Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak652 FtBenzin árak637 FtEUR407.83 FtUSD391.39 FtCHF431.41 FtGBP487.09 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Netparaszt #3266. hozzászólásáraVegyes keveréket...hatékonyan külön tartályból. Teljesen másként viselkednek az eltérő alakú..súrlódási ellenállású anyagok. Így kevert adagoláskor...megszökik a kisebb ellen állású. Egyenlőtlen lesz az adagolás. Mivel a nyomólevegős is egy adagoló "hengeren" keresztül szabályozza a kijuttatott magmennyiséget. Vagyis itt is egy nagyobb térfogat felől áramlik a szűkülő.Adagoló egység felé ,ebből adódóan áramlás közben folyton rendeződnek a magok. A merev vázasnál talán nem ennyire intenzív az áramlás. Ott kevesebb utat tesz meg a mag a vetőelemig. Így a keveredés talán megmaradhat egy elfogadott szinten.. Már a műtrágyaszórós verzióknál is tapasztalható a nem egységes keverék kiáramlás.
Válasz Netparaszt #3265. hozzászólásáraSzekrényes gép ki van zárva, itt nálunk nem lehet közlekedni 4 méteres géppel, nagyon meg kell gondolni merre indul az ember. nekem meg 6 méteres gép kellene inkább mint 4 méteres
Drisa ez pont olyan mint a Sprinter amit kérdeztél így annak is jónak kell lenni,de mintha 4méteres nem tud műtrágyát szórni pedig a Spriternek van olyanja amelyik a mag alá helyezi.Itthon búza utáni betonra sült földbe lehet hogy megakadna(? vélemény)
Válasz Netparaszt #3266. hozzászólásáraAlkalmas mindegyik ,csak a „legnehezebb" maghoz kel állítani a levegőnyomást + deflektort kel alkalmazni,hogy a"könnyű” magokat ne fúja ki az árokból
Válasz Drisa #3231. hozzászólásáraEz direktvetésre tökéletesen alkalmas, fél kilótól képes már kivetni. Direktvetésnél szerintem nem kell rá az első tömörítő keréksor, a kapákon flexelnék csak, mert túl nagyok, de a szerkezet maga rendben.
Azt viszont vedd figyelembe, hogy levegőssel nem tudsz szépen összetett keverékeket vetni a szétosztályozódás miatt.
Válasz Netparaszt #3260. hozzászólásáraIgen majd a magágyat tavasszal, ahogy beszéltük, vagy egy sor tàrcsa, vagy kombinátor ha a maradványok nem tömítik el.
Sokszor beszéltek arról, hogy tavasszal vetés után gyomírtóttok, az milyen fajta gyomírtó? S csak a kikelt gyomokat pörköli le, vagy csíragátló hatása is lesz?
Mert mi olyan 3-4 hetes koràban szoktuk laudiusszal kezelni.
Válasz szanberg #3257. hozzászólásáraAz is jó. Az a legfontosabb, hogy legyen kilátás esőre vagy legyen nedves, mikor a talajba megy a mag, s a szármaradvány is igen hasznos volna nyári vetésnél, hogy visszatartsa a nedvességet és hűtse a talajfelszínt.
Válasz Géza15 #3259. hozzászólására Ugye milyen szépen kapják szét a gombák a szármaradványt? Ez az ő dolguk, nem a "baktériumtrágyáké".
A "zöldítéses" lejelentést közvetlenül a következő növény vetése elé javaslom, így tökéletesen kielégíted a bürokratákat.
Gondolom csinálsz némi magágyat vagy szerény lazítást, arra az időre praktikusabb, s nem marad támadási felületed.
Kapaosztást nem kell sűríteni.
Jobban elmegy a kóró is köztük, illetve ásd ki egy gép után a szelvényt, látni fogod, hogy átroppantja a földet a kapák között. 30 cm kapatáv elég, minél mélyebbre ereszted, annál keskenyebb kapákkal. A lúdtalpak csak sekély kultizásra, tarlóhántásra valók.
Szép estét mindenkinek!
A hétvégén meguntam a könyvek felett görnyedni, s kimentem a megnézi a fedőnövényeim állományát. Màr volt 0°C, s hatásàra kezdenek megroskadni, de azért még bírjàk magukat. Találtam egy kis szalmacsomót s beledurtam, s gyönyörű eredmény fogadott. Továbbá a képen làtható barna gombák talàlhatók a területen, ahol jutott egy kis fény a ajzatra, vagy nem volt nagyon sűrű az álomány ott jönnek kifele.
