Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR413.22 FtUSD397.3 FtCHF442.87 FtGBP497.76 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Pilátus #3728. hozzászólásáraAjánlom hogy olvasd át elölről a témát a hideg téli napokon, és akkor nem fogsz ilyet kérdezni, kb. 5* le lett már írva...
Válasz Pilátus #3728. hozzászólásáraAnnyival jobb, hogy ha terradigezel akkor egy sor alapművelés, meg minimum egy sor elmunkálás kell utána, idő üzemanyag gépkopás....
A direktvetőnél meg csak a vetőgép dolgozik illetve csak a vetés a munkafolyamat.
Viszont a direktvetés csak akkor működik ha rendszerben van az egész, magyarán ha te holnap direktvetsz majd szántol közben gruberezel majd megint direktvetsz az nemfog jól működni.
Olyan kerékösszeállítás kell a gépekre, hogy minden eszköz traki pótkocsi kombájn minden a sor közét tapossa és te mindig a sorokba vetsz ami így laza marad, mert mint írom nem taposódik továbbá az elővetemény erős gyökértömege elődrénezi a sorokat ami tavaszra kirohad és így tovább...
Szóval az ilyen direktvetéses technológiát kell összenézni a terradigessel, akkor lesz értékelhető az összehasonlítás
Melyek voltak ezek a nem "igazi" tízmilliós gépek?(Az ssd lazító pont az ami nem tetszik mert nem csinál semmit a terradighez képest és egyre több helyen ezzel váltják ki az ekéket.Valószínű hogy ez ellen a 30 évvel rendelkező szakik sem ellenkeznek.Nem tudom eldönteni hogy mitől lehet jobb egy folyamatosan dirrektvetéses terület egy minden évben terradigezett területtől??)
Válasz Tomszi #3726. hozzászólásáraEzzel a gépszerkesztéssel vitatkoznék.
Sokan vannak itt a fórumon is többszáz hektáros gazdák, akik saját fejlesztésbe fogtak, és lehet hogy több szezon lemegy mire véglegesre kiforrja magát, de akkor az olyan lesz, ami az adott körülményekre és célra pont megfelelő.
Csak gondolj bele, mondjuk egy talajművelési rendszer vetőgéppel együtt mennyibe kerül egy-egy komolyabb gyártónál?
Nálunk is megfordult nem egy tizenmilliós vas ami a végere kiderült, hogy mégsem az igazi.
Válasz 4964 #3722. hozzászólásáraGépet szerkeszteni nem a gazdálkodónak kell, apróságokat esetleg, de nem ilyen szinten.
Egyébként amit írsz azt feltalálták már, amerikában látni olyan videót amin az IH lazító kési előtt csoroszlyák vannak a kések vonalában, hogy ne szedje össze a kukoricaszárat (meg a más szárat se, de ugye a kukorica szára a legnehezebb dolog). Úgyszintén feltalálták már a lazítóval kombinált tápanyag-visszapótlást, folyékony műtrágya formájában pl. kis hazánkban is, Rába-Steiger tartállyal, tömlős szivattyúval, az IH lazító kései hátulján meg csövek mentek le.
Válasz Berente Antal #3710. hozzászólásáraMalackán aztán nem sok hús van A hízón vagy süldőn esetleg, de tudom mire gondolsz
Ha lesz kitől malacot venni, mert már anyadisznót is egyre kevesebbet tartanak, lassan.
Válasz Berente Antal #3710. hozzászólásáraMalackán aztán nem sok hús van A hízón vagy süldőn esetleg, de tudom mire gondolsz
Ha lesz kitől malacot venni, mert már anyadisznót is egyre kevesebbet tartanak, lassan.
Válasz Netparaszt #3698. hozzászólásáraSzinte minden után a tárcsa+lazítós módszert csinálom. Elég sok szokott lenni a mulcs ezért az első menetnél jobban szeretem a tárcsát a grubber helyett. Sekélyebben is megy és sokkal gyorsabb.
Utána meg úgy is lazítok egy ssd késes lazítóval ami szinte semmit nem forgat csak emel.
