Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR414.08 FtUSD396.98 FtCHF444.25 FtGBP499 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz fiatalember35 #6369. hozzászólásáraIgen jó ismeretekkel rendelkezel a jelenlegi tanítások szerint. Viszont ez a tudás már elavultnak számít. Magyarországon is folynak kutatások a talajélettel kapcsolatban, és napról napra jönnek új felfedezések. Érdekes dolgokról beszélgettem Dr. Bíró Borbálával.
Jelenleg is nagyon sok folyamat zajlik a talajban amit nem ért a tudomány még, de nekünk parasztoknak nem is kell érteni elég ha működik.
A gránitról meg csak annyit, hogy vannak gombák amik a gránit tömbbe képesek belefúrni magukat, és az ott lévő szervetlen anyagot felhasználni.
A jelenlegi talajművelés legnagyobb problémája hogy kiírt minden gombát. Pedig a legfontosabb összetevő.
Válasz saca19800204 #6371. hozzászólására Amalgerol javarészt Aschophylum nodosum tengeri barna alga kivonata. Igen, az is hasznos, de a tömény huminsav a TM magkezelés alapvető anyaga. A Hymatonál tudsz jó áron töményt venni.
Válasz fiatalember35 #6369. hozzászólására Leírtál nagyon sok sort, amiben egy szó nem volt a talajbiológiáról, ami a legfőbb talajformáló hatásról. Ásógép, zöldtrágya, cmc komposzt a talajjavító alapok az ő környezetükben. A miénkben ettől eltérő módszerek működnek, de a koncepció ugyanaz.
Én nem foglak győzködni semmiről, csak a tényekről beszélek. Ha akarod utána jársz a tényeknek a Schweizerhofnál, a Lübke család birtokán, ha nem nem.
Én áldoztam rá, hogy megtanuljam, mit és hogyan kell csinálni, így tudom, hogy a Stefanovics/Szabó könyvén túl is van világ.
Válasz Netparaszt #6363. hozzászólásáraPer pill nem rendelkezem a fölött a néhány ezer, épp erre szánt euró fölött... Az ukrán csernozjomot speciell nem ismerem, de eddigi ismereteim szerint a csernozjom A szintjének mélysége nem haladja meg a max. 120 cm-t, és az is csak nagyon ritkán, és persze abban az övezetben, amely épp a csernozjomot képezi tipikus növényborítás (lágyszárú), jellemző vízforgalom (kevés csapadék, több párolgás) és CaCO3-os anyakőzet mellett, így alkalma van a kapilláris vízmozgással szénsavas meszet emelni az anyakőzetből az A szintbe, és ezáltal fenntartani a nagyjából semleges pH-t. De hogy gránithomokon egy-két évtized alatt méteres csernozjom keletkezzen, ezt engedelmetekkel erős fenntartással kezelem. Miért? 1., mert eleve kétséges számomra a méteres mélységű gránithomok megléte - nem így szokott felaprózódni a gránit, hanem úgy, hogy ami fizikailag elmállik, azt - amennyiben nincs szerves anyag, mint adszorbciós tapadást biztosító kolloid - a víz folyamatosan elhordja. 2., más az anyakőzet: a gránit eleve savas málladékanyagot képes produkálni, sohasem semlegeset, és ahol gránit van, ott épp hogy nem jellemző a kalciumkarbonát jelenléte, következésképpen a grániton képződött talajok jellemzően 5,5 alatti pH-jú talajokat hoznak létre. 3., másak a csapadék- és hőmérsékleti viszonyok, azaz nagyobb csapadék- és a csernozjomot produkáló arid-szemiarid környezetnél jóval kisebb párolgástényezőkkel kell számolni, megkockáztatom azt is, hogy az osztrákok területén ha most nem is, de talajtörténetileg fásszárú növényzet borította a talajt, ennek következtében nem mollikus, hanem umbrikus A szint van jelen, ami a fulvosavak által ismét savanyú irányba tolja el a pH-t. 4., és utolsó: ha "gránithomokról" beszélünk - megengeditek, ugye, hogy ezt aztán szintekre ne bontsuk -, akkor annak eleve egészen más a textúrája (jó esetben durva homok, azaz 2-0,2mm szemcseátmérő), mint ami a csernozjom talaj A szintjére jellemző. Ha nincs leiszapolható frakció, akkor nem beszélhetünk tápanyag- és vízmegkötésről, sőt egyáltalán jelentős mértékű kolloid jelenlétéről sem, ami pedig a termékeny talajok sine qua nonja. Azért engem lehet győzködni a gránithomok "csernozjommá" alakításáról, csak okszerű érveléssel, mert nem cáfolom, hogy a gránit anyakőzetből aprózódott kezdetleges váztalajt is termékennyé lehet tenni, csak nem ennyi idő alatt, és nem így.
Válasz ND #6366. hozzászólásárakezdjük azzal, hogy mit kell javítani és hova. folytassuk azzal, hogy hol vagy, mert ugye talajjavításnál az első kérdés, hogy egyáltalán mi az ami beszerezhető épkézláb költségen...
aztán kellene tudni a vetésszerkezetről is dolgokat, mert ugye az sem mindegy hogy minek kell megfelelni...
Válasz Bandita29 #6362. hozzászólására A nagyon sekély művelést kombinálva az okszerű forgatás nélküli 30-50 cm lazítással elég gyorsan ki tudod üríteni a 0-10 cm-ből a gyommag bankot. A szántással a 0-20-ban sok évtizedre elegendő magbankod van, de ha nem hozod fel, alacsony lesz az egynyári gyomnyomásod. Én egy év alatt bióban is jelentős csökkentést látok, konvencionálisban még könnyebb.
Majd lesznek előtte-utána képek a januári előadásokon.
