Válasz Berente Antal #2990. hozzászólására Ki köll próbálni. Nálam elbontott minden felszínen lévő szárat a kezelt területen, de semmi nem változott a talajban.
Komposztba érdemes beleszórni változatosságot növelni.
Válasz Berente Antal #2990. hozzászólására Ki köll próbálni. Nálam elbontott minden felszínen lévő szárat a kezelt területen, de semmi nem változott a talajban.
Komposztba érdemes beleszórni változatosságot növelni.
Van egy területünk repce volt benne. Aratás után meg lett tárcsázva majd ,grúberezve! Tavaszi menne a helyére, most viszont kijött benne a repce vadkelésbe olyan 6-8 leveles már viszont gaz nincs benne ez miatt hogy a repce most takarja a földet.
Mi az amit lehetne neki most csinálni hogy a földet se bolygassam fölöslegesen meg gazdaságos is legyen.
Most permetezzem le totálissal vagy tavasszal vetés előtt és utána pedig mehet bele a tavaszi növény? Vagy valami mást kellene vele tenni?
Kérdésem az lenne: Hasonlóan művelt kertemben mint a 2139es hozzászólásban.Idén tök, paradicsom paprika meg néhány színes virág volt.
Ilyenkor ősszel kell-e valamit csinálni?
Hagyjam majd a fagy elvégzi a dolgát, vagy csináljak a növényekből mulcsot, vagy inkább a komposztba menjenek? Gondoltam a gyökereket nem kellene bántani, jó helyen vannak a földben.
Válasz Netparaszt #2980. hozzászólásáraEz egy elég kötött mezőségi talaj. Összefüggő víz nem állt rajta, mára a nyomokban lévő víz is eltünt, felszáradt. Élt már át ez a föld részlegesen, tartós vízborítottságot a belvíz miatt, de a talajvíz még 1,5 m-re van, úgyhogy még nincs baj. A sok gilisztatetem aggaszt egy kicsit. Minden évben szerves trágyázom és a DTCS-ből (Duna-Tisza csat)állott, szervesanyagban gazdag vízzel öntözöm.
Most zellert takarítok be a területről és alig találok gilisztát.
Válasz emcett #2971. hozzászólására Igen, a nagy mennyiségek a károsak. A természetben nagyon alacsony a vízoldható, ionos tápanyagok jelenléte, a biológia tárolja, sokkszerű NO3 felszabadulás csak természeti katasztrófák vagy talajművelés környezetében lépnek fel.
Válasz Mf-es #2981. hozzászólására Nem tetszik a fejlettsége, legalább dupla ekkorának kellene lennie mostanra. A zúzott cucc nem okozna ilyen lassú fejlődést, inkább a kevés kajára gondolok és a talajélet hiányára. Megpróbálsz egy parcellán valami kaját rászórni?
Válasz Netparaszt #2979. hozzászólásáraTegnapi fotók.A gabona tarló,vetés előtt zúzva volt,feljött a parlagfű.Lehet kevés a kaja,a sok zúzott zöld,meg a szalma is rajta.Meg még az előző évi kukorica szár is.
Válasz némedi #2978. hozzászólására Ez nagyon kellemetlen eset. Mély belvíz van rajta vagy csak a tömörödés miatt állt meg sedély mélységben a víz?
A giliszták vissza fgnak költözni, de az egyéb talajéletet képviselőknek segítségre lehet szükségük miután felszáradt, pl komposzt formájában.
Nem tudom mit tehetnék. A földem telítődött vízzel és ezerszám ellepik az elpusztult földigiliszták. (egy nm-en 102 elhullott példányt számoltam)
Nagy arányú vízborítás nincs területen, de mikor áll helyre az "állomány"?
Válasz Vadmalac #2975. hozzászólásáraészaki népeknél gyakori hogy a búza kétszer kerül egymás után a vetésforgóban. Teljsen más a vetésideje, a növényvédelmi kihívásai, a tenyészideje, és emiatt a betakarítási ideje is azoknak a fajtáknak, amelyek jobban tűrik a kalászos előveteményt, mint azoknak, akik kevésbé viselik el, cserébe viszont lényegesen többet teremnek...
A first wheat fajták bőtermőbbek, igényesebbek, lényegesen több törődést igényelenk, mint az igénytelenebb, extenzívebb second wheat fajták...
