Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR413.74 FtUSD396.67 FtCHF443.85 FtGBP498.5 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Marti Miklós #4368. hozzászólására Volt ahol kevesebb, volt ahol több szalma, de alapvetően nagy sortisztítás nem volt. A rizsföldek szerintem nagyon cudar minőségűek szoktak lenni a hosszas anaerob állapot és agyonművelés miatt, ráadásul kötöttebbek is.
Ha ilyenen el lehet jutni a direktvetésig, akkor nagyjából bárhol.
Válasz papa maci #4383. hozzászólásáraEzek jók lennének(rögölési szempontból)? 1db-ot az Mtz-80-as húzna, 2-t egy 105 lovas forterra...
Majd havert rádumálmom egy 3 beállásos vázra...
Válasz Netparaszt #4377. hozzászólásáraNem, de most összelegóztam: Vetés ápr 23. , 96mm aug.16-ig. Utána esett, de már halottnak a csók)8.11-edikei képek...ha sikerül feltölteni...
Válasz Mf-es? #4369. hozzászólására Aki EM-Biót árul, más galádságra is képes
Fogalmam sincs az ödszetételéről, de az információik alapján fermentáló mikrobák vonalát követi, mint az EM.
Ez nem tűnik jó iránynak, az EMről írtam a talajdoktoron.
Változatosságot növelni érdekes lehet, de ezzel sok hektár kezelésére én nem költenék.
Válasz Netparaszt #4296. hozzászólásáraBocsi. Egy két kérdés felett elsiklottam...no hiába az éjszakás műszak...
Kisalföldön rontom a levegőt...
Sajnos csapadék összeget nem írtam össze tavaly... Nem tudom, volt-e 100mm tenyészidőszakban... Ha 2 faluval arrébb 30mm, akkor itt 10, ha ott 10, akkor itt 2...vagy semmi... Most is talán megvolt a 16mm...
Válasz Netparaszt #4360. hozzászólásáraNéztem és a 2015.05.15ei képen a sorjában alig látok szalmát. De végül is mindegy. Az egyik tsz-t csak Gyötrelem tsznek becézték talajadottságai miatt. Aki itt megél és fejleszt, az már tud valamit.
Válasz .Feco. #4364. hozzászólásáraA talajhőmérsékletet gondolom hogy befolyásolja a talaj takarása. Ezáltal a vetésidőt is.
A nyertes területed milyen szintű tápanyag visszapótlást kapott? És az elővetemények korábban?
A moha szerű növény miért nem engedné a vizet a talajra?
Pont hogy belevezetné ott ahol leesik az esőcsepp.
Megakadályozná a szél és a csepp eróziót de lehetővé tenné a talaj felmelegedését.
A talaj felső 30 centije kb 3000 tonna mennyiséget jelent hektáronként amibe mondjuk belekeverek grubberral 350 kiló 8-24-24 műtrágyát.
Ez a mennyiség csak 0,0001 % koncentrációt jelent.
Igazából én csak a kétségeimet írom meg a takarónövényes módszerrel kapcsolatban.
Felénk még nem alkalmazza senki. Pedig 15 évvel ezelőtt itt már volt olyan külföldi cég aki vetőkultivátort használt.
Válasz 4964 #4362. hozzászólására Gyere el Kajdacsra és ismerd meg, milyen lehetőségek vannak a takarónövényekben. Tudok olyan téli keveréket összeállítani, ami melegebb talajt eredményez, mint az őszi búzádban volna tavasszal, meg olyat is, ami még homokban sem veszít számottevő nedvességet a kukorica vetése előtt. Minden csak a célon múlik.
A többit leírta Fecó.
Válasz 4964 #4362. hozzászólásárahuh, ez szokott a vita vége lenni, mikor valaki deffenzíven, féligazságokkal elkezdi görcsösen védelmezni a saját korábbi álláspontját.
