Válasz GREVEN #6501. hozzászólásáraMaradjunk annyiba, hogy ez a lazító és a simítós henger nem a talajmegújítás eszköze, a minimális bolygatást egyik sem valósítja meg. Amikor x köbméter földet húzol a simítóval, hogy egyenes placc legyen az már nem ide tartózik.
Válasz Dave #6499. hozzászólásáraNyáron ki kell ezekkel várni. Eső előtt lerohanni, vagy már korábban és eső után 1 sor forgóborona vagy még egy simítos henger. Olyan lesz mint a csoda. Csinálják felénk repce alá.
Ha nincs eső, jöhet bármiféle lazító, a kövi növény az életbe ki nem kel.
Válasz GREVEN #6498. hozzászólásáraEz egy őszi talajmunkának elmegy, de vetni nem lehetne utána csak tavasszal, törekedni kellene, a kevésbé hantosításra, ha van ilyen szó.
Tény hogy a szárnyakkal ez jobban kever mint a többi,de szerintem jó hogy csak a felső rétegbe keveri bele egy részét, a többi fent marad.
Mi azt tapasztaljuk, hogy ez akár nedves körülmények között is elég jól repeszt.
Mi nagyon szeretjük, az biztos, hogy ennek az egy eszköznek mindig lesz helye az udvarba.
Idén megpróbálom lecserélni az öreg oros asztalt valami profibb zúzósra és szerintem utána mérföldekkel javulni fognak a feltételek főleg a tavaszi magágykészítésben.
Válasz Netparaszt #6488. hozzászólásáraDehogynem! Ha tényleg úgy lesz, hogy ezzel a rendszerrel képesek leszünk olyan jó kulrúrállapotú termőtalajt csinálni akár homokból, akár agyagból, hogy elég lesz majd csak a DIREKTVETŐT használni nem?
Válasz kovacsmihaly0905 #6492. hozzászólásáraAz első évben nem bomlik olyan gyorsan, főleg ha fagyos csapadékszegény a tél, de optimálisabb esetben azért elég jól bomlik, nyilván a kombinátort itt el kell felejteni, esetleg búza tarló után lehet használni. Rövidtárcsa vagy ilyen rendszerű "gruber" lehet a megoldás valami lezáró hengerrel, akár külön műveletben: http://www.vaderstad.com/hu/termekek/talajmuveles/swift
Én ezért építettem a vetőgépen úgy ahogy mert azt használom tavasszal magágykészítésre is.
Válasz Dave #6491. hozzászólásáraA sekélyen bedolgozott nagy mennyiségű pl kukorica szármaradvány sajnos nem sokat bomlik a télen, igy tényleg egy kombinátor vagy borona csak összehúzná a felső rétegből ezeket.
Ahogy írod valami rövidtárcsa vagy grubber lehet jó tavasszal ami kevésbé érzékeny a még nem teljesen elbomlott szármaradványra.
Válasz Tobszi #6482. hozzászólásáraGruber, lazító, rövidtárcsa és/vagy valami amivel jó magágyat lehet csinálni tavasszal. Kötött földeken inkább olyan lazító lehet jobb ami nem hantol a felső rétegben mert utána azt semmivel sem munkálod el, a szármaradványt meg minimálisan tárcsával be tudod dolgozni. Az agromerkuros lazítót meg felejtsd el, azok ugyan olyan talajrombolók mint az eke... terradig és társaik. Greven-nek azért mutat jól, mert homokosabb talajai vannak, ott nem hantol...
Válasz KisMiska #6465. hozzászólására Indulnak az előadások, a talajmegújító mezőgazdaság facebook csoportban nézd a dátumokat. Lesz három napos gazdatalálkozó, délutános programok, Vajdaságban, Pesten és sok más helyen.
Válasz Tobszi #6482. hozzászólására Lazító, grubber, rövidtárcsa nem fog egy eszközbe egyesülni. Hol az egyik, hol a másik dolgozik jobban talajtól, talajállapottól függően.
Válasz Myrrdin #6485. hozzászólására A gyomkezelést is rendszerben kell csinálni. Nem forgatok, bioban vagyok, mégis patyolatok a földjeim.
Nyilván, hogy szántás nélkül több gyom fog kikelni egy-két évig, mert a felszínen maradnak a magok. Aztán elkopnak, ha jól csinálja az ember és minimális gyomnyomás mellett lehet dolgozni.
Válasz Tobszi #6482. hozzászólásáraPontosan így van. Ha van 110 lóerős gép akkor érdemes az agromerkurosból a hosszított késest venni. Itt felénk mtzvel húzták az 5 késest persze max 35cmen. Nedvesebb talajban is használható, viszont száraz talajban rémálom a meló, de ez grubernél is pont így van. Kukorica után is húzható a hosszú késes de az már mtzvel nem használható az emelés miatt. Tarajos hengerrel pont úgy dolgozott mint a maschio. Sekély munkát nem hiszem hogy szaporán lehetne végezni de a szárnyak áthelyezhetőek rajta de nem egy sekélyen üzemeltethető eszköz.
