Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR414.08 FtUSD396.98 FtCHF444.25 FtGBP499 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Netparaszt #6294. hozzászólásáraEzt én nagyon jól tudom, de ha belemenne valaki, tuti én lennék a következő mert eltenné az én földemen máshová. Sajnos én is hasonló helyzetbe vagyok mint Gege. Van 35ha zöldtágya, azt itt ott kombájn megtaposta nem vészes, de a többi földem lazított vagy gruberezett, na ott van csapás főleg hogy felénk szinte csak az ekét ismerik, és egy jóképű tárcsázásnak gondolják.
Akkor ezt el...kuráltam? Homokos terülen, takarónak szántam, lazító és később Rt-val vetve. Aug. 10-15 közötti vetés, eső hiányába 30cm-esen elkezdett virágozni a mustár és a köles. Szept. végétől esett az eső és megnőtt átlag 1,5m-re. Egész őszön virágzott de magot nem hozott a mustár. Köles tudott volna még magot hozni de azt az első hideg lerendezte. Mustár Oretek. Zab Köles TR Facélia Nforgó keverék. A terv, Rt lenne vetés előtt, vagy fagyon zúzó és vetés előtt RT kukorica megy bele.
Válasz Bandita29 #6312. hozzászólására Mindig onnan vegyél a 0-15 cm-ből, amire kíváncsi vagy.
Ez a teszt sok meglepetést okozhat a főldtulajdonosoknak, nem is értem, miért nem része az általános mg műveltségnek.
Gege talaja a világ jelenleg is legjobb termőképességű talajai közé tartozik.
Kíváncsi vagyok, kinek van hasonló szemcseloszlású talaja és milyen művelési tulajdonságokkal.
Válasz John Deere Power Shift #6314. hozzászólásáraA talajjavítás komplex eljárást igényel, de számos hazai példa is mutatja, hogy termelés közben is egész gyorsan javítható a talaj a megfelelő módszerekkel.
A trágyázás mondjuk már elvesztette a szerepét, mióta rájöttek, hogy a humusz, mint a legfontosabb értékmérő, nem attól szaporodik a talajban, hanem minimális talajbolygatás mellett az élő növények és a talajélet együttműködésétől.
EU/UN tanulmányok szerint az EU talajok már nem sokáig termőképesek, különösen a déli országokban esik ki a termelésből sok terület.
Mindenki képzelje el, hogy milyen nyereséget produkálna műtrágya és támogatás nélkül.
Pont annyit fog érni a földje hamarosan.
Válasz .Feco. #6313. hozzászólásáraIgen az egyetemi embereket sokat éri kritika mert túlzótan elméleti s kevésbé gyakorlati síkon mozognak.Van benne valami,viszont személyes véleményem nekem is hasonló abban hogy a talajok kizsigerelése folyamatos és csak szűk kör tud csak meszezni vagy szerves trágyázni a régi rendszerhez képest,de ez csak csepp a tengerben a bajok közül !
A talajművelés általi behatások minimalizálása alighanem teljesen elmarad egyéb okok miatt illetve szakmai hiányosságok is megnyilvánulnak közvetlen környezetben agrárszakemberek saját földjein!
Városunk határában a talajok ország messzi tájain is híresek,ennek ellenére a szántások zöme agyon van mosva,vannak amelyek szikes fehérre leolvadt a nyomban eset eső hatására.
Véleményem hogy ez az ahol kezdődik a hiba derékhada ami egyre gyakoribb jelenség!
Persze sokan legyintenek rá mert szétfagy az.Ha jobban megnézzük az aránylag kicsi hibát ami a szántási talajfelület csaknem 1 cm érinti ,teljesen kilúgozta az eső ami által minden ami az első osztályú humusz paramétereit jellemzi, elvesztette !
Szintén legyintenek erre is ugyan már van az alatt még bőven.
Igen van de meddig lesz elég kérdem ???
Olvastam régi könyvben ahol Kelet Németországi cukorrépa kysérlet volt beállitva 3 évtizedes !!
A talaj példátlan mértékben leromlott ami magát a talajok viselkedését az emberi behatásokra kiválóan tükrözte megjegyzem gyorsan-szélsőséges esetben.
