Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR414.08 FtUSD396.98 FtCHF444.25 FtGBP499 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Lehet nem ez a legjobb topik de szeretném megkérdezni hogy:A karbamid savanyító hatásu, ha egy 6.2 ph értékü talajra kijuttatok 1.5 mázsa karbamidot akkor/kukorica alaptrágyának/ mekkora ph eséssel kell számolnom????
Válasz 4964 #2939. hozzászólásáraNagyon sok vizet elhasznál, ez tény és való. De! Véleményem szerint, ha nyári takarónövényt tervezünk, akkor abban az évben ne is akarjunk lazítani, tárcsázni, grúberezni, úgy egyáltalán semmit se csinálunk a talajjal, max valami Dalbo hengerrel jól meggyötörni a szárat, és utána direktvető géppel lehet vetni, mert afelől ne legyen senkinek kétsége, hogy az utána vetett növény akkorát tud teremni 50 kg nitrogénnel is, hogy nem akar majd hinni a szemének!
Örülök, hogy egyre többen osztják meg terveiket a saját elképzelésű direktvető gépeikről, ezekből próbálok én is el lesni ezt-azt, mert egyelőre itt vagyok meglőve, a nyári takarónövényes táblákban történő őszi vetésekkel. Lemondani nem szeretnék róla, mert tapasztalataim szerint legalább 200 kg npk-nak megfelelő hatóanyagot biztos összeszednek nekem ezek az aranyos kis keverékek, csak nagy mázli kell hozzá időjárás tekintetében, hogy a hagyományos vetéstechnológiának megfelelő magágyat tudjak csinálni pl. repce esetében.
A mi adottságainkat figyelembe véve személy szerint a tárcsás megoldás felé hajlanék, mert amilyen nagy tömeget tud hozni egy ideinél kevésbé aszályos éveben a keverék, ott egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy egy késés megoldás tudna működni, akármilyen szellősre is raknánk a késeket. Viszont a tárcsás sokkal bonyolultabb, és nem mellékesen sokkal drágább is. Szóval akik már gyakorlatban is sikerrel alkalmaznak késes vagy tárcsás direktvető gépeket, nyugodtan osszák meg tapasztalataikat!
Válasz 4964 #2939. hozzászólásárade nem biztos hogy az őszi vetésűt kell takarásba vetni. Mi pl a kukorica elé tettük a takarókat. Most pedig nem sajnálom a vizet tőle. Tavaszra elfagy, vagy kiirtom glifoval.
Válasz emcett #2940. hozzászólásáraA sorműtrágyázásnál sokkal durvább koncentrációk vannak mint amikor 30 kiló hatóanyagot kiszór valaki a felületre és bekeveri több száz tonna földdel hektáronként.
Mégis szinte mindenhol a sorba történő műtrágyázást preferálják, főleg a fejlett mg. technológiájú országokban.
Azért vegyük észre hogy a sok jó és hasznos fejlesztés mellett van sok zsákutca is amit erőltetnek csak hogy a beletett pénz megtérüljön.
Azt szeretnék ha mindenki pár évente gépparkot és technológiát váltana.
Csak az a bökkenő hogy nem biztos hogy tudnak gazdaságosabb alternatívát felkínálni mint ami adott jelenleg.
Válasz .Feco. #2934. hozzászólásáraÉrtem, csak eddig az jött le az írásokból, hogy ha tartósan javítani szeretnéd a talaj szerkezetét, humusztartalmát, akkor "el kell felejteni" a műtrágyázást. Illetve elvileg nem is lesz rá szükséged egy közepes termésátlag eléréséhez. Vagy rosszul értelmeztem?
Válasz Milking #2936. hozzászólásáraAz oké hogy takarásba jó vetni, de a glifozátozás veszélyes mutatvány a vetés után.
Még a 7 centire vetett és jól lezárt kukoricán is észrevenni a glifó utóhatást. A gabona nincs olyan mélyen, nincs olyan jól lezárva a magárok és a növényzet levezetheti a szert a maghoz.
Végül is vetés előtt is lehet fújni.
Viszont arról nem esett még szó hogy a takarónövény mennyi vizet használ el?
A tarlóhántott és ápolt földet simán lazítóztuk 50 centin. A leg kötöttebbeket is.
Majd mikor átálltunk a 30 centi magas zöldtrágyába akkor ott 40 centin majd lefordult a gumi a traktorról. Pedig volt nyáron eső, és egy laza talajról beszélek.
Csontra kiszárította a tak repce és a rozs a földet pedig még csak 30 centis volt, a talajt se borította el. Az lehet hogy víz meg szélerózió nincs a takart földön de lehet hogy érdemesebb inkább mulccsal fedni mert egy erős zöldtrágya állomány biztos hogy elhasznál 100 mm vizet a gyökérzónából.
35mm esővel ezelőtt kombinátorral takartuk be a magot a szóró után, de volt aki kacsatalpú fogast használt. jó munkája volt. most nem tudom mi lesz a nyerő.
Válasz Vadmalac #2935. hozzászólásáraA grubberral keverted be a magot?
Ezt leírhatnád részletesebben mert mi is ilyesmin gondolkodunk.
A jó tárcsás gépek nem hinném hogy sokkal érzékenyebbek a nedvesre mint a kapások.