Jó módszer lenne egy ilyen lazító elé vágótárcsákat szerkeszteni, a kés szárakra meg alaptrágya kijuttató csoroszlyát és tartályt tenni + egy köztesnövény szórót. Így egy menettel meg lehetne oldani mindent. Évente kellene mondjuk 2x kémiai gyomszabályozás aztán annyi.
Így teljesen ötvözni lehetne a talajkímélő módszert a nyereség orientálttal.
Válasz Berente Antal #3710. hozzászólására Ezt a folyamatot látom én is, szép lassan ébrednek az emberek a zombilétból. A mi felelősségünk, hogy valóban minőséget kapjanak a pénzükért, ne spáros biora átcimkézett banánt, meg 900 forintért zacskózott alakort a vizes broyler mellett.
Válasz kun.mihaly85 #3707. hozzászólására Támadj
Én még ennél kultúráltabb fórumot nem láttam magyar myelven, példás a kollegák viselkedése
De mivel is sütötted meg magad?
Válasz colizoli #3709. hozzászólására Hát...ha parasztként éhen akarsz dögleni, akkor nagy a baj...inkább aggódjon az a 90% városi életmódú, akinél a tartalékot a zacskó liszt jelenti, ha nem nyit ki a teszkó.
Válasz Zonin #3712. hozzászólására A szármaradvány csak addig gond, míg nincs megfelő eszköz kezelni és nincs biológia, ami néhány hónap alatt mállasztja.
Megfelelően lezúzott, sekélyen bedolgozott, komposzttal oltott területen a nulladik évben sem várható gond.
Válasz kun.mihaly85 #3715. hozzászólásáraMar az első kaszálásnal sem lesz ott semmi, de ha megis simán lekaszálja, a második alkalomtol mar nem lesz ott semmi... Egy lucernat élete során kaszalsz 20-25 alkalommal...
Baja meg nem lesz, itt aki balazni akarja az frissen a kombájn utan is kaszálni szokta.
Válasz Berente Antal #3710. hozzászólásáraNálunk így volt a bontott csirkével. Lassú tendencia, rohadt lassú,de igaz minden hústermékben. Nincs benne -E egy darab sem. Ez a nem mindegy.
Egy ismerős szólt, hogy jó ez a forgatásnélküli művelés, de ha tavasszal lucernát szeretnék vetni kukorica után, akkor nem lesz-e ligetes a vetés/kelés a sok szármaradvány miatt?
Mit tudnátok erre válaszolni ill. művelést javasolni. Pl tárcsázás után mi jönne? (közepesen kötött talaj)
Előre is köszönöm!
Válasz colizoli #3709. hozzászólásáraLassan. Néhány éve tuti hülyének volt nézve mindenki ki nem a tecsóban vette a húst, mert ott a legolcsóbb. Most is vannak ilyenek, de azóta néhányan megkostolták a haver disznótorosát, netalán orjalevesét. Azóta elővették a használaton kívüli fagyasztót és a környékbeli faluban vesznek malackát vágni- és már azt is tudják kitől szabad( némelyek húsa finomabb) és kitől nem. Ez csak javulni fog, ugyanígy lesz a zöldséggel és minden mással is.
Jó termést gazdatársak! Friss hús vagyok a fórumon, de elég rég óta figyelemmel kísérem a beszélgetéseiteket, mint tanuló. Ami a legjobban érdekel, az a talajmegújító, viszont én egy másik irányból szeretném támadni a dolgot. Remélem ezen a fórumon lehet normálisan beszélgetni a többi gazdatársal mert egy másikban már elég keményen csalódtam és meg is sütöttem magam.
Válasz m.p.gy. #3702. hozzászólásáraLevanbaxva mitszámít ez a rendszer célja.......
Majd a milliárdnyi ködös tekintetű éberkómás zabálja a gyártósori guminokedlit, míg el nem patkol vlm titokzatos okból, szingliként, terméketlenül, gyerektelenül......... 1 OSZTÁLYÚ FOGYASZTÓKÉNT! qanyjukat
Még szerencse hogy ébred már a nép minőségibb fele a tudatra.......
Tegnap végignéztem ezt a videot.
Ha jól látom akkor a kukoricatarlóra simán kinyomják a keveréket, aztán hadd nőjön?
