Válasz bandigh #7877. hozzászólásáraRá nézésre,a rad csoroszja bele rakná.De ahogy nézem,nem talaj követős a csoroszja.Ha a keréknyomba bele teszi,akkor mellette nagyon mélyre rakná.
Egy olcsó JD vetőgépet szerezni,és a tárcsás elemek helyére,rad csoroszját tenni.Nem tudom,mit produkálna.
Válasz Mf-es? #7876. hozzászólásáraA két sor műtrágyaszóró nyomába a rapid se vetette bele. De nem zavar, úgyis ott megy majd a permetező is. Ha a vető traktor húz 15 centis nyomot ott valami nagyon nem kerek.. Szerintem abba SEMMI nem veti bele, vagyis elveti, csak nem kel ki, mert vagy a föld tetején marad a mag, vagy betakarja 10 centi földdel. Oké talán a jd vetőgép, de fixvázas tárcsás vagy vetőkulti közül erre egy sem megoldás.
Válasz Gege #7875. hozzászólásáraÉs mit csinálnak a kapák,mikor a traktor,húz egy 15 cm-es kerék nyomat?Nem hinném,hogy bele veti.
Mi pénz egy gép?Lehet privátba is.
Ha most elveti a sör árpám,veszek egyet.
Válasz Gege #7872. hozzászólásáraSzép a vetés. Milyen osztásal vannak a kapák? Kicsit széles soroknak tünik a búzavetés. Néztem a videót is, a kapák vannak biztosítva? Az ékgyürüs henger a sorokon megy, vagy közte?
Még egy valamit. A farosnak csinálj a rámára valamilyen "rampát", mert ha megcsúszik a lába, és beveszi a henger, nagyon csúnya vége lehet.
Én az idén elég sok próbát csináltam Rad dal. Ma is! Direkt vetés
Napraforó földemet körben megrúberoztam 25cm mélyen.. De azért mert nemrég lett grúberom, s ki kelett próbálni mit bír az mtz...
. Dobtam rá alaptágyát, majd az összeset minimálisan rövidtárcsáztam 3-5cm mélyen, majd beleültettem 5cm re az árpát. Ma van 12. Napja a földben. Ahol nincs grúberozva ott szépen sorollik, ahol grúberos ott meg semmi..
Az én tapasztalatom az hogy minnél kevesebb művelés annál jobb a gabonának! mind a két kép mai, s pár méter közöttük a különbség..
Válasz levelek1 #7856. hozzászólásáraHa megcsúsztam idővel vetettem ilyenkor is rozsot szőlőbe, gyümölcsbe. Némi nitróval meg egy kis jó idővel lehet belőle valami. Csak tavasszal figyelj, hogy időben nyírd ki! Ja és ha fiatal az almás érdemes kerülni a sor alá vetést.
Válasz GREVEN #7859. hozzászólásáraA szántás megkombinátorozása, belevetni majd beleverni a hengerrel, az nagyon messze áll a "beéredett" magágytól. Szemre jól néz ki, de nem volt aprónorzsás frakció, tiszta légbuborék a magágy a nyersen történt művelés miatt, ezért gondolom a sima felszin ellenére szépen ki is száradt. A gyengébb talajon, lazább földnél működött a mutatvány, ott jó hatással volt az alsó nedvesség felhozása, szét lehetett jól dolgozni, a kötöttebb fekete földön nem megy a búza alá szántás sajnos.
Válasz GREVEN #7863. hozzászólásáraSzerintem azért mert mégsem van az olyan mélyen mint a vetett és a tömörítés sem olyan egyenletes mint a vetőgép által vetettnél. Így jobb a kötöttebb részeken jelenleg. Persze a gyengébb részen is ki fog az alakulni.
Tavaly én is így jártam. A kötött részen elég jó volt a parton meg alig volt kikelve
Ő kivégezte (leforgatta) a föld felső rétegében lévő talajéletet te pedig nem, s ez nálad a feketében intenzívebb mint a homokban.
Én tippelek egy ilyet.
Válasz VDénes #7862. hozzászólásáraMi esetünkben a betárcsázással mélyebbre kerül plusz a tárcsa 50q. Nekünk miért forditva jobb? Nagyon érdekes és bolygatja a fantáziámat.
