Válasz fida91 #2836. hozzászólására Ez nagyon optimális fejlettségűnek néz ki, eddigiek közül ez hozta ránézésre a legnagyobb zöldtömeget. Nedvesbe ment vagy beázott vetés után?
Válasz tuto1 #2853. hozzászólására Csillámfürt és csillámpóni
Király a sorközművelő.
Adtál valami nitrogént a növényeknek? Meghálálják busásan a minimum adagot is.
Válasz Drisa #2854. hozzászólására Ha mindenképp kukorica jön, akkor ne pocsékold a gázolajt zúzásra, meglátod, kevés szár marad tavaszra. A csírázást leütöd gyomirtóval aztán mehet a vetés az okszerű talajmunka után (vagy nélkül, ha mélyen lazult maradt a talaj)
Válasz otis #2856. hozzászólására Támogatom.Ezért javaslom a kifagyókkal kezdeni a takarónövényezést, könnyen foszló szénát, porló szárat vagy lukakat hagynak csak maguk után, nomeg rengeteg szabad tápanyagot és lazább, gyommentes talajt.
Válasz Drisa #2794. hozzászólásáraTavaly nekem nem volt ilyen változatos keverékem, csak sima mustárom, ami még decemberben is virágzott. Az sajnos nem fagyott le, mondhatni lábon megszáradt, de így sem volt vele gondom, mert egy sor egyenes lapos rt után mehetett a tárcsás vetőgép, és mindezt vetés előtt egy-két nappal. Csodásan megkelt nyirkos talaj, gyomosodásnak se híre se hamva, a kukorica egyelőre még lábon áll, nagyon kíváncsi vagyok az eredményre. Felénk eddig a legnagyobbak is csak 3-5 t/ha termésátlagokat tudtak lehozni. Így utólag belegondolva, ha kicsit merészebb vagyok, vagy van rtk-m akkor belehúztam volna, és max egy gyűrűs hengerrel még jobban lefektetem volna a szárakat. Szerény véleményem szerint nem kell félni ezen növények szármaradványaitól, még akkor sem, ha a kelleténél fejlettebb, nagyobb tömeget hagynak tavaszra, mert nagyon könnyen kezelhetőek!
Válasz Netparaszt #2852. hozzászólásáraA vetésforgót kell tartani sajna, ide kukorica volt tervezve. Gabonákat napraforgó után vetjük.
Akkor marad így ahogy van és kiderül mi lesz belőle, ha nem jön normális fagy ami hazavágná akkor még a tél vége előtt lezúzom esetleg...
Válasz Drisa #2850. hozzászólásáraOlajretek + Mustár + TR + Csillámfürt keveréket vetettem. Idén már nem megyek erre a földre géppel.
A tervem, ha túl kemény lesz a talaj tavasszal a sorközművelőről leszedem a kapákat, csak a középsőt hagyom fenn, és ezzel kihúzom a sorokat + 100 liter Nitrot teszek a sorába. Majd másnap ugyanezen a nyomon vetek. 2 cm-es RTK .
A sorközművelőre tettem egy 600 literes tartályt + szivattyú most készül. Ezzel tervezek csak sort permetezni, a sorközt pedig kapálom.
Válasz Drisa #2850. hozzászólására Ha egyértelműen tavaszi van beletervezve, akkor szanberg javaslata helytálló. Én egy gyors búzát még megfelelőnek gondoltam, hogy hatékonyabban ki tudd használni a túlfejlődött takarónövények hatását (tápanyag, lazultság).
Válasz Drisa #2794. hozzászólásáraDrísa!
Az olajretek az kifagy, sőt tavaszra porrá foszlik szépen. Ha jó gyökértesteket hozott akkor ott nagy lyukak lesznek a helyén.
A mustárral nemtudom mi lesz, az is elfagy de kötélszerűbb a szára, nem olyan mint a reteké mert az lédúsabb pattanósabb olyasmi mint a zsengébb repcének, a mustáré meg olyan mint a magasra nőtt fekete ürömé szinte ahhoz lehet hasonlítani. Ha jó tél lesz akkor megold mindent amúgy akarmi is van a földeden.
Ezt most vagy lezúzod és elmunkálod valamivel, vagy így hagyod ahogy van, tavasszal mikor megpirúl a teteje akkor adsz neki vagy egy könnyűkultivátort, vagy egy röcidtárcsát vagy egy kemény kombinátort(NZ és társai) aztán vetés. Vagy direktbe szementéntivel, nemkell rá direktvető cucc sem, az ilyenbe símán belevet akármelyik tárcsás normálisabb masína.
Válasz Netparaszt #2845. hozzászólásáraSzántva nem lesz, max rövidtárcsa, vagy gruber de csak tavasszal. Akkor most ne csináljak semmit, ne kaszáljam ne zúzzam le?