1, miből gondolod, hogy takarónövénnyel kitolódna a vetésidő akár egyetlen nappal is? A vetésidőt szerintem a talajhőmérséklet, és a vetést követő néhány nap időjárása határozza meg. Ez ugyanúgy van takart talajnál is, mint szántásnál. Ugyan pucér felszinen néha márcus utolsó napjaiban már be-be köszönt egy egy 8-10C-os talaj, de aki ekkor nekiesik vetni rendszerint április közepére megszívja valamilyen lahülés miatt, jellemzően májusban már ugyanott tart az állomány, mint egy április 10-15-20 körül vetett. Csak kap a növény egy kezdeti hidegstreszt.
2, Tápanyagkoncentráció. Élő talajban mindig van szabad és mindig van oldott tápanyag. ha műtrágyázol akkor nagyon kis területen nagyon nagy koncentrációban van jelen növény számára felvehetetlen tápanyag, míg máshol semmi. Az sem igaz, hogy induláskor nagy adag kellene. épp elenkezőleg, kicsit később, az intenzív fejlődés időszakában van szükség nagy mennyiségű tápanyagra, csirázás-kelés időszakában szinte a mag tartalamaz mindent, amire szüksége van, és ha belemegy a friss gyökércsíra a műtrágyarétegbe képes lehalni is a hövény. A csecsemős példa is épp ellekező esetre példa: aki vetés előtt bekombinátoroz 400 kg amnitrátot az pont olyan, mintha az újszülöttet odaültetné egy nagy bogrács marhapörköltnek, hogy egyed fiam, mert 70 évig ezzel kell kihúznod...
3, forgatás nélküli mulcsolt talajjal mi magunk is voltunk már nemhogy első 10-ben de első egyben is, szóval nem figyelsz eléggé... A dolog pikantériája, hogy a nyertes tábla nem is versenyterületnek készült, júniusban, utólag lett nevezve, normál üzemi technológiát kapott.
4, Egy moha szerű takarónövény lehetetlenítené el csak igazán a művelést! Gondolj bele: a taljfelszint sem fény sem csapadék nem érné, és mivel összefüggő telepeket alkot megfolytan minden csíranövényt. Ha meg egy sávban eltakarítod, akkor visszanőve a már élő növényre telepedne rá, elvéve a tápanyagot, vizet, mindent, mivel a mohafélék jellemzően paraziták...
Válasz 4964 #4362. hozzászólásáraUgy latom,nem voltal meg eloadason.Ha van talajelet,van gomba.A csecsemo adja a jelet a gombanak,es leszalad a pincebe,es felhozza a krumplibol atalakitott anyatejet.
Válasz Netparaszt #4361. hozzászólásáraDe a folyamatos takarással minimum 3 héttel kitolódik pl. a kukorica vetési időpontja.
Ez azért eléggé kedvezőtlen.
Másik meg az hogy a növénynek a meginduláshoz nagy tápanyag koncentráció kell.
A csecsemőnek sem mondhatod hogy nem kapsz tejet, menjél le a pincébe, van ott neked 100 évre való krumpli .
Az oké hogy a forgatás nélküli műveléssel bent vannak az első 10-ben. Sőt még az első 5-ben is.
Nekem is volt már 15 tonnás kukoricám forgatás nélkül. De az 2x volt lazítózva ősszel, és komoly tápanyag visszapótlás mellett.
Viszont ha létezne egy moha szerű takarónövény akkor az a takarás mellett nem csökkentené a talaj felmelegedését hanem fokozná ha sötét a színe.
Válasz 4964 #4358. hozzászólására 0-30-ban.
Már rég benne van a tízben, a takarónövénnyel csak tápanyagot spórol, egyéb pozitív hatások mellett.
A korai gyomosodást pont egy folyamatos takarással tudod a legjobban csökkenteni.
Válasz Marti Miklós #4359. hozzászólására Nézd meg a képet még egyszer a diákon, a takarás egyöntetű, nulla sortisztítás volt, tárcsás gép vetette, megkérdezem a pontos típust. Ő már sok éve forgatás nélkül művel, felhagyott rizsföld volt ez a parcella, a legrosszabb szerkezet nélküli földek egyike.
Idén már mindent direktvetéssel akar vetni.
