Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak637 FtBenzin árak617 FtEUR413.56 FtUSD400.96 FtCHF441.31 FtGBP497.51 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz flarni #5672. hozzászólásáraHa tavasszal nem csinálsz talajmunkát, a búza árva kelést el kell intézni. Legjobb ha belehúzod az álló búzába a tavaszit, hasznos takarás.
Csak figyelni kell rá, mert hamarabb elkezd kiszáradni tavasszal a föld, ha korán jön a jó idő mint idén, érdemes már márciusban lefújni, így tovább nem szárít de védi a talajt.
Válasz flarni #5666. hozzászólásáraEbben a topicban nem szántunk. Ha nem lesz takarónövény, tavaszra visszakeményedhet. Olcsóbb, mint újra lazítani, vagy szántani.
Válasz flarni #5662. hozzászólásáraSzántani semmiféleképpen ne. A lazítás minőségétől függően elmunkálás lezárás (takarónövény vetés Augusztusban).
Az árva kelés mindenféleképpen ki fog jönni de ne foglalkozz vele. (és a szomszédokkal se foglalkozz)
Tavasszal meg kell nézni a talajt, ha nincs leülepedve, a teteje lekeményedve mehet bele a mag, és utána egy totális gyomirtó. Választhatsz más megoldást is, de ne keverd bele a vetőmagágyba, problémát fog okozni a kelésnél. Legjobb helye a föld tetején van.
Ha le van keményedve tavaszra, a zöld tömeg függvényében kombinátor, szárnykapás kultivátor, és esetleg lezárás. A hengerezés hatására a vetőgép nem fogja összeszedni zöldet.
Válasz Netparaszt #5658. hozzászólására"Amerikában tárolt, mint a kuruc, így szabadon lehet rajta bármilyen témát indítani, nem nyúlhatnak bele a magyar hatóságok."
Azért ezzel óvatosan. A kuruc info-t igazából senki nem akarja megszüntetni. Pár éve egy online játék (clone, emulator)fejlesztő csapatában voltam. Adatok amerikai szerveren privát hozzáféréssel (ssh key), beszélgetések Skype-on. Egy orosz cég (mail.ru) érdekeit sértettük, egy napon a project vezetőnél megjelent a rendőrség, a teljes eddig forráskódunkat, skype beszélgetéseket, és minden fejlesztő nevét, címét lerakták elé a kihallgató asztalra. (IP alapján a magyar szolgáltatómtól lekérték az adataim). A vád szerzői jogsértés.
Szerencsére megúsztuk azzal, hogy törölni kellet mindent.
Lehetőség van egy professzionális talajmegújító honlap/fórum létrehozására, ahol lehetőség nyílhat a valódi tudásmegosztásra megfelelő moderálás mellett. Amerikában tárolt, mint a kuruc, így szabadon lehet rajta bármilyen témát indítani, nem nyúlhatnak bele a magyar hatóságok. A felhasználóbarát portál tárhely és domain költsége kb. 35.000 Ft évente, 1 TB tárhellyel a képek, dokumentumok, stb. saját feltöltésére.
Ilyen kifinomult fórum lenne rajta, tagoknak cikkfeltöltési lehetőség, stb. Fórum
Aki hozzájárulna, keressen, ha összeáll a pénz, indítjuk.
Válasz Radocz #5655. hozzászólásáravetőgép megoldást javasolta,az helyett,hogy az illető talajárol bármi szó esett volna. Ezért tünt fordítva a maga írása.
Minden talajba lehet direktbe vetni ha olyan a talaj állapota. Ha erőltetve lesz a direkt vetés, gyenge lesz az állomány, gyenge állomány nem fog talajt javítani.
Elhangzott itt párszor az okszerű talajművelés mint fogalom. Tehát csak akkor háborgatjuk a földet ha szükséges.
Egy egyszerű példa, lekerül a gabona kimész a földre leszúrod a botot és leszalad 20-30cm re. Akkor minek lazítani, egy sekély talajunka kell legjobb ha a kombájn húzza az RT. Ha tavaszi megy bele akkor nyár végén, őszi esetén akár aratás után azonnal lehet vetni a takarónövényt. Tavasszal pedig beleveted a kapás növényt.
Ha nem megfelelő a talaj akkor viszont, mehet a lazítás, de az is csak ideális állapotokban.
Válasz Radocz #5651. hozzászólásárane haragudjon,hogy ezt irom,de korábbi irásokban a talajmegújítást,szántás nélküli földműveléshez a kezdetekkor nem ajánlották a direktvetést. Csúszó csoroszlyással is lehet vetni,nem egyböl direktvetőt használni! nekem sincs. mert ,hogy a halott talajban nem jó még a direktvetés. Forgatás nélkül kicsi géppel is meg lehet csinálni,szerintem nem is vetőgép a gond,hanem a tárcsa ,henger ,szártépő is megoldható,de milyen gruber lenne az ötlet? Amit elbír,sebességben,mélységben? talán kellene egy függesztett keret,amire a kapa tartókat állíthatóra szerelni,aztán próba. Milyen földBe,milyen kapa,milyen növénynek? ez a nagyobb kérdés.