Talán az ultima vagy a seed hawk jó ebben.
A rapidok tényleg elég hamar kiállnak a nedvesből.
A tume jobb ezen a téren, ha jól vannak beállítva a tárcsák sárkaparói. Gyakorlatilag ha a traktor kerék nem szedi fel a földet akkor vetni is tudok vele.
Errefelé volt 70 mili eső a napokban, és a földek amúgy is ragadósak.
Ezért gondolkodunk grúberes magtakarásban.
A rövidtárcsákat itt is nyugodtan le lehet mosni az idei évre.
Válasz Vadmalac #2935. hozzászólására1. Mindegyiknek van előnye,hátránya (késes-tárcsás)
,de ezek a külömböző talaj tipúsok esetén mutatkoznak meg inkább.
A kelleténél nedvesebb talaj esetén minden képen előnyösebb a talaj takarásba vetni
de itt a tárcsás előnyösebb.
A rabid csak egy a sok közül amelyik tárcsás, amelyet én preferálok az valahol a kettő ötvözete.
Érdekes ez a vetőgép téma, én pont azt tartom az elsődleges feladatnak a jövőre nézve, hogy a tárcsás vetőgép helyett késesre akarok váltani, mert amióta az eszemet tudom, mindig szívunk a nedves talajjal. Idén is elment 2 nap a nagy esők előtt, amikor nem bírtunk a rapiddal menni, de a gruberrel szaladt a gép, sekélyen azzal kevertünk be egy táblát. Ha lett volna egy 3-4m-es vetőgép, a gabonák 3/4-e a földben lenne. Ez tavaly is így volt. De pl. még idén is esély lehetne a vetésre egy késes géppel, de a rapidot már lemostam, és elraktam télire. Ráadásul bolygatás nélkül nehezebben szikkad a talaj, ami még inkább késlelteti a vetést egy tárcsás géppel.
Válasz .Feco. #2929. hozzászólására1. Ahogy írtam gabona vetésénél is tapasztaltam a mag árok szétnyílást ,valóban csak a felszínnél tömöríti a sor alattatovára is tömörítetlen a vágási felület .
Csak direkt vetés esetén tapasztaltam,főleg ha kelleténél nedvesebb a talaj.
Mivel őszi vetések többségénél nem lehet optimális talaj állapotot el érni minden képen figyelembe kel venni a vetőgépnél a kelleténél nedvesebb talaj állapotot.
Tapasztaltam ha van valami takaró növényzet a területen kevésbé érzékeny a magasabb nedvességre a vetőgép.
1. Nem egyszerű, 2-3 csoroszlyát legyártottam, próbáltam, eldobtam, majd megint gyártatom mire megtaláltam a meg felelő.
1. A JD 750A nál is ajánlják a keskenyebb mélység állító kereket a pontosabb mélységtartás végett eredeti 115 mm amit ajánl 56mm
How Narrow Gauge Wheels Improve Depth Control.
Narrow Gauge Wheels
Válasz Milking #2928. hozzászólásáraén ne pont erre gondolok. A strip-till-en is keskeny kés van lapos oldalszárnyakkal, és közvetlen mögötte fut két hullámos tárcsa, aminek az a szerepe, hogy az emeledő talajt gyorsan visszaomlassza, mielőtt az kifordulna. Csak sajnos ez csak elmélet...
kukoricavetőgépen azért nyílik ki a sor, mert a takarókerék nem omlaszja be, csak egy kicsikét visszafordítja, így amikor a talaj száradni kezd a vágás mentén összehúzódik és kinyílik...
Válasz .Feco. #2927. hozzászólásáraA hullámos tárcsák szerepe a hullámok szélességében morzsalékos talaj létrehozása strip-till esetében is ez áll fen durván 10 20 cm lazult talaj hagy maga után szerintem.
Felmerült nálam a hullámos tárcsa alkalmazása a vetőcsoroszlya előtt is.
a mag árok szét nyílását én is tapasztaltam a gabona vetés esetén is.
amit én tapasztaltam ,hogy a le cserélt csoroszlyámon a mag kiömlő nyílás oldalirányba van meg nyitva és túl nyúlik a csoroszlya tárcsán és mikor áramlik ki a mag nemcsak a vetőárokba jut hanem oldalirányba is a talaj alá kerül.
Ez azért fordul elő mert mikor a vágótárcsa átvágta a talajt és fordul ki belőle picit megemeli és ez által a megemelt rés alá fúja a magot.
Szerintem ez a mag árok szét nyílás a talajnak mélyebben történő átvágása a szükségestől.
Még fantázia lehet a vágó tárcsa mélységének szabályozása mint pl Köckerling AT300 -nál ezzel lehet pontosabb vetése mélységet lehetne elérni
Válasz Milking #2925. hozzászólásáraIgen, elviekben. de ott van pl. a strip-till, ahol a kés két oldalán megy két hullámos tárcsa, kb. 5-6 cm-el, hogy a megemelt talajt beomlassza, mégis gyakori, hogy kiemeli a földaggregátot még azelőtt, hogy elérné a tárcsát. kalásosnál, különösen nagyobb mélységekben működhet, méginkább akkor, amikor porózus, szármaradványoktól mentes a talaj, de ennyire otimális idő ritkán van. És ha megnézed a videón sokszor fel-felugyrik egy-egy sor, és ott már ki is fordult a föld, és szabadon marad a magárok...