Az s kapás kombinátort el kell felejteni ebben a rendszerben!
Válasz KisMiska #6465. hozzászólásáraEz nagyon szép és jó amit írsz. De ha elolvastad végig a fórumot akkor találkozhattál olyan esettel is hogy tavasszal sokkal több gaz kelt ki mint a szántottnál és ami rá lett költve vegyszer, annyiba került mintha ősszel szántva lett. Ilyenkor mi van?
bookline.hu/product/home.action?_v=Haraszty_Arpad_dr_szerk_Novenyszervezettan_es_novenyelettan&id=1092&type=22
ez a könyv mennyire hiteles?
Ubrizsy -féle könyveket nehéz beszerezni meg kicsit elavultnak találom(1968)
Managing cover crops profitably- ez a kis iromány megvan valakinek magyarul?
szóval ha valakinek van valami jó kis irománya az ne titkolja
előre is köszi!
Mindhármótok válaszát összegezve ezek szerint egy lazítóval meg egy grubberrel teljesen kiváltható lenne a szántás, gondolom tavaszi magágykészítésnek meg ugyanúgy megfelelne egy kombinátor.
És a lazító meg a grubber kiváltására megfelelne egy vésőekének nevezett lazító? A VDénes által írt agromerkúros-ra hasonlítóra gondolok, mondjuk a Voogel xs-re de a Dondi vagy a Gaspardo meg még sok cég gyárt hasonló középmélylazítót aminek tényleg nagyon jó tetszetős munkája van. Itt Greven rakott már be pár képet a lazításról, szerintem annál tökéletesebb nem kell, a szántás is elmarad, a lazítás is megtörténik és a szármaradvány is be van keverve a felső rétegbe.
Kérdés az hogy vajon mindenféle körülmények közt használható, és a sekély tarlóhántásra és a mélyebb művelésre is jól alkalmazható? Így egy költséggel megúszható lenne három gép, ami azért nem mindegy!
Már csak egy olyat kellene találni ami beéri szerényebb vonóerővel is!
Válasz KisMiska #6478. hozzászólásáraDe most a napokban -20at kerülgeti.. hó meg semmi. Ez egy próba vetés volt direktbe. Beszari voltam, s nem mertem így élesbe nagyobb darabot. Megtárcsáztam majd úgy vetettem . Később mikor már mindenhol kikelt könnyű volt okosnak lenni. Nade jövőre, vagyis az idén direktbe fog menni, mert ez a próba után merni fogom.
170kg/ha (azért ennyi mert elrontottam a beállítást. 200kg körül szerettem volna) 2. Generációs kws basmati a kukoricatarlóba, s árpa a napratarlóba.
Képek január 1. Készültek.
Túlélik a -20 környékét hó nélkül? Mik a tapasztalatok?
Válasz Tobszi #6469. hozzászólásáraEz egy réti öntéstalaj, de van homokterületem is, mondhatni a két véglet. DRISA kérdését is megválaszolva: Nekem egy régi típusú Regent gruberem van, amit kicsit modernizáltam (kapák szögét, kialakításást módosítottam, ékgyűrűs hengert csináltunk rá), így ezzel én kiváltottam az ekét.
Nettó 110 mázsás kukorica volt ebbe a táblába, 23-25 centinél mélyebben nem tudtam járatni a grubert, előtte nem kapott tárcsát se. Szerintem olyan gruberrel ki lehet váltani az ekét, ami 20-25 cm mélységben tud dolgozni. A lazító nagyon hálás dolog akár szántásos, akár forgatás nélküli technológiában, szerintem a jelenlegi technológiák, és talajok mellett elhagyhatatlan művelet.
A tavaszi magágykészítést pedig rövid tárcsával tervezem megcsinálni.
Ha már van egy komolyabb erősebb trakid mint az MTZ, és komolyan gondolod a szántás nélküliséget, akkor nem kacérkodni kell a gondolattal, hanem véghez vinni (a szántás teljes elhagyásával)! Katt ide
Válasz Tobszi #6475. hozzászólásáraNem tudom felétek milyen földek vannak? Milyen géped van. Nálunk MTZ-vel húzva is működik a történet. SPC-vel röhögve vethető a terület grúber után is.
A kapa száma sok mindent befolyásol, ha kötött a terület 40cm osztású grúber bőven elég. Nem kell feketére művelni a területet. Ha van trkatorba olyan jó 110 lóerő a legjobb megoldás az áttérésre az Agromerkuros vésőeke 5 késes. Na az jól kever és lényegesen olcsóbb mint egy 5 kapás grúber ami 2,1m-t visz. Tök felesleges agyon bolygatni a területet. A szemnek jobb a növénynek felesleges, lényeg, hogy tömörödött talp mentes legyen a terület.