Válasz GREVEN #7859. hozzászólásáraSzerintem a vetés mélység és a tömörítés különböző a 2 technológiában.
A vetett valószínűleg mélyebbre került és homokba mélyen vetett gabona mindig jobb főleg ha le is van hengerelve. A kötött részen pedig a mély vetés és hengerlés miatt lassabban kel.
Válasz Mf-es? #7860. hozzászólásáraSzáraz volt elötte is. Meg akkor a gyenge részen ahol mindig aszályérzékeny ott mitöl kelt ki? Az se volt nedves tutira.
Adott 2 hasonló adottságú tábla. Mindkettőnek van gyenge képességű igazi sivár homok és fekete jobb adottságú fekete része.
Egyik tábla
Mi műveljük. Napraforgó volt. Zúztuk, IH tárcsa, rövid tárcsa, műtrágya, vetőmag kiszórás még egy sor rövid tárcsa.
Másik tábla.
Gazdatársé, napraforgó volt. Zúzta, tárcsa, szántotta, műtrágya szórás, kombinátor, vetés vetőgéppel, hengerezés.
1-2 nap eltéréssel csináltuk kb mindketten.
A jelenség:
Nálunk a fekete részben van jobban kikelve, egyöntetű zöld a tábla, a világosabb gyengébb részen ritkásabb.
Nála a feketébe alig van 1-2 szál kikelve,de inkább semmi és a világos foltokba gyönyörűen ki van kelve.Nála a traktornyomokba is gyengén van kelve, vagy ott sincs még semmi.
Kérdés, miért?
Nekem ötletem sincsen. Az tuti hogy ő a nagykönyv szerint csinálta, patyolat magágy stb.
Válasz Bandita29 #7854. hozzászólásáraFélreértés elkerülése végett, én sem azt mondom, hogy csinálja... de ha mindenképp vetni akar valamit, akkor olyan növényeket kell keresni ami nem kifagyó...
Válasz Dave #7853. hozzászólásáraMost már felejtős szerintem bármi is. A most elvetett búzák tavaszig talán kisorolnak rendesen. Szeptember közepén vetettem rozsos bükkönyt, most kb. 2-3 cm-es a bükköny. A biborhere nem kel ki ilyen hidegben,a szeptember végi vetéssel is gond szokott lenni.
Válasz levelek1 #7851. hozzászólásáraMi a célod? Így nehéz valamit is segíteni...
Tavasszal a főnövény előtt már semmit, és kb most sem, esetleg búza, bükköny, bíbirhere, borsó. Ezek még talán megnőnek valamekkorára.
Válasz levelek1 #7849. hozzászólásáraNe kapkodd el, még várj vele. Amúgy lehet kereshetnél más növényt, de mondjuk nagy tömeget már semmi sem fog hozni...
Válasz .Richard. #7841. hozzászólásáraÉn nálam meg rengeteg vakond van a földön de semmivel se tudom kiírtani.Nincs neki valami természetes ellensége? Ha így folytatják úgy kell majd visszatelepíteni a Lombricus terrestrist
Válasz Claastra. #7842. hozzászólására Nem is tudom, mire véljem ezt a kifinomult stílust. Téged meghívtak egyébként a Talajélet Konferenciára, hogy elmeséld, miként is lehet 7 AK homokban 15 tonna kukoricát termeszteni csapadék nélkül?
Válasz Vinkó75 #7840. hozzászólásáraAmelyik terület,13ban volt utoljára szàntva,ott sok gilinyò van,de ez a rohadèk,a vastagabb szalmàt dögönyözi,pedig, màshol is van giliszta. Mondjuk, nem tudni,hogy neme evett elèg gilisztàt valahol ,lehet, csak a szalma maradèkát eszi. Így van,erősen különbözik a szomszèd területtől,sötètedik,pedig agyagos. Most be van vetve,2hete nyoma sincs disznóknak. Giliszta pedig,mèg lehet fönt. . Remélem,a disznòk màr vissza nem térnek.
