Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak639 FtBenzin árak631 FtEUR405.35 FtUSD392.31 FtCHF431.22 FtGBP486.62 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Dinnyés Laci #2115. hozzászólásáraHa elkoltessz tizenmilliokat eszközökre eléggé meg kell, hogy fontold, vásárlás utan mar nem kell azon filózni, hogy jo-e vagy sem. Viszont a technológiát önmagával hasonlitgatni folyamatosan kell, hogy a hibáit folyamatosan javitgasd...
Válasz .Feco. #2114. hozzászólásáraA strip-till csak GPS vezérelt automata kormányzással megvalósítható ha jól gondolom, az meg kis területen gazdálkodóknál horribilis összeg.
Egyébként a srip-till -t egyből el lehet kezdeni egy forgatásos művelés után, vagy ott is van átállási időszak ?
Válasz Vadmalac #2112. hozzászólásáramondjuk pont ezt hívjék úgy hogy strip-till! Amerikában ezért is terjed, mert egyesíti a direktvetés és a mélyművelés előnyeit, és kiküszöböli a hátrányait!
A 75 cm-ből 12 cm széles svban végzel mély átroppantást, hogy a keréktaposások, tömörödött rétegek üzembiztosan eltűnjenek, míg a maradék területen télen takarónövények, nyáron mulcs van! A sorközben dolgoznak a gombák és a baktériumok, javul a talj, akkumulálódik a szervesanyag és a humusz, míg a sor alatt mesterségesen lazított talaj van, amiben mozoghat a gyökér, a víz és a tápanyagok is szabadon!
Válasz Mf-es #2111. hozzászólásáraEzt nem tudom, az eke helyett nyilván jobb választás, majd ő megmonda. De szerintem ha már cover crop, akkor én már gruberezni sem akarok. Az a bajom a gruberrel, hogy az 0cm-től a művelés aljáig keveri a talajt. Én úgy képzelem el a távoli jövőt, hogy in line ripper mélyebb munkára, sekélyre meg max. rövidtárcsa 5-6 cm-en, ha valamiért kell, pl. komposztot vagy alko-t bedolgozni, de ezen kívül semmilyen más munkagépet nem tudok elképzelni egy ilyen rendszerben hosszú távon, sőt legszivesebben ezeket is inkább injektálnám a talajba.
Válasz Netparaszt #2109. hozzászólásáraPont ez lenne a cél, ahogy a #2103-as hsz-ben le is írom. De az előbb gruberezésről beszéltünk, ami pont tönketeszi a talajtakarást. A te rendszeredben nyilván nem rondítunk bele a felszínbe komolyabban.
Válasz Vadmalac #2107. hozzászólására Ezért volna szükség zöld vagy szármaradvány takarásra ne száradjon az a talaj olyan gyorsan.
Magyarország számos területén a téli csapadék talajban tartása létfontosságú volna, ezt a több humusz tárolja, aminek kialakulását a téli takarónövény és a mulcs tudja biztosítani.
Válasz Mf-es #2106. hozzászólásáraA grubernél azt én is látom, hogy picit nedvesebb állapotnál (mikor tárcsázni még nem is lehetne) lehet jobb munkát végezni, de még nem vitt rá a lélek, hogy olyan korán rámenjek. Nem is nagyon szoktam tavaszra hagyni földet, csak max. kényszerből. De akármennyire is jól sikerül, az első tavaszi szél a művelés aljáig kiszikkasztja. Ha van egy jó eső, akkor jó lehet, de ha olyan van mint idén, hajjaj!
Válasz Vadmalac #2103. hozzászólásáraVan ilyen kenyérre kenhető talajom nekem is.Azt úgy csináltam,1 sor grúber,milyest rá tudtam menni,de henger nélkül,hogy szikkadjon.Utána vetés előtti nap még egy sor,ékgyűrűs hengerrel.Lett rajta 30 mázsa/ha.napraforgó.
A csökkenő gyomnyomás érdekes módon az idei no-tillnél azonnal jelentkezett, a gyomirtást a 24. órában csináltam meg, mert alig volt benne valami, habár a fedés nem volt 100%-os csak néhol, és vártam hogy majdcsak lesz. Az acat pl. 90%-ban nem jött elő tavasszal. Ami előjött, azt a vetés utáni totál gyomirtás elvitte, és azután nem jött vissza még ott sem.
"
A szántásos jó hozamokat a mikrobiális holokausztnak tudhatom be talán, ha jó a talaj, több tonna mikroba pusztul el és indul bomlásnak, amely jelentős mennyiségű tápanyagot szabadít fel, aminek egy része bekerül a tápanyagkörforgásba.
"
Na erre a gondolatra utaltam én is a kiinduló hozzászólásomban, köszönöm a megerősítést!
Válasz Mf-es #2101. hozzászólásáraA komolyabb tavaszi beavatkozáshoz (pl. gruber) szerintem megfelelő talaj is kell, ez alatt azt értem, hogy laza, max. középkötött, vagy pont olyan nedvességi és tömörödöttségi állapot, ami sok évben nincs is tavasszal nálunk egyáltalán. Idén az egyik tábla olyan lett, hogy a fölső 6 cm már cserepesre száradt április közepére, de úgy, hogy a csavarhúzót alig bírtam átnyomni a tetején, alatta meg szó szerint kenyérre lehetett kenni. Ezt a talajt grúberezni agyhalál lett volna. Az idei év tapasztalataiból kiindulva ahol most viszonylag jó a no-tilles napra, ott marad a no-till kísérlet, és rapiddal megpróbálom belevetni a búzát. Tetszik ahogy kinéz a talaj, akarok csinálni egy eszközt, ami az amcsi in-line ripprekhez hasonló munkát végezne keverés nélkül, és az menne gabona után, aztán takarónövény, tavasszal meg bele a napraforgó. Ez lenne az alap ötlet, de vannak még problémás elemek, nem tökéletesen megoldott a napra vetés, mert nincs megfelelő direktvető gép a közelben. Van egy JD ami jó lenne, de az nem tud műtrágyát szórni. Gabonasortávra meg max. rapiddal tudok vetni, azt is kipróbáljuk idén, hogy mennyire lesz jó takarónövény vetésére szalmás területen. A többi földön meg marad a gruber, vagy ha túl kemény, akkor a lazítás, de szigorúan augusztus-szeptember elejéig minden földet meg kell csinálni, októberre soha többet nem hagyok semmit. Vagy akkor köv. évben no-till, aztán lesz ahogy lesz. A mancsolást befejeztem.
Ui: Az ekéket meg eladom, hogy nehogy kísértésbe essek!