Válasz fiatalember35 #6349. hozzászólására Ha elmész a Lübkéék egy hetes komposzt/talajvizsgálat/kromatográfia tréningjére néhány ezer euróért, máris tied a recept. Ők sajnos semmit nem osztanak meg ingyen, pedig a világ szinte minden országában sikeresen végzik a munkájukat, klímától, talajtípustól függetlenül.
A csernozomok lehetnek akár 5-6 méter mély A szinttel is Ukrajnában. Nem véletlen a "polgárháború."
Válasz fiatalember35 #6360. hozzászólásáraCsillagfürtöt mégegyszer biztos hogy nem próbálom. Megtöltötte a talajt gyommaggal rendesen.Már bánom,hogy akkor nem verettem le még időben. 2014-ben volt,azóta vigyázok,hogy ne tudjon magot hozni semmi gyomnövény,de most majdnem rosszul lettem.A befőttes üveg tetején úsznak a paréj magok,mintha mákkal lenne megszórva.
Válasz Bandita29 #6334. hozzászólásáraA csillagfürtről azt tudom, hogy gyakorlatilag nem megoldható a gyomirtása a kultúra évében, gyomosabb területen akár két évvel korábban kezdve is igen komoly gyomszabályozást kell végezni ahhoz, hogy a kultúra jól/jobban sikerüljön. Azaz az előveteménnyel/veteményekkel.
Válasz fiatalember35 #6347. hozzászólásáraSajnos nem morzsás,ahogy az ülepítéses teszt kezd kirajzolódni,gyakorlatilag alig van iszap,és agyagfrakció. Igen,a bal felső homokkő,a jobb felső repedezett,kisebb kopogtatásra széthullott,a többit kalapáccsal elég szétverni.
Megismétlem a mintát rostálva,meg persze a többi területről is.
Válasz Bandita29 #6353. hozzászólásárahidd el, olcsóbb a szalmát megvenni, és a sajátot rajta hagyni, amíg lesznek olyan kapzsi és buta gazdák aki százhektárjával adják el a szalmát párezer ft-ért...
Válasz fiatalember35 #6349. hozzászólására10 év alatt ugyan nehéz, de szisztematikus munkával folyamtos termelés (tehát nem célzott és kizárólagos javítás) mellett is szignifikáns változásokat lehet elérni a szervesanyagtartalomban, ami pedig szinte mindet képes pufferolni és ideális közelébe vinni, legyen szó vízről, tápanyagról, kötöttségről, ph-ról, sórol, bármiről...
Orthamann-os topicban vannak laboreredmények 12-15 éve nem szántott talajaimról... nem direktvetés, nem bio, nem műtrágyamentesség, inkább folyamatosan nagyon intenzív gazdálkodás, csak tudatosan...
Válasz Netparaszt #6345. hozzászólásáraMár benn van az üvegben,jó jel,hogy még mindig zavaros,egy minimális kis agyag talán mégis van. Megismétlem szitálás után a vizsgálatot.
Rendszeresen elkövetek egy nagy hibát,ugyanis állattartó vagyok,így minden szalmára szükség van. Szerves viszont csak 5-6 évente kerül vissza. Ráadásul még szecskázó sincs a kombájnon,hogy akkor ezen a területen rajthagyjuk a szalmát.
Ez volt az első évem szántás nélkül.
Válasz Bandita29 #6350. hozzászólásáraazt azért ne felejtsük el, hogy a 2t/ha feletti dózisú talajjavító anyag kijuttatása engedélyhez kötött, és megelőző vizsgálatokat és tervdokumentáció meglétét feltételezi, szóval csak csinnyán a 6 meg 20 tonnás kijuttatásokkal..
Válasz Bandita29 #6348. hozzászólásárakrumplit ne vess, ellenben vegyél egy kiszuperált burgonyaszedőt, meg egy bakháthúzót, lakatold ki kazánlemezzel és had szaladjon, két 60 lovas traktorral napi 1-2 hektárt simán kitakarítol, egy szedi, egy hordja... amit kiszedsz meg szétteríted a düllőn és azzal sem kell foglalkozni a következő években...
nekem lenne ilyen földből vagy 50-100 hektár nem aggódnék rajta egy percig sem...
Válasz Földönfuto #6342. hozzászólásáraOlvasgattam a neten a talajjavítással kapcsolatban,és a legtöbb javaslat ami a kőporozást,vagy meszezést említi,azok 3-6t/ha dózist javasolnak. Egy helyen olvastam 20t/ha-t .
Szóval igazából nem értem,hogy mitől lesz gazdaságosabb,vagyis jobb ha csak 0.3-0.6t szórok,mint ahogy ez a Physiomax reklám anyaga javasolja. Nem lebeszélni akarlak róla....
Válasz Netparaszt #6345. hozzászólására"Az osztrák komposztmágusoknak 3,5 pH-s gránithomok földje volt, de egy évtized alatt közel semleges, méter mély feketét csináltak belőle, rengeteg takarónövény bedolgozásával."
Erre, no erre vagyok kikerekedett szemmel kíváncsi! A méter mély fekete, hm, csernozjomokra sem a legkjellemzőbb - a legjobbak ott is 60-80 cm körüli 'A' réteget tartalmaznak. Recept?
Válasz .Feco. #6340. hozzászólásáraGyőr-Moson-Sopron megye,Marcal medence.A folyótól másfél km-re van a tábla.A folyóhoz képest pár méterrel magasabban van,de valószínű,hogy a Bakony hordaléka. Fater fantáziál rajt,hogy kellene valami rosta,és kiszedni a kavicsot. Én arra gondoltam,hogy krumplival kellene próbálkozni,és a kiszedő begyűjtené a gumóval együtt.