Válasz 74 Misi #5648. hozzászólásáraPersze ! Már korábban be linkeltünk olyan videókat-gyártókat. Kik Amcsiban Quad-Gator-"nagyobb" kommunális traktor után is gyártanak direkt vagy sima kis vetőgépet-szerszámot.
Olvasgatom a fórumot és nagyon tetszik a dolog szívesen ki próbálnám. Nincs sok területem és az is több darabban (4,5 ha) 0,7 hektárban szeretném ki próbálni és kísérletezni. Kérdésem a következő van egy 23 ló erös japán trakim érdemes ekkora géppel neki fogni, van egy kis tárcsám 360 lapokkal egy 1 késes altalaj lazítóm ( kb 40-45 cm le tudom engedni ) lovas vető gép, és egy 3 soros kukorica vetőgép,mütrágya szóró 3 mázsás, az ekét azt nem is írom ide. Ekkora trakival és ilyen " munka eszköz parkkal érdemes neki fogni?
Válasz Géza15 #5845. hozzászólásáraCsak postai úton értékesítenek. Újságárusnál ne is keresd. Még csak a márciusi szám van fent de a héten valószínű felkerül az áprilisi szám és a különszám is digitális formában, amit 400 Ft-ért lehet majd letölteni.
Válasz MrPoke #5806. hozzászólásáraErre az szaros különszámra varok amióta hallottam róla, s nem jött meg... honnan lehet beszerezni? Ujságárús is árulná?
Bezzeg a sok szar reklámújsagot bedobják.:@@@@
Harmadik éve csak tárcsát és grubbert használok, gyorsan sikerült megszoknom az eke hiányát. Nagyobb sebességgel lehet haladni vele mint az ekével és egyből 2 m szélességben, ami mérhető anyagi előnyökkel jár.
A kényszer vitt rá a tanulásra, mivel nekem a vett földjeim talajai betonszerűen összeálltak a szerves anyag hiánya miatt. Már ennyi idővel is tapasztalható némi javulás, az egyik táblámnál észrevehetően könnyebben lehetett haladni.
Termésvisszaesést nem tapasztaltam, mivel műtrágyát elvből nem használok. Egyébként sem összemérhetőek az évek, mivel nincsen két egyforma időjárás.
Fedőnövényt még csak most fogok használni, a szármaradványokat nem hordtam le, be lett dolgozva a talajba. Úgy látszik még nem lett a talajélet kiirtva teljesen mivel gyorsan lebomlott, igaz csapadékos volt az év, ami elősegítette a bomlási folyamatot.
Válasz monolit #5841. hozzászólásáraKoszi, ertem es olvastam. Ha nem titok, nalad hogyan merseklodott a termesmennyiseg, es hol tartas a talajmegujitasban. Mikor varhato hany ev utan (persze betartva az okszeru muvelest, takaronovenyeket stb) a regi eredmenyek ujra elerese? Saccra ez olyan 10% visszaesest jelentene a termesben??
Jo lenne valami tudni vmi hozzavetoleges idotartamot. Persze ez sokminden fuggvenye...
Válasz potaufeux #5835. hozzászólásáraPróbálok sokesetben minél egyszerűbben kevesebb talajbolygatással magágyat készíteni, nagyon sokszor sikerül is, igaz néha kicsit megbánom utának, hogy nem kapott még egy sor kombinátort vagy akármit, mert nem megfelelő a talajfelszín aztán nemlehet tépni rajta vegyszerezővel mondjuk.
Igaz ez is legtöbbször szántás után lép fel.
A vetésforgó nagyon összetett, több okból. Alapjába véve azért, mert a domborzati viszonyok változatosak, igaz a nagyon kemény partokat nem műveljük már, kaszáljuk vagy lezúzzuk vagy már nem is a mienk, ilyen is van, továbbá legeltetjük amelyikre rátud járni a juh. Aztán nem azt vetek amit akarok, hanem azt amiről aratni tudok majd. Ennek oka a fokozott vadkár veszély valamint a kisebbségi telepek, unijósan mondva "roma sorok" Az ilyen helyeken szója-búza-szója-búza.... általában a vetésforgó, még dombos táblánál is mert egyszerűen nemtudok más kétszíkű növényt rentábilisan termeszteni, a sok kalászos egymásutánisága végett pedig voltak komoly növényegészségügyi problémák, pl torsgomba búzában felezte a termésemet több táblán több évjáratban is, mert maga után gyakran vissza volt vetve.
Ahol nincsen roma sor, és lapos és folyóparti esetleg ott szója-kukorica bikultúrázom. A többi területen nagyjából megvan az a klasszikus 3-as vetésforgó, búza-kukorica-napraforgó-búza....és így tovább.