A P legalább 100 évre elég, de addig nem fog tartani a termelés, ha így folytatódik a szénégetés a földeken. Most már az a leglimitálóbb faktor, nem a nitrogén.
Válasz Netparaszt #4354. hozzászólásáraLáttuk is a képen. De nem tudjuk, pontosan milyen géppel vetették, mert ha pl. egy olyan grubberrel összehozott vetőgéppel, mint a tied, ahol egy menetben talajmunka+vetés van (a sortisztítás elég határozott volt) akkor már árnyaltabb a kép, ráadásul egy agresszív gyökérzetű növénnyel 1. évben, miközben a direktvetés a végállomás több évi talajépítés után, nem? A másik, amit meg akartam kérdezni, hogy ok, a 30x látens P, de az is elfogy egyszer, ha nem pótoljuk.
Válasz Netparaszt #4354. hozzászólásáraA laborban mért érték 20-30 szorosa van a talajban de milyen mély szelvényben?
5-10-15 méterben?
Azon vagyok hogy legyen biológia a talajban.
Egyelőre mulcs technológiával és hagyományos tápanyag visszapótlással. Minél nagyobb a termés annál több a szár/gyökér maradvány is.
Amik kissé bekeverve lazítja és fedi a talajt.
Ha a takarónövényes módszerrel majd bekerül valaki a kukorica termésversenyen mondjuk az első tízbe akkor ki fogom próbálni én is.
Kapás növény esetén a gyomosodás a legfőbb termés csökkentő tényező. kísérletek szerint a korai gyomosodás simán felezheti a termésszintet.
Válasz Égető László #4356. hozzászólására Rendben. Kezdjük ott, hogy mit jelent az számszerűen, hogy nincs:
csapadék
tápanyag (felvehető formában)
humusz
Talajod laborparaméterei?
Az utolsó lépés lesz csak bármiféle növények javaslata.
Válasz 4964 #4345. hozzászólására Ugye olvastátok a 68-70 KA kötöttségű talajon a direktvetett napraforgót? A gyomaendrődi gazda második legjobb hozamát adta a tavalyi aszályban.
Tök mindegy milyen kötött a talajotok, ha élő.
Ugyanez vonatkozik a foszforra is. A laborban mért érték 20-30 szorosa van valójában a földjeitekben, csak a biológia hiányzik, ami feltárná a növényeiteknek.
A savas talaj pH-ja is felkúszik a semleges közelébe a talajélet megjelenésével.
PH3.5 gránithomokból láttam 6.5 pH-jú termőtalajt készíteni.
Amint visszaengeditek a biológiát, szinte minden paramétere jobb irányba változik a talajnak.
Válasz Netparaszt #4340. hozzászólására Én is hasonló cipőben jártam! A káposzta és sárgarépa kertészetemben 5ha-on a hajnali órákban 33db mezei nyulat számoltam meg. A környező elhagyott területek tele voltak róka csapdával. Embertelen módszerekkel írtották a rókákat. Utána évekig a családommal levizeltük a csapdákat és emberi hajat szórtunk szét a környékükön. Az elkövetkező években egyetlen rókát sem sikerült fogni a környéken. Ma már kuriózum a mezei nyúl látványa :) De egy éjszakai öntözéskor 2-3 rókával összefutok
Válasz 4964 #4349. hozzászólásáraMilyen dózissal használod?
Mi a tapasztalat ,konrolhoz képest?
Ahogy írtam nem használtam,de meg kell próbálnom mivel nálam is a talaj álapot siralmas.
Válasz 4964 #4347. hozzászólásáraErre szokták mondani ,van ott P csak nem felvehető formába,a savasság miatt.
Nincs tapasztalatom,de álítólag a physiomax ilyen esetben sokat segíthet.
Válasz cimbike. #4346. hozzászólásáraUgyanez a miénk is csak a P sokkal rosszabb.
20 és 100 ppm között. Ha nem teszek rá 70-100 kg hatóanyag foszfort akkor van ahol kiveszik belőle a búza.
Válasz cimbike. #4344. hozzászólásáraHasonló kötöttségen vagyunk mi is, 70-es KA is van.
