Válasz Pilátus #3548. hozzászólására Egyébként minél több a takarásod, annál kisebb lesz a parlagfűnyomás. Ha a vetőgéped engedi, a talajmunkáknál próbáld meg a legtöbb mulcsot a felszínen tartani.
Válasz colizoli #3552. hozzászólására Egy menetben, 200 kiló körül volt, de ezt ne vedd szentírásnak. Majd szépen kitapasztalom, mi a legjobb vetési ráta a gabonából és a takarónövényekből, ez csak egy kísérlet volt.
Válasz Pilátus #3548. hozzászólására Csak lazíts vagy grubberezz rajta egyet a nedvességtől függően és ha van lehetőséged szórj rá komposztot vagy Bacteriosolt.
Ha nem bírja a gép húzni a grubbert sem, akkor viszont marad a szántás. A letaposott föld magától nem fog számottevően fellazulni tavaszra.
Gyomod lesz bőven, készülj rá.
Nálam így megy a télbe a kukorica, ahol már nem tudtam semmit vetni.
Válasz Mf-es #3545. hozzászólására A művelési nedvességnél volna praktikus mérni.
Amikor például a fekete homokban 25-30 cm körül van a tömörödés mélységhatára, mikor érdemes művelni, ugyanezen földben lemegy 120 cm-re is a szonda, mikor beázik 10 mm-el.
Amikor kiszárad, szinte semelyik földbe nem nyomható le a szonda, a nagyon jó biológiai állapotban lévő talajok kivételével. Ott a pórustér folyamatos egészen extrém mélységig, de ilyet kétlem, hogy lehetne találni Maon.
Válasz Pilátus #3548. hozzászólásáraKezdetnek,az eke helyett használj grúbert.Még a fagyon meg lehet csinálni.Tavasszal,állományba,egy rendes gyomirtást.
Köszönöm és tényleg szép.AKKOR MOST MIT CSINÁLJAK? Szója földek és napra földek(milliméterekre" zúzva a kombájnnal és a felszínen is) vannak most amik szántás? elött állnak... és a cél tavaszi vetés lehetőleg magágy készítés nélkül(vetőgép van bőven és nincs akadály elöttük) amit jó lenne megspékelni azzal hogy vetéskor vagy rá max öt napra totál(és ilyenkor ha kell sárban is mert ezt nem lehet halogatni ha így centizik valaki) DE A Legnagyobb baj az hogy május 15 elött nem jönn ki pld a parlagfűnek a java vetni viszont áprilisban csak el kellene(erről a problémáról már írtatok alább) és ez a szituáció a Horsch tigerezet vagy terradigges(Disel Tibinél majd Kühne KTL )területnél is hogy folyamatosan ömlik a gaz(szerintem egy három négy évig biztosan) de későn!
Válasz otis #3544. hozzászólására Ez az, amit csak takarónövényesek látnak, hogy a szántott hantok jéggé vannak fagyva, miközben a takarónövényesben vígan zajlanak a biológiai folyamatok és ezek a folyamatok melegebben tartják a talajt. Nem mellesleg a folyamatok során morzsásodik a sokkal tovább aktív maradó a talaj.
Válasz Mf-es #3545. hozzászólásáraA művelési nedvesség az ami meghatározza. Nyilván beton keményre száradt talajon, amibe semmi nem kap bele, a szondát sem tudom lenyomni. De azért ennél a nedvességtartománynál is van az a tömör réteg, aminél inkább elhajlik a pálca, mintsem át tudnám szúrni.
Ez a szonda le nyomogatás,engem foglalkoztat rendesen.Ha nedves a föld,bármilyen eketalpon át lehet tolni.Szóval,valami talajnedvesség függvényében kellene mérni.
Válasz Pilátus #3543. hozzászólásáraSőt, egy idő után már nagyon tárcsázgatni sem kell!
Nekem idén a szembe szomszédomhoz képest 15%-kal lett több kukoricám úgy, hogy tavasszal csak egy 15 cm-es grúberozást kapott. Idén már erre sem lesz szükség, mert a zöld növényi takarás még most is élő gyökérzetet biztosít!:
Nem mellékesen jegyezném meg, hogy a szondát a gyökerek nyomán már most le tudom szúrni kb 45-50 cm-re úgy, hogy aratás után szintén nem történt semmilyen féle mélyművelés, csak egy sekély grúberozás. A giliszták élnek és virulnak, a reggeli -6 fokban a talaj egyáltalán nem volt átfagyva.
Ugye most nem azt akarjátok mondani hogy az aki csak 10-15 centire tárcsázgatja a földjeit ősszel és ugy hagyja tavaszig annak a termés szintje 95 százalékban megközelíti a szántottat??
Válasz Netparaszt #3509. hozzászólásáraMi a terv az alexandriai here után? Milyen technológia, milyen növény? A búzának nem túl korai a szeptember közepi vetés?