Szeptemberben vágják le az addig ok, de az eső mossa be, vagy mitől fog az elindulni?
Válasz Pilátus #3685. hozzászólására Hát, ha a sima daikon is megcsinálná a lazítást, akkor nem a TR-t kapkodnák a parasztok külhonban.
Aki feladja a forgatás nélkülit, az valamit rosszul csinált. Leírod a technológiájukat, pontosan megmondom, mit és hol hibáztak.
Kukoricánál már állományba kell vetni a takarónövényt vagy hidegtűrő fűfélét utána, de azt csak gyomirtani lehet tavasszal. Van még 3-4 féle egyéb lehetőség is későn lekerülőkkel, de én először a gabonafélék után javaslom a kezdést lefagyókkal, utána lehet haladó osztályba lépni, ha már elég tapasztalat gyűlt.
Válasz 4964 #3686. hozzászólására Külhonban elég sok hektáron használják a technológiát, fele áron is termelnek. Mao egy furcsán eltorzult gazdaság minden szempontból, ahol szégyellnie kell a jobb technológiát a talaj és környezetpusztító többség előtt.
Válasz 4964 #3686. hozzászólására Kukorica után ez a technológiád vagy gabona után is?
A vízfogyasztással kapcsolatban az előadásban vannak pontos mérések, nem igazolódik vízprobléma okszerű takarónövény használatnál.
Két esetben szokott probléma lenni a vízzel: egyik, ha egyből a lehordott szalmájú tarlóba vet valaki egy átlagosan aszályos nyár közepén. Akkor őszre művelhetetlenné szárítja a földet a növény. A másik, ha száraz tavasszal túl sokáig engedi a nem lefagyó vagy nem lefagyott növényt. A megoldás itt is az okszerűség. Jobb talajba és/vagy esős nyáron lehet takarónövényezni, ha van szármaradvány is. Tavasszal meg azonnal le kell ütni a növényt, mikor elkezdené szárítani a talajt. Így megmarad a víz és a tápanyag is.
Válasz kis Zombi #3692. hozzászólására Az időjárás miatt lehet, hogy érdemes lesz elővenni a B tervet és készülni a terminálásra. A legjobb időzítés az, mikor a virágzás csúcsán pusztul el a növény, akkor a legnagyobb a gyökéraktivitása és a N tartalma a szöveteinek. Utána leállítja a gyökérben a cukrászdát és a magban koncentrálja a tápanyagokat, szóval van igazság Milky meglátásában is.
Ha viszont túl korán leütjük és ebben a melegben elindul a lebomlása, nagyon korán úszik el a felgyűlt tápanyag is a tavasziak előtt.
Én várnék még vele, január eleji lefagyás még jó lehet.
Válasz Milking #3693. hozzászólásáraA "roller crimper" nevű szerkezetekkel nyomják le a rozst, és ha nem ér legalább derékig, az állomány hengereléskor, akkor nem pusztul ki. Legalábbis ezt vettem ki a fordítóprogram által lefordított szövegből.
" igy a tápanyagot "hozza fel" a termés kötéshez."
Pont az a lényeg, hogy a vízoldható tápanyagokat felvegye a takaró növény, ne tudjon lemosódni, ezáltal elveszni, és amikor tavasszal elbomlik, átadja azt a következő növénynek.
Válasz Dzotya #3688. hozzászólásáraSzerintem előnyösebb lenne ha virágzás előtt le zúzni,vagy legalább le hengerezni ,mert igy a tápanyagot "hozza fel" a termés kötéshez.
Ez csak az én gondolatom.
Válasz 4964 #3686. hozzászólásáraNagy cégeket nem mindig szabad alapul venni! Egy alkalmazottnak mások a szempontjai, mint egy igazi gazdának!
Neki fontosabb a havonta csipogo fizetés megtartása, minthogy spóroljon a cégnek bármin is! Ha egy nagy gep kereskedő "megmotivalja" olyan innovatív, hogy el sem hiszed! Ha viszont nem, akkor megy minden felsőbb utasítás vagy korábbi évek gyakorlata szerint, mert ha beüt a kaki akkor ő mossa kezeit, hiszen megcsinált mindent! De ha nem szánt es nem terem akkor 30 nyolcvanéves vén téeszmajom vele veszekszik, hogy miért nem kellett szántani, az volt a baj!