Válasz .Richard. #7839. hozzászólásáraÉn találtam benne.Nálam a felső rétegbe bedolgozva. Rágcsáló és egyéb kártevőnek nyoma sincs. Vadászokkal konzultáltam,abból jött ez a szisztéma. A talaj állaga más. "Mint az erdei"....kezdetekkor ott is termeltem kukoricát a csemete sorok közt.Onnan látni a párhuzamot. 4 éve nincs szántás a parcellán..csak a mulcs és a takarónövényes szisztéma idén terjed ki a TR-a is.
Válasz Vinkó75 #7838. hozzászólásáraVajon, tènyleg a gilisztàt keresi? Szerintem nem. Nem tudom a magyaràzatot,szètfujatott szalma,tàrcsàzva,ahol vastagon van,széttùrja,de én gilisztàt nem talàlok benne.
Válasz efge #7835. hozzászólásáraValóban látványos a talaj átalakulása. Erre a legjobb mérce, nálam a vaddisznók állandó vendégek a parcellán. Közvetlen mellette a nagyüzemi parcellákat elkerülik. Sajnos a kísérleti parcellán a gépész elcseszte a gép be állítást. A 6 hektárra elegendő TR magot kb fél hektárba tolta be. Most parcellán belüli kísérlet lesz .Természetesen ez vegyesen van zabbal vetve. A TR-t még nem is piszkálták a zabot csipkedik. Tavasszal a terület kap egy normális villany pásztort. A borz megásta helyettem a talaj szelvényt egy részen. Lazított tárcsázott talajba került a keverék. Gyönyörűen látszik miként dolgoznak a növények. A talaj most is laza szép állagú. Idén már 150kg/h tavaszi műtrágyával készült el felénk nettó 4T/h-os napraforgó. Jövőre kiderül mit tud így.
Válasz Praetor #7831. hozzászólására10 tonnásat is tudok mutatni. Igaz az idén csak 7 tonna volt a termés nálam. A bio csodákra képes a talajjal. A szemben lévő területen seggen csúszva vetettek tavaly amikor mi kerti minőségű talajt készítettünk a búzának.
Válasz Mokári Ádám #7829. hozzászólására Érdekes, hogy ideböffentesz valamit csak úgy a beszélgetések közepére, anélkül, hogy bárki is kérdezett volna például ebben a témában.
Ha viszont már megfogalmaztál egy ilyen, minden kontextust nélkülöző bölcsességet, megemlíteném a tényeket.
Csongrádban idén 4,6 t/Ha körül volt a konvencionális búza átlagtermése.
A tápanyag nélküli, minimum tilles bióval pontosan 41 mázsa/Ha 98%-ra tisztított búzát tároltunk be, megkésett vetés, fagyok miatt lecsökkent tőszám és ebből adódóan jóval erősebb gyomnyomás mellett.
Van még egyéb problémád?
Arról sokkal kevesebben szoktak nyilatkozni, hogy mennyi haszon van átlagban egy hektár szántón.
Vagy legalább úgy, hogy hány forintba kerül egy mázsa búza előállítása.
Szomszédságunkban öt év átlagában a jó földeken, (mert nekik csak az van) 100 000 Ft/ha.
Az idén jobb, mert pont akkor és pont annyi eső esett, ami kellett a növényeknek.
Ha lehet értelmes költségeken belül, azért a legalább a felső 15-20cm-t ki kellene takarítani a nagy kövektől/szikláktól.
Utána szerintem valami rugós/hidraulikus biztosítású kultivátor/lazító-szerűség kellene a kapások elé, ami a skandináv országokban ilyen körülmények között bevált.
Ha a felső 15-20cm-t sikerülne nagyjából kitakarítani, akkor a szántást elhagyva direktvetés. Kapások elé meg a biztosított kultivátort húzni. Szerintem.
Válasz Mokári Ádám #7829. hozzászólásáraAzért a talajmegújítás és a bio a szezon és a fazon viszonya. Talajt építeni lehet úgy is, hogy elfogadható hozamok vannak. A bio meg szvsz nem kicsit nehezíti/lassítja ezeket a folyamatokat.
Meg légy szíves mutass egy bio gazdálkodót 8t-ás búzaterméssel...
15380 hozzászólás
Válasz Gege #7875. hozzászólásáraHa nem titok, mi pénz egy 3 m-es kivitel, milyen a súlya, és menyi mag megy a tartályba?