3,4 ha területből 1,5 ha hagytam így meg. S lejelentettem volna a faulugazdàsznak, hogy a felét forgattuk le a másik felét majd tavasszal, s ilyen formában nem tudtak mit kezdeni vele, s beírták hogy le lett forgatva az egész, remélem nem lesz belőle baj:S
S régebben kéreztem volna a kapaosztásról, hogy miben befolyásolja a művelést a sűrűbb kapa? S milyet elnne érdemes vennünk? 23 cm körülit? Vagy ritkàbbat?
Válasz Gergő1220 #3255. hozzászólásáraCsak nedves évben javasolnám, de akkor melegkedvelő fűfélék és Tillage Radish jól működik együtt, az nem fog neked elvirágozni.
Válasz Netparaszt #3253. hozzászólásáraEzt értem én, de ha nyáron (augusztus 20-előt kb) akarok takarónövényt vetni akkor a mustár nem jó mert gyorsan elvirágzik, ilyenkor mit lehetne vetni úgy hogy legyen némi gyomelnyomó képessége.
Válasz otis #3249. hozzászólására Ennyi. Az áll vissza a szántásra, aki valamit nagyon rosszul csinál. A helyi téesz bérmunkázik nekem és nem értem a minőséget, a forgók betonra taposva elhúzás nélkül, szaladgálnak a legnagyobb szarvassal keresztül a vetésen, vetőmag a föld tetejére megy a 740-esből, olyan hullámok vannak a kész vetett területen, hogy tengeribetegséget kapok, ha ránézek is.
Na ők is visszaálltak szántásra nemrég...
Képet azért majd dobjál a takarónövényes búzáról, jó látni az efféléket.
Válasz Gergő1220 #3243. hozzászólására Gyomelnyomásra például a gyorsan fejlődő keresztesvirágúak, az allelopatikus hatású fűfélék, mint a rozs, cirok, szudáni és az áthatolhatatlan bozótot képző bükkönyfélék a legalkalmasabbak.
A herefélék és facélia nem alkalmas erre.
Válasz *** HM *** #3245. hozzászólására5000 ha-juk már biztos van, de az egyik kijelentette, hogy nem nyugszanak, míg fél somogy nem lesz az övék. Egyedüli ellenfél csak a benetton nekik, de szerintem már az sem.
Válasz m.p.gy. #3241. hozzászólására Ez az egyik nagy vidék- és élettellenes mg csoport, a földpályázatok nagy nyertese.
Kétlem, hogy számukra fontos volna fenntarthatóság, egészséges táplálék előállítása, minimális költségek, klímaváltozás elleni küzdelem.
Műtrágyával, szántással mindenki tud termelni még egy ideig.
2020-tól majd kíváncsi leszek, kinek fogja még futni a magas inputra.
Válasz m.p.gy. #3241. hozzászólásáraTalán az is magyarázat, amit előttem leírtak, de gyakran elkövetett hiba az is, amit már Netparaszt is leírt számtalanszor, hogy csupán az eke Hecci általi beállításával nem fogjuk megváltani a világot. Nekem véletlen egybeesés talán, vagy csak a vak szerencse, de akkoriban álltunk át erre a forgatás nélküli témára, mikor indult az előző AKG, ahol is kötelező volt fővetésben zöldugarozni, minimum 3 féle keverékkel, és jogkövető állampolgárként, mi ezt komolyan is vettük, és nem nyakig érő parlagfüvet, acatot, szerbtövist termelünk ezeken a területeken, hanem tényleges zöldtrágya növényeket, amik bizony már a következő kultúrában megmutatták jótékony hatásukat. Aztán jött Netparaszt, aki még inkább megmutatta ennek a technológiának a tudományos hátterét, és ennek következtében már kacérkodom a no till-es technológiával is. Búza pl idén már lett így vetve, sajnos takarónövénynek még aligha nevezhető állományba, de még szépen vegetáló zöldtrágyával bevetett területbe, amit ha a fagy nem végzi ki, akkor majd tavasszal a gyomirtó.
Válasz *** HM *** #3239. hozzászólásáraSzárnyasan csak ritkán szárnyalunk, szárnyak nélkül lehet igazán szárnyalni, és úgy a giliszták is szárnyalhatnak továbbra is!