Ez egy átlag szám, úgy jön össze hogy valahol viszonylag normális de vannak olyan részek ahol 2x olyan kemény mint máshol.
A ph és a p-k ellátottság milyen nálatok?
Mi is lazítjuk vagy horsch terranozzuk az ilyen földet mert 55le/ekefej itt még bőven kevés lenne neki.
1: 2005 óta 2x volt szántva, de akkor is csak kb a fele- fele. Egyébként az alapművelések: lazító(régebben sogema, manapság Fralaz, Simba Mono), carrier vagy centaur. 1-2x nagy zöldtömegű zöldtárgya belekeverve.
Ka: 54-61
humusz: 2,3-3,8 %
2:
Ka: 64
humusz: 3,1-3,3 %
2014-ben (a rendkívül jó kukoricás évben) kukoricával direktvetve. A kukorica szépen kisorolt, de ezek után nem ment 1-ről a 2-re. Mások már kitárcázták volna. Mi 2x meghúzattuk, jó mélyen. Majd 2x kapott műtrágyát. ezek után megindult. 70q lett a vége, máshol meg a 100-at vertük. De abban a jó kukoricás évben, más táblámon volt 15q-s direktvetett termés is.
Válasz Netparaszt #4342. hozzászólásáraA termesztés persze. Makói hosszú fajta ami a talajállapotról is adna visszajelzést. Itt 40 cm szántás az alapművelés hagyomànyosan. Ez a talajmegújítós téma pont a gyökér miatt kezdett érdekelni mert a lecserepesedés visszatérő gond volt. Az extra mély szántással lehet szerkezetes talajt felhozni.
Válasz Égető László #4337. hozzászólására Ha nem dolgozod be a talajba, ajkor jó hatású talajtakarás. De humuszt csak élő növény fog hatékonyan növelni, a téli, csapadékban gazdagabb időszakban létfontosságú nálad a takarónövény.
15323 hozzászólás
Válasz papa maci #4387. hozzászólásáraNekem a "morcos" szimpi... Emileden van kép a hegyéről is...
Válasz csoppika #4388. hozzászólására
Válasz papa maci #4387. hozzászólásáraNekem a "morcos" szimpi... Emileden van kép a hegyéről is...
Válasz csoppika #4385. hozzászólásáraMindenféle képen (szárnyas) verziót. Az intenzívebb.
Válasz Marti Miklós #4368. hozzászólására Volt ahol kevesebb, volt ahol több szalma, de alapvetően nagy sortisztítás nem volt. A rizsföldek szerintem nagyon cudar minőségűek szoktak lenni a hosszas anaerob állapot és agyonművelés miatt, ráadásul kötöttebbek is.
Ha ilyenen el lehet jutni a direktvetésig, akkor nagyjából bárhol.
Válasz papa maci #4383. hozzászólásáraEzek jók lennének(rögölési szempontból)? 1db-ot az Mtz-80-as húzna, 2-t egy 105 lovas forterra...
Majd havert rádumálmom egy 3 beállásos vázra...
Válasz papa maci #4382. hozzászólásáraÖreg vagyok, rossz a szemem...de szeritem nem cserélhetők...
Válasz csoppika #4372. hozzászólásáraElég morcos.....
Válasz csoppika #4371. hozzászólásáraJó !!! Bár a szárnyaknak akkor van értelme, mikor emelnek is. Ezen nem látom a kopó betétek cserélhetők-e.
Válasz Netparaszt #4375. hozzászólásáraValamit kellene szórni,a zöldtrágya vetővel,kapások elé.Valami ötlet?Ami megéri a pénzt.
Válasz csoppika #4379. hozzászólására
Válasz csoppika #4378. hozzászólásáraMajd éjjel 2-kor...Ez az oldal kezd olyan gyors lenni, mint egy véres torkú Barkas 2 tonna téglával...
Válasz Netparaszt #4377. hozzászólásáraNem, de most összelegóztam: Vetés ápr 23. , 96mm aug.16-ig. Utána esett, de már halottnak a csók)8.11-edikei képek...ha sikerül feltölteni...