Komplex a téma ezért szerteágazó a baj is .....
Válasz fiatalember35 #6304. hozzászólásáramit gondolunk róla? Azt hogy demagóg, és egy csomó manapság hangzatos butaságot dobál egymás mellé, szinte minden bekezdésbe bele lehetne kötni! tipikus kutatói egyetemi hozzáállása van mindenhez, és semmi köze a valósághoz..
A legegyszerűbb módszer az ún. befőttes üveg teszt. Ez nem szól másról, minthogy egy-harmad mennyiégű földet egy befőttes üvegbe helyezünk és két-harmad mennyiségű vízzel alaposan összerázzuk. Ne töltsük tele az üveget, mert akkor nem lehet jól rázni. A legnagyobb méretű homok szemcsék ülepszenek ki legelőször, szinte azonnal. Utána következik az iszap és végül az agyag teljes kiülepedése akár két napot is igénybe vehet.
Ma megcsináltam az ülepítéses tesztet a földemről, ami a videón is látszott! (Igaz hogy 2 napig kell várni, de már szépen látszik minden, s sokat nem változhat!)
59% homok
36% iszap
5% agyag
És mi lesz azzal a tápanyaggal, ami a magba kerül? Az miért vész el? Ugyanúgy lebomlik, nem? Talán akkor lenne baj, ha leszáradna a növény, és beérlelné a magot, mert akkor a száraz növény bomlása nem lenne olyan jó, mint az összeomlott zöldé. Viszont erre szerintem semmi esély a késő nyári vetésnél. A puha zöld mag meg csak csak lebomlik. Inkább az lenne a baj, ha megfordulna a tápanyag iránya, mint pl. az évelőknél, mikor ősszel lefelé viszi a tápanyagot a gyökérbe, ez nekünk nyilván nem lenne jó, de a zöldtrágyanövények nem évelők, max. egyéves áttelelők.
Én igencsak örülnék, ha olyan állományom lenne, mint a kollégának, ráadásul az is csak most kezdett bimbózni, nagyon virágba már nem fog menni, a hideg elintézi. Az meg miért baj, ha nagy retkek lettek? Annál nagyobb a gyökérzet is. A minél nagyobb vegetatív tömeg elérése a cél ha jól tudom. Szerintem pont 100%-os hatást ér el vele.
Válasz borda77 (Joe) #6298. hozzászólására Nem teljesen.
Életképes magot ne hozzon lehetőleg, a reprodukciós fázisnál kezdi leállítani talajélet táplálását a növény.
Ha nem hozott magot, addig maradhat, amíg hasznos a céljaink érdekében.
Az étert meg hagyjuk meg a biodinamikusoknak.
A vegetatív fejlődése során rengeteg tananyagot vesz fel, amit elraktaroz a szervezetében. Amennyiben a vegetatív szakasz végén terminaljuk vagy magától elfagy úgy ez a tápanyag a bomlás során ismét felvehetove válik a következő növény számára. (Catch-crop)
Amennyiben a növény virágozni kezd, és megindul a generatív élet szakasza akkor az így raktarozott tananyagot elkezdi beépíteni a virágba és a termeskepzesbe, ilyenkor a gyújtott tápanyagok jelentős része elvesz, valamint a növény intenzíven használ fel vizet is. Ezek mind kedvezezotlenek és a zöld trágya értéket és hasznát jelentősen rontják.
Válasz bandigh #6297. hozzászólására Az utat is én tartom karban, a nyáron húztam simára rtvel, azért is feljelentett az egyik helybéli tróger.
Sima mint az autópálya, személyautóval húzathatsz rajta, mégis a friss vetésben járkálnak, mert az vicces.
Majd nem lesz az.
Válasz Netparaszt #6295. hozzászólásáraItt volt csak nem találom melyik menüben 1-2 hozzászólás hogy nem szabad engedni hogy kivirágozzon a zöldtrágya, vagy később vetni hogy éppen dec előtt kezdene virágozni és lefagy vagy ha időben elvetve leszecskázni virágzáskor. Sok vizet vesz már akkor fel, és a növény sok tápanyagot "éget" el az éterbe a talajból valami ilyen volt....
