Komolyan nem gondolkodtatok még el rajta, hogy nem normális ez hogy a talaj felső rétege nem tudja átvezetni a vizet?
És vajon hogyan lehetne megoldani ezt a problémát?
Persze le lehet vezetni a földről (ha van hova).
Nem kell elhinni az itt leírtakat, de szerintem gondolkodni, megoldást keresni lehetne.
Persze legegyszerűbb másban keresni a hibát.
Én minden évben hibázok, de nem okolom az időjárást, a kormányt, a felvásárlókat. Ha nincs meg a megfelelő haszon, csak is magamat okolhatom, hogy nem tudok megfelelő életszínvonalat biztosítani a családomnak. De erre még nem volt panasz. Minden évben jobban megy mint előtte és csak ez számít.
A szomszéd a lapost ekével összevettette, és jött hogy átjön az enyémre is mert ezután hozzám fog folyni a víz.
Közöltem vele nehogy belemerjen szántani a földembe, hadd jöjjön csak a víz jó lesz az a nyáron.
Válasz MrPoke #6041. hozzászólásáraSegíts a szomszédodon!Azt mondod az övén tavakban áll a víz,vezesd át a tiedre az elnyel ugy is mindentÉs meg is van az aznapi jó cselekedet
Válasz Vadmalac #6035. hozzászólásáraEddig mindig meg csináltattam bérbe réselővel és nem volt gond.
Most nem értek ide időbe. Igy vettem egy dondi dmr 35-ös gépet.
Ez V alaku barázdát nyit. Jobban tetszik mint a réselő. Át lehet ezen is döcceni.Ez után nem omlik be a föld.Szárazban kell ezt is megcsinálni.
Válasz decsi #6029. hozzászólásáraIlyenkor a réselővel ki sem kell menni? Mert 2 fajtát nem akarok venni, de valami kellene, és az szimpatikusabb, de a gyakorlat sokszor eltér az elmélettől! Tetszene a vékony csatorna, tavasszal jobb rajta átmenni (kivéve ha ilyenkor kell benyomalni a földet). Ha előre ki van vele nyitva hajlamos beiszapolódni?
Válasz saca19800204 #6023. hozzászólásáraHa szükséges szárzúzó, utána gruber, tavasszal ásóborona, vagy rövidtárcsa, vagy könnyű gruber (ami van, vagy kölcsön tudsz kérni ) és vetheted a zabot. Aratás után tarlóhántás, altalajlazítás, ha szükséges. Utána esetleg takarónövény, ha van csapadék, vagy kémiai tarlóápolás. Ősszel ha szükséges akkor gruber, ha nincs tömörödött réteg akkor rövidtárcsa, és mehet a tritikálé. Tritikálé után takarónövény keverék, és megint mehet bele a kukorica.
HA KOMOLYAN ÉRDEKEL A TÉMA, JAVASLOM KEZD EL OLVASNI A TOPIKOT. DE NE AZ ELMÚLT FÉL ÉV TERMÉSÉT, HANEM AZ ELEJÉT OLVASSAD, OTT TALÁLSZ INFORMÁCIÓT.
azt szeretném kérdezni,hogy learatott kukorica után,mit kezdjek az egész talajjal, vagy tarlóval hogy ha át szeretnék állni a forgatás nélküli talajművelésre,kötött csernozjomos talaj,csak már valami oknál fogva nem akar teremni,nem tudom mi lehet a probléma,válaszokat előre is köszönöm Sanyi Kárpátaljáról.
Válasz oprita #6015. hozzászólására"Egy menet totállal kevesebb kárt okoz a talajéletben, mint én három menet rtvel, hogy bióban kezelni tudjam a gyomokat."
Ha Netparaszt ezt javasolja, akkor ezt kell elsőre kipróbálni. A talajélet bevitele és fenntartása lenne a fontos.
Az én kísérleti parcellám nem BIO-s, hanem konvencionális. Most megkapta az EMBIO-val kezelt istállótrágyát, repce szépen ki van kelve. Sajnos kaphatott műtrágyát is teljes dózisban, mert kijuttatás előtt nem figyelmeztettem kellőképpen a KFT-t főnökét.
