Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak639 FtBenzin árak631 FtEUR404.69 FtUSD392.62 FtCHF430.85 FtGBP485.44 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz 4964 #3504. hozzászólására"mert túl sok a szártömeg megsínylené a csíra mire előbújna alóla.
Ilyenkor kell neki egy tárcsa aztán az eltünteti a szár nagy részét és akkor kezelhető a probléma"
na most akkor tegyük helyre a dolgokat. Ha a szár a tetején marad akkor csak a gépeket zavarja, amennyiben azok nem megfelelőek.
Ha beledolgozod, akkor viszont zavarja a csirázó növényeket, zavarja a baktériumokat és gombákat, elvonja a nitrogént és a vizet, csirázást gátol, ilyesmi...
Válasz fida91 #3499. hozzászólásáraCsak gratulálni tudok!
Tavaszra én is beállok a sorba, csak még addig több mindent meg kell csinálni, mire neki tudok fogni.
Válasz .Feco. #3484. hozzászólásáraHa jó a kombájn zúzója és teríti a csutkát akkor egy tárcsa után is elboldogulnak a kapás direktvetők.
Főleg az ultima.
Azért 14-15 tonnás kukorica után nem próbálnám meg a direktvetést semmilyen géppel sem.
Nem azért mert lehetetlen hanem mert túl sok a szártömeg megsínylené a csíra mire előbújna alóla.
Ilyenkor kell neki egy tárcsa aztán az eltünteti a szár nagy részét és akkor kezelhető a probléma kapás géppel is.
Nálunk a kukorica után már nagyrészt mindenki búzát tesz mert a napra elég necces a vadak miatt.
Tárcsa+tume vetőgép a módszer. Vagy Tárcsa+fogas+tume, ha nagyon hantos a tárcsázás.
Esetleg tárcsa+lazító+tume ha a vizenyős a terület és összefolyás várható.
Mtz utáni tárcsával is teljesen működik a dolog csak akkor több szár marad fenn, esetleg egy centivel mélyebbre állítom a vetőgépet és növelem a csoroszlyanyomást.
Válasz fida91 #3499. hozzászólásáraMilyen megfontolásból készítetted ezt a gépet? Mit fogsz vele vetni? csak takarónövény vetésre lesz vagy kalászosokra is?
Van már kelésed ez után? Minden érdekel, az is milyen talajállapotnál hogyan viselkedik, tehát szárazban vagy nedvesben mit mutat ésatöbbi...
Válasz Netparaszt #3495. hozzászólásáraMost akkor, Az a here,milyen szerepet tölt be,mikor màr nagy a Bùza? Gyomirtva,adna le valamennyi nitrogént,miutàn lebomlik. De ìgy?Gyomirtò tavasszal nem lesz rà? Gondolom,többi Gyomot nem nyomja el a Bùza a herèvel együtt.
Válasz Netparaszt #3495. hozzászólásáraSzerinted,ha kukoricát vetek fehérherével,akkor hogy csináljam?Tavasszal grúberhere elvetése korán,és utána a kukorica,vagy előbb a kukit vessem el?Nem nyomja el a here a kukit?Gyomirtót elhagyhatom?Kis terület!Ősszel kuki leszed!szárzuzás ,megy a télbe,következő tavasszal sorművelővel meghúzom,és elvetem!Vélemény?Jó lehet igy?
Csak nézek mint a moziban és azt hiszem egy új világ kezdete ez amit úgy fogunk hívni "ÖRÖKZÖLD MEZŐGAZDASÁG"...
(Szabi videóján lévő igényesség engem is megfogott és és ezt elterjesztem felém is... )
Válasz nyilasmisi1 #3493. hozzászólására Semmi pánik, mondom a teendőket. Első lépés fénykép készítése, fórumra feltöltése. Második elismerések besöprése egy jó pohár bor mellett. Harmadik lépés már csak tavasszal lesz, mielőtt vetnél valamit. Ha elfagyott teljesen, elég egy ásóvilla, gereblye, kész a laza magágy, akár a gyökérzöldségeknek is. Ha nem fagyna el, kaszálás vagy fűnyírózás után ugyanez. Ha nem kézzel műveled, könnyű kultivátor elég lehet.