Válasz Tobszi #6475. hozzászólásáraA nagyon megnyomott ilyen talajt tárcsa-lazító. Mivel a gruber max 20-25 cm mélyen, alatta már a sima gruber hasonló földben, csavarodott..recsegett ropogott. A tárcsa visz mémi földet a kijárt részekbe. A lazító viszont töri a talajt. Szármaradvány így is marad fent.Valamint a bekevert felső rétegbe. Pont az ilyen talajban jön az előnye az eke elhagyásának. A felső rétegbe forgatott szármaradvány,semmi adalék hozzá adása nélkül,99%-ban lebomlott,kb 7 hónap alatt. A 2015-ben learatott búza tarlót -szármaradványt,most a szója tarló leszántásakor. Az eke szinte sértetlenül nyomokban kiforgatta. A barázdát szemlélve kicsit mélyebbre ment volna az eke érdekességek jöttek volna fel. A szalma maradvány színe kicsit fakult meg szinte el sem bomlott. Kemény élettelen talaj. A 200 paci 4 fejjel nem szaladt benne. Az eketalp mint a márvány. Ott idén a kukoricának lesz mit dolgozni ha a vízért kel le nyúlnia.
Válasz Vinkó75 #6473. hozzászólásáraNem is igazán a napraforgó meg a gabona tarló az amit ne tudnék szántás nélkül elképzelni,én is hasonlóan gondolom hogy a napra után tárcsa, a gabona után lazító, hanem a kukorica ami fejtörést okoz. Például mint az idén: jó termés sok szármaradvány, de a nedves körülmények miatt nagyon megnyomta a kombájn különösen a forgókat, volt hogy két traktor cibált egy pótot, úgyhogy örültünk hogy aránylag tűrhetően meg tudtunk szántani.
Ilyen esetben is jó megoldás a grubber?
Nagyon kötött szurokfekete földről beszélünk!
Válasz Tobszi #6471. hozzászólásáraNapraforgó tarlóra egy tárcsa is elég... felénk elég szokott lenni. Kukorica tarlóra grúber és tárcsa,esetleg két gruber. Természetesen ez attól függ mikor meddig maradt-"bomlott" le a tarló az ősszel. Ez akkor lehetséges ideálisan ha időben lehetett aratni,valamint volt csapadék és így megtudott indulni a pamalék.De ilyenkor tavaszi lenne már bele. Gabona tarlót lazítani. Ez lehetne az alap mivel lehetne indulni. Majd a tarlóba mehetne a takarónövény keverék akár. Ha a takarónövény sikeresen indult és elérte a várt eredményt. Már csak a felszínt kellene kapirgálni, a következő növénynek. A többi már adja magát,mikor mivel mit és hogyan tegyek elé. Ebben segítenek itt a gyakorlott kollégák is. Lazító-gruber-(Rt tárcsa ha lehet). Talán ez lehetne az alap. Ezeket akár egy Iván után is meg lehet kapni.
Válasz Tobszi #6471. hozzászólásáraÉn azt mondom hogy működik talajkészítés nélkül is! Nálam kikelt minden nélkül.
Felteszem ide is a képet. De nekem nincs több éves tapasztalatom. Ez az első évem.
Válasz Berente Antal #6470. hozzászólásáraAkkor mondjuk azt választom hogy nem.
Szerinted milyen, mekkora gépekre lenne szükségem hogy megfelelő talajt tudjak készíteni napraforgó után búza elé, de a kukoricatarlót is meg tudjam jól művelni?
Válasz Berkó_ #6468. hozzászólásáraRánézésre hasonló talajokon gazdálkodsz mint amilyen nekem is van, kíváncsi volnék hogy szerinted a grúber teljesen ki tudja váltani az ekét? Vagy kell mellé egy lazító is? A tavaszi magágykészítést hogy oldod meg? Írhatnál egy pár mondatot az általad használt technológiáról!
Mtz után most vásároltam egy nagyobb erősebb trakit, és kacérkodom a szántás-ha nem is teljesen elhagyásával- de minimalizálásával.
Válasz KisMiska #6467. hozzászólásáraAkkor vegyél egy ekét, hogy aztán jó messzire elhagyítsd! Nekem pl most a kukorica tarló gruberezése olyan lett mint egy csúnya rossz szántás, legalábbis úgy néz ki.
Válasz KisMiska #6465. hozzászólásáraHa valóban végigolvastad, akkor tudhatnád hogy az eke eldobásával kezdődik a talajmegújítás. (Persze akkor bocsánatos bűn, ha szántás után olvastad ezt a topicot)
Üdv!
