Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak642 FtBenzin árak625 FtEUR399.84 FtUSD381.68 FtCHF425.35 FtGBP484.5 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Sziasztok! Napraforgó elé milyen összetételű takarónövényt javasoltok? 3 évente menne napra önmaga után, úgyhogy a betegségek átvitele miatt nem mindegy. Mit kell mindenképp elkerülni?
Válasz termelo #14726. hozzászólásáraAgyon művelt talajon nem is biztos, hogy kell 50-60kg csoroszlya nyomástól több. Oda egy 10-15kg-s lajta 32 is nagyon elég.
Direktvetésben nem biztos, hogy van jobb vetőgép a JD750A-tol, esetleg a SlyBoss zerotill vetogepei.
De mindenki mashogy latja.
Válasz .Feco. #14722. hozzászólásáraHidd el nem vesztettél vele semmit pedig nekem már az újfajta csoroszlyás van...
Az Avatart nem próbáltam de ránéztéből még további kételyeim vannak vele.
Válasz termelo #14717. hozzászólásáraNincs sajnos, vagy 20 éve csorog utánna a nyelvem... Lehet a következő precíziós pályázatban viszont kellene egy Avatar 9.25....
Válasz trikolor5 #14718. hozzászólásáraOtt tartun lassan pi vizzel permetezünk..digitális megoldásokkal-időzítésekkel. Mégis sokszor fabatkát sem ér a szer,még a déli szomszédoknál. Kimegy a Lengyel permetezővel...amikor sikerül alapon. Ugyanazzal a szerrel csak más néven. Léss csodát ott hat.
Válasz trikolor5 #14718. hozzászólásáraA többi 512 féle vegyszer, amit ugyanúgy kiszórsz, mind lebomlik teljesen, meg a 3x gombaölő adja meg a kifli aromáját, ennyi erővel.
Glifóval teszitek tönkre a talajt, és az élővilágot. Talajból kimutatható a szer jelenléte évtizedek, évszázadok múlva is. Ükunokáitoknak is ott lesz a szervezetében. Az a gazda amelyik nem forgat és mellé szórja a vegyszert és hangoztatja milyen jót tesz ezzel az bort iszik és vizet prédikál..
Ez nem 750A, hanem 740A, kb mint egy IH-6200-as, duplatárcsás csoroszlyák max 50kg nyomással, bármilyen elmunkáló, vagy lazító nélkül... teljesen alkalmatlan gép ilyen típusú művelési rendszerekben alkalmazásra.
Válasz Koczka József #14700. hozzászólásáraNem kell mindíg lazítani sem. A talajt ha megnézed-akár ásod a tervezett műveletek előtt. Már eldöntöd hogyan tovább. Egy rövid tárcsával is jó magágy kászíthető egy gabonatarlóból hagyományos vetőgép elé. Vagy teszel egy drillboxot-apromag szórót a hátsó tárcsasor-henger közé szórva. A második menetnél a vetés is megoldott. Glifót idővel majd váltani fogja valami más(biológiai..pl). De maga a totális kezelési lehetőség az adott lesz. És ha adott élni is kell vele.
Válasz MrPoke #14711. hozzászólásáraVagy úgy volt vagy nem, te sem voltál ott és én sem. Bár a Tsz időkben csináltak sok fura dolgot. Viszont így utólag már nem releváns most szántó és nekünk ez jutott.
Válasz MrPoke #14710. hozzászólásáraHát nem dupla termés van de tavaly jó volt az idő így lett az átlag 5.5 t és a kukorica 10 t. Na de ha nem jár rá az idő akkor meg egy fos aki meg 20 km távolságra van az akkor is tud többet mint erre felé mi.
Vagyis van mert valamikor papíron vagy valóságban gyep volt aztán mikor szántónak minősítették megkenték a hivatalt, hogy az aranykorona ne változzon, így gombokért meg lehetett venni, vagy ki lehet venni bérbe :D
Erre is van pár hasonló tábla, az út eggyik oldala 5ak mási 18 :D
Da fordítva is működik a dolog halottam valahol, hogy az építésre szánt területet előbb gyeppé minősítik és utána vonják ki a művelésből.
Válasz Koczka József #14688. hozzászólásáraSemmit nem ér az aranykorona. Ahogy írogattad szinte te dupla terméseket aratsz. Itt a szántósoknak 4-5t búza 7-8t kukorica a plafon.