Válasz Mf-es? #7878. hozzászólásáraLeszakadna a rugóstól a tartó a picsába, meg a szárnyak letörnének tőből
Válasz bandigh #7877. hozzászólásáraRá nézésre,a rad csoroszja bele rakná.De ahogy nézem,nem talaj követős a csoroszja.Ha a keréknyomba bele teszi,akkor mellette nagyon mélyre rakná.
Egy olcsó JD vetőgépet szerezni,és a tárcsás elemek helyére,rad csoroszját tenni.Nem tudom,mit produkálna.
Válasz Mf-es? #7876. hozzászólásáraA két sor műtrágyaszóró nyomába a rapid se vetette bele. De nem zavar, úgyis ott megy majd a permetező is. Ha a vető traktor húz 15 centis nyomot ott valami nagyon nem kerek.. Szerintem abba SEMMI nem veti bele, vagyis elveti, csak nem kel ki, mert vagy a föld tetején marad a mag, vagy betakarja 10 centi földdel. Oké talán a jd vetőgép, de fixvázas tárcsás vagy vetőkulti közül erre egy sem megoldás.
Válasz Gege #7875. hozzászólásáraÉs mit csinálnak a kapák,mikor a traktor,húz egy 15 cm-es kerék nyomat?Nem hinném,hogy bele veti.
Mi pénz egy gép?Lehet privátba is.
Ha most elveti a sör árpám,veszek egyet.
Válasz Sk Laci #7873. hozzászólásáraEzen a gépen még nem, de a többin már állíthat a sortávolság tetszés szerint..
Meg platform is van rajta!
Az nélkül nem kapta volna meg a CE jelzést..
Válasz Mf-es? #7871. hozzászólásáraA youtube-on van fent olyan videó is.
Válasz Gege #7872. hozzászólásáraSzép a vetés. Milyen osztásal vannak a kapák? Kicsit széles soroknak tünik a búzavetés. Néztem a videót is, a kapák vannak biztosítva? Az ékgyürüs henger a sorokon megy, vagy közte?
Még egy valamit. A farosnak csinálj a rámára valamilyen "rampát", mert ha megcsúszik a lába, és beveszi a henger, nagyon csúnya vége lehet.
Búza vetés
képen rozsos bükköny!
Válasz Gege #7870. hozzászólásáraSárba is lehet vele vetni?
Én az idén elég sok próbát csináltam Rad dal. Ma is! Direkt vetés
mind a két kép mai, s pár méter közöttük a különbség..
Napraforó földemet körben megrúberoztam 25cm mélyen.. De azért mert nemrég lett grúberom, s ki kelett próbálni mit bír az mtz...
. Dobtam rá alaptágyát, majd az összeset minimálisan rövidtárcsáztam 3-5cm mélyen, majd beleültettem 5cm re az árpát. Ma van 12. Napja a földben. Ahol nincs grúberozva ott szépen sorollik, ahol grúberos ott meg semmi..
Az én tapasztalatom az hogy minnél kevesebb művelés annál jobb a gabonának!
Válasz levelek1 #7856. hozzászólásáraA www.omki.hu oldalon van egy kiadványok fül.
Ott is sok okosság van leírva.
Most éppen karbantartás alatt van az oldal.
És van nyomtatott formában is nekik, sok olyan kutatási eredmény, ami hasznos lehet. Nem csak kezdőknek, de tapasztaltaknak is.
Válasz levelek1 #7856. hozzászólásáraHa megcsúsztam idővel vetettem ilyenkor is rozsot szőlőbe, gyümölcsbe. Némi nitróval meg egy kis jó idővel lehet belőle valami. Csak tavasszal figyelj, hogy időben nyírd ki! Ja és ha fiatal az almás érdemes kerülni a sor alá vetést.
Válasz GREVEN #7859. hozzászólásáraA szántás megkombinátorozása, belevetni majd beleverni a hengerrel, az nagyon messze áll a "beéredett" magágytól. Szemre jól néz ki, de nem volt aprónorzsás frakció, tiszta légbuborék a magágy a nyersen történt művelés miatt, ezért gondolom a sima felszin ellenére szépen ki is száradt. A gyengébb talajon, lazább földnél működött a mutatvány, ott jó hatással volt az alsó nedvesség felhozása, szét lehetett jól dolgozni, a kötöttebb fekete földön nem megy a búza alá szántás sajnos.