13-fok meleg,a méhek porozzák a mustárt.még 1-2 hét és lehet aratni.Amúgy a nagyobb olajretek gyökerén majdnem mindenhol van giliszta, a föld elég lazának tűnik,a kis fagy ami volt meg sem látszik rajta.Kíváncsi leszek tavasszal milyen képet mutat az állomány!
Válasz Pilátus #3685. hozzászólásáraKukorica után gabonát lehet vetni, gabona után már mehet a köztesnövény.
A hazai viszonyok között én jobbnak gondolom azt a módszert hogy sekélyen keverem a szecskázott szármaradványt és az alaptrágyákat. Utána kémiai tarlókezelést részesítem előnyben a műveléssel szemben. Alapművelésnek mélyen lazítok egy lezáró hengeres lazítóval, és magágykészítés nélkül vetek. Így magas a termésszint ezáltal több szervesanyag is jut vissza a talajba.
Lehet hogy nincs takarónövény de takarás az van meg vissza is van zárva a talaj. A takarónövényes módszernél én 2 fő gondot látok: a köztesek víz felhasználását és az esetleges gyomosodást. Ha létezne olyan takarónövény aminek szinte nulla a vízfelhasználása és a gyomot elnyomja a haszonnövényt meg táplálja akkor biztosan működne a módszer.
Nem vitatom hogy működik is csak nem mindegy hogy év végén mennyi egy vállalkozás eredménye.
Ha gazdaságodabb lenne ez a módszer mint az eddigi akkor a nagy cégek már rég ezt csinálnák.
Akkor mi ez a daikon retek meg a TR is áttöri az eketalpat??Sima daikon miért neeem jó?Egy direktvetős vagy stripes céget sem láttam hogy vetegetnének ilyent és ők pld miért nem? Itt Baranyában egy 4000hektáros cég most adta fel a forgatás nélkülit mert előveték az ekéket illl potosabban vetek újakat mert amikor átáltak az volt az első hogy el is adták az ekéket. Miért nincs olyan növény amit most ilyen későn kelőknek mint én lehetne vetegetni? Kukorica után pld akkor szinte semmit nem lehet csinálni mert az kb oktober közepe mire szóba jöhetne mindenkinél
Válasz decsi #3664. hozzászólására Nem csoda, mert hasonló család, kicsinek egyformák a fehérretekkel is. A TR a daikon retek vonalról jött, abból szelektálgatták a kívánt céloknak megfelelő fajtát.
A különbség majd a tömörödött rétegnél jön ki, ahol az olajretek szétágazik, a TR meg megy lefelé.
Egyébként tényleg finom, nem csoda, hogy imádják az állatok is.
Válasz decsi #3678. hozzászólására Ha ilyen laza és élő a talajod, mi indokolja a talajmunkát? Ameddig könnyen ásod, addig a növény gyökere is könnyedén megy le.
Így a fényképen mondjuk ez még nem az aprómorzsásodó szerkezet, de nagyon jó alapnak néz ki, hogy kialakuljon benne, ha keveset túrod.
15323 hozzászólás
Válasz Dns8 #3730. hozzászólásáraSokat TerraDigeztem az idén ha nem terem annyit mint a szántott elég nyűgös leszek.
Válasz Pilátus #3728. hozzászólásáraAjánlom hogy olvasd át elölről a témát a hideg téli napokon, és akkor nem fogsz ilyet kérdezni, kb. 5* le lett már írva...
Válasz Pilátus #3728. hozzászólásáraAnnyival jobb, hogy ha terradigezel akkor egy sor alapművelés, meg minimum egy sor elmunkálás kell utána, idő üzemanyag gépkopás....
A direktvetőnél meg csak a vetőgép dolgozik illetve csak a vetés a munkafolyamat.
Viszont a direktvetés csak akkor működik ha rendszerben van az egész, magyarán ha te holnap direktvetsz majd szántol közben gruberezel majd megint direktvetsz az nemfog jól működni.