Válasz Koczka József #14706. hozzászólásáraFelénk az a divat, amikor csinálja a saját parcelláját, akkor a környéken található összes darabokat elvetik.
Aratáskor szólnak, hogy mikor lesz ott a kombajn.
A tsz ötezer ha területét öt kft megműveli.
Válasz Radocz #14705. hozzászólásáraHát biztos nem az én 7ha parcellám lenne neki az első.Még akinek van itt a környéken ő is csak a sajátja után vet ha vet valakinek.Az meg már mindíg elkésik az a vetés.
Válasz t.romsics #14703. hozzászólásáraItt is meséltek ilyeneket hogy a papi földeket kissebb aranykoronára vették. De ha a településen a gyepek 2-6 ak átlag a szántó meg 8 ak átlag azért az csak jelent valamit vagy mind a 4600 ha el csalták.
Válasz Praetor #14692. hozzászólásáraAz én mamám meg párszor elmesélte, hogy az akkori nagygazdák nem győzték lefizetni az összeírókat, hogy az AK minél kevesebb legyen, mert aszerint adóztak. Az ember akkor is ember volt.
Válasz .Feco. #14701. hozzászólásáraFecó nem azt mondom hogy nem igazak amit írtok de nem az a lényeg hogy meg lehet e csinálni hanem hogy jövedelmezőbb e ha úgy műveljük. Mert az előző hozzászólásban leirtam hogy mindig több a költség rajta mint a szántotton. Ha jársz erre szívesen megmutatom neked a területeket ha lesz rá időd de ha megyek Tiszaújvárosba lehet megnézem a tiédet ha lehet.
Válasz Koczka József #14677. hozzászólásáravilágszerte kb. 1 milliárd hektár termőföldön van valamilyen környezetbarát művelési mód, ebből több mint 200 millió hektár no-till/zero-till.
Ezek között van alaszkai permafrost, ukrán sztyeppe, andoki magasfennsík, brazil esőerdő, vagy angol lápvidék, és mindenhol ugyanozok a biológiai alapelvek szerint művelik ezeket meg!
Kicsi a valószínűsége, hogy a te falud 4600 hektáros közigazgatási területe annyira különbözzön attól az 1 milliárd hektártól, hogy még a legalapvetőbb fizikai, kémiai és biológiai alapvetések se legyenek igazak rá....
Válasz Csavarkulcs #14699. hozzászólásáraNekem nincs direkt vetőgép, így nekem mindig kell a magágy. Engem csak az bosszant hogy aki ír róla valamit az mind azt írja hogy jobb lett a jövedelmezősége én viszont pont fordítva vagyok, valamennyivel mindig többe van mint amit szántok. Most is a szántott eddig csak egy művelet ez meg tárcsa, lazító, és már most látszik hogy kell a totális. Utánna a szántott és ez is kap kétsor boronát és vetés és majd meg látjuk kukorica aratáskor mi lesz a vége.
Válasz Koczka József #14681. hozzászólásáraVan olyan területem mi 8-9 év után ért el oda..hogy akár direktvethető is lehet tavasszal. Nem takarónövényeztem. Lazítóval alapműveltem a szármaradvány bomlását mindíg igyekeztem gyorsítani. Előtte szántáskor feketén csillogott. (Nem kiárt az idei évtől a takarónyövény bekerül a képletbe)
Válasz Jana11 #14695. hozzászólásáraÉn kifejezetten nem kedvelem Netparasztot (emberileg ahogyan viselkedik), de ilyet biztosan nem mondott, hogy egy meddő homok talajból ő 2m-es humuszos talajt "csinál". Azt lehet, hogy mondta, hogy 2m mélyen is lesz szervesanyag (pl. gyökér, gilisztajáratok által, stb.), de a humusz és a szervesanyag képződés nem ugyanaz.
------------------------------------------------------
A homok talajok javítására érdemes lett volna istállótrágya helyett másban gondolkodni. Westsik Vilmos kísérletei óta tudjuk, hogy "homokon az istállótrágya hevít, a zöldtrágya üdít".
Nem kioktatásnak szántam, csak egy másik lehetőséget írtam.