és akkor még nem is beszéltünk a kukoricavetőgépeknél jól ismert barázda-nyílásnak, amikor a nedvese lezárt magárok a talaj száradása után egyszerűen szétnyílik...
Válasz .Feco. #2923. hozzászólásáraitt van jelentősége amit te is tudsz, milyen atalaj állapot nedveség szervesanya ez mind befolyásolja a vetőgép munkályát de akérdésre vélaszolva ,a kross slotnál ahogy megemeli atalajta vetőelem rögtön mögötte a mélység.illtömörítőkerék.
Erre gondolok én mikor az mondom melettekel futni a mélyssség állító keréknek ami egyben visza zár.amit még fontosnak tartok szellősen kel elhelyezni a vető kocsikat ami sok vetőgépnél probléma (megtepad,karbantartás stb
Válasz Milking #2922. hozzászólásárade mi van sekély vetési mélységnél? pl. 3 cm-en? ott a cross-slot megoldások óhatatlanul kifordítják a földet a mag fölül, nem?
nekem amúgy a JD megoldása tetszik legjobban, ahol nagyon kis dőlés, nagyon keskeny csoroszlya, és utána mesterséges visszatakarás és tömörítés.... a kis szög miatt nem fordul ki a föld, inkább csak félrehúzza, és megtartja amíg lerakja a magot...
Válasz .Feco. #2919. hozzászólásáraMikor a tárcsalap mögött van avetőelem nincs szügséd dőlés szögre ,akkor van jel. mikora vetőelem a tárcsalapra rásimulva müködik(vader JD gaspardo9.
Az alap dolog ,hogy tárcsavágásába fuson a vetőelem,avetőelm választása a meghatározó és van választék. Amit én fontosnak tartok,a tömöritő kerék a vetőegység mellet fusson ennek kell biztosítani a vető mélységet.valami cross slot tipusú
Válasz .Feco. #2920. hozzászólásáraEnnél a rendszernél nem tapad fel a csoroszlya 2 oldalára a föld?
Tume nova combi az egyszerű megoldás a műtrágya és a mag egyidejű kijuttatására.
Kár hogy nem gyártják összecsukható verziókban, kissé nagyobb sortávolsággal. Nem érzékeny így se a szármaradványra de ha növelnék a sortávolságát 18 centire akkor könnyebb volna húzni.
Válasz Milking #2918. hozzászólásáraegyébként 7,5"-es sortávot akarok, kétsoros elrendezésben, hogy lehessen könnyedén dupla sortávra is vetni, pl. olajretket, mustárt, repcét, szóját, stb.
Gondolkodtam, hogy egy külön harmadik sorban adjam ki a műtrágyát, minden két sor közé, de az drasztikusan rontaná a szármaradvány-toleranciát...
Válasz Milking #2918. hozzászólásáraAz elképzelés nekem is tetszik, vetőkultivátorral meg is lehet csinálni, de tárcsával nem gondolom. Szintén 20"-os tárcsában gondolkodom, legfeljebb 7 fokos dőléssel, és abban egyszerűen nem fér el egymás mellett két külön sáv. egymás alá pedig az a gond, hogy nem lehet biztosítani hogy a két sáv tényégesen elkülönüljön, és a magok ne hulljanak le a mélyebb árokba.
Szintén szempont, hogy olyan legyen a kialakítása, hogy alacsony művelési mélységben is pontosan dolgozzon, így nem lehet fizikailag nagy a vetőelem, mert akkor kis mélységben durkálhat...
Válasz .Feco. #2917. hozzászólásáraA tárcsalap min 20" paralelogramma felfüggesztés,de ez még modusulhat mivel elég sok a meló vele ha jót akarok
Azt "mondják" 7-9" sortávig nem tapasztalnak termés csökenést e felett igen.
2 alternatíva van az első 7" távra teszem a vető kocsikat és sor alláa m.trágyát
a második a mi számomra szimpib 7" teszem itt is csak itt ikersoros vetőelemet teszek középen mag alá 2" megy a műtrágya.
Válasz Milking #2916. hozzászólásáraSzabad tudni hogy? En három hete ezen gondolkodok hogyan lehetne vetőmagot es műtárgyat is kitenni úgy, hogy ne kelljen meg egy vetősor, mert akkor mar túl komplikaltta meg bonyolulttá válik a gep, es nehezedik a szarmaradvany kezelés...
Amugy kezdem bevállalni hogy ugyanabba az árokba adagoljam, a vetőmagot es a műtárgyat is, karbamid es an34 kivételével működhet.
Válasz .Feco. #2914. hozzászólásáraIgen, mert bármenyire hihetetlen én aztt vallom a vetőgépeket sem lehet mindenhol meg felelően használni .
Lehet,hogy egy kis módosítás teszi eredményesebbé az eszközt.
1 apróság ,de egy dombos területen teljesen más követelményt támaszt a vetőgépfelé mint ha csak sík területen dolgozik,de nagyon sok mindent tudok fel sorolni ami arra késztetett ,hogy le gyártsam. Adotságok meg vannak ,igy csak ídő kell .
