Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR414.08 FtUSD396.98 FtCHF444.25 FtGBP499 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz monolit #4772. hozzászólására"A traktor négy kerekének felfekvési területe számít. Amennyiben ez kicsi így mélyebbre merül a sáros talajban egészen addig, amíg az abroncs felülete (ív területe) ki nem egyensúlyozza azt. A szélesebb gumi nagyobb felülete (cm2) miatt kisebb a besüllyedés nagysága"
ez sáros avgy nagyon laza viszonyok között, és keményre fújt abroncs esetén igaz, normál körülmények között nem.
Az abroncs fellfekvési felületére sokkal inkább az abroncs természetes torzulása van hatással. Az alsó részen az abroncs a súly alatt belapul, tehát nem teljesen kerek formát mutat. minél nagyobb az átmérő és minél alacsonyabb a keréknyomás annál hosszabb az a szakasz, amely így álló helyzetben a talajhoz ér. Ezt megfigyelheted betonon is, ahol 0 a besüppdés. Egy Group44-es abroncs akár fele olyan hosszan sem ér a talajhoz, minr egy Group47-es.
Válasz .Feco. #4794. hozzászólásáraA sebesség paramétert is figyelembe kellene venni szerintem.
Nem mindegy hogy 5 vagy 15 km/ó a sebesség.
Az úthenger sem megy gyorsan.
A másik tényező a hevederes gépeknél az hogy hány görgő van a gép alatt. A másik a vontatás során fellépő átterhelődés, ami miatt jóval kedvezőtlenebb a talajnyomása mint amit reklámoznak.
Azt olvastam egy tanulmányban hogy a képlékenységi határnál nedvesebb talaj (sár ) esetén már nem lép fel talajtömörödés.
Mi van akkor hogy ha teljesen és mélyen átázik a tömörödött talaj? Már mint fellazul ha újra megszárad vagy tömör marad?
Válasz .Feco. #4794. hozzászólásáraFeltételezhetően "összeméretezik" a mérnökök a gumiméretet a tömeggel, viszont rögtön változik a helyzet, ha a gép a lehetséges (gyárilag engedélyezett) határig fel van súlyozva.
Válasz monolit #4793. hozzászólásáranem független. Egy diagonál abroncs keresztmetszeti profilja oválishoz közelítő formát mutat, míg egy radiál abroncsé téglatestet. Nézd meg az általam belinkelt ábrát. Azonos tömeg és azonos kerékméret esetén is a diagonál egy cm2-re nagyobb tömeggel fekszik, mint ugyanazon méretű radiál.
Válasz emcett #4792. hozzászólásáratudjuk, hoyg erre gondoltál, de ez szimplán nem igaz. Akkor lenne igaz, és akkor lenne igaz a belinkált ábra is, ha változna a gépsúly, de azonos mardna a kerékméret.
Viszont egy nyugati 150-250 Le-s traktornak az első kereke is nagyobb felfekvési felületben, mint egy MTZ-nek a hátsó. Így hiába nagyobb a gépsúly, nagyobb a tengelyterhelés, a talajra egységnyi felületére ható tömeg, ezzel együtt a tömörítő hatás lényegesen kisebb, mint egy MTZ esetében.
Válasz emcett #4784. hozzászólásáraOszt mit látsz azokon az ábrákon?
Fő van tüntetve a gumiméret a tengelyterhelís vagy bármi?
Az első ábrán szerintem csak az látszik, hogy ha nő a tengelyterhelés akkó mélyebben tömörödik semmi más.
A másodikon meg az hogy a talajnedvesség nő akkor is mélyebben tömörödik.
Válasz Pici #4785. hozzászólásáraés ha takarónövényezel szántón azt nemfogod annyit taposni mint egy lucernatáblát amit 2-3-szor tudunk megkaszálni évente???
neeeeeemár.
Főnövény vetés, aratás, terményhordás, takarónövény vetés, lehengerlés majd az új növény vetése...így tovább.
és akkor nem beszéltünk növényvédelemről műtrágya szórásról melyek több menetet képviselnek ugye és persze a vetés sem echte direkt mindenhol, valamiféle talajmunkát is kéne végezni.
és minél kisebb géppel mész rá annál többször és nagyobb felületet taposol le a táblán.
vegyük pl a kombájnt. Egy 4,5méteres asztallal rendelkező mittudomén 2254-es JD kombájn 620-as gumikon elmegy 40szer mondjuk egy táblán. A 9,2-es asztalú géppel én csak 20-szor fogok elmenni. és 900-as a gumi, a kombájn nyomon a taposás sem nagyobb szerintem mint a kisebbik gépnél.