Válasz otis #2847. hozzászólására Ha végiggondolod ennek a technológiának a hatásait, a végén egy önálló paraszt áll, akinek nem kell hitelre és támogatásra várnia, hogy kifizesse a Genezises kamiont. Nincs felesleges földtúrás, így sok vasat sem venni, sem szervizelni nem kell, műtrágya, növényvédőszer és kegyszer fogyasztás erősen csökken.
Ez azért erősen sérti az integrátorok és kegyszerárúsok eladásait, akik pedig szorosan összenőttek a nakkal és mvhval, s szponzorálják a felsőoktatást.
Így aztán egyiknek sem érdeke, hogy magunk teremtsük meg a termékeny talajokat, a függőség a legjobb üzlet.
Én így látom.
Válasz Gwhaunting #2839. hozzászólására Az egy elég érdekes téma, hogy egy keverékből éppen mely növények kelnek ki.
Sunn Hemp szokott lenni, de idén nem volt, ez egy elég rapszodikus növény az USÁban is. Ígéretet viszont kaptam rá, hogy jövőre lesz.
Válasz Netparaszt #2846. hozzászólásáraPont ezen gondolkodtam ma én is. Vagyis mióta úgymond megjelentél itt, azóta egyre több helyen jelennek meg a gondolataid, az általad használt fogalmak stb. internetes oldalakon, újságokban. Már tanárnéni is egyre gyakrabban emlegeti a biológiát! Bár amikor az újdonsült KITE vezér többször egymás után földként aposztrofálja a talajt, akkor úgy érzem van még hová fejlődni felsőbb szinteken is.
Válasz emcett #2844. hozzászólására Én is az üzletből élek
Azt viszont nem érzem véletlennek, hogy megszaporodtak az agroinformon is a talajéletes témák, megjelennek cégek, akik egy az egyben igyekeznek a rendszerből kivett elemeket összefüggések nélkül értékesíteni, s a marketinganyagokban a saját szavaim köszönnek vissza. Nomeg Bactofilt ajánlanak, ha nincs tapasztalat a Symbivittel, igaz, hogy egyik gomba, másik baktérium, de a parasztnak az is jó lesz
Zavar van az erőben Luke
Valahogy mindig olyan érzésem van, amikor MVH-s és AKG-s "bölcsességeket" olvasok, hogy egy lépéssel mindig le vannak mögöttetek maradva. Cinikus vagyok, ha azt gondolom, hogy szándékosan üzleti okokból?
Válasz Drisa #2838. hozzászólására Ez sok mindentől függ.
Ha csak lezúzod most és kap egy esőt, zöld takony lesz rajta, amiben nem fog elmenni a vetés. Ha nem esik és meg tud száradni, akkor vethetsz.
Ha esett feléd és sekélyen betárcsáznád, akkor jól összegyúrod a talajt.
A talajmunka pedig a tömörödöttségtől függ.
Szóval itt most nehéz jó dőntést hozni távolról.
A talaj tömörödöttségétől, nedvességétől és a várható időjárástól függ, mi volna a jobb megoldás.
Válasz Radocz #2832. hozzászólására Bizony a N folyik és repül el a leggyorsabban, az előadásban a nitrogénciklus illusztráció és N visszatartás téma alatt vam róla.
Válasz Radocz #2837. hozzászólására És milyen érdekes, hogy próbálja elriasztani az embereket a takarónövények használatától, a komposztot pedig meg sem említi
Válasz Netparaszt #2828. hozzászólásáraKöszi, pedig csak műtrágyaszóróval lett vetve. Igen keverék (20kg zab, 20kg borsó, 5kg olajretek, 5kg mustár, 1kg tarlórépa, 2kg facélia, 5kg hajdina vetés augusztus 14) de a mustár és retek elég sűrű lett. A borsó szinte alig kelt ki a hajdina meg a nagy meleg hatására kicsi maradt és magot hozott. Jobb idő lesz majd csinálok az aljnövényzetről is képet. Elég jól néz ki a mustár alatt bár sok lett a búza árvakelés.
Válasz Netparaszt #2830. hozzászólásáratárcsázzam le, vagy zuzó neki? mikor lesz fagy? Azért vetettük ilyen korán hogy minél kevesebb ideig legyen takarás nélkül a terület, bár ha magot hoz akkor meg nem jó már.
Válasz Netparaszt #2827. hozzászólásáraIgen tudom, hogy a komposzt nem trágya. Ezért is gondoltam, hogy hidegben nem lesz hatékony. De mikrobiológiai ismeretek nélkül nem tudom megmondani a komposztban lévő élő szervezetek milyen hőfokon aktívak. Ezért kérdeztem.
A szerves trágyát nitrogénforrásként használom, szalmával, kukorica szárral pedig a szenet adom hozzá.
A teszt komposztban elsőnek sok lett a trágya, (gyors melegedés, erős ammónia képződés), miután további szén került bele, szépen összeállt, és 1 hét után teljesen megszűnt az ammónia.