Válasz kis Zombi #2094. hozzászólásáraAkkor néhány szőlőmet hivatalosan is átminősíthetem sivatagnak...Kikerestem a mintavételi jegyzőkönyvben . VIGYÁZAT elrettentő szöveg következik!!! Humusztartalom 0.51% !! Nálatok mi a terv a talajjavításra a baracknál. Illetve te csinálod-e a bodzánál?? Üdv
Válasz Vadmalac #2100. hozzászólásáraÉn az ekét grúberre,vagy lazítóra cseréltem.Mikor melyik alkalmasabb.Semmi mást nem változtattam idáig.Az idén,szinte 100%ban tavasszal 1 sor grúber,másnap tárcsás vetőgéppel vetve.Semmi hátrány nem volt,sőt,ahol több éve nem volt szántva,őszi szántás minőségű volt a grúber munkája.
A zöldítés miatt,a zöldtrágya vetés lesz beiktatva.Ha kikel,tavaszig rajta lesz,Tavasszal szintén grúber,és vetés.
Terv,kukorica után,valami rövid nappalos vetőmag keverék vetése.
A félreértések elkerülése végett egyáltalán nem a netparaszt féle gazdálkodás ellen vagyok. Pont ellenkezőleg. Erőteljesen ebbe az irányba akarok elmozdulni. Szimplán kíváncsi lettem volna, hogy mi van a szántásban, ami miatt szeretik a növények, még ha a talajra káros is. Igen tudom hogy Fecóéknál jól működik a kultivátoros művelés, de az ő rendszerüket egészében nem ismerem, nem tudom hogy pontosan mit-mikor-hogyan csinálnak. Amit látok, az a helybeliek próbálkozása, ami még messze van a jótól. Akinek legjobban működik a kultivátorozás, az annyira megműveli vele a talajt, mintha egy elmunkált szántás lenne, szó sincs talajtakarásról, mulcsvetésről. Majd reagálok még a hozzászólásokra, de most elég kevés időm van.
Válasz Vadmalac #2084. hozzászólásáraEnnek a rendszernek a forgatás nélküli mulcsos művelés csak 1 eleme a 4 -ből, önmagában nem sokat ér, nem vezet ugrásszerű javuláshoz.
1. Forgatás nélküli művelés, minél hamarabb átállni a direktvetésre, hogy a lehető legkevesebbet legyen túrva a talaj.
2. Állandó növényi fedettség. Megakadályozza az eróziót, deflációt, csepperóziót, a takart talajfelszín miatt csökken az evaporáció, és a növények gyökerei fenntartják, növelik, a lazult talajállapotot.
3. Komposzt, és komposztoldat használata. Ezzel gyakorlatilag visszatelepítjük a területről már kiirtott mikroorganizmusokat, de önmagában ez sem ér sok mindent, ha pl. leszántjuk, akkor adtunk a sz.rnak egy pofot.
4. Állatokkal való koncentrált legeltetés. Ez a legnehezebben megvalósítható elem.
Ha 1. és 2. részt betartod, akkor kedvező életfeltételeket teremtesz a mikroorganizmusoknak, ekkor már van értelme a komposzttal visszatelepíteni az élőlényeket.
1 + 1 ebben a rendszerben nem 2, hanem 4. Egyes elemek külön, külön sokkal kevesebb eredményt hoznak, mint együtt.
"hogy komolyan pozitív irányba alakulna a talaj a kultivátoros művelés során. Ebből nem az jön le, hogy inkább szántani kell, hanem inkább az, hogy ezt a lépést ki kellene hagyni, és egyből már egy magasabb szintre lépni a művelésben, mert látom, hogy ez nem úgy működik mint ahogy kellene."
Ha forgatásos művelésről egyből direktvetésre váltanál, az gazdasági öngyilkosság lenne. A kultivátor egy átmeneti művelő eszköz, amit addig használsz, amíg nem megfelelő a talajod állapota a direktvetéshez.
Válasz kis Zombi #2093. hozzászólására Igen, magyar ember és alko nélkül csinálta, de alko nagy segítség a folyamatok hatékonyabbá tételében. Még néhány napig kint vagyok.
Válasz Vadmalac #2082. hozzászólására "Miért van az, hogy ezt a romboló technológiát már nem 10-20 éve csinálják, hanem vagy 100, mégis van még termőtalajunk, van humusz tartalom, stb... Ha a humusz tartalom drasztikusan csökkent volna akár néhány 10 év alatt, akkor már a szocializmusban régen felfigyeltek volna erre, és tettek volna ellene. Nem? "
Tettek ők, lecsökkentették a humusztartalom százalékait a táblázatokban. Egy csernozjom talaj most már 4% felett kiváló minőségű, ez van a tankönyvekben is.
100 éve egy csernozjom még 10% felett volt, valahol 15% felett, hála az ukránok antik vizsgálatainak.
Az elmúlt 50 évben tűnt el a humusztartalom felének javarésze.
Két emberöltő alatt le lett darálva a tízezer évek alatt kialakult humusz több mint fele.
Ezek tények, mérések alapján.
1.5 % a határérték, ezalatt már visszafordíthatatlannak ítélik az elsivatagosodást.
Válasz Praetor #2087. hozzászólására Ez egy elég etalon gép, nagyon vegyes keverékeket is szépen vet, s extrém vastag mulcsot is jól vág.
Talán még emlékeztek az előadásomból a szárzúzózott 4 méteres szudániba vetésre. A közel 20 centis laza zöld mulcs alá is 750-el ment a vetőmag.
Válasz Vadmalac #2084. hozzászólására Igen, a kultivátor önmagában nem megoldás.
Mindegyik eszköz csak arra szolgál, hogy a talajban az adott növény gyökérzete számára megfelelő pórusteret biztosítson a tenyészidőszakban, hatása időjárástól függően fél-egy év.
A biológiai úton kialakuló pórustér azonban mélyebb és tartósabb, ennek elérése viszont csak a minél kevesebb földtúrással valósítható meg évek alatt.
Amikor azonban kialakul, csodákat láthat a termelő, az egyúttal kialakuló természetes termékenység jó hozamot biztosít, vízháztartás javul, fertőzések és gyomnyomás csökkennek.
Akik ráléptek erre az útra, már tapasztalják a pozitív hatásokat a csökkenő költségek mellett.
A szántásos jó hozamokat a mikrobiális holokausztnak tudhatom be talán, ha jó a talaj, több tonna mikroba pusztul el és indul bomlásnak, amely jelentős mennyiségű tápanyagot szabadít fel, aminek egy része bekerül a tápanyagkörforgásba.
A teljes technológia ismerete nélkül azonban csak találgatni lehet, tudományos eredmények pedig nem állnak a teória mögött.
Válasz Netparaszt #2086. hozzászólására Amit ezzel a történettel mondani szerettem volna, hogy nem tudok ismeretlen körülmények között összehasonlítani technológiákat. Én nem azt látom, amit te.
Számtalan tartamkísérletben, azonos körülmények között, hosszú távon nem volt jelentős különbség a hozamok között a konvenciális, magas vegyipari inputú technológiákkal a szántás, grubber és a direktvetés között. A talajművelés formája csak egy a tényezők közül, a szántást is lehet jól csinálni, de többnyire rossz időben végzett, elmunkálás nélküli talajrombolést látni.