Mindig próbálkozom valamivel, olajretkeztünk, mustárt is szoktam időnként vetőmagnak termeszteni, volt bükkönyöm ésatöbbi.
Kalászosok közül a hol nincs vadkárveszély ott zabot termelek egyrészt a jószágállomány végett is, meg a piacon is kisebb tétellel megtudok jelenni ha jól sikerül. Tritikálét is vetek általában a nagyon gyenge 4-5aranykoronás földeken, szintén a jószág végett is.
Aztán tönkölybúzát, idén tönke búzát és alakort is vetek, ha látok benne fantáziát akkor marad a vetésforgóban, elvileg szálkás és a vad sem fogja bántani!?!?
Repcét vetettünk sokáig, csak kötött nyirok agyag talajok vannak, 5-évből egyszer tudok nedves ugyanakkor porhanyós puha omlós talajt csinálni, vagy száraz poros roszabb esetben röges, vagy saras a pálya, ilyenkor meg nem vetem el, többször ráfáztam volt amikor 100hektárból nemlett semmi mert beszáradt a csíra eső hiányában.
Aztán van még lucernám, szarvaskerepem, telepített fűkeverékből is többféle vetve, ezeket kaszáljuk némelyiket legeltetjük a jószággal.
A folyóparti jó földjeinken tudunk termelni úgy mint "bárhol" máshol az országban idézőjelben, nem világbajnok, de jó technológiával nem hibázva vannak szép eredmények, a gyenge talajoknál meg nagyon jó idő kell, hogy legyen értelmes eredmény, egyébként megvallom őszintén ezeknél a támogatás maximálisan létkérdés.(néhány koronás földek, domboldalak, erdő között vadkárokkal, nem tudsz normális vetésforgót csinálni és még rossz is az adottság e mellett....írtam előbb.)
Munkagépek: Vannak ágekéink, régi rabewerkek, meg kis gépre is 3-as eke. IH 6,2-es nehéztárcsa, vogel noot rövidtárcsa, kongskilde komibátor, Framest fralaz 5késes lazító, egy farmet G460 grubber, egy 12méteres nehéz simítós fogasos kombináció(csehszlovák Smyk) meg egy rakás régi eszköz.
Vetőgépből egy 6soros monosem illetve egy 12soros White, gabonavetőgépből meg egy függesztett 4,5-ös Vogel amit már nagyon keveset használok, inkább szórva vetek évek óta.
Gabonavetést és egyszerűsített művelést össze fogom hozni, egy Mzuri Protil vetőgépet be fogok szerezni mihelyst lesz egy kis tőke rá, mert rettenetes drága de ebben látom a jövőt, szója, zúzott napraforgó, gabonatarló utáni közvetlen striptilles vetésekhez.
Szóval van minden. Szántunk kukorica után legtöbbször, a többi területen inkább grubberezünk egy sorral, majd tavasszal is csupán egy sor kombit kap. Ezek amúgy mindig jobbak mint ha túlművelnénk, ezért is teccik, igaz más a gyomosodás, máshogy kell taktikázni növényvédelmileg.
Szoktam vetni másodvetésben aprómagot, igaz legtöbbször a juhnak őszi legelőként, szóval nem marad meg tavaszig, ősz végén leszánjuk a maradékot. Írtam már, hogy soksok éve is vetettem már takarónövényt amit meg is hagytam tavaszra, viszont nem mindig kivitelezhető, időjárás, terület fekvése, vadak jelenléte ezt korlátozza. Amire egész télen jár a szarvas abból tavaszra egy össze gyamiszkolt taposott pálya marad csupán, nem élettel teli biológiai talaj.
Válasz monolit #5838. hozzászólásáraSzia, ha nem titok, leirnad ide, hogy miben latod, hogyan terul meg ez a fajta muveles.
En is mar szamolok, de meg nagyon az elejen jarok. Probalom keresni az utat, de kozben nem szeretnek rafizetni.
Koszonom.
B.
Itt szoktatok hibázni , bevételt-kiadást számoljatok.
Barátom (is) kinevetett a terméseredményemmel, ezért leültettem számolni. A végén már nem derült annyira.... mivel én semmiféle kemikáliát nem használok.
Ő is a szántás elhagyásával, tárcsázás után várja a csodát, az eltérő termésmennyiséget.
Nem fogsz ennyi idő alatt tapasztalni változást, sokan emiatt hagyják abba.
Válasz Radocz #5800. hozzászólásáraA szikesedést a talaj minősége váltja ki, nem tud a víz elszivárogni a talajba, ezért nagyrésze elpárolog a sókat visszahagyva.
Nekem is van egy mélyen fekvő területem, de nem szikesedik annak ellenére sem hogy még most is áll a szélénél a víz.
Szerintem a tábla egy darabján próbálkozz meg vele, de a vízzáró talaj miatt kevés a remény.