A hőmérséklet az időzítés miatt érdekel. Tehát ha 10-25°C akkor az március vége április eleje. Ha maximális 6 hónap eltarthatósággal számolok. Novemberben érdemes kezdeni a komposzt készítést. És akkor a tavaszi magágykészítéskor mehet a 20q/ha.
Ez magyarul azt jelent, hogy ebből így paszuly se lesz.
Anno krumpli után tettem kukoricát. Abból sem lett semmi.
Most van itt a környéken lábon szója. No abból sem várható már semmi.
Erre mondjuk azt, hogy szerencse is kell a gazdálkodáshoz nem csak tudás.
A mienk csak azért van fedél alatt, mert anno az ügyvezetőnek kint maradt télire 10 ha szárazbab.
No meg az enyém korai tenyészidejű volt, és siettette a betakarítás idejét.
Amikor paradicsomot termeltem a 8 mázsa műtrágyát kicsit sokalltam.
Tanítóm azt mondta, hogy ennyi kell az 1 000 mázsához. No meg ha mégsem, akkor mind ott marad a növény szárában és be fogom forgatni a talajba.
Kérdem én a N az nem csak a granulátum formában repül el?
Ha át ment a magba akkor sem kerül belőle annyi a tápanyagforgásba, mintha a növényben maradna.
Válasz Géza15 #2802. hozzászólására Géza, gyere el egy előadásra, hogy ne költs többet feleslegesen és jobban állítsd össze a technológiád.
A talajjavítás elkezdését mindig mélylazítással javaslom elkezdeni, amire jön a takarónövény.
A takarónövénnyel kiszárított, letalpalt föld, majd sekély művelésű kukorica nem lesz optimális páros.
Így látatlanban nehéz jó megoldást javasolni, lehet, hogy egy őszi vetésű növény talán jobbá tenné a helyzetet.
Válasz Drisa #2800. hozzászólására Hogy mit csinálj vele? Vetnél még valami őszit, birsót, búzát? Lehet, hogy érdemesebb volna terminálni és rávetni, ez már több tömeget nem fog hozni.
Virágzás után pedig rohamosan csökken a N tartalma is, minden megy a magba.
Válasz Drisa #2800. hozzászólására Úgy tűnik, ezek a korai vetések csak normálnál erősebben csapadékos nyarakon működnek, de idén is évszázados aszály volt.
A legrosszabb, mikor beázik a talaj 5 cm-ig, majd jön a 35 fok és szél. Ilyen időjárás lenullázza a vetést, a biológia is alapjáraton üzemel csak vagy pusztul.
Az augusztus vége felé történő vetésnek nagyobb esélye van jó állományt hozni és nem is vénül el.
A tenyészidő a takarónövénynél is fontos, pl. a hajdina korai vetésétől óvni szoktam az embereket, mert gyorsan hoz magot.
Nekünk pedig a legnagyobb zöldtömegre van szükségünk a fagyok előtt a jó eredményekhez.
Lesz majd látogatás, de megsűrűsödött a programom.
Válasz MrPoke #2810. hozzászólására Várj kicsit, a komposzt NEM trágya! A jó minőségű komposzt a megszokott tápanyagokhoz képest minimális vízoldható tápanyagot tartalmaz, sőt egy jó komposzt nem is tartalmazhat egy hatáérték felett, mert az az éretlenségét jelentheti.
A komposzttal legalább a talajélet tápanyagfeltáró és humuszépítő szolgáltatásait indítjuk be és erősítjük meg.
Kijuttatása akkor érdemes, amikor a megfelelően nedves a talaj, bemoshatja a csapadék, mert élő mikroszervezetekről van szó.
Hőfokban 10-25 C fok között optimális a kijuttatatás, azon kívül csökken a hatékonyság.
Erős napfénytől, UV-tól, gyors kiszáradástól óvni kell a komposztot és a kipermetezett alkot is.
Ezért permetez a biós is éjszaka
Válasz kis Zombi #2820. hozzászólásáraNagyon köszönöm a leírást Elég keményen megdolgoztál vele de meg is lett az eredménye Esetleg majd ha az ALKO-val lesz tapasztalatod hogy milyen hatásokat értél el arra is nagyon kíváncsi lennék Ahogy látom te elég jó uton haladsz, további sok sikert
Válasz .Norbert #2815. hozzászólásáraEgy komposzt kb. 3 hónap alatt készül el, forgatni melegedés szerint kell, volt hogy naponta, később egyre ritkábban. Ezt jóval kevesebbet forgattam, mint az előzőt, 10 - 15 alkalommal kb.
- 15 l Lübkés komposzt + 80 l saját komposzt oltóanyagnak
- 2 láda agyag (sok volt legközelebb 0,5 max 1 ládával rakok bele. )
A zöldkaszálék nagy része szecskázott széna volt, ( fedett helyen zöldre szárított vegyes anyag ) + kevés fűnyíradék. A fűnyíróval levágott, roncsolt fű eleinte úgy viselkedik, mint egy N forrás, mert nem kell a baciknak "megrágni", olyan mint a bébipapi. Gyorsan felzabálják, könnyen túlmelegszik tőle a komposzt.