Amikor azonban az inputok csökkentése a cél a hozamok megtartása mellett, a minél kevesebb talajmunka képes csak a mulcshagyás és takarónövények alkalmazásával biztosítani a cél elérését.
A szántással soha sehol nem láttam ilyen eredményeket elérni, az ellenkezőjét annál inkább.
Ezért szívesen veszem, ha tudsz mutatni olyan talajvizsgálatokat, amelyben legalább kétszeresére emelkedett a szerves anyag tartalom szántás és csökkenő tápanyagkijuttatás mellett és örömmel megosztom a sikeres technológiát.
A forgatás nélküli és direktvetéssel tudok ilyen példákat mutatni, de szántással az egész világon nem futottam össze effélével.
Elszántott hektárok ezrei viszont évente esnek ki a termelésből világszerte, ezért egyre erősebb a talajkímélő és talajregeneráló technológiák iránti igény az érintett területeken.
Válasz Vadmalac #2082. hozzászólására Tegnap hívott egy kolléga, öt éve állt át forgatás nélküli művelésre, használja a takarónövényeket, legeltet a szántón, ez idő alatt megduplázta a talaja humusztartalmát (gyengébben 1-ről 2%, jobban 3-ról 6%), s a homokban 13 tonna kukoricát csinál 200 kg komplexszel.
Vannak talajok, amelyek még mindig akkora tartalékkal rendelkeznek, amelyek nyári szántással is jó hozamot adnak.
Én jobbára olyanokat látok, amelyekben a gyom sem nő meg már tisztességesen jelentős mennyiségű műtrágya nélkül, elsivatagosodott vagy végletesen letömörödött földeket, mindegy, hogy mikor szánt.
Válasz Vadmalac #2084. hozzászólásáraMikrobiológiai szempontból semmivel nem jobb a szántás, sőt! De egy bizonyos talaj állapotot el lehet érni mikrobiológiai úton meg el lehet érni fiziológiai folyamatok eredményeként. Kérdés, mennyire tartható fenn az az állapot időben...
A másik, hogy miert nem javul a kultivatoros. Az, hogy valaki kicseréli az élet egy kultivatorra még nem jelenti hogy minden problémát megoldott... Ha ezzel nem jön a menetszám csokkentese, a takaró növények használata, az korszerűbb tápanyag pótlás akkor nem sokkal lesz előrébb... De a mi esetünkben simán látható javulás a talajokban! Egyre könyebb művelni, egyre kevesebb tapanyaggal egyre jobb eredmények vannak! Javul a talajok teherviselo képessége, aszalyturese is.
Van olyan terület ahol mar probalgatjuk a direktvetest es a strip-till-t is! Venni kellene egy komoly direktveto gabonavetogepet de használtat nem találok az újat meg elképesztő árakon adjak... Ha az meglenne a Kultivator is elhagyhato lenne!
"Nagy cég: Ősszel húzzák a Topdownt (vizes földben is) (téli takarónövény nincs) tavasszal két sor rövidtárcsa, nagy adag műtrágya + baktériumtrágya, vetéskor baktériumtrágya, sorközműveléskor műtrágya + baktériumtrágya. Barátom melletti táblában művelik ezt, és ő állítja, nem különb a növényük, mint az övé, forgatásos műveléssel, kevesebb input költséggel. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy a forgatás nélküli művelés sz.r, sokba kerül, és inkább szántani kell."
Felénk is jellemző, hogy sokan tértek-térnek át kultivátoros művelésre, mert ez most egyfajta divat is, meg kíméljük a talajt felkiáltással. Csak valahogy nekem nem ez jön le az egészből, és nem igazán látszik az, hogy komolyan pozitív irányba alakulna a talaj a kultivátoros művelés során. Ebből nem az jön le, hogy inkább szántani kell, hanem inkább az, hogy ezt a lépést ki kellene hagyni, és egyből már egy magasabb szintre lépni a művelésben, mert látom, hogy ez nem úgy működik mint ahogy kellene. Viszont ott motoszkál a fejemben a gondolat, hogy konkrétan mi az, ami miatt a szántott talajok általában jobban teljesítenek? Mikrobiológiai oldalról megközelítve. És ebből kiindulva lehetne tovább gondolni az egészet.
Válasz Vadmalac #2082. hozzászólására" Láttam én is videókat az amerikai elsivatagosodott földekről, de még sosem hallottam nálunk ilyen esetről, még a homokos részeken sem."
Na nekünk nagyrészt homokos talajaink vannak. Tavalyi évben 2,5 ha-t újra kellett vetni, mert 3 -4 alkalommal betyáros homokverést kapott a kukorica, és nem bírta túlélni. További 1,5 ha-on ugyan életben maradt, de igen hitvány csöveket nevelt. Az idei tavaszon a 11 ha-os táblából kb. 4 - 4,5 ha úgy nézett ki mint a Szahara. Vetés után, kelés előtt volt az utolsó komolyabb szél, így az idei évben minimális volt a homokverés, de ahol behordta a szél a sort nagyon nehezen, és sokára kelt ki a forgó, + igen komoly aszály is van felénk, térdig ér a forgó, és már csillagbimbóban van.
Netparaszt készített fotókat, majd remélem előkeresi, és berakja.
A jobb talajok is romlanak, csak nem ennyire látványosan, mint nálunk.
A forgatás nélküli talajművelés önmagában nem oldja meg a problémát, főleg ha párosul nagy adagú műtrágya kijuttatással. Kevésbé alakulnak ki talprétegek, és kevésbé csökken a talaj humusztartalma, mint forgatásos műveléskor.
Nagy cég: Ősszel húzzák a Topdownt (vizes földben is) (téli takarónövény nincs) tavasszal két sor rövidtárcsa, nagy adag műtrágya + baktériumtrágya, vetéskor baktériumtrágya, sorközműveléskor műtrágya + baktériumtrágya. Barátom melletti táblában művelik ezt, és ő állítja, nem különb a növényük, mint az övé, forgatásos műveléssel, kevesebb input költséggel. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy a forgatás nélküli művelés sz.r, sokba kerül, és inkább szántani kell.
Kicsit beszéljünk egy olyan témáról, amiről eddig még nem nagyon esett szó.
Nevezetesen miért van az, hogy aki július-augusztusban felszántja a földjét, és tök mindegy, hogy viszonylag apró rögök lesznek vagy lófejmorzsák, nyilván a barázda aljáig kiszárad, hónapokig halott a talaj, majd mikor bejön a taknyos ősz, mások (a talajközpontúak) .... az őszi talajmunkákkal, talán meg sem tudják csinálni, nyári szántásos emberünk meg otthon szopikálja a meleg teát a szobában. Tavasszal az addigra lisztté omlott földjét szépen elsimítja, beveti, és garantáltan az övé a legszebbek között lesz a határban. (Lehet ezen vitázni, de hosszú évek óta figyelem meg ezt.) A többiek, a talajközpontúak meg jó esetben tudják tartani ezt a szintet, de sok esetben alul maradnak a szántásos emberünkkel szemben. Tudom hogy ez az eljárás talajromboló, stb..., a csapból is ez folyik. Ezzel nem is akarok vitázni.
