Penetrométeren a skála határok hozzávetőlegesen 18kg ig zöld 28ig sárga.
Ez érvényes a 1/2 colos 12.7mm es 30 fokos hegyre.
A nagyobb hegyre 3/4colos, 19mm es hegyre 40kg ig zöld, 60ig sárga.
Ennyi adatból mindenki tud magának relatív pontos gazdabotot csinálni!
HAJRÁ!
Házi penetrométer!
Mindenki mással próbálgatja, így sosem tudjuk hogy kinek milyen tömör a talaja.
lemásoltam a gyári penetrométer méreteit. Íme:penetrométer
Válasz Sz_Pisti #6881. hozzászólására15 ben volt ha joll emlekszem 7,8vagy 8,2 t de az tavaszi arpa az csak olyan 6 korul volt meg ugye a kuki is szar volt 8,5 t de azok a szaraz tavasz es a nyar vegett voltak de a buza az a viszonyokhoz kepest nagyon szuperak voltak,a tobbi kollegak termeseirol igen nemtudok jokat mondani mert szo szerint le se szarjak ők meg abban vannak ,hogy nem teszunk bele semmit akkor nincs kiadas,de a kozeli tsz agyon mutragyazza a teruleteket de szo szerint ott is voltak 7-8 t,itt nalunk brutalis termesek voltak az iden,nekem se volt meg hasonlom se csak kukibol.
Válasz dr.T #6878. hozzászólására Ez akárhogyan is nézem szép eredmény, és hatóanyagban sem szaladtál el. Mondanám, hogy megpróbálom, de már kinyomtuk az első adagot, így ez már nem az az év lesz. Azt én is érzem, hogy jobb volna megosztani több adagra, de általában időhiánnyal küzdök mindig, és így a kevesebbszer tudok belemenni.
A 2016-os csapadékos év volt, ezért kérdezem, hogy száraz éveken is ugyanígy jönnek az eredmények?
Akik nem figyelnek ennyire oda a kijuttatásra azok milyen terméseket vágnak a környezetedben?
Válasz Sz_Pisti #6877. hozzászólásáraAkkor pl felvazolom a tavalyi arpa elovetemenyes buzamat tavasszal fejtragy 120kg 27 utanna gyomirtaskor 20kg/ha karbamid leveltragyakent,utanna kapott kilesve az idojarast 60kg karbamid mutragyaszoroval kiszorva (mondom az idojarast figyelve mert illekony ezert fontos hogy jojjon ra egy eső) ,utanna meg kalaszolaskor kapott gombakezeleskor 15kg karbamid meg 5kg mikroelemes mutragyat leveltragya kent,ez volt a kenyergabonam 88q ,de egy masik tablamon kapott meg nitrosolt az elso fejtragya es a kalaszolas kozott egy nitrosol fejtragyat is oda 60 l tettem 5 legbeszivasos sima fuvokaval mert ott volt viznyomasos reszek ezert irtam,hogy nem mindehol ugyanaz a helyzet ,de ez nagyban fugg az idojarassal kapcsolatban is mert ha szarazabb az idojaras akko valoszinu hogy a karbamid helyett amit szilardan szortam vagy nitroszolt fujtam volna vagy karbamidott meg kifujtam volna 2 reszletben,nekem amugy a karbamid jobban bejon mert azonnal lathato a hatasa.
Válasz dr.T #6871. hozzászólására Félreértesz, én a tapasztalatodra vagyok kíváncsi, és próbálom megérteni, hogy mit miért teszel, hogy esetleg merítsek belőle.
Végülis akkor mennyi N hatóanyag mennyi a növényekre (búza/árpa)? Milyen gyakran mész bele?
Válasz szanberg #6868. hozzászólásáraNeked,meg fogalmad sincs,mennyi felvehetetlen tápanyag van a talajba.Nem csak 9 de lehet,12 tonnára is elegendő van.
Talajmegújítás,hogy felvehetővé tudd venni.
Válasz szanberg #6868. hozzászólásáraEgy nitrogén megkötő növény akár 100kg nitrogén hatóanyagot is hagyhat a talajban. Csak ezzel az a baj, hogy a betakarítás után ez a nitrogén készlet azonnal elkezd csökkenni. Tavaszra csak töredéke marad. Ugyanez érvényes az őszi szervestrágyázásra, a nitrogén nagy része elvész.