Válasz m.p.gy. #3241. hozzászólásáraŐk itt vannak a szomszédban. Bármilyen hihetetlen Heci rátapintott a lényegre.
Úgy tele vannak lével, hogy nem tudnak mit kezdeni vele. Már belgiumban is kő gazdagok voltak. Itt meg a mindenkori kormányokban is találtak támogatót bőven, mert minden évben pályázat hegyeket nyernek. Saját kamionokkal hordják olaszba a tejet, viszfuvarban meg bort hoznak. Naponta.
Ha úgy adódik, hogy a mustár-olajretek takarónövény optimális vetési ideje előtt (aratástól-augusztus közepéig) van esős idő, és akkor ér rá az ember takarónövényt vetni, célszerű lehet lassabban fejlődő növényeket használni? pl bíborhere,facélia?
Ezek a lassú fejlődés miatt tudnak versenyezni az árvakelésekkel, kelő gyomokkal?
Idén mustár-facélia keveréket vetettem agusztus végén, és az látszik hogy a facéliát teljesen elnyomja a mustár kb negyed akkorára nőtt meg nem tudott érvényesülni a mustár mellet kb 50-50 % volt a keverék.
Válasz m.p.gy. #3241. hozzászólásáraMuszáj vlm bu-i költségeket generálni ebben a hepiendes csúcsszezonban.....
Notilles üzemmódban nincs mire költeni ....
Válasz Pilátus #3232. hozzászólásáraÉn első körben a kétkedőknek, mindig azt a -30-40% gázolajmegtakarítást említem, ami a gruber használatából ered. Környezetemben ez elég nyomós érv (szerintem máshol is), aztán második körben az idő megtakarítás, és sajnos csak valahol a sor végén kezdik el kapisgálni, a talajéltere gyakorolt jótékony hatást, ami ott válik számukra nyilvánvalóvá, mikor lehull a hályog a szemükről, és áttekintenek a mezsgyén túlra is. Kis nagyképűséggel nyugtáztam, hogy idén, egy-két pár hektáros gazdát leszámítva, már a nagyok sem szántanak, komoly kukoricatarlók vannak csupán lazítózva, bődületes mennyiségű szármaradvánnyal a felszínen, ami korábban már ősszel feketére volt művelve, most messziről sárgállik. Zöldített mustár is sok virít még, remélem, nem veszítik el a fejüket, és nem bántják a következő vetésig azokat sem!
Nitrogénhiányos mustár alászántása novemberben - ez távol áll a gazdaságos tevékenységtől.
A 3 hónap alatt felszívott tápanyagok a következő, tavaszi növényig már messze járnak, az elpöfögött gázolaj elszállt, a nehéz gép nedves talajgyúrása tönkreteszi a kialakuló talajszerkezetet.
Kár volt érte.
Válasz Pilátus #3232. hozzászólásáraCentiméterre valóban azonosnak tűnik...aztán itt véget is ért a hasonlóság.
Csak címszavakban, ha Dr. Birkás Márta az elmúlt évtizedekben kiadott, talajvédő technológiákról szóló 3 db könyve még nem ért volna el mindenkihez.
Az élő talajban rendkívül fontos a rétegek elhelyezkedése és a minél kevesebb zavaró hatás. A mikrobiológiailag legaktívabb réteg a felső 5-10 centiméteren található, innen indul ki minden földi élet.
Ez a réteg oxigénben gazdag és a legváltozatosabb élővilággal rendelkezik.
A szántás ezt a réteget lefordítja egy levegőtlen rétegbe, a termékenységért felelős, oxigénkedvelő mikrobák és egyéb jószágok lakóhelyét megsemmisíti.
Ezek nélkül pedig semmiféle termékenységnövekedés, humuszgyarapodás nem fog létrejönni.
A grubber is rendelkezik kavaróhatással, amennyiben azonban a legkeskenyebb kapákkal dolgozunk, minimálisra csökken ez a kavarás a lazító hatás mellett.
A szántásnál a talajnak védelmet nyújtó szármaradványok is eltűnnek, enélkül pedig nincs klímavédelem, csapadékmegőrzés, gyomelnyomás, lassú tápanyag felszabadulás.
A szántás emellett a legtöbb szenet égeti el a talajból, ami a klímaváltozás miatt aggódókat esetleg zavarhat, a többieket csak a csökkenő humusztartalom, ami miatt egyre művelhetetlenebbé válik a talaj.