Válasz Bandita29 #6339. hozzászólásáraA talajszerkezetet a fotóról ítélve épphogy morzsásnak nézem, ami a legjobb a lehetségesek közül (fenntartva, hogy a fotó mégsem a 3D-s valóság). A kövek (ezek már nem kavicsok) a szilíciumoxid (SiO2) kvarc formáját mutatják (kovakő), amely a homokfrakció (2-0,2 mm átmérőjű szemcse) kiinduló anyaga a Kárpát-medencében, és amely a mállással szemben a legellenállóbb ásvány. Szerencsére eléggé tisztán látszik, hogy máshonnan hozott, hordalék, nem az anyakőzet felszínre került darabjai. A bal felső sarokban lévő kivétel, nem kvarc, talán kvarcit (homokkő), de ahhoz kézbe kellene venni, hogy meg lehessen állapítani. A köveket, sőt az 2 mm fölötti kavicsokat, de a gyökereket, egyéb nem-talaj jellegű dolgokat is ki kell szitálni a talajból, mielőtt szemcseméretelemzést végzel. A laborban is elvégzik ezt, utána leőrlik a légszáraz (105 C-on kiszárított) anyagot egy 1 mm-es rostával ellátott darálón, majd azt is megszitálják egy min. 0,5 mm-es rostán, utána lemérik a kiszitált részt, és csak a maradékból végzik el az ülepítőpróbát. A befőttesüveg-próbát is tkp. így kellene: ami 2 mm átmérőnél nagyobb, az gyakorlatilag nem érdekel (mivel az kavicsosztály - nem is homok még -, és a talaj víz- és tápanyaggazdálkodásához - adszorpció - nagyjából semmi köze).
Válasz Bandita29 #6339. hozzászólásáraPróbáld meg lerostálni 2 mm alá, hogy legyen értelme a tesztnek és ne törjön össze a befőttes üveg
Az osztrák komposztmágusoknak 3,5 pH-s gránithomok földje volt, de egy évtized alatt közel semleges, méter mély feketét csináltak belőle, rengeteg takarónövény bedolgozásával.
Olyan növényekkel érdemes játszanod, amelyek eleve jól nőnek ezen a terepen, a zab, rozs, szudáni kiváló alapok, minél több szalmásra volna érdemes törekedned.
Mióta nem szántasz?
Válasz ND #6343. hozzászólásáraHello.Nem nagy területem van össz. 20ha.2 éve kezdtem el a Phizyomaxos kezelést.Minden évben veszek egy raklappal és 5ha-ra kiszórom.Nyáron vettem egy ph mérőt,és amit tavasszal szórtam területet,most ősszel megmértem.Talajminta alapján ez a tábla 4,8-5 ph körüli,én 5.7-et mértem.Az igazi eredmény az lesz majd ha megcsináltatom legközelebb a talajvizsgálatot.Jövőre meg előtte és utána is csinálok saját mérést.
Válasz Bandita29 #6338. hozzászólásáraElismerésre méltó a hozzáállásod ehhez a témához.Nekem is eléggé savanyúak a talajaim,én a Phizyomax-al próbálkozok mivel a meszezést eléggé nehézkesnek találom.
talaj PH-t milyen műszerrel lehet a legegyszerűbben és leghatékonyabban mérni?
A beszúrkálós műszerek mennyire jók?
Conrad-on van 7-8ezerért ilyen. Mit érhet?
Gondolok itt arra, hogy 7ha táblában foltokban kitűnő az állomány, néhol meg nagyon gyér.
PH talajvizsgálat alapján 5,1-5,2, de az ugyen átlag.
Arra gondolok, h a gyér állománynál jóval alacsonyabb, ez szeretném igazolni - és ez alpján orvosolni, ha lehet.
Válasz Bandita29 #6339. hozzászólásáraAmúgy a köveket leszámolva ez egy szép talaj, a kövek alapján valami folyó hordaléka lehet, ami általában termékeny szokott lenni... nem volna értelme kiszedni a követ a felső 25-30 cm-ből? hol vagytok helyileg különben?
Közben kiszaladtam,mert nem hagyott nyugodni a téma. Megraktam a zsebeim kavicsokkal,meg előkapartam egy kis "talajt". A befőttes üveges teszt készülőben,ha leülepedett akkor felteszem a végeredményt.
Igazából kijön nullára,csakhogy nem erre szeretnék törekedni,ezért lenne jó rajt javítani. A művelése,vicc mert nem a gázolaj a legnagyobb költség,hanem az eszközkopás.Míg szántottam hektáronként egy ekevasra jöttem ki átlagban,+ a többi sallang ami kopik. Grúberral már sokkal barátibb.
A szervestrágya szórás most idén ide esik,és azért szórom,mert akadék. A kőport amit találtam 3000/t,nem ez lesz sok,hanem a fuvar,70km a legközelebbi bánya.
Válasz fiatalember35 #6333. hozzászólásáraA kavicsok az hordalék az tuti,mert az összes lekerekedett élekkel van,néhány teljesen laposra van kopva. A ph a legrosszabb részeken foltokban ilyen alacsony,mellette pár méterre már 4 feletti,ezen a táblán 5 körül van a legjobb részeken,de ez látszik is messziről a növénymagasságon,van mikor ki is veszik a vetés.Nagyobb csapadéktól tömörödik nagyon,ha felvan törve,akkor meg a következő műveletnél süpped.
Most van rajt egy kis zöldtrágya,bár már lefeküdt az első fagytól olyan satynya volt,majd tél végén szeretném megszórni szervestrágyával,és arra gondoltam,hogy a trágyával együtt egy kis meszet,vagyis dolomitport (3-4t/ha) kellene szórni. Tavasszal zab van tervezve,majd újra takarónövény,és hátha....
Csillagfürttel próbálkoztam,pont ezen a táblán. Nincs megfelelő gyomírtószere 2szikű gyomnövények ellen. A disznóparéj,és a parlagfű szeret a legjobban ezen a talajon arra jöttem rá.