Válasz Netparaszt #6010. hozzászólásáraNem terveztem ezzel tavaszig semmit, majd csak magágykészíteni. Ha ezt lefújom, mielőtt a gyomok magot hoznak, mondjuk 1 hónap múlva, akkor tavaszra mitől lesz nekem fellazult vethető talajom? Hatni fog-e még a gyomírtó akkor is?
Válasz Sk Laci #6011. hozzászólására Élettartamra nem tudok neked pontos számot mondani, ez talajtól függ, de az anyagokból a legnagyobb kopásállóságúakat használjuk a gyártás során.
A cserélhető orr és takarólemez kb. HRC54-re edzett, Hardox kategóriás acélból kovácsolt, nem tudod megfúrni sem.
A kopófelületek támadási vonalain keményfém felhordás van.
Amikor megvettem 140 USD-ért az Atomjet CB15 csoroszlyát az első prototípushoz, elhűltem, amikor megláttam, hogy egy szerkezeti acélból hajtogatott, kézzel hajlítható, csak az éleken keményfém erősített vackot kapok érte.
Azzal műtrágyát injektálnak ezer hektárokon.
Ez jelentősen minőségibb kivitelben készül és ha kopik, felhegesztesz rá egy újabb keményfém réteget, örök élet meg egy nap.
Árat meg egyebeket privátban kérdezz, nem szeretnék itt marketingelni, összedobunk egy oldalt az eszközről.
Válasz oprita #6014. hozzászólására Nem szoktál permetezni? Egy menet totállal kevesebb kárt okoz a talajéletben, mint én három menet rtvel, hogy bióban kezelni tudjam a gyomokat.
Válasz Netparaszt #6010. hozzászólásáraNemtudok ramenni a videodra,legyszives linkeld be valahogy ugy hogy zolden jelenjen meg csak ugy tudok ramenni megnezni.
Válasz Netparaszt #6002. hozzászólásáraHa megkérdezhetem milyen árban van egy vetőegység legyártva, mennyi vetőegység-kés kel 3 m szélességü gép elkészítéséhez, 3m-nél milyen teljesítményü traktort igényelne a vetőgép kötött vályogtalajokon partos helyen?
Próbáltátok már a vetőegységek élettartamát abrazív körülményeknél? Mondjuk homokos talajban, vagy száraz körülmények között, amik képeset a talajmüvelő eszközöket is rendesen igénybe venni.
Válasz PéZé #6008. hozzászólására Ki lett szárítva szerintem a tarló a munkálatokkal és az említett tápanyaghiány is jelentkezik. Ha nem biózol, érdemes minimumra szorítani a fizikai munkálatokat, inkább csak fújd le, mielőtt magot hoznának a gyomok.
Van még tenyészideje, hagyd növekedni.
Válasz PéZé #6006. hozzászólásáraEgyertelmuen a tapanyag hianyzik amit a buza kivett a talajbol a masik meg a szalmaban bennemaradt kemikalia ami banthatja a novenyt
Válasz Netparaszt #6007. hozzászólásáraVetés mindkét esetben 08.29-én volt.1 héttel vetés után kapott először 15 mm csapadékot. vetés előtti 2 hétben nem volt csapadék. A tarló esetében aratás után tárcsa henger, majd vetés előtt grúber, vetés és hengerezés. Az ugart tavaly ősszel az előző tulaj még megszántotta, nyáron sekélyen grúberoztam ha már gazos volt. Tény, hogy jobb volt vetéskor a magágy. Kísérlet képpen tettem a kétféle keveréket. Az egyikbe terv szerint napraforgó megy a másikba kukorica. Egyébként a képen nem nagyon látszik, de a pohánkás melletti kukorica már takarónövényes technológiával lett vetve a tavasszal.
Válasz PéZé #6006. hozzászólására Milyen talajművelést kapott vetés előtt a két terület? Mi a vetés időpontja? Vetés előtt-után mikor volt és mennyi eső? Miért tettél két különféle keveréket?
Sziasztok. egyidőben vetetem takarónövény keveréket (zab, pohánka, facélia,retek, mustár, kevés borsóval)gabona tarlóba és ugaroltatott szántóba is(zab, pohánka, facélia). A gabona tarlóban a pohánka magom gyalázatosan kelt és nem is fejlődik, míg az ugarban elég szép állományt nevelt. Mi a véleményetek, ez mitől lehet? Hiszen a magágy a körülményekhez képest jó volt, az aprómag mind kikelt. A másik kérdésem, hogy érdemes így beengedni a télbe? Lesz hatása?így néz ki az ugaroltatottba vetett.és így a gabona tarlós.