Olyan kerékösszeállítás kell a gépekre, hogy minden eszköz traki pótkocsi kombájn minden a sor közét tapossa és te mindig a sorokba vetsz ami így laza marad, mert mint írom nem taposódik továbbá az elővetemény erős gyökértömege elődrénezi a sorokat ami tavaszra kirohad és így tovább...
Szóval az ilyen direktvetéses technológiát kell összenézni a terradigessel, akkor lesz értékelhető az összehasonlítás
Válasz *** HM *** #3729. hozzászólásáraMiért ne lenne?
Válasz Pilátus #3728. hozzászólásáraDig után nukuhumusz vágod manusz?
Melyek voltak ezek a nem "igazi" tízmilliós gépek?(Az ssd lazító pont az ami nem tetszik mert nem csinál semmit a terradighez képest és egyre több helyen ezzel váltják ki az ekéket.Valószínű hogy ez ellen a 30 évvel rendelkező szakik sem ellenkeznek.Nem tudom eldönteni hogy mitől lehet jobb egy folyamatosan dirrektvetéses terület egy minden évben terradigezett területtől??)
Válasz Tomszi #3726. hozzászólásáraEzzel a gépszerkesztéssel vitatkoznék.
Sokan vannak itt a fórumon is többszáz hektáros gazdák, akik saját fejlesztésbe fogtak, és lehet hogy több szezon lemegy mire véglegesre kiforrja magát, de akkor az olyan lesz, ami az adott körülményekre és célra pont megfelelő.
Csak gondolj bele, mondjuk egy talajművelési rendszer vetőgéppel együtt mennyibe kerül egy-egy komolyabb gyártónál?
Nálunk is megfordult nem egy tizenmilliós vas ami a végere kiderült, hogy mégsem az igazi.
Válasz 4964 #3722. hozzászólásáraGépet szerkeszteni nem a gazdálkodónak kell, apróságokat esetleg, de nem ilyen szinten.
Egyébként amit írsz azt feltalálták már, amerikában látni olyan videót amin az IH lazító kési előtt csoroszlyák vannak a kések vonalában, hogy ne szedje össze a kukoricaszárat (meg a más szárat se, de ugye a kukorica szára a legnehezebb dolog). Úgyszintén feltalálták már a lazítóval kombinált tápanyag-visszapótlást, folyékony műtrágya formájában pl. kis hazánkban is, Rába-Steiger tartállyal, tömlős szivattyúval, az IH lazító kései hátulján meg csövek mentek le.
Válasz colizoli #3709. hozzászólásáraAzért nem kell túlozni az éhen dögléssel.
Válasz Berente Antal #3710. hozzászólásáraMalackán aztán nem sok hús van
A hízón vagy süldőn esetleg, de tudom mire gondolsz 
Ha lesz kitől malacot venni, mert már anyadisznót is egyre kevesebbet tartanak, lassan.
Válasz Berente Antal #3710. hozzászólásáraMalackán aztán nem sok hús van
A hízón vagy süldőn esetleg, de tudom mire gondolsz 
Ha lesz kitől malacot venni, mert már anyadisznót is egyre kevesebbet tartanak, lassan.
Válasz Netparaszt #3698. hozzászólásáraSzinte minden után a tárcsa+lazítós módszert csinálom. Elég sok szokott lenni a mulcs ezért az első menetnél jobban szeretem a tárcsát a grubber helyett. Sekélyebben is megy és sokkal gyorsabb.
Utána meg úgy is lazítok egy ssd késes lazítóval ami szinte semmit nem forgat csak emel.
Jó módszer lenne egy ilyen lazító elé vágótárcsákat szerkeszteni, a kés szárakra meg alaptrágya kijuttató csoroszlyát és tartályt tenni + egy köztesnövény szórót. Így egy menettel meg lehetne oldani mindent. Évente kellene mondjuk 2x kémiai gyomszabályozás aztán annyi.
Így teljesen ötvözni lehetne a talajkímélő módszert a nyereség orientálttal.
Válasz *** HM *** #3706. hozzászólásáraJó, hogy mondod, még mindig nem szedtem le a dűlőút oldalát. Aszalva a legjobb
Válasz Berente Antal #3710. hozzászólására Ezt a folyamatot látom én is, szép lassan ébrednek az emberek a zombilétból. A mi felelősségünk, hogy valóban minőséget kapjanak a pénzükért, ne spáros biora átcimkézett banánt, meg 900 forintért zacskózott alakort a vizes broyler mellett.
