Gyerekkoromban találkoztam ilyennel apai nagymamámék kertjében. Elég jó föld volt, de ahová kiterítették az elbontott csűr vályogját, ott sokkal-sokkal szebb, több lett a gülbaba.
Az agyag kolloidja a kulcs ebben.
Válasz rtamas1976 #15741. hozzászólásáraFelénk abban az időben volt éves szinten 450-550mm csapadék. Idén meg 180 ha volt. Ezért sem működnek a régi módszerek. A tsz öt év alatt minden földjét megszórta szervestrágyával, és a műtrágyával sem spórolt, szárazabb években még a legelőt is locsolta. Volt víz a csatornákban, volt talajvíz. Más idők voltak.
Válasz MrPoke #15738. hozzászólásáraAkkor én erre kérdezek valamit!
Anno 20-30éve nemvolt lazító, gruber és más úrihuncutság. Augusztus végén, szeptemberben kiszántottunk mindent amit lehetett.
Voltmikor félbemaradt a szántás a táblán.
Majd befejeztük október végefelé.
Ami kivolt szántva aug. szep.ben abban volt 7t tavaszárpa, ami kései szántásvolt az 4t.
Én nemfeltétlenül a a talajmunkàk kivitelezésére vezetném vissza a talajállapotot, hanem a megfelelő időzítésre és az okszerű nem mindenáron rombolásra.
A talaj nemművelése olyan előnnyel jár, hogy mindegy mikor nemműveled.
Viszont az eredmények csúfos véggel zárnak felènk. Akik netán megpróbálják a direktvetést, szinte kivétel nélkül következő évben lazítanak vagy szántanak.
Válasz MrPoke #15738. hozzászólásáraNyáron mikor aszály van akkor gondolkodnak sokan, hogy máshogy kéne csinálni, aztán ősszel mikor meg leesik az ami nyáron nem, akkor meg szántanak, jó mélyen, ha lehet 2 traktor húz egy ekét. Majd tavasszal porba vetés és nyáron pedig fejvakarás szintén, hogy nem éri meg, és rossz a növényre ránézni, majd kezdődik minden elölről.
Sajnos vannak sokan akik a berögződött szokásokat nem tudják abbahagyni. Mint a cigi, káros az egészségre, viszont valakinek olyan jól áll, hogy nem akarja abbahagyni.
De nincs értelme megérteni mert megfájdul csak az ember feje. A lényeg, csökkenteni kell a talajmunkát évről évre. Aztán valami lesz.
Persze ez fura azoknak akik már belehajszolták magukat egy termelési versenybe. itt egyszerű mivel régen sem volt több a kukorica termése mint 8t, gabona meg 4t körül megállt....
Ez vár most az ország többi részére szép lassan. És utána lehet mások is elkezdenek gondolkodni...
Válasz MrPoke #15734. hozzászólásáraIlyen szinten nem vagyok tájékozott, de azt írtam, hogy a növényeknek is arra van szükségük a talajban mint a gilisztáknak, szerves anyagokra és vízre. A szerves anyagok a talajélethez kellenek, amik jobb feltételeket teremtenek a megfelelő vízháztartáshoz, tápanyagfelvételhez és gyökérlégzéshez. Hidrokultúrában nyilván más a helyzet, mert nincs talaj és a gyökérzet közvetlenül kapja a vízben oldott tápanyagot.
A másik dolog meg, hogy bizonyos szerves anyagok (biostimulátorok pl. Amalgerol) növelik a növények hajszálgyökerein levő gombák mennyiségét (a hatásmechanizmust nem ismerem) ezáltal lehetővé teszik a nagyobb mennyiségű és gyorsabb tápanyagfelvételt a gyökérzeten. Ez az amiről te írsz. De ez egy komplex rendszer, és a talajállapot (ph, nedvesség, levegősség) jelentősen befolyásolja.
A növények életfolyamataihoz a szénen, hidrogénen és oxigénen kívül szükség van még nitrogénre, kénre, foszforra, kalciumra, káliumra és magnéziumra, de kisebb mennyiségben a periódusos rendszer számos más elemére is.