Válasz Koczka József #14693. hozzászólásáraLehet, hogy több esetben igaz ez, mint ahány esetben nem. De mérget ne vegyél arra, hogy a te 6AK-d rosszabbul terem, mint máshol a 15-25AK. Mert jónéhány ilyen helyen pont annyit fog teremni (ugyanazzal a technológiával), mint nálad.
Arról, hogy hová születik valaki, nem tudja befolyásolni.Milyen minőségű földet tudott valahogyan lakhelye környékén megszerezni, csak korlátozottak a lehetőségei.
Volt nekem 4 ak földem, olyan homok, hogy a szél hordta, semmire nem volt igazán jó. Kellett volna 100 év feljavítani /nem viccelek/ évente 40 cm vastag trágyával olyanra, mint mondjuk egy hajdúsági 40 ak zsíros föld.
Annak idején Netparaszt ezzel lett hiteltelen, hogy el akarta mesélni, hogy 7 év alatt csinált 200 cm vastag humuszos talajt. Akinek most jó minőségű talaja van, az több száz előző év áldását élvezi, kevésbé a saját "munkáját" szerintem.
Válasz Koczka József #14693. hozzászólásáraMég egyszer: nem szimplán minősség, hanem jövedelemtermelő képesség. Figyelembe volt véve pl, hogy milyen messze van a jelentős piacoktól, az alakja lehetővé teszi-e, hogy gőzekével szántsd, milyen mélyen van a talajvíz (akkor, nem most, jelenleg teljesen más az alföld hidrológiai viszonyai), van-e szilárd út a közelben, bérek, bérmunka költségek, ilyesmi... debrecen mellett 1. osztályú szántó 48 AK, hajdúböszörményben 43, tégláson már csak 32, holott a minőségi osztály kb ugyanazt jelenti.
Válasz Praetor #14692. hozzászólásáraValó színű igaz az is, de hát ezt bizonyítja az is amit én írok. Vagy ebben a pár faluban mindenki hülye a gazdálkodáshoz vagy a többi településen jobbak a földek. Tehát minél kissebb az aranykorona annál kissebb a jövedelmezősége. Talán nem véletlen.
Válasz Koczka József #14691. hozzászólásáraAz AK a föld jövedelemtermelő képességét hivatott anno mérni, nem a termőképességét. Ezért is vettek figyelembe más tényezőket is, pl mint a helyi parasztok bérköltsége. Talán 1913-ban vizsgálták felül ezt a rendszert, úgyhogy nagyon "friss", és nagyon "hiteles" a mostani körülményeket nézve.
Itt az öregek mondják, hogy nálunk azért huszon-egynéhány aranykoronásak a földek, mert így kevesebbet kellett kimérni a parasztoknak. Ez hihetőnek is tűnik, ha a 30km-es körzetben lévő más területek termőképessége és az AK közötti összefüggést figyeljük. A politika akkor is politika volt.
Válasz Praetor #14689. hozzászólásáraAzért nagyon nem lehet el felejteni mert ha távolabbi településeket nézünk ahogy javul a talajok minősége úgy nő az aranykorona értékük is. Valószínű hogy az én 10 cm humuszos rétegem azért 6 AK mert olyan a minősége a mezőkeresztesi 80 cm humuszos meg azért 35 ak mert olyan a minősége. Azért régen sem voltak hülyék az emberek.
Válasz Koczka József #14688. hozzászólásáraFelejtsd már el az aranykoronát. Az egy sz*r kitaláció, mert még a helyi parasztok bérköltségét is figyelembe vették a meghatározásuk során. A hrsz minőségi osztály szerinti besorolása talán egy kicsivel többet mond, de igazából még az sem. Nekem van 40AK feletti táblám, de még nem hoztam le róla értékelhető termést. Még egy 14AK-s táblám is sokkal jobban teljesít.
Válasz Koczka József #14683. hozzászólásáraKontroll terület hagyása minden esetben javasolt.
Ezt már 2014-ben is javasolta minden tanítónk.
Ejnye bejnye, máskor tessék jobban figyelni!
Vagy lett hagyva kontroll, és az jobbat mutat?
Csinálni kell egy talaj szelvény ásást!