Minden kép "1" tárcsása rendszerú de kombinálom "Double Shot Opener".
Válasz 4964 #2912. hozzászólásáraAlapból meg vagyok,de módosítotam rajta 1-2 dolgot .
a csoroszját le cseréltem mivel széles "árkot" húzott, direktbe meg hamar fel dobbta a vető kocsit.
A fogazott tárcsát én készítettem hozzá + magnyomó kereket.
Masszív nehéz gép, de hagyományos művelt földbeis tudok vele vetni,egy kis átállítással.
Külömben, most folyamatba van egy teljesen saját készítésű gép.
Válasz Milking #2909. hozzászólásáraMennyire vagy megelégedve a giganttal?
Úgy néz ki mint a dél amerikában elterjedt gépek.
Seed hawk vetőkocsis gépet használ valaki szerintetek az országban?
Válasz Milking #2908. hozzászólására Monokultúrás, azonos családba tartozó növények egymásra vetése megnöveli a tápanyagkonkurrenciát, fertőzések és kártevők felszaporodását, nem biztos, hogy a legjobb ötlet.
Ha kifagy a zab, talán lehet még belőle valami értékelhető, de az egészsége miatt aggódom.
Válasz Pici #2907. hozzászólására Szépen gombásodik a szalma, de a csutkának már nem szabadna ennyire egyben lennie. Az árvakelésnél szépen morzsásodik, de alatta még blokkosan törik a talaj, ebben az életnek még többet kell fejlődnie.
Válasz Netparaszt #2906. hozzászólásáraZab árva kelésbe lett vetve tritikálé,vetés után akartam totálozni közbe szólt az eső .
igy hagyom legroszabb esetbe le kaszáljuk .
Kérnék véleményt ezekröl a képekröl, kiváncsi vagyok hogy le lehet e szűrni valamit róluk,
2 éve nem volt szántva és elég kemény, a laposabb részeket lazitottam meg benne hogy ne álljon rajta a viz és ezeket a képeket löttem. Buza volt most benne le lett zuzva meg egy sor tárcsa, elötte meg kukorica az is zuzva volt meg egy sor tárcsába lett szorva a buza .
Válasz Milking #2904. hozzászólására Segíts már egy kicsit, ez most a vetett növény vagy az, amibe vetettél? Nem tűnik túl egészségesnek, mit tervezel vele?
Válasz VMisi #2875. hozzászólásáraMisi, ez nem árvakelés, hanem aratható búzának néz ki. Adnék majd tavasszal nitrosolt, nem most tárcsát
Ha nem akarod aratni, akkor most beleszórnék alexandriai herét, vagy kora tavasszal okszerű talajművelés után belevetnék valami nitrogénkötő növényt vagy keveréket.
Szerintem, de nem ismerem a földed.
Alapvetően a pihentetés fogalma a durva félreértés. Feketére művelt talajok, esetleg felgyomosodva kizöldülten nem pihennek, hanem haldoklanak.
Akkor pihennek, ha megtámogatjuk őket élettel, sokoldalú növénykeverékkel és mikrobiológiai oltóanyagokkal, mint a komposzt.
Ha valamilyen jogcímen nem lehet jövedelmet szedni a földről, akkor legalább legyen egy jó keverék belevetve.
Az jó befektetés lesz.
Az ugaroltatás nem.
Válasz emcett #2897. hozzászólására A szervezés abból áll, hogy a helyi művházban, iskolában, étteremben vagy bárhol, ahol le tud ülni annyi ember, akire számítasz foglalsz helyet, megegyezünk az időpontban, én pedig meghirdetem. A jelentkezőket intézem, aztán megyek.
Válasz Kisvuk #2899. hozzászólására A mi időjárási mintáinkkal szerintem nagyjából szeptember 1 plusz-minusz két hét volna optimális a TR-nek. Ehhez viszonyítva október első hetéig még kitolható a vetése társnövényként is, reménykedve egy hosszú őszben. Ebbe az időszakba beleférnek a gabonák.
Válasz Netparaszt #2895. hozzászólásáraMeddig lenne optimális a Tr-t a búza mellé társítani?Próbaképpen tettem a búza és az árpa mellé is egy héttel ezelőtt.Lesz még abból valami vagy időjárás függvénye az egész??
_jpg_fill_540x300_0.webp "Ha támad az aflatoxin – mit tehetünk ellene?")
15323 hozzászólás
Lehet nem ez a legjobb topik de szeretném megkérdezni hogy:A karbamid savanyító hatásu, ha egy 6.2 ph értékü talajra kijuttatok 1.5 mázsa karbamidot akkor/kukorica alaptrágyának/ mekkora ph eséssel kell számolnom????
Sumo DTS
33cm-en ként 15 cm ikersor, a képen nincs rajta de a műtrágyát az ikersor közé lehet szórni.
Kérnék egy moderátort, hogy a háromból kettőt legyen szíves törölni, nem tudom mi történt, hogy háromszor is elküldte! Elnézést!