Nem optimális talajállapotnál végzett szántás (márpedig elég sokat látni az iszap dagasztását) áthatolhatatlanul tömör rétegeket hoz létre, ami a vizes foltok és az aszálykár elsődleges okozója.
Röviden csak ennyi, lehetne meg órákig folytatni. A lényeg csak annyi, hogy a szántás károkozása nem mérhető összes a grubber tevékenységével.
Sokszor hallottam már, hogy szántani a pockok miatt is kell.
Nos az alábbi képet tárcsázás, mélyszántás, kombinátorozás, vetés után készítettem egy nappal a tábla közepén. Ezt az érvet is kipipálhatjuk
Válasz www.mgbiztositas.hu #3228. hozzászólására Ha ott a gép és az anyag is, akkor nosza
Ne felejts el képeket csinálni róla.
A takarás biztosan jó hatással lesz a talajra, egyedül talán az árvakelés mértéke lehet kérdéses belőle.
Ha gyomelnyomásra nincs szükség elég minimális vastagság, ha el is nyomnád, akkor tömören kell takarni.
Válasz Netparaszt #3222. hozzászólásáraNekem a július elején rajtamaradt búzaszalma, jövő májusra már elbomlott, nem fog megfelelő takarást biztosítani,azért gondolkodtam ebben. Illetve a le nem hordott szalma az kb 10körbála /ha. Ezzel lehetne még +biztosítani.
Na meg van egy ilyen gép az udvarba és ki lehetne próbálni. És közel sincs 3milla használtan.
Válasz tajbor89 #3226. hozzászólásáraSekélyen bekeverve volna a legjobb, értem ez alatt az 5-10 cm közötti bedolgozást.
Én most nyitva hagyom a mélylazítást, rajta a sok csutkával, mert rossz szagú, nagyon levegőtlen volt a föld.
Kap komposztteát meg komposztot is.
Rövidtárcsája meg nincs s téesznek, hogy bekavarja...
Ha kukorica és napraforgó után már nincs időm/módom takarónövénnyel kombinálni a forgatás nélküli művelést mi a célszerűbb, minél több szár maradjon fent, vagy legyen inkább bekeverve?
Az állományok gyommentesek voltak mindegyik jól szárzúzva, tuskó csuhélevél, szotyitányér szecskázva.
A grubber 4soros 25 centis késosztás, 40mm széles kések, munkamélység 35-40 cm
Válasz Netparaszt #3223. hozzászólásáraHa lenne ilyen szórólap, időpont meghatározás nélkül egyenlőre, akkor lehet, hogy én is megpróbálnék összehozni egy ilyen okosítást!
Válasz kis Zombi #3221. hozzászólására Igen, nem tűnik rentábilisnak. Kertészetben még el lehet játszani odahordott takarással (green mulch transfer) , de szántón inkább termeljük meg.
15335 hozzászólás
Válasz Pilátus #3273. hozzászólására
Ha tőlem kérdezted,ezzel a vetőgéppel,30kg/ha.Olajretek,mustár,facélia,borsó,kevés csillagfürt,tillage radish.Szeptember 5-10 környékén.
Grat! Ez mennyivel és milyen sűrűn volt vetve?
Válasz Géza15 #3259. hozzászólására
Itt a pár napos,-2-3C is kibírta.
Válasz Netparaszt #3266. hozzászólásáraVegyes keveréket...hatékonyan külön tartályból. Teljesen másként viselkednek az eltérő alakú..súrlódási ellenállású anyagok. Így kevert adagoláskor...megszökik a kisebb ellen állású. Egyenlőtlen lesz az adagolás. Mivel a nyomólevegős is egy adagoló "hengeren" keresztül szabályozza a kijuttatott magmennyiséget. Vagyis itt is egy nagyobb térfogat felől áramlik a szűkülő.Adagoló egység felé ,ebből adódóan áramlás közben folyton rendeződnek a magok. A merev vázasnál talán nem ennyire intenzív az áramlás. Ott kevesebb utat tesz meg a mag a vetőelemig. Így a keveredés talán megmaradhat egy elfogadott szinten.. Már a műtrágyaszórós verzióknál is tapasztalható a nem egységes keverék kiáramlás.