Válasz Bandita29 #6332. hozzászólásáraHm, ez már csak feltételesen nevezhető talajnak. Az öklömnyi kavicsokat bátran lehet köveknek is nevezni, és szerepük a talajalkotásban gyakorlatilag nulla (talán majd pár millió év múlva, ha addig fizikailag felaprózódtak, majd kémiailag elmállottak, de az téged nem vigasztal). A pH-ja is katasztrofális - ilyen talajon örvendetes, ha egyáltalán megél valami. Az én talajaim pH-ja 5,2 és 5,8 között van, és már az is javítandó lenne, bár a régi rendszerben nálunk a 4,5 alatti talajokat volt kötelező cukorgyári vagy műtrágyagyári mésziszappal javítani. Miből vannak a kövek, kavicsok? Összetömörödött homok, hordalék vagy az anyakőzetből származnak? Ha a homokból, akkor az valószínűeg kvarchomok, és akkor az eleve savas. Ha a az anyakőzetből, akkor az valószínűleg szintén savanyú (pl. ha gránit - ez határozza meg pl. a Velencei hegységet). Ha hordalék, akkor az a legjobb eset, mert máshonnan származik. Az első két esetben az a gond, hogy a savanyú kémhatású utánpótlás az anyakőzet mállása folyamán folyamatosan biztosított, így a pH-val csak akkor lehet kezdeni valamit, ha te is folyamatosan lúgosítod a talajod, meszezéssel, esetleg dolomitporral (Ca, Mg). A másik megoldás, hogy hagyod a költséges lúgosítást a fenébe, és a vetésforgóba további olyan növényeket emelsz be, amelynek a legkedvezőbb közege az alacsony pH-jú talaj. Pl. csillagfürt (termelési tapasztalatom róla viszont nincs).
Válasz fiatalember35 #6328. hozzászólásáraVálaszolok,mert ha jól értelmezem,akkor ez a hozzászólás eredetileg nekem szólt.
Sajnos nem agyag. Nagyon durva homok,foltokban öklömnyi méretü kavicsokkal.Mélyebb rétegekben sem jobb a helyzet,sárgahomok és kavics váltja egymást.Savanyodásra erősen hajlamos,a leggyengébb részeken 3,2-es PH-t mértem.
Komolyan mellé kellene állni,hogy javuljon a talaj. Jelenleg más nem él meg rajt,mint zab,rozs és szudánifü.Itt ez adja a vetésforgót. 9ha,és 3,5 AK/ha ez a leggyengébb táblám. Erre értettem,hogy összetörné az üveget. Elvetettem takarónövénnyel, (olajretek,mustár,zab,facélia) a legjobb helyeken is max térdig ért.
Összesen 22 darabban vannak a területeim, 3,5-26 AK között. Kötöttségi AK nem tudom. Végzek hamarosan a talajmunkákkal,lesz egy kis TBC oltás,vérvétel,és begyűjtöm a mintákat.
A hozzászólásom válasz lett volna » #6310 Bandita29 megjegyzésére, de azt hiszem, hogy kitörültem ezt a referenciát. Tehát: a hozzászólásom arra érvényes!
Válasz fiatalember35 #6328. hozzászólására Nem, ez nem azt jelenti és fogalmam sincs, hogyan lehet ilyen következtetésre jutni a számok alapján. Ez azt jelenti, hogy a legjobb szerkezetű talaja van, amelyben a biológia segítségével könnyen el lehet indulni a fekete mezőségi talaj kialakítása felé.
Nem szerves anyag, nem trágya a lényeg, hanem a talajélet és a változatos takarónövények.
Akkor az azt jelenti, hogy nagyon nagy benne a leiszapolható frakció, illetve a legjelentősebb mértékben az agyagásványokat tartalmazza - ezek állnak össze nagyobb szerkezeti egységekké (rögökké). Nem kell ezért túlságosan szomorkodni, mert ez a típusú talaj képes megkötni a legtöbb vizet és tápanyagot - hátránya viszont, hogy nagyon nehezen adja is le, és hogy talajmevhanikailag a naftazabáló talajt jeleníti meg. Szervesanyag bejuttatásával lazítani lehet.
Válasz Ndaniel #6322. hozzászólására A megadott értékek alapján a tied a narancs pont, Gegáé a piros. Ahogy látod, kiváló szemcseszerkezetű talajod van, a középső régió a legkönnyebben javítható, könnyű művelésű, termékeny talajjá.
A loam/lösz talajtípus a legkívánatosabb talajszerkezet világszerte.
Válasz gergő07 #6323. hozzászólására Nem csesztél el semmit. A homokos talajnak előnyös, ha takart tavasszal, lassabban lebomló takaróval, az állományod szép, semmi gondot nem látok. Az ennyire fejlett állomány után álló szárak maradnak, azt érdemes esetleg lehengerezni vagy zúzni feb végén, hogy feküdjön minden tavasszal, használd a legolcsóbb megoldást.
15323 hozzászólás
Válasz fiatalember35 #6369. hozzászólásáraIgen jó ismeretekkel rendelkezel a jelenlegi tanítások szerint. Viszont ez a tudás már elavultnak számít. Magyarországon is folynak kutatások a talajélettel kapcsolatban, és napról napra jönnek új felfedezések. Érdekes dolgokról beszélgettem Dr. Bíró Borbálával.
Jelenleg is nagyon sok folyamat zajlik a talajban amit nem ért a tudomány még, de nekünk parasztoknak nem is kell érteni elég ha működik.
A gránitról meg csak annyit, hogy vannak gombák amik a gránit tömbbe képesek belefúrni magukat, és az ott lévő szervetlen anyagot felhasználni.
A jelenlegi talajművelés legnagyobb problémája hogy kiírt minden gombát. Pedig a legfontosabb összetevő.
Válasz saca19800204 #6371. hozzászólására Amalgerol javarészt Aschophylum nodosum tengeri barna alga kivonata. Igen, az is hasznos, de a tömény huminsav a TM magkezelés alapvető anyaga. A Hymatonál tudsz jó áron töményt venni.