Válasz SCHLEPPER #5831. hozzászólásáraVagy talán, vizhiàny miatt lehet,hogy jobban tàmadja a gomba? Habár, nem tudni milyen föld,szàntott sem lehet sokkal vizesebb. Èn azt vettem èszre,nem tudom,vane összefüggès,szàntàs nèlkül a fehèrìtő csiga megjelenik, de kb. egy hèt utàn éltünik. Nem kell fùjni. Szàntottnàl meg foltokban ette fujàsig. Mièrt?
Válasz SCHLEPPER #5831. hozzászólásáraHalott talajban nagyon felszaporodtak a kórokozók, amit a szántás gyérített. Direkt vetésben viszont jobban elszaporodtak. De biztos gomba? Lehet akár napraforgó gyomirtó utóhatás.
Válasz szanberg #5830. hozzászólásáraHa vissza olvasol a topikban a 200l nem sok, csak egyszerre. A rendszerbe simán beilleszthető ha mondjuk 75kg nitrosolt fújsz 2-3 hetente 5*. De megfelelő elővetemény, takarónövény esetén, nem lesz rá szükség.
Sziasztok ősszel csináltam tritiben kísérletet:szántá,grúber direkt vetés a szántott szép a grúberezett kicsit gombás a direkt nagyon gombás a technológia ugyan az a sávok 5 méter szélesek egymás mellet laza homokos talajon napra elő vetemény.Mi lehet a probléma?
Válasz mimre #5824. hozzászólásáraNem írhatom le, múltkor is lebaxintottak, hogy ebbe a topicba 200liter nitrót leírtam, ez meg többet kapott természetesen.
Válasz ermike #5822. hozzászólásáraSzója után főleg működik ez.
Nem is értem az itt talajmegújítók miért nem gondolkodnak benne, amikor serkenti a talajéletet és nagyon jó pályát hagy maga után.
Én egy sor grubbert adtam ezeknek tavasszal meg egy kombit, ezek igazán jó talajok lettek.
Meg volt olyan is, hogy frissen aratott szója tarlót meghúztam rövidtárcsával kb 8centire mehetett bele, rászórtuk a műtrágyát, a búza vetőmagot és mégegy sor rövidtárcsával még sekélyebben bedolgoztam.
7tonna feletti lett belőle, de ugyanezt más tarlón nembiztos, hogy lehetett volna csinálni
_jpg_fill_540x300_0.webp "Már csak két heted maradt ennek a támogatási kérelemnek a benyújtására")
15323 hozzászólás
Válasz flarni #5672. hozzászólásáraHa tavasszal nem csinálsz talajmunkát, a búza árva kelést el kell intézni. Legjobb ha belehúzod az álló búzába a tavaszit, hasznos takarás.
Csak figyelni kell rá, mert hamarabb elkezd kiszáradni tavasszal a föld, ha korán jön a jó idő mint idén, érdemes már márciusban lefújni, így tovább nem szárít de védi a talajt.
Válasz .Feco. #5671. hozzászólásáraAz ugy már más :)
Válasz flarni #5669. hozzászólásáraPre-poszt gyomirtás. A gyomok kelese utan, a kultúrnövény kelése elott.
Válasz Berente Antal #5668. hozzászólására"Ha nem lesz takarónövény tavaszra visszakeményedhet."
Ez butaság igy ebben a formában. Miért keményedne vissza???
Válasz MrPoke #5664. hozzászólásáraVetés után totális gyomirtó? :)
Válasz flarni #5666. hozzászólásáraEbben a topicban nem szántunk. Ha nem lesz takarónövény, tavaszra visszakeményedhet. Olcsóbb, mint újra lazítani, vagy szántani.
Válasz MrPoke #5664. hozzászólásáraHa takarónovenyt akkor mit?
Válasz Berente Antal #5663. hozzászólásáraCsak azért kérdeztem mert láttam valakit akik búza után lazitottak, majd szántottak és ugy maradt tavaszra.
Válasz MrPoke #5664. hozzászólásáraKöszönöm szépen, takarónövényt nem tervezek.
Válasz flarni #5662. hozzászólásáraSzántani semmiféleképpen ne. A lazítás minőségétől függően elmunkálás lezárás (takarónövény vetés Augusztusban).
Az árva kelés mindenféleképpen ki fog jönni de ne foglalkozz vele. (és a szomszédokkal se foglalkozz)
Tavasszal meg kell nézni a talajt, ha nincs leülepedve, a teteje lekeményedve mehet bele a mag, és utána egy totális gyomirtó. Választhatsz más megoldást is, de ne keverd bele a vetőmagágyba, problémát fog okozni a kelésnél. Legjobb helye a föld tetején van.
Ha le van keményedve tavaszra, a zöld tömeg függvényében kombinátor, szárnykapás kultivátor, és esetleg lezárás. A hengerezés hatására a vetőgép nem fogja összeszedni zöldet.