Válasz Sanyiii70 #15730. hozzászólásáraSzerintem tudja. Van nekem elbontott tanyahelyem, ami nem ganés, mégis 10 év után is meglátszik a fél hold, hol volt 100 évig pihent a föld.
Válasz Sanyiii70 #15726. hozzászólásáraNincs itt zavar az erőben. Annyi hogy 3x annyit akarunk a földön termelni, mint amire teremtődött. Viszont idén a saját 3 évente ganézott földjeim 0 műtrágyával, fognak egy minimális őszi termést hozni, a béreltek meg nem.
Válasz Sanyiii70 #15726. hozzászólásáraÈn buta falusi suttyó, úgygondolom, azért kellenek az élőszervezetek mert a külömböző kémiai folyamatokat amivel felvehetővé vállik a tápanyag a természet koordinálja.
A tápoldatos termesztésnél ez színtita vegyiúton történik.
A tàpoldatot neúgyképzeld el mint pl npk3x15
Egy kis köcsög a fólia sarkában kutyulja vízzel és önti a paradicsom alá.(nőjélb@zmeg)
A te npkád 20000ft/q
Az övéké 100000ft/q
Vagy kitudja mennyi?
Válasz termelo #15724. hozzászólásáraAkkor minek kellenek a gombák és baktériumok amik átalakítják a műtrágyát a növények által felvehető szervessé?
Zavart érzek az erőben...
"A földigiliszta magányos állat. A talajban alakítja ki folyosórendszerét, a talajt gyakorlatilag átforgatja, ezért is van nagy jelentősége a talaj szerkezet kialakításában."
Apám mindig azt mondta mindig, hogy a gilisztás föld jó föld.
De szerintem ő csak a "talajerő" (a szerves tápanyag) szempontjából értette. Egy gilisztás talaj is lehet gyomos, vagy eketalpas, stb.
Az a példa, hogy a dűlőútban több giliszta volt, mint a mellette lévő művelt földben azért félrevezető, mert, ha a dűlőt nem taposnák folyamatosan, a gliszták mukájának hatására az is fellazulna egy idő múlva.
Nekem a fokhagymaszedés kezdetén (amikor még sáros volt) teli volt a talaj gilisztával. Pedig szántott, boronált, sorművelt terület volt.
Aztán ahogy melegedett az idő és száradt, eltűntek a felső 10-15 centiből.
Gondolom nem párologtak el...
"
2337 megtekintés 2023. okt. 30.
"1. Ismerd az adottságaid
2. Ne bolygasd a talajt
3. Takard a talajt
4. Növeld a sokféleséget
5. Legyen élő gyökér
6. Integráld az állattartást"
Válasz trikolor5 #15700. hozzászólásáraIgen a glifo írtja a bacikat.
Mint ahogy minden gyomírtó.
A bacik szinbíózisban vannak a növényekkel, ha azok elpusztulnak akkor a bacik is. Ennyi.....
De jön az új totális, ami nem bontja le a szárat úgy mint a glyfo. Sajnos még 2 év de kíváncsi vagyok.
Válasz eperkacs #15712. hozzászólásáraHa nincsen sár, akkor Cultust mehet. Ha nyers lesz, akkor Discripper.
Kolléga meg a condiscet húzza, amíg nem nyers hengerrel, utána a nélkül.
Illetve, van ez az Agrotom Apsp RS3 Gruber, a 270 ferga azzal dolgozik.az gumi tömörítős, egész sokáig elmegy a nyersben is.
Válasz Radocz #15709. hozzászólásáraNekem a búza között is nő gomba, meg a hántott tarlón is. Gondolom akkor talajban is lehet élet. Giliszta is van. Pedig semmi tmmg, csupán okszerűen próbálunk művelni, nem pedig szokásból.
Feketére nincsen művelve, mulcsos a technológia. Lazítani is csak időnként szoktam, mikor előtte ősszel mondjuk széjjel tapostuk a kései kukorica betakarításkor a pályát, de azt is csak egyenes késekkel, nem felforgatva.