Válasz Netparaszt #6370. hozzászólásáraAz amalgerolos vetőmag csávázás az be tud indítani valamit a talajbiológiában?
Válasz fiatalember35 #6369. hozzászólására Leírtál nagyon sok sort, amiben egy szó nem volt a talajbiológiáról, ami a legfőbb talajformáló hatásról. Ásógép, zöldtrágya, cmc komposzt a talajjavító alapok az ő környezetükben. A miénkben ettől eltérő módszerek működnek, de a koncepció ugyanaz.
Én nem foglak győzködni semmiről, csak a tényekről beszélek. Ha akarod utána jársz a tényeknek a Schweizerhofnál, a Lübke család birtokán, ha nem nem.
Én áldoztam rá, hogy megtanuljam, mit és hogyan kell csinálni, így tudom, hogy a Stefanovics/Szabó könyvén túl is van világ.
Válasz Netparaszt #6363. hozzászólásáraPer pill nem rendelkezem a fölött a néhány ezer, épp erre szánt euró fölött... Az ukrán csernozjomot speciell nem ismerem, de eddigi ismereteim szerint a csernozjom A szintjének mélysége nem haladja meg a max. 120 cm-t, és az is csak nagyon ritkán, és persze abban az övezetben, amely épp a csernozjomot képezi tipikus növényborítás (lágyszárú), jellemző vízforgalom (kevés csapadék, több párolgás) és CaCO3-os anyakőzet mellett, így alkalma van a kapilláris vízmozgással szénsavas meszet emelni az anyakőzetből az A szintbe, és ezáltal fenntartani a nagyjából semleges pH-t. De hogy gránithomokon egy-két évtized alatt méteres csernozjom keletkezzen, ezt engedelmetekkel erős fenntartással kezelem. Miért? 1., mert eleve kétséges számomra a méteres mélységű gránithomok megléte - nem így szokott felaprózódni a gránit, hanem úgy, hogy ami fizikailag elmállik, azt - amennyiben nincs szerves anyag, mint adszorbciós tapadást biztosító kolloid - a víz folyamatosan elhordja. 2., más az anyakőzet: a gránit eleve savas málladékanyagot képes produkálni, sohasem semlegeset, és ahol gránit van, ott épp hogy nem jellemző a kalciumkarbonát jelenléte, következésképpen a grániton képződött talajok jellemzően 5,5 alatti pH-jú talajokat hoznak létre. 3., másak a csapadék- és hőmérsékleti viszonyok, azaz nagyobb csapadék- és a csernozjomot produkáló arid-szemiarid környezetnél jóval kisebb párolgástényezőkkel kell számolni, megkockáztatom azt is, hogy az osztrákok területén ha most nem is, de talajtörténetileg fásszárú növényzet borította a talajt, ennek következtében nem mollikus, hanem umbrikus A szint van jelen, ami a fulvosavak által ismét savanyú irányba tolja el a pH-t. 4., és utolsó: ha "gránithomokról" beszélünk - megengeditek, ugye, hogy ezt aztán szintekre ne bontsuk -, akkor annak eleve egészen más a textúrája (jó esetben durva homok, azaz 2-0,2mm szemcseátmérő), mint ami a csernozjom talaj A szintjére jellemző. Ha nincs leiszapolható frakció, akkor nem beszélhetünk tápanyag- és vízmegkötésről, sőt egyáltalán jelentős mértékű kolloid jelenlétéről sem, ami pedig a termékeny talajok sine qua nonja. Azért engem lehet győzködni a gránithomok "csernozjommá" alakításáról, csak okszerű érveléssel, mert nem cáfolom, hogy a gránit anyakőzetből aprózódott kezdetleges váztalajt is termékennyé lehet tenni, csak nem ennyi idő alatt, és nem így.
Válasz ND #6365. hozzászólásáraHello.Idén kb. 150 ezer volt egy raklap/10,5q/.A ph mérő AD11,igy megtalálhatod a neten.
Válasz ND #6366. hozzászólásárakezdjük azzal, hogy mit kell javítani és hova. folytassuk azzal, hogy hol vagy, mert ugye talajjavításnál az első kérdés, hogy egyáltalán mi az ami beszerezhető épkézláb költségen...
aztán kellene tudni a vetésszerkezetről is dolgokat, mert ugye az sem mindegy hogy minek kell megfelelni...
Válasz .Feco. #6346. hozzászólásáraKedves Feco,
mit tudnál javasolni PH-javításra?
Te mit használsz?
Válasz Földönfuto #6344. hozzászólásáraKöszi Földönfutó,
és most mi az ára a Phisyomax-nak / raklap?
nekem 7ha-ra kellene.
PH-mérőt milyet vettél?
Válasz Bandita29 #6362. hozzászólására A nagyon sekély művelést kombinálva az okszerű forgatás nélküli 30-50 cm lazítással elég gyorsan ki tudod üríteni a 0-10 cm-ből a gyommag bankot. A szántással a 0-20-ban sok évtizedre elegendő magbankod van, de ha nem hozod fel, alacsony lesz az egynyári gyomnyomásod. Én egy év alatt bióban is jelentős csökkentést látok, konvencionálisban még könnyebb.
Majd lesznek előtte-utána képek a januári előadásokon.
Válasz fiatalember35 #6349. hozzászólására Ha elmész a Lübkéék egy hetes komposzt/talajvizsgálat/kromatográfia tréningjére néhány ezer euróért, máris tied a recept. Ők sajnos semmit nem osztanak meg ingyen, pedig a világ szinte minden országában sikeresen végzik a munkájukat, klímától, talajtípustól függetlenül.
A csernozomok lehetnek akár 5-6 méter mély A szinttel is Ukrajnában. Nem véletlen a "polgárháború."