Válasz kun.mihaly85 #3707. hozzászólására Támadj
Én még ennél kultúráltabb fórumot nem láttam magyar myelven, példás a kollegák viselkedése
De mivel is sütötted meg magad?
Válasz colizoli #3709. hozzászólására Hát...ha parasztként éhen akarsz dögleni, akkor nagy a baj...inkább aggódjon az a 90% városi életmódú, akinél a tartalékot a zacskó liszt jelenti, ha nem nyit ki a teszkó.
Válasz Zonin #3712. hozzászólására A szármaradvány csak addig gond, míg nincs megfelő eszköz kezelni és nincs biológia, ami néhány hónap alatt mállasztja.
Megfelelően lezúzott, sekélyen bedolgozott, komposzttal oltott területen a nulladik évben sem várható gond.
Válasz kun.mihaly85 #3715. hozzászólásáraMar az első kaszálásnal sem lesz ott semmi, de ha megis simán lekaszálja, a második alkalomtol mar nem lesz ott semmi... Egy lucernat élete során kaszalsz 20-25 alkalommal...
Baja meg nem lesz, itt aki balazni akarja az frissen a kombájn utan is kaszálni szokta.
Válasz *** HM *** #3711. hozzászólásáraMit csinál a milyen kasza, ha ott lesz a csutkaszár? A lucerna kikel szépen, de?
Válasz Berente Antal #3710. hozzászólásáraNálunk így volt a bontott csirkével. Lassú tendencia, rohadt lassú,de igaz minden hústermékben. Nincs benne -E egy darab sem. Ez a nem mindegy.
Válasz colizoli #3709. hozzászólásáraTény, hogy eladásra támaszkodni nem szabad!
Üdv Mindenkinek!
Egy ismerős szólt, hogy jó ez a forgatásnélküli művelés, de ha tavasszal lucernát szeretnék vetni kukorica után, akkor nem lesz-e ligetes a vetés/kelés a sok szármaradvány miatt?
Mit tudnátok erre válaszolni ill. művelést javasolni. Pl tárcsázás után mi jönne? (közepesen kötött talaj)
Előre is köszönöm!
Válasz colizoli #3709. hozzászólásáraTe miért döglesz éhen?
Van földed, tudsz termelni, nevelni magadra ...
Nehogymá éhandögöljünk pont mi.
Válasz colizoli #3709. hozzászólásáraLassan. Néhány éve tuti hülyének volt nézve mindenki ki nem a tecsóban vette a húst, mert ott a legolcsóbb. Most is vannak ilyenek, de azóta néhányan megkostolták a haver disznótorosát, netalán orjalevesét. Azóta elővették a használaton kívüli fagyasztót és a környékbeli faluban vesznek malackát vágni- és már azt is tudják kitől szabad( némelyek húsa finomabb) és kitől nem. Ez csak javulni fog, ugyanígy lesz a zöldséggel és minden mással is.
Válasz *** HM *** #3704. hozzászólásáraDe elég lassan ébred, addig mi éhen döglünk.
Válasz kun.mihaly85 #3707. hozzászólásáraSzia, amint látod itt sokan tanulók vagyunk. Kérdezz nyugodtan, abból nem lesz baj.
aki tud, vagy tudni véli reagál.
Jó termést gazdatársak! Friss hús vagyok a fórumon, de elég rég óta figyelemmel kísérem a beszélgetéseiteket, mint tanuló. Ami a legjobban érdekel, az a talajmegújító, viszont én egy másik irányból szeretném támadni a dolgot. Remélem ezen a fórumon lehet normálisan beszélgetni a többi gazdatársal mert egy másikban már elég keményen csalódtam és meg is sütöttem magam.
Válasz Netparaszt #3705. hozzászólásáraNem, ez a napi 1L kökénypálcsi jótékony tudatraébresztő mellékhatása........... igyá Te is bőséggel
Válasz *** HM *** #3704. hozzászólására A mindenit, piros tabletta osztás volt a söntésben?