Válasz Netparaszt #3530. hozzászólásáraTavaszi aszályos időszakban,alapjábavéve saját magamat szpttam le hogy ősszel a téglagyári agyagot szántottam.. Dehát,megoldás meg gép hiányában ez volt célszerű. Egy éve nem raktam föl az ekét. Szerintem ez így is marad. Jelenleg a zöldtrágyás lazított,meg a kukoricaszecskázott lazított földje jobban hasonlít valami magágykészítési területnek,mint tavasszal a fagytol omlós 5centi agyag,ami alul beton tömör,pedig,még alul vizes is. télen csak átfolyik a szántáshantokon a víz,a föld végén mintha szőnyeg alol folyna. Szántás meg nem puhul. Jött a víz és ment a víz. Van némi mustár,meg kuku szár maradvány a talajon,deszerintm a kombinátor megbirkózik vele,azt mehet a vetés. Se simító,se borona,lényegében ha a vetőgép csak sima tárcsás lenne,mehetne a földre. Szerintem mindenképpen előnyös nem forgatni,még ha a föld egy alkalomtól nem isjavul. Csak a pénztárca meg a gép nem erölködik. akkormeg már haszon van.
Válasz Netparaszt #3496. hozzászólásáraHálás köszönet amiért kimozdítottál a bizonytalanságból. Akkor most nem piszkálom, majd tavasszal. Bár az ásóvilla kicsit lassabb lesz mint a Robi, de nem baj. Ha nem haragszol képet majd néhány nap múlva csinálok, most nincs kint semmi dolgom.
Volna még egy kérdésem. Lefagyást követően megszórhatom-e érett vegyes trágyával (ló, marha, baromfi, nyúl együtt)?
Válasz Netparaszt #3534. hozzászólásáraIgazabol nem novenyre gondolok, hanem ami javitana a talajt. Lenyegeben a bekeveresen kivul mast nem lehet tenni osszel a kukoricaszarral, esetleg megtamogatni a bontast egy kis nitrogenel... Ami hatasat nem tudom, mivel igyekszunk sorarpat termelni, igy sosem kapott meg osszel mutragyat.
Eddig minden evben szantva lett, amit szeretnek elhagyni.
Le kene premetezni valami szarbonto bacival?
Válasz 4964 #3532. hozzászólására Agrloteenager kollega évek óta maximum 5-10 cm közé keveri a szármaradványt rövidtárcsával, kiváló talaja lett a vakolóhomokból ls stabil hozamai.
Ez a technológia is működhet, de egyértelműen sekély bedolgozással és visszazárással.
A lebontó folyamatok hatékonyabban működne nedves közegben, a talajjal sekélyen bekeverve egyszerre van meg a levegős és nedves közeg is.
Mindkét technológia működőképes lehet.
Mi kezdők akkor tudnánk igazán tanulni, ha a tapasztaltak megosztanák milyen földön mi jött be nekik és hogyan csinálják a továbbiakban.
mert ugye aki tudja csinálja, akinek köze nincs hozzá az oktatja. Én mint pedagógus, (volt KRESZ oktató) mondhatok ilyet. (nem tűnik akkora sértésnek).
Válasz Bigiboy77 #3531. hozzászólására Olyan növényre gondolsz ami egyszerre csírázik 5 C alatt, zöldtömeget hoz és ki is fagy...hát ilyen életcikluső növény nincs.
Kukorica köztes vetés szokott lenni, mondjuk egy címerezőre szerelt szóróval aprómagot szórni az állomonyba, ami szerencsés esetben megnő, de ehhez esős nyár kell. Utána hidegtűrő fűfélék jöhetnek szóba, de azokat valahogy el kell pusztítani tavaszra, hacsak valaki nem a pasture croppingot próbálná ki, nyáron gyorsan lesárguló fűbe vetve a kukoricát.
Tavaszi TR semmit nem mutat, az csak nyár végi vetéssel jó.
Válasz .Feco. #3526. hozzászólásáraA tapasztalatok mást mutatnak.
7 éve van meg ez a vetőgép és azóta így csináljuk.
Tavaly 7,5 és 10 tonna között voltak a búzáink.
Ha bekeverem a szárt a felső rétegbe akkor a felső 10 centiből lehet hogy elvonja a nitrogént de mikor a búzának kell a nitrogén akkor annak a gyökere már lehet 1 méteren van.
30 kiló n-t szoktunk tenni a magágyba is.
Tavaszra jóformán alig marad szármaradvány a gyökerek között, miközben egy leszántott anyag még év után is jön elő.
Leszántva sokkal több vizet elvesz a bomlás mint kissé bekeverve. Pont akkorra fogy el a víz a talajból mikor felmelegszik a föld és beindulna a vegetáció. A bomlás is akkor indul meg mikor meleg a föld nem amikor fagyos.
A kukoricának és a búzának 2 közös betegsége van.Az egyik a lisztharmat a másik a fuzárium.
Egyik ellen sem túl bonyolult és drága védekezni. A rozsda például nem igazán jellemző az ilyen vetéseknél.
Tetszenek a kepek Netparaszt! De mit tegyek, ha kukorica utan arpat szeretnek vetni.
mi legyen a takaronoveny ami megnol es kifagy kukorica aratas utan.
Gondolom vetni kene koze valamit, ami takarna nyaron a nagy hosegekben... aztan meg kifagyna telen. Ja es a kombajn kereknyomait is lazitana... hogy viselkedik a tillage radisch amit tavaszal vetnenk?
Válasz Richard. #3529. hozzászólására Először legyen olyan talajod, amely képes a csapadék megtartására, utána már jobban menni fog az ötletek megvalósítása.
Az aszályos periódusokat azonban figyelembe kell venni mindenképp az ötletelésnél.
Válasz .Feco. #3527. hozzászólásáraHát igen,ez az,igazad van! Elgondolkodtató,tavaszi mindenképp kockázatos. Több évet alapulvéve csoda volt,hogy egyáltalán a vetett mag kikelt,viznélkül el sem bokrosodott,a gyomok is később jöttek,így meg a here is csak sinylene,vagy kelés után elszáradna. mire a föld elbírja a gépet,arra éget a nap, kelés után minimum másfél hónapig csak pára van,ebből meg nem lesz fejlődés.