Válasz emcett #4782. hozzászólására
Feco alsó ábráján az látható hogy a szélesebb és kisebb nyomású abroncs a felsőbb talajfelületet tömöríti, szemben az első ábrán láthatóval ami a mélyebb rétegeket is.
Az hogy kis/nagytraki tömörít jobban ezen formában nem megválaszolható, számolást igényel minden esetben.
p=F/A
F a nyomóerőt (traktor súlya)
A a felületet (abroncsok) jelenti.
jele:Pascal Pa=1N/m2
1 Kilopond [kp] = 9,806 65 Newton (N)
A gyakorlatban 10-nek vesszük.
Válasz .Feco. #4744. hozzászólásáraBolhábol csináltok megint elefántot ! Nem az volt a felvetés hogy mi mennyire tapos hanem az hogy a lucerna azért ne mfejti ki talajmegujjitó hatását mert taposva van a föld ! Mindegy hogy most mi tapossa de tapossa és ennek hatására ne mfog több vizet betárolni meg több nitrogént meg kötni mint más szántóföldi kultúra !
És megint eltértünk a tárgytól!
Egy fórumtárs irta is a lucernásban talán hogy van egyenes késes lazitója amivel meghuzza évente a lucerna földet igy felllazul a talaj de ugy ne msérül a növény csak a csikok látszanak picit !
Válasz Sötét Paraszt #4783. hozzászólására4762-es hozzászólás. Bár lehet, hogy az ábra csalóka, mert a talajnedvesség is növekszik a mélyebb tömörödés felé. A tévedés jogát fennntartom papa!
Válasz szanberg #4777. hozzászólásáraÉrtem. Viszont nekem akkor is az jön le a mellékelt ábrákból, hogy a "nagy" trakik mélyebbre tömörítenek, zömítenek, még ha felületesen csak a kapaszkodó mintát látjuk benyomódni a talajba, amit nem biztos, hogy mechanikusan vissza tudsz lazítani, a "kis" trakik meg felületesebben, de nagyobb intenzitással, viszont azt egy mélylazítóval elvileg orvosolni tudsz. De a TR és egyéb több összetevős ZT hosszabb távú okszerű használatával talán mindkét esetben csökkenthető a kár, amit a tömörödés okoz.
Válasz audista80 #4775. hozzászólásáraÉs a átmírőbő meg a szélességbő kitudod számoni a főfekvő felületet, akkó ne jelentkezzé fizika érettsígire mestőr.
Válasz audista80 #4775. hozzászólásáraÍrtam, hogy csak szemrevételezés volt ez a hasonlat amit leírtam, nem pontos méréseken alapult, innentől kezdve a 900-as jelző is csak azért kellett, hogy érezze mindenki kuuvanagy a felület, egy 900-as kombájn első gumi az marhára magas is magától értődik, de a hátsó gumim pl a newholland TC 56-os első kerekének felel meg, vagy a dominátorokénak.
Egyébként 900/65 R32-es az első, 620/75 R26 a hátsó gumik mérete.
Válasz emcett #4771. hozzászólásáraAzt, hogy a képen nem besüllyedt kerékről beszélünk hanem talajon gurulóra, ami így is tömörít nemcsak ha tengelyig süllyed.
Válasz szanberg #4765. hozzászólásáraVagy egy arányszám,amihez mértékegység sem kellene, de tájékoztatás képen odaírtam.
A megadott adatokból azt lehet kiszámolni, mekkora tömeg gördül át 1m széles keréknyom egy vonalában.
.Feco. a 4738-ban nem írt kerékátmérőt amiből számolható lehetne a kerekek felfekvő felülete.
Te sem írtál kerékátmérőt,pedig ott állnak a gépek az udvarodban x éve használod őket. Elintézted annyival "A kombájnon 900-as első és 620-as hátsó gumik vannak. Nagyok, maradjunk ennyiben."
Neked milyen szám jönne ki, milyen mértékegységben a 33T, 900, 620, és a "nagy" -ból?
Magaddal szemben is légy olyan kritikus, mint másokkal.
Mint ismeretes minden erőre egy ellenirányú erő hat. Jelen esetben a traktor súlyát kell az abroncsoknak (azok xcm2 -nyi felületének) kiegyensúlyozni.
A traktor négy kerekének felfekvési területe számít. Amennyiben ez kicsi így mélyebbre merül a sáros talajban egészen addig, amíg az abroncs felülete (ív területe) ki nem egyensúlyozza azt. A szélesebb gumi nagyobb felülete (cm2) miatt kisebb a besüllyedés nagysága. A hevederes traktor adott esetben be sem süllyed, mivel a felfekvési mérete neki a legnagyobb.