Válasz Netparaszt #3265. hozzászólásáraSzekrényes gép ki van zárva, itt nálunk nem lehet közlekedni 4 méteres géppel, nagyon meg kell gondolni merre indul az ember. nekem meg 6 méteres gép kellene inkább mint 4 méteres
Válasz Netparaszt #3260. hozzászólására42 cm-es kapaosztás grúberon az már sok? 25-30 cm-en húzva? Én néztem mintha átrepesztene...
Drisa ez pont olyan mint a Sprinter amit kérdeztél így annak is jónak kell lenni,de mintha 4méteres nem tud műtrágyát szórni pedig a Spriternek van olyanja amelyik a mag alá helyezi.Itthon búza utáni betonra sült földbe lehet hogy megakadna(? vélemény)
Válasz Netparaszt #3266. hozzászólásáraAlkalmas mindegyik ,csak a „legnehezebb" maghoz kel állítani a levegőnyomást + deflektort kel alkalmazni,hogy a"könnyű” magokat ne fúja ki az árokból
Válasz Drisa #3264. hozzászólására Tesztelni kell egyébként, melyik levegős képes megbirkózni a vegyes keverékekkel.
Ez nem szokványos felhasználás
Válasz Drisa #3264. hozzászólására A 750-es szekrényes, ami most 1590 néven fut. A 750A levegős.
750 utódja a 1590
Válasz Netparaszt #3263. hozzászólásáraDe a Jd 750 is levegős nem? Akkor azzal sem lehet?
Válasz Drisa #3231. hozzászólásáraEz direktvetésre tökéletesen alkalmas, fél kilótól képes már kivetni. Direktvetésnél szerintem nem kell rá az első tömörítő keréksor, a kapákon flexelnék csak, mert túl nagyok, de a szerkezet maga rendben.
Azt viszont vedd figyelembe, hogy levegőssel nem tudsz szépen összetett keverékeket vetni a szétosztályozódás miatt.
Válasz Netparaszt #3260. hozzászólásáraIgen majd a magágyat tavasszal, ahogy beszéltük, vagy egy sor tàrcsa, vagy kombinátor ha a maradványok nem tömítik el.
Sokszor beszéltek arról, hogy tavasszal vetés után gyomírtóttok, az milyen fajta gyomírtó? S csak a kikelt gyomokat pörköli le, vagy csíragátló hatása is lesz?
Mert mi olyan 3-4 hetes koràban szoktuk laudiusszal kezelni.
Válasz szanberg #3257. hozzászólásáraAz is jó. Az a legfontosabb, hogy legyen kilátás esőre vagy legyen nedves, mikor a talajba megy a mag, s a szármaradvány is igen hasznos volna nyári vetésnél, hogy visszatartsa a nedvességet és hűtse a talajfelszínt.
Válasz Géza15 #3259. hozzászólására Ugye milyen szépen kapják szét a gombák a szármaradványt? Ez az ő dolguk, nem a "baktériumtrágyáké".
A "zöldítéses" lejelentést közvetlenül a következő növény vetése elé javaslom, így tökéletesen kielégíted a bürokratákat.
Gondolom csinálsz némi magágyat vagy szerény lazítást, arra az időre praktikusabb, s nem marad támadási felületed.
Kapaosztást nem kell sűríteni.
Jobban elmegy a kóró is köztük, illetve ásd ki egy gép után a szelvényt, látni fogod, hogy átroppantja a földet a kapák között. 30 cm kapatáv elég, minél mélyebbre ereszted, annál keskenyebb kapákkal. A lúdtalpak csak sekély kultizásra, tarlóhántásra valók.
Szép estét mindenkinek!
A hétvégén meguntam a könyvek felett görnyedni, s kimentem a megnézi a fedőnövényeim állományát. Màr volt 0°C, s hatásàra kezdenek megroskadni, de azért még bírjàk magukat. Találtam egy kis szalmacsomót s beledurtam, s gyönyörű eredmény fogadott. Továbbá a képen làtható barna gombák talàlhatók a területen, ahol jutott egy kis fény a ajzatra, vagy nem volt nagyon sűrű az álomány ott jönnek kifele.
3,4 ha területből 1,5 ha hagytam így meg. S lejelentettem volna a faulugazdàsznak, hogy a felét forgattuk le a másik felét majd tavasszal, s ilyen formában nem tudtak mit kezdeni vele, s beírták hogy le lett forgatva az egész, remélem nem lesz belőle baj:S
S régebben kéreztem volna a kapaosztásról, hogy miben befolyásolja a művelést a sűrűbb kapa? S milyet elnne érdemes vennünk? 23 cm körülit? Vagy ritkàbbat?
