fenyércirkot is 1-2 szezon alatt, ezt bármikor meg tudom mutatni neked az általam vezetett biogazdaságban is.
Válasz Netparaszt #9015. hozzászólásáraÚgy látom jártas vagy a témában ezért még kérdeznék. Ökológiai gazdálkodásban működhet-e a módszer? A gyomosodástól félek gyomírtás hiányában.
Válasz trikolor5 #9014. hozzászólására A talajfertőtlenítőt kihagyva a szántásos öko pusztítóbb, mint a minimum gyomirtós tmmg.
Talajélet szempontjából a növényvédőszeres(pl:talajfertőtlenítés) forgatás nélküli vagy az ökológiai szántásos technológia a károsabb?
Válasz gergő07 #9012. hozzászólására Talajélet, tápanyaggazdálkodás és növényegészség szempontjából nem ajánlom.
A keverékek tompítják a keresztesvirágú dominancia hatását, de lehetőség szerint kerüld el a repce után a mustár/olajretek párost.
Válasz Netparaszt #8867. hozzászólásáraSzia! Én is szoktam repce után vetni. Olajretek, mustár, Tr. köles, zab, facéliát. Kérdésedből úgy veszem ki hogy nem repce után való a retek, mustár?
Válasz csoppika #9003. hozzászólásáraHat ezt neked kellene kitapasztalni mert nemtudom milyen foldon gazdallkodsz,nekem van ahol eleg ra egy honap eltelte utann egy kompaktor valahol nem az iden eleg volt lehet jovore nemlessz.
Válasz Netparaszt #9009. hozzászólásáraMeg kell próbálni.Jövő szeptemberbe,már többet tudunk.
Válasz Mf-es? #9007. hozzászólásáraA tökéletes gyomirtás tartamhatására is oda kellene figyelni, mert még egy glifozát is 2-3 hétig odaveri az aprómagokat, hatékonyabb szerek megakadályozhatják az egész tervet.
Válasz Mf-es? #9007. hozzászólására Szerintem inkább beszéljünk, tesztnek tudok vinni olyan magokat, amit idén próbáltunk, meg nézzük meg tavasszal a földjeid, amibe szánnád, hogy elég víztartalék van-e bennük egy ilyen játékhoz.
A kelés nem szeptemberi, hanem akkor kel, amikor ki lett vetve, csak gyengébben fejlődik a kevesebb fény miatt, majd amikor kinyílik a lomb, akkor indul jobban fejlődésnek.
A szűk keresztmetszet még mindig a víz, egyébként simán lehetne közé vetni.