Válasz m.p.gy. #3702. hozzászólásáraLevanbaxva mitszámít ez a rendszer célja.......
qanyjukat
Majd a milliárdnyi ködös tekintetű éberkómás zabálja a gyártósori guminokedlit, míg el nem patkol vlm titokzatos okból, szingliként, terméketlenül, gyerektelenül......... 1 OSZTÁLYÚ FOGYASZTÓKÉNT!
Még szerencse hogy ébred már a nép minőségibb fele a tudatra.......
Under cover
Tegnap végignéztem ezt a videot.
Ha jól látom akkor a kukoricatarlóra simán kinyomják a keveréket, aztán hadd nőjön?
Szeptemberben vágják le az addig ok, de az eső mossa be, vagy mitől fog az elindulni?
KLIKK
Válasz Pilátus #3685. hozzászólására Hát, ha a sima daikon is megcsinálná a lazítást, akkor nem a TR-t kapkodnák a parasztok külhonban.
Aki feladja a forgatás nélkülit, az valamit rosszul csinált. Leírod a technológiájukat, pontosan megmondom, mit és hol hibáztak.
Kukoricánál már állományba kell vetni a takarónövényt vagy hidegtűrő fűfélét utána, de azt csak gyomirtani lehet tavasszal. Van még 3-4 féle egyéb lehetőség is későn lekerülőkkel, de én először a gabonafélék után javaslom a kezdést lefagyókkal, utána lehet haladó osztályba lépni, ha már elég tapasztalat gyűlt.
Válasz Dzotya #3688. hozzászólására Ott nyüzsögnek a gillerek a gyökerek cukrászdájában felszaporodott paránylényeken.
Ez nagyon jó jel.
Válasz 4964 #3686. hozzászólására Külhonban elég sok hektáron használják a technológiát, fele áron is termelnek. Mao egy furcsán eltorzult gazdaság minden szempontból, ahol szégyellnie kell a jobb technológiát a talaj és környezetpusztító többség előtt.
Válasz 4964 #3686. hozzászólására Kukorica után ez a technológiád vagy gabona után is?
A vízfogyasztással kapcsolatban az előadásban vannak pontos mérések, nem igazolódik vízprobléma okszerű takarónövény használatnál.
Két esetben szokott probléma lenni a vízzel: egyik, ha egyből a lehordott szalmájú tarlóba vet valaki egy átlagosan aszályos nyár közepén. Akkor őszre művelhetetlenné szárítja a földet a növény. A másik, ha száraz tavasszal túl sokáig engedi a nem lefagyó vagy nem lefagyott növényt. A megoldás itt is az okszerűség. Jobb talajba és/vagy esős nyáron lehet takarónövényezni, ha van szármaradvány is. Tavasszal meg azonnal le kell ütni a növényt, mikor elkezdené szárítani a talajt. Így megmarad a víz és a tápanyag is.
Válasz Netparaszt #3696. hozzászólására Bocs, Milking.
Válasz kis Zombi #3692. hozzászólására Az időjárás miatt lehet, hogy érdemes lesz elővenni a B tervet és készülni a terminálásra. A legjobb időzítés az, mikor a virágzás csúcsán pusztul el a növény, akkor a legnagyobb a gyökéraktivitása és a N tartalma a szöveteinek. Utána leállítja a gyökérben a cukrászdát és a magban koncentrálja a tápanyagokat, szóval van igazság Milky meglátásában is.
Ha viszont túl korán leütjük és ebben a melegben elindul a lebomlása, nagyon korán úszik el a felgyűlt tápanyag is a tavasziak előtt.
Én várnék még vele, január eleji lefagyás még jó lehet.
Válasz kis Zombi #3694. hozzászólására Tejes éréskor a legbiztosabb a rozs fektetése, akkor már nem hoz újra kalászt.
Válasz Milking #3693. hozzászólásáraA "roller crimper" nevű szerkezetekkel nyomják le a rozst, és ha nem ér legalább derékig, az állomány hengereléskor, akkor nem pusztul ki. Legalábbis ezt vettem ki a fordítóprogram által lefordított szövegből.
Válasz kis Zombi #3692. hozzászólásáraLehet igazságod , a rozst is bőven kalászban szokták "el fektetni".