Válasz Netparaszt #6294. hozzászólásáraHa valakinek a földje mellett akkora lyuk van már az úton hogy mtzvel is meggondolod h belemenj, az ne lepődjön meg ha rámennek. Az út az önkormányzaté, azt nem érdekli, a gazda meg csak annyit mond h ne menj rá a földre. Ki csinálja meg az utat? Közösség? A szomszédod is rádlicitál az utolsó napon akkor miről beszélünk?
Válasz gergő07 #6289. hozzászólására Senkinek nincs semmi keresnivalója más földjén, hacsak oda nem hívták.
Én pedig azt hagyok a földemen, amit akarok.
Az út meg arra van, hogy rajta járjanak.
Próbálnál meg belecsapázni más földjébe az osztrákoknál, hamar kigolyóznád magad a közösségből.
Válasz Gege #6285. hozzászólásáranem tudni,milyen széles a föld vége,amin járnak.Mivel az állat keríthető különféle látható orrmagasságba emelt akadékkal,így a különféle sofőrök is szembesülnek az akadékkal.kiírni is lehet,hogy miért van az akadék,de ugye ,mivel egy állat sem tud olvasni,nem túl eredményes.az Kénytelen kiszállni,bontani,már,ha lusta,kikerüli az akadékot,aztán tudatosul benne,hogy ezt tényleg ő miatta húzták. 10Méterenként egy akác karó,egy szál drót,valami olcsó,ami nem éppen kelendő. vagy,több szál. Ha belemegy,mert lusta kerülni,meg bontani,akkor viszi a gépen az akadékot. Szarvas agancs is olyan,ha csak annyi esze van mint némely sofőrnek. Így talán nix harag sem. mert ha kár éri a talpán keresztül,az akkor őt bántják,de a te földedet ki nem szarja le,ha rámennek? Az nem lehet gond. Egy kicsi parcella a leg alacsonyabb részen van. Árok menti,ami menthető,összefolyik a víz.. Tsz betapossa. Karók,madzag,rájött,hogy az ő miattuk van,kikerüli,azt a nyanvadt 3métert,így az úton megy át. Boldogság 5évig. Új földtulaj,100as csövet fektetett,az átvágott útba,amin eddig a víz folyt,mivel,kikerülték a traktorosok a madzag miatt az árkot,az út amúgy is árokkal átvágott volt,azon átment, nem taposta be.ok na most,hogy az úton a csövet ne törje el,az új tulaj is ott dübörget a tszcsben,áttiporta az árkot,így megmaradt a víz,mert a cső még nem dugult el az út alatt,de az árok fenek az 50centit emelkedett,így az egész 5év tanítás kárbaveszett. Ígyhát,víz alatt az egész,ha lehet,akkor az idők végezetéig,kukorica föld lesz abbol a területből. Mire vetni kell,talán művelhető. Én többet markolóval a világ fszáért ki nem ásom a többi 3földszomszédnak az árkot,ugyanis,az övüké,magasabbon van,nem áll rajt a víz. lényeg,hogy az úton a műanyag cső egyben van. De azért a karózás bebizonyította,hogy az állat irányítható,mindaddig,még egy nagyobbtól meg nem rémül. Tisztelet,a kivételnek. Olyan is van. becsületükre váljon,hogy kimértéka területet,,és egy métert adtak ,mert annyira benőtt az övüké az enyémre.
Válasz Berkó_ #6245. hozzászólásáraLehet hülye ?*s de nem arról van szó vagy volt szó hogy ne virágozzon ki a mustár vagy retek stb.. mert akkor már sok tápanyagot vesz fel a növény és nem éri el a zöldtrágya eredeti célját? , mert hát ekkora reteknél bizony már jóval továbbment mint kellene nem?
Mi megkérdezzük a tulajt, ha át akarunk vonulni a földjén, igaz h ismerjük is egymást és területeit, ha többször megyünk és letapostuk, akkor lazítóval meghúzzuk a nyomsávot .