Válasz Radocz #14679. hozzászólásáraSzia a Démétér vagy talajreform kft vetőmagjait vetem mikor mit ajánl. Igazán jól kelni úgy háromszor kelt ki a hat vetésből de mindig kelt valamennyi. Műveletek tárcsa, grúber tavasszal ásó borona vagy sima borona vetés és szinte majdnem mindig totális gyom irtás. Az idei évre tárcsa, lazító eddig de biztos kell totális is. A többi művelet attól függ mikor megy le a víz, mert kukorica lesz vetve. Mi előtt azt hiszed hogy kötekedni akar az ember már írtam hogy elhiszem hogy a jó földeken ez működik csak én még olyat szeretnék látni hogy a szaron hogy működik.
15379 hozzászólás
Sziasztok! Napraforgó elé milyen összetételű takarónövényt javasoltok? 3 évente menne napra önmaga után, úgyhogy a betegségek átvitele miatt nem mindegy. Mit kell mindenképp elkerülni?
Válasz MTZ1221.3 #14727. hozzászólásáraŐsgyepbe húztam próbára, az is agyonművelt?
Válasz termelo #14726. hozzászólásáraAgyon művelt talajon nem is biztos, hogy kell 50-60kg csoroszlya nyomástól több. Oda egy 10-15kg-s lajta 32 is nagyon elég.
Direktvetésben nem biztos, hogy van jobb vetőgép a JD750A-tol, esetleg a SlyBoss zerotill vetogepei.
De mindenki mashogy latja.
Válasz t.romsics #14725. hozzászólásáraNem tudom a maglehelyezésben miért lenne előrelépés az Avatar és a 750A Poke Direttájá-hoz képest.
Sárkaparó nincs, ősszel ahány mm annyi nap szünet, berakodik mint a xar
Horsch-ot nem láttam élőbe de az a gumibakos cucc nem úgy néz ki mintha követné a talajt...
Reklámnak egyébként jó a 200 kilós csoroszlyanyomás de utána a betonkemény magárkot szerintetek mi fogja betakarni?
Válasz termelo #14724. hozzászólásáraHa megkérdezhetem, akkor melyik gyártóéban látsz fantáziát?
Válasz .Feco. #14722. hozzászólásáraHidd el nem vesztettél vele semmit pedig nekem már az újfajta csoroszlyás van...
Az Avatart nem próbáltam de ránéztéből még további kételyeim vannak vele.
Válasz trikolor5 #14718. hozzászólásáraGlifóval tudsz talajt építeni, bolygatással nem.
Válasz termelo #14717. hozzászólásáraNincs sajnos, vagy 20 éve csorog utánna a nyelvem... Lehet a következő precíziós pályázatban viszont kellene egy Avatar 9.25....
Válasz trikolor5 #14718. hozzászólásáraOtt tartun lassan pi vizzel permetezünk..digitális megoldásokkal-időzítésekkel. Mégis sokszor fabatkát sem ér a szer,még a déli szomszédoknál. Kimegy a Lengyel permetezővel...amikor sikerül alapon. Ugyanazzal a szerrel csak más néven. Léss csodát ott hat.
Válasz .Feco. #14716. hozzászólásáraPedig van rá példa.
Válasz trikolor5 #14718. hozzászólásáraA többi 512 féle vegyszer, amit ugyanúgy kiszórsz, mind lebomlik teljesen, meg a 3x gombaölő adja meg a kifli aromáját, ennyi erővel.
Glifóval teszitek tönkre a talajt, és az élővilágot. Talajból kimutatható a szer jelenléte évtizedek, évszázadok múlva is. Ükunokáitoknak is ott lesz a szervezetében. Az a gazda amelyik nem forgat és mellé szórja a vegyszert és hangoztatja milyen jót tesz ezzel az bort iszik és vizet prédikál..
Válasz .Feco. #14716. hozzászólásáraNeked van 750A-d? vagy vetettél már vele?
Válasz Csavarkulcs #14715. hozzászólásáradehogy vet, sőt ez a kép arra jó példa, hogyan ne vessünk takarónövényt (vagy bármit min-tillben)...
Ez nem 750A, hanem 740A, kb mint egy IH-6200-as, duplatárcsás csoroszlyák max 50kg nyomással, bármilyen elmunkáló, vagy lazító nélkül... teljesen alkalmatlan gép ilyen típusú művelési rendszerekben alkalmazásra.
Válasz Radocz #14707. hozzászólásáraEzzel igen..mivel ősszel ideális talajviszonyok mellet akár egy jól zúzott kukoricatarlóba is belevet.