Tudja valaki, hogy Angliában mit értenek az alatt, hogy first- illetve second wheat? Vetésről, aratásról nézek videókat, és azoknak van olyan címe, hogy harvesting second wheat, stb.
Válasz Netparaszt #2969. hozzászólásáraItt azt írja, hogy: "A pentozáhatás: a talajban élő mikrobák (hasznos baktériumok, gombák) számára a szerves anyagok bontásához nitrogénre van szükségük (ezzel táplálkoznak). Ehhez a talajból vonják ki a nitrogént, elsősorban ammónium-ionok formájában. Ha sok nitrogénben szegény, nyers anyagot adunk a talajhoz, akkor elszaporodnak, nő a nitrogénfogyasztásuk, amit a talajból pótolnak, így a kultúrnövénytől veszik el. Ezért kell némi N-műtrágyát szórni ilyenkor a nyers zöldre."
Tehát a hasznos baktériumok és gombák számára csak a nagy mennyiségű N (műtrágya) káros? mert régebben azt olvastam, hogy a műtrágyák is hozzájárulnak többek között a talaj elsivárosodásához.
Válasz otis #2962. hozzászólására Az utolsó videó alapján úgy vélem, hogy extrém gyomos a területe, vékony rozst hagyott, a szója pedig túl ritka volt. A talaj is elég silánynak néz ki a gyomok mérete alapján.
Válasz emcett #2968. hozzászólására Azzal semmi. Ha szármaradvány a felszínen marad, a talajban halmozódó N nem mozog felfelé.
Ez csak azokat érinti, akik mélyen beforgatják a magas széntartalmú szármaradványt.
Sekély,, pl. 5 cm bedolgozásnál, felszínen hagyásnál nálam soha nem jelentkezett pentozánhatás.
Kertészetben ráadásul állandóan érett fűrészporral is takarom a talajt az érzékeny növények takarására.
Ehelyett morzsalékosabb, termékenyebb, egyre sötétebb lesz a még a legsárgább agyag is.
Új rendszer, változó problémákkal jár.
Válasz Netparaszt #2967. hozzászólásáraIgen, szerintem is a sor mellé téve a leggazdaságosabb, nem terítve. Viszont itt felvetődik egy kérdés: mi van a pentozánhatással?
Válasz emcett #2966. hozzászólására Lehet, de nem muszáj, a hozamelvárástól függ.
Az egyszeri dózis mértéke a fontosabb, s abból is jobb a sor mellé kijutatás vagy a lombtrágya, hogy jobban hasznosuljon a tápanyag.
Válasz kis Zombi #2957. hozzászólásáraAkkor én eddig tévedésben voltam, mert azt hittem, hogy a főnövény egy szezonjára lehet csak max. 30 kg/ha N -t kijuttatni, most meg kiderül, hogy többször is lehet.
Válasz djohn #2960. hozzászólásáraMinden 3. forgatáskor egy 5t-ás trágyaszóróval végeztem. A többit pedig csak átraktam homlokrakodóval.
A gép csak álom, használtan beszerezhetetlen, új ára 3MFt-nél kezdődik. Marad a házi építés. Nem nehezebb építeni, mint egy vízszintes szárzúzót, vagy akár át is lehet alakítani egyet.
A szerves trágyából való komposzt készítéskor a problémák:
- A trágya C/N aránya, ez az etetett takarmány, hozzáadott szalma menyisége befolyásolja. Nehéz elsőre jól beállítani a C/N arányt
- Szerkezete miatt nehéz homogén módon elkeverni.
De a tapasztalatom az, hogy az élet utat talál magának. Nem szükséges a tökéletes körülmény, csak be kell tartani a nedvesség, hőmérsékletre vonatkozó szabályokat.
Ha kevés a szén, vagy a nedvesség nem fog melegedni.
Ha gyorsan túlmelegszik(fél nap), és erős ammónia szaga van, sok a nitrogén. De az ammónia képződés nitrogént von ki a komposztból, és előbb utóbb beáll a megfelelő szint. Természetesen inkább szenet kell hozzá adni, mint elpocsékolni a sok hasznos nitrogént.