Tanácsot szeretnék kérni, hogy ősszel kukoricából 80mázsa/ha adó, ágyekével széttrandzsérozott ,enyhén lejtős,szikes(mozaik szerűen),betonkemény,érpart meletti parcellámon hogyan kezdjem el a talajmegújítást?
Gondoltam valami szudánifű keverékre takarónövényként,de az csak ősszel jó nem?
Ősszel búzát szeretnék vetni,tavasszal zödíteném valami változatos flórával.1.5hektárról van szó.
Az egész topicot elolvastam(1hónapba telt),az ajánlott könyvek közül a Kátai féle talaj ökológiát tudom kinyomtattatni,a többit könyv formájában szeretném beszerzni, eddig sajnos eredménytelenül.
Mikroszkópot(max600-1000x),penetrométert,egyéb talajvizsgálati kütyüket hol tudok beszerni értelmes áron?
Netparaszt!Köszönöm a fáradságos munkádat!Mindig is éreztem ,hogy ez az egész növényélettan,amit mi az iskolába tanulunk az valahol sántít..ha igaz amiket írsz akkor ez nem az évszázad hanem az évezred "találmánya" lesz.
Válasz saca19800204 #6461. hozzászólásáraAttól függ milyen az alapanyag. Ha nincs tele fertőtlenítővel, antibiotikummal a trágya, akkor elég sok baktérium tud benne lenni, ami minimálisan alkalmas lehet talajoltásra is. Ha viszont tele van szermaradékkal, akkor nem nagyon különb egy istállótrágyától.
Ha van saját istállótrágyád, amit gilisztákkal átrágatsz, és nyers gané helyett giliszta komposztot szórsz, az előnyösebb lesz.
Nagyapám hat ökröt hajtott , párban azok is húzták az igát a gazdánál, csak enni kellett adni nekik , na a gépet is etetni kell ám, aztán újul a talaj!!
Én meg maradok a trágyánál, épp most leltároztam le az állataimat.
Válasz Géza15 #6456. hozzászólásáraEzeket az új vasakat nem ismerem... Nekünk 7 körmös ih van,de képes ugy megakasztani a 8kerekü rábát,hogy egy centit sem tudja húzni,ha nem optimális a talaj állapot. Pedig nincsenek kötött földjeink.
A nyáron beszéltem erről egy kités emberrel, ő azt mondta hogy Nádudvaron egy 110 vagy 120 lovas john deere húzta az 5 késes pinocchiót. Nálunk is hasonló földek vannak 15 km re. Hát mindenesetre nem fogok úgy semmit venni amíg ki nem lesz próbálva.
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #6454. hozzászólásáraItt viszont 5 késes Agromerkuros lazítót 100 lovas nhval és 820.2 mtzvel húzzák. 115 lovas case ihval pedig 5 késes pinocciot ők úgy mint a rongyot. Az mtz azért szokott küzdeni, de viszi
Válasz Géza15 #6453. hozzászólásáraAmúgy 5 kés sok lesz, itt 3db van a faluba omikronos 3 késes és jd 6410,claas ares510, jd6220 húzza (sokszor kínlódva)
15403 hozzászólás
Válasz Dave #6502. hozzászólásáraNa meg a forgóborona...
Válasz GREVEN #6501. hozzászólásáraMaradjunk annyiba, hogy ez a lazító és a simítós henger nem a talajmegújítás eszköze, a minimális bolygatást egyik sem valósítja meg. Amikor x köbméter földet húzol a simítóval, hogy egyenes placc legyen az már nem ide tartózik.
Válasz Dave #6499. hozzászólásáraNyáron ki kell ezekkel várni. Eső előtt lerohanni, vagy már korábban és eső után 1 sor forgóborona vagy még egy simítos henger. Olyan lesz mint a csoda. Csinálják felénk repce alá.
Ha nincs eső, jöhet bármiféle lazító, a kövi növény az életbe ki nem kel.
Válasz Dave #6499. hozzászólására"rögölés" az a szó
Válasz GREVEN #6498. hozzászólásáraEz egy őszi talajmunkának elmegy, de vetni nem lehetne utána csak tavasszal, törekedni kellene, a kevésbé hantosításra, ha van ilyen szó.
Válasz Dave #6491. hozzászólásáraEz azért nem homokos.
Válasz Tobszi #6482. hozzászólásáraSekélyen még nem húztuk a miénket, mert hát nem arra való azért.
Tény hogy a szárnyakkal ez jobban kever mint a többi,de szerintem jó hogy csak a felső rétegbe keveri bele egy részét, a többi fent marad.
Mi azt tapasztaljuk, hogy ez akár nedves körülmények között is elég jól repeszt.