Válasz fiatalember35 #6360. hozzászólásáraCsillagfürtöt mégegyszer biztos hogy nem próbálom. Megtöltötte a talajt gyommaggal rendesen.Már bánom,hogy akkor nem verettem le még időben. 2014-ben volt,azóta vigyázok,hogy ne tudjon magot hozni semmi gyomnövény,de most majdnem rosszul lettem.A befőttes üveg tetején úsznak a paréj magok,mintha mákkal lenne megszórva.
Válasz Bandita29 #6358. hozzászólására2 tonna alatt nem az.
Válasz Bandita29 #6334. hozzászólásáraA csillagfürtről azt tudom, hogy gyakorlatilag nem megoldható a gyomirtása a kultúra évében, gyomosabb területen akár két évvel korábban kezdve is igen komoly gyomszabályozást kell végezni ahhoz, hogy a kultúra jól/jobban sikerüljön. Azaz az előveteménnyel/veteményekkel.
Válasz Bandita29 #6356. hozzászólásáraMondtam, h. fotóról ítélni kétséges. Arról viszont szép struktúrát mutatott. Várjuk az eredményt.
Válasz .Feco. #6352. hozzászólásáraAz valamiért elkerülte figyelmemet,hogy engedélyköteles a meszezés. Friss talajvizsgálatot mindenkép szeretnék előtte.
Válasz .Feco. #6354. hozzászólásáraMegnézem azt a topikot is, érdekel!
Válasz fiatalember35 #6347. hozzászólásáraSajnos nem morzsás,ahogy az ülepítéses teszt kezd kirajzolódni,gyakorlatilag alig van iszap,és agyagfrakció. Igen,a bal felső homokkő,a jobb felső repedezett,kisebb kopogtatásra széthullott,a többit kalapáccsal elég szétverni.
Megismétlem a mintát rostálva,meg persze a többi területről is.
Válasz Bandita29 #6353. hozzászólásárahidd el, olcsóbb a szalmát megvenni, és a sajátot rajta hagyni, amíg lesznek olyan kapzsi és buta gazdák aki százhektárjával adják el a szalmát párezer ft-ért...
Válasz fiatalember35 #6349. hozzászólására10 év alatt ugyan nehéz, de szisztematikus munkával folyamtos termelés (tehát nem célzott és kizárólagos javítás) mellett is szignifikáns változásokat lehet elérni a szervesanyagtartalomban, ami pedig szinte mindet képes pufferolni és ideális közelébe vinni, legyen szó vízről, tápanyagról, kötöttségről, ph-ról, sórol, bármiről...
Orthamann-os topicban vannak laboreredmények 12-15 éve nem szántott talajaimról... nem direktvetés, nem bio, nem műtrágyamentesség, inkább folyamatosan nagyon intenzív gazdálkodás, csak tudatosan...
Válasz Netparaszt #6345. hozzászólásáraMár benn van az üvegben,jó jel,hogy még mindig zavaros,egy minimális kis agyag talán mégis van. Megismétlem szitálás után a vizsgálatot.
Rendszeresen elkövetek egy nagy hibát,ugyanis állattartó vagyok,így minden szalmára szükség van. Szerves viszont csak 5-6 évente kerül vissza. Ráadásul még szecskázó sincs a kombájnon,hogy akkor ezen a területen rajthagyjuk a szalmát.
Ez volt az első évem szántás nélkül.
Válasz Bandita29 #6350. hozzászólásáraazt azért ne felejtsük el, hogy a 2t/ha feletti dózisú talajjavító anyag kijuttatása engedélyhez kötött, és megelőző vizsgálatokat és tervdokumentáció meglétét feltételezi, szóval csak csinnyán a 6 meg 20 tonnás kijuttatásokkal..
Válasz Bandita29 #6348. hozzászólásárakrumplit ne vess, ellenben vegyél egy kiszuperált burgonyaszedőt, meg egy bakháthúzót, lakatold ki kazánlemezzel és had szaladjon, két 60 lovas traktorral napi 1-2 hektárt simán kitakarítol, egy szedi, egy hordja... amit kiszedsz meg szétteríted a düllőn és azzal sem kell foglalkozni a következő években...
nekem lenne ilyen földből vagy 50-100 hektár nem aggódnék rajta egy percig sem...
Válasz Földönfuto #6342. hozzászólásáraOlvasgattam a neten a talajjavítással kapcsolatban,és a legtöbb javaslat ami a kőporozást,vagy meszezést említi,azok 3-6t/ha dózist javasolnak. Egy helyen olvastam 20t/ha-t
.
Szóval igazából nem értem,hogy mitől lesz gazdaságosabb,vagyis jobb ha csak 0.3-0.6t szórok,mint ahogy ez a Physiomax reklám anyaga javasolja. Nem lebeszélni akarlak róla....
Válasz Netparaszt #6345. hozzászólására"Az osztrák komposztmágusoknak 3,5 pH-s gránithomok földje volt, de egy évtized alatt közel semleges, méter mély feketét csináltak belőle, rengeteg takarónövény bedolgozásával."
Erre, no erre vagyok kikerekedett szemmel kíváncsi! A méter mély fekete, hm, csernozjomokra sem a legkjellemzőbb - a legjobbak ott is 60-80 cm körüli 'A' réteget tartalmaznak. Recept?
Válasz .Feco. #6340. hozzászólásáraGyőr-Moson-Sopron megye,Marcal medence.A folyótól másfél km-re van a tábla.A folyóhoz képest pár méterrel magasabban van,de valószínű,hogy a Bakony hordaléka. Fater fantáziál rajt,hogy kellene valami rosta,és kiszedni a kavicsot. Én arra gondoltam,hogy krumplival kellene próbálkozni,és a kiszedő begyűjtené a gumóval együtt.