Erre jelent megoldást a takarónövény ami felveszi ezt a nitrogént és tavasszal a lebomlásával átadja a kultúrnövénynek. Az olajretek kiválóan alkalmas rá vagy ugye a TR. Én még nem próbáltam csak amerikai tanulmányokat olvastam, hogy ha a gabona vetőmag közé 1-1,5 TR (olajretek) vetőmag van keverve akár 10-20q-val is több hozam érhető el. (persze ehez kell nitrogén amit eltárol a növény)
Most pl adott egy kuki elovetemeny akkor oda elvileg tobb nitrogen kell a novenynek a sok szar vegett akkor most itt vilagosabb a buzam akkor gyerunk szorni neki 300kg de akkor adunk a tobbinek is mert most szorjak a nagyok es azok is ennyit szornak,holott a tobbi tablan ahol arpa volt az elovetemeny oda eleg lenne a fele is ,itt az a helyzet mindenkinek maganak kell lattni a novenyen hogy hianyzik neki e a nitrogen, mivolt az elovetemeny ,milyen idoket mondanak,nem egybol ... irkallni mert annak 120kg bol lett 9 tonna ...od ez hazudik! Kend be a testedet testapoloval 1x jooooooooo vastagon hogy ne lasd a borodet vagy fokozatosan ugyan ez van a leveltragyakkal is buzara ...tok itt 200-_300l mi a fenenek mikor szerinted mennyi megy arra a levelre,ott is en mar inkabb proballok kisebb adagot de mas porlasztoval ami jobban porlaszt hogy ne csak 1-2 csepp maradjon a levelen hanem a joval kevesebb dozisbol is annyi keruljon ra mintha 150 l szortam volna,pl felenk mar nem is hasznaljak a huggyozos porlasztot (vagy hogy a tokombe hivjak nalatok 5lyuku) hanem utkozolapossal nyomjak mar!
Válasz szanberg #6866. hozzászólásáraItt nem arrol volt szo,hogy en 120kg petibol csinalltam 9t,egybol kiforgatjatok az ember szavait arrol beszeltunk,hogy fokozatosan kell tapllalni a novenyt,mikor stresszet kap a hirtelen melegtol akkor szerinted idealis a tapanyag ulellatotsaga a novenynek .
Válasz Sz_Pisti #6856. hozzászólásáraTe nem erted a sorok kozt irtakat nem az a lenyeg,hogy kidobjal egyszerre 300kg petit hanem fokozatosan en hasznallok mikroelemes mutragyakat levelre eddig csak akalaszolaskor hasznalltam eggyik evben nemtettem es nemvolt olyan fajsulya a gabonaknak hiaba volt m3 ugyananyi ha a sujbol mar vesztett,min 2x szokok karbamiddal leveltragyazni is es ha kell akkor adok neki nitrosolt is de valamelyik tablamra kell valamelyikre nem ez idojarastol fugg ha szarazsag van hiaba teszel neki oda granulalltat ha nemtudja felvenni de meg levelen keresztul tudsz segiteni ti ezt ugy oldjatok meg odadobtok neki 300 kg granulalltat enmeg ezt szetosztom neked szaraz idoben nemfogja felvenni en meg odaadom neki levelen ,ezt gondoljatok att,a nitrosolbol is hiaba ...tok oda neki 300 l nincs ertelme mert levelen keresztul ennyit soha nemfog felvenni.
Válasz Sk Laci #6864. hozzászólásáraigazadvan,de igazán itt mindenki a saját tapasztalatai szerint javíthat a talajon,hlgy eredmény legyen. Területen belül is sok különbség van szemre is a talajon,de a saját tapasztalat a tuti. De,nekem tavaly ez sem jött be. A kipróbált takarónövényes terület,mondhatnám belvizesnek,de inkább olyan forrás szerű. tavaly előtt más területen méteres lett . Tavaly,az említett vizesben egy jégeső az éppen csírázó növényeket megfagyasztotta. Vége lett. Lényegében a zivatar széle érte a területet,jég ott kevesebb volt,de lehet,hogy a víz lehett olyan hideg,hogy kivégezte. Elősször a magra gyanakodtam,de otthon a konyhakert szerüségben kaszálva lett,úgy megnőtt. Mindegy,majd az idén megint nekifutunk.
Olvass el egy szakirodalmat egy tonna szemterméshez mennyi hatóanyagra van szükség.
Az biztos, hogy ha jobb a talajélet akkor jobban feltáródik a tápanyag de 9tonna terméshez nem tudsz olyan előveteményt takarónövény keveréket meg semmitsem vetni, hogy kiadja neked az ilyen magas terméseket.