Válasz Koczka József #14700. hozzászólásáraNem kell mindíg lazítani sem. A talajt ha megnézed-akár ásod a tervezett műveletek előtt. Már eldöntöd hogyan tovább. Egy rövid tárcsával is jó magágy kászíthető egy gabonatarlóból hagyományos vetőgép elé. Vagy teszel egy drillboxot-apromag szórót a hátsó tárcsasor-henger közé szórva. A második menetnél a vetés is megoldott. Glifót idővel majd váltani fogja valami más(biológiai..pl). De maga a totális kezelési lehetőség az adott lesz. És ha adott élni is kell vele.
Válasz MrPoke #14711. hozzászólásáraVagy úgy volt vagy nem, te sem voltál ott és én sem. Bár a Tsz időkben csináltak sok fura dolgot. Viszont így utólag már nem releváns most szántó és nekünk ez jutott.
Válasz MrPoke #14710. hozzászólásáraHát nem dupla termés van de tavaly jó volt az idő így lett az átlag 5.5 t és a kukorica 10 t. Na de ha nem jár rá az idő akkor meg egy fos aki meg 20 km távolságra van az akkor is tud többet mint erre felé mi.
Válasz Koczka József #14688. hozzászólásáraKülönben meg 5ak-ás szántó nincs.
, hogy az építésre szánt területet előbb gyeppé minősítik és utána vonják ki a művelésből.
Vagyis van mert valamikor papíron vagy valóságban gyep volt aztán mikor szántónak minősítették megkenték a hivatalt, hogy az aranykorona ne változzon, így gombokért meg lehetett venni, vagy ki lehet venni bérbe :D
Erre is van pár hasonló tábla, az út eggyik oldala 5ak mási 18 :D
Da fordítva is működik a dolog halottam valahol
Válasz Koczka József #14688. hozzászólásáraSemmit nem ér az aranykorona. Ahogy írogattad szinte te dupla terméseket aratsz. Itt a szántósoknak 4-5t búza 7-8t kukorica a plafon.
Válasz Radocz #14708. hozzászólásáraSzerencsés helyzet.
Válasz Koczka József #14706. hozzászólásáraFelénk az a divat, amikor csinálja a saját parcelláját, akkor a környéken található összes darabokat elvetik.
Aratáskor szólnak, hogy mikor lesz ott a kombajn.
A tsz ötezer ha területét öt kft megműveli.
Ha egyik megsértodik, van más, aki szívesen jön.
Válasz Radocz #14705. hozzászólására
A kelés is sikeres volt.
Válasz Radocz #14705. hozzászólásáraHát biztos nem az én 7ha parcellám lenne neki az első.Még akinek van itt a környéken ő is csak a sajátja után vet ha vet valakinek.Az meg már mindíg elkésik az a vetés.
Válasz Koczka József #14700. hozzászólásáraSokan vagyunk vetőgép nélkül.
Bér munkára el lehet hívni Reto-t.
Én a volt tsz elnöknek szoktam szólni.
Sok helyen szomszédok vagyunk.
Válasz t.romsics #14703. hozzászólásáraItt is meséltek ilyeneket hogy a papi földeket kissebb aranykoronára vették. De ha a településen a gyepek 2-6 ak átlag a szántó meg 8 ak átlag azért az csak jelent valamit vagy mind a 4600 ha el csalták.
Válasz Praetor #14692. hozzászólásáraAz én mamám meg párszor elmesélte, hogy az akkori nagygazdák nem győzték lefizetni az összeírókat, hogy az AK minél kevesebb legyen, mert aszerint adóztak. Az ember akkor is ember volt.
Válasz .Feco. #14701. hozzászólásáraFecó nem azt mondom hogy nem igazak amit írtok de nem az a lényeg hogy meg lehet e csinálni hanem hogy jövedelmezőbb e ha úgy műveljük. Mert az előző hozzászólásban leirtam hogy mindig több a költség rajta mint a szántotton. Ha jársz erre szívesen megmutatom neked a területeket ha lesz rá időd de ha megyek Tiszaújvárosba lehet megnézem a tiédet ha lehet.
Válasz Koczka József #14677. hozzászólásáravilágszerte kb. 1 milliárd hektár termőföldön van valamilyen környezetbarát művelési mód, ebből több mint 200 millió hektár no-till/zero-till.