Válasz csoppika #4370. hozzászólására Akkor legalább az időképről nem tudsz egy éves átlagot 2-3 évre visszamenőleg?
Válasz kis Zombi #4373. hozzászólására Talajfertőtlenítő és mikrobák együtt szórva...érdekes biológiai szemlélet állhat a gyakorlat mögött.
Válasz Mf-es? #4369. hozzászólására Aki EM-Biót árul, más galádságra is képes
Fogalmam sincs az ödszetételéről, de az információik alapján fermentáló mikrobák vonalát követi, mint az EM.
Ez nem tűnik jó iránynak, az EMről írtam a talajdoktoron.
Változatosságot növelni érdekes lehet, de ezzel sok hektár kezelésére én nem költenék.
Válasz kis Zombi #4373. hozzászólásáraHa a bacik nem is szeretik...a forgalmazó biztosan, mert így mindig van piac...
Válasz Mf-es? #4369. hozzászólásáraMajd Netparaszt levizitálja, de nekem már a leírása sem szinpatikus.
- Egymás működését segítő aerob és ANAEROB szervezetek
-erjedéssel bomlik az anyag, nem rothad
A tejsavas, és a vajsavas erjedés is anaerob folyamat
-Referencia Házi Csaba :
Vetéskor szórták startertrágyával, és talajfertőtlenítővel egy menetbe, és 10 % többlet termés.
Élő mikroorganizmus biztosan szereti a nagy koncentrációjú műtrágyát, és talajfertőtlenítőt
http://keszenlet.hu/uploads/files/termekek/452/1411561330Fj_microbio.pdf
Válasz csoppika #4371. hozzászólására
Válasz papa maci #4249. hozzászólására
Válasz Netparaszt #4296. hozzászólásáraBocsi. Egy két kérdés felett elsiklottam...no hiába az éjszakás műszak...
Kisalföldön rontom a levegőt...
Sajnos csapadék összeget nem írtam össze tavaly... Nem tudom, volt-e 100mm tenyészidőszakban... Ha 2 faluval arrébb 30mm, akkor itt 10, ha ott 10, akkor itt 2...vagy semmi... Most is talán megvolt a 16mm...
Ezt használva,mennyire talajmegújítás?Vagy mekkora pénzcsalás??
Válasz Netparaszt #4360. hozzászólásáraNéztem és a 2015.05.15ei képen a sorjában alig látok szalmát. De végül is mindegy. Az egyik tsz-t csak Gyötrelem tsznek becézték talajadottságai miatt. Aki itt megél és fejleszt, az már tud valamit.
Válasz .Feco. #4364. hozzászólásáraA talajhőmérsékletet gondolom hogy befolyásolja a talaj takarása. Ezáltal a vetésidőt is.
A nyertes területed milyen szintű tápanyag visszapótlást kapott? És az elővetemények korábban?
A moha szerű növény miért nem engedné a vizet a talajra?
Pont hogy belevezetné ott ahol leesik az esőcsepp.
Megakadályozná a szél és a csepp eróziót de lehetővé tenné a talaj felmelegedését.
A talaj felső 30 centije kb 3000 tonna mennyiséget jelent hektáronként amibe mondjuk belekeverek grubberral 350 kiló 8-24-24 műtrágyát.
Ez a mennyiség csak 0,0001 % koncentrációt jelent.
Igazából én csak a kétségeimet írom meg a takarónövényes módszerrel kapcsolatban.
Felénk még nem alkalmazza senki. Pedig 15 évvel ezelőtt itt már volt olyan külföldi cég aki vetőkultivátort használt.
Válasz Netparaszt #4365. hozzászólásáraSzolnok környékére nincs tervezett előadásod?valamikorra?Köszi
Válasz 4964 #4362. hozzászólására Gyere el Kajdacsra és ismerd meg, milyen lehetőségek vannak a takarónövényekben. Tudok olyan téli keveréket összeállítani, ami melegebb talajt eredményez, mint az őszi búzádban volna tavasszal, meg olyat is, ami még homokban sem veszít számottevő nedvességet a kukorica vetése előtt. Minden csak a célon múlik.