Nekem szója gyökerén fürtökben állt a gümő, fogalmam sincsen mennyit hagyhat a talajban, az biztos, hogy azonos rárakott inputtal egy tonnát hozhat plusszba ez az elővetemény máshoz képest de nem többet.
Válasz MrPoke #6853. hozzászólásáraItt nálunk a kis maszekok szoktak ilyen 150 kilókat kirakni a búzára, 3 tonna meg is fogja a termésüket pedog ott talajmegújítás van mert évtized óta nemkap több műtrágyát egy hektár terület, egy gyomírtással megvan oldva, gomba rovarölő esetleg ha nagyon volt valami tömeges kártétel de szerintem 10év alatt 1 esetleg 2 alkalommal láthatott a földjük ilyen anyagokat.
Ha valakinek ennyi műtrágyától 9 tonnás búzája van tegye össze a kezét (de 80%-ban nem az ő érdeme hanem a talaj viszi)
vagy ha a mi földjeinkre gondolok ennek olvasatában, akkor az lehetetlen kategória.
Válasz .Richard. #6862. hozzászólásáraJóval a talajmegujító téma elkezdése előtt a fórumon már rég alkalmaztam a szántásnélküli technológiát, részben takarónövényekkel /nitrogénkötő+karógyökeres/. De akkor is kellet tápanyagot kijuttatni, mert nélküle nem sokra mentek a haszonnövények. Nem minden talajtipuson képesek a takarónövények gyökerei "átdolgozni-átszőni" gyökereivel a talajt annyira, hogy ne kelljen a lazítót alkalmazni. A fenti 10-12 cm igen, de lejjeb nem nagyon jutottak. Amit sikerült elérnem, az a nehéz kötött nyálkás részeken lazult a talajszerkezet, a visszamaradt növényrészektől humuszszerü réteg alakult ki a talajfelszínen, ami élég jól védet a talaj nyári átégése ellen, természetesen a giliszták is megjelentek. Minden müködött addig még az ellenőrök nem "késztettek" arra, hogy a zöldtrágyázásra termelt másodnövényt le kell szántani. De tápanyag utánpótlás nélkül 55-60 q termésről nem is álmodhattam volna.
Válasz MrPoke #6853. hozzászólásáraHa 1q pétisótól nálad megterem 55-60q gabona, akkor szerencsés vagy, nagyon is jó adotságu földeken gazdálkodol. Énnálam rendesen ki tell tenni az anyagot ahoz, hogy ilyen termést érjek el.
Válasz Sz_Pisti #6856. hozzászólásáraÉrdekes, hogy nem érted, mivel ez a topik pont arról szól, hogy hogyan lehet fokozatosan elhagyni a tomérdek input anyagokat terméscsokkenés nelkul.
Válasz dr.T #6855. hozzászólására Azért kérdeztem, mert azt gondoltam volna, hogy olyan kultúra után következik, ami sok nitrogén-t hagy maga után, és amiatt elég a kis adagú fejtrágya.
Most akkor végképp nem értem, hogy hogyan lehet elég az általad kijuttatott kisebb adagú fejtrágya a jó terméshez. Miből tudja kiszolgálni a talaj a növény igényét?
Nálunk akkor terem jól a kalászos, ha a tél végén becsületesen megkapja a tápanyagot, és utána is kap. De nem csak nálunk, hanem a környező nagy cégek a nitrosol-al is folyamatosan mászkálnak bele repcébe, kalászosokba is.
Válasz Sz_Pisti #6854. hozzászólásáraAlltalaban arpa,de neha a vetesforgo nemjon ki es akkor buza is jon buza utann egy keves,meg egy keves kuki tarloba.
Pl karbamidot nem szórunk búzába mert elveszik.. (Be kell dolgozni)
Valamint a nitrogén hasznosullásában igen fontos szerepet játszik a talajélet. Jó talajélet magasabb humusztartalom, és jobb műtrágya hasznosulás.
Én is úgy csinálom mint dr.T kapott 1q pétisót, gyomirtás körül fog ég kapni 1q (addig minek műtrágyázzam a gyomokat) és esetleg még egy kevés nitrosol csak a minőség miatt. Meg pár titkos csodaszert.
Tavaly csak 1q kapott a gabona és 55-60q lett idén meglátjuk milyen idő lesz.
