Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR413.74 FtUSD396.67 FtCHF443.85 FtGBP498.5 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz .Feco. #4951. hozzászólására@.Feco., @otis, világos, hogy a könyvben foglalt fajok használhatóak itthon is és a klimatikus viszonyok "portolásával" sincs nagyobb gond, csupán arra utaltam, hogy ilyen alapadatok, alapkutatások tekintetében is van még mit tenni. Nem reklamálok, nyilván baromi unalmas lenne a dolog, ha mindent készen kapnánk
Van például benne egy táblázat, hogy regionálisan melyek a legnépszerűbb fajok, annak a hazai megfelelőjét izgalmas lenne elkészíteni.
Válasz Netparaszt #4946. hozzászólásáraMég alszok rá párat :P Rendszergazda feladatokat, fejlesztéseket megoldom, A Wikit meg bárki (regisztrált) módosíthatja pár moderátor pedig csak véglegesíti.
Válasz otis #4938. hozzászólására Ja, elkerülte a figyelmem, bocs.
Ezek a könyvek is már sokszor be voltak linkelve általam is, de látszik, hogy az ismétlés a tudás anyja
Válasz MrPoke #4929. hozzászólására Ez a fórum csak ismeretterjesztésre is korlátozottan alkalmas és megértem, hogy neked unalmas az alapinformációk állandó ismételgetése, de ha figyeled a felmerülő kérdéseket, még az alapokon sem jutottunk túl.
Te kiemelkedően beleástad magad a témába, de ez ritka tulajdonság.
A továbbképzéshez megvannak a kinti tréningek és online oktatások is minden témában, de azok nélkül már nem fogsz tudni továbblépni a tudásszerzésben.
A részletekhez már szakmai továbbképzésre van szükség, ilyet azért ne várj egy fórumtól, ahol még simán felmerül a takarónövény keverékekkel dolgozó, ökológiai direktvetéssel szemben a Westsik féle vetésforgó, mint érv, hogy nem lehet a humuszt fejleszteni, mert a szántott, takarónövény nélküli homokban nem tudtak humuszt fejleszteni.
Takarónövényes bibliákat már belinkelték a kollegák, még ezt mellétenném, zseniálisan jól összeszedett köny:
A könyveket meg onnan töltöd, ahonnan akarod, én a hivatalos lapokat adom meg
Válasz Zsono #4935. hozzászólásáraA könyvben található legtöbb faj termeszthető nálunk is. Az igazi feladat az, hogy mindenki megtalálja a saját termőhelyére, a saját céljaihoz leginkább megfelelő összeállításokat, és ebben a könyv nagy segítség, részletesen tárgyal minden egyes növényt, mit mikor, miért érdemes csinálni, és ebből már lehet adaptálni a saját termőhelyünkhöz is. Plusz az első néhány fejezetben a takarónövények általános szerepéről is egész átfogó képet lehet kapni.
Jó lenne megjelentetni magyarul is.
Válasz Netparaszt #4937. hozzászólásáraGondolom @otis erre a kérdés linkelte válaszként a Bibliát: "Vagy pl a másodvetés, és a folytonos talajtakarás le lett írva 100* hogy ezt kell csinálni. De nincs információ a növényfajokról, milyen talajra való, mikor célszerű alkalmazni? stb..."
Válasz Netparaszt #4937. hozzászólására"Vagy pl a másodvetés, és a folytonos talajtakarás le lett írva 100* hogy ezt kell csinálni. De nincs információ a növényfajokról, milyen talajra való, mikor célszerű alkalmazni? stb...
Vagy ha mégis létezik egy ilyen leírás, kinél kell megvenni?"
Ugyan biogazdaságokba szánták a címe alapján, konvencionálisban is hasznosítható. Nem takarónövény-keverékek vannak benne, hanem az egyes forgókban rejlő veszélyek és lehetőségek. Van egy bazi táblázat a végén, azt most fordítjuk gőzerővel, hogy legyen végre valami magyarul is.
A Managing CC Profitably pedig valóban jó alap, csak az ember kinyitja és az első oldalon találkozik az észak-amerikai hardiness zones térképpel és felteszi a kérdést, hogy na, a szipi-szuper Kárpát-medencében ez hogy is néz ki
Addig nem lesz itt érdemben véltozás, amíg nem lesz "paraszti" magyar nyelven olvasható irodalma a témának.
Akkora információ káosz van a bucimba, de az istennek nem akar összeállni egy olyan egységgé, ami alapján már elmondhatom, hogy tudatosan csinálom azt amit teszek.
Mindegy próbálkozom mint a kutyák. Vagy sikerül vagy nem.
Válasz otis #4930. hozzászólásáraTulajdonképpen ebben sem konkrét receptek vannak, mert olyan nincs. De komoly segítség akkor, ha már ismered a saját talajaidat, lehetőségeidet. Sajnos magyarul még nem találtam.