Segítségeteket szeretném kérni, hogy háztáji méretben hogyan tovább. Augusztus végén elvetettem a takarónövényt ami hatalmas zöld tömeget hozott. Gondolom a komposzt is közrejátszott ebben. Mennyivel szebb látvány mint a szürke tarló. Eddig úgy csináltam, hogy ősszel felszántattam tavasszal meg robival felkapálógépeztem. Idén kihagytam a szántatást viszont most tanácstalan vagyok. Mivel és mikor kellene előkészíteni a talajt, hogy vetésre alkalmas legyen?
Válasz .Feco. #3484. hozzászólásáraNem egyszerű az tény..De van a "közelben" olyan cég ki repce-búza forgóval csinál olyan 1500 hektárt...Ha jól tudom a terület méretet..De lehet hogy 2000 ezer. Kicsit zárt világ, mivel Német a tulaj. Most kezdenek ott próbálkozni az adott térségben szójával. Tehát felhígul a vetésforgója. Kukorica után egy jó zúzóval megjárva. A Seed Hawk nem menne el ?
Mondjuk aki kukoricát is vet az szerintem ne is nagyon nézegesse a kapás direktvetőket, de még napraforgó után se a jobb években... Szója, repce, borsó esetén, vagy zömmel kalászosok között, esetleg szecskázott termények után!
Tárcsás eszköz kell, mese nincs! Kukltivátoros rendszerek kanadában, ausztrálisában, észak-németországban, angliában mennek, meg egyes észak-amerikai tagállamokban, ahol NINCS kukorica!
Az összes többi helyen mindenhol tárcsás megoldást használnak, nem véletlenül!
Félreértés ne essék, nekem is tetszik, és már többször morfondíroztam rajta, hogy csinálni kellene olyan vetésforgót, amiben nincs kapásnövény, és akkor könnyedén lehetne direktvetni, nem kellene sem talajművelő gép, sem kis- illetve közepes traktor, sem méregdrága kombájn adapterek, és lehetne 5-6 növényből meg köztesnövényekből olyan vetésforgót kialakítani, hogy megszólalna! De ezt úgy sem tudja senki tartani!
Szerintem a meglévő vetőgépek átalakításával egyszerűbb lenne. A hidraulikus munkahenger ki is iktatva..erősebb rugó vagy fentről egy rugó-lengéscsillapító. Mélység tartó keréknek..kapni pár ezer forintért,ipari csapágyas kerekeket. A többi folyóméterben megvásárolható laposvas. Akár szerszámanyag minőségben. Ennél egyszerűbb nem kell.
A rövidtárcsás 10 körül mozog, gondolom ennyi körül van a grúberes is, régebbi pöttinger felépítmény vetőgép is felszerelhető rá de csak a felépítmény, ezekhez a hagyományos felépítésű vetőgépekhez csak függesztett rövidtárcsás/kombinátoros megoldásuk van.
Válasz fida91 #3473. hozzászólásáraAmúgy gondolkodtam,vontatottra átalakítani.Egy 3,2-es tárcsa kerekét átrakni,munkahengerrel,+a harmadik pont helyére egy csapos vonórudat.Bármikor nyomtalanul vissza lehessen alakítani.
Válasz Mf-es #3471. hozzászólásáraSzállítása közúton? Vagy akkor az egészet féligfüggesztettre kell megoldani. Csak azért gondolkodtam ebben, mert a Synkro után képzeltem el a linkelt VN vetőgépet.
Válasz szanberg #3455. hozzászólásáraHa felém jársz feltétlenül gyerebe megnézheted a direktbe vetett árpá és bűzát.
Az árpa föld második éve megy direktbe.
Szerintem a direktvetéselőnye egyszervonulsz ki és kész, Ha nincs is takarónövényed de a előző szármaradvány (minél Több)szépen fedi és lebomlika talajon,mivel felűlről lefelé épülfel a talaj.
Válasz Mf-es #3461. hozzászólásáraAmikor már majd qrva jó állapotban lesznek a földjeink, és nem kellesz még grúberral sem piszkálni, akkor majd lesz értelme a gabona direktvetőknek, de ez a "veszély" sokunkat nem fenyeget az elkövetkező 5 évben.
Az idén vetettem műtrágyaszóróval is tritikálét kukorica után, (előtte szárzúzó, grúber, ásóborona ) és ásóboronával dolgoztam be. Egyenlőre nagyon tetszik a kelés, majd meglátom milyen lesz a vetetthez képest. Ha tavasszal is normálisan fog kinézni, akkor valószínűleg műtrágyaszóróval fogom vetni jövőre az egészet.