Válasz otis #3252. hozzászólásáraKés hány centis?
Kötöttben hogy muzsikál a kioldás vajon?
Válasz Gergő1220 #3255. hozzászólásáraOlajretek
Válasz Gergő1220 #3255. hozzászólásáraCsak nedves évben javasolnám, de akkor melegkedvelő fűfélék és Tillage Radish jól működik együtt, az nem fog neked elvirágozni.
Válasz Netparaszt #3253. hozzászólásáraEzt értem én, de ha nyáron (augusztus 20-előt kb) akarok takarónövényt vetni akkor a mustár nem jó mert gyorsan elvirágzik, ilyenkor mit lehetne vetni úgy hogy legyen némi gyomelnyomó képessége.
Válasz otis #3249. hozzászólására Ennyi. Az áll vissza a szántásra, aki valamit nagyon rosszul csinál. A helyi téesz bérmunkázik nekem és nem értem a minőséget, a forgók betonra taposva elhúzás nélkül, szaladgálnak a legnagyobb szarvassal keresztül a vetésen, vetőmag a föld tetejére megy a 740-esből, olyan hullámok vannak a kész vetett területen, hogy tengeribetegséget kapok, ha ránézek is.
Na ők is visszaálltak szántásra nemrég...
Képet azért majd dobjál a takarónövényes búzáról, jó látni az efféléket.
Válasz Gergő1220 #3243. hozzászólására Gyomelnyomásra például a gyorsan fejlődő keresztesvirágúak, az allelopatikus hatású fűfélék, mint a rozs, cirok, szudáni és az áthatolhatatlan bozótot képző bükkönyfélék a legalkalmasabbak.
A herefélék és facélia nem alkalmas erre.
Válasz *** HM *** #3240. hozzászólásáraLeginkább így szárnyalunk:
Válasz *** HM *** #3245. hozzászólására5000 ha-juk már biztos van, de az egyik kijelentette, hogy nem nyugszanak, míg fél somogy nem lesz az övék. Egyedüli ellenfél csak a benetton nekik, de szerintem már az sem.
Válasz m.p.gy. #3241. hozzászólására Ez az egyik nagy vidék- és élettellenes mg csoport, a földpályázatok nagy nyertese.
Kétlem, hogy számukra fontos volna fenntarthatóság, egészséges táplálék előállítása, minimális költségek, klímaváltozás elleni küzdelem.
Műtrágyával, szántással mindenki tud termelni még egy ideig.
2020-tól majd kíváncsi leszek, kinek fogja még futni a magas inputra.
Válasz m.p.gy. #3241. hozzászólásáraTalán az is magyarázat, amit előttem leírtak, de gyakran elkövetett hiba az is, amit már Netparaszt is leírt számtalanszor, hogy csupán az eke Hecci általi beállításával nem fogjuk megváltani a világot. Nekem véletlen egybeesés talán, vagy csak a vak szerencse, de akkoriban álltunk át erre a forgatás nélküli témára, mikor indult az előző AKG, ahol is kötelező volt fővetésben zöldugarozni, minimum 3 féle keverékkel, és jogkövető állampolgárként, mi ezt komolyan is vettük, és nem nyakig érő parlagfüvet, acatot, szerbtövist termelünk ezeken a területeken, hanem tényleges zöldtrágya növényeket, amik bizony már a következő kultúrában megmutatták jótékony hatásukat. Aztán jött Netparaszt, aki még inkább megmutatta ennek a technológiának a tudományos hátterét, és ennek következtében már kacérkodom a no till-es technológiával is. Búza pl idén már lett így vetve, sajnos takarónövénynek még aligha nevezhető állományba, de még szépen vegetáló zöldtrágyával bevetett területbe, amit ha a fagy nem végzi ki, akkor majd tavasszal a gyomirtó.
Válasz *** HM *** #3237. hozzászólására Nem egy volt, csináljak egy leltári ívet róluk?
Válasz *** HM *** #3239. hozzászólásáraSzárnyasan csak ritkán szárnyalunk, szárnyak nélkül lehet igazán szárnyalni, és úgy a giliszták is szárnyalhatnak továbbra is!