Válasz kis Zombi #4921. hozzászólásáraValamint, igen van mikroszkópom, elolvastam nagyon sok talajbiológiával, komposztálással, foglalkozó szakirodalmat magyarul és angolul, átlagosan napi 2-3 órát foglalkozok ezen információk összegyűjtésével.
Picit zavaró kezd lenni a fórumban, hogy kb egy A4-es lapon elférő alap ismeretek vannak ismételve.
Ha teát akarsz főzni vegyél mikroszkópot. De ha van?
Adalékok beszerzése? Milyen enzimmel érdemes a halat kezelni? Mik az adagolás mennyiségei? stb....
Vagy pl a másodvetés, és a folytonos talajtakarás le lett írva 100* hogy ezt kell csinálni. De nincs információ a növényfajokról, milyen talajra való, mikor célszerű alkalmazni? stb...
Vagy ha mégis létezik egy ilyen leírás, kinél kell megvenni?
Válasz MrPoke #4926. hozzászólásáraNyilván, csináld is így, saját tesztek a legfontosabbak minden technológiánál.
A komposzt tea legteljesebb dokumentációja a Compost Tea Manual-ban található, ami mellé egy aranybánya a Field Manual I-II kötet.
A kétkötetes anyagban Elaine Ingham levelezését közlik le szerkesztetlen formában, kérdés-válasszal. Kereséssel több évtized komposzt teás tapasztalata található meg benne.
Szóval van ez dokumantálva, csak keresni kell egy kicsit. Compost Tea Manual + Field Guide
Válasz .Man #4922. hozzászólására A macskadózis emelése nagyon fontos a megfelelő hatáshoz
Kicsit komolyabban, mekkora táblákon gazdálkodtok?
Milyen arányban vannak azok a ragadozók a területen elosztva?
T fák, ülőhelyek, fészkelőhelyek, rókaüregek hány hektáronként bukkannak fel?
Válasz kis Zombi #4921. hozzászólásáraKb én is annyiba számoltam, viszont nekem fontos a rendszer megismerése, a különböző tápanyagok megismerése, szeretnék nagyon sok tesztet végrehajtani. És ezt egy 1000L-es főzővel nem gazdaságos.
Az egész komposzt tea rendszer nincs sehol dokumentálva, mindenhol azt írják mennyire jó, és vedd meg a főzőnk, vagy a saját keveréket.
Én elhiszem, hogy Netparaszt sok információt gyűjtött, és sokat tesztelt, de én úgy vagyok vele, hogy hiszem ha látom :)
Válasz szanberg #4924. hozzászólásáraÉn magyar szakirodalmat még nem találtam erre a számos "A kukorica termesztéstechnológiája" c. íráson kívül, ahol annyiban kimerül a téma, hogy a lucerna jó előveteménye a kukinak, kivéve a száraz években.
Az angolt bíró fórumtársak Neal Kinsey Hands-on Agronomy könyvében találnak egy elég hosszú eszmefuttatást a nitrogénkötő növények működéséről, amelynek lényege, hogy a tankönyvi adat, miszerint pl. a lucerna képes a nitrogénigényének 70-80%-át fedezni a légköri nitrogénből, az valójában 50-60%, rosszabb körülmények között pedig 30-40%.
Abból a szempontból zárt rendszer, hogy amit megköt, azt be is építi, tehát nem pumpálja tele a talajt szabadon elérhető nitrogénnel. Úgy szokták számolni, hogy a lucerna talaj feletti részében lévő N egyenlő a légkörből megkötött nitrogénnel, a gyökérben lévő pedig azzal, amit a talajból vett fel.
Nomeg az is kérdőjeles, hogy tegyükfel nincsen gyom, nemkell gyomírtani
jó minden, gümőzik a lucerna, köti a nitrót. Okés. Nyílván nemfog annyit mint ha csak magában lenne, mivel így leárnyékolva csökkent fotoszintézis mellett szerintem csak csendesen volna meg, de ha kötne is a gümőkbe abból a kukorica hogyan venné fel?
Amíg él a lucerna és vele szimbiózisban a gümők, addig az egy "zárt rendszer" nemde?
Ha kihal a lucerna akkor indul bomlásnak a gümö tömeg és utána tudja majd felvenni a nitrót más egyéb növény.
Válasz ata0 #4909. hozzászólásáraés akkor többször lekell zúzni a sorközöket?
Az megint taposás, nem is kevés.
Plusz nincsen gyomírtási lehetőség, csupán egyszíkűre. Ez úgy működne ha volna olyan kukorica amire a pulsar vagy a refine használható lenne mindennemű stressz vagy károsodás nélkül, de akkor sem volna elég jó a siker.
Valamikor volt az Escort-os kukorica az ha jól emlékszem lényegében pulsar volt, mármint a vegyszere, de lehet tévedek.
Válasz Netparaszt #4915. hozzászólásáraAz elmúlt 3 évben több a róka és a ragadozó madár a határban, mint valaha volt. Két éve mégis a pocok aratja a termés felét.