Válasz Full Random #7864. hozzászólásáraAz Ih tárcsa nem a talaj megújítás eszköze. Forgat olyat mint egy eke. Szerintem gömbsüveges lap miatt
Válasz GREVEN #7863. hozzászólásáraSzerintem azért mert mégsem van az olyan mélyen mint a vetett és a tömörítés sem olyan egyenletes mint a vetőgép által vetettnél. Így jobb a kötöttebb részeken jelenleg. Persze a gyengébb részen is ki fog az alakulni.
Tavaly én is így jártam. A kötött részen elég jó volt a parton meg alig volt kikelve
Ő kivégezte (leforgatta) a föld felső rétegében lévő talajéletet te pedig nem, s ez nálad a feketében intenzívebb mint a homokban.
Én tippelek egy ilyet.
Válasz VDénes #7862. hozzászólásáraMi esetünkben a betárcsázással mélyebbre kerül plusz a tárcsa 50q. Nekünk miért forditva jobb? Nagyon érdekes és bolygatja a fantáziámat.
Válasz GREVEN #7859. hozzászólásáraSzerintem a vetés mélység és a tömörítés különböző a 2 technológiában.
A vetett valószínűleg mélyebbre került és homokba mélyen vetett gabona mindig jobb főleg ha le is van hengerelve. A kötött részen pedig a mély vetés és hengerlés miatt lassabban kel.
Válasz Mf-es? #7860. hozzászólásáraSzáraz volt elötte is. Meg akkor a gyenge részen ahol mindig aszályérzékeny ott mitöl kelt ki? Az se volt nedves tutira.
Válasz GREVEN #7859. hozzászólásáraPatyolat magággyal,kiszárította a talajt.
A mai nap érdekessége és kérdése.
Adott 2 hasonló adottságú tábla. Mindkettőnek van gyenge képességű igazi sivár homok és fekete jobb adottságú fekete része.
Egyik tábla
Mi műveljük. Napraforgó volt. Zúztuk, IH tárcsa, rövid tárcsa, műtrágya, vetőmag kiszórás még egy sor rövid tárcsa.
Másik tábla.
Gazdatársé, napraforgó volt. Zúzta, tárcsa, szántotta, műtrágya szórás, kombinátor, vetés vetőgéppel, hengerezés.
1-2 nap eltéréssel csináltuk kb mindketten.
A jelenség:
Nálunk a fekete részben van jobban kikelve, egyöntetű zöld a tábla, a világosabb gyengébb részen ritkásabb.
Nála a feketébe alig van 1-2 szál kikelve,de inkább semmi és a világos foltokba gyönyörűen ki van kelve.Nála a traktornyomokba is gyengén van kelve, vagy ott sincs még semmi.
Kérdés, miért?
Nekem ötletem sincsen. Az tuti hogy ő a nagykönyv szerint csinálta, patyolat magágy stb.
Válasz levelek1 #7856. hozzászólására Unalmas estéken nézegetve már többet fogsz tudni a témáról.
Takarónövények
Válasz levelek1 #7856. hozzászólásáraHogy ne érjen csalódás, jövő évre lehetne tolni.
Teljesen új vagyok a témában, almásba szeretnék próbálkozni ilyen zöldtrágyázással és csak most leltem rá a témára.
Válasz Bandita29 #7854. hozzászólásáraFélreértés elkerülése végett, én sem azt mondom, hogy csinálja... de ha mindenképp vetni akar valamit, akkor olyan növényeket kell keresni ami nem kifagyó...
Válasz Dave #7853. hozzászólásáraMost már felejtős szerintem bármi is. A most elvetett búzák tavaszig talán kisorolnak rendesen. Szeptember közepén vetettem rozsos bükkönyt, most kb. 2-3 cm-es a bükköny. A biborhere nem kel ki ilyen hidegben,a szeptember végi vetéssel is gond szokott lenni.
Válasz levelek1 #7851. hozzászólásáraMi a célod? Így nehéz valamit is segíteni...