Tehát ennek a nagysága számít.
A Szaharában ismert trükk, hogy a gumifelületet megnövelik annak leengedésével és így elkerülik az elakadást a homokban.
Válasz endypapa #4769. hozzászólásáraSzerintem is így van. Ha a kisebb szélességű kerék jobban "belesüllyed" a talajba (és ezáltal jobban tömörít), akkor a besüllyedés miatt nagyobb kerékív érintkezik a talajjal, tehát a kép nem helyes. Ha csak nincs valamilyen egyéb tényező, amit nem vettem számításba...
Válasz .Feco. #4767. hozzászólásáraItt valami nem jól van. Ha egyforma átmérőlyűek a kerekek, a keskenyebb kerék, talajjal érintkező része, a gördülési irányban téglalap a lakú, és hosszabb felvekvési felületet kéne mutasson, a szélesebb abroncshoz képest, ha a szélesebb abroncs nem süllyed annyira a talajba, mint a keskeny.
ez egy részlet egy debreceni egyetemi PHD hallgató dolgozatából, aki épp ezt a témát vizsgálta:
a viszgálat azonos tengelyterhelés, és azonos átmérő de küönböző abroncsszélességet feltételezett. Ezzel szembn az említett pélában látszik ugyan, hogy a tengelyterhelés nagyobb, de az abroncsok átmérője is nagyban különbözik. Míg egy MTZ-n R34-es abroncsok vannak, úgy egy modern nagytraktoron általában ma már R42-es abroncsok azaz még azonos szélesség mellett is sokkal nagyobb lenne a felfekvőfelület, mert sokkal hosszabban érintkezik a talajjal.
A másik dolog a talajra gyakorolt nyomás formája:
ehhez nem fűzök magyarázatot:
tanacsot kernek hogy szarithatnam ki legjobban az agyig azott szantasaimat, milyen zt vessek ami kepes kivenni a talajbol a vizet, ugy hogy kozben nem tudok ramenni a talajra, lazitozott kotott talaj?
A kombájn vágóasztal nélkül is 20tonna, asztallal vagy adapterrel plussz 3. Minden évben van olyan, hogy puhább lápásabb részen kell dolgozni, vagy csak szimplán átvonúlni.
A kombájnon 900-as első és 620-as hátsó gumik vannak. Nagyok, maradjunk ennyiben. Picit amúgyis ilyen lapulós terülős nagy felületen dolgozó mai kornak megfelelő abroncsok. MTZ plussz EB7-es egytengelyes gépkapcsolat többször üresen!!!!! elsüllyedt nekem meg csak a futók lenyomata látszott ugyanolyna helyen.
Volt ahol 40centi mély nyomot vágott szergely utánam amikor mentünk át egy puhább mezei részen egyik parcelláról a másikra. A kombájn nyomán megintcsak a futó körmeinek lenyomatát láttad, míg a sokkalsokkal könyebb masínán de keskeny keréken már mélyre is hatol.
turbós MTZ 45mázsa, EB 20körül és ha megvan pattintva anyaggal akkor 70mázsa fér rá kb. 135 összesen, így meg már el is süllyedt ezen a helyen.
Kombájn meg 23tonna felett adapterével, ha pedig 9tonna kukorica van a tartályban akkor 32tonna. és higgyétek el kisebb a taposása, mert nem vág olyan méyre, sőt nagyon sokáig bele sem vág a fődbe amíg a keskenyebb gumikkal töredék súly igen.
Ez nem mérésen, hanem csak szemrevételezésen alapul, de kijön a különbség
Válasz Kisvuk #4752. hozzászólásáraÉrtem,hogy termelékenységben jobb a zöld traki, de sokkal intenzívebben tömöríti a talajt és sokkal mélyebben.
Zöld traki 14T/1,3m = 10,77 T/m
Piros traki 5,5T/0,84m = 6,54T/m
És ez csak statikus terhelés/aránypár, nem egy 10km/h-val haladó gép dinamikus terhelése,ami nem egyenes arányban nő.
Az első képen láthatod,hogy 1T-val nehezebb gép ballonosabb gumikon is 25cm-el mélyebben tömöríti a talajt. Akkor egy majdnem 2x-es terhelés milyen mélyen tömörítene, mivel fogod azt fellazítani?
Válasz .Szabi. #4751. hozzászólására Te ott voltál az egyik előadásom egy részén és közben végig telefonozgattál, elszórakozgattál, így nem maradhatott túl sok időd a gondolkodásra és megértésre. Sajnálom a kidobott pénzed.
IGNORE ON.