DE! Mi történik a csontra száradt, élettelen talajjal? A baktériumok betokozódnak, a többiek mittudomén elpusztulnak, vagy elköltöznek, vagy amit akarnak, aztán mikor bejön az ősz, akkor a nedvesség hatására feléled a mikrobiológia, és a közben ülepedett, aprómorzsás talajban mindenki jól érzi magát? Miért van az, hogy ezt a romboló technológiát már nem 10-20 éve csinálják, hanem vagy 100, mégis van még termőtalajunk, van humusz tartalom, stb... Ha a humusz tartalom drasztikusan csökkent volna akár néhány 10 év alatt, akkor már a szocializmusban régen felfigyeltek volna erre, és tettek volna ellene. Nem? Láttam én is videókat az amerikai elsivatagosodott földekről, de még sosem hallottam nálunk ilyen esetről, még a homokos részeken sem. De visszatérve a kiinduló kérdésemhez, miért van az, hogy az összes talajkímélő eljárás ellenére, a szántás, de a legtalajrombolóbb nyári szántás is mégis viszi a prímet? Most olvastam egy cikket a haszon agrárban, ahol egy talajkímélésről szóló konferencián akár a talajkímélő művelési eljárásokról-, akár a baktériumok használatáról volt szó, több előadó megjegyezte, hogy habár a termésátlagok nem növekedtek, de... Na ez volt az a pont, amikor eldöntöttem, hogy erről beszélni kell! Azt nem hiszem el, hogy senki nem csinálja jól és azért nem hoz pluszt. Bár még az is lehet, hogy tényleg így van. A baktériumokra nem kell külön kitérni, azt már kiveséztük, hogy igazából nem sokat ér, főleg nem annyit, amennyibe kerül.
Válasz .Feco. #2075. hozzászólásáraKöves, töltött földet tárcsáztál már ? Én már egyszer igen, és megfogadtam soha többet. (nem kő volt benne, hanem betondarabok, de ugyanúgy szétb.szta a tárcsát )
Válasz Pöttinger #2074. hozzászólásáraSzerintem ez a kaszáljuk es majd jo lesz geccsolas... Gyomirtozd le, tarcsazd meg, vesd be fűvel az az igazi.... Meg ugy is fel fog gazosodn, nem ha egy gazfeszket kezdesz toldani-foldani
Válasz Pöttinger #2068. hozzászólásáraHa van nehezen irtható, évelő kétszikű is a gyomok között, akkor célszerű 6 l/ha glyfozáttal + 0,5 l/ha Dezormonnal ( dupla dózis Nonit + 1 kgNitrogén / 100 liter permetlé ) lehúzni. Nekem a gyümölcsösben a facsíkban már voltak glyfozát toleráns gyomok, amikor hozzátettem a dezormont, az kitakarított mindent.
Válasz Pöttinger #2068. hozzászólására Zombi javaslata rendben, de ha kaszálni akarod, érdemesebb mihamarabb eltüntetni a gyomállományt és fehérjében gazdag pillangós fűkeverékkel keverékkel vetni be. Ha már kaszáló, legyen fehérjében gazdag a széna. A telepítés előtt némi komposzt segítene a nyers föld termékenyebbé tételében, de ALKOval mindig tudod kezelni a területet.
Válasz Netparaszt #2066. hozzászólásáraAz a baj, hogy még magam sem tudom mi lesz a helyén. Mindenféleképp valami zöldség, az is lehet, hogy valami kabakos, de majd elválik.
Olajretek és mustár magot tudok szerezni. Milyen arányban keverjem?
Válasz Pöttinger #2068. hozzászólásáraMennyire sürgős, hogy szénát nyerj a területről ? Mekkora területről van szó ? Néhány négyzetméter, vagy nagyobb terület ?
Ha csak kevés terület, és nem létkérdés, hogy szénát takaríts be róla, akkor szedd össze a tetejéről a köveket, kezd el rendszeresen kaszálni, és 2 szezon alatt, csak a kaszálást bíró fajok maradnak meg a területen.
Vagy lehúzni glifozáttal, amikor leszáradt a gyom szétszórni a magot, lehengerelni, beöntözni.
15353 hozzászólás
Válasz Dinnyés Laci #2115. hozzászólásáraHa elkoltessz tizenmilliokat eszközökre eléggé meg kell, hogy fontold, vásárlás utan mar nem kell azon filózni, hogy jo-e vagy sem. Viszont a technológiát önmagával hasonlitgatni folyamatosan kell, hogy a hibáit folyamatosan javitgasd...
Válasz .Feco. #2114. hozzászólásáraA strip-till csak GPS vezérelt automata kormányzással megvalósítható ha jól gondolom, az meg kis területen gazdálkodóknál horribilis összeg.
Egyébként a srip-till -t egyből el lehet kezdeni egy forgatásos művelés után, vagy ott is van átállási időszak ?
Válasz .Feco. #2114. hozzászólására Feco kontrolt szoktatok csinálni?
Válasz Vadmalac #2112. hozzászólásáramondjuk pont ezt hívjék úgy hogy strip-till! Amerikában ezért is terjed, mert egyesíti a direktvetés és a mélyművelés előnyeit, és kiküszöböli a hátrányait!
A 75 cm-ből 12 cm széles svban végzel mély átroppantást, hogy a keréktaposások, tömörödött rétegek üzembiztosan eltűnjenek, míg a maradék területen télen takarónövények, nyáron mulcs van! A sorközben dolgoznak a gombák és a baktériumok, javul a talj, akkumulálódik a szervesanyag és a humusz, míg a sor alatt mesterségesen lazított talaj van, amiben mozoghat a gyökér, a víz és a tápanyagok is szabadon!
Válasz Vadmalac #2112. hozzászólásáraVéleményem,nem kell átesni a ló túloldalára.
Válasz Mf-es #2111. hozzászólásáraEzt nem tudom, az eke helyett nyilván jobb választás, majd ő megmonda. De szerintem ha már cover crop, akkor én már gruberezni sem akarok. Az a bajom a gruberrel, hogy az 0cm-től a művelés aljáig keveri a talajt. Én úgy képzelem el a távoli jövőt, hogy in line ripper mélyebb munkára, sekélyre meg max. rövidtárcsa 5-6 cm-en, ha valamiért kell, pl. komposztot vagy alko-t bedolgozni, de ezen kívül semmilyen más munkagépet nem tudok elképzelni egy ilyen rendszerben hosszú távon, sőt legszivesebben ezeket is inkább injektálnám a talajba.
Válasz Vadmalac #2110. hozzászólásáraSzerintem netparaszt nincs a grúber ellen.