Válasz 4964 #2939. hozzászólásáraNagyon sok vizet elhasznál, ez tény és való. De! Véleményem szerint, ha nyári takarónövényt tervezünk, akkor abban az évben ne is akarjunk lazítani, tárcsázni, grúberezni, úgy egyáltalán semmit se csinálunk a talajjal, max valami Dalbo hengerrel jól meggyötörni a szárat, és utána direktvető géppel lehet vetni, mert afelől ne legyen senkinek kétsége, hogy az utána vetett növény akkorát tud teremni 50 kg nitrogénnel is, hogy nem akar majd hinni a szemének!
Örülök, hogy egyre többen osztják meg terveiket a saját elképzelésű direktvető gépeikről, ezekből próbálok én is el lesni ezt-azt, mert egyelőre itt vagyok meglőve, a nyári takarónövényes táblákban történő őszi vetésekkel. Lemondani nem szeretnék róla, mert tapasztalataim szerint legalább 200 kg npk-nak megfelelő hatóanyagot biztos összeszednek nekem ezek az aranyos kis keverékek, csak nagy mázli kell hozzá időjárás tekintetében, hogy a hagyományos vetéstechnológiának megfelelő magágyat tudjak csinálni pl. repce esetében.
A mi adottságainkat figyelembe véve személy szerint a tárcsás megoldás felé hajlanék, mert amilyen nagy tömeget tud hozni egy ideinél kevésbé aszályos éveben a keverék, ott egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy egy késés megoldás tudna működni, akármilyen szellősre is raknánk a késeket. Viszont a tárcsás sokkal bonyolultabb, és nem mellékesen sokkal drágább is. Szóval akik már gyakorlatban is sikerrel alkalmaznak késes vagy tárcsás direktvető gépeket, nyugodtan osszák meg tapasztalataikat!
Moderálási elveink miatt törölve: 2015-10-18 17:35:41
Moderálási elveink miatt törölve: 2015-10-18 17:35:34
Válasz 4964 #2939. hozzászólásárade nem biztos hogy az őszi vetésűt kell takarásba vetni. Mi pl a kukorica elé tettük a takarókat. Most pedig nem sajnálom a vizet tőle. Tavaszra elfagy, vagy kiirtom glifoval.
Válasz emcett #2940. hozzászólásáraA sorműtrágyázásnál sokkal durvább koncentrációk vannak mint amikor 30 kiló hatóanyagot kiszór valaki a felületre és bekeveri több száz tonna földdel hektáronként.
Mégis szinte mindenhol a sorba történő műtrágyázást preferálják, főleg a fejlett mg. technológiájú országokban.
Azért vegyük észre hogy a sok jó és hasznos fejlesztés mellett van sok zsákutca is amit erőltetnek csak hogy a beletett pénz megtérüljön.
Azt szeretnék ha mindenki pár évente gépparkot és technológiát váltana.
Csak az a bökkenő hogy nem biztos hogy tudnak gazdaságosabb alternatívát felkínálni mint ami adott jelenleg.
Válasz .Feco. #2934. hozzászólásáraÉrtem, csak eddig az jött le az írásokból, hogy ha tartósan javítani szeretnéd a talaj szerkezetét, humusztartalmát, akkor "el kell felejteni" a műtrágyázást. Illetve elvileg nem is lesz rá szükséged egy közepes termésátlag eléréséhez. Vagy rosszul értelmeztem?
Válasz Milking #2936. hozzászólásáraAz oké hogy takarásba jó vetni, de a glifozátozás veszélyes mutatvány a vetés után.
Még a 7 centire vetett és jól lezárt kukoricán is észrevenni a glifó utóhatást. A gabona nincs olyan mélyen, nincs olyan jól lezárva a magárok és a növényzet levezetheti a szert a maghoz.
Végül is vetés előtt is lehet fújni.
Viszont arról nem esett még szó hogy a takarónövény mennyi vizet használ el?
A tarlóhántott és ápolt földet simán lazítóztuk 50 centin. A leg kötöttebbeket is.
Majd mikor átálltunk a 30 centi magas zöldtrágyába akkor ott 40 centin majd lefordult a gumi a traktorról. Pedig volt nyáron eső, és egy laza talajról beszélek.
Csontra kiszárította a tak repce és a rozs a földet pedig még csak 30 centis volt, a talajt se borította el. Az lehet hogy víz meg szélerózió nincs a takart földön de lehet hogy érdemesebb inkább mulccsal fedni mert egy erős zöldtrágya állomány biztos hogy elhasznál 100 mm vizet a gyökérzónából.
35mm esővel ezelőtt kombinátorral takartuk be a magot a szóró után, de volt aki kacsatalpú fogast használt. jó munkája volt. most nem tudom mi lesz a nyerő.
Válasz Vadmalac #2935. hozzászólásáraA grubberral keverted be a magot?
Ezt leírhatnád részletesebben mert mi is ilyesmin gondolkodunk.
A jó tárcsás gépek nem hinném hogy sokkal érzékenyebbek a nedvesre mint a kapások.
Talán az ultima vagy a seed hawk jó ebben.
A rapidok tényleg elég hamar kiállnak a nedvesből.
A tume jobb ezen a téren, ha jól vannak beállítva a tárcsák sárkaparói. Gyakorlatilag ha a traktor kerék nem szedi fel a földet akkor vetni is tudok vele.
Errefelé volt 70 mili eső a napokban, és a földek amúgy is ragadósak.