Válasz szanberg #6001. hozzászólására Ezt a rendszert a kis gépesek és állati erővel dolgozók számára dolgoztam ki, ahol kis hektárokon a legolcsóbban fix felfüggesztéssel valósítható meg a belépő a mintillbe és notillbe.
A nagygépeseknek tudunk rugós kőbiztosítást tervezni, de nekik nem okoz gondot megvenni a 750-est vagy bármelyik vérbeli direktvetőt a barkácsolás helyett.
Egy 3 méteres direktvető legalább 100 lóerőt igényel és 10 milliónál kezdődik még késes verzióban is.
Ezzel a megoldással a töredékéért lehet bármelyik régi vetőgépből akár egy mtzvel is elhúzható 3 méteres direktvetőt készíteni, amely érzéketlen a talajnedvességre és extrém helyzetekben (porba vagy iszapba vetés, ami egyre többet esik meg a szélsőséges klíma miatt) jobban teljesít bármelyik általam ismert vetőgépnél
A csúszótalp rugózik rajta, de az orral bezárt szöge nem változhat, csak parallel felfüggesztéssel mozoghat a padkába tömörítés miatt.
Talajkövetésre szerintem nem elég a 2 méteres tag, mert például a videóban látható húzott naprában 70 centinként lehet akár 10 cm szintkülönbség is. Az szintén soronkénti paralellel volna tökéletes. Kompromisszumként 6 soronként lehetne billenő keretet gyártani, utána már csak a talajkopírozó egyedi felfüggesztés maradna jóval drágábban.
Válasz Vinkó75 #5999. hozzászólására Egyenlőre nincs kapacitás teljes vetőgép készítésére, csak a vetőrendszer megfelelő minőségű legyártására.
Az bármikor rendelhető, írjon akit érdekel és elfogadja, hogy kukorica után nem tud notillben búzát vetni vele, amíg nincs vágótárcsa sor hozzá.
_jpg_fill_540x300_0.webp "Csökkent a műtrágya ára, fogyott is rendesen")
15401 hozzászólás
Válasz MrPoke #6049. hozzászólásáraEzt a kijelentésed úgysem tudnád megmagyarázni!
Válasz MrPoke #6047. hozzászólásáraÚgy érzem h te Pamplonában nagyon jól éreznéd magad! Tudod, ott a feldühített bikák elől kell menekülni!
Válasz decsi #6046. hozzászólásáraKösz nekem az a föld nem kell. Termőfölded úgy sincs csak termesztő közeged :P
Válasz decsi #6039. hozzászólásáraAz szerencse. Feltéve, ha nem a csatorna önt ki!
Én fagyon szeretnék indulni a réselővel.
Komolyan nem gondolkodtatok még el rajta, hogy nem normális ez hogy a talaj felső rétege nem tudja átvezetni a vizet?
És vajon hogyan lehetne megoldani ezt a problémát?
Persze le lehet vezetni a földről (ha van hova).
Nem kell elhinni az itt leírtakat, de szerintem gondolkodni, megoldást keresni lehetne.
Persze legegyszerűbb másban keresni a hibát.
Én minden évben hibázok, de nem okolom az időjárást, a kormányt, a felvásárlókat. Ha nincs meg a megfelelő haszon, csak is magamat okolhatom, hogy nem tudok megfelelő életszínvonalat biztosítani a családomnak. De erre még nem volt panasz. Minden évben jobban megy mint előtte és csak ez számít.
Válasz MrPoke #6045. hozzászólásáraElfogadsz tőlem minden táblám mellet egy kis darab földet? Csak hogy tudjam hova engedni a fölös vizet!
Válasz decsi #6043. hozzászólásáraEz már megvolt. :)
A szomszéd a lapost ekével összevettette, és jött hogy átjön az enyémre is mert ezután hozzám fog folyni a víz.
Közöltem vele nehogy belemerjen szántani a földembe, hadd jöjjön csak a víz jó lesz az a nyáron.