Válasz Gege #6285. hozzászólásáraApukám bölcsen mindig azt mondja hogy ennyi eszük van, viszont mig vissza nem csinálod nekik nem veszik észre magukat....Bunkók akik rá mennek más földjére csak hogy kikerüljenek egy tócsát...előtte lehet bele ment 100 olyanba de ott mégis kikerüli mert ki lehet.
Válasz szanberg #6284. hozzászólásáraNetparaszt is hasonlóképp véleményezte az itteni talajokat! S mondta is hogy sokkal gyorsabban át tudok állni.. egy bajom van ezekkel a parcellákkal, kicsik 0.8Ha
S a szomszédok jobbról is, balról is elszánt egy sort, mert majd visszaszántom alapon... na meg az enyémen megy végig mert még nincs felszántva. Lassan döllőút lesz az egyik közepén..
Na az ilyeneket hogyan orvosoljátok?
Válasz határjáró #6279. hozzászólásáraKukorica után tárcsa, majd gabona, tárcsa megint, majd takarónövény. s itt tartok. Tavaszra kukorica megy bele! Ha lehet akkor magágykészítés , mindenféle művelés nélkül.
Mikor ez a fórum indult akkor szántottam utoljára ezt a parcellámat. Gondoltam kipróbálom hogy nem szántok. majd idén kipróbáltam a takarónövényzetet is.
Ma így néz ki. https://www.youtube.com/watch?v=cjPQvuw16OA
Válasz dr.T #6274. hozzászólásáraA zab és a repce simán kikelt alatta. A többi nyilván érzékenyebb. Ezt próbálni kellene más növényeknél. Nálam a TR kelése, így szórva érdekelne. Mivel akkor a gépre, aratáskor fabrikálnék szórót.
15323 hozzászólás
Válasz Netparaszt #6294. hozzászólásáraEzt én nagyon jól tudom, de ha belemenne valaki, tuti én lennék a következő mert eltenné az én földemen máshová. Sajnos én is hasonló helyzetbe vagyok mint Gege. Van 35ha zöldtágya, azt itt ott kombájn megtaposta nem vészes, de a többi földem lazított vagy gruberezett, na ott van csapás főleg hogy felénk szinte csak az ekét ismerik, és egy jóképű tárcsázásnak gondolják.
Akkor ezt el...kuráltam? Homokos terülen, takarónak szántam, lazító és később Rt-val vetve. Aug. 10-15 közötti vetés, eső hiányába 30cm-esen elkezdett virágozni a mustár és a köles. Szept. végétől esett az eső és megnőtt átlag 1,5m-re. Egész őszön virágzott de magot nem hozott a mustár. Köles tudott volna még magot hozni de azt az első hideg lerendezte. Mustár Oretek. Zab Köles TR Facélia Nforgó keverék. A terv, Rt lenne vetés előtt, vagy fagyon zúzó és vetés előtt RT kukorica megy bele.
Moderátor által módosítva: 2017-04-06 10:31:38
Válasz Netparaszt #6321. hozzászólásáraNem vehetők ki számomra egyértelműen a szintek. Nagyjából így tudnám meghatározni: 35 homok
45 iszap
20 agyag
Válasz Ndaniel #6319. hozzászólására Kb. 2-3 percnél jelöld be a homokot az üvegen.
A százalékok alapján határozható meg a háromszögön a szerkezetet.
Válasz Ndaniel #6318. hozzászólására Százalékokat ne feledd mellé írni, mert a képen nem látszik.
Válasz Ndaniel #6318. hozzászólására
Válasz Netparaszt #6316. hozzászólásáraÉn is megcsináltam az ülepítéses tesztet. Homok szinte nincs, csak iszap, de főleg agyag.
Válasz .Feco. #6313. hozzászólásárafekete löttyöt használod még vetéskor?
Válasz Bandita29 #6312. hozzászólására Mindig onnan vegyél a 0-15 cm-ből, amire kíváncsi vagy.
Ez a teszt sok meglepetést okozhat a főldtulajdonosoknak, nem is értem, miért nem része az általános mg műveltségnek.
Gege talaja a világ jelenleg is legjobb termőképességű talajai közé tartozik.