Szerintem nyáron lehet kibánni legjobban a dolgokkal, ha akkor nagyon fél van májalva a pálya, utána kiszárad és ohne mikrobiológia.
Nekem mondjuk javarészt őszi betakarítású kultúrák vannak, pl kukorica után is egy sor vakaró a tarlóra, tavasszal meg egy sor magágy készítő. Így nincsen sokat bantva a talaj.
Természetesen ez nem tmmg, csupán forgatás nélküli rendszer.
Válasz Radocz #15709. hozzászólásáraTalajfüggő. A giliszták, ha nem voltak a következő évben megjelennek. Gombák (a látható részük) kicsit lassabban, de kb 2 év. A mikroszkópos vizsgálatok mellett talaj szekvenálásos vizsgálatok is vannak. Ha Kökényre gondolsz, egy ideje nem tagja az egyesületnek.
Válasz Kémlelő #15704. hozzászólásáraGiliszták vannak. Azok a jobb szándékú szántott területeken is előfordulnak. 6-8 éve még volt itt-ott számlálás. Nyilván az is jelent valamit, de nem ez van a figyelem középpontjában.
Válasz Berente Antal #15697. hozzászólására"Kitaláltuk, hogy tartsunk egy giliszta szedő versenyt. Augusztus utolsó hétvége volt a tervezett időpont, de a csapadék hiány és egyéb okok miatt egy későbbi időpontban kerül megszerezésre."
(megszervezésre)
A TMG tagok közül van valakinek olyan területe, ahol megjelentek a giliszták?
https://youtu.be/pS0GXeDJTCo?si=ZUM9iyWJJJ_o3XDG
Glifós résznél nagyon jól mondja az ipse, glifó az új DDT. Illetve a talajbacikat is írtja, tehát már a talajegészség/talajmegújítás eszméje is sérül.
Válasz Berente Antal #15697. hozzászólásáraAhogy a Radócz kolléga írta.
A vetésforgó közzé max 4-5évente tudnák takarónövényt betenni. Most tudtamvolna a repce után de közben bejött a mák a vetésforgóba. Ha lesszra alkalmam biztos berakok valamit.Egy búza kukorica napraforgó közé hamarabb tudnák.
De tök repce búza napraforgó kukorica most bejött még a mák is. Ebbe nehéz berakni.
Jólenne tudom de kevés a terület. Ezt kell maximálisan kihasználni.
Tisztelem a munkád minden elismerésem!
Kevés jó embeber van aki megosztja a tapasztalatait!
Válasz kisparasztkaim #15694. hozzászólásáraIdézőjelben tömörödött, de annak is kell lennie, nem? Persze egészéges mértékben.
A tetejétől az aljáig nemlehet laza mint a felső rétegben, szerintem.
Őszintén megmondom soha nemfoglalkoztam vele. Jólenne tanulni!
Látni, érezni, a mostani mintavétel döbbentett rá mekkor bajvan a felszín alatt.
Eketalp, rigacsos kockás réteg, dohos penésszagú alsóréteg.
Takarónövénybe szerintem nemfogok bele.
Már a vetésforgó miatt sem tudok vetni.
16394 hozzászólás
Válasz mtz1221 #15731. hozzászólásáraNem lehet, hogy egy laza szerkezetű talajról, pl. homokról van szó, amit javított a vályog agyagtartalma?
Gyerekkoromban találkoztam ilyennel apai nagymamámék kertjében. Elég jó föld volt, de ahová kiterítették az elbontott csűr vályogját, ott sokkal-sokkal szebb, több lett a gülbaba.
Az agyag kolloidja a kulcs ebben.
Válasz rtamas1976 #15741. hozzászólásáraFelénk abban az időben volt éves szinten 450-550mm csapadék. Idén meg 180 ha volt. Ezért sem működnek a régi módszerek. A tsz öt év alatt minden földjét megszórta szervestrágyával, és a műtrágyával sem spórolt, szárazabb években még a legelőt is locsolta. Volt víz a csatornákban, volt talajvíz. Más idők voltak.
Válasz rtamas1976 #15741. hozzászólására20-30 éve ért véget a TSZ, volt gruber volt lazító.