Válasz Kisvuk #4752. hozzászólására Fecónak sok dologban igaza van, de ez még az ő felvetésénél is bonyolultabb probléma, mert számít a guminyomás is.
A kisebb súlyú gép 50 cm alatti mély tömörítése kisebb, mint a nagy gépé, ami akár 1-1.5 méter mélységig is tömörít. A kicsi viszont sekély tömörödést okoz nagyobb felületen, de ezzel még lazítóval el lehet bánni.
A guminyomás pedig mindkettőnél még jobban súlyosbíthatja vagy enyhítheti a problémát.
Ebben mindenki maga dönt, mi a fontosabb számára.
Én a mély tömörödés kiküszöbölését tartom szem előtt, mert a sekély tömörödésre van eszköz, illetve én kis parcellákon dolgozom, 100 hektáron elvan a kis gép is. Vannak akik még az MTZ-t is ikerkerekesítik, az is segít valamit.
Itt van egy doksi: Guminyomas es tomorodes
Nem a rendszer működése a kérdés, én azt nagyon jól tudom mire jó egy zöldtrágya vagy fedőnövény, pedig csak alap szinten foglalkozok vele, nem mikroszkópozok ésatöbbi...
Nekem a szélsőséges agymosások nem teccenek csak ti beszélitek itt alaptalanul, hogy én a rendszer ellensége vagyok. -pedig nem-
Megint mondom, már akkor takarónövényeztem amikor többőtöknek eszük ágában sem volt, netparaszt kolégátoknak sem, de ha tévedek akkor elnézést kérek.
Én azt akartam, hogy monosemmel elvetem az olajretket majd tavasszal ezekbe a sorokba vetem a kukoricát. Egy notill-es striptill-t terveztem persze nem magamtól teljesen csak teccett a téma. Viszont sosem lett erre lehetőségem idő, technika és sokmás egyéb feltételek miatt meg továbbá, hogy ez a rendszer illetve az egész takarónövényes téma nagyon kis szegmensben alkalmazható, kalászosok meg repce elé nincs ilyen, hogy takarónövény, tavaszi vetésűeknél működhet.
A taposásról meg annyit, hogy amikor nagy hengerekkel döngölik le a takarónövényt ami minden egyes négyzecentit visszadöngöl az nem baj? Minden más tapos csak ez nem igaze!?!
Válasz audista80 #4750. hozzászólásáraSzerintem ezt gondold át még egyszer,nem az számít hogy ez 4 a másik meg 9 tonna hanem az hogy ezek a tömegek mekkora felületen fekszenek fel és ahogy Fecó is írta adott területnél a nagyobb munkaszélességnél kevesebb a taposás is.
_jpg_fill_540x300_0.webp "A kukorica gyomirtásának kihívásai a szélsőséges időjárás tükrében")
_jpg_fill_540x300_0.webp "Ha támad az aflatoxin – mit tehetünk ellene?")
15323 hozzászólás
Válasz emcett #4792. hozzászólásáraAzé remélem a két idézet nem ugyanazt jelenti.?
Válasz monolit #4772. hozzászólására"A traktor négy kerekének felfekvési területe számít. Amennyiben ez kicsi így mélyebbre merül a sáros talajban egészen addig, amíg az abroncs felülete (ív területe) ki nem egyensúlyozza azt. A szélesebb gumi nagyobb felülete (cm2) miatt kisebb a besüllyedés nagysága"
ez sáros avgy nagyon laza viszonyok között, és keményre fújt abroncs esetén igaz, normál körülmények között nem.
Az abroncs fellfekvési felületére sokkal inkább az abroncs természetes torzulása van hatással. Az alsó részen az abroncs a súly alatt belapul, tehát nem teljesen kerek formát mutat. minél nagyobb az átmérő és minél alacsonyabb a keréknyomás annál hosszabb az a szakasz, amely így álló helyzetben a talajhoz ér. Ezt megfigyelheted betonon is, ahol 0 a besüppdés. Egy Group44-es abroncs akár fele olyan hosszan sem ér a talajhoz, minr egy Group47-es.
Válasz .Feco. #4794. hozzászólásáraA sebesség paramétert is figyelembe kellene venni szerintem.
Nem mindegy hogy 5 vagy 15 km/ó a sebesség.
Az úthenger sem megy gyorsan.
A másik tényező a hevederes gépeknél az hogy hány görgő van a gép alatt. A másik a vontatás során fellépő átterhelődés, ami miatt jóval kedvezőtlenebb a talajnyomása mint amit reklámoznak.
Azt olvastam egy tanulmányban hogy a képlékenységi határnál nedvesebb talaj (sár ) esetén már nem lép fel talajtömörödés.