De kevés még a tapasztalatom, sokat kell tanulni. Ha a kísérleti parcellákon megfelelő eredményeket érünk el, mindenféleképpen nagyobb beruházást fogunk végezni ez irányba.
Válasz MrPoke #2810. hozzászólásáraÍrhatnál kicsit róla milyen problémáid voltak. Milyen forgatód van? A video a tiédről készült? Én is szeretnék hasonló komposztot csinálni a gyümölcsösömben, ha gépileg eljutok odáig.
15379 hozzászólás
Válasz Netparaszt #3003. hozzászólásáraSzeptember 3-án vetettük utána volt eső 30mm két részletben,majd 10mm és mostanában kb.80mm.Igen keleti régió!
Válasz Hunter_ #2989. hozzászólására Keleti régió csapadék nélkül?
Válasz Berente Antal #2990. hozzászólására Ki köll próbálni. Nálam elbontott minden felszínen lévő szárat a kezelt területen, de semmi nem változott a talajban.
Komposztba érdemes beleszórni változatosságot növelni.
Válasz Berente Antal #2990. hozzászólására Ki köll próbálni. Nálam elbontott minden felszínen lévő szárat a kezelt területen, de semmi nem változott a talajban.
Komposztba érdemes beleszórni változatosságot növelni.
Válasz lgabor007 #2993. hozzászólására Ezek bontják leghatékonyabban a szármaradványt, nem a "baktériumtrágyák".
Válasz Agrárteenager #2997. hozzászólására Ez már olyan barna, mintha szántottál volna
Válasz Gergő87 #2996. hozzászólására A csapadéktól függően legtovább próbálnám a területen tartani, majd vetés előtt legkésőbb 1-2 héttel lerendezni.
Kukorica tarló,(no-till 5 t/ha), rövid tárcsa (horsch), majd grúber kb. 30 cm 8km/h, vetés remélem a hétvégén.
Sziasztok
Van egy területünk repce volt benne. Aratás után meg lett tárcsázva majd ,grúberezve! Tavaszi menne a helyére, most viszont kijött benne a repce vadkelésbe olyan 6-8 leveles már viszont gaz nincs benne ez miatt hogy a repce most takarja a földet.
Mi az amit lehetne neki most csinálni hogy a földet se bolygassam fölöslegesen meg gazdaságos is legyen.
Most permetezzem le totálissal vagy tavasszal vetés előtt és utána pedig mehet bele a tavaszi növény? Vagy valami mást kellene vele tenni?
És még ez is.
Válasz lgabor007 #2993. hozzászólására
OFF
20 hsz.-t kellene csak visszaolvasnod a válaszért
Ez jót jelent vagy sem ha ilyen van a talajban?
Válasz Berente Antal #2990. hozzászólásáraBacteriosol akart lenni...
Válasz Hunter_ #2989. hozzászólására
Valaki használt már Bactriosol-t v. bacteriolit-ot? Milyen tapasztalattal? ( a forgalmazó nagyon dícséri, persze melyik nem a sajátját
)
Mostanában nem rakott fel senki fotót takarónövényről az enyém most ilyen!
Szeptember elején lett vetve!
Szia Netparaszt!
Kérdésem az lenne: Hasonlóan művelt kertemben mint a 2139es hozzászólásban.Idén tök, paradicsom paprika meg néhány színes virág volt.
Ilyenkor ősszel kell-e valamit csinálni?
Hagyjam majd a fagy elvégzi a dolgát, vagy csináljak a növényekből mulcsot, vagy inkább a komposztba menjenek? Gondoltam a gyökereket nem kellene bántani, jó helyen vannak a földben.
Válasz Netparaszt #2980. hozzászólásáraEz egy elég kötött mezőségi talaj. Összefüggő víz nem állt rajta, mára a nyomokban lévő víz is eltünt, felszáradt. Élt már át ez a föld részlegesen, tartós vízborítottságot a belvíz miatt, de a talajvíz még 1,5 m-re van, úgyhogy még nincs baj. A sok gilisztatetem aggaszt egy kicsit. Minden évben szerves trágyázom és a DTCS-ből (Duna-Tisza csat)állott, szervesanyagban gazdag vízzel öntözöm.
Most zellert takarítok be a területről és alig találok gilisztát.
Válasz Netparaszt #2985. hozzászólásáraÉrtem, köszönöm neked a választ.