Akkor húzta mindenki a vibrolazt mert már akkor is belátták a nagy cégek.
Csak azután minden is szét lett verve, és tudatlanság lett....
Válasz MrPoke #15738. hozzászólásáraAkkor én erre kérdezek valamit!
Anno 20-30éve nemvolt lazító, gruber és más úrihuncutság. Augusztus végén, szeptemberben kiszántottunk mindent amit lehetett.
Voltmikor félbemaradt a szántás a táblán.
Majd befejeztük október végefelé.
Ami kivolt szántva aug. szep.ben abban volt 7t tavaszárpa, ami kései szántásvolt az 4t.
Én nemfeltétlenül a a talajmunkàk kivitelezésére vezetném vissza a talajállapotot, hanem a megfelelő időzítésre és az okszerű nem mindenáron rombolásra.
A talaj nemművelése olyan előnnyel jár, hogy mindegy mikor nemműveled.
Viszont az eredmények csúfos véggel zárnak felènk. Akik netán megpróbálják a direktvetést, szinte kivétel nélkül következő évben lazítanak vagy szántanak.
Válasz MrPoke #15738. hozzászólásáraNeked mennyire sikerült csökkenteni a talajmunkát?
A barázda betyárét ismerem.
Neked mi a vetés forgód?
Válasz MrPoke #15738. hozzászólásáraNyáron mikor aszály van akkor gondolkodnak sokan, hogy máshogy kéne csinálni, aztán ősszel mikor meg leesik az ami nyáron nem, akkor meg szántanak, jó mélyen, ha lehet 2 traktor húz egy ekét. Majd tavasszal porba vetés és nyáron pedig fejvakarás szintén, hogy nem éri meg, és rossz a növényre ránézni, majd kezdődik minden elölről.
Sajnos vannak sokan akik a berögződött szokásokat nem tudják abbahagyni. Mint a cigi, káros az egészségre, viszont valakinek olyan jól áll, hogy nem akarja abbahagyni.
Válasz Sanyiii70 #15736. hozzászólásáraEz nem így van, cukrokat, aminósavakat stb... Oda vissza játék ez.
De nincs értelme megérteni mert megfájdul csak az ember feje. A lényeg, csökkenteni kell a talajmunkát évről évre. Aztán valami lesz.
Persze ez fura azoknak akik már belehajszolták magukat egy termelési versenybe. itt egyszerű mivel régen sem volt több a kukorica termése mint 8t, gabona meg 4t körül megállt....
Ez vár most az ország többi részére szép lassan. És utána lehet mások is elkezdenek gondolkodni...
Válasz rtamas1976 #15728. hozzászólására
Válasz MrPoke #15734. hozzászólásáraA növényektől csak a szenet kapják amit azok a levegőből fotoszintetizálnak.
Válasz MrPoke #15734. hozzászólásáraIlyen szinten nem vagyok tájékozott, de azt írtam, hogy a növényeknek is arra van szükségük a talajban mint a gilisztáknak, szerves anyagokra és vízre. A szerves anyagok a talajélethez kellenek, amik jobb feltételeket teremtenek a megfelelő vízháztartáshoz, tápanyagfelvételhez és gyökérlégzéshez. Hidrokultúrában nyilván más a helyzet, mert nincs talaj és a gyökérzet közvetlenül kapja a vízben oldott tápanyagot.
A másik dolog meg, hogy bizonyos szerves anyagok (biostimulátorok pl. Amalgerol) növelik a növények hajszálgyökerein levő gombák mennyiségét (a hatásmechanizmust nem ismerem) ezáltal lehetővé teszik a nagyobb mennyiségű és gyorsabb tápanyagfelvételt a gyökérzeten. Ez az amiről te írsz. De ez egy komplex rendszer, és a talajállapot (ph, nedvesség, levegősség) jelentősen befolyásolja.
Válasz Sanyiii70 #15726. hozzászólásáragombák és baktériumok, egyselytűek stb... nagy része nem a szerves anyagból élnek. hanem a növények táplálják őket.
Elég bonyolult a táplálkozási kör. Nagy részt nem is értik pontosan.