Mi nagyon szeretjük, az biztos, hogy ennek az egy eszköznek mindig lesz helye az udvarba.
Idén megpróbálom lecserélni az öreg oros asztalt valami profibb zúzósra és szerintem utána mérföldekkel javulni fognak a feltételek főleg a tavaszi magágykészítésben.
Válasz Netparaszt #6488. hozzászólásáraDehogynem! Ha tényleg úgy lesz, hogy ezzel a rendszerrel képesek leszünk olyan jó kulrúrállapotú termőtalajt csinálni akár homokból, akár agyagból, hogy elég lesz majd csak a DIREKTVETŐT használni nem?
Válasz kovacsmihaly0905 #6492. hozzászólásáraAz első évben nem bomlik olyan gyorsan, főleg ha fagyos csapadékszegény a tél, de optimálisabb esetben azért elég jól bomlik, nyilván a kombinátort itt el kell felejteni, esetleg búza tarló után lehet használni. Rövidtárcsa vagy ilyen rendszerű "gruber" lehet a megoldás valami lezáró hengerrel, akár külön műveletben: http://www.vaderstad.com/hu/termekek/talajmuveles/swift
Én ezért építettem a vetőgépen úgy ahogy mert azt használom tavasszal magágykészítésre is.
Válasz Netparaszt #6489. hozzászólásáraElég titkos előadások lesznek.Emailba csak gps. koordinátát kaptam.Ez nekem kevés.
Válasz Dave #6491. hozzászólásáraLazítók:
Agrisem
Case IH
Ezek lehetnének a legjobbak.
Válasz Dave #6491. hozzászólásáraA sekélyen bedolgozott nagy mennyiségű pl kukorica szármaradvány sajnos nem sokat bomlik a télen, igy tényleg egy kombinátor vagy borona csak összehúzná a felső rétegből ezeket.
Ahogy írod valami rövidtárcsa vagy grubber lehet jó tavasszal ami kevésbé érzékeny a még nem teljesen elbomlott szármaradványra.
Válasz Tobszi #6482. hozzászólásáraGruber, lazító, rövidtárcsa és/vagy valami amivel jó magágyat lehet csinálni tavasszal. Kötött földeken inkább olyan lazító lehet jobb ami nem hantol a felső rétegben mert utána azt semmivel sem munkálod el, a szármaradványt meg minimálisan tárcsával be tudod dolgozni. Az agromerkuros lazítót meg felejtsd el, azok ugyan olyan talajrombolók mint az eke... terradig és társaik. Greven-nek azért mutat jól, mert homokosabb talajai vannak, ott nem hantol...
Válasz Netparaszt #6487. hozzászólásáraÉrtem, minden kezdet nehéz.
Válasz KisMiska #6465. hozzászólására Indulnak az előadások, a talajmegújító mezőgazdaság facebook csoportban nézd a dátumokat. Lesz három napos gazdatalálkozó, délutános programok, Vajdaságban, Pesten és sok más helyen.
Válasz Tobszi #6482. hozzászólására Lazító, grubber, rövidtárcsa nem fog egy eszközbe egyesülni. Hol az egyik, hol a másik dolgozik jobban talajtól, talajállapottól függően.
Válasz Myrrdin #6485. hozzászólására A gyomkezelést is rendszerben kell csinálni. Nem forgatok, bioban vagyok, mégis patyolatok a földjeim.
Nyilván, hogy szántás nélkül több gyom fog kikelni egy-két évig, mert a felszínen maradnak a magok. Aztán elkopnak, ha jól csinálja az ember és minimális gyomnyomás mellett lehet dolgozni.
Válasz Tobszi #6482. hozzászólásáraPontosan így van. Ha van 110 lóerős gép akkor érdemes az agromerkurosból a hosszított késest venni. Itt felénk mtzvel húzták az 5 késest persze max 35cmen. Nedvesebb talajban is használható, viszont száraz talajban rémálom a meló, de ez grubernél is pont így van. Kukorica után is húzható a hosszú késes de az már mtzvel nem használható az emelés miatt. Tarajos hengerrel pont úgy dolgozott mint a maschio. Sekély munkát nem hiszem hogy szaporán lehetne végezni de a szárnyak áthelyezhetőek rajta de nem egy sekélyen üzemeltethető eszköz.
Az s kapás kombinátort el kell felejteni ebben a rendszerben!
Válasz KisMiska #6465. hozzászólásáraEz nagyon szép és jó amit írsz. De ha elolvastad végig a fórumot akkor találkozhattál olyan esettel is hogy tavasszal sokkal több gaz kelt ki mint a szántottnál és ami rá lett költve vegyszer, annyiba került mintha ősszel szántva lett. Ilyenkor mi van?