Jól néz ki képeken az a herére révetjük a kukoricát....kérdés,hogy a mi klímánkon működne e a dolog? Évekig termeltem bíborherét vetőmagnak.Szárazabb tavaszon,április végén,május elején már kókadozni szokott (homokos területen),alóla kétlem,hogy a kukorica kitudna kelni.
Válasz Richard. #3522. hozzászólásáraszámolgass! Ha tavasszal elveted a herét még ha hamar kitavaszodik, akkor is lesz március. A kukorica vetését esetleg el lehet húzni április 20-25-ig, de tovább már nem igazán. Ha semmilyen gyomod nem kel akkor is legkésőbb május végén gyomirtanod kell!
Ez legfeljebb 2 hónap amíg a here él, de ebbe bele kell számolni az elhúzódó kelését is, kezdeti fejlődést, intenzív növekedést, amikor leginkább fel is használja a megkötött nitrogént!
Tegyük fel lesz május elejére valami értelmes állományod. Szerinted a 3-4 leveles kukorica mennyi tápanyagot vesz felt? 2-5-10 kg-ot? még ezt sem feltételezném! sem gyökere nincs, amin keresztül felvegye, sem pedig szüksége nincs rá!
És akkor még gondolj bele, hogy egy hagyományos lucerna hogy gyomosodik tavaszi telepítésnél? akkor a lassabban fekvő, sokkal életképtelenebb here mit fog csinálni?
Válasz 4964 #3521. hozzászólásárahát szerintem meg nem! Minél sekélyebben kevered be annál inkbb jelentkezik, mert annál koncentráltabban van a talajban szármaradvány!
Épp ezért szántanak sokan, mert lefordítja a csutkát 30 cm-re, és mire a gyökerek oda leérnek addigra már bomlik a legnagyobb része, és kevésbé érződik a pentozán hatás! Ha sekélyen keversz be nagy szártömeget ez fokozottan jelentkezik, és ha ezután nagyon rövid időn belül vetsz akkor azal is számolni kell, hogy a mag körül is lehetnek szármaradványok, sőt akár a megfelelő mag-talaj kapcsolat kialakítása is kétségessé válhat. És akkor arról nem s beszéltünk, hogy ha gombatelepek vagy szaporítóképletek vannak a száron az a csíranövényt is bánthatja!
A direktvetés előnye pontosan abban áll, hogy a szármaradvány a felszínen marad, nincs nitrogénelvonás, nincs vízelvonás, a vetőmag tiszta talajba kerül és nem mulcsba! Ha a talajállapot megfelelő akkor a vetőmag konkrétan jobb körülmények közé kerül mint aki szánt majd rengeteg lépésben elmunkál, mert a direktvetett ugyanolyan tiszta talaj lesz, de ráadául ülepedett, érett, aktívan működő folyamatokkal ellátott élő talaj lesz!
Válasz Netparaszt #3513. hozzászólásáraKöszönöm! Jó,de nem "csak "takarónövényes vetésre gondolok,mert az már nagyon előrehaladott állapot,hanem kis mmennyiségű műtrágya,pl herével vetve őszi,meg tavaszi búza. Ezek alapján,ha a here tavasszal láthatóan jól fejlődik,akkor,a gyomírtás hanyagolható? Kissebb gyomosodást visszaszorítana? Ezt meg lehet kockáztatni? Persze utólag is lehet fújni,de akkor odaveszik a here is. Viszont,az meg ha oda lesz,akkor is adhat némi tápanyagot. csak az őszi gabonával vettett,meg a tavaszival vetett herefélék fejlődése mennyire gyors a gyomokhoz képest,ez még kérdés. Esővel,vagy az nélkül..
Válasz .Feco. #3506. hozzászólásáraHa sekélyen, részben keverem be a szármaradványt akkor az általad említett káros hatások nem jellemzőek. Próbáltam a direktvetést is kukorica után búza esetén. Kb 20%-al kisebb hozam a tárcsázotthoz képest. Nem a tőszám volt kisebb hanem a kalászok mérete.
Válasz emcett #3518. hozzászólására Ez nem direktvetés volt, mélylazított, tárcsázott földbe ment, vetőgép technológiája így irreleváns.
De ugyanez a technológia mehet direktbe is, amikor megfelelő a talaj.
Válasz 4964 #3504. hozzászólására Amíg a felszínen marad a szármaradvány, semmilyen szempontból nem fogja zavarni a következő növényt, amennyiben a vetőgép képes beletenni a magot a talajba. Aprómagvaknál azért oda kell figyelni az esetleges allelopatikus hatásra, a rozs is képes csírázást gátolni.
Láttam már teljes fejlettségű, 3-4 méter magas szudánit lezúzni, majd belevetni a vastag paplanba. Gyönyörűen jött a következő növény a tárcsa vágta réseken át.
Ha be lett volna keverve a zúzalék, sem a vetés nem lett volna egyenletes, sem a tápanyag nem lett volna elég, mert a nitrogént lekötötte volna a jelentős mennyiségű anyag lebontása.
Válasz emcett #3511. hozzászólására Ezen a képen jobban látni a búzát is a takarónövények romjai alatt.