Válasz Bandita29 #6339. hozzászólásáraA talajszerkezetet a fotóról ítélve épphogy morzsásnak nézem, ami a legjobb a lehetségesek közül (fenntartva, hogy a fotó mégsem a 3D-s valóság). A kövek (ezek már nem kavicsok) a szilíciumoxid (SiO2) kvarc formáját mutatják (kovakő), amely a homokfrakció (2-0,2 mm átmérőjű szemcse) kiinduló anyaga a Kárpát-medencében, és amely a mállással szemben a legellenállóbb ásvány. Szerencsére eléggé tisztán látszik, hogy máshonnan hozott, hordalék, nem az anyakőzet felszínre került darabjai. A bal felső sarokban lévő kivétel, nem kvarc, talán kvarcit (homokkő), de ahhoz kézbe kellene venni, hogy meg lehessen állapítani. A köveket, sőt az 2 mm fölötti kavicsokat, de a gyökereket, egyéb nem-talaj jellegű dolgokat is ki kell szitálni a talajból, mielőtt szemcseméretelemzést végzel. A laborban is elvégzik ezt, utána leőrlik a légszáraz (105 C-on kiszárított) anyagot egy 1 mm-es rostával ellátott darálón, majd azt is megszitálják egy min. 0,5 mm-es rostán, utána lemérik a kiszitált részt, és csak a maradékból végzik el az ülepítőpróbát. A befőttesüveg-próbát is tkp. így kellene: ami 2 mm átmérőnél nagyobb, az gyakorlatilag nem érdekel (mivel az kavicsosztály - nem is homok még -, és a talaj víz- és tápanyaggazdálkodásához - adszorpció - nagyjából semmi köze).
Válasz Földönfuto #6344. hozzászólásáraMiért választod a Phizyomax-ot? a marketingszöveget ismerem, a saját szakmai indokaid érdekelnek...
Válasz Bandita29 #6339. hozzászólásáraPróbáld meg lerostálni 2 mm alá, hogy legyen értelme a tesztnek és ne törjön össze a befőttes üveg
Az osztrák komposztmágusoknak 3,5 pH-s gránithomok földje volt, de egy évtized alatt közel semleges, méter mély feketét csináltak belőle, rengeteg takarónövény bedolgozásával.
Olyan növényekkel érdemes játszanod, amelyek eleve jól nőnek ezen a terepen, a zab, rozs, szudáni kiváló alapok, minél több szalmásra volna érdemes törekedned.
Mióta nem szántasz?
Válasz ND #6343. hozzászólásáraHello.Nem nagy területem van össz. 20ha.2 éve kezdtem el a Phizyomaxos kezelést.Minden évben veszek egy raklappal és 5ha-ra kiszórom.Nyáron vettem egy ph mérőt,és amit tavasszal szórtam területet,most ősszel megmértem.Talajminta alapján ez a tábla 4,8-5 ph körüli,én 5.7-et mértem.Az igazi eredmény az lesz majd ha megcsináltatom legközelebb a talajvizsgálatot.Jövőre meg előtte és utána is csinálok saját mérést.
Válasz Földönfuto #6342. hozzászólásáraSzia Földönfutó,
mi a tapasztalat a Phiziomax-szal?
Válasz Bandita29 #6338. hozzászólásáraElismerésre méltó a hozzáállásod ehhez a témához.Nekem is eléggé savanyúak a talajaim,én a Phizyomax-al próbálkozok mivel a meszezést eléggé nehézkesnek találom.
Sziasztok,
talaj PH-t milyen műszerrel lehet a legegyszerűbben és leghatékonyabban mérni?
A beszúrkálós műszerek mennyire jók?
Conrad-on van 7-8ezerért ilyen. Mit érhet?
Gondolok itt arra, hogy 7ha táblában foltokban kitűnő az állomány, néhol meg nagyon gyér.
PH talajvizsgálat alapján 5,1-5,2, de az ugyen átlag.
Arra gondolok, h a gyér állománynál jóval alacsonyabb, ez szeretném igazolni - és ez alpján orvosolni, ha lehet.
Válasz Bandita29 #6339. hozzászólásáraAmúgy a köveket leszámolva ez egy szép talaj, a kövek alapján valami folyó hordaléka lehet, ami általában termékeny szokott lenni... nem volna értelme kiszedni a követ a felső 25-30 cm-ből? hol vagytok helyileg különben?
Közben kiszaladtam,mert nem hagyott nyugodni a téma. Megraktam a zsebeim kavicsokkal,meg előkapartam egy kis "talajt". A befőttes üveges teszt készülőben,ha leülepedett akkor felteszem a végeredményt.
Válasz Földönfuto #6336. hozzászólásáraKöszi az együttérzést!
Igazából kijön nullára,csakhogy nem erre szeretnék törekedni,ezért lenne jó rajt javítani. A művelése,vicc mert nem a gázolaj a legnagyobb költség,hanem az eszközkopás.Míg szántottam hektáronként egy ekevasra jöttem ki átlagban,+ a többi sallang ami kopik. Grúberral már sokkal barátibb.
A szervestrágya szórás most idén ide esik,és azért szórom,mert akadék. A kőport amit találtam 3000/t,nem ez lesz sok,hanem a fuvar,70km a legközelebbi bánya.
Válasz .Feco. #6335. hozzászólásáraSzórtam alá komplexet, + a csillagfürt nitrogéngyűjtő,valószínű,hogy ez nyomta meg a gyomokat.
Válasz Bandita29 #6334. hozzászólásáraAzon tűnődöm,hogy ezeket a ráforditásokat hogyan lehet kigazdálkodni ezen a talajon.
Válasz Bandita29 #6334. hozzászólásárahát a disznóparéj elég igényes növény, ha az megél akkor nagyon sok más növány is...
Válasz fiatalember35 #6333. hozzászólásáraA kavicsok az hordalék az tuti,mert az összes lekerekedett élekkel van,néhány teljesen laposra van kopva. A ph a legrosszabb részeken foltokban ilyen alacsony,mellette pár méterre már 4 feletti,ezen a táblán 5 körül van a legjobb részeken,de ez látszik is messziről a növénymagasságon,van mikor ki is veszik a vetés.Nagyobb csapadéktól tömörödik nagyon,ha felvan törve,akkor meg a következő műveletnél süpped.