Kíváncsi vagyok, kinek van hasonló szemcseloszlású talaja és milyen művelési tulajdonságokkal.
Válasz John Deere Power Shift #6314. hozzászólásáraA talajjavítás komplex eljárást igényel, de számos hazai példa is mutatja, hogy termelés közben is egész gyorsan javítható a talaj a megfelelő módszerekkel.
A trágyázás mondjuk már elvesztette a szerepét, mióta rájöttek, hogy a humusz, mint a legfontosabb értékmérő, nem attól szaporodik a talajban, hanem minimális talajbolygatás mellett az élő növények és a talajélet együttműködésétől.
EU/UN tanulmányok szerint az EU talajok már nem sokáig termőképesek, különösen a déli országokban esik ki a termelésből sok terület.
Mindenki képzelje el, hogy milyen nyereséget produkálna műtrágya és támogatás nélkül.
Pont annyit fog érni a földje hamarosan.
Válasz .Feco. #6313. hozzászólásáraIgen az egyetemi embereket sokat éri kritika mert túlzótan elméleti s kevésbé gyakorlati síkon mozognak.Van benne valami,viszont személyes véleményem nekem is hasonló abban hogy a talajok kizsigerelése folyamatos és csak szűk kör tud csak meszezni vagy szerves trágyázni a régi rendszerhez képest,de ez csak csepp a tengerben a bajok közül !
A talajművelés általi behatások minimalizálása alighanem teljesen elmarad egyéb okok miatt illetve szakmai hiányosságok is megnyilvánulnak közvetlen környezetben agrárszakemberek saját földjein!
Városunk határában a talajok ország messzi tájain is híresek,ennek ellenére a szántások zöme agyon van mosva,vannak amelyek szikes fehérre leolvadt a nyomban eset eső hatására.
Véleményem hogy ez az ahol kezdődik a hiba derékhada ami egyre gyakoribb jelenség!
Persze sokan legyintenek rá mert szétfagy az.Ha jobban megnézzük az aránylag kicsi hibát ami a szántási talajfelület csaknem 1 cm érinti ,teljesen kilúgozta az eső ami által minden ami az első osztályú humusz paramétereit jellemzi, elvesztette !
Szintén legyintenek erre is ugyan már van az alatt még bőven.
Igen van de meddig lesz elég kérdem ???
Olvastam régi könyvben ahol Kelet Németországi cukorrépa kysérlet volt beállitva 3 évtizedes !!
A talaj példátlan mértékben leromlott ami magát a talajok viselkedését az emberi behatásokra kiválóan tükrözte megjegyzem gyorsan-szélsőséges esetben.
Komplex a téma ezért szerteágazó a baj is .....
Válasz fiatalember35 #6304. hozzászólásáramit gondolunk róla? Azt hogy demagóg, és egy csomó manapság hangzatos butaságot dobál egymás mellé, szinte minden bekezdésbe bele lehetne kötni! tipikus kutatói egyetemi hozzáállása van mindenhez, és semmi köze a valósághoz..
Válasz Gege #6311. hozzászólásáraÉnis! Csinálok pár tesztet hamarosan.
Mintát hogy gyűjtöttél? Találomra egy helyről,vagy átlagmintát vettél?
Válasz Bandita29 #6310. hozzászólásáraAzért rázd meg! Kíváncsi lennék az eredményre!
Válasz Gege #6306. hozzászólásáraVannak nálunk olyan területek,hogy ha megráznám a befőttes üvegben,akkor az összetörne.
Válasz Dave #6307. hozzászólásáraHogyan tudjuk megállapítani, hogy milyen a talajunk szemcseösszetétele?
Befőttes üveg teszt
A legegyszerűbb módszer az ún. befőttes üveg teszt. Ez nem szól másról, minthogy egy-harmad mennyiégű földet egy befőttes üvegbe helyezünk és két-harmad mennyiségű vízzel alaposan összerázzuk. Ne töltsük tele az üveget, mert akkor nem lehet jól rázni. A legnagyobb méretű homok szemcsék ülepszenek ki legelőször, szinte azonnal. Utána következik az iszap és végül az agyag teljes kiülepedése akár két napot is igénybe vehet.