Tudom, ez abszolút elképzelhetetlennek tűnik, de mindegyik kép ugyanazon a területen készült, egy szezonban.
Van még mit finomítani a technológián, de már az első évben is megfelelő hozamom volt így.
Válasz Richard. #3502. hozzászólására Mellékeltem egy ciklust. Nem volt gyomirtva, de nem látsz gyomot a búzában.
A jól kötő here életében is folyamatosan adja le a nitrogént, nemcsak pusztulása után.
A búza legfontosabb fejlődési időszakában azonban a takarónövényekben tárolt tápanyagokat veszi fel, nyár elején kap csak a herétől.
Az alexandriai korábban fejezi be az életét, mint a búza, aratáskor ez biztosítja az ingyen vetőmagot az újravetéshez, amit a szárzúzós kombájn csinál meg.
Válasz Németh Sándor_36418 #3501. hozzászólásáraA videón a fehérherét szerintem ősszel telepítették és állományba vetették a kukoricát. A videó francia volt, ezért figyelembe kell venni, hogy esetleg jóval csapadékosabb régióban készült a film.
A fehérhere nem nyomja el a kukoricát a kúszó jellege miatt, de a filmen is látható, hogy vetéskor egy törőhengerrel lezúzzák az állományt, így adva előnyt a kukoricának.
Ha kukoricában gondolkozol, az előző szeptemberben kezdődik a takarónövény keverékkel, ami ott marad, nagyobb fehérhere hányaddal.
A gyomirtás a területed gyomnyomásától függ, de egy jól sikerült takarónövény tavasz közepéig képes lehet visszaszorítani a gyomokat.
Az állományba vetés azonban direktvetővel ajánlott.
Lehet azonban sorközművelésnél is herét telepíteni, visszafogottabb lesz a fejlődése az összezárt sorokban, de amint fényt kap a sárguláskor, elkezd növekedni.
Ezek az alapesetek.
Válasz Pilátus #3500. hozzászólására Találó a kifejezés. Én csak zöld futószalagnak hívom, különösen azt a fajta vetést, mikor a búzát együtt vetem az elfagyó takarónövényekkel és alexandriai herével.
Így szeptember elejétől zöld a határ a búza kalászolásáig és időzítetten tűnnek fel és el a növények, majd az aratás után is rögtön zölddé válik ugyanazon a területen, vetés nélkül.
Takarónövény szeptember közepe:
Takarónövény január:
Búza május:
Búza aratás, tápanyag, gyomirtás és növényvédőszerek nélkül:
Aratáskor szétszórt alexandriai here az első esőtől elindul a mulcs alatt:
Én valahogy így csinálom a zöldítést.
Válasz 4964 #3504. hozzászólására"mert túl sok a szártömeg megsínylené a csíra mire előbújna alóla.
Ilyenkor kell neki egy tárcsa aztán az eltünteti a szár nagy részét és akkor kezelhető a probléma"
na most akkor tegyük helyre a dolgokat. Ha a szár a tetején marad akkor csak a gépeket zavarja, amennyiben azok nem megfelelőek.
Ha beledolgozod, akkor viszont zavarja a csirázó növényeket, zavarja a baktériumokat és gombákat, elvonja a nitrogént és a vizet, csirázást gátol, ilyesmi...
Válasz fida91 #3499. hozzászólásáraCsak gratulálni tudok!
Tavaszra én is beállok a sorba, csak még addig több mindent meg kell csinálni, mire neki tudok fogni.
Válasz .Feco. #3484. hozzászólásáraHa jó a kombájn zúzója és teríti a csutkát akkor egy tárcsa után is elboldogulnak a kapás direktvetők.
Főleg az ultima.
Azért 14-15 tonnás kukorica után nem próbálnám meg a direktvetést semmilyen géppel sem.
Nem azért mert lehetetlen hanem mert túl sok a szártömeg megsínylené a csíra mire előbújna alóla.
Ilyenkor kell neki egy tárcsa aztán az eltünteti a szár nagy részét és akkor kezelhető a probléma kapás géppel is.
Nálunk a kukorica után már nagyrészt mindenki búzát tesz mert a napra elég necces a vadak miatt.
Tárcsa+tume vetőgép a módszer. Vagy Tárcsa+fogas+tume, ha nagyon hantos a tárcsázás.
Esetleg tárcsa+lazító+tume ha a vizenyős a terület és összefolyás várható.
Mtz utáni tárcsával is teljesen működik a dolog csak akkor több szár marad fenn, esetleg egy centivel mélyebbre állítom a vetőgépet és növelem a csoroszlyanyomást.
15403 hozzászólás
Válasz Pilátus #3548. hozzászólására Egyébként minél több a takarásod, annál kisebb lesz a parlagfűnyomás. Ha a vetőgéped engedi, a talajmunkáknál próbáld meg a legtöbb mulcsot a felszínen tartani.
Válasz colizoli #3552. hozzászólására Egy menetben, 200 kiló körül volt, de ezt ne vedd szentírásnak. Majd szépen kitapasztalom, mi a legjobb vetési ráta a gabonából és a takarónövényekből, ez csak egy kísérlet volt.
Válasz Pilátus #3548. hozzászólására Csak lazíts vagy grubberezz rajta egyet a nedvességtől függően és ha van lehetőséged szórj rá komposztot vagy Bacteriosolt.
Ha nem bírja a gép húzni a grubbert sem, akkor viszont marad a szántás. A letaposott föld magától nem fog számottevően fellazulni tavaszra.