Válasz Netparaszt #2109. hozzászólásáraPont ez lenne a cél, ahogy a #2103-as hsz-ben le is írom. De az előbb gruberezésről beszéltünk, ami pont tönketeszi a talajtakarást. A te rendszeredben nyilván nem rondítunk bele a felszínbe komolyabban.
Válasz Vadmalac #2107. hozzászólására Ezért volna szükség zöld vagy szármaradvány takarásra ne száradjon az a talaj olyan gyorsan.
Magyarország számos területén a téli csapadék talajban tartása létfontosságú volna, ezt a több humusz tárolja, aminek kialakulását a téli takarónövény és a mulcs tudja biztosítani.
Nem nedves a talaj lazításhoz? Nem keni a földet?
Válasz Mf-es #2106. hozzászólásáraA grubernél azt én is látom, hogy picit nedvesebb állapotnál (mikor tárcsázni még nem is lehetne) lehet jobb munkát végezni, de még nem vitt rá a lélek, hogy olyan korán rámenjek. Nem is nagyon szoktam tavaszra hagyni földet, csak max. kényszerből. De akármennyire is jól sikerül, az első tavaszi szél a művelés aljáig kiszikkasztja. Ha van egy jó eső, akkor jó lehet, de ha olyan van mint idén, hajjaj!
Válasz Vadmalac #2103. hozzászólásáraVan ilyen kenyérre kenhető talajom nekem is.Azt úgy csináltam,1 sor grúber,milyest rá tudtam menni,de henger nélkül,hogy szikkadjon.Utána vetés előtti nap még egy sor,ékgyűrűs hengerrel.Lett rajta 30 mázsa/ha.napraforgó.
Válasz Netparaszt #2089. hozzászólására"
...vízháztartás javul, fertőzések és gyomnyomás csökkennek.
"
A csökkenő gyomnyomás érdekes módon az idei no-tillnél azonnal jelentkezett, a gyomirtást a 24. órában csináltam meg, mert alig volt benne valami, habár a fedés nem volt 100%-os csak néhol, és vártam hogy majdcsak lesz. Az acat pl. 90%-ban nem jött elő tavasszal. Ami előjött, azt a vetés utáni totál gyomirtás elvitte, és azután nem jött vissza még ott sem.
"
A szántásos jó hozamokat a mikrobiális holokausztnak tudhatom be talán, ha jó a talaj, több tonna mikroba pusztul el és indul bomlásnak, amely jelentős mennyiségű tápanyagot szabadít fel, aminek egy része bekerül a tápanyagkörforgásba.
"
Na erre a gondolatra utaltam én is a kiinduló hozzászólásomban, köszönöm a megerősítést!
Válasz Netparaszt #2088. hozzászólásáraIgen, ezzel 100%-ban egyetértek.
Válasz Mf-es #2101. hozzászólásáraA komolyabb tavaszi beavatkozáshoz (pl. gruber) szerintem megfelelő talaj is kell, ez alatt azt értem, hogy laza, max. középkötött, vagy pont olyan nedvességi és tömörödöttségi állapot, ami sok évben nincs is tavasszal nálunk egyáltalán. Idén az egyik tábla olyan lett, hogy a fölső 6 cm már cserepesre száradt április közepére, de úgy, hogy a csavarhúzót alig bírtam átnyomni a tetején, alatta meg szó szerint kenyérre lehetett kenni. Ezt a talajt grúberezni agyhalál lett volna. Az idei év tapasztalataiból kiindulva ahol most viszonylag jó a no-tilles napra, ott marad a no-till kísérlet, és rapiddal megpróbálom belevetni a búzát. Tetszik ahogy kinéz a talaj, akarok csinálni egy eszközt, ami az amcsi in-line ripprekhez hasonló munkát végezne keverés nélkül, és az menne gabona után, aztán takarónövény, tavasszal meg bele a napraforgó. Ez lenne az alap ötlet, de vannak még problémás elemek, nem tökéletesen megoldott a napra vetés, mert nincs megfelelő direktvető gép a közelben. Van egy JD ami jó lenne, de az nem tud műtrágyát szórni. Gabonasortávra meg max. rapiddal tudok vetni, azt is kipróbáljuk idén, hogy mennyire lesz jó takarónövény vetésére szalmás területen. A többi földön meg marad a gruber, vagy ha túl kemény, akkor a lazítás, de szigorúan augusztus-szeptember elejéig minden földet meg kell csinálni, októberre soha többet nem hagyok semmit. Vagy akkor köv. évben no-till, aztán lesz ahogy lesz. A mancsolást befejeztem.
Ui: Az ekéket meg eladom, hogy nehogy kísértésbe essek!
Válasz kis Zombi #2094. hozzászólásáraAkkor néhány szőlőmet hivatalosan is átminősíthetem sivatagnak...Kikerestem a mintavételi jegyzőkönyvben . VIGYÁZAT elrettentő szöveg következik!!! Humusztartalom 0.51% !!
Nálatok mi a terv a talajjavításra a baracknál. Illetve te csinálod-e a bodzánál?? Üdv
Válasz Vadmalac #2100. hozzászólásáraÉn az ekét grúberre,vagy lazítóra cseréltem.Mikor melyik alkalmasabb.Semmi mást nem változtattam idáig.Az idén,szinte 100%ban tavasszal 1 sor grúber,másnap tárcsás vetőgéppel vetve.Semmi hátrány nem volt,sőt,ahol több éve nem volt szántva,őszi szántás minőségű volt a grúber munkája.
A zöldítés miatt,a zöldtrágya vetés lesz beiktatva.Ha kikel,tavaszig rajta lesz,Tavasszal szintén grúber,és vetés.
Terv,kukorica után,valami rövid nappalos vetőmag keverék vetése.
A félreértések elkerülése végett egyáltalán nem a netparaszt féle gazdálkodás ellen vagyok. Pont ellenkezőleg. Erőteljesen ebbe az irányba akarok elmozdulni. Szimplán kíváncsi lettem volna, hogy mi van a szántásban, ami miatt szeretik a növények, még ha a talajra káros is. Igen tudom hogy Fecóéknál jól működik a kultivátoros művelés, de az ő rendszerüket egészében nem ismerem, nem tudom hogy pontosan mit-mikor-hogyan csinálnak. Amit látok, az a helybeliek próbálkozása, ami még messze van a jótól. Akinek legjobban működik a kultivátorozás, az annyira megműveli vele a talajt, mintha egy elmunkált szántás lenne, szó sincs talajtakarásról, mulcsvetésről. Majd reagálok még a hozzászólásokra, de most elég kevés időm van.
Válasz Netparaszt #2095. hozzászólásáraJut eszembe, a homokfúvásokról készített fényképeket, (amit nálunk készítettél) berakhatnád ide, ha megtalálod őket.
Válasz Netparaszt #2095. hozzászólásáraJut eszembe, a homokfúvásokról készített fényképeket, (amit nálunk készítettél) berakhatnád ide, ha megtalálod őket.