Sőt, a takarónövényt is legalább két kolléga vetette műtrágyaszóróval, egyikük rövidtárcsával, a másik hengerrel dolgozta be.
Azon agyalok, ha a meglévő szárzúzó, műtrágyaszóró, grúber, lazító mellé még beszereznék egy rövidtárcsát, akkor kifagyó takarónövényeket használva elboldogulnék néhány évig.
Válasz Agrárteenager #3463. hozzászólásáraEz tetszik.Csak megfizethetetlen számomra.Meg olyan kellene,amiről könnyen lekapcsolható a vető egység.És a grúbert magába használni.
Én olyan vetőgépet keresnék,hogy a kapák mélyművelést csinálnak,25-30 cm,és a vetőmagot,csak 5 cm-re rakja.Így volna értelme az egésznek.Egy menetbe kész 2 művelet.
Válasz kis Zombi #3460. hozzászólásáraAzt én sem értem,hogy tolják itt a gabona direktvetőket,hogy minek.Mivel általában napraforgó,után vetünk,vagy kukorica után gabonát.Oda elég a tárcsa,vagy grúber,és minden vetőgép elboldogul.Valaki leírhatná,mi indokolná a gabona direkt vetést.
Tavaszi kapásnál más a helyzet,de ott szemenkénti vetőgép kell.
Át kellene keresztelni a topikot direktvetőgépesre.
Mindenki tolja itt az ötleteket milyen vetőgépre vágyik, közben az elkövetkező 5 évben, nem lesz 5 ember az itt jelenlévők közül, akinél reális az átállás direktvetésre, úgy, hogy az ne legyen gazdasági öngyilkosság. Nem akarok senkit megsérteni, biztos vagyok benne, hogy nálam sem lesz direktvetés 5 éven belül.
A talajmegújítást nem azzal kell kezdeni, hogy veszünk egy direkt vetőgépet, hanem az ekét kell előbb eltakarítani a portáról, és kultivátorral, lazítóval, rövidtárcsával kell helyette piszkálni a talajt. Amikor már kigyógyult a talaj a szántás okozta sérülésekből, akkor jöhet a direktvetés.
Válasz fida91 #3441. hozzászólására Az ilyen kis rugóerejű kapákat próbáltad már direktvetésben? Nálam a 30x30-as kapaszár is kimozog annyit szárazabb talajnál, hogy nem az optimális mélységbe teszi a magot.
Ha esik rá, kikel a föld tetejére szórva is, de jelentős különbség lesz az elhúzódó, szórványos kelésben és a növény fejlődésében.
Ha már időt és pénzt áldoztok rá, nem érdemes félmunkát végezni.
A gyári csoroszlyás direktvetőkön 50-60 cm-re vannak a kapák egy gerendán egymástól, hogy ne húzza össze a kórót. A gerwndákar is elég ennyire tenni.
Válasz szanberg #3455. hozzászólásáraVannak am meg linkjeim... pl ez, buplakerekkel, hogy ne sokat tomjon:
http://www.solagrupo.com/products/pneumatic/en-sm-1909.html
nekem kicsit fura az a keskeny hosszu tartaly, mert nem tudom elkepzelni, hgy letran toltsem zsakokbol. Ahhoz mar toltocsigas potkocsi is kene.
Hatso hengersor lehetne vmi kombinatorrol, gruberrol.
gondolkodtam en is egy atepitesen, j alap lenne ez:
http://satex.rs/kombinator-maxi-grubber/?L=1
mar csak egy accord magtartalyt fronthidraulikara, kapakhoz koppintani fida91 megoldasat es kesz is.
Válasz Bigiboy77 #3435. hozzászólására Csoroszlyára nézzétek meg a Güttler Greenmanagerének vetőegységét. Szinte egy az egyben olyan, mint a tervem, vékony pengék, amelyek egyben a gyomirtást is megoldhatják.
Nem kell széles törőhegy, ami csak az ellenállást növeli, csak a vetés vonalában kell törni a rétegeket és aládolgozni a csíranövénynek.
Válasz szanberg #3455. hozzászólására A bedúrással érkeztünk el az okszerű talajművelés kérdéséhez. Elméletileg azért is zajlik a földtúrás, hogy a növények gyökere számára optimális pórusteret biztosítsunk a fejlődéshez. Ha viszont már alacsony ellenállással rendelkezik a talaj, akkor miért kell tovább művelni? W gazdabot ennek eldöntésében segítene. Ha lemegy a nyolcas pálca művelési nedvességnél 50-60 cm-re kb. 20-25 kg nyomással, ott már megfelelően tud fejlődni a növény gyökere és nem kell több talajmunka.