Gyomod lesz bőven, készülj rá.
Nálam így megy a télbe a kukorica, ahol már nem tudtam semmit vetni.
Válasz Netparaszt #3517. hozzászólásáraEgymenetben vetetted a buzát és a takarónövényt? A búzát mennyivel vetetted, 200-250kgval, vagy kevesebb?
Válasz Mf-es #3545. hozzászólására Ha jobban belebújnál a tömörödöttségmérésbe és a különböző talajművelések tömörödésre gyakorolt hatására, javaslom ezt az olvasmányt:
Talajok tömörödöttségi állapotának jellemzése penetrométeres vizsgálatokkal
Válasz Mf-es #3545. hozzászólására A művelési nedvességnél volna praktikus mérni.
Amikor például a fekete homokban 25-30 cm körül van a tömörödés mélységhatára, mikor érdemes művelni, ugyanezen földben lemegy 120 cm-re is a szonda, mikor beázik 10 mm-el.
Amikor kiszárad, szinte semelyik földbe nem nyomható le a szonda, a nagyon jó biológiai állapotban lévő talajok kivételével. Ott a pórustér folyamatos egészen extrém mélységig, de ilyet kétlem, hogy lehetne találni Maon.
Válasz Pilátus #3548. hozzászólásáraKezdetnek,az eke helyett használj grúbert.Még a fagyon meg lehet csinálni.Tavasszal,állományba,egy rendes gyomirtást.
Köszönöm és tényleg szép.AKKOR MOST MIT CSINÁLJAK? Szója földek és napra földek(milliméterekre" zúzva a kombájnnal és a felszínen is) vannak most amik szántás? elött állnak... és a cél tavaszi vetés lehetőleg magágy készítés nélkül(vetőgép van bőven és nincs akadály elöttük) amit jó lenne megspékelni azzal hogy vetéskor vagy rá max öt napra totál(és ilyenkor ha kell sárban is mert ezt nem lehet halogatni ha így centizik valaki) DE A Legnagyobb baj az hogy május 15 elött nem jönn ki pld a parlagfűnek a java vetni viszont áprilisban csak el kellene(erről a problémáról már írtatok alább) és ez a szituáció a Horsch tigerezet vagy terradigges(Disel Tibinél majd Kühne KTL
)területnél is hogy folyamatosan ömlik a gaz(szerintem egy három négy évig biztosan) de későn!
Válasz otis #3544. hozzászólására Ez az, amit csak takarónövényesek látnak, hogy a szántott hantok jéggé vannak fagyva, miközben a takarónövényesben vígan zajlanak a biológiai folyamatok és ezek a folyamatok melegebben tartják a talajt. Nem mellesleg a folyamatok során morzsásodik a sokkal tovább aktív maradó a talaj.
Válasz Mf-es #3545. hozzászólásáraA művelési nedvesség az ami meghatározza. Nyilván beton keményre száradt talajon, amibe semmi nem kap bele, a szondát sem tudom lenyomni. De azért ennél a nedvességtartománynál is van az a tömör réteg, aminél inkább elhajlik a pálca, mintsem át tudnám szúrni.
Ez a szonda le nyomogatás,engem foglalkoztat rendesen.Ha nedves a föld,bármilyen eketalpon át lehet tolni.Szóval,valami talajnedvesség függvényében kellene mérni.
Válasz Pilátus #3543. hozzászólásáraSőt, egy idő után már nagyon tárcsázgatni sem kell!
Nekem idén a szembe szomszédomhoz képest 15%-kal lett több kukoricám úgy, hogy tavasszal csak egy 15 cm-es grúberozást kapott. Idén már erre sem lesz szükség, mert a zöld növényi takarás még most is élő gyökérzetet biztosít!:
Nem mellékesen jegyezném meg, hogy a szondát a gyökerek nyomán már most le tudom szúrni kb 45-50 cm-re úgy, hogy aratás után szintén nem történt semmilyen féle mélyművelés, csak egy sekély grúberozás. A giliszták élnek és virulnak, a reggeli -6 fokban a talaj egyáltalán nem volt átfagyva.
Ugye most nem azt akarjátok mondani hogy az aki csak 10-15 centire tárcsázgatja a földjeit ősszel és ugy hagyja tavaszig annak a termés szintje 95 százalékban megközelíti a szántottat??
Válasz Netparaszt #3509. hozzászólásáraMi a terv az alexandriai here után? Milyen technológia, milyen növény? A búzának nem túl korai a szeptember közepi vetés?
Válasz Netparaszt #3530. hozzászólásáraTavaszi aszályos időszakban,alapjábavéve saját magamat szpttam le hogy ősszel a téglagyári agyagot szántottam.. Dehát,megoldás meg gép hiányában ez volt célszerű. Egy éve nem raktam föl az ekét. Szerintem ez így is marad. Jelenleg a zöldtrágyás lazított,meg a kukoricaszecskázott lazított földje jobban hasonlít valami magágykészítési területnek,mint tavasszal a fagytol omlós 5centi agyag,ami alul beton tömör,pedig,még alul vizes is. télen csak átfolyik a szántáshantokon a víz,a föld végén mintha szőnyeg alol folyna. Szántás meg nem puhul. Jött a víz és ment a víz. Van némi mustár,meg kuku szár maradvány a talajon,deszerintm a kombinátor megbirkózik vele,azt mehet a vetés. Se simító,se borona,lényegében ha a vetőgép csak sima tárcsás lenne,mehetne a földre. Szerintem mindenképpen előnyös nem forgatni,még ha a föld egy alkalomtól nem isjavul. Csak a pénztárca meg a gép nem erölködik.
akkormeg már haszon van.