A többit leírta Fecó.
Válasz 4964 #4362. hozzászólásárahuh, ez szokott a vita vége lenni, mikor valaki deffenzíven, féligazságokkal elkezdi görcsösen védelmezni a saját korábbi álláspontját.
1, miből gondolod, hogy takarónövénnyel kitolódna a vetésidő akár egyetlen nappal is? A vetésidőt szerintem a talajhőmérséklet, és a vetést követő néhány nap időjárása határozza meg. Ez ugyanúgy van takart talajnál is, mint szántásnál. Ugyan pucér felszinen néha márcus utolsó napjaiban már be-be köszönt egy egy 8-10C-os talaj, de aki ekkor nekiesik vetni rendszerint április közepére megszívja valamilyen lahülés miatt, jellemzően májusban már ugyanott tart az állomány, mint egy április 10-15-20 körül vetett. Csak kap a növény egy kezdeti hidegstreszt.
2, Tápanyagkoncentráció. Élő talajban mindig van szabad és mindig van oldott tápanyag. ha műtrágyázol akkor nagyon kis területen nagyon nagy koncentrációban van jelen növény számára felvehetetlen tápanyag, míg máshol semmi. Az sem igaz, hogy induláskor nagy adag kellene. épp elenkezőleg, kicsit később, az intenzív fejlődés időszakában van szükség nagy mennyiségű tápanyagra, csirázás-kelés időszakában szinte a mag tartalamaz mindent, amire szüksége van, és ha belemegy a friss gyökércsíra a műtrágyarétegbe képes lehalni is a hövény. A csecsemős példa is épp ellekező esetre példa: aki vetés előtt bekombinátoroz 400 kg amnitrátot az pont olyan, mintha az újszülöttet odaültetné egy nagy bogrács marhapörköltnek, hogy egyed fiam, mert 70 évig ezzel kell kihúznod...
3, forgatás nélküli mulcsolt talajjal mi magunk is voltunk már nemhogy első 10-ben de első egyben is, szóval nem figyelsz eléggé... A dolog pikantériája, hogy a nyertes tábla nem is versenyterületnek készült, júniusban, utólag lett nevezve, normál üzemi technológiát kapott.
4, Egy moha szerű takarónövény lehetetlenítené el csak igazán a művelést! Gondolj bele: a taljfelszint sem fény sem csapadék nem érné, és mivel összefüggő telepeket alkot megfolytan minden csíranövényt. Ha meg egy sávban eltakarítod, akkor visszanőve a már élő növényre telepedne rá, elvéve a tápanyagot, vizet, mindent, mivel a mohafélék jellemzően paraziták...
Válasz 4964 #4362. hozzászólásáraUgy latom,nem voltal meg eloadason.Ha van talajelet,van gomba.A csecsemo adja a jelet a gombanak,es leszalad a pincebe,es felhozza a krumplibol atalakitott anyatejet.
Válasz Netparaszt #4361. hozzászólásáraDe a folyamatos takarással minimum 3 héttel kitolódik pl. a kukorica vetési időpontja.
.
Ez azért eléggé kedvezőtlen.
Másik meg az hogy a növénynek a meginduláshoz nagy tápanyag koncentráció kell.
A csecsemőnek sem mondhatod hogy nem kapsz tejet, menjél le a pincébe, van ott neked 100 évre való krumpli
Az oké hogy a forgatás nélküli műveléssel bent vannak az első 10-ben. Sőt még az első 5-ben is.
Nekem is volt már 15 tonnás kukoricám forgatás nélkül. De az 2x volt lazítózva ősszel, és komoly tápanyag visszapótlás mellett.
Viszont ha létezne egy moha szerű takarónövény akkor az a takarás mellett nem csökkentené a talaj felmelegedését hanem fokozná ha sötét a színe.
Válasz 4964 #4358. hozzászólására 0-30-ban.
Már rég benne van a tízben, a takarónövénnyel csak tápanyagot spórol, egyéb pozitív hatások mellett.
A korai gyomosodást pont egy folyamatos takarással tudod a legjobban csökkenteni.