Válasz Dns8 #6847. hozzászólásáraAz adatok nem csalnak,ki hogy csinallja es minek van szuksege a novenyre ha mikroelem hianyos a teruleted vagy mas tapelem hiany van szorhatsz te meg 500 kg is akkor se leszel elorebb,nekem az en teruleteimen igy vallt be van olyan resz ahol tobbet kivan de van ahol a fele eleg akkor minek tegyek mindehova annyit vagy ti csak ugy gazdallkodtok hogy odateszem aztan jonapot majd megyek aratni,a noveny megmutat mindent ha hianyzik neki kezdj el kerteszkedni aztan meglatod mert ez a gabona termeszteshez csak egy joval egyszerubb dolog.
Válasz szanberg #6843. hozzászólására120 kg petit szokok korann tavalyi termese 9,4t takarmany es 8,8t malmi persze meg kapott 1x keobb is egy kisseb adagot meg gyomirtasnal is kap de total felesleges kiszorni 300 kg búzára,ez az en velemenyem.
A főiskolán gyepes tanórán is azt mondták, hogy ha ezt akarom műtrágyázni akkor minimum 2mázsa kell neki, ha kevesebbet akarok szórni akkor ne is kezdjek bele mert nem lesz kellő hozama a történetnek.
Válasz szanberg #6840. hozzászólásáraVagy lehet a gyakorlatban úgy van a gyorsan felvehető része az pár hét és amire kell neki eléri + amikor kell neki megint akkor meg ott a lassúbb része aztán közben meg kap még 1 adagot is.. szóval valami ilyen lehet de tuti befolyásolja az időjárás is szerintem...
Válasz szanberg #6840. hozzászólásáraNem tudom miért de nálam is így van... Franc tudja miért...pedig nem ez lenne a szakirodalom szerint hanem a folyamatos, de az is igaz ahhoz fel is kell hogy tudja venni, olyan állapotban kell hogy legyen ...
Válasz MrPoke #6837. hozzászólásáraAzért ez általánosságban nem igaz. SŐT! Ha nagyon szét akarod húzni akkor veszítessz tonnákat, ha nem rakod ki a nitrogén legalább 90%-át bokrosodás végéig.
Az a helyzet régebben szórtunk 2mázsát utolsó fagyokon, majd kettőt még mikor majd térdig ért. Aztán meg ha kiadtam a 4-et vagy akár csak 3-at is egyszerre az elején, tonnával jobb termésem volt, szóval nekem nem azt igazolja amit írtál.
Válasz MrPoke #6837. hozzászólásáraValahová,már be lett téve,az a kísérlet,hogy milyen adagban kijuttatott műtrágya hozza a legtöbb hozamot.Kukoricába kísérleteztek,már vagy 30 éve volt.Az őszi,egyszeri kijuttatás,hozta a legtöbb mázsát.
15386 hozzászólás
Penetrométeren a skála határok hozzávetőlegesen 18kg ig zöld 28ig sárga.
Ez érvényes a 1/2 colos 12.7mm es 30 fokos hegyre.
A nagyobb hegyre 3/4colos, 19mm es hegyre 40kg ig zöld, 60ig sárga.
Ennyi adatból mindenki tud magának relatív pontos gazdabotot csinálni!
HAJRÁ!
Válasz Gege #6883. hozzászólásáraHat szeretnem ha az enyemben is igy lemenne,milyen muveles volt,igaz azert latszik is hogy nem egy kotott talaj.?
Válasz Gege #6883. hozzászólására
Itt mi volt a szisztéma lazító és takaró növény vagy simán takaró növény ?
Házi penetrométer!
Mindenki mással próbálgatja, így sosem tudjuk hogy kinek milyen tömör a talaja.
lemásoltam a gyári penetrométer méreteit. Íme:penetrométer
Válasz Sz_Pisti #6881. hozzászólására15 ben volt ha joll emlekszem 7,8vagy 8,2 t de az tavaszi arpa az csak olyan 6 korul volt meg ugye a kuki is szar volt 8,5 t de azok a szaraz tavasz es a nyar vegett voltak de a buza az a viszonyokhoz kepest nagyon szuperak voltak,a tobbi kollegak termeseirol igen nemtudok jokat mondani mert szo szerint le se szarjak ők meg abban vannak ,hogy nem teszunk bele semmit akkor nincs kiadas,de a kozeli tsz agyon mutragyazza a teruleteket de szo szerint ott is voltak 7-8 t,itt nalunk brutalis termesek voltak az iden,nekem se volt meg hasonlom se csak kukibol.
Válasz dr.T #6878. hozzászólására Ez akárhogyan is nézem szép eredmény, és hatóanyagban sem szaladtál el. Mondanám, hogy megpróbálom, de már kinyomtuk az első adagot, így ez már nem az az év lesz. Azt én is érzem, hogy jobb volna megosztani több adagra, de általában időhiánnyal küzdök mindig, és így a kevesebbszer tudok belemenni.