Szerintem...
Válasz Bigiboy77 #3435. hozzászólásáraEz eddig a legjobb szeker ami be linkelődött ide.
Örömmel látom, hogy hátul van tömörítő keréksor, ami szerintem nélkülözhetetlen. Hiába magtakaró pálcák meg a föld áramlása meg blablabla.... A talajt visszazárni guriga tudja ami a metszésonalon gurul folyamatosan.
Egyedül az nem teccik ezekben a gépekben, hogy ezek echte direktvető masínák, ezért a hátsó nagy kerekes futóműves magtartályos kocsirész az tapos azért. EGy művelt ragadósabb talajon nem biztos, hogy jó volna utána az anyag. Jobb lenne erre a fele ilyen fele olyan vetésre amit pl én is szeretnék csinálni egy ilyen géppel, szóval jobb lenne az a felépítés mint a mostani horsch-ok pl, vagyis keskeny tartály kétoldalra felzáró szárnyak melyek között ez elfér és elől hátul gurigák amin egyrészt mélységet is lehet fínoman állítani határolni, másrészt főleg a hátsó sor tömörít, zár.
A gond ,hogy egy hasonlót felépíteni pont nem az adagoló drága, hanem a hengersorok kapák talajjal érintkező elemek.
A tárcsás komoly direktvetőknél meg az a félelmem, hogy puhára művelt talajon nem e dúrna be!?!?!?!?
Akkora nagy csoroszlyanyomások lehetnek ezeknél, hogy egy mélységeiben puha talaj épen olyan talajállapotnál lehet gond lenne ezzel.
a Rapidok is bedúrnak gyakran.
Válasz emcett #3445. hozzászólására Bocs, de tényleg nem tudom szó szerint idézni a kollegákat, visszakeresni meg most nincs időm.
Nálam a számszerűsítés nagyjából a direktvetés egy menete és az aratásból áll, esetleg még komposzt tea fújás, vagy valami hiperparazita gomba, ha olyan az idő.
Ennyi az input, amihez még hozzátehetem az elővetemény költségét.
Hozam a fullprogramos szomszéd 70-80%-a, idén volt olyan búza is, ami nulla inputtal 5 tonna felett hozott a november végi direktvetés után, teljesen nyers földben.
Ha még tápanyagot is kijuttat valaki, biztos jobb a hozam, én szeretem a természetre bízni a tápanyagszolgáltatást, max. csak segítek némi komposzttal.
15357 hozzászólás
Válasz Németh Sándor_36418 #3501. hozzászólásáraTudsz valahol fehérhere vetőmagot?
én seholse találtam...
Válasz 4964 #3504. hozzászólására"mert túl sok a szártömeg megsínylené a csíra mire előbújna alóla.
Ilyenkor kell neki egy tárcsa aztán az eltünteti a szár nagy részét és akkor kezelhető a probléma"
na most akkor tegyük helyre a dolgokat. Ha a szár a tetején marad akkor csak a gépeket zavarja, amennyiben azok nem megfelelőek.
Ha beledolgozod, akkor viszont zavarja a csirázó növényeket, zavarja a baktériumokat és gombákat, elvonja a nitrogént és a vizet, csirázást gátol, ilyesmi...
Válasz fida91 #3499. hozzászólásáraCsak gratulálni tudok!
Tavaszra én is beállok a sorba, csak még addig több mindent meg kell csinálni, mire neki tudok fogni.
Válasz .Feco. #3484. hozzászólásáraHa jó a kombájn zúzója és teríti a csutkát akkor egy tárcsa után is elboldogulnak a kapás direktvetők.
Főleg az ultima.
Azért 14-15 tonnás kukorica után nem próbálnám meg a direktvetést semmilyen géppel sem.
Nem azért mert lehetetlen hanem mert túl sok a szártömeg megsínylené a csíra mire előbújna alóla.
Ilyenkor kell neki egy tárcsa aztán az eltünteti a szár nagy részét és akkor kezelhető a probléma kapás géppel is.
Nálunk a kukorica után már nagyrészt mindenki búzát tesz mert a napra elég necces a vadak miatt.
Tárcsa+tume vetőgép a módszer. Vagy Tárcsa+fogas+tume, ha nagyon hantos a tárcsázás.