Válasz Vadmalac #2084. hozzászólásáraEnnek a rendszernek a forgatás nélküli mulcsos művelés csak 1 eleme a 4 -ből, önmagában nem sokat ér, nem vezet ugrásszerű javuláshoz.
1. Forgatás nélküli művelés, minél hamarabb átállni a direktvetésre, hogy a lehető legkevesebbet legyen túrva a talaj.
2. Állandó növényi fedettség. Megakadályozza az eróziót, deflációt, csepperóziót, a takart talajfelszín miatt csökken az evaporáció, és a növények gyökerei fenntartják, növelik, a lazult talajállapotot.
3. Komposzt, és komposztoldat használata. Ezzel gyakorlatilag visszatelepítjük a területről már kiirtott mikroorganizmusokat, de önmagában ez sem ér sok mindent, ha pl. leszántjuk, akkor adtunk a sz.rnak egy pofot.
4. Állatokkal való koncentrált legeltetés. Ez a legnehezebben megvalósítható elem.
Ha 1. és 2. részt betartod, akkor kedvező életfeltételeket teremtesz a mikroorganizmusoknak, ekkor már van értelme a komposzttal visszatelepíteni az élőlényeket.
1 + 1 ebben a rendszerben nem 2, hanem 4. Egyes elemek külön, külön sokkal kevesebb eredményt hoznak, mint együtt.
"hogy komolyan pozitív irányba alakulna a talaj a kultivátoros művelés során. Ebből nem az jön le, hogy inkább szántani kell, hanem inkább az, hogy ezt a lépést ki kellene hagyni, és egyből már egy magasabb szintre lépni a művelésben, mert látom, hogy ez nem úgy működik mint ahogy kellene."
Ha forgatásos művelésről egyből direktvetésre váltanál, az gazdasági öngyilkosság lenne. A kultivátor egy átmeneti művelő eszköz, amit addig használsz, amíg nem megfelelő a talajod állapota a direktvetéshez.
Válasz kis Zombi #2094. hozzászólására Innen szép nyerni
Válasz kis Zombi #2093. hozzászólására Igen, magyar ember és alko nélkül csinálta, de alko nagy segítség a folyamatok hatékonyabbá tételében. Még néhány napig kint vagyok.
Válasz Netparaszt #2091. hozzászólására"1.5 % a határérték, ezalatt már visszafordíthatatlannak ítélik az elsivatagosodást."
Az SGS most küldte a talajvizsgálat eredményét, 0,84 % a humusztartalma a barackos talajának.
Válasz Netparaszt #2086. hozzászólásáraEz a gazdálkodó Magyarországon él ? Ohne ALKO érte el ezt az eredményt ?
De mivel nem tudtalak tegnap felhívni, gyanítom, hogy külföldön vagy.
Válasz Praetor #2087. hozzászólásáraAz mondjuk pont teccene, csak meg had engedjen egy kicsit az árából...
Válasz Vadmalac #2082. hozzászólására "Miért van az, hogy ezt a romboló technológiát már nem 10-20 éve csinálják, hanem vagy 100, mégis van még termőtalajunk, van humusz tartalom, stb... Ha a humusz tartalom drasztikusan csökkent volna akár néhány 10 év alatt, akkor már a szocializmusban régen felfigyeltek volna erre, és tettek volna ellene. Nem? "
Tettek ők, lecsökkentették a humusztartalom százalékait a táblázatokban. Egy csernozjom talaj most már 4% felett kiváló minőségű, ez van a tankönyvekben is.
100 éve egy csernozjom még 10% felett volt, valahol 15% felett, hála az ukránok antik vizsgálatainak.
Az elmúlt 50 évben tűnt el a humusztartalom felének javarésze.
Két emberöltő alatt le lett darálva a tízezer évek alatt kialakult humusz több mint fele.
Ezek tények, mérések alapján.
1.5 % a határérték, ezalatt már visszafordíthatatlannak ítélik az elsivatagosodást.
Válasz Praetor #2087. hozzászólására Ez egy elég etalon gép, nagyon vegyes keverékeket is szépen vet, s extrém vastag mulcsot is jól vág.
Talán még emlékeztek az előadásomból a szárzúzózott 4 méteres szudániba vetésre. A közel 20 centis laza zöld mulcs alá is 750-el ment a vetőmag.
Válasz Vadmalac #2084. hozzászólására Igen, a kultivátor önmagában nem megoldás.
Mindegyik eszköz csak arra szolgál, hogy a talajban az adott növény gyökérzete számára megfelelő pórusteret biztosítson a tenyészidőszakban, hatása időjárástól függően fél-egy év.
A biológiai úton kialakuló pórustér azonban mélyebb és tartósabb, ennek elérése viszont csak a minél kevesebb földtúrással valósítható meg évek alatt.
Amikor azonban kialakul, csodákat láthat a termelő, az egyúttal kialakuló természetes termékenység jó hozamot biztosít, vízháztartás javul, fertőzések és gyomnyomás csökkennek.
Akik ráléptek erre az útra, már tapasztalják a pozitív hatásokat a csökkenő költségek mellett.
A szántásos jó hozamokat a mikrobiális holokausztnak tudhatom be talán, ha jó a talaj, több tonna mikroba pusztul el és indul bomlásnak, amely jelentős mennyiségű tápanyagot szabadít fel, aminek egy része bekerül a tápanyagkörforgásba.
A teljes technológia ismerete nélkül azonban csak találgatni lehet, tudományos eredmények pedig nem állnak a teória mögött.
Válasz Netparaszt #2086. hozzászólására Amit ezzel a történettel mondani szerettem volna, hogy nem tudok ismeretlen körülmények között összehasonlítani technológiákat. Én nem azt látom, amit te.
Számtalan tartamkísérletben, azonos körülmények között, hosszú távon nem volt jelentős különbség a hozamok között a konvenciális, magas vegyipari inputú technológiákkal a szántás, grubber és a direktvetés között. A talajművelés formája csak egy a tényezők közül, a szántást is lehet jól csinálni, de többnyire rossz időben végzett, elmunkálás nélküli talajrombolést látni.
Amikor azonban az inputok csökkentése a cél a hozamok megtartása mellett, a minél kevesebb talajmunka képes csak a mulcshagyás és takarónövények alkalmazásával biztosítani a cél elérését.
A szántással soha sehol nem láttam ilyen eredményeket elérni, az ellenkezőjét annál inkább.
Ezért szívesen veszem, ha tudsz mutatni olyan talajvizsgálatokat, amelyben legalább kétszeresére emelkedett a szerves anyag tartalom szántás és csökkenő tápanyagkijuttatás mellett és örömmel megosztom a sikeres technológiát.
A forgatás nélküli és direktvetéssel tudok ilyen példákat mutatni, de szántással az egész világon nem futottam össze effélével.
Elszántott hektárok ezrei viszont évente esnek ki a termelésből világszerte, ezért egyre erősebb a talajkímélő és talajregeneráló technológiák iránti igény az érintett területeken.