Válasz Netparaszt #3496. hozzászólásáraHálás köszönet amiért kimozdítottál a bizonytalanságból. Akkor most nem piszkálom, majd tavasszal. Bár az ásóvilla kicsit lassabb lesz mint a Robi, de nem baj. Ha nem haragszol képet majd néhány nap múlva csinálok, most nincs kint semmi dolgom.
Volna még egy kérdésem. Lefagyást követően megszórhatom-e érett vegyes trágyával (ló, marha, baromfi, nyúl együtt)?
Valakit esetleg nem érdekelne egy 32 soros Accord rendszerű (levegős) magadagoló egység? (hidromotorral mindennel együtt)
Válasz Netparaszt #3534. hozzászólásáraIgazabol nem novenyre gondolok, hanem ami javitana a talajt. Lenyegeben a bekeveresen kivul mast nem lehet tenni osszel a kukoricaszarral, esetleg megtamogatni a bontast egy kis nitrogenel... Ami hatasat nem tudom, mivel igyekszunk sorarpat termelni, igy sosem kapott meg osszel mutragyat.
Eddig minden evben szantva lett, amit szeretnek elhagyni.
Le kene premetezni valami szarbonto bacival?
Válasz 4964 #3532. hozzászólására Agrloteenager kollega évek óta maximum 5-10 cm közé keveri a szármaradványt rövidtárcsával, kiváló talaja lett a vakolóhomokból ls stabil hozamai.
Ez a technológia is működhet, de egyértelműen sekély bedolgozással és visszazárással.
A lebontó folyamatok hatékonyabban működne nedves közegben, a talajjal sekélyen bekeverve egyszerre van meg a levegős és nedves közeg is.
Mindkét technológia működőképes lehet.
Mi kezdők akkor tudnánk igazán tanulni, ha a tapasztaltak megosztanák milyen földön mi jött be nekik és hogyan csinálják a továbbiakban.
mert ugye aki tudja csinálja, akinek köze nincs hozzá az oktatja. Én mint pedagógus, (volt KRESZ oktató) mondhatok ilyet. (nem tűnik akkora sértésnek).
Válasz Bigiboy77 #3531. hozzászólására Olyan növényre gondolsz ami egyszerre csírázik 5 C alatt, zöldtömeget hoz és ki is fagy...hát ilyen életcikluső növény nincs.
Kukorica köztes vetés szokott lenni, mondjuk egy címerezőre szerelt szóróval aprómagot szórni az állomonyba, ami szerencsés esetben megnő, de ehhez esős nyár kell. Utána hidegtűrő fűfélék jöhetnek szóba, de azokat valahogy el kell pusztítani tavaszra, hacsak valaki nem a pasture croppingot próbálná ki, nyáron gyorsan lesárguló fűbe vetve a kukoricát.
Tavaszi TR semmit nem mutat, az csak nyár végi vetéssel jó.
Válasz .Feco. #3526. hozzászólásáraA tapasztalatok mást mutatnak.
7 éve van meg ez a vetőgép és azóta így csináljuk.
Tavaly 7,5 és 10 tonna között voltak a búzáink.
Ha bekeverem a szárt a felső rétegbe akkor a felső 10 centiből lehet hogy elvonja a nitrogént de mikor a búzának kell a nitrogén akkor annak a gyökere már lehet 1 méteren van.
30 kiló n-t szoktunk tenni a magágyba is.
Tavaszra jóformán alig marad szármaradvány a gyökerek között, miközben egy leszántott anyag még év után is jön elő.
Leszántva sokkal több vizet elvesz a bomlás mint kissé bekeverve. Pont akkorra fogy el a víz a talajból mikor felmelegszik a föld és beindulna a vegetáció. A bomlás is akkor indul meg mikor meleg a föld nem amikor fagyos.
A kukoricának és a búzának 2 közös betegsége van.Az egyik a lisztharmat a másik a fuzárium.
Egyik ellen sem túl bonyolult és drága védekezni. A rozsda például nem igazán jellemző az ilyen vetéseknél.
Tetszenek a kepek Netparaszt! De mit tegyek, ha kukorica utan arpat szeretnek vetni.
mi legyen a takaronoveny ami megnol es kifagy kukorica aratas utan.
Gondolom vetni kene koze valamit, ami takarna nyaron a nagy hosegekben... aztan meg kifagyna telen. Ja es a kombajn kereknyomait is lazitana... hogy viselkedik a tillage radisch amit tavaszal vetnenk?
Válasz Richard. #3529. hozzászólására Először legyen olyan talajod, amely képes a csapadék megtartására, utána már jobban menni fog az ötletek megvalósítása.
Az aszályos periódusokat azonban figyelembe kell venni mindenképp az ötletelésnél.
Válasz .Feco. #3527. hozzászólásáraHát igen,ez az,igazad van! Elgondolkodtató,tavaszi mindenképp kockázatos. Több évet alapulvéve csoda volt,hogy egyáltalán a vetett mag kikelt,viznélkül el sem bokrosodott,a gyomok is később jöttek,így meg a here is csak sinylene,vagy kelés után elszáradna. mire a föld elbírja a gépet,arra éget a nap, kelés után minimum másfél hónapig csak pára van,ebből meg nem lesz fejlődés.