Mi van akkor hogy ha teljesen és mélyen átázik a tömörödött talaj? Már mint fellazul ha újra megszárad vagy tömör marad?
Válasz .Feco. #4794. hozzászólásáraFeltételezhetően "összeméretezik" a mérnökök a gumiméretet a tömeggel, viszont rögtön változik a helyzet, ha a gép a lehetséges (gyárilag engedélyezett) határig fel van súlyozva.
Válasz .Feco. #4794. hozzászólásáraFeco, te alkalmazod a kontrollált taposást a tábláidon?
Válasz monolit #4793. hozzászólásáranem független. Egy diagonál abroncs keresztmetszeti profilja oválishoz közelítő formát mutat, míg egy radiál abroncsé téglatestet. Nézd meg az általam belinkelt ábrát. Azonos tömeg és azonos kerékméret esetén is a diagonál egy cm2-re nagyobb tömeggel fekszik, mint ugyanazon méretű radiál.
Válasz monolit #4793. hozzászólásáraKíváncsi lennék, hogy a radiálnál ez hogy változhat?
Válasz emcett #4792. hozzászólásáratudjuk, hoyg erre gondoltál, de ez szimplán nem igaz. Akkor lenne igaz, és akkor lenne igaz a belinkált ábra is, ha változna a gépsúly, de azonos mardna a kerékméret.
Viszont egy nyugati 150-250 Le-s traktornak az első kereke is nagyobb felfekvési felületben, mint egy MTZ-nek a hátsó. Így hiába nagyobb a gépsúly, nagyobb a tengelyterhelés, a talajra egységnyi felületére ható tömeg, ezzel együtt a tömörítő hatás lényegesen kisebb, mint egy MTZ esetében.
Válasz emcett #4791. hozzászólásáraFeco említette hogy az a diagonál abroncsokra vonatkozik.
Abroncstípustól függetlenül a számítási metódus ugyanaz.
Válasz Sötét Paraszt #4789. hozzászólásáraOlvasd el a két kiragadott mondatot, mondatrészt...
Az elsőt én írtam, a másodikat Te...
"a "nagy" trakik mélyebbre tömörítenek, zömítenek,"
"Az első ábrán szerintem csak az látszik, hogy ha nő a tengelyterhelés akkó mélyebben tömörödik semmi más."
Na ezt írtam, hogy ez jött le a mellékelt ábrából...
Válasz monolit #4786. hozzászólásáraIgen, ezzel egyetértek, és elfogadom, de én audista80 első ábrájára gondoltam!
Válasz Sötét Paraszt #4789. hozzászólásáraennyi
Válasz emcett #4784. hozzászólásáraOszt mit látsz azokon az ábrákon?
Fő van tüntetve a gumiméret a tengelyterhelís vagy bármi?
Az első ábrán szerintem csak az látszik, hogy ha nő a tengelyterhelés akkó mélyebben tömörödik semmi más.
A másodikon meg az hogy a talajnedvesség nő akkor is mélyebben tömörödik.
Válasz Pici #4785. hozzászólásáraPontosan milyen az a késforma?
Válasz Pici #4785. hozzászólásáraés ha takarónövényezel szántón azt nemfogod annyit taposni mint egy lucernatáblát amit 2-3-szor tudunk megkaszálni évente???
neeeeeemár.
Főnövény vetés, aratás, terményhordás, takarónövény vetés, lehengerlés majd az új növény vetése...így tovább.
és akkor nem beszéltünk növényvédelemről műtrágya szórásról melyek több menetet képviselnek ugye és persze a vetés sem echte direkt mindenhol, valamiféle talajmunkát is kéne végezni.
és minél kisebb géppel mész rá annál többször és nagyobb felületet taposol le a táblán.
vegyük pl a kombájnt. Egy 4,5méteres asztallal rendelkező mittudomén 2254-es JD kombájn 620-as gumikon elmegy 40szer mondjuk egy táblán. A 9,2-es asztalú géppel én csak 20-szor fogok elmenni. és 900-as a gumi, a kombájn nyomon a taposás sem nagyobb szerintem mint a kisebbik gépnél.
Válasz emcett #4782. hozzászólására
Feco alsó ábráján az látható hogy a szélesebb és kisebb nyomású abroncs a felsőbb talajfelületet tömöríti, szemben az első ábrán láthatóval ami a mélyebb rétegeket is.
Az hogy kis/nagytraki tömörít jobban ezen formában nem megválaszolható, számolást igényel minden esetben.
p=F/A
F a nyomóerőt (traktor súlya)
A a felületet (abroncsok) jelenti.
jele:Pascal Pa=1N/m2
1 Kilopond [kp] = 9,806 65 Newton (N)
A gyakorlatban 10-nek vesszük.