Válasz Marti Miklós #4359. hozzászólására Nézd meg a képet még egyszer a diákon, a takarás egyöntetű, nulla sortisztítás volt, tárcsás gép vetette, megkérdezem a pontos típust. Ő már sok éve forgatás nélkül művel, felhagyott rizsföld volt ez a parcella, a legrosszabb szerkezet nélküli földek egyike.
Idén már mindent direktvetéssel akar vetni.
A P legalább 100 évre elég, de addig nem fog tartani a termelés, ha így folytatódik a szénégetés a földeken. Most már az a leglimitálóbb faktor, nem a nitrogén.
Válasz Netparaszt #4354. hozzászólásáraLáttuk is
a képen. De nem tudjuk, pontosan milyen géppel vetették, mert ha pl. egy olyan grubberrel összehozott vetőgéppel, mint a tied, ahol egy menetben talajmunka+vetés van (a sortisztítás elég határozott volt) akkor már árnyaltabb a kép, ráadásul egy agresszív gyökérzetű növénnyel 1. évben, miközben a direktvetés a végállomás több évi talajépítés után, nem? A másik, amit meg akartam kérdezni, hogy ok, a 30x látens P, de az is elfogy egyszer, ha nem pótoljuk.
Válasz Netparaszt #4354. hozzászólásáraA laborban mért érték 20-30 szorosa van a talajban de milyen mély szelvényben?
5-10-15 méterben?
Azon vagyok hogy legyen biológia a talajban.
Egyelőre mulcs technológiával és hagyományos tápanyag visszapótlással. Minél nagyobb a termés annál több a szár/gyökér maradvány is.
Amik kissé bekeverve lazítja és fedi a talajt.
Ha a takarónövényes módszerrel majd bekerül valaki a kukorica termésversenyen mondjuk az első tízbe akkor ki fogom próbálni én is.
Kapás növény esetén a gyomosodás a legfőbb termés csökkentő tényező. kísérletek szerint a korai gyomosodás simán felezheti a termésszintet.
Válasz Égető László #4356. hozzászólására Rendben. Kezdjük ott, hogy mit jelent az számszerűen, hogy nincs:
csapadék
tápanyag (felvehető formában)
humusz
Talajod laborparaméterei?
Az utolsó lépés lesz csak bármiféle növények javaslata.
Válasz Netparaszt #4341. hozzászólásáraNem cinizmusból vagy kötözködésből írok/kérdezek, hanem mert tanulni szeretnék.
Mi nincs:
csapadék
tápanyag (felvehető formában)
humusz
pénz (minimális)
nyelvtudás
Mi van:
5 hektár
40 birka
gépek (ill. megoldható a bérmunka)
lelkesedés
tanulási hajlandóság
Légy szíves sorolj fel olyan növényeket, melyekből szemest/szálast/takarónövényt ki tudok okoskodni. Köszönöm!
Válasz némedi #4352. hozzászólásáraEnnyi a megoldás a lábas kártevőkre
Válasz 4964 #4345. hozzászólására Ugye olvastátok a 68-70 KA kötöttségű talajon a direktvetett napraforgót? A gyomaendrődi gazda második legjobb hozamát adta a tavalyi aszályban.
Tök mindegy milyen kötött a talajotok, ha élő.
Ugyanez vonatkozik a foszforra is. A laborban mért érték 20-30 szorosa van valójában a földjeitekben, csak a biológia hiányzik, ami feltárná a növényeiteknek.
A savas talaj pH-ja is felkúszik a semleges közelébe a talajélet megjelenésével.
PH3.5 gránithomokból láttam 6.5 pH-jú termőtalajt készíteni.
Amint visszaengeditek a biológiát, szinte minden paramétere jobb irányba változik a talajnak.