Válasz .Feco. #2085. hozzászólásáraItt van az aprón egy 2008-as JD 750A hirdetve. Milyen gép lenne neked szimpatikus?
Válasz Vadmalac #2082. hozzászólására Tegnap hívott egy kolléga, öt éve állt át forgatás nélküli művelésre, használja a takarónövényeket, legeltet a szántón, ez idő alatt megduplázta a talaja humusztartalmát (gyengébben 1-ről 2%, jobban 3-ról 6%), s a homokban 13 tonna kukoricát csinál 200 kg komplexszel.
Vannak talajok, amelyek még mindig akkora tartalékkal rendelkeznek, amelyek nyári szántással is jó hozamot adnak.
Én jobbára olyanokat látok, amelyekben a gyom sem nő meg már tisztességesen jelentős mennyiségű műtrágya nélkül, elsivatagosodott vagy végletesen letömörödött földeket, mindegy, hogy mikor szánt.
Válasz Vadmalac #2084. hozzászólásáraMikrobiológiai szempontból semmivel nem jobb a szántás, sőt! De egy bizonyos talaj állapotot el lehet érni mikrobiológiai úton meg el lehet érni fiziológiai folyamatok eredményeként. Kérdés, mennyire tartható fenn az az állapot időben...
A másik, hogy miert nem javul a kultivatoros. Az, hogy valaki kicseréli az élet egy kultivatorra még nem jelenti hogy minden problémát megoldott... Ha ezzel nem jön a menetszám csokkentese, a takaró növények használata, az korszerűbb tápanyag pótlás akkor nem sokkal lesz előrébb... De a mi esetünkben simán látható javulás a talajokban! Egyre könyebb művelni, egyre kevesebb tapanyaggal egyre jobb eredmények vannak! Javul a talajok teherviselo képessége, aszalyturese is.
Van olyan terület ahol mar probalgatjuk a direktvetest es a strip-till-t is! Venni kellene egy komoly direktveto gabonavetogepet de használtat nem találok az újat meg elképesztő árakon adjak... Ha az meglenne a Kultivator is elhagyhato lenne!
Válasz kis Zombi #2083. hozzászólására"Tavalyi évben 2,5 ha-t újra kellett vetni, mert 3 -4 alkalommal betyáros homokverést kapott a kukorica..."
Hálistennek nem ismerem a homokverés jelenséget!
"Nagy cég: Ősszel húzzák a Topdownt (vizes földben is) (téli takarónövény nincs) tavasszal két sor rövidtárcsa, nagy adag műtrágya + baktériumtrágya, vetéskor baktériumtrágya, sorközműveléskor műtrágya + baktériumtrágya. Barátom melletti táblában művelik ezt, és ő állítja, nem különb a növényük, mint az övé, forgatásos műveléssel, kevesebb input költséggel. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy a forgatás nélküli művelés sz.r, sokba kerül, és inkább szántani kell."
Felénk is jellemző, hogy sokan tértek-térnek át kultivátoros művelésre, mert ez most egyfajta divat is, meg kíméljük a talajt felkiáltással. Csak valahogy nekem nem ez jön le az egészből, és nem igazán látszik az, hogy komolyan pozitív irányba alakulna a talaj a kultivátoros művelés során. Ebből nem az jön le, hogy inkább szántani kell, hanem inkább az, hogy ezt a lépést ki kellene hagyni, és egyből már egy magasabb szintre lépni a művelésben, mert látom, hogy ez nem úgy működik mint ahogy kellene. Viszont ott motoszkál a fejemben a gondolat, hogy konkrétan mi az, ami miatt a szántott talajok általában jobban teljesítenek? Mikrobiológiai oldalról megközelítve. És ebből kiindulva lehetne tovább gondolni az egészet.
Válasz Vadmalac #2082. hozzászólására" Láttam én is videókat az amerikai elsivatagosodott földekről, de még sosem hallottam nálunk ilyen esetről, még a homokos részeken sem."
Na nekünk nagyrészt homokos talajaink vannak. Tavalyi évben 2,5 ha-t újra kellett vetni, mert 3 -4 alkalommal betyáros homokverést kapott a kukorica, és nem bírta túlélni. További 1,5 ha-on ugyan életben maradt, de igen hitvány csöveket nevelt. Az idei tavaszon a 11 ha-os táblából kb. 4 - 4,5 ha úgy nézett ki mint a Szahara. Vetés után, kelés előtt volt az utolsó komolyabb szél, így az idei évben minimális volt a homokverés, de ahol behordta a szél a sort nagyon nehezen, és sokára kelt ki a forgó, + igen komoly aszály is van felénk, térdig ér a forgó, és már csillagbimbóban van.
Netparaszt készített fotókat, majd remélem előkeresi, és berakja.
A jobb talajok is romlanak, csak nem ennyire látványosan, mint nálunk.
A forgatás nélküli talajművelés önmagában nem oldja meg a problémát, főleg ha párosul nagy adagú műtrágya kijuttatással. Kevésbé alakulnak ki talprétegek, és kevésbé csökken a talaj humusztartalma, mint forgatásos műveléskor.
Nagy cég: Ősszel húzzák a Topdownt (vizes földben is) (téli takarónövény nincs) tavasszal két sor rövidtárcsa, nagy adag műtrágya + baktériumtrágya, vetéskor baktériumtrágya, sorközműveléskor műtrágya + baktériumtrágya. Barátom melletti táblában művelik ezt, és ő állítja, nem különb a növényük, mint az övé, forgatásos műveléssel, kevesebb input költséggel. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy a forgatás nélküli művelés sz.r, sokba kerül, és inkább szántani kell.
Kicsit beszéljünk egy olyan témáról, amiről eddig még nem nagyon esett szó.
Nevezetesen miért van az, hogy aki július-augusztusban felszántja a földjét, és tök mindegy, hogy viszonylag apró rögök lesznek vagy lófejmorzsák, nyilván a barázda aljáig kiszárad, hónapokig halott a talaj, majd mikor bejön a taknyos ősz, mások (a talajközpontúak) .... az őszi talajmunkákkal, talán meg sem tudják csinálni, nyári szántásos emberünk meg otthon szopikálja a meleg teát a szobában. Tavasszal az addigra lisztté omlott földjét szépen elsimítja, beveti, és garantáltan az övé a legszebbek között lesz a határban. (Lehet ezen vitázni, de hosszú évek óta figyelem meg ezt.) A többiek, a talajközpontúak meg jó esetben tudják tartani ezt a szintet, de sok esetben alul maradnak a szántásos emberünkkel szemben. Tudom hogy ez az eljárás talajromboló, stb..., a csapból is ez folyik. Ezzel nem is akarok vitázni.