A guminyomás ügy kirobbantója a lucerna gümőképzésének megléte vagy nemléte volt tömörödött talajnál, de olyan gyorsan elszaladt a téma, hogy nem sikerült választ kapni az alapkérdésre.
Szerintem úgy tudnánk egyszerű választ kapni a kérdésre, ha minden lucernással rendelkező gazda kimenne a földjére, kiásna vagy kiiszapolna néhány tövet óvatosan és megnézné, mennyi gümő van a 0-30 cm szintben a gyökereken. Vagy van-e egyáltalán. Csak az a gümő számít, aminek pirosas, vörös árnyalatú a belseje vágásnál, mert csak az köt nitrogént.
Aztán a legtöbb gümővel rendelkezőknél megnézhetjük a technológiát, amely lehetővé teszi a tömörödés nélküli, jó minőségű talajt.
Én ősszel kiszántottam a lucernát, így nem tudok nevezni.
Indulhat a képek feltöltése.
Válasz MrPoke #4917. hozzászólására Jó kis projekt. Minden reaktornak van előnye és hátránya is, ennél az egyszerű tisztítás megvalósítását gondold át.
Hát akkor itt az ideje, hogy megépítsek egy hasonlót.
Én inkább 2-3 db 200L-est szeretnék. Így a tarlóhántáskor, magágykészítéskor folyamatosan tudom fújni. Nem kell kihagyni minden második napot. ha pedig állománykezelés a cél egyszerre 400l már elegendő számomra.
De most egy 100L-es lesz a kísérleti nyuszi.
Ugye az általad is ajánlott 0.6L levegő/perc/L 100L-hez elég egy 60L/perces kompresszor ami 12eFt.
Ha elkészül teszek fel képeket.
Esetleg ha valakit érdekel találtam egy boltot, ahol jó áron lehet kompresszorokat venni.
Válasz Netparaszt #4912. hozzászólásáraMiota nállunk megépült a nagy foliaváz fészer amit befedtünk lindablemezzel meg megnöttek a tanyakörüli ültetett nyárfák annyi bagoly meg madár van felénk hogy egyik reggel a kisebbik foliaváz alol reggel álltam ki a kocsival és elöttem zabálta a patkányt a bagoly , a vércsék meg az elsö emelet ablakábol repkednek verebet hajkurászni öröm nézni
Válasz Kisvuk #4914. hozzászólására Elveszett a smiley
Egyébként tanyás világban nem sok pocokgond volt, s ebben a házi macskáknak is szerepe volt, akik nem whiskason éltek.
De ez is csak ökológia, ahol a megsérült tápláléklánc (ragadozók hiánya) miatt korlátlanul szaporodhatnak a természetes körülmények között egyébként nagy predációs veszteséggel szaporodó rágcsálók.
Nagy táblákon már csak a korlátlan szaporodás marad.
Rókacsaládnál 5-6 hektárra saccoljuk a rakarítási területet.
Válasz Netparaszt #4912. hozzászólására"Kiszórhatsz macskákat is"
Pocok ellen mennyi a macskák dózisa hektáronként???
Ne vedd sértésnek csak jót mosolyogtam rajta.
Válasz Berkó_ #4906. hozzászólására Köszönöm a bizalmat és a résztvételt.
Csak biztatni tudok mindenkit, hogy vegye fel a kapcsolatot a hasonszőrű gazdatársaival, támogassátok egymást takarónövény vetőmagokkal, tapasztalatcserével.
Mert egyedül falu bolondjának lenni unalmas
Válasz nyilasmisi1 #4910. hozzászólására Egyezz meg a vadászokkal, hogy ne mészárolják le a rókákat és egyéb apróragadozókat.
Segítsd az éjjeli és nappali ragadozómadarakat fészkelőhellyel.
Egyébként csak a jó szerencsében bízhatsz pocokügyben.
Kiszórhatsz macskákat is
Akadályba ütköztem. Minden pocoklyuk lett. Eddig is volt, de most rengeteg lyukat látok.
Karbiddal próbálkoztam, néhány kifutott amiket agyoncsaptam.
Mit lehet még tenni?
Válasz Sötét Paraszt #4900. hozzászólásáraJól látod a helyzetet.
Szerintem azért az 50cmet elérő kukoricában megnő a lucerna és magba lesz az már szeptemberre.
De lehet hogy úgy lesz ahogy te vázoltad fel.
A műveletlen sorok zúzása úgy lenne a legprofibb hogy dobná rá a kikelt kukorica sorára és takarásba
volna a talaj.
A művelt sorok létrehozása közben az alkotól kezdve a pelletált trágyától a műtrágyáig ki lehet juttatni bármit.
Válasz Berkó_ #4906. hozzászólásáraKöszönöm, sajnálom, hogy az idő rövidsége és az időjárás csak ennyit engedett meg, mint már írtam szívesen állok mindenki rendelkezésére...