Válasz emcett #2971. hozzászólására Igen, a nagy mennyiségek a károsak. A természetben nagyon alacsony a vízoldható, ionos tápanyagok jelenléte, a biológia tárolja, sokkszerű NO3 felszabadulás csak természeti katasztrófák vagy talajművelés környezetében lépnek fel.
Válasz Netparaszt #2983. hozzászólásáraTegnap kapott 3 mázsa DAP-ot/ha.Tavasszal grúber,és megy bele a tök.
Válasz Mf-es #2981. hozzászólására Nem tetszik a fejlettsége, legalább dupla ekkorának kellene lennie mostanra. A zúzott cucc nem okozna ilyen lassú fejlődést, inkább a kevés kajára gondolok és a talajélet hiányára. Megpróbálsz egy parcellán valami kaját rászórni?
Válasz .Feco. #2977. hozzászólására
Válasz Netparaszt #2979. hozzászólásáraTegnapi fotók.A gabona tarló,vetés előtt zúzva volt,feljött a parlagfű.Lehet kevés a kaja,a sok zúzott zöld,meg a szalma is rajta.Meg még az előző évi kukorica szár is.
Válasz némedi #2978. hozzászólására Ez nagyon kellemetlen eset. Mély belvíz van rajta vagy csak a tömörödés miatt állt meg sedély mélységben a víz?
A giliszták vissza fgnak költözni, de az egyéb talajéletet képviselőknek segítségre lehet szükségük miután felszáradt, pl komposzt formájában.
Válasz Mf-es #2973. hozzászólására Ja, költői :-) Persze, hogy jó. Ezek jók. Kicsit lassú a fejlődése a növényeknek vagy ezek régebbi fotók?
Nem tudom mit tehetnék. A földem telítődött vízzel és ezerszám ellepik az elpusztult földigiliszták. (egy nm-en 102 elhullott példányt számoltam)
Nagy arányú vízborítás nincs területen, de mikor áll helyre az "állomány"?
Válasz Vadmalac #2975. hozzászólásáraészaki népeknél gyakori hogy a búza kétszer kerül egymás után a vetésforgóban. Teljsen más a vetésideje, a növényvédelmi kihívásai, a tenyészideje, és emiatt a betakarítási ideje is azoknak a fajtáknak, amelyek jobban tűrik a kalászos előveteményt, mint azoknak, akik kevésbé viselik el, cserébe viszont lényegesen többet teremnek...
A first wheat fajták bőtermőbbek, igényesebbek, lényegesen több törődést igényelenk, mint az igénytelenebb, extenzívebb second wheat fajták...
Válasz Mf-es #2973. hozzászólásárajó
Tudja valaki, hogy Angliában mit értenek az alatt, hogy first- illetve second wheat? Vetésről, aratásról nézek videókat, és azoknak van olyan címe, hogy harvesting second wheat, stb.
Válasz Mf-es #2973. hozzászólásáraKöltői kérdés?
Válasz Netparaszt #2969. hozzászólásáraItt azt írja, hogy: "A pentozáhatás: a talajban élő mikrobák (hasznos baktériumok, gombák) számára a szerves anyagok bontásához nitrogénre van szükségük (ezzel táplálkoznak). Ehhez a talajból vonják ki a nitrogént, elsősorban ammónium-ionok formájában. Ha sok nitrogénben szegény, nyers anyagot adunk a talajhoz, akkor elszaporodnak, nő a nitrogénfogyasztásuk, amit a talajból pótolnak, így a kultúrnövénytől veszik el. Ezért kell némi N-műtrágyát szórni ilyenkor a nyers zöldre."
Tehát a hasznos baktériumok és gombák számára csak a nagy mennyiségű N (műtrágya) káros? mert régebben azt olvastam, hogy a műtrágyák is hozzájárulnak többek között a talaj elsivárosodásához.
Válasz otis #2962. hozzászólására Az utolsó videó alapján úgy vélem, hogy extrém gyomos a területe, vékony rozst hagyott, a szója pedig túl ritka volt. A talaj is elég silánynak néz ki a gyomok mérete alapján.
Válasz emcett #2968. hozzászólására Azzal semmi. Ha szármaradvány a felszínen marad, a talajban halmozódó N nem mozog felfelé.