Válasz .Feco. #4744. hozzászólásáraBolhábol csináltok megint elefántot ! Nem az volt a felvetés hogy mi mennyire tapos hanem az hogy a lucerna azért ne mfejti ki talajmegujjitó hatását mert taposva van a föld ! Mindegy hogy most mi tapossa de tapossa és ennek hatására ne mfog több vizet betárolni meg több nitrogént meg kötni mint más szántóföldi kultúra !
És megint eltértünk a tárgytól!
Egy fórumtárs irta is a lucernásban talán hogy van egyenes késes lazitója amivel meghuzza évente a lucerna földet igy felllazul a talaj de ugy ne msérül a növény csak a csikok látszanak picit !
Válasz Sötét Paraszt #4783. hozzászólására4762-es hozzászólás. Bár lehet, hogy az ábra csalóka, mert a talajnedvesség is növekszik a mélyebb tömörödés felé. A tévedés jogát fennntartom papa!
Válasz emcett #4782. hozzászólásáraMelyik ábrábú?
Válasz szanberg #4777. hozzászólásáraÉrtem. Viszont nekem akkor is az jön le a mellékelt ábrákból, hogy a "nagy" trakik mélyebbre tömörítenek, zömítenek, még ha felületesen csak a kapaszkodó mintát látjuk benyomódni a talajba, amit nem biztos, hogy mechanikusan vissza tudsz lazítani, a "kis" trakik meg felületesebben, de nagyobb intenzitással, viszont azt egy mélylazítóval elvileg orvosolni tudsz. De a TR és egyéb több összetevős ZT hosszabb távú okszerű használatával talán mindkét esetben csökkenthető a kár, amit a tömörödés okoz.
Válasz audista80 #4775. hozzászólásáraÉs a átmírőbő meg a szélességbő kitudod számoni a főfekvő felületet, akkó ne jelentkezzé fizika érettsígire mestőr.
Válasz monolit #4772. hozzászólásáraIgen, így érthető.
Válasz audista80 #4775. hozzászólásáratonna/méterből mi számítható?mi ez? mi a méter? szélesség hosszúság?
tonna/négyzetméter az már más tészta
Válasz audista80 #4775. hozzászólásáraÍrtam, hogy csak szemrevételezés volt ez a hasonlat amit leírtam, nem pontos méréseken alapult, innentől kezdve a 900-as jelző is csak azért kellett, hogy érezze mindenki kuuvanagy a felület, egy 900-as kombájn első gumi az marhára magas is magától értődik, de a hátsó gumim pl a newholland TC 56-os első kerekének felel meg, vagy a dominátorokénak.
Egyébként 900/65 R32-es az első, 620/75 R26 a hátsó gumik mérete.
Válasz emcett #4771. hozzászólásáraAzt, hogy a képen nem besüllyedt kerékről beszélünk hanem talajon gurulóra, ami így is tömörít nemcsak ha tengelyig süllyed.
Válasz .Feco. #4767. hozzászólásáraKöszi frissebb irodalmat.
Válasz szanberg #4765. hozzászólásáraVagy egy arányszám,amihez mértékegység sem kellene, de tájékoztatás képen odaírtam.
A megadott adatokból azt lehet kiszámolni, mekkora tömeg gördül át 1m széles keréknyom egy vonalában.
.Feco. a 4738-ban nem írt kerékátmérőt amiből számolható lehetne a kerekek felfekvő felülete.
Te sem írtál kerékátmérőt,pedig ott állnak a gépek az udvarodban x éve használod őket. Elintézted annyival "A kombájnon 900-as első és 620-as hátsó gumik vannak. Nagyok, maradjunk ennyiben."
Neked milyen szám jönne ki, milyen mértékegységben a 33T, 900, 620, és a "nagy" -ból?
Magaddal szemben is légy olyan kritikus, mint másokkal.
Válasz endypapa #4769. hozzászólásáraA problíma az mestőr, hogy a széles tök lapos 0,4 bar , én el se merník induni vele hehe.
Válasz .Feco. #4744. hozzászólásárac variáció
Válasz emcett #4771. hozzászólásáraEjnye magyarok, fordítva ültök a lovon
Mint ismeretes minden erőre egy ellenirányú erő hat. Jelen esetben a traktor súlyát kell az abroncsoknak (azok xcm2 -nyi felületének) kiegyensúlyozni.