A 2016-os csapadékos év volt, ezért kérdezem, hogy száraz éveken is ugyanígy jönnek az eredmények?
Akik nem figyelnek ennyire oda a kijuttatásra azok milyen terméseket vágnak a környezetedben?
Válasz dr.T #6879. hozzászólására...ki tobbszor foglalkozol a gabonaval mivel tobbszor jarkallsz rajta .
Moderátor által módosítva: 2017-03-23 10:37:37
Válasz Sz_Pisti #6877. hozzászólásáraDe ugye itt nemkell sajnallni az idot hogy tobszor kevesebbet hasznallsz.
Válasz Sz_Pisti #6877. hozzászólásáraAkkor pl felvazolom a tavalyi arpa elovetemenyes buzamat tavasszal fejtragy 120kg 27 utanna gyomirtaskor 20kg/ha karbamid leveltragyakent,utanna kapott kilesve az idojarast 60kg karbamid mutragyaszoroval kiszorva (mondom az idojarast figyelve mert illekony ezert fontos hogy jojjon ra egy eső) ,utanna meg kalaszolaskor kapott gombakezeleskor 15kg karbamid meg 5kg mikroelemes mutragyat leveltragya kent,ez volt a kenyergabonam 88q ,de egy masik tablamon kapott meg nitrosolt az elso fejtragya es a kalaszolas kozott egy nitrosol fejtragyat is oda 60 l tettem 5 legbeszivasos sima fuvokaval mert ott volt viznyomasos reszek ezert irtam,hogy nem mindehol ugyanaz a helyzet ,de ez nagyban fugg az idojarassal kapcsolatban is mert ha szarazabb az idojaras akko valoszinu hogy a karbamid helyett amit szilardan szortam vagy nitroszolt fujtam volna vagy karbamidott meg kifujtam volna 2 reszletben,nekem amugy a karbamid jobban bejon mert azonnal lathato a hatasa.
Válasz dr.T #6871. hozzászólására Félreértesz, én a tapasztalatodra vagyok kíváncsi, és próbálom megérteni, hogy mit miért teszel, hogy esetleg merítsek belőle.
Végülis akkor mennyi N hatóanyag mennyi a növényekre (búza/árpa)? Milyen gyakran mész bele?
A nitrogén utánpótlásról meg ennyi: AO GreenSeeker
Mindenki jobban jár a használatával. Kevesebb nitrát szennyezés, nagyobb termés, kevesebb költség.
Most van akció a kipróbálásra is. (ha még tart)
Válasz szanberg #6868. hozzászólásáraNeked,meg fogalmad sincs,mennyi felvehetetlen tápanyag van a talajba.Nem csak 9 de lehet,12 tonnára is elegendő van.
Talajmegújítás,hogy felvehetővé tudd venni.
Válasz szanberg #6868. hozzászólásáraEgy nitrogén megkötő növény akár 100kg nitrogén hatóanyagot is hagyhat a talajban. Csak ezzel az a baj, hogy a betakarítás után ez a nitrogén készlet azonnal elkezd csökkenni. Tavaszra csak töredéke marad. Ugyanez érvényes az őszi szervestrágyázásra, a nitrogén nagy része elvész.
Erre jelent megoldást a takarónövény ami felveszi ezt a nitrogént és tavasszal a lebomlásával átadja a kultúrnövénynek. Az olajretek kiválóan alkalmas rá vagy ugye a TR. Én még nem próbáltam csak amerikai tanulmányokat olvastam, hogy ha a gabona vetőmag közé 1-1,5 TR (olajretek) vetőmag van keverve akár 10-20q-val is több hozam érhető el. (persze ehez kell nitrogén amit eltárol a növény)
Most pl adott egy kuki elovetemeny akkor oda elvileg tobb nitrogen kell a novenynek a sok szar vegett akkor most itt vilagosabb a buzam akkor gyerunk szorni neki 300kg de akkor adunk a tobbinek is mert most szorjak a nagyok es azok is ennyit szornak,holott a tobbi tablan ahol arpa volt az elovetemeny oda eleg lenne a fele is ,itt az a helyzet mindenkinek maganak kell lattni a novenyen hogy hianyzik neki e a nitrogen, mivolt az elovetemeny ,milyen idoket mondanak,nem egybol ... irkallni mert annak 120kg bol lett 9 tonna ...od ez hazudik! Kend be a testedet testapoloval 1x jooooooooo vastagon hogy ne lasd a borodet vagy fokozatosan ugyan ez van a leveltragyakkal is buzara ...tok itt 200-_300l mi a fenenek mikor szerinted mennyi megy arra a levelre,ott is en mar inkabb proballok kisebb adagot de mas porlasztoval ami jobban porlaszt hogy ne csak 1-2 csepp maradjon a levelen hanem a joval kevesebb dozisbol is annyi keruljon ra mintha 150 l szortam volna,pl felenk mar nem is hasznaljak a huggyozos porlasztot (vagy hogy a tokombe hivjak nalatok 5lyuku) hanem utkozolapossal nyomjak mar!