Válasz Milking #3691. hozzászólásáraNem gondolnám, hogy csíraképes magot tudna hozni így télen.
" igy a tápanyagot "hozza fel" a termés kötéshez."
Pont az a lényeg, hogy a vízoldható tápanyagokat felvegye a takaró növény, ne tudjon lemosódni, ezáltal elveszni, és amikor tavasszal elbomlik, átadja azt a következő növénynek.
Válasz Dzotya #3688. hozzászólásáraSzerintem előnyösebb lenne ha virágzás előtt le zúzni,vagy legalább le hengerezni ,mert igy a tápanyagot "hozza fel" a termés kötéshez.
Ez csak az én gondolatom.
Válasz 4964 #3686. hozzászólásáraNagy cégeket nem mindig szabad alapul venni! Egy alkalmazottnak mások a szempontjai, mint egy igazi gazdának!
Neki fontosabb a havonta csipogo fizetés megtartása, minthogy spóroljon a cégnek bármin is! Ha egy nagy gep kereskedő "megmotivalja" olyan innovatív, hogy el sem hiszed! Ha viszont nem, akkor megy minden felsőbb utasítás vagy korábbi évek gyakorlata szerint, mert ha beüt a kaki akkor ő mossa kezeit, hiszen megcsinált mindent! De ha nem szánt es nem terem akkor 30 nyolcvanéves vén téeszmajom vele veszekszik, hogy miért nem kellett szántani, az volt a baj!
Válasz Pilátus #3685. hozzászólásáraKukorica után gabonát lehet vetni, gabona után már mehet a köztesnövény.
A hazai viszonyok között én jobbnak gondolom azt a módszert hogy sekélyen keverem a szecskázott szármaradványt és az alaptrágyákat. Utána kémiai tarlókezelést részesítem előnyben a műveléssel szemben. Alapművelésnek mélyen lazítok egy lezáró hengeres lazítóval, és magágykészítés nélkül vetek. Így magas a termésszint ezáltal több szervesanyag is jut vissza a talajba.
Lehet hogy nincs takarónövény de takarás az van meg vissza is van zárva a talaj. A takarónövényes módszernél én 2 fő gondot látok: a köztesek víz felhasználását és az esetleges gyomosodást. Ha létezne olyan takarónövény aminek szinte nulla a vízfelhasználása és a gyomot elnyomja a haszonnövényt meg táplálja akkor biztosan működne a módszer.
Nem vitatom hogy működik is csak nem mindegy hogy év végén mennyi egy vállalkozás eredménye.
Ha gazdaságodabb lenne ez a módszer mint az eddigi akkor a nagy cégek már rég ezt csinálnák.
Akkor mi ez a daikon retek meg a TR is áttöri az eketalpat??Sima daikon miért neeem jó?Egy direktvetős vagy stripes céget sem láttam hogy vetegetnének ilyent és ők pld miért nem? Itt Baranyában egy 4000hektáros cég most adta fel a forgatás nélkülit mert előveték az ekéket illl potosabban vetek újakat mert amikor átáltak az volt az első hogy el is adták az ekéket. Miért nincs olyan növény amit most ilyen későn kelőknek mint én lehetne vetegetni? Kukorica után pld akkor szinte semmit nem lehet csinálni mert az kb oktober közepe mire szóba jöhetne mindenkinél
Válasz decsi #3664. hozzászólására Nem csoda, mert hasonló család, kicsinek egyformák a fehérretekkel is. A TR a daikon retek vonalról jött, abból szelektálgatták a kívánt céloknak megfelelő fajtát.
A különbség majd a tömörödött rétegnél jön ki, ahol az olajretek szétágazik, a TR meg megy lefelé.
Egyébként tényleg finom, nem csoda, hogy imádják az állatok is.
Válasz endypapa #3681. hozzászólására Fajtafüggő.
Válasz decsi #3678. hozzászólására Ha ilyen laza és élő a talajod, mi indokolja a talajmunkát? Ameddig könnyen ásod, addig a növény gyökere is könnyedén megy le.
Így a fényképen mondjuk ez még nem az aprómorzsásodó szerkezet, de nagyon jó alapnak néz ki, hogy kialakuljon benne, ha keveset túrod.