Most van rajt egy kis zöldtrágya,bár már lefeküdt az első fagytól olyan satynya volt,majd tél végén szeretném megszórni szervestrágyával,és arra gondoltam,hogy a trágyával együtt egy kis meszet,vagyis dolomitport (3-4t/ha) kellene szórni. Tavasszal zab van tervezve,majd újra takarónövény,és hátha....
Csillagfürttel próbálkoztam,pont ezen a táblán. Nincs megfelelő gyomírtószere 2szikű gyomnövények ellen. A disznóparéj,és a parlagfű szeret a legjobban ezen a talajon arra jöttem rá.
Válasz Bandita29 #6332. hozzászólásáraHm, ez már csak feltételesen nevezhető talajnak. Az öklömnyi kavicsokat bátran lehet köveknek is nevezni, és szerepük a talajalkotásban gyakorlatilag nulla (talán majd pár millió év múlva, ha addig fizikailag felaprózódtak, majd kémiailag elmállottak, de az téged nem vigasztal). A pH-ja is katasztrofális - ilyen talajon örvendetes, ha egyáltalán megél valami. Az én talajaim pH-ja 5,2 és 5,8 között van, és már az is javítandó lenne, bár a régi rendszerben nálunk a 4,5 alatti talajokat volt kötelező cukorgyári vagy műtrágyagyári mésziszappal javítani. Miből vannak a kövek, kavicsok? Összetömörödött homok, hordalék vagy az anyakőzetből származnak? Ha a homokból, akkor az valószínűeg kvarchomok, és akkor az eleve savas. Ha a az anyakőzetből, akkor az valószínűleg szintén savanyú (pl. ha gránit - ez határozza meg pl. a Velencei hegységet). Ha hordalék, akkor az a legjobb eset, mert máshonnan származik. Az első két esetben az a gond, hogy a savanyú kémhatású utánpótlás az anyakőzet mállása folyamán folyamatosan biztosított, így a pH-val csak akkor lehet kezdeni valamit, ha te is folyamatosan lúgosítod a talajod, meszezéssel, esetleg dolomitporral (Ca, Mg). A másik megoldás, hogy hagyod a költséges lúgosítást a fenébe, és a vetésforgóba további olyan növényeket emelsz be, amelynek a legkedvezőbb közege az alacsony pH-jú talaj. Pl. csillagfürt (termelési tapasztalatom róla viszont nincs).
Válasz fiatalember35 #6328. hozzászólásáraVálaszolok,mert ha jól értelmezem,akkor ez a hozzászólás eredetileg nekem szólt.
Sajnos nem agyag. Nagyon durva homok,foltokban öklömnyi méretü kavicsokkal.Mélyebb rétegekben sem jobb a helyzet,sárgahomok és kavics váltja egymást.Savanyodásra erősen hajlamos,a leggyengébb részeken 3,2-es PH-t mértem.
Komolyan mellé kellene állni,hogy javuljon a talaj. Jelenleg más nem él meg rajt,mint zab,rozs és szudánifü.Itt ez adja a vetésforgót. 9ha,és 3,5 AK/ha ez a leggyengébb táblám. Erre értettem,hogy összetörné az üveget. Elvetettem takarónövénnyel, (olajretek,mustár,zab,facélia) a legjobb helyeken is max térdig ért.
Összesen 22 darabban vannak a területeim, 3,5-26 AK között. Kötöttségi AK nem tudom. Végzek hamarosan a talajmunkákkal,lesz egy kis TBC oltás,vérvétel,és begyűjtöm a mintákat.
Válasz fiatalember35 #6330. hozzászólására Ne találgassunk, lássuk azt a befőttesüveg törő talajt.
A hozzászólásom válasz lett volna » #6310 Bandita29 megjegyzésére, de azt hiszem, hogy kitörültem ezt a referenciát. Tehát: a hozzászólásom arra érvényes!
Válasz fiatalember35 #6328. hozzászólására Nem, ez nem azt jelenti és fogalmam sincs, hogyan lehet ilyen következtetésre jutni a számok alapján. Ez azt jelenti, hogy a legjobb szerkezetű talaja van, amelyben a biológia segítségével könnyen el lehet indulni a fekete mezőségi talaj kialakítása felé.
Nem szerves anyag, nem trágya a lényeg, hanem a talajélet és a változatos takarónövények.
Akkor az azt jelenti, hogy nagyon nagy benne a leiszapolható frakció, illetve a legjelentősebb mértékben az agyagásványokat tartalmazza - ezek állnak össze nagyobb szerkezeti egységekké (rögökké). Nem kell ezért túlságosan szomorkodni, mert ez a típusú talaj képes megkötni a legtöbb vizet és tápanyagot - hátránya viszont, hogy nagyon nehezen adja is le, és hogy talajmevhanikailag a naftazabáló talajt jeleníti meg. Szervesanyag bejuttatásával lazítani lehet.
Válasz Ndaniel #6322. hozzászólására A megadott értékek alapján a tied a narancs pont, Gegáé a piros. Ahogy látod, kiváló szemcseszerkezetű talajod van, a középső régió a legkönnyebben javítható, könnyű művelésű, termékeny talajjá.
A loam/lösz talajtípus a legkívánatosabb talajszerkezet világszerte.
Válasz gergő07 #6323. hozzászólására Nem csesztél el semmit. A homokos talajnak előnyös, ha takart tavasszal, lassabban lebomló takaróval, az állományod szép, semmi gondot nem látok. Az ennyire fejlett állomány után álló szárak maradnak, azt érdemes esetleg lehengerezni vagy zúzni feb végén, hogy feküdjön minden tavasszal, használd a legolcsóbb megoldást.