Ezért gondolkodunk grúberes magtakarásban.
A rövidtárcsákat itt is nyugodtan le lehet mosni az idei évre.
Válasz Vadmalac #2935. hozzászólására1. Mindegyiknek van előnye,hátránya (késes-tárcsás)
,de ezek a külömböző talaj tipúsok esetén mutatkoznak meg inkább.
A kelleténél nedvesebb talaj esetén minden képen előnyösebb a talaj takarásba vetni
de itt a tárcsás előnyösebb.
A rabid csak egy a sok közül amelyik tárcsás, amelyet én preferálok az valahol a kettő ötvözete.
Érdekes ez a vetőgép téma, én pont azt tartom az elsődleges feladatnak a jövőre nézve, hogy a tárcsás vetőgép helyett késesre akarok váltani, mert amióta az eszemet tudom, mindig szívunk a nedves talajjal. Idén is elment 2 nap a nagy esők előtt, amikor nem bírtunk a rapiddal menni, de a gruberrel szaladt a gép, sekélyen azzal kevertünk be egy táblát. Ha lett volna egy 3-4m-es vetőgép, a gabonák 3/4-e a földben lenne. Ez tavaly is így volt. De pl. még idén is esély lehetne a vetésre egy késes géppel, de a rapidot már lemostam, és elraktam télire. Ráadásul bolygatás nélkül nehezebben szikkad a talaj, ami még inkább késlelteti a vetést egy tárcsás géppel.
Válasz emcett #2932. hozzászólásáraez mindenkinek egyéni döntése az adottságok és megcélzott termésszínt függvényében...
Válasz emcett #2932. hozzászólására30 kg /ha hatóanyag egyszeri kijuttatásra.
Válasz .Feco. #2917. hozzászólásáraNem jól tudom, hogy ennél a technológiánál a műtrágya hanyagolandó? (Max. 30 kg/ha)
Válasz Netparaszt #2901. hozzászólásáraErre majd még visszatérünk.
Válasz .Feco. #2929. hozzászólására1. Ahogy írtam gabona vetésénél is tapasztaltam a mag árok szétnyílást ,valóban csak a felszínnél tömöríti a sor alattatovára is tömörítetlen a vágási felület .
Csak direkt vetés esetén tapasztaltam,főleg ha kelleténél nedvesebb a talaj.
Mivel őszi vetések többségénél nem lehet optimális talaj állapotot el érni minden képen figyelembe kel venni a vetőgépnél a kelleténél nedvesebb talaj állapotot.
Tapasztaltam ha van valami takaró növényzet a területen kevésbé érzékeny a magasabb nedvességre a vetőgép.
1. Nem egyszerű, 2-3 csoroszlyát legyártottam, próbáltam, eldobtam, majd megint gyártatom mire megtaláltam a meg felelő.
1. A JD 750A nál is ajánlják a keskenyebb mélység állító kereket a pontosabb mélységtartás végett eredeti 115 mm amit ajánl 56mm
How Narrow Gauge Wheels Improve Depth Control.
Narrow Gauge Wheels
Válasz Milking #2928. hozzászólásáraén ne pont erre gondolok. A strip-till-en is keskeny kés van lapos oldalszárnyakkal, és közvetlen mögötte fut két hullámos tárcsa, aminek az a szerepe, hogy az emeledő talajt gyorsan visszaomlassza, mielőtt az kifordulna. Csak sajnos ez csak elmélet...
kukoricavetőgépen azért nyílik ki a sor, mert a takarókerék nem omlaszja be, csak egy kicsikét visszafordítja, így amikor a talaj száradni kezd a vágás mentén összehúzódik és kinyílik...
Válasz .Feco. #2927. hozzászólásáraA hullámos tárcsák szerepe a hullámok szélességében morzsalékos talaj létrehozása strip-till esetében is ez áll fen durván 10 20 cm lazult talaj hagy maga után szerintem.
Felmerült nálam a hullámos tárcsa alkalmazása a vetőcsoroszlya előtt is.
a mag árok szét nyílását én is tapasztaltam a gabona vetés esetén is.
amit én tapasztaltam ,hogy a le cserélt csoroszlyámon a mag kiömlő nyílás oldalirányba van meg nyitva és túl nyúlik a csoroszlya tárcsán és mikor áramlik ki a mag nemcsak a vetőárokba jut hanem oldalirányba is a talaj alá kerül.
Ez azért fordul elő mert mikor a vágótárcsa átvágta a talajt és fordul ki belőle picit megemeli és ez által a megemelt rés alá fúja a magot.
Szerintem ez a mag árok szét nyílás a talajnak mélyebben történő átvágása a szükségestől.
Még fantázia lehet a vágó tárcsa mélységének szabályozása mint pl Köckerling AT300 -nál ezzel lehet pontosabb vetése mélységet lehetne elérni
Válasz Milking #2925. hozzászólásáraIgen, elviekben. de ott van pl. a strip-till, ahol a kés két oldalán megy két hullámos tárcsa, kb. 5-6 cm-el, hogy a megemelt talajt beomlassza, mégis gyakori, hogy kiemeli a földaggregátot még azelőtt, hogy elérné a tárcsát. kalásosnál, különösen nagyobb mélységekben működhet, méginkább akkor, amikor porózus, szármaradványoktól mentes a talaj, de ennyire otimális idő ritkán van. És ha megnézed a videón sokszor fel-felugyrik egy-egy sor, és ott már ki is fordult a föld, és szabadon marad a magárok...