A traktor négy kerekének felfekvési területe számít. Amennyiben ez kicsi így mélyebbre merül a sáros talajban egészen addig, amíg az abroncs felülete (ív területe) ki nem egyensúlyozza azt. A szélesebb gumi nagyobb felülete (cm2) miatt kisebb a besüllyedés nagysága. A hevederes traktor adott esetben be sem süllyed, mivel a felfekvési mérete neki a legnagyobb.
Tehát ennek a nagysága számít.
A Szaharában ismert trükk, hogy a gumifelületet megnövelik annak leengedésével és így elkerülik az elakadást a homokban.
Ha így sem érthető, nézz hótalpat
Válasz endypapa #4769. hozzászólásáraSzerintem is így van. Ha a kisebb szélességű kerék jobban "belesüllyed" a talajba (és ezáltal jobban tömörít), akkor a besüllyedés miatt nagyobb kerékív érintkezik a talajjal, tehát a kép nem helyes. Ha csak nincs valamilyen egyéb tényező, amit nem vettem számításba...
Válasz ermike #4766. hozzászólásáraHa nem tudsz rámenni a talajra, hogy akarsz egyáltalán bármit is vetni? Helikopter?
Válasz .Feco. #4767. hozzászólásáraItt valami nem jól van. Ha egyforma átmérőlyűek a kerekek, a keskenyebb kerék, talajjal érintkező része, a gördülési irányban téglalap a lakú, és hosszabb felvekvési felületet kéne mutasson, a szélesebb abroncshoz képest, ha a szélesebb abroncs nem süllyed annyira a talajba, mint a keskeny.
Az ország középső részén mikor lesz előadás?
Válasz Netparaszt #4756. hozzászólásáraezek az ábrák kb. diagonál abroncsora voltak igazak, a mai abroncsok keresztmetszeti profilja teljesen más.
ez egy részlet egy debreceni egyetemi PHD hallgató dolgozatából, aki épp ezt a témát vizsgálta:
a viszgálat azonos tengelyterhelés, és azonos átmérő de küönböző abroncsszélességet feltételezett. Ezzel szembn az említett pélában látszik ugyan, hogy a tengelyterhelés nagyobb, de az abroncsok átmérője is nagyban különbözik. Míg egy MTZ-n R34-es abroncsok vannak, úgy egy modern nagytraktoron általában ma már R42-es abroncsok azaz még azonos szélesség mellett is sokkal nagyobb lenne a felfekvőfelület, mert sokkal hosszabban érintkezik a talajjal.
A másik dolog a talajra gyakorolt nyomás formája:
ehhez nem fűzök magyarázatot:
tanacsot kernek hogy szarithatnam ki legjobban az agyig azott szantasaimat, milyen zt vessek ami kepes kivenni a talajbol a vizet, ugy hogy kozben nem tudok ramenni a talajra, lazitozott kotott talaj?
Válasz Sötét Paraszt #4763. hozzászólásárakamionosok tonnakilométerben számolnak, ez is olyasmi lehet
Válasz audista80 #4762. hozzászólásáraTöbb ízben tapasztaltam a következőket.
A kombájn vágóasztal nélkül is 20tonna, asztallal vagy adapterrel plussz 3. Minden évben van olyan, hogy puhább lápásabb részen kell dolgozni, vagy csak szimplán átvonúlni.
A kombájnon 900-as első és 620-as hátsó gumik vannak. Nagyok, maradjunk ennyiben. Picit amúgyis ilyen lapulós terülős nagy felületen dolgozó mai kornak megfelelő abroncsok. MTZ plussz EB7-es egytengelyes gépkapcsolat többször üresen!!!!! elsüllyedt nekem meg csak a futók lenyomata látszott ugyanolyna helyen.
Volt ahol 40centi mély nyomot vágott szergely utánam amikor mentünk át egy puhább mezei részen egyik parcelláról a másikra. A kombájn nyomán megintcsak a futó körmeinek lenyomatát láttad, míg a sokkalsokkal könyebb masínán de keskeny keréken már mélyre is hatol.
turbós MTZ 45mázsa, EB 20körül és ha megvan pattintva anyaggal akkor 70mázsa fér rá kb. 135 összesen, így meg már el is süllyedt ezen a helyen.
Kombájn meg 23tonna felett adapterével, ha pedig 9tonna kukorica van a tartályban akkor 32tonna. és higgyétek el kisebb a taposása, mert nem vág olyan méyre, sőt nagyon sokáig bele sem vág a fődbe amíg a keskenyebb gumikkal töredék súly igen.
Ez nem mérésen, hanem csak szemrevételezésen alapul, de kijön a különbség
Válasz audista80 #4762. hozzászólásáraÉs a tonna per mítőr minek a mírtíkegysíge mestőr?