Szalma, nád, tengeri szár szintén szecskavágóval aprítva.
Egy láda kb 50 l térfogatú, a szecskázott széna térfogata kb. fele a friss kaszáléknak.
Ha összeadod a ládák számát akkor kijön 2800 l térfogat, kb. 2200 literrel indultam, de veszettül melegedett ezért még pakoltam hozzá szénforrást, így jött ki a 2800 l, ami nem fért a kasba, ezért 250 l körülit ( még nyers anyagot ) bepakoltam ládába, és beraktam fedett helyre ahol kiszáradt, majd hozzáöntöm a következőhöz.
Az összetevőket (2 X 1000 l ) egyenletesen rétegezve felborítottam egy alacsony pótkocsira, nedvesítettem, és rotációskapával összekevertem, majd kasba raktam.
Válasz kis Zombi #2811. hozzászólásáraSzia! Egy részletes leírást, összetevőket, mennyiségeket, forgatások időpontját, meg hogy mennyi idő alatt jutott ide ha leírnád szerintem nagyon sokan hálásak lennénk érte
Válasz kis Zombi #2811. hozzászólására Gratulálok! Ez a legjobb komposzt, amit az utóbbi időkben láttam! Tudsz róla átdobni esetleg 1-2 profi képet, amin a teljes kas és közelről a gombák is rajta vannak? Azonosításhoz jó volna
Lassan vége a földeken a munkáknak, így van szabad gép kapacitásom szerves trágyából komposzt készítésére. Az első 50q-ás teszt már a lehűlés fázisban van. Persze minden probléma előfordult ami csak lehetett. :) De mostantól havonta kb 200-300q komposzt készítése a terv. Tavasszal rostálás után Tornádó műtrágyaszóróval tervezem a kiszórást.
És amiben nem vagyok biztos, mi az a hőmérséklet amikor érdemes megkezdeni a kiszórást. Van valami irodalma tapasztalat, a tavaszi gabona, lucerna, komposzttal történő fejtrágyázásról?
Fagyon lenne a legjobb, csak gondolom a hideg nem tesz jót a komposztnak, vagy tévedek?
15386 hozzászólás
Válasz fida91 #2836. hozzászólására Ez nagyon optimális fejlettségűnek néz ki, eddigiek közül ez hozta ránézésre a legnagyobb zöldtömeget. Nedvesbe ment vagy beázott vetés után?
Válasz tuto1 #2853. hozzászólására Csillámfürt és csillámpóni
Király a sorközművelő.
Adtál valami nitrogént a növényeknek? Meghálálják busásan a minimum adagot is.
Válasz Drisa #2854. hozzászólására Ha mindenképp kukorica jön, akkor ne pocsékold a gázolajt zúzásra, meglátod, kevés szár marad tavaszra. A csírázást leütöd gyomirtóval aztán mehet a vetés az okszerű talajmunka után (vagy nélkül, ha mélyen lazult maradt a talaj)
Válasz otis #2856. hozzászólására Támogatom.Ezért javaslom a kifagyókkal kezdeni a takarónövényezést, könnyen foszló szénát, porló szárat vagy lukakat hagynak csak maguk után, nomeg rengeteg szabad tápanyagot és lazább, gyommentes talajt.
Válasz Drisa #2794. hozzászólásáraTavaly nekem nem volt ilyen változatos keverékem, csak sima mustárom, ami még decemberben is virágzott. Az sajnos nem fagyott le, mondhatni lábon megszáradt, de így sem volt vele gondom, mert egy sor egyenes lapos rt után mehetett a tárcsás vetőgép, és mindezt vetés előtt egy-két nappal. Csodásan megkelt nyirkos talaj, gyomosodásnak se híre se hamva, a kukorica egyelőre még lábon áll, nagyon kíváncsi vagyok az eredményre. Felénk eddig a legnagyobbak is csak 3-5 t/ha termésátlagokat tudtak lehozni. Így utólag belegondolva, ha kicsit merészebb vagyok, vagy van rtk-m akkor belehúztam volna, és max egy gyűrűs hengerrel még jobban lefektetem volna a szárakat. Szerény véleményem szerint nem kell félni ezen növények szármaradványaitól, még akkor sem, ha a kelleténél fejlettebb, nagyobb tömeget hagynak tavaszra, mert nagyon könnyen kezelhetőek!
Válasz Drisa #2854. hozzászólásáraFelmerült bennem, hogy ilyen esetben regulátor hatásos lenne-e. Bár ebben a helyzetben már késő.
Válasz Netparaszt #2852. hozzászólásáraA vetésforgót kell tartani sajna, ide kukorica volt tervezve. Gabonákat napraforgó után vetjük.
Akkor marad így ahogy van és kiderül mi lesz belőle, ha nem jön normális fagy ami hazavágná akkor még a tél vége előtt lezúzom esetleg...