Tavasszal a főnövény előtt már semmit, és kb most sem, esetleg búza, bükköny, bíbirhere, borsó. Ezek még talán megnőnek valamekkorára.
Válasz levelek1 #7849. hozzászólásáraJövő héten már november. Már most is helyenként 0 fokot jósolnak estére. Ebből idén már nagy kaland nem lesz.
Mire gondolsz? tavaszig várjak? és milyen növény lehetne inkább?
Válasz levelek1 #7849. hozzászólásáraNe kapkodd el, még várj vele. Amúgy lehet kereshetnél más növényt, de mondjuk nagy tömeget már semmi sem fog hozni...
Talajtakarás, zöldtrágyázás a célom a mustármaggal.
Válasz .Richard. #7841. hozzászólásáraÉn nálam meg rengeteg vakond van a földön de semmivel se tudom kiírtani.Nincs neki valami természetes ellensége? Ha így folytatják úgy kell majd visszatelepíteni a Lombricus terrestrist
Válasz levelek1 #7846. hozzászólásáraBiztosan nincs korán
Mi a célod vele?
Sziasztok!
Szerintetek késő már mustármagot vetni? Azt olvastam 2-5 fokon csírázik.
Válasz Netparaszt #7844. hozzászólására15 tonna kukoricát termeszteni csapadék nélkül?
Válasz Claastra. #7842. hozzászólására Nem is tudom, mire véljem ezt a kifinomult stílust. Téged meghívtak egyébként a Talajélet Konferenciára, hogy elmeséld, miként is lehet 7 AK homokban 15 tonna kukoricát termeszteni csapadék nélkül?
Válasz Claastra. #7842. hozzászólására
Aki mondja másnak gondolja magának.
Már az MSZP is bevezette a tilos elmondani a jót a többieknek?
"Talajmegújítás meg biogazdálkodás ide vagy oda ha mindenki annyit termelne mint a kakasszéki gazdaság akkor bizony hamar éhen halna a magyar."
Tényleg kiábrándító hozzászólás lett, mert nem sok köze van sem a témához, sem a megkezdett beszélgetéshez.
A helyzet aki tudja csinálja, akinek köze nincs hozzá az oktatja.
Egy pár év múlva érdemes megnézni a Netparaszt gazdálkodását.
Addig tényleg kár itt pofátlanul pofáznod, még neked is Gábor.
Szerintem, saját magad minősíted.
Inkább arra buzdítanál, hogy melyik listára szavazzunk nov. 3-án?
https://www.agroinform.hu/forum/Agrarkamarai-valasztas-2013/t3171
https://www.agroinform.hu/forum/Agrarkamarai-valasztas-2013/t3171
Nálunk van Gőgös elvtárs és Jakab Úr.
Szerintem lefutott meccs, de sokak szerint nem.
Te hogy látod? Mersz véleményt írni?
Válasz Netparaszt #7834. hozzászólásáraÉs te mit böfögsz itt mit képzelsz magadrol ,húzz a p...ba
Válasz Vinkó75 #7840. hozzászólásáraAmelyik terület,13ban volt utoljára szàntva,ott sok gilinyò van,de ez a rohadèk,a vastagabb szalmàt dögönyözi,pedig, màshol is van giliszta. Mondjuk, nem tudni,hogy neme evett elèg gilisztàt valahol ,lehet, csak a szalma maradèkát eszi. Így van,erősen különbözik a szomszèd területtől,sötètedik,pedig agyagos. Most be van vetve,2hete nyoma sincs disznóknak. Giliszta pedig,mèg lehet fönt. . Remélem,a disznòk màr vissza nem térnek.
Válasz .Richard. #7839. hozzászólásáraÉn találtam benne.Nálam a felső rétegbe bedolgozva. Rágcsáló és egyéb kártevőnek nyoma sincs. Vadászokkal konzultáltam,abból jött ez a szisztéma. A talaj állaga más. "Mint az erdei"....kezdetekkor ott is termeltem kukoricát a csemete sorok közt.Onnan látni a párhuzamot. 4 éve nincs szántás a parcellán..csak a mulcs és a takarónövényes szisztéma idén terjed ki a TR-a is.