Esetleg tárcsa+lazító+tume ha a vizenyős a terület és összefolyás várható.
Mtz utáni tárcsával is teljesen működik a dolog csak akkor több szár marad fenn, esetleg egy centivel mélyebbre állítom a vetőgépet és növelem a csoroszlyanyomást.
Válasz fida91 #3499. hozzászólásáraMilyen megfontolásból készítetted ezt a gépet? Mit fogsz vele vetni? csak takarónövény vetésre lesz vagy kalászosokra is?
Van már kelésed ez után? Minden érdekel, az is milyen talajállapotnál hogyan viselkedik, tehát szárazban vagy nedvesben mit mutat ésatöbbi...
Válasz Netparaszt #3495. hozzászólásáraMost akkor, Az a here,milyen szerepet tölt be,mikor màr nagy a Bùza? Gyomirtva,adna le valamennyi nitrogént,miutàn lebomlik. De ìgy?Gyomirtò tavasszal nem lesz rà? Gondolom,többi Gyomot nem nyomja el a Bùza a herèvel együtt.
Válasz Netparaszt #3495. hozzászólásáraSzerinted,ha kukoricát vetek fehérherével,akkor hogy csináljam?Tavasszal grúberhere elvetése korán,és utána a kukorica,vagy előbb a kukit vessem el?Nem nyomja el a here a kukit?Gyomirtót elhagyhatom?Kis terület!Ősszel kuki leszed!szárzuzás ,megy a télbe,következő tavasszal sorművelővel meghúzom,és elvetem!Vélemény?Jó lehet igy?
Csak nézek mint a moziban és azt hiszem egy új világ kezdete ez amit úgy fogunk hívni "ÖRÖKZÖLD MEZŐGAZDASÁG"...
(Szabi videóján lévő igényesség engem is megfogott és és ezt elterjesztem felém is... )
Válasz Milking #3470. hozzászólásáraNa mostmár lesz jobban idpm elugrok valamikor mégnézem!
Mivel lettek ezek elvetve?
Válasz fida91 #3464. hozzászólásáraFida!
de milyen vetőgéped van???? Azt nem írtad még le. Házigyári? Vagy milyen?
képet lökj már róla légyszíves
Válasz nyilasmisi1 #3493. hozzászólására Semmi pánik, mondom a teendőket. Első lépés fénykép készítése, fórumra feltöltése. Második elismerések besöprése egy jó pohár bor mellett. Harmadik lépés már csak tavasszal lesz, mielőtt vetnél valamit. Ha elfagyott teljesen, elég egy ásóvilla, gereblye, kész a laza magágy, akár a gyökérzöldségeknek is. Ha nem fagyna el, kaszálás vagy fűnyírózás után ugyanez. Ha nem kézzel műveled, könnyű kultivátor elég lehet.
Válasz .Feco. #3492. hozzászólásáraJól hát, de rajtam kívül még nem láttam mást, aki búzát herével vetette volna
Válasz .Feco. #3492. hozzászólásáraMelyik, 1. vagy a 2. ?
Amúgy Hannoverben pont a sulkyt néztem ki.....
Segítségeteket szeretném kérni, hogy háztáji méretben hogyan tovább. Augusztus végén elvetettem a takarónövényt ami hatalmas zöld tömeget hozott. Gondolom a komposzt is közrejátszott ebben. Mennyivel szebb látvány mint a szürke tarló. Eddig úgy csináltam, hogy ősszel felszántattam tavasszal meg robival felkapálógépeztem. Idén kihagytam a szántatást viszont most tanácstalan vagyok. Mivel és mikor kellene előkészíteni a talajt, hogy vetésre alkalmas legyen?
Válasz Szabi. #3491. hozzászólásáramaradjunk annyiban hogy az a vetés az tetves mocskos jól néz ki!
Válasz Szabi. #3490. hozzászólásárahttps://www.youtube.com/watch?v=NYW3kh8kSuQ
https://www.youtube.com/watch?v=6KtVs0V4S1U
Ezen videókban a folyamatokról vannak képek, olyan előtte-utána történetek.
https://www.youtube.com/watch?v=RthAqUvIBVE
https://www.youtube.com/watch?v=XUCWSNfhNvs
https://www.youtube.com/watch?v=fnWJw7rUFqo
https://www.youtube.com/watch?v=fOfjInrYTgE
https://www.youtube.com/watch?v=xBadnCC4z6s
Válasz .Feco. #3484. hozzászólásáraZúzo+rt. Után horsch simán elboldogul kuk után,ha kimarad a rt. szerintem akkor is,de a boronákat levenném róla.