és akkor még nem is beszéltünk a kukoricavetőgépeknél jól ismert barázda-nyílásnak, amikor a nedvese lezárt magárok a talaj száradása után egyszerűen szétnyílik...
Válasz Szabi. #2924. hozzászólásáraAz ilyen elrendezéssel csak az a baj ,ha karban kel tartani meg ha netelán úgy istenigázából betapad.
Válasz .Feco. #2923. hozzászólásáraitt van jelentősége amit te is tudsz, milyen atalaj állapot nedveség szervesanya ez mind befolyásolja a vetőgép munkályát de akérdésre vélaszolva ,a kross slotnál ahogy megemeli atalajta vetőelem rögtön mögötte a mélység.illtömörítőkerék.
Erre gondolok én mikor az mondom melettekel futni a mélyssség állító keréknek ami egyben visza zár.amit még fontosnak tartok szellősen kel elhelyezni a vető kocsikat ami sok vetőgépnél probléma (megtepad,karbantartás stb
Vader 2 !?
Válasz Milking #2922. hozzászólásárade mi van sekély vetési mélységnél? pl. 3 cm-en? ott a cross-slot megoldások óhatatlanul kifordítják a földet a mag fölül, nem?
nekem amúgy a JD megoldása tetszik legjobban, ahol nagyon kis dőlés, nagyon keskeny csoroszlya, és utána mesterséges visszatakarás és tömörítés.... a kis szög miatt nem fordul ki a föld, inkább csak félrehúzza, és megtartja amíg lerakja a magot...
Válasz .Feco. #2919. hozzászólásáraMikor a tárcsalap mögött van avetőelem nincs szügséd dőlés szögre ,akkor van jel. mikora vetőelem a tárcsalapra rásimulva müködik(vader JD gaspardo9.
Az alap dolog ,hogy tárcsavágásába fuson a vetőelem,avetőelm választása a meghatározó és van választék. Amit én fontosnak tartok,a tömöritő kerék a vetőegység mellet fusson ennek kell biztosítani a vető mélységet.valami cross slot tipusú
Válasz .Feco. #2920. hozzászólásáraEnnél a rendszernél nem tapad fel a csoroszlya 2 oldalára a föld?
Tume nova combi az egyszerű megoldás a műtrágya és a mag egyidejű kijuttatására.
Kár hogy nem gyártják összecsukható verziókban, kissé nagyobb sortávolsággal. Nem érzékeny így se a szármaradványra de ha növelnék a sortávolságát 18 centire akkor könnyebb volna húzni.
Válasz Milking #2918. hozzászólásáraegyébként 7,5"-es sortávot akarok, kétsoros elrendezésben, hogy lehessen könnyedén dupla sortávra is vetni, pl. olajretket, mustárt, repcét, szóját, stb.
Gondolkodtam, hogy egy külön harmadik sorban adjam ki a műtrágyát, minden két sor közé, de az drasztikusan rontaná a szármaradvány-toleranciát...
Válasz Milking #2918. hozzászólásáraAz elképzelés nekem is tetszik, vetőkultivátorral meg is lehet csinálni, de tárcsával nem gondolom. Szintén 20"-os tárcsában gondolkodom, legfeljebb 7 fokos dőléssel, és abban egyszerűen nem fér el egymás mellett két külön sáv. egymás alá pedig az a gond, hogy nem lehet biztosítani hogy a két sáv tényégesen elkülönüljön, és a magok ne hulljanak le a mélyebb árokba.
Szintén szempont, hogy olyan legyen a kialakítása, hogy alacsony művelési mélységben is pontosan dolgozzon, így nem lehet fizikailag nagy a vetőelem, mert akkor kis mélységben durkálhat...
Válasz .Feco. #2917. hozzászólásáraA tárcsalap min 20" paralelogramma felfüggesztés,de ez még modusulhat mivel elég sok a meló vele ha jót akarok
Azt "mondják" 7-9" sortávig nem tapasztalnak termés csökenést e felett igen.
2 alternatíva van az első 7" távra teszem a vető kocsikat és sor alláa m.trágyát
a második a mi számomra szimpib 7" teszem itt is csak itt ikersoros vetőelemet teszek középen mag alá 2" megy a műtrágya.
Válasz Milking #2916. hozzászólásáraSzabad tudni hogy? En három hete ezen gondolkodok hogyan lehetne vetőmagot es műtárgyat is kitenni úgy, hogy ne kelljen meg egy vetősor, mert akkor mar túl komplikaltta meg bonyolulttá válik a gep, es nehezedik a szarmaradvany kezelés...
Amugy kezdem bevállalni hogy ugyanabba az árokba adagoljam, a vetőmagot es a műtárgyat is, karbamid es an34 kivételével működhet.
Válasz .Feco. #2914. hozzászólásáraIgen, mert bármenyire hihetetlen én aztt vallom a vetőgépeket sem lehet mindenhol meg felelően használni .
Lehet,hogy egy kis módosítás teszi eredményesebbé az eszközt.