Nem bort hanem "cukorszirupot"
Válasz endypapa #3244. hozzászólásáraHány családtól veszik el territóriumot a --------------jei?........... ha mondjuk 100 ból heccesen megtud élni 1
Válasz m.p.gy. #3241. hozzászólásáraŐk itt vannak a szomszédban. Bármilyen hihetetlen Heci rátapintott a lényegre.
Úgy tele vannak lével, hogy nem tudnak mit kezdeni vele. Már belgiumban is kő gazdagok voltak. Itt meg a mindenkori kormányokban is találtak támogatót bőven, mert minden évben pályázat hegyeket nyernek. Saját kamionokkal hordják olaszba a tejet, viszfuvarban meg bort hoznak. Naponta.
Ha úgy adódik, hogy a mustár-olajretek takarónövény optimális vetési ideje előtt (aratástól-augusztus közepéig) van esős idő, és akkor ér rá az ember takarónövényt vetni, célszerű lehet lassabban fejlődő növényeket használni? pl bíborhere,facélia?
Ezek a lassú fejlődés miatt tudnak versenyezni az árvakelésekkel, kelő gyomokkal?
Idén mustár-facélia keveréket vetettem agusztus végén, és az látszik hogy a facéliát teljesen elnyomja a mustár kb negyed akkorára nőtt meg nem tudott érvényesülni a mustár mellet kb 50-50 % volt a keverék.
Válasz m.p.gy. #3241. hozzászólásáraMuszáj vlm bu-i költségeket generálni ebben a hepiendes csúcsszezonban.....
Notilles üzemmódban nincs mire költeni ....
Válasz otis #3238. hozzászólásáraEzek meg 10 év szántás nélküli művelés után most vettek ekét.Nem is akármilyet.
Akkor hogy is van ez ?
Válasz otis #3238. hozzászólásáraAzzal nem dicsekszű mi hogy a szárnyasan szárnyaló grubbered pont gerincközépen nyalja el a gilisztáidat hö....
Válasz otis #3238. hozzászólásáraAzzal nem dicsekszű mi hogy a szárnyasan szárnyaló grubbered pont gerincközépen nyalja el a gilisztáidat hö....
Válasz Pilátus #3232. hozzászólásáraÉn első körben a kétkedőknek, mindig azt a -30-40% gázolajmegtakarítást említem, ami a gruber használatából ered. Környezetemben ez elég nyomós érv (szerintem máshol is), aztán második körben az idő megtakarítás, és sajnos csak valahol a sor végén kezdik el kapisgálni, a talajéltere gyakorolt jótékony hatást, ami ott válik számukra nyilvánvalóvá, mikor lehull a hályog a szemükről, és áttekintenek a mezsgyén túlra is. Kis nagyképűséggel nyugtáztam, hogy idén, egy-két pár hektáros gazdát leszámítva, már a nagyok sem szántanak, komoly kukoricatarlók vannak csupán lazítózva, bődületes mennyiségű szármaradvánnyal a felszínen, ami korábban már ősszel feketére volt művelve, most messziről sárgállik. Zöldített mustár is sok virít még, remélem, nem veszítik el a fejüket, és nem bántják a következő vetésig azokat sem!
Válasz Netparaszt #3230. hozzászólásáraMost ez az 1 luk mit bizonyít?
Max hogy nem mindet nyírta ki az eke + traktorkerék + ölyvek hada triumvirátus....
"Szakmai" "szempontok"
Még jó, hogy jelennek meg szakmai cikkek az Agroinformon is a zöldítésről...
Felértékelődött a másodvetés a zöldítéssel
Nitrogénhiányos mustár alászántása novemberben - ez távol áll a gazdaságos tevékenységtől.
A 3 hónap alatt felszívott tápanyagok a következő, tavaszi növényig már messze járnak, az elpöfögött gázolaj elszállt, a nehéz gép nedves talajgyúrása tönkreteszi a kialakuló talajszerkezetet.
Kár volt érte.
Válasz Pilátus #3232. hozzászólásáraCentiméterre valóban azonosnak tűnik...aztán itt véget is ért a hasonlóság.
Csak címszavakban, ha Dr. Birkás Márta az elmúlt évtizedekben kiadott, talajvédő technológiákról szóló 3 db könyve még nem ért volna el mindenkihez.
Az élő talajban rendkívül fontos a rétegek elhelyezkedése és a minél kevesebb zavaró hatás. A mikrobiológiailag legaktívabb réteg a felső 5-10 centiméteren található, innen indul ki minden földi élet.