Válasz Drisa #2850. hozzászólásáraOlajretek + Mustár + TR + Csillámfürt keveréket vetettem. Idén már nem megyek erre a földre géppel.
.
A tervem, ha túl kemény lesz a talaj tavasszal a sorközművelőről leszedem a kapákat, csak a középsőt hagyom fenn, és ezzel kihúzom a sorokat + 100 liter Nitrot teszek a sorába. Majd másnap ugyanezen a nyomon vetek. 2 cm-es RTK
A sorközművelőre tettem egy 600 literes tartályt + szivattyú most készül. Ezzel tervezek csak sort permetezni, a sorközt pedig kapálom.
Ekkora a növénykém ma:
Válasz Drisa #2850. hozzászólására Ha egyértelműen tavaszi van beletervezve, akkor szanberg javaslata helytálló. Én egy gyors búzát még megfelelőnek gondoltam, hogy hatékonyabban ki tudd használni a túlfejlődött takarónövények hatását (tápanyag, lazultság).
Válasz Drisa #2794. hozzászólásáraDrísa!
Az olajretek az kifagy, sőt tavaszra porrá foszlik szépen. Ha jó gyökértesteket hozott akkor ott nagy lyukak lesznek a helyén.
A mustárral nemtudom mi lesz, az is elfagy de kötélszerűbb a szára, nem olyan mint a reteké mert az lédúsabb pattanósabb olyasmi mint a zsengébb repcének, a mustáré meg olyan mint a magasra nőtt fekete ürömé szinte ahhoz lehet hasonlítani. Ha jó tél lesz akkor megold mindent amúgy akarmi is van a földeden.
Ezt most vagy lezúzod és elmunkálod valamivel, vagy így hagyod ahogy van, tavasszal mikor megpirúl a teteje akkor adsz neki vagy egy könnyűkultivátort, vagy egy röcidtárcsát vagy egy kemény kombinátort(NZ és társai) aztán vetés. Vagy direktbe szementéntivel, nemkell rá direktvető cucc sem, az ilyenbe símán belevet akármelyik tárcsás normálisabb masína.
Válasz Netparaszt #2845. hozzászólásáraSzántva nem lesz, max rövidtárcsa, vagy gruber de csak tavasszal. Akkor most ne csináljak semmit, ne kaszáljam ne zúzzam le?
Válasz otis #2847. hozzászólására Ha végiggondolod ennek a technológiának a hatásait, a végén egy önálló paraszt áll, akinek nem kell hitelre és támogatásra várnia, hogy kifizesse a Genezises kamiont. Nincs felesleges földtúrás, így sok vasat sem venni, sem szervizelni nem kell, műtrágya, növényvédőszer és kegyszer fogyasztás erősen csökken.
Ez azért erősen sérti az integrátorok és kegyszerárúsok eladásait, akik pedig szorosan összenőttek a nakkal és mvhval, s szponzorálják a felsőoktatást.
Így aztán egyiknek sem érdeke, hogy magunk teremtsük meg a termékeny talajokat, a függőség a legjobb üzlet.
Én így látom.
Válasz Gwhaunting #2839. hozzászólására Az egy elég érdekes téma, hogy egy keverékből éppen mely növények kelnek ki.
Sunn Hemp szokott lenni, de idén nem volt, ez egy elég rapszodikus növény az USÁban is. Ígéretet viszont kaptam rá, hogy jövőre lesz.
Válasz Netparaszt #2846. hozzászólásáraPont ezen gondolkodtam ma én is. Vagyis mióta úgymond megjelentél itt, azóta egyre több helyen jelennek meg a gondolataid, az általad használt fogalmak stb. internetes oldalakon, újságokban. Már tanárnéni is egyre gyakrabban emlegeti a biológiát! Bár amikor az újdonsült KITE vezér többször egymás után földként aposztrofálja a talajt, akkor úgy érzem van még hová fejlődni felsőbb szinteken is.
Válasz emcett #2844. hozzászólására Én is az üzletből élek
Azt viszont nem érzem véletlennek, hogy megszaporodtak az agroinformon is a talajéletes témák, megjelennek cégek, akik egy az egyben igyekeznek a rendszerből kivett elemeket összefüggések nélkül értékesíteni, s a marketinganyagokban a saját szavaim köszönnek vissza. Nomeg Bactofilt ajánlanak, ha nincs tapasztalat a Symbivittel, igaz, hogy egyik gomba, másik baktérium, de a parasztnak az is jó lesz
Zavar van az erőben Luke
Válasz Drisa #2843. hozzászólására A mag az gáz, de ha nem forgatod, egy jó gyomirtással leirthatod majd.
Válasz Netparaszt #2840. hozzászólásáraAz üzlet az üzlet...
Valahogy mindig olyan érzésem van, amikor MVH-s és AKG-s "bölcsességeket" olvasok, hogy egy lépéssel mindig le vannak mögöttetek maradva. Cinikus vagyok, ha azt gondolom, hogy szándékosan üzleti okokból?