Válasz decsi #6043. hozzászólásáraA dombra nehéz vizet engedni
Válasz MrPoke #6041. hozzászólásáraSegíts a szomszédodon!Azt mondod az övén tavakban áll a víz,vezesd át a tiedre az elnyel ugy is mindent
És meg is van az aznapi jó cselekedet
Válasz MrPoke #6041. hozzászólásáraRemélem,bejön és úszni fogsz.
Én várom, hogy végre leesen 1 nap 50mm+ eső. Most is csak 30mm volt. Belvíznek még nincs nyoma. Alföld Csongrád megye :P
De ha ez a pár pötty meglátszik a földeken, akkor azok a gazdák mit csinálnak ahol az éves átlag csapadék 1000mm+
Válasz bendix #6038. hozzászólására1.2
Válasz cimbike. #6037. hozzászólásáraigen!Csatorna veszi körbe a földet.
Válasz decsi #6036. hozzászólásáraMennyibe fáj most egy ilyen árokásó?
Válasz decsi #6029. hozzászólására Csatornákba le tudjátok vezetni?
Válasz Vadmalac #6035. hozzászólásáraEddig mindig meg csináltattam bérbe réselővel és nem volt gond.
Most nem értek ide időbe. Igy vettem egy dondi dmr 35-ös gépet.
Ez V alaku barázdát nyit. Jobban tetszik mint a réselő. Át lehet ezen is döcceni.Ez után nem omlik be a föld.Szárazban kell ezt is megcsinálni.
Válasz decsi #6029. hozzászólásáraIlyenkor a réselővel ki sem kell menni? Mert 2 fajtát nem akarok venni, de valami kellene, és az szimpatikusabb, de a gyakorlat sokszor eltér az elmélettől! Tetszene a vékony csatorna, tavasszal jobb rajta átmenni (kivéve ha ilyenkor kell benyomalni a földet). Ha előre ki van vele nyitva hajlamos beiszapolódni?
Válasz 2266 #6033. hozzászólásáramár nekem is sok
Válasz .Szabi. #6028. hozzászólásáraIgazad van még mindig sok hibával dolgozunk..
Válasz .Szabi. #6030. hozzászólásáraÉs látod csak igazuk lett!Ilyen mikor nem hallgat az ember az okosabbra!
Válasz decsi #6029. hozzászólásáraMegmondták már neked is,hogy ne várj csodát,amig csak mustár-olajretek keverékkel zöldtrágyázol.
Válasz 2266 #6027. hozzászólásáraAlakul a pálya itt is
Válasz 2266 #6027. hozzászólásáraMiért nem tartjátok be a talajmegújító topicban leírtakat?
Te is olvashattad,ott nincs belvíz gond......
Most aztán lehet majd talaj meg újitózni mivel az egész alföld egy kiterjedt sártengerré változott!!
Válasz saca19800204 #6023. hozzászólásáraHa szükséges szárzúzó, utána gruber, tavasszal ásóborona, vagy rövidtárcsa, vagy könnyű gruber (ami van, vagy kölcsön tudsz kérni ) és vetheted a zabot. Aratás után tarlóhántás, altalajlazítás, ha szükséges. Utána esetleg takarónövény, ha van csapadék, vagy kémiai tarlóápolás. Ősszel ha szükséges akkor gruber, ha nincs tömörödött réteg akkor rövidtárcsa, és mehet a tritikálé. Tritikálé után takarónövény keverék, és megint mehet bele a kukorica.
HA KOMOLYAN ÉRDEKEL A TÉMA, JAVASLOM KEZD EL OLVASNI A TOPIKOT. DE NE AZ ELMÚLT FÉL ÉV TERMÉSÉT, HANEM AZ ELEJÉT OLVASSAD, OTT TALÁLSZ INFORMÁCIÓT.
Válasz Dinnyés Laci #6024. hozzászólásárakukorica,zab,tritikálé
Válasz saca19800204 #6023. hozzászólásáraMilyen növényeket termelsz?
Mi a vetésforgó?
azt szeretném kérdezni,hogy learatott kukorica után,mit kezdjek az egész talajjal, vagy tarlóval hogy ha át szeretnék állni a forgatás nélküli talajművelésre,kötött csernozjomos talaj,csak már valami oknál fogva nem akar teremni,nem tudom mi lehet a probléma,válaszokat előre is köszönöm Sanyi Kárpátaljáról.