DE! Mi történik a csontra száradt, élettelen talajjal? A baktériumok betokozódnak, a többiek mittudomén elpusztulnak, vagy elköltöznek, vagy amit akarnak, aztán mikor bejön az ősz, akkor a nedvesség hatására feléled a mikrobiológia, és a közben ülepedett, aprómorzsás talajban mindenki jól érzi magát? Miért van az, hogy ezt a romboló technológiát már nem 10-20 éve csinálják, hanem vagy 100, mégis van még termőtalajunk, van humusz tartalom, stb... Ha a humusz tartalom drasztikusan csökkent volna akár néhány 10 év alatt, akkor már a szocializmusban régen felfigyeltek volna erre, és tettek volna ellene. Nem? Láttam én is videókat az amerikai elsivatagosodott földekről, de még sosem hallottam nálunk ilyen esetről, még a homokos részeken sem. De visszatérve a kiinduló kérdésemhez, miért van az, hogy az összes talajkímélő eljárás ellenére, a szántás, de a legtalajrombolóbb nyári szántás is mégis viszi a prímet? Most olvastam egy cikket a haszon agrárban, ahol egy talajkímélésről szóló konferencián akár a talajkímélő művelési eljárásokról-, akár a baktériumok használatáról volt szó, több előadó megjegyezte, hogy habár a termésátlagok nem növekedtek, de... Na ez volt az a pont, amikor eldöntöttem, hogy erről beszélni kell! Azt nem hiszem el, hogy senki nem csinálja jól és azért nem hoz pluszt. Bár még az is lehet, hogy tényleg így van. A baktériumokra nem kell külön kitérni, azt már kiveséztük, hogy igazából nem sokat ér, főleg nem annyit, amennyibe kerül.
Kíváncsian várom a véleményeket!
Moderátor által módosítva: 2015-06-25 15:46:48
Válasz kis Zombi #2077. hozzászólására
Igaz.
Őserdőt lehet vele irtani.
Igazad van.
Összekevertem a normál gyomirtóval.
Ebből a hörcsögtőrös képből egyet sem láttam és elküldtem vagy ötöt.
Ha valakinek lesz ideje, jó lenne törölni belőle.
Elegendő lesz, ha egy marad.
Szója vetés 3 nappal ezelőtt:
Gyomok, foltokban mindenféle.
A hörcsögöket is figyelem.
Majd legközelebb.
Válasz .Feco. #2075. hozzászólásáraKöves, töltött földet tárcsáztál már ? Én már egyszer igen, és megfogadtam soha többet. (nem kő volt benne, hanem betondarabok, de ugyanúgy szétb.szta a tárcsát )
Válasz Pöttinger #2074. hozzászólására"A glifozát milyen nagyságú gyomot visz?"
Glyfozát = glialka, medalon, glyfosz ,rondap. Totális gyomirtók hatóanyaga, erdőt is lehet vele irtani megfelelő dózissal.
Válasz .Feco. #2075. hozzászólására"Kővel, földdel töltött terüettel, lehet-e valamit kezdeni, hogy kaszálható legyen."
Vállalod az ilyen terület tárácsázását?
Én úgy tudom, hogy a felmagzott gyomot nem viszi a vegyszer.
Kérdésem:
Az elkészült komposztot meddig érdemes átrakosgatni, illetve mikortól lesz "eldobandó"?
Mivel élő anyag így változik az összetétel.
Ma megyek több mikroszkópon megnézni a komposztom összetételét. Talán lesz olyan, amin látok apró élőlényeket is.
Az hogy megsütöm a fonalférget: mit is jelent magyarul?
Válasz Pöttinger #2074. hozzászólásáraSzerintem ez a kaszáljuk es majd jo lesz geccsolas... Gyomirtozd le, tarcsazd meg, vesd be fűvel az az igazi.... Meg ugy is fel fog gazosodn, nem ha egy gazfeszket kezdesz toldani-foldani
Köszönöm a javaslatokat.
A glifozát milyen nagyságú gyomot visz?
Mivel most már térden felüli a magasság, így kaszáljam, és a második hajtást gyomirtózzam.
Szedjem össze a köveket, a nagy darabokat meg temessem be, hogy kaszálható legyen.
A terület nagysága 2500 négyzetméter.
Az istállótrágyából meg ebből abból készítsek komposztot, és szórjam rá.
A természet végzi a dolgát, és kaszálom, akkor "kitisztul"?
Ez a teafőzés nem az én léptékem, de komposztot már csináltunk a kert sarkában.
Már azt is tudom, hogy ebben lehet sok káros élőlény is, de akkor is jobb, mintha nem szórok rá semmit. Úgy gondolom.
Válasz Pöttinger #2068. hozzászólásáraHa van nehezen irtható, évelő kétszikű is a gyomok között, akkor célszerű 6 l/ha glyfozáttal + 0,5 l/ha Dezormonnal ( dupla dózis Nonit + 1 kgNitrogén / 100 liter permetlé ) lehúzni. Nekem a gyümölcsösben a facsíkban már voltak glyfozát toleráns gyomok, amikor hozzátettem a dezormont, az kitakarított mindent.
Válasz Pöttinger #2068. hozzászólására Zombi javaslata rendben, de ha kaszálni akarod, érdemesebb mihamarabb eltüntetni a gyomállományt és fehérjében gazdag pillangós fűkeverékkel keverékkel vetni be. Ha már kaszáló, legyen fehérjében gazdag a széna. A telepítés előtt némi komposzt segítene a nyers föld termékenyebbé tételében, de ALKOval mindig tudod kezelni a területet.
Ma szedtük fel a borsót, a szárát beraktam műanyagládákba, és a szin alatt majd szépen kiszárad, lesz belőle nitrogénforrás a komposztba.
A mostani komposztot nagyrészt vegyes szénából készítettem, (mármint a zöld, kaszálék helyett használtam szénát ), és úgy néz ki működik a dolog.
Válasz Netparaszt #2066. hozzászólásáraAz a baj, hogy még magam sem tudom mi lesz a helyén. Mindenféleképp valami zöldség, az is lehet, hogy valami kabakos, de majd elválik.
Olajretek és mustár magot tudok szerezni. Milyen arányban keverjem?
Válasz Pöttinger #2068. hozzászólásáraMennyire sürgős, hogy szénát nyerj a területről ? Mekkora területről van szó ? Néhány négyzetméter, vagy nagyobb terület ?
Ha csak kevés terület, és nem létkérdés, hogy szénát takaríts be róla, akkor szedd össze a tetejéről a köveket, kezd el rendszeresen kaszálni, és 2 szezon alatt, csak a kaszálást bíró fajok maradnak meg a területen.
Vagy lehúzni glifozáttal, amikor leszáradt a gyom szétszórni a magot, lehengerelni, beöntözni.
Kővel, földdel töltött terüettel, lehet-e valamit kezdeni, hogy kaszálható legyen.
Gréderrel el lett egyengetve.
Jelenleg minden gyom megtalálható benne.
Gondolom, hogy ezeket gyomirtóval ki kellene venni, aztán beszórni vegyes magkeverékkel. Rosszul gondolom?