Válasz Netparaszt #2842. hozzászólásáraKukorica lesz benn tavasszal, hagynám elfagyni de nem gáz hogy magot?
Válasz Drisa #2838. hozzászólására Ez sok mindentől függ.
Ha csak lezúzod most és kap egy esőt, zöld takony lesz rajta, amiben nem fog elmenni a vetés. Ha nem esik és meg tud száradni, akkor vethetsz.
Ha esett feléd és sekélyen betárcsáznád, akkor jól összegyúrod a talajt.
A talajmunka pedig a tömörödöttségtől függ.
Szóval itt most nehéz jó dőntést hozni távolról.
A talaj tömörödöttségétől, nedvességétől és a várható időjárástól függ, mi volna a jobb megoldás.
Válasz Radocz #2832. hozzászólására Bizony a N folyik és repül el a leggyorsabban, az előadásban a nitrogénciklus illusztráció és N visszatartás téma alatt vam róla.
Válasz Radocz #2837. hozzászólására És milyen érdekes, hogy próbálja elriasztani az embereket a takarónövények használatától, a komposztot pedig meg sem említi
Válasz Netparaszt #2828. hozzászólásáraKöszi, pedig csak műtrágyaszóróval lett vetve. Igen keverék (20kg zab, 20kg borsó, 5kg olajretek, 5kg mustár, 1kg tarlórépa, 2kg facélia, 5kg hajdina vetés augusztus 14) de a mustár és retek elég sűrű lett. A borsó szinte alig kelt ki a hajdina meg a nagy meleg hatására kicsi maradt és magot hozott. Jobb idő lesz majd csinálok az aljnövényzetről is képet. Elég jól néz ki a mustár alatt bár sok lett a búza árvakelés.
Jövőre ilyen keveréket szeretnék összeállítani: Szöszös bükköny, Bíborhere, Mustár, Olajretek, Tarlórépa, Zab, Hajdina, Borsó, Szudánifű, Somkóró, Facélia, Csillagfürt, Lóbab, Tillage Radish, Tillage sunn hemp.
Jövőre Sunn Hemp-et is szeretnék rakni a keverékbe csak nem tudom honnan lehetne beszerezni. Ahonnan a TR-t hozod tudsz onnan Sunnn Hemp-et szerezni?
Válasz Netparaszt #2830. hozzászólásáratárcsázzam le, vagy zuzó neki? mikor lesz fagy? Azért vetettük ilyen korán hogy minél kevesebb ideig legyen takarás nélkül a terület, bár ha magot hoz akkor meg nem jó már.
Hogy mik vannak?
http://www.agroinform.com/szantofold/akg-uj-korszak-indul-a-talajbakterium-keszitmenyek-torteneteben-24738
http://www.agroinform.com/szantofold/akg-uj-korszak-indul-a-talajbakterium-keszitmenyek-torteneteben-24738
Válasz Netparaszt #2827. hozzászólásáraIgen tudom, hogy a komposzt nem trágya. Ezért is gondoltam, hogy hidegben nem lesz hatékony. De mikrobiológiai ismeretek nélkül nem tudom megmondani a komposztban lévő élő szervezetek milyen hőfokon aktívak. Ezért kérdeztem.
A szerves trágyát nitrogénforrásként használom, szalmával, kukorica szárral pedig a szenet adom hozzá.
A teszt komposztban elsőnek sok lett a trágya, (gyors melegedés, erős ammónia képződés), miután további szén került bele, szépen összeállt, és 1 hét után teljesen megszűnt az ammónia.
A hőmérséklet az időzítés miatt érdekel. Tehát ha 10-25°C akkor az március vége április eleje. Ha maximális 6 hónap eltarthatósággal számolok. Novemberben érdemes kezdeni a komposzt készítést. És akkor a tavaszi magágykészítéskor mehet a 20q/ha.
Géza15
Ez magyarul azt jelent, hogy ebből így paszuly se lesz.
Anno krumpli után tettem kukoricát. Abból sem lett semmi.
Most van itt a környéken lábon szója. No abból sem várható már semmi.
Erre mondjuk azt, hogy szerencse is kell a gazdálkodáshoz nem csak tudás.
A mienk csak azért van fedél alatt, mert anno az ügyvezetőnek kint maradt télire 10 ha szárazbab.
No meg az enyém korai tenyészidejű volt, és siettette a betakarítás idejét.
Válasz Netparaszt #2831. hozzászólásáraOFF
Küldenék komposztot vizsgálatra, kellene egy postázási cím, természetesen privátban.
Üdv. Zombi
Válasz Netparaszt #2830. hozzászólására"csökken a N tartalma is, minden megy a magba."
Ezt már értem.
Amikor paradicsomot termeltem a 8 mázsa műtrágyát kicsit sokalltam.
Tanítóm azt mondta, hogy ennyi kell az 1 000 mázsához. No meg ha mégsem, akkor mind ott marad a növény szárában és be fogom forgatni a talajba.