Válasz MrPoke #15722. hozzászólásáraKezdek rájönni miért jobb csendben maradni
Válasz Sanyiii70 #15726. hozzászólásáraA tápanyagok olyan elemek, amelyeket a növény elsősorban szervetlen ionok alakjában, a talajból vesz fel.
TEHÁT NEM SZERVES ANYAGOK
A növények életfolyamataihoz a szénen, hidrogénen és oxigénen kívül szükség van még nitrogénre, kénre, foszforra, kalciumra, káliumra és magnéziumra, de kisebb mennyiségben a periódusos rendszer számos más elemére is.
https://mezohir.hu/2023/03/31/agrar-talaj-tapanyag-asszimilacio-gyoker-mezogazdasag/
Válasz Sanyiii70 #15730. hozzászólásáraSzerintem tudja. Van nekem elbontott tanyahelyem, ami nem ganés, mégis 10 év után is meglátszik a fél hold, hol volt 100 évig pihent a föld.
Válasz mtz1221 #15729. hozzászólásáraA kolléga aki azt állította hogy nem kellenek szerves tápanyagok a talajba ezt tudja?
Válasz Sanyiii70 #15726. hozzászólásáraNincs itt zavar az erőben. Annyi hogy 3x annyit akarunk a földön termelni, mint amire teremtődött. Viszont idén a saját 3 évente ganézott földjeim 0 műtrágyával, fognak egy minimális őszi termést hozni, a béreltek meg nem.
Válasz Sanyiii70 #15726. hozzászólásáraÈn buta falusi suttyó, úgygondolom, azért kellenek az élőszervezetek mert a külömböző kémiai folyamatokat amivel felvehetővé vállik a tápanyag a természet koordinálja.
A tápoldatos termesztésnél ez színtita vegyiúton történik.
A tàpoldatot neúgyképzeld el mint pl npk3x15
Egy kis köcsög a fólia sarkában kutyulja vízzel és önti a paradicsom alá.(nőjélb@zmeg)
A te npkád 20000ft/q
Az övéké 100000ft/q
Vagy kitudja mennyi?
Válasz mtz1221 #15725. hozzászólásáraMaradt is, és több furikkal kiöntöttem már!!!
Válasz termelo #15724. hozzászólásáraAkkor minek kellenek a gombák és baktériumok amik átalakítják a műtrágyát a növények által felvehető szervessé?
Zavart érzek az erőben...
Válasz rtamas1976 #15721. hozzászólásáraHangyák azért maradtak.
Válasz Sanyiii70 #15723. hozzászólásáraNem mert egyáltalán nem kell szerves anyag, lásd pl. különböző hidroponikus rendszerek.
Válasz MrPoke #15722. hozzászólásáraMert a növényeknek nem az kell???
Válasz Kémlelő #15720. hozzászólásáraHonnan tudod, hogy az a talaj jó ha van benne giliszta?
Semmit nem jelent.... Csak, hogy van nedvesség és szervesanyag. Más nem kell neki.
Válasz Sanyiii70 #15719. hozzászólásáraGyerekkoromba volam gilisztás.
Pedig bűnrossz gyerek voltam!
A giliszták elmúltak de szépnagymarha ember lettem.
Válasz MrPoke #15661. hozzászólásáraKeress már nekem rossz talajban gilisztát!
Szerintem most tévedsz.
Lehetne, de én még nem találtam.
https://www.kertportal.hu/kerti-segitok-mindent-a-foldigilisztakrol/?srsltid=AfmBOoqy-Ra0BlVLcsHBLPHt69L4QBDVpgUD7UHpo6jIyKM0RAbspy73
https://www.kertportal.hu/kerti-segitok-mindent-a-foldigilisztakrol/?srsltid=AfmBOoqy-Ra0BlVLcsHBLPHt69L4QBDVpgUD7UHpo6jIyKM0RAbspy73
"A földigiliszta magányos állat. A talajban alakítja ki folyosórendszerét, a talajt gyakorlatilag átforgatja, ezért is van nagy jelentősége a talaj szerkezet kialakításában."
A giliszta témához.