Ez csak azokat érinti, akik mélyen beforgatják a magas széntartalmú szármaradványt.
Sekély,, pl. 5 cm bedolgozásnál, felszínen hagyásnál nálam soha nem jelentkezett pentozánhatás.
Kertészetben ráadásul állandóan érett fűrészporral is takarom a talajt az érzékeny növények takarására.
Ehelyett morzsalékosabb, termékenyebb, egyre sötétebb lesz a még a legsárgább agyag is.
Új rendszer, változó problémákkal jár.
Válasz Netparaszt #2967. hozzászólásáraIgen, szerintem is a sor mellé téve a leggazdaságosabb, nem terítve. Viszont itt felvetődik egy kérdés: mi van a pentozánhatással?
Válasz emcett #2966. hozzászólására Lehet, de nem muszáj, a hozamelvárástól függ.
Az egyszeri dózis mértéke a fontosabb, s abból is jobb a sor mellé kijutatás vagy a lombtrágya, hogy jobban hasznosuljon a tápanyag.
Válasz kis Zombi #2957. hozzászólásáraAkkor én eddig tévedésben voltam, mert azt hittem, hogy a főnövény egy szezonjára lehet csak max. 30 kg/ha N -t kijuttatni, most meg kiderül, hogy többször is lehet.
OFF
Takarónövénynek nem akar valaki rozst vetni ?
Maradt ki magom.
Válasz MrPoke #2961. hozzászólására Csak megsúgom, trágyakezelésre jön ki pályázat hamarosan, benne lesz a komposztálás támogatása is.
Válasz otis #2962. hozzászólásáraMiért? A direktvetés után nem kell soha gyomírtó? Magról valami csak marad,mi irtja ki?
Vajon hol hibázott a kolléga? Nincs még átállva a talaj a direktvetésre? Pedig elég vastag mulcsot hagy a rozs, ennek ellenére csúnyán felgyomosodott:
Válasz djohn #2960. hozzászólásáraMinden 3. forgatáskor egy 5t-ás trágyaszóróval végeztem. A többit pedig csak átraktam homlokrakodóval.
A gép csak álom, használtan beszerezhetetlen, új ára 3MFt-nél kezdődik. Marad a házi építés. Nem nehezebb építeni, mint egy vízszintes szárzúzót, vagy akár át is lehet alakítani egyet.
A szerves trágyából való komposzt készítéskor a problémák:
- A trágya C/N aránya, ez az etetett takarmány, hozzáadott szalma menyisége befolyásolja. Nehéz elsőre jól beállítani a C/N arányt
- Szerkezete miatt nehéz homogén módon elkeverni.
De a tapasztalatom az, hogy az élet utat talál magának. Nem szükséges a tökéletes körülmény, csak be kell tartani a nedvesség, hőmérsékletre vonatkozó szabályokat.
Ha kevés a szén, vagy a nedvesség nem fog melegedni.
Ha gyorsan túlmelegszik(fél nap), és erős ammónia szaga van, sok a nitrogén. De az ammónia képződés nitrogént von ki a komposztból, és előbb utóbb beáll a megfelelő szint. Természetesen inkább szenet kell hozzá adni, mint elpocsékolni a sok hasznos nitrogént.
De kevés még a tapasztalatom, sokat kell tanulni. Ha a kísérleti parcellákon megfelelő eredményeket érünk el, mindenféleképpen nagyobb beruházást fogunk végezni ez irányba.
Válasz MrPoke #2810. hozzászólásáraÍrhatnál kicsit róla milyen problémáid voltak. Milyen forgatód van? A video a tiédről készült? Én is szeretnék hasonló komposztot csinálni a gyümölcsösömben, ha gépileg eljutok odáig.
Válasz .Norbert #2958. hozzászólására Jó kombinációnak tűnik nedvesebb őszön.
Egy kis érdekesség: /Tengerentúlon/ silókukoricát levágták --> TR-t elvetették --> a 6 hetes TR vetésre pedig rávetik a búzát
Válasz emcett #2955. hozzászólására6 X 30 kg hatóanyag.
Csak így tovább agroinform!
Válasz Netparaszt #2951. hozzászólásáraTehát 30 kg N /ha hatóanyag osztva (/) 6-al? 6
részletben kijuttatva?