Lehet elsiklottam felette, meg már nem tudok eligazodni a sok hozzászólás között, de ha még nem tette meg senki akkor ezúton is szeretném megköszönni a többi résztvevő nevében is a szervezést és a helyet Agrárteenager-nek, meg Netparasztnak a színvonalas, tartalmas előadást.
Válasz Mf-es? #4889. hozzászólásáraEgyik gazdatársunk nem volt rest lehajolni és egy kis földet szedni egyik másik területről, mindezt úgy, hogy a két mintavétel között maximum 2 méter volt (a mezsgyehatártól jobbról balról 1-1 méterre). A színe is más volt, meg az állaga is Agrarteenager talaja javára. Azt kell mondjam, ha nem látom saját szememmel, és nem fogom, gyurmázom meg a két mintát, akkor nem hiszem el a különbséget. Fényképet azért nem csináltam, mert ezen felbuzdulva én is a földet túrtam.
Csak egy kicsit szeretnék közbe pofátlankodni, mert már érkeznek a panaszok sok felől.
Nem sűrűn szólunk bele, hogy miről megy a téma egyik másik topicban. Nincs is időnk mindent végig olvasni ekkora adatmennyiségből.
Gumis téma a gumisba, talajmegújító a talajmegújítóba, DE:
azért annyi szabadságot megengednék, hogy ha az egyik téma befolyásolja a másikat, akkor essen róla szó. (Ha nem tetszik, hogy az adott kapcsolódó témához nem konyítasz, akkor nem szólsz bele és nyugtázod. Ha tudsz jobbat megírod. Egyéb esetben ignorálod.)
Továbbá:
Legyen demokrácia itt is. Fogadjuk már el ugyan a másik véleményét. Ez vonatkozik az egyik és a másik oldalra is.
Olyanok leszünk a végére mint a konteós társaság, "ha nem hiszed amit mondok, akkor menj innen, mert az emberiség ellensége vagy."
Elméletileg ez egy szakmai fórum szakmai vitákkal, de gyakorlatilag elindultatok egy elég rossz irányba. Mind Netparaszték mind a többiek.
Mutassa be mindenki, hogy mit hogyan ért el, a többieknek meg legye okulás és döntsék el, hogy melyik irányba akarnak elindulni a hallottak alapján. Nem fogok állást foglalni, pedig van véleményem.
Ezúton kérném mind a két tábort, hogy személyeskedés helyett ragaszkodjon a saját meggyőződéséhez, a másik meg tartsa tiszteletben, és mondja el a saját tapasztalatait. Ha a bizonytalanokat akarja valaki megtéríteni, akkor az történjen észérvekkel. Aki valamiben hisz vagy hinni akar, az úgy is azt az utat választja és utána majd a saját kárán vagy győzelmén tanul is valamit.
Az ingyenes magyarórákat meg hagyjuk ki inkább a dologból. Volt rá 12 évetek, hogy kijárjátok az iskolát, aki kettessel végig bukdácsolta az magára vessen. Nagy szegénységi bizonyítvány helyesírási hibákkal tűzdelt írás, de még nagyobb ha valaki csak abba tud belekötni ha már nincs neki igaza.
Ami nem szorosan csatlakozik ide, azt meg tekintsétek OFF TOPIC-ak és menjen másik témába.
Kire melyik ing illik azt vegye magára.
Még visszanézünk ide.
// Teljes törlésre egyelőre nincs lehetőség sajnos, csak a hsz tartalmát lehet kitörölni, de látom, hogy van aki szerencsére alkalmazza is. //
15323 hozzászólás
Válasz Zsono #4952. hozzászólására
Nagyon várjuk.
Válasz Zsono #4952. hozzászólására
Válasz .Feco. #4951. hozzászólására@.Feco., @otis, világos, hogy a könyvben foglalt fajok használhatóak itthon is és a klimatikus viszonyok "portolásával" sincs nagyobb gond, csupán arra utaltam, hogy ilyen alapadatok, alapkutatások tekintetében is van még mit tenni. Nem reklamálok, nyilván baromi unalmas lenne a dolog, ha mindent készen kapnánk
Van például benne egy táblázat, hogy regionálisan melyek a legnépszerűbb fajok, annak a hazai megfelelőjét izgalmas lenne elkészíteni.
Válasz Zsono #4935. hozzászólásáraAzért a magyar klimatikus viszonyokat elég üzembiztosan be lehet lőni Iowa és Illionois államok közé...
Tea kellékek:
http://www.compostwerks.com/compost-tea-supplies
Válasz Netparaszt #4946. hozzászólásáraMég alszok rá párat :P Rendszergazda feladatokat, fejlesztéseket megoldom, A Wikit meg bárki (regisztrált) módosíthatja pár moderátor pedig csak véglegesíti.
Válasz Netparaszt #4945. hozzászólásáraValóban, kicsi a világ, pont most találtam rá az oldalra tőle függetlenül.
Válasz MrPoke #4944. hozzászólására Ideje hát! Mikor kezded?
Nekem már a saját dolgaimra sincs időm, nehogy wikiket csinálni, úgyhogy húzok is.