Jól néz ki képeken az a herére révetjük a kukoricát....kérdés,hogy a mi klímánkon működne e a dolog? Évekig termeltem bíborherét vetőmagnak.Szárazabb tavaszon,április végén,május elején már kókadozni szokott (homokos területen),alóla kétlem,hogy a kukorica kitudna kelni.
Válasz Richard. #3522. hozzászólásáraszámolgass! Ha tavasszal elveted a herét még ha hamar kitavaszodik, akkor is lesz március. A kukorica vetését esetleg el lehet húzni április 20-25-ig, de tovább már nem igazán. Ha semmilyen gyomod nem kel akkor is legkésőbb május végén gyomirtanod kell!
Ez legfeljebb 2 hónap amíg a here él, de ebbe bele kell számolni az elhúzódó kelését is, kezdeti fejlődést, intenzív növekedést, amikor leginkább fel is használja a megkötött nitrogént!
Tegyük fel lesz május elejére valami értelmes állományod. Szerinted a 3-4 leveles kukorica mennyi tápanyagot vesz felt? 2-5-10 kg-ot? még ezt sem feltételezném! sem gyökere nincs, amin keresztül felvegye, sem pedig szüksége nincs rá!
És akkor még gondolj bele, hogy egy hagyományos lucerna hogy gyomosodik tavaszi telepítésnél? akkor a lassabban fekvő, sokkal életképtelenebb here mit fog csinálni?
Válasz 4964 #3521. hozzászólásárahát szerintem meg nem! Minél sekélyebben kevered be annál inkbb jelentkezik, mert annál koncentráltabban van a talajban szármaradvány!
Épp ezért szántanak sokan, mert lefordítja a csutkát 30 cm-re, és mire a gyökerek oda leérnek addigra már bomlik a legnagyobb része, és kevésbé érződik a pentozán hatás! Ha sekélyen keversz be nagy szártömeget ez fokozottan jelentkezik, és ha ezután nagyon rövid időn belül vetsz akkor azal is számolni kell, hogy a mag körül is lehetnek szármaradványok, sőt akár a megfelelő mag-talaj kapcsolat kialakítása is kétségessé válhat. És akkor arról nem s beszéltünk, hogy ha gombatelepek vagy szaporítóképletek vannak a száron az a csíranövényt is bánthatja!
A direktvetés előnye pontosan abban áll, hogy a szármaradvány a felszínen marad, nincs nitrogénelvonás, nincs vízelvonás, a vetőmag tiszta talajba kerül és nem mulcsba! Ha a talajállapot megfelelő akkor a vetőmag konkrétan jobb körülmények közé kerül mint aki szánt majd rengeteg lépésben elmunkál, mert a direktvetett ugyanolyan tiszta talaj lesz, de ráadául ülepedett, érett, aktívan működő folyamatokkal ellátott élő talaj lesz!
Válasz .Norbert #3507. hozzászólásáraLajtamagnál elméletileg van.
Válasz .Norbert #3507. hozzászólásáraMennyi kellene?
Válasz Netparaszt #3513. hozzászólásáraKöszönöm! Jó,de nem "csak "takarónövényes vetésre gondolok,mert az már nagyon előrehaladott állapot,hanem kis mmennyiségű műtrágya,pl herével vetve őszi,meg tavaszi búza. Ezek alapján,ha a here tavasszal láthatóan jól fejlődik,akkor,a gyomírtás hanyagolható? Kissebb gyomosodást visszaszorítana? Ezt meg lehet kockáztatni? Persze utólag is lehet fújni,de akkor odaveszik a here is. Viszont,az meg ha oda lesz,akkor is adhat némi tápanyagot. csak az őszi gabonával vettett,meg a tavaszival vetett herefélék fejlődése mennyire gyors a gyomokhoz képest,ez még kérdés. Esővel,vagy az nélkül..
Válasz .Feco. #3506. hozzászólásáraHa sekélyen, részben keverem be a szármaradványt akkor az általad említett káros hatások nem jellemzőek. Próbáltam a direktvetést is kukorica után búza esetén. Kb 20%-al kisebb hozam a tárcsázotthoz képest. Nem a tőszám volt kisebb hanem a kalászok mérete.
Válasz Netparaszt #3519. hozzászólásáraÉs hogy tudtad szétválasztani a magokat? Mármint a fő- és takarónövény magjait?
Válasz emcett #3518. hozzászólására Ez nem direktvetés volt, mélylazított, tárcsázott földbe ment, vetőgép technológiája így irreleváns.
De ugyanez a technológia mehet direktbe is, amikor megfelelő a talaj.
Válasz Netparaszt #3517. hozzászólásáraA direktvetőddel?
Válasz emcett #3515. hozzászólására Minden egyszerre lett vetve szeptember második hete körül.
Válasz 4964 #3504. hozzászólására Amíg a felszínen marad a szármaradvány, semmilyen szempontból nem fogja zavarni a következő növényt, amennyiben a vetőgép képes beletenni a magot a talajba. Aprómagvaknál azért oda kell figyelni az esetleges allelopatikus hatásra, a rozs is képes csírázást gátolni.
Láttam már teljes fejlettségű, 3-4 méter magas szudánit lezúzni, majd belevetni a vastag paplanba. Gyönyörűen jött a következő növény a tárcsa vágta réseken át.
Ha be lett volna keverve a zúzalék, sem a vetés nem lett volna egyenletes, sem a tápanyag nem lett volna elég, mert a nitrogént lekötötte volna a jelentős mennyiségű anyag lebontása.