Link
Válasz Netparaszt #6173. hozzászólására Így:
Válasz Gege #6306. hozzászólásáraHogy kell megcsinálni?
Ma megcsináltam az ülepítéses tesztet a földemről, ami a videón is látszott! (Igaz hogy 2 napig kell várni, de már szépen látszik minden, s sokat nem változhat!)
59% homok
36% iszap
5% agyag
Hétköznapi homokos vályog! Tiétek milyen?
Válasz fiatalember35 #6304. hozzászólására Az Agrováció azt mondja, hogy a zeolit őrlemény némi lenolajjal megoldja a talajproblémákat. Vagy nem.
Mit gondoltok erről a cikkről?
http://www.agroinform.com/szantofold/ha-nem-allitjuk-meg-a-talajromlast-annak-dramai-kovetkezmenyei-lesznek-30739-001?.agroinform.com%2F+megfelel%C5%91+traktor+a+megfelel%C5%91+p%C3%A1ly%C3%A1zathoz%2C+tov%C3%A1bb+cs%C3%B6kkenhetnek+a+gabon%C3%A1rak+%E2%80%93+Kattintson+ide%21&lAnalyticId=843&lAnalyticU=23549&lAnalyticL=http%3A%2F%2Fwww.agroinform.com%2Fszantofold%2Fha-nem-allitjuk-meg-a-talajromlast-annak-dramai-kovetkezmenyei-lesznek-30739-001
És mi lesz azzal a tápanyaggal, ami a magba kerül? Az miért vész el? Ugyanúgy lebomlik, nem? Talán akkor lenne baj, ha leszáradna a növény, és beérlelné a magot, mert akkor a száraz növény bomlása nem lenne olyan jó, mint az összeomlott zöldé. Viszont erre szerintem semmi esély a késő nyári vetésnél. A puha zöld mag meg csak csak lebomlik. Inkább az lenne a baj, ha megfordulna a tápanyag iránya, mint pl. az évelőknél, mikor ősszel lefelé viszi a tápanyagot a gyökérbe, ez nekünk nyilván nem lenne jó, de a zöldtrágyanövények nem évelők, max. egyéves áttelelők.
Én igencsak örülnék, ha olyan állományom lenne, mint a kollégának, ráadásul az is csak most kezdett bimbózni, nagyon virágba már nem fog menni, a hideg elintézi. Az meg miért baj, ha nagy retkek lettek? Annál nagyobb a gyökérzet is. A minél nagyobb vegetatív tömeg elérése a cél ha jól tudom. Szerintem pont 100%-os hatást ér el vele.
Válasz .Feco. #6300. hozzászólásáraNA EZT szerettem volna!!!
Csak ismét pontosan leírtad az én pongyola megfogalmazásommal szemben.
Amúgy szerintem amit írsz ez így korrekt.
Nem hinném hogy 2kg os olajretkeket kellene nevelni...
Válasz borda77 (Joe) #6298. hozzászólására Nem teljesen.
Életképes magot ne hozzon lehetőleg, a reprodukciós fázisnál kezdi leállítani talajélet táplálását a növény.
Ha nem hozott magot, addig maradhat, amíg hasznos a céljaink érdekében.
Az étert meg hagyjuk meg a biodinamikusoknak.
Válasz borda77 (Joe) #6298. hozzászólásáraEz egészen pontosan így van:
A vegetatív fejlődése során rengeteg tananyagot vesz fel, amit elraktaroz a szervezetében. Amennyiben a vegetatív szakasz végén terminaljuk vagy magától elfagy úgy ez a tápanyag a bomlás során ismét felvehetove válik a következő növény számára. (Catch-crop)
Amennyiben a növény virágozni kezd, és megindul a generatív élet szakasza akkor az így raktarozott tananyagot elkezdi beépíteni a virágba és a termeskepzesbe, ilyenkor a gyújtott tápanyagok jelentős része elvesz, valamint a növény intenzíven használ fel vizet is. Ezek mind kedvezezotlenek és a zöld trágya értéket és hasznát jelentősen rontják.