Válasz papa maci #3487. hozzászólásárahttp://www.seedhawk.com/ Bocs
Válasz fida91 #3483. hozzászólására
Válasz .Feco. #3484. hozzászólásáraNem egyszerű az tény..De van a "közelben" olyan cég ki repce-búza forgóval csinál olyan 1500 hektárt...Ha jól tudom a terület méretet..De lehet hogy 2000 ezer. Kicsit zárt világ, mivel Német a tulaj. Most kezdenek ott próbálkozni az adott térségben szójával. Tehát felhígul a vetésforgója. Kukorica után egy jó zúzóval megjárva. A Seed Hawk nem menne el ?
Válasz .Feco. #3484. hozzászólására"De ezt úgy sem tudja senki tartani!"
Miért nem lehetne tartani ?
Sokszor az általános termesztett növényeket sem lehet elfogatható áron értékesíteni ,akkor csakkel próbálni más kultúrát.
Mondjuk aki kukoricát is vet az szerintem ne is nagyon nézegesse a kapás direktvetőket, de még napraforgó után se a jobb években... Szója, repce, borsó esetén, vagy zömmel kalászosok között, esetleg szecskázott termények után!
Tárcsás eszköz kell, mese nincs! Kukltivátoros rendszerek kanadában, ausztrálisában, észak-németországban, angliában mennek, meg egyes észak-amerikai tagállamokban, ahol NINCS kukorica!
Az összes többi helyen mindenhol tárcsás megoldást használnak, nem véletlenül!
Félreértés ne essék, nekem is tetszik, és már többször morfondíroztam rajta, hogy csinálni kellene olyan vetésforgót, amiben nincs kapásnövény, és akkor könnyedén lehetne direktvetni, nem kellene sem talajművelő gép, sem kis- illetve közepes traktor, sem méregdrága kombájn adapterek, és lehetne 5-6 növényből meg köztesnövényekből olyan vetésforgót kialakítani, hogy megszólalna! De ezt úgy sem tudja senki tartani!
Válasz Mf-es #3467. hozzászólására http://www.investkft.hu/upload/files/P%C3%B6ttinger%20MULTILINE%20vet%C5%91kombin%C3%A1ci%C3%B3k_en.pdf
A rövidtárcsás 10 körül mozog, gondolom ennyi körül van a grúberes is, régebbi pöttinger felépítmény vetőgép is felszerelhető rá de csak a felépítmény, ezekhez a hagyományos felépítésű vetőgépekhez csak függesztett rövidtárcsás/kombinátoros megoldásuk van.
http://www.agroinform.com/aprohirdetes_adatlap/gep/vetogep-ulteto-palantazo-gep/amazon-d8-3m-tarcsas-gabonavetogep/h_6561221
Inkább ezt... ezen van aprómag na meg aVaderstadt ERRŐL MÁSOLTA a Rapid vetőgép nyító-záró tárcsás csoroszjás megoldását.Amazon
Válasz fida91 #3476. hozzászólásáraMindenféleképp tömörítő kerekes vetőgépet tennék.
Válasz fida91 #3473. hozzászólásáraAmúgy gondolkodtam,vontatottra átalakítani.Egy 3,2-es tárcsa kerekét átrakni,munkahengerrel,+a harmadik pont helyére egy csapos vonórudat.Bármikor nyomtalanul vissza lehessen alakítani.
Válasz fida91 #3473. hozzászólásáraNéztem,530 kg-ot írtak,a vetőgép súlyának.Az én rögtörőm,540 kg.Idáig semmi plusz súly.Csak a vetőmag súlyával kellene megbirkózni.
Válasz Mf-es #3471. hozzászólásáraSzállítása közúton? Vagy akkor az egészet féligfüggesztettre kell megoldani. Csak azért gondolkodtam ebben, mert a Synkro után képzeltem el a linkelt VN vetőgépet.
Válasz emcett #3468. hozzászólásáraMinek külön emelgetni?A grúbert úgyis kiemeli a traki.
Válasz szanberg #3455. hozzászólásáraHa felém jársz feltétlenül gyerebe megnézheted a direktbe vetett árpá és bűzát.
Az árpa föld második éve megy direktbe.
Szerintem a direktvetéselőnye egyszervonulsz ki és kész, Ha nincs is takarónövényed de a előző szármaradvány (minél Több)szépen fedi és lebomlika talajon,mivel felűlről lefelé épülfel a talaj.