Ezek között van alaszkai permafrost, ukrán sztyeppe, andoki magasfennsík, brazil esőerdő, vagy angol lápvidék, és mindenhol ugyanozok a biológiai alapelvek szerint művelik ezeket meg!
Kicsi a valószínűsége, hogy a te falud 4600 hektáros közigazgatási területe annyira különbözzön attól az 1 milliárd hektártól, hogy még a legalapvetőbb fizikai, kémiai és biológiai alapvetések se legyenek igazak rá....
Válasz Csavarkulcs #14699. hozzászólásáraNekem nincs direkt vetőgép, így nekem mindig kell a magágy. Engem csak az bosszant hogy aki ír róla valamit az mind azt írja hogy jobb lett a jövedelmezősége én viszont pont fordítva vagyok, valamennyivel mindig többe van mint amit szántok. Most is a szántott eddig csak egy művelet ez meg tárcsa, lazító, és már most látszik hogy kell a totális. Utánna a szántott és ez is kap kétsor boronát és vetés és majd meg látjuk kukorica aratáskor mi lesz a vége.
Válasz Koczka József #14681. hozzászólásáraVan olyan területem mi 8-9 év után ért el oda..hogy akár direktvethető is lehet tavasszal. Nem takarónövényeztem. Lazítóval alapműveltem a szármaradvány bomlását mindíg igyekeztem gyorsítani. Előtte szántáskor feketén csillogott. (Nem kiárt az idei évtől a takarónyövény bekerül a képletbe)
Válasz Jana11 #14695. hozzászólásáraÉn kifejezetten nem kedvelem Netparasztot (emberileg ahogyan viselkedik), de ilyet biztosan nem mondott, hogy egy meddő homok talajból ő 2m-es humuszos talajt "csinál". Azt lehet, hogy mondta, hogy 2m mélyen is lesz szervesanyag (pl. gyökér, gilisztajáratok által, stb.), de a humusz és a szervesanyag képződés nem ugyanaz.
------------------------------------------------------
A homok talajok javítására érdemes lett volna istállótrágya helyett másban gondolkodni. Westsik Vilmos kísérletei óta tudjuk, hogy "homokon az istállótrágya hevít, a zöldtrágya üdít".
Nem kioktatásnak szántam, csak egy másik lehetőséget írtam.
Válasz Praetor #14696. hozzászólásáraHát nagyon nem járom az országot hogy hol hány aranykoronás de itt 30-40 km körzetben ez jellemzően így van.
Válasz Koczka József #14693. hozzászólásáraLehet, hogy több esetben igaz ez, mint ahány esetben nem. De mérget ne vegyél arra, hogy a te 6AK-d rosszabbul terem, mint máshol a 15-25AK. Mert jónéhány ilyen helyen pont annyit fog teremni (ugyanazzal a technológiával), mint nálad.
Arról, hogy hová születik valaki, nem tudja befolyásolni.Milyen minőségű földet tudott valahogyan lakhelye környékén megszerezni, csak korlátozottak a lehetőségei.
Volt nekem 4 ak földem, olyan homok, hogy a szél hordta, semmire nem volt igazán jó. Kellett volna 100 év feljavítani /nem viccelek/ évente 40 cm vastag trágyával olyanra, mint mondjuk egy hajdúsági 40 ak zsíros föld.
Annak idején Netparaszt ezzel lett hiteltelen, hogy el akarta mesélni, hogy 7 év alatt csinált 200 cm vastag humuszos talajt. Akinek most jó minőségű talaja van, az több száz előző év áldását élvezi, kevésbé a saját "munkáját" szerintem.
Válasz Koczka József #14693. hozzászólásáraMég egyszer: nem szimplán minősség, hanem jövedelemtermelő képesség. Figyelembe volt véve pl, hogy milyen messze van a jelentős piacoktól, az alakja lehetővé teszi-e, hogy gőzekével szántsd, milyen mélyen van a talajvíz (akkor, nem most, jelenleg teljesen más az alföld hidrológiai viszonyai), van-e szilárd út a közelben, bérek, bérmunka költségek, ilyesmi... debrecen mellett 1. osztályú szántó 48 AK, hajdúböszörményben 43, tégláson már csak 32, holott a minőségi osztály kb ugyanazt jelenti.