Válasz bandigh #6297. hozzászólására Az utat is én tartom karban, a nyáron húztam simára rtvel, azért is feljelentett az egyik helybéli tróger.
Sima mint az autópálya, személyautóval húzathatsz rajta, mégis a friss vetésben járkálnak, mert az vicces.
Majd nem lesz az.
Válasz Netparaszt #6295. hozzászólásáraItt volt csak nem találom melyik menüben 1-2 hozzászólás hogy nem szabad engedni hogy kivirágozzon a zöldtrágya, vagy később vetni hogy éppen dec előtt kezdene virágozni és lefagy vagy ha időben elvetve leszecskázni virágzáskor. Sok vizet vesz már akkor fel, és a növény sok tápanyagot "éget" el az éterbe a talajból valami ilyen volt....
Válasz Netparaszt #6294. hozzászólásáraHa valakinek a földje mellett akkora lyuk van már az úton hogy mtzvel is meggondolod h belemenj, az ne lepődjön meg ha rámennek. Az út az önkormányzaté, azt nem érdekli, a gazda meg csak annyit mond h ne menj rá a földre. Ki csinálja meg az utat? Közösség? A szomszédod is rádlicitál az utolsó napon akkor miről beszélünk?
Válasz borda77 (Joe) #6292. hozzászólására Mi a zöldtrágya eredeti célja?
Miért gond, ha egy takarónövény sok tápanyagot vesz fel?
Válasz gergő07 #6289. hozzászólására Senkinek nincs semmi keresnivalója más földjén, hacsak oda nem hívták.
Én pedig azt hagyok a földemen, amit akarok.
Az út meg arra van, hogy rajta járjanak.
Próbálnál meg belecsapázni más földjébe az osztrákoknál, hamar kigolyóznád magad a közösségből.
Válasz Gege #6285. hozzászólásáranem tudni,milyen széles a föld vége,amin járnak.Mivel az állat keríthető különféle látható orrmagasságba emelt akadékkal,így a különféle sofőrök is szembesülnek az akadékkal.kiírni is lehet,hogy miért van az akadék,de ugye ,mivel egy állat sem tud olvasni,nem túl eredményes.az Kénytelen kiszállni,bontani,már,ha lusta,kikerüli az akadékot,aztán tudatosul benne,hogy ezt tényleg ő miatta húzták. 10Méterenként egy akác karó,egy szál drót,valami olcsó,ami nem éppen kelendő. vagy,több szál. Ha belemegy,mert lusta kerülni,meg bontani,akkor viszi a gépen az akadékot. Szarvas agancs is olyan,ha csak annyi esze van mint némely sofőrnek. Így talán nix harag sem. mert ha kár éri a talpán keresztül,az akkor őt bántják,de a te földedet ki nem szarja le,ha rámennek? Az nem lehet gond. Egy kicsi parcella a leg alacsonyabb részen van. Árok menti,ami menthető,összefolyik a víz.. Tsz betapossa. Karók,madzag,rájött,hogy az ő miattuk van,kikerüli,azt a nyanvadt 3métert,így az úton megy át. Boldogság 5évig. Új földtulaj,100as csövet fektetett,az átvágott útba,amin eddig a víz folyt,mivel,kikerülték a traktorosok a madzag miatt az árkot,az út amúgy is árokkal átvágott volt,azon átment, nem taposta be.ok na most,hogy az úton a csövet ne törje el,az új tulaj is ott dübörget a tszcsben,áttiporta az árkot,így megmaradt a víz,mert a cső még nem dugult el az út alatt,de az árok fenek az 50centit emelkedett,így az egész 5év tanítás kárbaveszett. Ígyhát,víz alatt az egész,ha lehet,akkor az idők végezetéig,kukorica föld lesz abbol a területből. Mire vetni kell,talán művelhető. Én többet markolóval a világ fszáért ki nem ásom a többi 3földszomszédnak az árkot,ugyanis,az övüké,magasabbon van,nem áll rajt a víz. lényeg,hogy az úton a műanyag cső egyben van. De azért a karózás bebizonyította,hogy az állat irányítható,mindaddig,még egy nagyobbtól meg nem rémül. Tisztelet,a kivételnek. Olyan is van. becsületükre váljon,hogy kimértéka területet,,és egy métert adtak ,mert annyira benőtt az övüké az enyémre.