Válasz flarni #5662. hozzászólásáraHa takarónövényes lesz a lazítás után, felesleges szántani.
Lenne egy kérdésem. Búza utáni talajlazitást követően, érdemes szántani vagy maradhat úgy tavaszig? Következő növény kukorica lenne.
Válasz Géza15 #5657. hozzászólásáraÜdv engem érdekel a dolog ha kell egy kis pénzt is tudnék " áldozni"
Válasz Netparaszt #5658. hozzászólására"Amerikában tárolt, mint a kuruc, így szabadon lehet rajta bármilyen témát indítani, nem nyúlhatnak bele a magyar hatóságok."
Azért ezzel óvatosan. A kuruc info-t igazából senki nem akarja megszüntetni. Pár éve egy online játék (clone, emulator)fejlesztő csapatában voltam. Adatok amerikai szerveren privát hozzáféréssel (ssh key), beszélgetések Skype-on. Egy orosz cég (mail.ru) érdekeit sértettük, egy napon a project vezetőnél megjelent a rendőrség, a teljes eddig forráskódunkat, skype beszélgetéseket, és minden fejlesztő nevét, címét lerakták elé a kihallgató asztalra. (IP alapján a magyar szolgáltatómtól lekérték az adataim). A vád szerzői jogsértés.
Szerencsére megúsztuk azzal, hogy törölni kellet mindent.
Válasz Netparaszt #5658. hozzászólásáraJa és nyilván reklámok és egyéb szarságok nélkül.
Lehetőség van egy professzionális talajmegújító honlap/fórum létrehozására, ahol lehetőség nyílhat a valódi tudásmegosztásra megfelelő moderálás mellett. Amerikában tárolt, mint a kuruc, így szabadon lehet rajta bármilyen témát indítani, nem nyúlhatnak bele a magyar hatóságok. A felhasználóbarát portál tárhely és domain költsége kb. 35.000 Ft évente, 1 TB tárhellyel a képek, dokumentumok, stb. saját feltöltésére.
Ilyen kifinomult fórum lenne rajta, tagoknak cikkfeltöltési lehetőség, stb.
Fórum
Aki hozzájárulna, keressen, ha összeáll a pénz, indítjuk.
Válasz .Norbert #5647. hozzászólásáraKöszi!
Felhívtam őket, s feladták újra:)
Válasz Radocz #5655. hozzászólásáravetőgép megoldást javasolta,az helyett,hogy az illető talajárol bármi szó esett volna. Ezért tünt fordítva a maga írása.
Válasz MrPoke #5654. hozzászólásáraHogy én fordítva?
Van egy kísérleti 2,8 ha forgatás nélküli.
Ennek fele talajmegújító.
És van a szikesből 3-4 foci pálya nagyságú kísérlet.
Válasz Radocz #5653. hozzászólásáraFordítva állsz hozzá az egészhez.
Minden talajba lehet direktbe vetni ha olyan a talaj állapota. Ha erőltetve lesz a direkt vetés, gyenge lesz az állomány, gyenge állomány nem fog talajt javítani.
Elhangzott itt párszor az okszerű talajművelés mint fogalom. Tehát csak akkor háborgatjuk a földet ha szükséges.
Egy egyszerű példa, lekerül a gabona kimész a földre leszúrod a botot és leszalad 20-30cm re. Akkor minek lazítani, egy sekély talajunka kell legjobb ha a kombájn húzza az RT. Ha tavaszi megy bele akkor nyár végén, őszi esetén akár aratás után azonnal lehet vetni a takarónövényt. Tavasszal pedig beleveted a kapás növényt.
Ha nem megfelelő a talaj akkor viszont, mehet a lazítás, de az is csak ideális állapotokban.
Válasz Richard. #5652. hozzászólásáraUkrajnában talajmegújítás nélkül direktbe vetnek. Rosszul tudom?
Egyébként az ötödik évben eljutunk mi is a direktvetésig. Legalábbis én így tudom.
.Feco. szintén direkt vet.
Az elején valóban nem kell, de a magágyat el kell készíteni, akkor nem lesz spórolás a művelések számában.
Válasz Radocz #5651. hozzászólásárane haragudjon,hogy ezt irom,de korábbi irásokban a talajmegújítást,szántás nélküli földműveléshez a kezdetekkor nem ajánlották a direktvetést. Csúszó csoroszlyással is lehet vetni,nem egyböl direktvetőt használni! nekem sincs. mert ,hogy a halott talajban nem jó még a direktvetés. Forgatás nélkül kicsi géppel is meg lehet csinálni,szerintem nem is vetőgép a gond,hanem a tárcsa ,henger ,szártépő is megoldható,de milyen gruber lenne az ötlet? Amit elbír,sebességben,mélységben? talán kellene egy függesztett keret,amire a kapa tartókat állíthatóra szerelni,aztán próba. Milyen földBe,milyen kapa,milyen növénynek? ez a nagyobb kérdés.