Ez így elég talajmegúj1tó?
Tavalyi búza szalma 1 kis gomba stb.
Válasz oprita #6015. hozzászólására"Egy menet totállal kevesebb kárt okoz a talajéletben, mint én három menet rtvel, hogy bióban kezelni tudjam a gyomokat."
Ha Netparaszt ezt javasolja, akkor ezt kell elsőre kipróbálni. A talajélet bevitele és fenntartása lenne a fontos.
Az én kísérleti parcellám nem BIO-s, hanem konvencionális. Most megkapta az EMBIO-val kezelt istállótrágyát, repce szépen ki van kelve. Sajnos kaphatott műtrágyát is teljes dózisban, mert kijuttatás előtt nem figyelmeztettem kellőképpen a KFT-t főnökét.
Válasz Netparaszt #6017. hozzászólásáraKérhetek tőled egy email címet?
Egyetértek veled, hogy némely dolgokat inkáb privátban beszéljük meg.
Válasz PéZé #6018. hozzászólására Ezzel már semmit ne csinálj, a tarlót javasoltam volna fújni, mikor már az összes gyom elég nagyra nőtt.
Válasz Netparaszt #6010. hozzászólásáraNem terveztem ezzel tavaszig semmit, majd csak magágykészíteni. Ha ezt lefújom, mielőtt a gyomok magot hoznak, mondjuk 1 hónap múlva, akkor tavaszra mitől lesz nekem fellazult vethető talajom? Hatni fog-e még a gyomírtó akkor is?
Válasz Sk Laci #6011. hozzászólására Élettartamra nem tudok neked pontos számot mondani, ez talajtól függ, de az anyagokból a legnagyobb kopásállóságúakat használjuk a gyártás során.
A cserélhető orr és takarólemez kb. HRC54-re edzett, Hardox kategóriás acélból kovácsolt, nem tudod megfúrni sem.
A kopófelületek támadási vonalain keményfém felhordás van.
Amikor megvettem 140 USD-ért az Atomjet CB15 csoroszlyát az első prototípushoz, elhűltem, amikor megláttam, hogy egy szerkezeti acélból hajtogatott, kézzel hajlítható, csak az éleken keményfém erősített vackot kapok érte.
Azzal műtrágyát injektálnak ezer hektárokon.
Ez jelentősen minőségibb kivitelben készül és ha kopik, felhegesztesz rá egy újabb keményfém réteget, örök élet meg egy nap.
Árat meg egyebeket privátban kérdezz, nem szeretnék itt marketingelni, összedobunk egy oldalt az eszközről.
Válasz oprita #6014. hozzászólására Nem szoktál permetezni? Egy menet totállal kevesebb kárt okoz a talajéletben, mint én három menet rtvel, hogy bióban kezelni tudjam a gyomokat.
Válasz oprita #6014. hozzászólásáraEz ám talajmegújítás.Radocz!!!!
Válasz Netparaszt #6010. hozzászólásáraFújd le?
Válasz Netparaszt #6010. hozzászólásáraNemtudok ramenni a videodra,legyszives linkeld be valahogy ugy hogy zolden jelenjen meg csak ugy tudok ramenni megnezni.
Válasz PéZé #6006. hozzászólásáraNálam is hasonló búza után. Aratás után lazító, tárcsa, vetés, henger.
Válasz Netparaszt #6002. hozzászólásáraHa megkérdezhetem milyen árban van egy vetőegység legyártva, mennyi vetőegység-kés kel 3 m szélességü gép elkészítéséhez, 3m-nél milyen teljesítményü traktort igényelne a vetőgép kötött vályogtalajokon partos helyen?
Próbáltátok már a vetőegységek élettartamát abrazív körülményeknél? Mondjuk homokos talajban, vagy száraz körülmények között, amik képeset a talajmüvelő eszközöket is rendesen igénybe venni.
Válasz PéZé #6008. hozzászólására Ki lett szárítva szerintem a tarló a munkálatokkal és az említett tápanyaghiány is jelentkezik. Ha nem biózol, érdemes minimumra szorítani a fizikai munkálatokat, inkább csak fújd le, mielőtt magot hoznának a gyomok.