Válasz KisMiska #6483. hozzászólásárahttps://bookline.hu/product/home.action?_v=Haraszty_Arpad_dr_szerk_Novenyszervezettan_es_novenyelettan&id=1092&type=22
bookline.hu/product/home.action?_v=Haraszty_Arpad_dr_szerk_Novenyszervezettan_es_novenyelettan&id=1092&type=22
ez a könyv mennyire hiteles?
Ubrizsy -féle könyveket nehéz beszerezni meg kicsit elavultnak találom(1968)
Managing cover crops profitably- ez a kis iromány megvan valakinek magyarul?
szóval ha valakinek van valami jó kis irománya az ne titkolja
előre is köszi!
Mindhármótok válaszát összegezve ezek szerint egy lazítóval meg egy grubberrel teljesen kiváltható lenne a szántás, gondolom tavaszi magágykészítésnek meg ugyanúgy megfelelne egy kombinátor.
És a lazító meg a grubber kiváltására megfelelne egy vésőekének nevezett lazító? A VDénes által írt agromerkúros-ra hasonlítóra gondolok, mondjuk a Voogel xs-re de a Dondi vagy a Gaspardo meg még sok cég gyárt hasonló középmélylazítót aminek tényleg nagyon jó tetszetős munkája van. Itt Greven rakott már be pár képet a lazításról, szerintem annál tökéletesebb nem kell, a szántás is elmarad, a lazítás is megtörténik és a szármaradvány is be van keverve a felső rétegbe.
Kérdés az hogy vajon mindenféle körülmények közt használható, és a sekély tarlóhántásra és a mélyebb művelésre is jól alkalmazható? Így egy költséggel megúszható lenne három gép, ami azért nem mindegy!
Már csak egy olyat kellene találni ami beéri szerényebb vonóerővel is!
Válasz KisMiska #6478. hozzászólásáraDe most a napokban -20at kerülgeti.. hó meg semmi. Ez egy próba vetés volt direktbe. Beszari voltam, s nem mertem így élesbe nagyobb darabot. Megtárcsáztam majd úgy vetettem . Később mikor már mindenhol kikelt könnyű volt okosnak lenni. Nade jövőre, vagyis az idén direktbe fog menni, mert ez a próba után merni fogom.
170kg/ha (azért ennyi mert elrontottam a beállítást. 200kg körül szerettem volna) 2. Generációs kws basmati a kukoricatarlóba, s árpa a napratarlóba.
Képek január 1. Készültek.
Túlélik a -20 környékét hó nélkül? Mik a tapasztalatok?
Moderátor által módosítva: 2017-04-07 09:39:13
Válasz Tobszi #6469. hozzászólásáraEz egy réti öntéstalaj, de van homokterületem is, mondhatni a két véglet. DRISA kérdését is megválaszolva: Nekem egy régi típusú Regent gruberem van, amit kicsit modernizáltam (kapák szögét, kialakításást módosítottam, ékgyűrűs hengert csináltunk rá), így ezzel én kiváltottam az ekét.
Katt ide
Nettó 110 mázsás kukorica volt ebbe a táblába, 23-25 centinél mélyebben nem tudtam járatni a grubert, előtte nem kapott tárcsát se. Szerintem olyan gruberrel ki lehet váltani az ekét, ami 20-25 cm mélységben tud dolgozni. A lazító nagyon hálás dolog akár szántásos, akár forgatás nélküli technológiában, szerintem a jelenlegi technológiák, és talajok mellett elhagyhatatlan művelet.
A tavaszi magágykészítést pedig rövid tárcsával tervezem megcsinálni.
Ha már van egy komolyabb erősebb trakid mint az MTZ, és komolyan gondolod a szántás nélküliséget, akkor nem kacérkodni kell a gondolattal, hanem véghez vinni (a szántás teljes elhagyásával)!
Válasz Tobszi #6475. hozzászólásáraNem tudom felétek milyen földek vannak? Milyen géped van. Nálunk MTZ-vel húzva is működik a történet. SPC-vel röhögve vethető a terület grúber után is.
A kapa száma sok mindent befolyásol, ha kötött a terület 40cm osztású grúber bőven elég. Nem kell feketére művelni a területet. Ha van trkatorba olyan jó 110 lóerő a legjobb megoldás az áttérésre az Agromerkuros vésőeke 5 késes. Na az jól kever és lényegesen olcsóbb mint egy 5 kapás grúber ami 2,1m-t visz. Tök felesleges agyon bolygatni a területet. A szemnek jobb a növénynek felesleges, lényeg, hogy tömörödött talp mentes legyen a terület.
Válasz Gege #6472. hozzászólásáraGyönyörűszép! Gratula!
Nálatok nem volt minusztizennyóc?milyen fajta?mennyivel lett vetve?