Válasz 74 Misi #5648. hozzászólásáraA lovas vetőgép helyett gyártani vagy venni kell direkt vető elemet.
A súly miatt lehet, hogy csak 1 darabot, mert nem lesz ami belenyomja a "kemény" földbe a magot.
Válasz 74 Misi #5648. hozzászólásáraPersze ! Már korábban be linkeltünk olyan videókat-gyártókat. Kik Amcsiban Quad-Gator-"nagyobb" kommunális traktor után is gyártanak direkt vagy sima kis vetőgépet-szerszámot.
Válasz Géza15 #5845. hozzászólásáraAnnyira ne várd, ez kb. csak egy reklám újság, újat nem fogsz olvasni.
Sziasztok Urak!
. Ekkora trakival és ilyen " munka eszköz parkkal érdemes neki fogni?
Olvasgatom a fórumot és nagyon tetszik a dolog szívesen ki próbálnám. Nincs sok területem és az is több darabban (4,5 ha) 0,7 hektárban szeretném ki próbálni és kísérletezni. Kérdésem a következő van egy 23 ló erös japán trakim érdemes ekkora géppel neki fogni, van egy kis tárcsám 360 lapokkal egy 1 késes altalaj lazítóm ( kb 40-45 cm le tudom engedni ) lovas vető gép, és egy 3 soros kukorica vetőgép,mütrágya szóró 3 mázsás, az ekét azt nem is írom ide
A válaszokat előre is köszönöm.
Válasz Géza15 #5845. hozzászólásáraCsak postai úton értékesítenek. Újságárusnál ne is keresd. Még csak a márciusi szám van fent de a héten valószínű felkerül az áprilisi szám és a különszám is digitális formában, amit 400 Ft-ért lehet majd letölteni.
INNEN
Válasz MrPoke #5806. hozzászólásáraErre az szaros különszámra varok amióta hallottam róla, s nem jött meg... honnan lehet beszerezni? Ujságárús is árulná?
Bezzeg a sok szar reklámújsagot bedobják.:@@@@
Válasz szanberg #5840. hozzászólására
Értékesíti az ekék
És Jobbulást lesz.
Válasz Bigiboy77 #5842. hozzászólásáraMég én is tanulok, csak hamar sikerült az összefüggéseket felismernem.
Harmadik éve csak tárcsát és grubbert használok, gyorsan sikerült megszoknom az eke hiányát. Nagyobb sebességgel lehet haladni vele mint az ekével és egyből 2 m szélességben, ami mérhető anyagi előnyökkel jár.
A kényszer vitt rá a tanulásra, mivel nekem a vett földjeim talajai betonszerűen összeálltak a szerves anyag hiánya miatt. Már ennyi idővel is tapasztalható némi javulás, az egyik táblámnál észrevehetően könnyebben lehetett haladni.
Termésvisszaesést nem tapasztaltam, mivel műtrágyát elvből nem használok. Egyébként sem összemérhetőek az évek, mivel nincsen két egyforma időjárás.
Fedőnövényt még csak most fogok használni, a szármaradványokat nem hordtam le, be lett dolgozva a talajba. Úgy látszik még nem lett a talajélet kiirtva teljesen mivel gyorsan lebomlott, igaz csapadékos volt az év, ami elősegítette a bomlási folyamatot.
Válasz monolit #5841. hozzászólásáraKoszi, ertem es olvastam. Ha nem titok, nalad hogyan merseklodott a termesmennyiseg, es hol tartas a talajmegujitasban. Mikor varhato hany ev utan (persze betartva az okszeru muvelest, takaronovenyeket stb) a regi eredmenyek ujra elerese? Saccra ez olyan 10% visszaesest jelentene a termesben??
Jo lenne valami tudni vmi hozzavetoleges idotartamot. Persze ez sokminden fuggvenye...
Válasz Bigiboy77 #5839. hozzászólásáraLásd az előző hozzászólásokat:
#5778 emcett | 2016-04-16 06:35:26
#5780 monolit | 2016-04-16 14:43:24
Válasz potaufeux #5835. hozzászólásáraPróbálok sokesetben minél egyszerűbben kevesebb talajbolygatással magágyat készíteni, nagyon sokszor sikerül is, igaz néha kicsit megbánom utának, hogy nem kapott még egy sor kombinátort vagy akármit, mert nem megfelelő a talajfelszín aztán nemlehet tépni rajta vegyszerezővel mondjuk.
Igaz ez is legtöbbször szántás után lép fel.