Kérdem én a N az nem csak a granulátum formában repül el?
Ha át ment a magba akkor sem kerül belőle annyi a tápanyagforgásba, mintha a növényben maradna.
hogy is van ez?
Válasz Géza15 #2802. hozzászólására Géza, gyere el egy előadásra, hogy ne költs többet feleslegesen és jobban állítsd össze a technológiád.
A talajjavítás elkezdését mindig mélylazítással javaslom elkezdeni, amire jön a takarónövény.
A takarónövénnyel kiszárított, letalpalt föld, majd sekély művelésű kukorica nem lesz optimális páros.
Így látatlanban nehéz jó megoldást javasolni, lehet, hogy egy őszi vetésű növény talán jobbá tenné a helyzetet.
Válasz Drisa #2800. hozzászólására Hogy mit csinálj vele? Vetnél még valami őszit, birsót, búzát? Lehet, hogy érdemesebb volna terminálni és rávetni, ez már több tömeget nem fog hozni.
Virágzás után pedig rohamosan csökken a N tartalma is, minden megy a magba.
Válasz Drisa #2800. hozzászólására Úgy tűnik, ezek a korai vetések csak normálnál erősebben csapadékos nyarakon működnek, de idén is évszázados aszály volt.
A legrosszabb, mikor beázik a talaj 5 cm-ig, majd jön a 35 fok és szél. Ilyen időjárás lenullázza a vetést, a biológia is alapjáraton üzemel csak vagy pusztul.
Az augusztus vége felé történő vetésnek nagyobb esélye van jó állományt hozni és nem is vénül el.
A tenyészidő a takarónövénynél is fontos, pl. a hajdina korai vetésétől óvni szoktam az embereket, mert gyorsan hoz magot.
Nekünk pedig a legnagyobb zöldtömegre van szükségünk a fagyok előtt a jó eredményekhez.
Lesz majd látogatás, de megsűrűsödött a programom.
Válasz Gwhaunting #2799. hozzászólására Szépen záródott, jó állománynak néz ki. Ez keverék lett végül?
Válasz MrPoke #2810. hozzászólására Várj kicsit, a komposzt NEM trágya! A jó minőségű komposzt a megszokott tápanyagokhoz képest minimális vízoldható tápanyagot tartalmaz, sőt egy jó komposzt nem is tartalmazhat egy hatáérték felett, mert az az éretlenségét jelentheti.
A komposzttal legalább a talajélet tápanyagfeltáró és humuszépítő szolgáltatásait indítjuk be és erősítjük meg.
Kijuttatása akkor érdemes, amikor a megfelelően nedves a talaj, bemoshatja a csapadék, mert élő mikroszervezetekről van szó.
Hőfokban 10-25 C fok között optimális a kijuttatatás, azon kívül csökken a hatékonyság.
Erős napfénytől, UV-tól, gyors kiszáradástól óvni kell a komposztot és a kipermetezett alkot is.
Ezért permetez a biós is éjszaka
Válasz kis Zombi #2822. hozzászólására"Ahogy látom te elég jó uton haladsz, további sok sikert"
Az út az jó. És az irány is?
Álljon meg az ökörsütés.
Az egyik komposzt kasom mivel "rosszul" sikerült kiszórhattam tavasszal a szójára.
Ez már így hihető is, hogy ottan életre kelt.
Akkor viszont nem gyilkos a galóca, mert ehető gombaspórával lett beoltva a kas.
Viszont mi csak a mikroszkópon láttunk gombafonalat. Hogy mik vannak?
Nov. 1-én megyek Nyíregyházára.
Vennék belőle 100 liter GEO TEÁt.
Jó lenne belocsolni vele a trágya kazlam.
Ha kinő, akkor inkább eladom a gombát és csak azután használom fel a komposztot szántóföldre.
Válasz kis Zombi #2820. hozzászólásáraNagyon köszönöm a leírást
Elég keményen megdolgoztál vele de meg is lett az eredménye 
Esetleg majd ha az ALKO-val lesz tapasztalatod hogy milyen hatásokat értél el arra is nagyon kíváncsi lennék 
Ahogy látom te elég jó uton haladsz, további sok sikert 
Válasz Netparaszt #2819. hozzászólásáraNem vagyok én gombaszakértő.
Szerintem gyilkos galóca volt.
Meg volt a bocskora, és a lemezkék fehér színűek voltak. Meg nem volt semmi finom gomba illata.
Anno a hegyekben szedtünk ottani gombát.
szerencsénk volt, mert az erdőben találkoztunk egy hozzáértő csapattal. Átnézték a kosarunkat és a felét eldobatták velünk, majd összetaposták.
Nem volt mérgező, de nem lett volna jó ízű a kaja.
Aztán a bemutatott illatos gombával félig szedtük a kosarat.
Mivel a területem még nem kapott sem komposztot, sem teát, így a hat év forgatásnélküliség miatt a jó Isten segedelmével betelepülés történhetett.