Válasz Praetor #14692. hozzászólásáraValó színű igaz az is, de hát ezt bizonyítja az is amit én írok. Vagy ebben a pár faluban mindenki hülye a gazdálkodáshoz vagy a többi településen jobbak a földek. Tehát minél kissebb az aranykorona annál kissebb a jövedelmezősége. Talán nem véletlen.
Válasz Koczka József #14691. hozzászólásáraAz AK a föld jövedelemtermelő képességét hivatott anno mérni, nem a termőképességét. Ezért is vettek figyelembe más tényezőket is, pl mint a helyi parasztok bérköltsége. Talán 1913-ban vizsgálták felül ezt a rendszert, úgyhogy nagyon "friss", és nagyon "hiteles" a mostani körülményeket nézve.
Ez hihetőnek is tűnik, ha a 30km-es körzetben lévő más területek termőképessége és az AK közötti összefüggést figyeljük. A politika akkor is politika volt.
Itt az öregek mondják, hogy nálunk azért huszon-egynéhány aranykoronásak a földek, mert így kevesebbet kellett kimérni a parasztoknak.
Válasz Praetor #14689. hozzászólásáraAzért nagyon nem lehet el felejteni mert ha távolabbi településeket nézünk ahogy javul a talajok minősége úgy nő az aranykorona értékük is. Valószínű hogy az én 10 cm humuszos rétegem azért 6 AK mert olyan a minősége a mezőkeresztesi 80 cm humuszos meg azért 35 ak mert olyan a minősége. Azért régen sem voltak hülyék az emberek.
Válasz Praetor #14689. hozzászólásáraJól mondod.
A kísérleti parcellám 40 AK értékű.
A tsz időben a Lineár öntözőrendszert a 30 AK-s volt grófi területre telepítették.
A vitéz földek, valamint papi földek alacsonyabb AK értékűek.
Már akkor is voltak egyenlőbbek.
Válasz Koczka József #14688. hozzászólásáraFelejtsd már el az aranykoronát. Az egy sz*r kitaláció, mert még a helyi parasztok bérköltségét is figyelembe vették a meghatározásuk során. A hrsz minőségi osztály szerinti besorolása talán egy kicsivel többet mond, de igazából még az sem. Nekem van 40AK feletti táblám, de még nem hoztam le róla értékelhető termést. Még egy 14AK-s táblám is sokkal jobban teljesít.
Válasz MrPoke #14687. hozzászólásáraKíváncsi lennék rá. Nekem a 15 ak föld is jó lenne. Kár hogy neked nincs 30 ak feletti.
Válasz Koczka József #14674. hozzászólásáraAz a város másik fele. Ezen a részen 10-15AK-s földek vannak. Én meg szivesen gazdálkodnék a tieden. :D
Válasz Radocz #14684. hozzászólásáraNem nincs kontroll.
Válasz Koczka József #14682. hozzászólásáraA meszes topikba feltett kép közel van a kőhoz. Kocsival. Gyalogosan kb. 20 perc.
Válasz Koczka József #14683. hozzászólásáraKontroll terület hagyása minden esetben javasolt.
Ezt már 2014-ben is javasolta minden tanítónk.
Ejnye bejnye, máskor tessék jobban figyelni!
Vagy lett hagyva kontroll, és az jobbat mutat?
Csinálni kell egy talaj szelvény ásást!
Válasz barazdabetyar. #14678. hozzászólásáraHát nállunk ez pont fordítva van.
Válasz Radocz #14679. hozzászólásáraMég annyit hogy a főút mellett van bármilyen időben megtekinthető.
Válasz Radocz #14679. hozzászólásáraSzia a Démétér vagy talajreform kft vetőmagjait vetem mikor mit ajánl. Igazán jól kelni úgy háromszor kelt ki a hat vetésből de mindig kelt valamennyi. Műveletek tárcsa, grúber tavasszal ásó borona vagy sima borona vetés és szinte majdnem mindig totális gyom irtás. Az idei évre tárcsa, lazító eddig de biztos kell totális is. A többi művelet attól függ mikor megy le a víz, mert kukorica lesz vetve. Mi előtt azt hiszed hogy kötekedni akar az ember már írtam hogy elhiszem hogy a jó földeken ez működik csak én még olyat szeretnék látni hogy a szaron hogy működik.
Válasz barazdabetyar. #14678. hozzászólásáraNem beszélget eleget a talajjal.?
Vagy nincs meg a közös nyelv?