Válasz monolit #4942. hozzászólására#4882 MrPoke | 2016-02-14 23:09:06 ezt tette be
Tim Wilson zseniálisan jó, érdemes minden anyagát elolvasni.
Válasz Netparaszt #4941. hozzászólásáraAkkor itt az ideje, egy Wiki + Fórum, honlap készítésének. Web 2.0 csodákra képes.
Válasz otis #4938. hozzászólására Ja, elkerülte a figyelmem, bocs.
Ezek a könyvek is már sokszor be voltak linkelve általam is, de látszik, hogy az ismétlés a tudás anyja
Most találtam, a mikroszkóposoknak egy kis segítség. Sajnos angol nyelvű ez is, de a Google fordító megbirkózik vele.
Ezt kell beírni a keresőbe hogy az oldalt letudja fordítani: Microbe Organics
http://www.microbeorganics.com/
Még csak átfutottam az oldalt, de ígéretesnek néz ki.
Válasz MrPoke #4929. hozzászólására Ez a fórum csak ismeretterjesztésre is korlátozottan alkalmas és megértem, hogy neked unalmas az alapinformációk állandó ismételgetése, de ha figyeled a felmerülő kérdéseket, még az alapokon sem jutottunk túl.
Te kiemelkedően beleástad magad a témába, de ez ritka tulajdonság.
A továbbképzéshez megvannak a kinti tréningek és online oktatások is minden témában, de azok nélkül már nem fogsz tudni továbblépni a tudásszerzésben.
A részletekhez már szakmai továbbképzésre van szükség, ilyet azért ne várj egy fórumtól, ahol még simán felmerül a takarónövény keverékekkel dolgozó, ökológiai direktvetéssel szemben a Westsik féle vetésforgó, mint érv, hogy nem lehet a humuszt fejleszteni, mert a szántott, takarónövény nélküli homokban nem tudtak humuszt fejleszteni.
Takarónövényes bibliákat már belinkelték a kollegák, még ezt mellétenném, zseniálisan jól összeszedett köny:
A könyveket meg onnan töltöd, ahonnan akarod, én a hivatalos lapokat adom meg
Válasz Zsono #4935. hozzászólásáraA könyvben található legtöbb faj termeszthető nálunk is. Az igazi feladat az, hogy mindenki megtalálja a saját termőhelyére, a saját céljaihoz leginkább megfelelő összeállításokat, és ebben a könyv nagy segítség, részletesen tárgyal minden egyes növényt, mit mikor, miért érdemes csinálni, és ebből már lehet adaptálni a saját termőhelyünkhöz is. Plusz az első néhány fejezetben a takarónövények általános szerepéről is egész átfogó képet lehet kapni.
Jó lenne megjelentetni magyarul is.
Válasz Netparaszt #4937. hozzászólásáraGondolom @otis erre a kérdés linkelte válaszként a Bibliát: "Vagy pl a másodvetés, és a folytonos talajtakarás le lett írva 100* hogy ezt kell csinálni. De nincs információ a növényfajokról, milyen talajra való, mikor célszerű alkalmazni? stb..."
Válasz Netparaszt #4937. hozzászólására"Vagy pl a másodvetés, és a folytonos talajtakarás le lett írva 100* hogy ezt kell csinálni. De nincs információ a növényfajokról, milyen talajra való, mikor célszerű alkalmazni? stb...
Vagy ha mégis létezik egy ilyen leírás, kinél kell megvenni?"
Erre volt a válasz, nem a teára, és a komposztra.
Válasz otis #4930. hozzászólására Ez takarónövényekről szól, semmi köze a komposzthoz és teához.
Válasz otis #4932. hozzászólásáraKiadott a SARE egy "receptes" könyvet is: Crop Rotation on Organic Farms
Ugyan biogazdaságokba szánták a címe alapján, konvencionálisban is hasznosítható. Nem takarónövény-keverékek vannak benne, hanem az egyes forgókban rejlő veszélyek és lehetőségek. Van egy bazi táblázat a végén, azt most fordítjuk gőzerővel, hogy legyen végre valami magyarul is.
A Managing CC Profitably pedig valóban jó alap, csak az ember kinyitja és az első oldalon találkozik az észak-amerikai hardiness zones térképpel és felteszi a kérdést, hogy na, a szipi-szuper Kárpát-medencében ez hogy is néz ki
Válasz Netparaszt #4928. hozzászólásáraSzóval ez? Compost Tea Brewing Manual :P
Válasz otis #4930. hozzászólásáraA linket sajnos cseszhetem. Nem Magyarúl van írva.
Addig nem lesz itt érdemben véltozás, amíg nem lesz "paraszti" magyar nyelven olvasható irodalma a témának.
Akkora információ káosz van a bucimba, de az istennek nem akar összeállni egy olyan egységgé, ami alapján már elmondhatom, hogy tudatosan csinálom azt amit teszek.
Mindegy próbálkozom mint a kutyák. Vagy sikerül vagy nem.