Válasz némedi #4352. hozzászólásáraüdv én reggel este össze futok a rókámmal aranyos jószág áprilisba lesz 1 éves
Válasz Netparaszt #4340. hozzászólására Én is hasonló cipőben jártam! A káposzta és sárgarépa kertészetemben 5ha-on a hajnali órákban 33db mezei nyulat számoltam meg. A környező elhagyott területek tele voltak róka csapdával. Embertelen módszerekkel írtották a rókákat. Utána évekig a családommal levizeltük a csapdákat és emberi hajat szórtunk szét a környékükön. Az elkövetkező években egyetlen rókát sem sikerült fogni a környéken. Ma már kuriózum a mezei nyúl látványa :) De egy éjszakai öntözéskor 2-3 rókával összefutok
Válasz 4964 #4349. hozzászólásáraMilyen dózissal használod?
Mi a tapasztalat ,konrolhoz képest?
Ahogy írtam nem használtam,de meg kell próbálnom mivel nálam is a talaj álapot siralmas.
Válasz 4964 #4349. hozzászólásáraBelvíz szokott lenni?mert nálunk a művelhetőséget legtöbbször az gátolja
Válasz Milking #4348. hozzászólásáraHasználom már néhány éve. Tényleg jó csak nem olcsó.
Válasz 4964 #4347. hozzászólásáraErre szokták mondani ,van ott P csak nem felvehető formába,a savasság miatt.
Nincs tapasztalatom,de álítólag a physiomax ilyen esetben sokat segíthet.
Válasz cimbike. #4346. hozzászólásáraUgyanez a miénk is csak a P sokkal rosszabb.
20 és 100 ppm között. Ha nem teszek rá 70-100 kg hatóanyag foszfort akkor van ahol kiveszik belőle a búza.
Válasz 4964 #4345. hozzászólásáraVan 2 nagy tablam, ami megkotottebb, de arrol meg nincs talajbizsgalatom.
Az elozoleg leirt talajok ph-i: 4,8- 6 kozott vannak, savanyuuuuuu. P-tartalom: 50-200. De atlag olyan 100 lehet, nem tul jo.
K: 280-600.
Válasz cimbike. #4344. hozzászólásáraHasonló kötöttségen vagyunk mi is, 70-es KA is van.
Ez egy átlag szám, úgy jön össze hogy valahol viszonylag normális de vannak olyan részek ahol 2x olyan kemény mint máshol.
A ph és a p-k ellátottság milyen nálatok?
Mi is lazítjuk vagy horsch terranozzuk az ilyen földet mert 55le/ekefej itt még bőven kevés lenne neki.
Válasz Netparaszt #4236. hozzászólásáraElég sok táblám van, a nehezebbek közül leírok 2-3 darabot:
1: 2005 óta 2x volt szántva, de akkor is csak kb a fele- fele. Egyébként az alapművelések: lazító(régebben sogema, manapság Fralaz, Simba Mono), carrier vagy centaur. 1-2x nagy zöldtömegű zöldtárgya belekeverve.
Ka: 54-61
humusz: 2,3-3,8 %
2:
Ka: 64
humusz: 3,1-3,3 %
2014-ben (a rendkívül jó kukoricás évben) kukoricával direktvetve. A kukorica szépen kisorolt, de ezek után nem ment 1-ről a 2-re. Mások már kitárcázták volna. Mi 2x meghúzattuk, jó mélyen. Majd 2x kapott műtrágyát. ezek után megindult. 70q lett a vége, máshol meg a 100-at vertük. De abban a jó kukoricás évben, más táblámon volt 15q-s direktvetett termés is.
Válasz Netparaszt #4342. hozzászólásáraA termesztés persze. Makói hosszú fajta ami a talajállapotról is adna visszajelzést. Itt 40 cm szántás az alapművelés hagyomànyosan. Ez a talajmegújítós téma pont a gyökér miatt kezdett érdekelni mert a lecserepesedés visszatérő gond volt. Az extra mély szántással lehet szerkezetes talajt felhozni.
Válasz Marti Miklós #4338. hozzászólására Ez mire jó? Termeszteni akarod a petrezselymet? Vagy mi a cél az indikátorral?
Válasz Égető László #4337. hozzászólására Ha nem dolgozod be a talajba, ajkor jó hatású talajtakarás. De humuszt csak élő növény fog hatékonyan növelni, a téli, csapadékban gazdagabb időszakban létfontosságú nálad a takarónövény.