Válasz Netparaszt #3514. hozzászólásáraIgen, itt már látni valamit. És mikor és mivel voltak vetve a növények? Milyen sorrendben?
Válasz emcett #3511. hozzászólására Ezen a képen jobban látni a búzát is a takarónövények romjai alatt.
Tudom, ez abszolút elképzelhetetlennek tűnik, de mindegyik kép ugyanazon a területen készült, egy szezonban.
Van még mit finomítani a technológián, de már az első évben is megfelelő hozamom volt így.
Válasz Richard. #3502. hozzászólására Mellékeltem egy ciklust. Nem volt gyomirtva, de nem látsz gyomot a búzában.
A jól kötő here életében is folyamatosan adja le a nitrogént, nemcsak pusztulása után.
A búza legfontosabb fejlődési időszakában azonban a takarónövényekben tárolt tápanyagokat veszi fel, nyár elején kap csak a herétől.
Az alexandriai korábban fejezi be az életét, mint a búza, aratáskor ez biztosítja az ingyen vetőmagot az újravetéshez, amit a szárzúzós kombájn csinál meg.
Válasz Netparaszt #3510. hozzászólásáraKöszönöm szépen,akkor majd jövőre indul!!!
Válasz Netparaszt #3509. hozzászólásáraAz első két képen búza is van/látni kéne, vagy csak a takarónövényeket?
Válasz Németh Sándor_36418 #3501. hozzászólásáraA videón a fehérherét szerintem ősszel telepítették és állományba vetették a kukoricát. A videó francia volt, ezért figyelembe kell venni, hogy esetleg jóval csapadékosabb régióban készült a film.
A fehérhere nem nyomja el a kukoricát a kúszó jellege miatt, de a filmen is látható, hogy vetéskor egy törőhengerrel lezúzzák az állományt, így adva előnyt a kukoricának.
Ha kukoricában gondolkozol, az előző szeptemberben kezdődik a takarónövény keverékkel, ami ott marad, nagyobb fehérhere hányaddal.
A gyomirtás a területed gyomnyomásától függ, de egy jól sikerült takarónövény tavasz közepéig képes lehet visszaszorítani a gyomokat.
Az állományba vetés azonban direktvetővel ajánlott.
Lehet azonban sorközművelésnél is herét telepíteni, visszafogottabb lesz a fejlődése az összezárt sorokban, de amint fényt kap a sárguláskor, elkezd növekedni.
Ezek az alapesetek.
Válasz Pilátus #3500. hozzászólására Találó a kifejezés. Én csak zöld futószalagnak hívom, különösen azt a fajta vetést, mikor a búzát együtt vetem az elfagyó takarónövényekkel és alexandriai herével.
Így szeptember elejétől zöld a határ a búza kalászolásáig és időzítetten tűnnek fel és el a növények, majd az aratás után is rögtön zölddé válik ugyanazon a területen, vetés nélkül.
Takarónövény szeptember közepe:
Takarónövény január:
Búza május:
Búza aratás, tápanyag, gyomirtás és növényvédőszerek nélkül:
Aratáskor szétszórt alexandriai here az első esőtől elindul a mulcs alatt:
Én valahogy így csinálom a zöldítést.
Válasz fida91 #3499. hozzászólásáraMag mennyiséget hogy állítasz?
Válasz Németh Sándor_36418 #3501. hozzászólásáraTudsz valahol fehérhere vetőmagot?
én seholse találtam...
Válasz 4964 #3504. hozzászólására"mert túl sok a szártömeg megsínylené a csíra mire előbújna alóla.
Ilyenkor kell neki egy tárcsa aztán az eltünteti a szár nagy részét és akkor kezelhető a probléma"
na most akkor tegyük helyre a dolgokat. Ha a szár a tetején marad akkor csak a gépeket zavarja, amennyiben azok nem megfelelőek.
Ha beledolgozod, akkor viszont zavarja a csirázó növényeket, zavarja a baktériumokat és gombákat, elvonja a nitrogént és a vizet, csirázást gátol, ilyesmi...
Válasz fida91 #3499. hozzászólásáraCsak gratulálni tudok!
Tavaszra én is beállok a sorba, csak még addig több mindent meg kell csinálni, mire neki tudok fogni.
Válasz .Feco. #3484. hozzászólásáraHa jó a kombájn zúzója és teríti a csutkát akkor egy tárcsa után is elboldogulnak a kapás direktvetők.
Főleg az ultima.
Azért 14-15 tonnás kukorica után nem próbálnám meg a direktvetést semmilyen géppel sem.
Nem azért mert lehetetlen hanem mert túl sok a szártömeg megsínylené a csíra mire előbújna alóla.
Ilyenkor kell neki egy tárcsa aztán az eltünteti a szár nagy részét és akkor kezelhető a probléma kapás géppel is.
Nálunk a kukorica után már nagyrészt mindenki búzát tesz mert a napra elég necces a vadak miatt.
Tárcsa+tume vetőgép a módszer. Vagy Tárcsa+fogas+tume, ha nagyon hantos a tárcsázás.
Esetleg tárcsa+lazító+tume ha a vizenyős a terület és összefolyás várható.
Mtz utáni tárcsával is teljesen működik a dolog csak akkor több szár marad fenn, esetleg egy centivel mélyebbre állítom a vetőgépet és növelem a csoroszlyanyomást.