1 apróság ,de egy dombos területen teljesen más követelményt támaszt a vetőgépfelé mint ha csak sík területen dolgozik,de nagyon sok mindent tudok fel sorolni ami arra késztetett ,hogy le gyártsam. Adotságok meg vannak ,igy csak ídő kell .
Minden kép "1" tárcsása rendszerú de kombinálom "Double Shot Opener".
Válasz .Feco. #2914. hozzászólására Remélem mester
Válasz Milking #2913. hozzászólásáraEzek szerint többen is dolgozunk ezen a projekten?
Válasz 4964 #2912. hozzászólásáraAlapból meg vagyok,de módosítotam rajta 1-2 dolgot .
a csoroszját le cseréltem mivel széles "árkot" húzott, direktbe meg hamar fel dobbta a vető kocsit.
A fogazott tárcsát én készítettem hozzá + magnyomó kereket.
Masszív nehéz gép, de hagyományos művelt földbeis tudok vele vetni,egy kis átállítással.
Külömben, most folyamatba van egy teljesen saját készítésű gép.
Válasz Milking #2909. hozzászólásáraMennyire vagy megelégedve a giganttal?
Úgy néz ki mint a dél amerikában elterjedt gépek.
Seed hawk vetőkocsis gépet használ valaki szerintetek az országban?
Válasz Milking #2908. hozzászólására Monokultúrás, azonos családba tartozó növények egymásra vetése megnöveli a tápanyagkonkurrenciát, fertőzések és kártevők felszaporodását, nem biztos, hogy a legjobb ötlet.
Ha kifagy a zab, talán lehet még belőle valami értékelhető, de az egészsége miatt aggódom.
Válasz Pici #2907. hozzászólására Szépen gombásodik a szalma, de a csutkának már nem szabadna ennyire egyben lennie. Az árvakelésnél szépen morzsásodik, de alatta még blokkosan törik a talaj, ebben az életnek még többet kell fejlődnie.
Válasz Drisa #2905. hozzászólásáragilisztán kívül nem találtam más élőlényt
vetés Gaspardó Gigant
Válasz Netparaszt #2906. hozzászólásáraZab árva kelésbe lett vetve tritikálé,vetés után akartam totálozni közbe szólt az eső .
igy hagyom legroszabb esetbe le kaszáljuk .
Kérnék véleményt ezekröl a képekröl, kiváncsi vagyok hogy le lehet e szűrni valamit róluk,
2 éve nem volt szántva és elég kemény, a laposabb részeket lazitottam meg benne hogy ne álljon rajta a viz és ezeket a képeket löttem. Buza volt most benne le lett zuzva meg egy sor tárcsa, elötte meg kukorica az is zuzva volt meg egy sor tárcsába lett szorva a buza .
Válasz Milking #2904. hozzászólására Segíts már egy kicsit, ez most a vetett növény vagy az, amibe vetettél? Nem tűnik túl egészségesnek, mit tervezel vele?
Válasz Milking #2904. hozzászólásáraAz utolsó képen kettő hosszú fekete valami élőlény? Hasznos? Milyen vetőgéppel lett vetve?
NO-TILL
esők előtt sikerült elvetni,de totálozni már nem volt lehetőség
Válasz VMisi #2875. hozzászólásáraMisi, ez nem árvakelés, hanem aratható búzának néz ki. Adnék majd tavasszal nitrosolt, nem most tárcsát
Ha nem akarod aratni, akkor most beleszórnék alexandriai herét, vagy kora tavasszal okszerű talajművelés után belevetnék valami nitrogénkötő növényt vagy keveréket.
Szerintem, de nem ismerem a földed.
Alapvetően a pihentetés fogalma a durva félreértés. Feketére művelt talajok, esetleg felgyomosodva kizöldülten nem pihennek, hanem haldoklanak.
Akkor pihennek, ha megtámogatjuk őket élettel, sokoldalú növénykeverékkel és mikrobiológiai oltóanyagokkal, mint a komposzt.
Ha valamilyen jogcímen nem lehet jövedelmet szedni a földről, akkor legalább legyen egy jó keverék belevetve.
Az jó befektetés lesz.
Az ugaroltatás nem.
Válasz Netparaszt #2901. hozzászólásáraNetparaszt! #2875hsz vélemény?
Válasz emcett #2897. hozzászólására A szervezés abból áll, hogy a helyi művházban, iskolában, étteremben vagy bárhol, ahol le tud ülni annyi ember, akire számítasz foglalsz helyet, megegyezünk az időpontban, én pedig meghirdetem. A jelentkezőket intézem, aztán megyek.
Válasz Kisvuk #2899. hozzászólására A mi időjárási mintáinkkal szerintem nagyjából szeptember 1 plusz-minusz két hét volna optimális a TR-nek. Ehhez viszonyítva október első hetéig még kitolható a vetése társnövényként is, reménykedve egy hosszú őszben. Ebbe az időszakba beleférnek a gabonák.
Válasz Netparaszt #2895. hozzászólásáraMeddig lenne optimális a Tr-t a búza mellé társítani?Próbaképpen tettem a búza és az árpa mellé is egy héttel ezelőtt.Lesz még abból valami vagy időjárás függvénye az egész??