Apám mindig azt mondta mindig, hogy a gilisztás föld jó föld.
De szerintem ő csak a "talajerő" (a szerves tápanyag) szempontjából értette. Egy gilisztás talaj is lehet gyomos, vagy eketalpas, stb.
Az a példa, hogy a dűlőútban több giliszta volt, mint a mellette lévő művelt földben azért félrevezető, mert, ha a dűlőt nem taposnák folyamatosan, a gliszták mukájának hatására az is fellazulna egy idő múlva.
Nekem a fokhagymaszedés kezdetén (amikor még sáros volt) teli volt a talaj gilisztával. Pedig szántott, boronált, sorművelt terület volt.
Aztán ahogy melegedett az idő és száradt, eltűntek a felső 10-15 centiből.
Gondolom nem párologtak el...
Válasz Berente Antal #15710. hozzászólására"szekvenálásos vizsgálat"
Rákerestem de nem lettem sokkal okosabb.
Segítenél ez alatt a vizsgálat alatt mit ért egy átlagos TMG tag?
Pl Reto?
Válasz Radocz #15709. hozzászólásáraEzt a hat alapelvet hány fő tartja be a TMG egyesületből?
"
2337 megtekintés 2023. okt. 30.
"1. Ismerd az adottságaid
2. Ne bolygasd a talajt
3. Takard a talajt
4. Növeld a sokféleséget
5. Legyen élő gyökér
6. Integráld az állattartást"
Válasz Berente Antal #15710. hozzászólásáraSaját területedből vett minta mikroszkopikus képét tedd már fel, amin látható a gomba fonal!
Nekem még nincs ilyenem.
Válasz trikolor5 #15700. hozzászólásáraIgen a glifo írtja a bacikat.
Mint ahogy minden gyomírtó.
A bacik szinbíózisban vannak a növényekkel, ha azok elpusztulnak akkor a bacik is. Ennyi.....
De jön az új totális, ami nem bontja le a szárat úgy mint a glyfo. Sajnos még 2 év de kíváncsi vagyok.
Válasz eperkacs #15712. hozzászólásáraHa nincsen sár, akkor Cultust mehet. Ha nyers lesz, akkor Discripper.
Kolléga meg a condiscet húzza, amíg nem nyers hengerrel, utána a nélkül.
Illetve, van ez az Agrotom Apsp RS3 Gruber, a 270 ferga azzal dolgozik.az gumi tömörítős, egész sokáig elmegy a nyersben is.
Idén 180q nem lesz termés, az a helyzet....
Válasz szanberg #15711. hozzászólásáraKukára" ősszel elő kukázod a cultuszt vagy mit ádsz nékije je jeee. !?:)
Tény LEG hol vannak a 180 mázsás kukáid" kukába már az a technológia!?is?:))
Válasz Radocz #15709. hozzászólásáraNekem a búza között is nő gomba, meg a hántott tarlón is. Gondolom akkor talajban is lehet élet. Giliszta is van. Pedig semmi tmmg, csupán okszerűen próbálunk művelni, nem pedig szokásból.
Feketére nincsen művelve, mulcsos a technológia. Lazítani is csak időnként szoktam, mikor előtte ősszel mondjuk széjjel tapostuk a kései kukorica betakarításkor a pályát, de azt is csak egyenes késekkel, nem felforgatva.
Szerintem nyáron lehet kibánni legjobban a dolgokkal, ha akkor nagyon fél van májalva a pálya, utána kiszárad és ohne mikrobiológia.
Nekem mondjuk javarészt őszi betakarítású kultúrák vannak, pl kukorica után is egy sor vakaró a tarlóra, tavasszal meg egy sor magágy készítő. Így nincsen sokat bantva a talaj.
Természetesen ez nem tmmg, csupán forgatás nélküli rendszer.
Válasz Radocz #15709. hozzászólásáraTalajfüggő. A giliszták, ha nem voltak a következő évben megjelennek. Gombák (a látható részük) kicsit lassabban, de kb 2 év. A mikroszkópos vizsgálatok mellett talaj szekvenálásos vizsgálatok is vannak. Ha Kökényre gondolsz, egy ideje nem tagja az egyesületnek.