Válasz Mf-es #3461. hozzászólásáraAmikor már majd qrva jó állapotban lesznek a földjeink, és nem kellesz még grúberral sem piszkálni, akkor majd lesz értelme a gabona direktvetőknek, de ez a "veszély" sokunkat nem fenyeget az elkövetkező 5 évben.
Az idén vetettem műtrágyaszóróval is tritikálét kukorica után, (előtte szárzúzó, grúber, ásóborona ) és ásóboronával dolgoztam be. Egyenlőre nagyon tetszik a kelés, majd meglátom milyen lesz a vetetthez képest. Ha tavasszal is normálisan fog kinézni, akkor valószínűleg műtrágyaszóróval fogom vetni jövőre az egészet.
Sőt, a takarónövényt is legalább két kolléga vetette műtrágyaszóróval, egyikük rövidtárcsával, a másik hengerrel dolgozta be.
Azon agyalok, ha a meglévő szárzúzó, műtrágyaszóró, grúber, lazító mellé még beszereznék egy rövidtárcsát, akkor kifagyó takarónövényeket használva elboldogulnék néhány évig.
Válasz Mf-es #3467. hozzászólásáraEsetleg úgy megcsinálni, mint ahogy a forgóboronára szokták ráépíteni, hogy fölé lehessen emelni!
Válasz Agrárteenager #3466. hozzászólásáraDe azért darazsat tettél a fülembe.Ezt tenném a rögtörő helyére.Mélységet betudnám állítani,mint a rögtörő mélységét.Ha a traktor fel emeli,szerintem működne.
Válasz Mf-es #3465. hozzászólásáraEz kapcsolható, egyetértünk, hogy drága, a koncepció miatt tettem fel.
Válasz Agrárteenager #3463. hozzászólásáraEz tetszik.Csak megfizethetetlen számomra.Meg olyan kellene,amiről könnyen lekapcsolható a vető egység.És a grúbert magába használni.
Válasz Mf-es #3462. hozzászólásáraVan olyan is.
http://www.horsch.com/produkte/saemaschinen/scheibensaemaschinen/pronto-td/
Én olyan vetőgépet keresnék,hogy a kapák mélyművelést csinálnak,25-30 cm,és a vetőmagot,csak 5 cm-re rakja.Így volna értelme az egésznek.Egy menetbe kész 2 művelet.
Válasz kis Zombi #3460. hozzászólásáraAzt én sem értem,hogy tolják itt a gabona direktvetőket,hogy minek.Mivel általában napraforgó,után vetünk,vagy kukorica után gabonát.Oda elég a tárcsa,vagy grúber,és minden vetőgép elboldogul.Valaki leírhatná,mi indokolná a gabona direkt vetést.
Tavaszi kapásnál más a helyzet,de ott szemenkénti vetőgép kell.
Át kellene keresztelni a topikot direktvetőgépesre.
Mindenki tolja itt az ötleteket milyen vetőgépre vágyik, közben az elkövetkező 5 évben, nem lesz 5 ember az itt jelenlévők közül, akinél reális az átállás direktvetésre, úgy, hogy az ne legyen gazdasági öngyilkosság. Nem akarok senkit megsérteni, biztos vagyok benne, hogy nálam sem lesz direktvetés 5 éven belül.
A talajmegújítást nem azzal kell kezdeni, hogy veszünk egy direkt vetőgépet, hanem az ekét kell előbb eltakarítani a portáról, és kultivátorral, lazítóval, rövidtárcsával kell helyette piszkálni a talajt. Amikor már kigyógyult a talaj a szántás okozta sérülésekből, akkor jöhet a direktvetés.
Válasz fida91 #3441. hozzászólására Az ilyen kis rugóerejű kapákat próbáltad már direktvetésben? Nálam a 30x30-as kapaszár is kimozog annyit szárazabb talajnál, hogy nem az optimális mélységbe teszi a magot.
Ha esik rá, kikel a föld tetejére szórva is, de jelentős különbség lesz az elhúzódó, szórványos kelésben és a növény fejlődésében.
Ha már időt és pénzt áldoztok rá, nem érdemes félmunkát végezni.
A gyári csoroszlyás direktvetőkön 50-60 cm-re vannak a kapák egy gerendán egymástól, hogy ne húzza össze a kórót. A gerwndákar is elég ennyire tenni.