Moderátor által módosítva: 2017-03-23 10:38:49
Válasz szanberg #6866. hozzászólásáraItt nem arrol volt szo,hogy en 120kg petibol csinalltam 9t,egybol kiforgatjatok az ember szavait arrol beszeltunk,hogy fokozatosan kell tapllalni a novenyt,mikor stresszet kap a hirtelen melegtol akkor szerinted idealis a tapanyag ulellatotsaga a novenynek .
Válasz Sz_Pisti #6856. hozzászólásáraTe nem erted a sorok kozt irtakat nem az a lenyeg,hogy kidobjal egyszerre 300kg petit hanem fokozatosan en hasznallok mikroelemes mutragyakat levelre eddig csak akalaszolaskor hasznalltam eggyik evben nemtettem es nemvolt olyan fajsulya a gabonaknak hiaba volt m3 ugyananyi ha a sujbol mar vesztett,min 2x szokok karbamiddal leveltragyazni is es ha kell akkor adok neki nitrosolt is de valamelyik tablamra kell valamelyikre nem ez idojarastol fugg ha szarazsag van hiaba teszel neki oda granulalltat ha nemtudja felvenni de meg levelen keresztul tudsz segiteni ti ezt ugy oldjatok meg odadobtok neki 300 kg granulalltat enmeg ezt szetosztom neked szaraz idoben nemfogja felvenni en meg odaadom neki levelen ,ezt gondoljatok att,a nitrosolbol is hiaba ...tok oda neki 300 l nincs ertelme mert levelen keresztul ennyit soha nemfog felvenni.
Moderátor által módosítva: 2017-03-24 13:09:51
Válasz Radocz #6863. hozzászólásáraHol keressem a választ?
Jó lenne tiszta vizet önteni a pohárba,mert ez így elég zavaros.
Válasz Sk Laci #6864. hozzászólásáraigazadvan,de igazán itt mindenki a saját tapasztalatai szerint javíthat a talajon,hlgy eredmény legyen. Területen belül is sok különbség van szemre is a talajon,de a saját tapasztalat a tuti. De,nekem tavaly ez sem jött be. A kipróbált takarónövényes terület,mondhatnám belvizesnek,de inkább olyan forrás szerű. tavaly előtt más területen méteres lett . Tavaly,az említett vizesben egy jégeső az éppen csírázó növényeket megfagyasztotta. Vége lett. Lényegében a zivatar széle érte a területet,jég ott kevesebb volt,de lehet,hogy a víz lehett olyan hideg,hogy kivégezte. Elősször a magra gyanakodtam,de otthon a konyhakert szerüségben kaszálva lett,úgy megnőtt. Mindegy,majd az idén megint nekifutunk.
Válasz kajszi_71823 #6857. hozzászólásáraA mondatod második felét remélem Te magad sem gondoltad komolyan!?!
Olvass el egy szakirodalmat egy tonna szemterméshez mennyi hatóanyagra van szükség.
Az biztos, hogy ha jobb a talajélet akkor jobban feltáródik a tápanyag de 9tonna terméshez nem tudsz olyan előveteményt takarónövény keveréket meg semmitsem vetni, hogy kiadja neked az ilyen magas terméseket.
Nekem szója gyökerén fürtökben állt a gümő, fogalmam sincsen mennyit hagyhat a talajban, az biztos, hogy azonos rárakott inputtal egy tonnát hozhat plusszba ez az elővetemény máshoz képest de nem többet.
96q kuk után, egy sor tárcsa, majd vetés. Most kapott egy q pétit.