Válasz Kisvuk #4752. hozzászólásáraÉrtem,hogy termelékenységben jobb a zöld traki, de sokkal intenzívebben tömöríti a talajt és sokkal mélyebben.
Az első képen láthatod,hogy 1T-val nehezebb gép ballonosabb gumikon is 25cm-el mélyebben tömöríti a talajt. Akkor egy majdnem 2x-es terhelés milyen mélyen tömörítene, mivel fogod azt fellazítani?
Zöld traki 14T/1,3m = 10,77 T/m
Piros traki 5,5T/0,84m = 6,54T/m
És ez csak statikus terhelés/aránypár, nem egy 10km/h-val haladó gép dinamikus terhelése,ami nem egyenes arányban nő.
A 2.képet nem kell magyarázni.
Válasz Mokári Ádám #4760. hozzászólásáraÚriember ilyenről nem beszél......
Válasz .Szabi. #4758. hozzászólásáraMi volt vicces?
Válasz szanberg #4753. hozzászólásáraNem, te azt mondtad, hogy másnál nem működik. Lehazugoztad még ha nem is nevezted a nevén.
Válasz Netparaszt #4757. hozzászólásáraIgazad van,kidobott pénz volt,bár ritkán hall az ember annyi vicceset,mint én akkor!
Válasz .Szabi. #4751. hozzászólására Te ott voltál az egyik előadásom egy részén és közben végig telefonozgattál, elszórakozgattál, így nem maradhatott túl sok időd a gondolkodásra és megértésre. Sajnálom a kidobott pénzed.
IGNORE ON.
Válasz Kisvuk #4752. hozzászólására Fecónak sok dologban igaza van, de ez még az ő felvetésénél is bonyolultabb probléma, mert számít a guminyomás is.
Guminyomas es tomorodes
A kisebb súlyú gép 50 cm alatti mély tömörítése kisebb, mint a nagy gépé, ami akár 1-1.5 méter mélységig is tömörít. A kicsi viszont sekély tömörödést okoz nagyobb felületen, de ezzel még lazítóval el lehet bánni.
A guminyomás pedig mindkettőnél még jobban súlyosbíthatja vagy enyhítheti a problémát.
Ebben mindenki maga dönt, mi a fontosabb számára.
Én a mély tömörödés kiküszöbölését tartom szem előtt, mert a sekély tömörödésre van eszköz, illetve én kis parcellákon dolgozom, 100 hektáron elvan a kis gép is. Vannak akik még az MTZ-t is ikerkerekesítik, az is segít valamit.
Itt van egy doksi:
Válasz tajbor89 #4754. hozzászólásáraHivatalos kezdés 9 óra.
A holnapi kajdacsi előadás 9kor vagy 11kor lesz, mert ezt a két időpontot láttam?!
Válasz nyilasmisi1 #4748. hozzászólásáraKi mondta, hogy nálam nem működött a rendszer? Én sosem mondtam ilyet.
Nem a rendszer működése a kérdés, én azt nagyon jól tudom mire jó egy zöldtrágya vagy fedőnövény, pedig csak alap szinten foglalkozok vele, nem mikroszkópozok ésatöbbi...
Nekem a szélsőséges agymosások nem teccenek csak ti beszélitek itt alaptalanul, hogy én a rendszer ellensége vagyok. -pedig nem-
Megint mondom, már akkor takarónövényeztem amikor többőtöknek eszük ágában sem volt, netparaszt kolégátoknak sem, de ha tévedek akkor elnézést kérek.
Én azt akartam, hogy monosemmel elvetem az olajretket majd tavasszal ezekbe a sorokba vetem a kukoricát. Egy notill-es striptill-t terveztem persze nem magamtól teljesen csak teccett a téma. Viszont sosem lett erre lehetőségem idő, technika és sokmás egyéb feltételek miatt meg továbbá, hogy ez a rendszer illetve az egész takarónövényes téma nagyon kis szegmensben alkalmazható, kalászosok meg repce elé nincs ilyen, hogy takarónövény, tavaszi vetésűeknél működhet.
A taposásról meg annyit, hogy amikor nagy hengerekkel döngölik le a takarónövényt ami minden egyes négyzecentit visszadöngöl az nem baj? Minden más tapos csak ez nem igaze!?!
Válasz audista80 #4750. hozzászólásáraSzerintem ezt gondold át még egyszer,nem az számít hogy ez 4 a másik meg 9 tonna hanem az hogy ezek a tömegek mekkora felületen fekszenek fel és ahogy Fecó is írta adott területnél a nagyobb munkaszélességnél kevesebb a taposás is.