Van még tenyészideje, hagyd növekedni.
Válasz PéZé #6006. hozzászólásáraEgyertelmuen a tapanyag hianyzik amit a buza kivett a talajbol a masik meg a szalmaban bennemaradt kemikalia ami banthatja a novenyt
Válasz Netparaszt #6007. hozzászólásáraVetés mindkét esetben 08.29-én volt.1 héttel vetés után kapott először 15 mm csapadékot. vetés előtti 2 hétben nem volt csapadék. A tarló esetében aratás után tárcsa henger, majd vetés előtt grúber, vetés és hengerezés. Az ugart tavaly ősszel az előző tulaj még megszántotta, nyáron sekélyen grúberoztam ha már gazos volt. Tény, hogy jobb volt vetéskor a magágy. Kísérlet képpen tettem a kétféle keveréket. Az egyikbe terv szerint napraforgó megy a másikba kukorica. Egyébként a képen nem nagyon látszik, de a pohánkás melletti kukorica már takarónövényes technológiával lett vetve a tavasszal.
Válasz PéZé #6006. hozzászólására Milyen talajművelést kapott vetés előtt a két terület? Mi a vetés időpontja? Vetés előtt-után mikor volt és mennyi eső? Miért tettél két különféle keveréket?
Sziasztok. egyidőben vetetem takarónövény keveréket (zab, pohánka, facélia,retek, mustár, kevés borsóval)gabona tarlóba és ugaroltatott szántóba is(zab, pohánka, facélia). A gabona tarlóban a pohánka magom gyalázatosan kelt és nem is fejlődik, míg az ugarban elég szép állományt nevelt. Mi a véleményetek, ez mitől lehet? Hiszen a magágy a körülményekhez képest jó volt, az aprómag mind kikelt. A másik kérdésem, hogy érdemes így beengedni a télbe? Lesz hatása?
így néz ki az ugaroltatottba vetett.
és így a gabona tarlós.
Válasz Netparaszt #6002. hozzászólásáraHa a csoroszlyák ritkábban lennének, akkor a kukorica szár sem kellene, hogy gondot okozzon szerintem.
Válasz Netparaszt #6002. hozzászólásáraHa a csoroszlyák ritkábban lennének, akkor a kukorica szár sem kellene, hogy gondot okozzon szerintem.
Válasz szanberg #6001. hozzászólására Ezt a rendszert a kis gépesek és állati erővel dolgozók számára dolgoztam ki, ahol kis hektárokon a legolcsóbban fix felfüggesztéssel valósítható meg a belépő a mintillbe és notillbe.
A nagygépeseknek tudunk rugós kőbiztosítást tervezni, de nekik nem okoz gondot megvenni a 750-est vagy bármelyik vérbeli direktvetőt a barkácsolás helyett.
Egy 3 méteres direktvető legalább 100 lóerőt igényel és 10 milliónál kezdődik még késes verzióban is.
Ezzel a megoldással a töredékéért lehet bármelyik régi vetőgépből akár egy mtzvel is elhúzható 3 méteres direktvetőt készíteni, amely érzéketlen a talajnedvességre és extrém helyzetekben (porba vagy iszapba vetés, ami egyre többet esik meg a szélsőséges klíma miatt) jobban teljesít bármelyik általam ismert vetőgépnél
A csúszótalp rugózik rajta, de az orral bezárt szöge nem változhat, csak parallel felfüggesztéssel mozoghat a padkába tömörítés miatt.
Talajkövetésre szerintem nem elég a 2 méteres tag, mert például a videóban látható húzott naprában 70 centinként lehet akár 10 cm szintkülönbség is. Az szintén soronkénti paralellel volna tökéletes. Kompromisszumként 6 soronként lehetne billenő keretet gyártani, utána már csak a talajkopírozó egyedi felfüggesztés maradna jóval drágábban.
Válasz Vinkó75 #5999. hozzászólására Egyenlőre nincs kapacitás teljes vetőgép készítésére, csak a vetőrendszer megfelelő minőségű legyártására.
Az bármikor rendelhető, írjon akit érdekel és elfogadja, hogy kukorica után nem tud notillben búzát vetni vele, amíg nincs vágótárcsa sor hozzá.