Válasz MrPoke #6853. hozzászólásáraItt nálunk a kis maszekok szoktak ilyen 150 kilókat kirakni a búzára, 3 tonna meg is fogja a termésüket pedog ott talajmegújítás van mert évtized óta nemkap több műtrágyát egy hektár terület, egy gyomírtással megvan oldva, gomba rovarölő esetleg ha nagyon volt valami tömeges kártétel de szerintem 10év alatt 1 esetleg 2 alkalommal láthatott a földjük ilyen anyagokat.
Ha valakinek ennyi műtrágyától 9 tonnás búzája van tegye össze a kezét (de 80%-ban nem az ő érdeme hanem a talaj viszi)
vagy ha a mi földjeinkre gondolok ennek olvasatában, akkor az lehetetlen kategória.
Válasz .Richard. #6862. hozzászólásáraJóval a talajmegujító téma elkezdése előtt a fórumon már rég alkalmaztam a szántásnélküli technológiát, részben takarónövényekkel /nitrogénkötő+karógyökeres/. De akkor is kellet tápanyagot kijuttatni, mert nélküle nem sokra mentek a haszonnövények. Nem minden talajtipuson képesek a takarónövények gyökerei "átdolgozni-átszőni" gyökereivel a talajt annyira, hogy ne kelljen a lazítót alkalmazni. A fenti 10-12 cm igen, de lejjeb nem nagyon jutottak. Amit sikerült elérnem, az a nehéz kötött nyálkás részeken lazult a talajszerkezet, a visszamaradt növényrészektől humuszszerü réteg alakult ki a talajfelszínen, ami élég jól védet a talaj nyári átégése ellen, természetesen a giliszták is megjelentek. Minden müködött addig még az ellenőrök nem "késztettek" arra, hogy a zöldtrágyázásra termelt másodnövényt le kell szántani. De tápanyag utánpótlás nélkül 55-60 q termésről nem is álmodhattam volna.
Válasz .Szabi. #6819. hozzászólásáraKérésed parancs!
Előtte iszok egy pohár vörös bort és az illő topikba megpróbálom leírni ami a tudomásomra jutott.
Válasz Sk Laci #6860. hozzászólásáraTessék kérem olvasni a sorok között is!
van ott màs is,ami nem szembetűnő!
Válasz Sk Laci #6860. hozzászólásáraOroszlánváros körül elég ütősek a gabonák...
Válasz MrPoke #6853. hozzászólásáraHa 1q pétisótól nálad megterem 55-60q gabona, akkor szerencsés vagy, nagyon is jó adotságu földeken gazdálkodol. Énnálam rendesen ki tell tenni az anyagot ahoz, hogy ilyen termést érjek el.
Válasz Dave #6858. hozzászólásáraDe az legalább új.
Válasz kajszi_71823 #6857. hozzászólásáraHah viccnek is rossz, dr.T-nek ekével sok köze nincs a TMMG-hez.
Válasz Sz_Pisti #6856. hozzászólásáraÉrdekes, hogy nem érted, mivel ez a topik pont arról szól, hogy hogyan lehet fokozatosan elhagyni a tomérdek input anyagokat terméscsokkenés nelkul.
Válasz dr.T #6855. hozzászólására Azért kérdeztem, mert azt gondoltam volna, hogy olyan kultúra után következik, ami sok nitrogén-t hagy maga után, és amiatt elég a kis adagú fejtrágya.
Most akkor végképp nem értem, hogy hogyan lehet elég az általad kijuttatott kisebb adagú fejtrágya a jó terméshez. Miből tudja kiszolgálni a talaj a növény igényét?
Nálunk akkor terem jól a kalászos, ha a tél végén becsületesen megkapja a tápanyagot, és utána is kap. De nem csak nálunk, hanem a környező nagy cégek a nitrosol-al is folyamatosan mászkálnak bele repcébe, kalászosokba is.
Válasz Sz_Pisti #6854. hozzászólásáraAlltalaban arpa,de neha a vetesforgo nemjon ki es akkor buza is jon buza utann egy keves,meg egy keves kuki tarloba.
Válasz dr.T #6845. hozzászólásáramik szoktak lenni az előveteményeid a búza előtt?
Értelmezni kell a videót.
Pl karbamidot nem szórunk búzába mert elveszik.. (Be kell dolgozni)
Valamint a nitrogén hasznosullásában igen fontos szerepet játszik a talajélet. Jó talajélet magasabb humusztartalom, és jobb műtrágya hasznosulás.
Én is úgy csinálom mint dr.T kapott 1q pétisót, gyomirtás körül fog ég kapni 1q (addig minek műtrágyázzam a gyomokat) és esetleg még egy kevés nitrosol csak a minőség miatt. Meg pár titkos csodaszert.