Válasz szanberg #3455. hozzászólásáraVannak am meg linkjeim... pl ez, buplakerekkel, hogy ne sokat tomjon:
http://www.solagrupo.com/products/pneumatic/en-sm-1909.html
nekem kicsit fura az a keskeny hosszu tartaly, mert nem tudom elkepzelni, hgy letran toltsem zsakokbol. Ahhoz mar toltocsigas potkocsi is kene.
Hatso hengersor lehetne vmi kombinatorrol, gruberrol.
gondolkodtam en is egy atepitesen, j alap lenne ez:
http://satex.rs/kombinator-maxi-grubber/?L=1
mar csak egy accord magtartalyt fronthidraulikara, kapakhoz koppintani fida91 megoldasat es kesz is.
Fida, van rola videod? Te geped?
Válasz Bigiboy77 #3435. hozzászólására Csoroszlyára nézzétek meg a Güttler Greenmanagerének vetőegységét. Szinte egy az egyben olyan, mint a tervem, vékony pengék, amelyek egyben a gyomirtást is megoldhatják.
Nem kell széles törőhegy, ami csak az ellenállást növeli, csak a vetés vonalában kell törni a rétegeket és aládolgozni a csíranövénynek.
Válasz szanberg #3455. hozzászólására A bedúrással érkeztünk el az okszerű talajművelés kérdéséhez. Elméletileg azért is zajlik a földtúrás, hogy a növények gyökere számára optimális pórusteret biztosítsunk a fejlődéshez. Ha viszont már alacsony ellenállással rendelkezik a talaj, akkor miért kell tovább művelni? W gazdabot ennek eldöntésében segítene. Ha lemegy a nyolcas pálca művelési nedvességnél 50-60 cm-re kb. 20-25 kg nyomással, ott már megfelelően tud fejlődni a növény gyökere és nem kell több talajmunka.
Szerintem...
Válasz Bigiboy77 #3435. hozzászólásáraEz eddig a legjobb szeker ami be linkelődött ide.
Örömmel látom, hogy hátul van tömörítő keréksor, ami szerintem nélkülözhetetlen. Hiába magtakaró pálcák meg a föld áramlása meg blablabla.... A talajt visszazárni guriga tudja ami a metszésonalon gurul folyamatosan.
Egyedül az nem teccik ezekben a gépekben, hogy ezek echte direktvető masínák, ezért a hátsó nagy kerekes futóműves magtartályos kocsirész az tapos azért. EGy művelt ragadósabb talajon nem biztos, hogy jó volna utána az anyag. Jobb lenne erre a fele ilyen fele olyan vetésre amit pl én is szeretnék csinálni egy ilyen géppel, szóval jobb lenne az a felépítés mint a mostani horsch-ok pl, vagyis keskeny tartály kétoldalra felzáró szárnyak melyek között ez elfér és elől hátul gurigák amin egyrészt mélységet is lehet fínoman állítani határolni, másrészt főleg a hátsó sor tömörít, zár.
A gond ,hogy egy hasonlót felépíteni pont nem az adagoló drága, hanem a hengersorok kapák talajjal érintkező elemek.
A tárcsás komoly direktvetőknél meg az a félelmem, hogy puhára művelt talajon nem e dúrna be!?!?!?!?
Akkora nagy csoroszlyanyomások lehetnek ezeknél, hogy egy mélységeiben puha talaj épen olyan talajállapotnál lehet gond lenne ezzel.
a Rapidok is bedúrnak gyakran.
Válasz Netparaszt #3453. hozzászólásáraKöszönöm a választ!
Válasz emcett #3445. hozzászólására Bocs, de tényleg nem tudom szó szerint idézni a kollegákat, visszakeresni meg most nincs időm.
Nálam a számszerűsítés nagyjából a direktvetés egy menete és az aratásból áll, esetleg még komposzt tea fújás, vagy valami hiperparazita gomba, ha olyan az idő.
Ennyi az input, amihez még hozzátehetem az elővetemény költségét.
Hozam a fullprogramos szomszéd 70-80%-a, idén volt olyan búza is, ami nulla inputtal 5 tonna felett hozott a november végi direktvetés után, teljesen nyers földben.
Ha még tápanyagot is kijuttat valaki, biztos jobb a hozam, én szeretem a természetre bízni a tápanyagszolgáltatást, max. csak segítek némi komposzttal.
"Szegény" vízzel főz !
Nincs túl lihegve.