Válasz Vinkó75 #7838. hozzászólásáraVajon, tènyleg a gilisztàt keresi? Szerintem nem. Nem tudom a magyaràzatot,szètfujatott szalma,tàrcsàzva,ahol vastagon van,széttùrja,de én gilisztàt nem talàlok benne.
Válasz csoppika #7837. hozzászólásáraIdén sincs, tavaly sem volt. Pedig volt ki szórta pocokra az "áldást". A gilisztát keresi. Na az van benne.
Válasz Vinkó75 #7836. hozzászólásáraNálam is vendégek a szójatarlón... De szerintem pocok miatt:-(((
Válasz efge #7835. hozzászólásáraValóban látványos a talaj átalakulása. Erre a legjobb mérce, nálam a vaddisznók állandó vendégek a parcellán. Közvetlen mellette a nagyüzemi parcellákat elkerülik. Sajnos a kísérleti parcellán a gépész elcseszte a gép be állítást. A 6 hektárra elegendő TR magot kb fél hektárba tolta be. Most parcellán belüli kísérlet lesz .Természetesen ez vegyesen van zabbal vetve. A TR-t még nem is piszkálták a zabot csipkedik. Tavasszal a terület kap egy normális villany pásztort. A borz megásta helyettem a talaj szelvényt egy részen. Lazított tárcsázott talajba került a keverék. Gyönyörűen látszik miként dolgoznak a növények. A talaj most is laza szép állagú. Idén már 150kg/h tavaszi műtrágyával készült el felénk nettó 4T/h-os napraforgó. Jövőre kiderül mit tud így.
Válasz Praetor #7831. hozzászólására10 tonnásat is tudok mutatni. Igaz az idén csak 7 tonna volt a termés nálam. A bio csodákra képes a talajjal. A szemben lévő területen seggen csúszva vetettek tavaly amikor mi kerti minőségű talajt készítettünk a búzának.
Válasz Mokári Ádám #7829. hozzászólására Érdekes, hogy ideböffentesz valamit csak úgy a beszélgetések közepére, anélkül, hogy bárki is kérdezett volna például ebben a témában.
Ha viszont már megfogalmaztál egy ilyen, minden kontextust nélkülöző bölcsességet, megemlíteném a tényeket.
Csongrádban idén 4,6 t/Ha körül volt a konvencionális búza átlagtermése.
A tápanyag nélküli, minimum tilles bióval pontosan 41 mázsa/Ha 98%-ra tisztított búzát tároltunk be, megkésett vetés, fagyok miatt lecsökkent tőszám és ebből adódóan jóval erősebb gyomnyomás mellett.
Van még egyéb problémád?
Arról sokkal kevesebben szoktak nyilatkozni, hogy mennyi haszon van átlagban egy hektár szántón.
Vagy legalább úgy, hogy hány forintba kerül egy mázsa búza előállítása.
Szomszédságunkban öt év átlagában a jó földeken, (mert nekik csak az van) 100 000 Ft/ha.
Az idén jobb, mert pont akkor és pont annyi eső esett, ami kellett a növényeknek.
Válasz Muskátliszájú #7830. hozzászólásáraSzerintem a kollégának a fő baja, hogy a kapásoknak nem tud megfelelő körülményeket biztosítani.
Ha lehet értelmes költségeken belül, azért a legalább a felső 15-20cm-t ki kellene takarítani a nagy kövektől/szikláktól.
Utána szerintem valami rugós/hidraulikus biztosítású kultivátor/lazító-szerűség kellene a kapások elé, ami a skandináv országokban ilyen körülmények között bevált.
Ha a felső 15-20cm-t sikerülne nagyjából kitakarítani, akkor a szántást elhagyva direktvetés. Kapások elé meg a biztosított kultivátort húzni. Szerintem.
Válasz Mokári Ádám #7829. hozzászólásáraAzért a talajmegújítás és a bio a szezon és a fazon viszonya. Talajt építeni lehet úgy is, hogy elfogadható hozamok vannak. A bio meg szvsz nem kicsit nehezíti/lassítja ezeket a folyamatokat.
Meg légy szíves mutass egy bio gazdálkodót 8t-ás búzaterméssel...