Tavaly csak 1q kapott a gabona és 55-60q lett idén meglátjuk milyen idő lesz.
Válasz Dns8 #6851. hozzászólásáraHuu hat elegè elvan maradva.
Válasz dr.T #6850. hozzászólásáraTegnapi
Válasz Dns8 #6844. hozzászólásáraEz mikori kep?
Válasz dr.T #6848. hozzászólásáraBakker mar megint rosszul irtam a gabona termesztes egyszerubb joval a kerteszeti kulturakhoz kepest.
Válasz Dns8 #6847. hozzászólásáraAz adatok nem csalnak,ki hogy csinallja es minek van szuksege a novenyre ha mikroelem hianyos a teruleted vagy mas tapelem hiany van szorhatsz te meg 500 kg is akkor se leszel elorebb,nekem az en teruleteimen igy vallt be van olyan resz ahol tobbet kivan de van ahol a fele eleg akkor minek tegyek mindehova annyit vagy ti csak ugy gazdallkodtok hogy odateszem aztan jonapot majd megyek aratni,a noveny megmutat mindent ha hianyzik neki kezdj el kerteszkedni aztan meglatod mert ez a gabona termeszteshez csak egy joval egyszerubb dolog.
Válasz dr.T #6845. hozzászólására120 kg ért fölösleges összekoszolni a szórót.
Válasz dr.T #6845. hozzászólásáraJa lemaradt egyszerre felesleges annyit kiszorni
Válasz szanberg #6843. hozzászólására120 kg petit szokok korann tavalyi termese 9,4t takarmany es 8,8t malmi persze meg kapott 1x keobb is egy kisseb adagot meg gyomirtasnal is kap de total felesleges kiszorni 300 kg búzára,ez az en velemenyem.
Válasz borda77 (Joe) #6842. hozzászólásáraLehet, nem tudom, de a lényeg, hogy akkor van jó búzád ha ott neki a kakaó vastagon tél végén.
A főiskolán gyepes tanórán is azt mondták, hogy ha ezt akarom műtrágyázni akkor minimum 2mázsa kell neki, ha kevesebbet akarok szórni akkor ne is kezdjek bele mert nem lesz kellő hozama a történetnek.
Válasz szanberg #6840. hozzászólásáraVagy lehet a gyakorlatban úgy van a gyorsan felvehető része az pár hét és amire kell neki eléri + amikor kell neki megint akkor meg ott a lassúbb része aztán közben meg kap még 1 adagot is.. szóval valami ilyen lehet de tuti befolyásolja az időjárás is szerintem...
Válasz szanberg #6840. hozzászólásáraNem tudom miért de nálam is így van... Franc tudja miért...pedig nem ez lenne a szakirodalom szerint hanem a folyamatos, de az is igaz ahhoz fel is kell hogy tudja venni, olyan állapotban kell hogy legyen ...
Válasz MrPoke #6837. hozzászólásáraAzért ez általánosságban nem igaz. SŐT! Ha nagyon szét akarod húzni akkor veszítessz tonnákat, ha nem rakod ki a nitrogén legalább 90%-át bokrosodás végéig.
Az a helyzet régebben szórtunk 2mázsát utolsó fagyokon, majd kettőt még mikor majd térdig ért. Aztán meg ha kiadtam a 4-et vagy akár csak 3-at is egyszerre az elején, tonnával jobb termésem volt, szóval nekem nem azt igazolja amit írtál.
Válasz MrPoke #6837. hozzászólásáraValahová,már be lett téve,az a kísérlet,hogy milyen adagban kijuttatott műtrágya hozza a legtöbb hozamot.Kukoricába kísérleteztek,már vagy 30 éve volt.Az őszi,egyszeri kijuttatás,hozta a legtöbb mázsát.
Válasz MrPoke #6837. hozzászólásárahttps://www.youtube.com/watch?v=KvrYhepX6fM
https://www.youtube.com/watch?v=KvrYhepX6fM
Nem pontosan így működik de kiindulási alapnak jó.
Az egyszeri nagy adagú nitrogén műtrágya használat nem tudom, hogy terjedt el de hülyeség.
Igényeknek megfelelően kell a nitrogént adagolni a megfelelő hatásfok eléréséhez. Valamint célszerű bedolgozni (gyomfésű).
A nitrogénigény megállapításához vannak nagyon jó berendezések, de egy reflektométer-is alkalmas.
És igen egyszeri 30kg/ha hatóanyagot még úgy ahogy elvisel a talaj, ennél több pusztítja.