Válasz Tobszi #6475. hozzászólásáraA nagyon megnyomott ilyen talajt tárcsa-lazító. Mivel a gruber max 20-25 cm mélyen, alatta már a sima gruber hasonló földben, csavarodott..recsegett ropogott. A tárcsa visz mémi földet a kijárt részekbe. A lazító viszont töri a talajt. Szármaradvány így is marad fent.Valamint a bekevert felső rétegbe. Pont az ilyen talajban jön az előnye az eke elhagyásának. A felső rétegbe forgatott szármaradvány,semmi adalék hozzá adása nélkül,99%-ban lebomlott,kb 7 hónap alatt. A 2015-ben learatott búza tarlót -szármaradványt,most a szója tarló leszántásakor. Az eke szinte sértetlenül nyomokban kiforgatta. A barázdát szemlélve kicsit mélyebbre ment volna az eke érdekességek jöttek volna fel. A szalma maradvány színe kicsit fakult meg szinte el sem bomlott. Kemény élettelen talaj. A 200 paci 4 fejjel nem szaladt benne. Az eketalp mint a márvány. Ott idén a kukoricának lesz mit dolgozni ha a vízért kel le nyúlnia.
Válasz Berkó_ #6468. hozzászólásáraTavasszal mivel csinálod?
Milyen gruberrel milyen mélyen dolgoztál? Tárcsázva volt?
Válasz Vinkó75 #6473. hozzászólásáraNem is igazán a napraforgó meg a gabona tarló az amit ne tudnék szántás nélkül elképzelni,én is hasonlóan gondolom hogy a napra után tárcsa, a gabona után lazító, hanem a kukorica ami fejtörést okoz. Például mint az idén: jó termés sok szármaradvány, de a nedves körülmények miatt nagyon megnyomta a kombájn különösen a forgókat, volt hogy két traktor cibált egy pótot, úgyhogy örültünk hogy aránylag tűrhetően meg tudtunk szántani.
Ilyen esetben is jó megoldás a grubber?
Nagyon kötött szurokfekete földről beszélünk!
Válasz Gege #6472. hozzászólásáraHát igen ez már a direkt vetés kategória.
Válasz Tobszi #6471. hozzászólásáraNapraforgó tarlóra egy tárcsa is elég... felénk elég szokott lenni. Kukorica tarlóra grúber és tárcsa,esetleg két gruber. Természetesen ez attól függ mikor meddig maradt-"bomlott" le a tarló az ősszel. Ez akkor lehetséges ideálisan ha időben lehetett aratni,valamint volt csapadék és így megtudott indulni a pamalék.De ilyenkor tavaszi lenne már bele. Gabona tarlót lazítani. Ez lehetne az alap mivel lehetne indulni. Majd a tarlóba mehetne a takarónövény keverék akár. Ha a takarónövény sikeresen indult és elérte a várt eredményt. Már csak a felszínt kellene kapirgálni, a következő növénynek. A többi már adja magát,mikor mivel mit és hogyan tegyek elé. Ebben segítenek itt a gyakorlott kollégák is. Lazító-gruber-(Rt tárcsa ha lehet). Talán ez lehetne az alap. Ezeket akár egy Iván után is meg lehet kapni.
Válasz Tobszi #6471. hozzászólásáraÉn azt mondom hogy működik talajkészítés nélkül is! Nálam kikelt minden nélkül.
Felteszem ide is a képet. De nekem nincs több éves tapasztalatom. Ez az első évem.
Válasz Berente Antal #6470. hozzászólásáraAkkor mondjuk azt választom hogy nem.
Szerinted milyen, mekkora gépekre lenne szükségem hogy megfelelő talajt tudjak készíteni napraforgó után búza elé, de a kukoricatarlót is meg tudjam jól művelni?
Válasz Tobszi #6469. hozzászólására
Választanod kellene: vagy szántasz, vagy nem. A "minimalizált" szántással elrontod a szántás nélküli eredményt.
Válasz Berkó_ #6468. hozzászólásáraRánézésre hasonló talajokon gazdálkodsz mint amilyen nekem is van, kíváncsi volnék hogy szerinted a grúber teljesen ki tudja váltani az ekét? Vagy kell mellé egy lazító is? A tavaszi magágykészítést hogy oldod meg? Írhatnál egy pár mondatot az általad használt technológiáról!
Mtz után most vásároltam egy nagyobb erősebb trakit, és kacérkodom a szántás-ha nem is teljesen elhagyásával- de minimalizálásával.
Válasz KisMiska #6467. hozzászólásáraAkkor vegyél egy ekét, hogy aztán jó messzire elhagyítsd!
Nekem pl most a kukorica tarló gruberezése olyan lett mint egy csúnya rossz szántás, legalábbis úgy néz ki. 