Válasz otis #4930. hozzászólásáraTulajdonképpen ebben sem konkrét receptek vannak, mert olyan nincs. De komoly segítség akkor, ha már ismered a saját talajaidat, lehetőségeidet. Sajnos magyarul még nem találtam.
Válasz otis #4930. hozzászólására
Válasz MrPoke #4929. hozzászólásáraNekem ezt javasolták!
Válasz kis Zombi #4921. hozzászólásáraValamint, igen van mikroszkópom, elolvastam nagyon sok talajbiológiával, komposztálással, foglalkozó szakirodalmat magyarul és angolul, átlagosan napi 2-3 órát foglalkozok ezen információk összegyűjtésével.
Picit zavaró kezd lenni a fórumban, hogy kb egy A4-es lapon elférő alap ismeretek vannak ismételve.
Ha teát akarsz főzni vegyél mikroszkópot. De ha van?
Adalékok beszerzése? Milyen enzimmel érdemes a halat kezelni? Mik az adagolás mennyiségei? stb....
Vagy pl a másodvetés, és a folytonos talajtakarás le lett írva 100* hogy ezt kell csinálni. De nincs információ a növényfajokról, milyen talajra való, mikor célszerű alkalmazni? stb...
Vagy ha mégis létezik egy ilyen leírás, kinél kell megvenni?
Válasz MrPoke #4926. hozzászólásáraNyilván, csináld is így, saját tesztek a legfontosabbak minden technológiánál.
A komposzt tea legteljesebb dokumentációja a Compost Tea Manual-ban található, ami mellé egy aranybánya a Field Manual I-II kötet.
A kétkötetes anyagban Elaine Ingham levelezését közlik le szerkesztetlen formában, kérdés-válasszal. Kereséssel több évtized komposzt teás tapasztalata található meg benne.
Szóval van ez dokumantálva, csak keresni kell egy kicsit.
Compost Tea Manual + Field Guide
Válasz .Man #4922. hozzászólására A macskadózis emelése nagyon fontos a megfelelő hatáshoz
Kicsit komolyabban, mekkora táblákon gazdálkodtok?
Milyen arányban vannak azok a ragadozók a területen elosztva?
T fák, ülőhelyek, fészkelőhelyek, rókaüregek hány hektáronként bukkannak fel?
Válasz kis Zombi #4921. hozzászólásáraKb én is annyiba számoltam, viszont nekem fontos a rendszer megismerése, a különböző tápanyagok megismerése, szeretnék nagyon sok tesztet végrehajtani. És ezt egy 1000L-es főzővel nem gazdaságos.
Az egész komposzt tea rendszer nincs sehol dokumentálva, mindenhol azt írják mennyire jó, és vedd meg a főzőnk, vagy a saját keveréket.
Én elhiszem, hogy Netparaszt sok információt gyűjtött, és sokat tesztelt, de én úgy vagyok vele, hogy hiszem ha látom :)
Válasz szanberg #4924. hozzászólásáraÉn magyar szakirodalmat még nem találtam erre a számos "A kukorica termesztéstechnológiája" c. íráson kívül, ahol annyiban kimerül a téma, hogy a lucerna jó előveteménye a kukinak, kivéve a száraz években.
Az angolt bíró fórumtársak Neal Kinsey Hands-on Agronomy könyvében találnak egy elég hosszú eszmefuttatást a nitrogénkötő növények működéséről, amelynek lényege, hogy a tankönyvi adat, miszerint pl. a lucerna képes a nitrogénigényének 70-80%-át fedezni a légköri nitrogénből, az valójában 50-60%, rosszabb körülmények között pedig 30-40%.
Abból a szempontból zárt rendszer, hogy amit megköt, azt be is építi, tehát nem pumpálja tele a talajt szabadon elérhető nitrogénnel. Úgy szokták számolni, hogy a lucerna talaj feletti részében lévő N egyenlő a légkörből megkötött nitrogénnel, a gyökérben lévő pedig azzal, amit a talajból vett fel.
Nomeg az is kérdőjeles, hogy tegyükfel nincsen gyom, nemkell gyomírtani
jó minden, gümőzik a lucerna, köti a nitrót. Okés. Nyílván nemfog annyit mint ha csak magában lenne, mivel így leárnyékolva csökkent fotoszintézis mellett szerintem csak csendesen volna meg, de ha kötne is a gümőkbe abból a kukorica hogyan venné fel?
Amíg él a lucerna és vele szimbiózisban a gümők, addig az egy "zárt rendszer" nemde?
Ha kihal a lucerna akkor indul bomlásnak a gümö tömeg és utána tudja majd felvenni a nitrót más egyéb növény.
Erre van szakirodalom?
Válasz ata0 #4909. hozzászólásáraés akkor többször lekell zúzni a sorközöket?
Az megint taposás, nem is kevés.