Most már csak arra kell figyelnem, hogy jól érezze magát, és a búza mint tervezett növény ne csináljon benne sok kárt.
Mit is kell ilyen esős időben tenni, annak aki Netparaszt technológiát alkalmaz?
A másik fele .Feco. technológia lesz, de még vele sem egyeztettem.
Elteszem magam holnapra.
Válasz Praetor #2812. hozzászólásáraOFF
"Milyen gomba hozott rajta ennyi termőtestet?"
Hát ilyen kicsi, kalapos, sárgásbarnák voltak :-))
Viccet félre téve, nem tudom.
Válasz Netparaszt #2813. hozzászólására"Elvirítottak", majd ha legközelebb kinyílnak remélem lesz nálam fotómasina, ezt unokatestvérem lőtte telefonnal.
Válasz .Norbert #2815. hozzászólásáraEgy komposzt kb. 3 hónap alatt készül el, forgatni melegedés szerint kell, volt hogy naponta, később egyre ritkábban. Ezt jóval kevesebbet forgattam, mint az előzőt, 10 - 15 alkalommal kb.
Összetevők :
-lótrágya 5 láda (alommentes friss tömény citrom )
-lucerna 2,5 láda
-zöldkaszálék 11,5 láda
- ágdarálék előkorhasztott vegyes ( 50 %-a nyárfa ) 14 láda
-szalma 7 láda
-nád 4 láda
-kukoricaszár 8 láda
- 15 l Lübkés komposzt + 80 l saját komposzt oltóanyagnak
- 2 láda agyag (sok volt legközelebb 0,5 max 1 ládával rakok bele. )
A zöldkaszálék nagy része szecskázott széna volt, ( fedett helyen zöldre szárított vegyes anyag ) + kevés fűnyíradék. A fűnyíróval levágott, roncsolt fű eleinte úgy viselkedik, mint egy N forrás, mert nem kell a baciknak "megrágni", olyan mint a bébipapi. Gyorsan felzabálják, könnyen túlmelegszik tőle a komposzt.
Szalma, nád, tengeri szár szintén szecskavágóval aprítva.
Egy láda kb 50 l térfogatú, a szecskázott széna térfogata kb. fele a friss kaszáléknak.
Ha összeadod a ládák számát akkor kijön 2800 l térfogat, kb. 2200 literrel indultam, de veszettül melegedett ezért még pakoltam hozzá szénforrást, így jött ki a 2800 l, ami nem fért a kasba, ezért 250 l körülit ( még nyers anyagot ) bepakoltam ládába, és beraktam fedett helyre ahol kiszáradt, majd hozzáöntöm a következőhöz.
Az összetevőket (2 X 1000 l ) egyenletesen rétegezve felborítottam egy alacsony pótkocsira, nedvesítettem, és rotációskapával összekevertem, majd kasba raktam.
Válasz Radocz #2814. hozzászólására Mündtam, hogy jó kezdet és jérdeztem, hogy milyen...de ennyi szerintem nem volt a komposztban
Válasz fida91 #1643. hozzászólásáraszia, milyen lett a gép végül?
több képet kérhetnék róla
https://www.youtube.com/watch?v=f0PKOJyfXVs
Érdeklődnék,hogy kukorica illetve napraforgó sorközbe takaró társnövénynek mit ajánlotok tavaszi vetéssel?
Válasz kis Zombi #2811. hozzászólásáraSzia! Egy részletes leírást, összetevőket, mennyiségeket, forgatások időpontját, meg hogy mennyi idő alatt jutott ide ha leírnád szerintem nagyon sokan hálásak lennénk érte
Válasz Netparaszt #2813. hozzászólásáraAz én szója földemen ott vannak a gombák.
Az sem kaptam érte, hogy ......
Válasz kis Zombi #2811. hozzászólására Gratulálok! Ez a legjobb komposzt, amit az utóbbi időkben láttam! Tudsz róla átdobni esetleg 1-2 profi képet, amin a teljes kas és közelről a gombák is rajta vannak? Azonosításhoz jó volna
Válasz kis Zombi #2811. hozzászólásáraDe kivirágzott a komposztkasod!
Milyen gomba hozott rajta ennyi termőtestet?
Lassan vége a földeken a munkáknak, így van szabad gép kapacitásom szerves trágyából komposzt készítésére. Az első 50q-ás teszt már a lehűlés fázisban van. Persze minden probléma előfordult ami csak lehetett. :) De mostantól havonta kb 200-300q komposzt készítése a terv. Tavasszal rostálás után Tornádó műtrágyaszóróval tervezem a kiszórást.
És amiben nem vagyok biztos, mi az a hőmérséklet amikor érdemes megkezdeni a kiszórást. Van valami irodalma tapasztalat, a tavaszi gabona, lucerna, komposzttal történő fejtrágyázásról?
Fagyon lenne a legjobb, csak gondolom a hideg nem tesz jót a komposztnak, vagy tévedek?