Válasz Berkó_ #6466. hozzászólásáraKisbátyám!nincs ekém
amúgy ezt a topicot szántatás után kezdtem olvasni
Válasz KisMiska #6465. hozzászólásáraHa valóban végigolvastad, akkor tudhatnád hogy az eke eldobásával kezdődik a talajmegújítás. (Persze akkor bocsánatos bűn, ha szántás után olvastad ezt a topicot)
Üdv!
Tanácsot szeretnék kérni, hogy ősszel kukoricából 80mázsa/ha adó, ágyekével széttrandzsérozott ,enyhén lejtős,szikes(mozaik szerűen),betonkemény,érpart meletti parcellámon hogyan kezdjem el a talajmegújítást?
Gondoltam valami szudánifű keverékre takarónövényként,de az csak ősszel jó nem?
Ősszel búzát szeretnék vetni,tavasszal zödíteném valami változatos flórával.1.5hektárról van szó.
Az egész topicot elolvastam(1hónapba telt),az ajánlott könyvek közül a Kátai féle talaj ökológiát tudom kinyomtattatni,a többit könyv formájában szeretném beszerzni, eddig sajnos eredménytelenül.
Mikroszkópot(max600-1000x),penetrométert,egyéb talajvizsgálati kütyüket hol tudok beszerni értelmes áron?
Netparaszt!Köszönöm a fáradságos munkádat!Mindig is éreztem ,hogy ez az egész növényélettan,amit mi az iskolába tanulunk az valahol sántít..ha igaz amiket írsz akkor ez nem az évszázad hanem az évezred "találmánya" lesz.
Na még majd kérdezek!
Válasz saca19800204 #6461. hozzászólására Ha jó minőségű, segíthet a talajélet gazdagításában. Csak azt találd ki, hogy jó minőségű-e.
Válasz golyó 2 #6460. hozzászólására Nem teszünk tápanyag- és vízkonkurrenst sorközbe.
Válasz saca19800204 #6461. hozzászólásáraAttól függ milyen az alapanyag. Ha nincs tele fertőtlenítővel, antibiotikummal a trágya, akkor elég sok baktérium tud benne lenni, ami minimálisan alkalmas lehet talajoltásra is. Ha viszont tele van szermaradékkal, akkor nem nagyon különb egy istállótrágyától.
Ha van saját istállótrágyád, amit gilisztákkal átrágatsz, és nyers gané helyett giliszta komposztot szórsz, az előnyösebb lesz.
Azt szeretném kérdezni,hogy gilisztahumusszal kapcsolatban van valakinek valami tapasztalata, az mennyire talajmegújító?
Netparaszt-tól kérdezném:
Most fejlesztünk sorközművelő kultivátorra magszóró berendezést.Kisérlet képpen kukorica kultivátorozáskor(2.alkalommal)szeretnék kb 10 ha-on köztesnövényt vetni, valami kis költségvetésüt.A kinti videókat nézve retek+here.Napraforgó megy utána.Vélemény??
https://www.youtube.com/watch?v=3vpV9MH7Ak4
Válasz kovacsmihaly0905 #6457. hozzászólásáraJa meg utána jön az mtz-és kolléga ,hogy nézzük-hallgassuk már meg a gépét, mert nem tetszik a hangja, meg valami kattog is!
Megtörtént!
Nagyapám hat ökröt hajtott , párban azok is húzták az igát a gazdánál, csak enni kellett adni nekik , na a gépet is etetni kell ám, aztán újul a talaj!!
Én meg maradok a trágyánál, épp most leltároztam le az állataimat.
BUÉK mindenkinek!
Válasz Géza15 #6456. hozzászólásáraEzeket az új vasakat nem ismerem... Nekünk 7 körmös ih van,de képes ugy megakasztani a 8kerekü rábát,hogy egy centit sem tudja húzni,ha nem optimális a talaj állapot. Pedig nincsenek kötött földjeink.
Válasz Géza15 #6456. hozzászólásárapersze hogy húzta csak nem mindegy hogy milyen mélyen
A nyáron beszéltem erről egy kités emberrel, ő azt mondta hogy Nádudvaron egy 110 vagy 120 lovas john deere húzta az 5 késes pinocchiót. Nálunk is hasonló földek vannak 15 km re. Hát mindenesetre nem fogok úgy semmit venni amíg ki nem lesz próbálva.
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #6454. hozzászólásáraItt viszont 5 késes Agromerkuros lazítót 100 lovas nhval és 820.2 mtzvel húzzák. 115 lovas case ihval pedig 5 késes pinocciot ők úgy mint a rongyot. Az mtz azért szokott küzdeni, de viszi
Válasz Géza15 #6453. hozzászólásáraAmúgy 5 kés sok lesz, itt 3db van a faluba omikronos 3 késes és jd 6410,claas ares510, jd6220 húzza (sokszor kínlódva)