Plusz nincsen gyomírtási lehetőség, csupán egyszíkűre. Ez úgy működne ha volna olyan kukorica amire a pulsar vagy a refine használható lenne mindennemű stressz vagy károsodás nélkül, de akkor sem volna elég jó a siker.
Valamikor volt az Escort-os kukorica az ha jól emlékszem lényegében pulsar volt, mármint a vegyszere, de lehet tévedek.
Válasz Netparaszt #4915. hozzászólásáraAz elmúlt 3 évben több a róka és a ragadozó madár a határban, mint valaha volt. Két éve mégis a pocok aratja a termés felét.
Tavaly ráadásul még a hörcsög is megjelent újra.
20 macska/ha dózissal talán érnénk valamit.
Válasz MrPoke #4917. hozzászólására2 db. 1000 l-es IBC-hez megvan a technológia, működik. 1 IBC -s főző (900 - 950 liter alko ) kihozható 150 -ből, 2 IBC - s főző kb. nettó 200-ba kerül. 2700-as hsz. körül raktam be a fényképét.
Mikroszkóppal hogy állsz ? Mikroszkóp nélkül ALKO-t főzni, olyan, mint bekötött szemmel a céllövöldébe.
A guminyomás ügy kirobbantója a lucerna gümőképzésének megléte vagy nemléte volt tömörödött talajnál, de olyan gyorsan elszaladt a téma, hogy nem sikerült választ kapni az alapkérdésre.
Szerintem úgy tudnánk egyszerű választ kapni a kérdésre, ha minden lucernással rendelkező gazda kimenne a földjére, kiásna vagy kiiszapolna néhány tövet óvatosan és megnézné, mennyi gümő van a 0-30 cm szintben a gyökereken. Vagy van-e egyáltalán. Csak az a gümő számít, aminek pirosas, vörös árnyalatú a belseje vágásnál, mert csak az köt nitrogént.
Aztán a legtöbb gümővel rendelkezőknél megnézhetjük a technológiát, amely lehetővé teszi a tömörödés nélküli, jó minőségű talajt.
Én ősszel kiszántottam a lucernát, így nem tudok nevezni.
Indulhat a képek feltöltése.
Válasz Pici #4916. hozzászólására És hogy állsz a pockokkal a tanya körül?
Válasz MrPoke #4917. hozzászólására Jó kis projekt. Minden reaktornak van előnye és hátránya is, ennél az egyszerű tisztítás megvalósítását gondold át.
Válasz Netparaszt #4887. hozzászólására
Hát akkor itt az ideje, hogy megépítsek egy hasonlót.
Én inkább 2-3 db 200L-est szeretnék. Így a tarlóhántáskor, magágykészítéskor folyamatosan tudom fújni. Nem kell kihagyni minden második napot. ha pedig állománykezelés a cél egyszerre 400l már elegendő számomra.
De most egy 100L-es lesz a kísérleti nyuszi.
Ugye az általad is ajánlott 0.6L levegő/perc/L 100L-hez elég egy 60L/perces kompresszor ami 12eFt.
Ha elkészül teszek fel képeket.
Esetleg ha valakit érdekel találtam egy boltot, ahol jó áron lehet kompresszorokat venni.
IBC-hez való: Hailea VB-600G
Válasz Netparaszt #4912. hozzászólásáraMiota nállunk megépült a nagy foliaváz fészer amit befedtünk lindablemezzel meg megnöttek a tanyakörüli ültetett nyárfák annyi bagoly meg madár van felénk hogy egyik reggel a kisebbik foliaváz alol reggel álltam ki a kocsival és elöttem zabálta a patkányt a bagoly , a vércsék meg az elsö emelet ablakábol repkednek verebet hajkurászni
öröm nézni
Válasz Kisvuk #4914. hozzászólására Elveszett a smiley
Egyébként tanyás világban nem sok pocokgond volt, s ebben a házi macskáknak is szerepe volt, akik nem whiskason éltek.
De ez is csak ökológia, ahol a megsérült tápláléklánc (ragadozók hiánya) miatt korlátlanul szaporodhatnak a természetes körülmények között egyébként nagy predációs veszteséggel szaporodó rágcsálók.
Nagy táblákon már csak a korlátlan szaporodás marad.
Rókacsaládnál 5-6 hektárra saccoljuk a rakarítási területet.
Válasz Netparaszt #4912. hozzászólására"Kiszórhatsz macskákat is"
Pocok ellen mennyi a macskák dózisa hektáronként???
Ne vedd sértésnek csak jót mosolyogtam rajta.
Válasz Berkó_ #4906. hozzászólására Köszönöm a bizalmat és a résztvételt.
Csak biztatni tudok mindenkit, hogy vegye fel a kapcsolatot a hasonszőrű gazdatársaival, támogassátok egymást takarónövény vetőmagokkal, tapasztalatcserével.
Mert egyedül falu bolondjának lenni unalmas
Válasz nyilasmisi1 #4910. hozzászólására Egyezz meg a vadászokkal, hogy ne mészárolják le a rókákat és egyéb apróragadozókat.