A vetésforgó nagyon összetett, több okból. Alapjába véve azért, mert a domborzati viszonyok változatosak, igaz a nagyon kemény partokat nem műveljük már, kaszáljuk vagy lezúzzuk vagy már nem is a mienk, ilyen is van, továbbá legeltetjük amelyikre rátud járni a juh. Aztán nem azt vetek amit akarok, hanem azt amiről aratni tudok majd. Ennek oka a fokozott vadkár veszély valamint a kisebbségi telepek, unijósan mondva "roma sorok" Az ilyen helyeken szója-búza-szója-búza.... általában a vetésforgó, még dombos táblánál is mert egyszerűen nemtudok más kétszíkű növényt rentábilisan termeszteni, a sok kalászos egymásutánisága végett pedig voltak komoly növényegészségügyi problémák, pl torsgomba búzában felezte a termésemet több táblán több évjáratban is, mert maga után gyakran vissza volt vetve.
Ahol nincsen roma sor, és lapos és folyóparti esetleg ott szója-kukorica bikultúrázom. A többi területen nagyjából megvan az a klasszikus 3-as vetésforgó, búza-kukorica-napraforgó-búza....és így tovább.
Mindig próbálkozom valamivel, olajretkeztünk, mustárt is szoktam időnként vetőmagnak termeszteni, volt bükkönyöm ésatöbbi.
Kalászosok közül a hol nincs vadkárveszély ott zabot termelek egyrészt a jószágállomány végett is, meg a piacon is kisebb tétellel megtudok jelenni ha jól sikerül. Tritikálét is vetek általában a nagyon gyenge 4-5aranykoronás földeken, szintén a jószág végett is.
Aztán tönkölybúzát, idén tönke búzát és alakort is vetek, ha látok benne fantáziát akkor marad a vetésforgóban, elvileg szálkás és a vad sem fogja bántani!?!?
Repcét vetettünk sokáig, csak kötött nyirok agyag talajok vannak, 5-évből egyszer tudok nedves ugyanakkor porhanyós puha omlós talajt csinálni, vagy száraz poros roszabb esetben röges, vagy saras a pálya, ilyenkor meg nem vetem el, többször ráfáztam volt amikor 100hektárból nemlett semmi mert beszáradt a csíra eső hiányában.
Aztán van még lucernám, szarvaskerepem, telepített fűkeverékből is többféle vetve, ezeket kaszáljuk némelyiket legeltetjük a jószággal.
A folyóparti jó földjeinken tudunk termelni úgy mint "bárhol" máshol az országban idézőjelben, nem világbajnok, de jó technológiával nem hibázva vannak szép eredmények, a gyenge talajoknál meg nagyon jó idő kell, hogy legyen értelmes eredmény, egyébként megvallom őszintén ezeknél a támogatás maximálisan létkérdés.(néhány koronás földek, domboldalak, erdő között vadkárokkal, nem tudsz normális vetésforgót csinálni és még rossz is az adottság e mellett....írtam előbb.)
Munkagépek: Vannak ágekéink, régi rabewerkek, meg kis gépre is 3-as eke. IH 6,2-es nehéztárcsa, vogel noot rövidtárcsa, kongskilde komibátor, Framest fralaz 5késes lazító, egy farmet G460 grubber, egy 12méteres nehéz simítós fogasos kombináció(csehszlovák Smyk) meg egy rakás régi eszköz.
Vetőgépből egy 6soros monosem illetve egy 12soros White, gabonavetőgépből meg egy függesztett 4,5-ös Vogel amit már nagyon keveset használok, inkább szórva vetek évek óta.
Gabonavetést és egyszerűsített művelést össze fogom hozni, egy Mzuri Protil vetőgépet be fogok szerezni mihelyst lesz egy kis tőke rá, mert rettenetes drága de ebben látom a jövőt, szója, zúzott napraforgó, gabonatarló utáni közvetlen striptilles vetésekhez.
Szóval van minden. Szántunk kukorica után legtöbbször, a többi területen inkább grubberezünk egy sorral, majd tavasszal is csupán egy sor kombit kap. Ezek amúgy mindig jobbak mint ha túlművelnénk, ezért is teccik, igaz más a gyomosodás, máshogy kell taktikázni növényvédelmileg.
Szoktam vetni másodvetésben aprómagot, igaz legtöbbször a juhnak őszi legelőként, szóval nem marad meg tavaszig, ősz végén leszánjuk a maradékot. Írtam már, hogy soksok éve is vetettem már takarónövényt amit meg is hagytam tavaszra, viszont nem mindig kivitelezhető, időjárás, terület fekvése, vadak jelenléte ezt korlátozza. Amire egész télen jár a szarvas abból tavaszra egy össze gyamiszkolt taposott pálya marad csupán, nem élettel teli biológiai talaj.
Válasz monolit #5838. hozzászólásáraSzia, ha nem titok, leirnad ide, hogy miben latod, hogyan terul meg ez a fajta muveles.
En is mar szamolok, de meg nagyon az elejen jarok. Probalom keresni az utat, de kozben nem szeretnek rafizetni.
Koszonom.
B.
Válasz ermike #5821. hozzászólására "ugyanúgy egymás mellé és majd az év végén a mázsa megmutatja a terület mindenben megegyezik."