Válasz Berkó_ #6245. hozzászólásáraLehet hülye ?*s de nem arról van szó vagy volt szó hogy ne virágozzon ki a mustár vagy retek stb.. mert akkor már sok tápanyagot vesz fel a növény és nem éri el a zöldtrágya eredeti célját? , mert hát ekkora reteknél bizony már jóval továbbment mint kellene nem?
Mi megkérdezzük a tulajt, ha át akarunk vonulni a földjén, igaz h ismerjük is egymást és területeit, ha többször megyünk és letapostuk, akkor lazítóval meghúzzuk a nyomsávot .
Válasz gergő07 #6289. hozzászólásáraEz a veszély megvan, hogy elköltözik onnan
Válasz Netparaszt #6287. hozzászólásáraCsak nehogy fordítva szüljön el...
Kinek van gyári penetrométerje? Szeretnék tőle pár információt kérni!
Válasz Gege #6285. hozzászólására Ottfelejtett boronával. Szögekkel felfelé...
Válasz Gege #6285. hozzászólásáraApukám bölcsen mindig azt mondja hogy ennyi eszük van, viszont mig vissza nem csinálod nekik nem veszik észre magukat....Bunkók akik rá mennek más földjére csak hogy kikerüljenek egy tócsát...előtte lehet bele ment 100 olyanba de ott mégis kikerüli mert ki lehet.
Válasz szanberg #6284. hozzászólásáraNetparaszt is hasonlóképp véleményezte az itteni talajokat! S mondta is hogy sokkal gyorsabban át tudok állni.. egy bajom van ezekkel a parcellákkal, kicsik 0.8Ha
S a szomszédok jobbról is, balról is elszánt egy sort, mert majd visszaszántom alapon... na meg az enyémen megy végig mert még nincs felszántva. Lassan döllőút lesz az egyik közepén..
Na az ilyeneket hogyan orvosoljátok?
Válasz Gege #6281. hozzászólásáraNagyon jó talaj, szerencsés vagy!
Ehhez direktvető gép sem kell igazán, egy sima monosem vagy gaspardo, kuhn és egyebek... lazán belevetnek kiváló minőségben.
Azért a két év kétsor tárcsa meg egy takarónövény nem csinál csodát, alapból ez egy nagyon jóindulatú föld.
Válasz határjáró #6282. hozzászólásáraNem használok, mert nincsen. Meg erőgépem sincs elé! Helyette lazít a takarónövényzet.. Tillage Radish
Válasz Gege #6281. hozzászólásáralazitót nem használsz? Csak sima tárcsa?
Válasz határjáró #6279. hozzászólásáraKukorica után tárcsa, majd gabona, tárcsa megint, majd takarónövény. s itt tartok. Tavaszra kukorica megy bele! Ha lehet akkor magágykészítés , mindenféle művelés nélkül.
Válasz Gege #6278. hozzászólására
Válasz Gege #6278. hozzászólásáraÉs milyen talajmunkákat végeztél azóta?
Mikor ez a fórum indult akkor szántottam utoljára ezt a parcellámat. Gondoltam kipróbálom hogy nem szántok. majd idén kipróbáltam a takarónövényzetet is.
Ma így néz ki.
https://www.youtube.com/watch?v=cjPQvuw16OA
Moderálási elveink miatt törölve: 2016-12-04 15:32:13
Moderálási elveink miatt törölve: 2016-12-04 15:32:18
Válasz dr.T #6274. hozzászólásáraA zab és a repce simán kikelt alatta. A többi nyilván érzékenyebb. Ezt próbálni kellene más növényeknél. Nálam a TR kelése, így szórva érdekelne. Mivel akkor a gépre, aratáskor fabrikálnék szórót.
Válasz Vinkó75 #6272. hozzászólásáraCsak pl a zoldtragya nemnagyon szereti a szalmat.