Segítsd az éjjeli és nappali ragadozómadarakat fészkelőhellyel.
Egyébként csak a jó szerencsében bízhatsz pocokügyben.
Kiszórhatsz macskákat is
Válasz nyilasmisi1 #4910. hozzászólásáraT fákat tegyél ki a ragadozómadaraknak.
Akadályba ütköztem. Minden pocoklyuk lett. Eddig is volt, de most rengeteg lyukat látok.
Karbiddal próbálkoztam, néhány kifutott amiket agyoncsaptam.
Mit lehet még tenni?
Válasz Sötét Paraszt #4900. hozzászólásáraJól látod a helyzetet.
Szerintem azért az 50cmet elérő kukoricában megnő a lucerna és magba lesz az már szeptemberre.
De lehet hogy úgy lesz ahogy te vázoltad fel.
A műveletlen sorok zúzása úgy lenne a legprofibb hogy dobná rá a kikelt kukorica sorára és takarásba
volna a talaj.
A művelt sorok létrehozása közben az alkotól kezdve a pelletált trágyától a műtrágyáig ki lehet juttatni bármit.
Válasz .Man #4904. hozzászólására
Válasz Berkó_ #4906. hozzászólásáraKöszönöm, sajnálom, hogy az idő rövidsége és az időjárás csak ennyit engedett meg, mint már írtam szívesen állok mindenki rendelkezésére...
Lehet elsiklottam felette, meg már nem tudok eligazodni a sok hozzászólás között, de ha még nem tette meg senki akkor ezúton is szeretném megköszönni a többi résztvevő nevében is a szervezést és a helyet Agrárteenager-nek, meg Netparasztnak a színvonalas, tartalmas előadást.
Válasz Mf-es? #4889. hozzászólásáraEgyik gazdatársunk nem volt rest lehajolni és egy kis földet szedni egyik másik területről, mindezt úgy, hogy a két mintavétel között maximum 2 méter volt (a mezsgyehatártól jobbról balról 1-1 méterre). A színe is más volt, meg az állaga is Agrarteenager talaja javára.
Azt kell mondjam, ha nem látom saját szememmel, és nem fogom, gyurmázom meg a két mintát, akkor nem hiszem el a különbséget. Fényképet azért nem csináltam, mert ezen felbuzdulva én is a földet túrtam. 
Na mármostakkoraztán meg sejj de rutyutyu.
Csak egy kicsit szeretnék közbe pofátlankodni, mert már érkeznek a panaszok sok felől.
Nem sűrűn szólunk bele, hogy miről megy a téma egyik másik topicban. Nincs is időnk mindent végig olvasni ekkora adatmennyiségből.
Gumis téma a gumisba, talajmegújító a talajmegújítóba, DE:
azért annyi szabadságot megengednék, hogy ha az egyik téma befolyásolja a másikat, akkor essen róla szó. (Ha nem tetszik, hogy az adott kapcsolódó témához nem konyítasz, akkor nem szólsz bele és nyugtázod. Ha tudsz jobbat megírod. Egyéb esetben ignorálod.)
Továbbá:
Legyen demokrácia itt is. Fogadjuk már el ugyan a másik véleményét. Ez vonatkozik az egyik és a másik oldalra is.
Olyanok leszünk a végére mint a konteós társaság, "ha nem hiszed amit mondok, akkor menj innen, mert az emberiség ellensége vagy."
Elméletileg ez egy szakmai fórum szakmai vitákkal, de gyakorlatilag elindultatok egy elég rossz irányba. Mind Netparaszték mind a többiek.
Mutassa be mindenki, hogy mit hogyan ért el, a többieknek meg legye okulás és döntsék el, hogy melyik irányba akarnak elindulni a hallottak alapján. Nem fogok állást foglalni, pedig van véleményem.
Ezúton kérném mind a két tábort, hogy személyeskedés helyett ragaszkodjon a saját meggyőződéséhez, a másik meg tartsa tiszteletben, és mondja el a saját tapasztalatait. Ha a bizonytalanokat akarja valaki megtéríteni, akkor az történjen észérvekkel. Aki valamiben hisz vagy hinni akar, az úgy is azt az utat választja és utána majd a saját kárán vagy győzelmén tanul is valamit.
Az ingyenes magyarórákat meg hagyjuk ki inkább a dologból. Volt rá 12 évetek, hogy kijárjátok az iskolát, aki kettessel végig bukdácsolta az magára vessen. Nagy szegénységi bizonyítvány helyesírási hibákkal tűzdelt írás, de még nagyobb ha valaki csak abba tud belekötni ha már nincs neki igaza.
Ami nem szorosan csatlakozik ide, azt meg tekintsétek OFF TOPIC-ak és menjen másik témába.
Kire melyik ing illik azt vegye magára.
Még visszanézünk ide.
// Teljes törlésre egyelőre nincs lehetőség sajnos, csak a hsz tartalmát lehet kitörölni, de látom, hogy van aki szerencsére alkalmazza is. //