Ez a réteg oxigénben gazdag és a legváltozatosabb élővilággal rendelkezik.
A szántás ezt a réteget lefordítja egy levegőtlen rétegbe, a termékenységért felelős, oxigénkedvelő mikrobák és egyéb jószágok lakóhelyét megsemmisíti.
Ezek nélkül pedig semmiféle termékenységnövekedés, humuszgyarapodás nem fog létrejönni.
A grubber is rendelkezik kavaróhatással, amennyiben azonban a legkeskenyebb kapákkal dolgozunk, minimálisra csökken ez a kavarás a lazító hatás mellett.
A szántásnál a talajnak védelmet nyújtó szármaradványok is eltűnnek, enélkül pedig nincs klímavédelem, csapadékmegőrzés, gyomelnyomás, lassú tápanyag felszabadulás.
A szántás emellett a legtöbb szenet égeti el a talajból, ami a klímaváltozás miatt aggódókat esetleg zavarhat, a többieket csak a csökkenő humusztartalom, ami miatt egyre művelhetetlenebbé válik a talaj.
Nem optimális talajállapotnál végzett szántás (márpedig elég sokat látni az iszap dagasztását) áthatolhatatlanul tömör rétegeket hoz létre, ami a vizes foltok és az aszálykár elsődleges okozója.
Röviden csak ennyi, lehetne meg órákig folytatni. A lényeg csak annyi, hogy a szántás károkozása nem mérhető összes a grubber tevékenységével.
Válasz tajbor89 #3226. hozzászólásáraMi különbség a 35-re járatott gruber és eke közt? Semmi... csak a taljzárás
Válasz Netparaszt #3230. hozzászólásárahttp://www.agroinform.com/aprohirdetes_adatlap/gep/vetogep-ulteto-palantazo-gep/horsch-sprinter-4-st-vetogep-elado/h_6554752?ref=df32b6a5
Alkalmas lehet direkt vetésre? Apró magot hogy vetheti el?
Sokszor hallottam már, hogy szántani a pockok miatt is kell.
Nos az alábbi képet tárcsázás, mélyszántás, kombinátorozás, vetés után készítettem egy nappal a tábla közepén. Ezt az érvet is kipipálhatjuk
Válasz www.mgbiztositas.hu #3228. hozzászólására Ha ott a gép és az anyag is, akkor nosza
Ne felejts el képeket csinálni róla.
A takarás biztosan jó hatással lesz a talajra, egyedül talán az árvakelés mértéke lehet kérdéses belőle.
Ha gyomelnyomásra nincs szükség elég minimális vastagság, ha el is nyomnád, akkor tömören kell takarni.
Válasz Netparaszt #3222. hozzászólásáraNekem a július elején rajtamaradt búzaszalma, jövő májusra már elbomlott, nem fog megfelelő takarást biztosítani,azért gondolkodtam ebben. Illetve a le nem hordott szalma az kb 10körbála /ha. Ezzel lehetne még +biztosítani.
És közel sincs 3milla használtan.
Na meg van egy ilyen gép az udvarba és ki lehetne próbálni.
Válasz tajbor89 #3226. hozzászólásáraSekélyen bekeverve volna a legjobb, értem ez alatt az 5-10 cm közötti bedolgozást.
Én most nyitva hagyom a mélylazítást, rajta a sok csutkával, mert rossz szagú, nagyon levegőtlen volt a föld.
Kap komposztteát meg komposztot is.
Rövidtárcsája meg nincs s téesznek, hogy bekavarja...
Ha kukorica és napraforgó után már nincs időm/módom takarónövénnyel kombinálni a forgatás nélküli művelést mi a célszerűbb, minél több szár maradjon fent, vagy legyen inkább bekeverve?
Az állományok gyommentesek voltak mindegyik jól szárzúzva, tuskó csuhélevél, szotyitányér szecskázva.
A grubber 4soros 25 centis késosztás, 40mm széles kések, munkamélység 35-40 cm
Válasz Netparaszt #3223. hozzászólásáraHa lenne ilyen szórólap, időpont meghatározás nélkül egyenlőre, akkor lehet, hogy én is megpróbálnék összehozni egy ilyen okosítást!
Válasz kis Zombi #3221. hozzászólására Igen, nem tűnik rentábilisnak. Kertészetben még el lehet játszani odahordott takarással (green mulch transfer) , de szántón inkább termeljük meg.