Válasz Berente Antal #15708. hozzászólásáraAki betartja az alapelveket mennyi idő után lesz gomba és giliszta a talajban?
A gombát hogy vizsgáljátok?
K Attila veletek van még?
Válasz Kémlelő #15707. hozzászólásáraHa ezekhez sikerül közel kerülni hamarosan az eredmények sem maradnak el.
Válasz Berente Antal #15706. hozzászólásáraMi van a figyelem kötéppontjában?
A talajélet, a nyereség, stb?
Válasz Kémlelő #15704. hozzászólásáraGiliszták vannak. Azok a jobb szándékú szántott területeken is előfordulnak. 6-8 éve még volt itt-ott számlálás. Nyilván az is jelent valamit, de nem ez van a figyelem középpontjában.
Válasz Kémlelő #15704. hozzászólásáraKezdetek elég kukacosak lenni.
Válasz Berente Antal #15697. hozzászólására"Kitaláltuk, hogy tartsunk egy giliszta szedő versenyt. Augusztus utolsó hétvége volt a tervezett időpont, de a csapadék hiány és egyéb okok miatt egy későbbi időpontban kerül megszerezésre."
(megszervezésre)
A TMG tagok közül van valakinek olyan területe, ahol megjelentek a giliszták?
Ott lesz-e giliszta számlálás?
Moderálási elveink miatt törölve: 2025-08-21 15:42:54
Válasz trikolor5 #15700. hozzászólásáraÉs mi az ami nincs karos hatással a baktériumokra?
Válasz rtamas1976 #15696. hozzászólásáraTanulni szeretnél, és úgy kezded, hogy ami nélkül nem megy nem fogok bele.
Akkor most nem hagyod, hogy tanítsanak?
F Lajosnál lesz egy giliszta számlálással egybe kötött beszélgetés.
Ha érdekel, megadom a számát.
https://youtu.be/pS0GXeDJTCo?si=ZUM9iyWJJJ_o3XDG
Glifós résznél nagyon jól mondja az ipse, glifó az új DDT. Illetve a talajbacikat is írtja, tehát már a talajegészség/talajmegújítás eszméje is sérül.
Válasz Berente Antal #15697. hozzászólásáraAhogy a Radócz kolléga írta.
A vetésforgó közzé max 4-5évente tudnák takarónövényt betenni. Most tudtamvolna a repce után de közben bejött a mák a vetésforgóba. Ha lesszra alkalmam biztos berakok valamit.Egy búza kukorica napraforgó közé hamarabb tudnák.
De tök repce búza napraforgó kukorica most bejött még a mák is. Ebbe nehéz berakni.
Jólenne tudom de kevés a terület. Ezt kell maximálisan kihasználni.
Tisztelem a munkád minden elismerésem!
Kevés jó embeber van aki megosztja a tapasztalatait!
Válasz Berente Antal #15697. hozzászólásáraOlyan a vetés forgó, hogy mindig van a területen vetemény.
Birkás Márta forgatásnélküli kísérlete a takaró növény, vagy vetés forgó miatt nem lett eredményes ?
Válasz rtamas1976 #15696. hozzászólásáraHa vassal tartod fenn a lazultságot, az a jelenlegi talajállapot további romlásához vezet.
Válasz kisparasztkaim #15694. hozzászólásáraIdézőjelben tömörödött, de annak is kell lennie, nem? Persze egészéges mértékben.
A tetejétől az aljáig nemlehet laza mint a felső rétegben, szerintem.
Őszintén megmondom soha nemfoglalkoztam vele. Jólenne tanulni!
Látni, érezni, a mostani mintavétel döbbentett rá mekkor bajvan a felszín alatt.
Eketalp, rigacsos kockás réteg, dohos penésszagú alsóréteg.
Takarónövénybe szerintem nemfogok bele.
Már a vetésforgó miatt sem tudok vetni.
https://www.agroinform.hu/szantofold/varosi-talajok-elo-rendszer-vagy-tormelek-84588-001
Ez annak a folytatása, ami 2014-ben a topikban elkezdődött?