, bevételt-kiadást számoljatok.
Itt szoktatok hibázni
Barátom (is) kinevetett a terméseredményemmel, ezért leültettem számolni. A végén már nem derült annyira.... mivel én semmiféle kemikáliát nem használok.
Ő is a szántás elhagyásával, tárcsázás után várja a csodát, az eltérő termésmennyiséget.
Nem fogsz ennyi idő alatt tapasztalni változást, sokan emiatt hagyják abba.
Válasz Radocz #5800. hozzászólásáraA szikesedést a talaj minősége váltja ki, nem tud a víz elszivárogni a talajba, ezért nagyrésze elpárolog a sókat visszahagyva.
Nekem is van egy mélyen fekvő területem, de nem szikesedik annak ellenére sem hogy még most is áll a szélénél a víz.
Szerintem a tábla egy darabján próbálkozz meg vele, de a vízzáró talaj miatt kevés a remény.
Válasz Radocz #5798. hozzászólására"Arra már rájöttem hogy úgy halok meg hogy nem fogom érteni ezt az egészet."
A talaj szerves anyagának lebontására létrejött életközösség.
Alapesetben egyensúlyi állapot van, ill. mindig valamerre billen a mérleg nyelve, de a természet önszabályozó.
Válasz szanberg #5830. hozzászólásáraSzia Szanberg,
Úgy latom sok tapaszlatod van az egyszerűsített talajművelésben. Légy szíves írd le a te technológiád és a tapasztalataid.
Az évek során észrevetettél változást, a talajban javulást,vagy romlást?
Mi a vetésforgód, milyen földet művelsz, milyen eredménnyel?
Milyen munkagépeket használsz? Szántással vagy anélkül dolgozol a talajon?
Válasz SCHLEPPER #5831. hozzászólásáraVagy talán, vizhiàny miatt lehet,hogy jobban tàmadja a gomba? Habár, nem tudni milyen föld,szàntott sem lehet sokkal vizesebb. Èn azt vettem èszre,nem tudom,vane összefüggès,szàntàs nèlkül a fehèrìtő csiga megjelenik, de kb. egy hèt utàn éltünik. Nem kell fùjni. Szàntottnàl meg foltokban ette fujàsig. Mièrt?
Válasz SCHLEPPER #5831. hozzászólásáraHalott talajban nagyon felszaporodtak a kórokozók, amit a szántás gyérített. Direkt vetésben viszont jobban elszaporodtak. De biztos gomba? Lehet akár napraforgó gyomirtó utóhatás.
Válasz szanberg #5830. hozzászólásáraHa vissza olvasol a topikban a 200l nem sok, csak egyszerre. A rendszerbe simán beilleszthető ha mondjuk 75kg nitrosolt fújsz 2-3 hetente 5*. De megfelelő elővetemény, takarónövény esetén, nem lesz rá szükség.
Sziasztok ősszel csináltam tritiben kísérletet:szántá,grúber direkt vetés a szántott szép a grúberezett kicsit gombás a direkt nagyon gombás a technológia ugyan az a sávok 5 méter szélesek egymás mellet laza homokos talajon napra elő vetemény.Mi lehet a probléma?
Válasz mimre #5824. hozzászólásáraNem írhatom le, múltkor is lebaxintottak, hogy ebbe a topicba 200liter nitrót leírtam, ez meg többet kapott természetesen.
Válasz emcett #5828. hozzászólására
Válasz endypapa #5827. hozzászólására
A cikk címe: Hogyan keletkezik nyereség a takarónövények használatából?
Válasz emcett #5826. hozzászólásáraMi a címe?
Válasz GREVEN #5825. hozzászólásáraVálaszolok helyette, igen. Nagyon jó cikk, először azt olvastam el, miután átlapoztam az újságot.
Netparaszt, a te cikked olvasható a legfrissebb Agrárágazatban?
Nagyon nagy a hasonlóság az itt tárgyalt dolgokról.
Válasz szanberg #5823. hozzászólásáraSzia!
Mekkora adag meg milyen műtràgyàt kap? A talajt is megmondanàd h milyen AK , kötöttsèg stb.
Köszi!
Válasz ermike #5822. hozzászólásáraSzója után főleg működik ez.
Nem is értem az itt talajmegújítók miért nem gondolkodnak benne, amikor serkenti a talajéletet és nagyon jó pályát hagy maga után.
Én egy sor grubbert adtam ezeknek tavasszal meg egy kombit, ezek igazán jó talajok lettek.
Meg volt olyan is, hogy frissen aratott szója tarlót meghúztam rövidtárcsával kb 8centire mehetett bele, rászórtuk a műtrágyát, a búza vetőmagot és mégegy sor rövidtárcsával még sekélyebben bedolgoztam.
7tonna feletti lett belőle, de ugyanezt más tarlón nembiztos, hogy lehetett volna csinálni