Válasz Géza15 #14085. hozzászólásáraÉn nem tapasztaltam ilyesmit. Idén kevertem mikorrhiza mikrogranulátumot a takarónövény magkeverékhez és még az sem frakcionált 3 ha-on.
Amikor jól sikerült takaró növényem lett, tavasszal kapott egy glifozátot, majd direkt vető géppel elvetettuk a kukoricát.
Most inkább felét rövid tárcsával muveltetnem, és úgy vetnem.
Válasz Csavarkulcs #14082. hozzászólásáraRovar ott van ahol rendszeresen használnak rovarölőt.Ahol nem ott van természetes egyensúly.És rovar csak beteg növényt támad.
Válasz Géza15 #14080. hozzászólásáraBúza árvakelésből már most gond van több helyen. Beteg...a rovar kártevőknek tökéletes védelmet nyujtottak egyész nyáron, nem mond még hideget pár hétig. Az ilyen árvakeléses szomszéd mellett már a második rovar fújás lesz a fiatal vetésekre.
Válasz Géza15 #14080. hozzászólásáraÉn így hagynám tavaszig.Vagy,ha köztes megoldás,takaró is legyen,de víz is maradjon,lefújnám szelektív egyszikű irtóval.Megmaradna a kétszikű,ami nagy része kifagyó.
Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni, hogy mit csináljak vele. Levente mix került bele (zab, bükköny, mustár és retek.), amit vetőgéppel vetettünk el szeptember 6-án. Ez egy 1,5 Ha-os terület lenne, amin kísérletezünk, búza volt az elővetemény. A következő problémák vannak vele:
A búza árvakelés nagyon megerősödött és nem tudta a keverék elnyomni.
A terület körbe lett vetve, így a két szélén van egy csomó retek, de a terület közepe fele csökken a retek és a mustár mennyisége is. Más valaki járt már így? Létezhet, hogy először a kerek magok hulltak ki és hátramaradt a zab?
Zabot és az árvakelésű búzát leszámítva a többi növény mérete apró.
Azért akartam ezzel a keverékkel kezdeni, hogy fagyjon le, de a sok búza árvakelés és a mix hiánya a terület közepén nagyon elbizonytalanított és már-már a szántás gondolata is felmerült bennem, illetve sokkal szárazabb a talaj, mint a kukoricatarlón.
Kérlek lássatok el pontos tanáccsal, hogy milyen folyamatokkal jussak el a kukorica vetésig. Köszönöm ????
Válasz Radocz #14072. hozzászólásáraSzerintem egyszerű. Gazdaságosan termelni. Mert jelenleg az nem igazán megy ha a tanácsadokra hallgatunk. Nem lehet annyit termelni ami meg is marad. Jelenleg a gazdák kivéreztetése folyik. Idén még hagyján de jövőre lehet sokaknak nem lesz tartalék. Ezen nincs mit tanitani. Vagy műganyé nélkül a tulélést gyakorolni, vagy venni de akkor kapufa. A mit csinálás kérdése egész aktuális. nehéz ha a föld viszi a pénzt nem adja.
Válasz Radocz #14072. hozzászólásáraDr. Dobos Endre a problemakat fedi fel. A megoldast mindenki ezen tudas birtokaban maganak talalja meg.
A tudas elerheto az interneten.
“Ne halat adj az éhezőnek, hanem tanítsd meg halat fogni.”
Ha megvan a megfelelo ismeret tele a piac hasznalhato geppel, csak alkalmazni kell.
Válasz Géza15 #14069. hozzászólásáraKis ráhagyással kell beállítani,pontosan nem tudod letenni a forgón,és felemelni a gepet,csak ne legyen ablakos.Jó magágy kell neki,mint mindennek.1 tárcsás a mienk is
Vetettünk már vele mindent..Ha nincs meg a vetési táblázat,szivesen elküldöm,csak be kell szkennelni..
Válasz KISMASZEK77 #14067. hozzászólásáraKöszi szépen :) Nektek mennyire szokta tartani a vetéskor a mennyiséget a forgatáshoz képest? :D Eddig búzánál van tapasztalat, de ott azért nem mindig egyezik meg :D
Válasz Géza15 #14065. hozzászólásáraHello.
Nekünk is ilyen van.A nagy kerékkel tudod elvetni.18 kerékfordulatot hajtsatok le a vetőkeréknél az 100 négyzetméter.
Ha 40kg szeretnél vetni,40dkg lesz a jó,addig kell állitgatni a karral az oldalán.A schubert ami az adagolóelemnél van,azt közép állásba kell tenni.
Jó kis vetőgép...
Sziasztok!
Rendeltem takarónövény keveréket az alábbi magokkal: zab, bükköny, retek, mustár. Eddig szórva vetettük el, ami több-kevesebb sikerrel járt, azonban most vetőgéppel szeretnénk elvetni. Egy 3 méter széles függesztett Angeloni Europa vetőgépünk van, amivel eddig csak búzát vetettünk.
A kérdésem az lenne, hogy mivel a magfrakciók mérete eltér és a gép könyve is pl: a zabra a nagyobb osztású adagoló elemet, míg a mustárra a kisebb adagoló elemet írja, akkor most mivel érdemes próbálkozni? A zabból van a legtöbb benne egyébként. Raktam fel képet az adagoló elemről.
Válasz endypapa_20120 #14057. hozzászólásáraEgyszer érdeklődtél valamerre, hogy dr. Dobos Endrének lesz e homokos talaj vizsgálatról videója. Nem tudom láttad e már, belinkelem.
Válasz JDfan90 #14056. hozzászólására Talán pont ez a baj mert így csökken a kipárolgás és a semmiből nem lesz semmi szóval míg nem volt mély szántás nem volt ekkora aszály sem ebben lehet valami nem véletlen szántottak őseink max 20 cm mélyen az altalajt nem bolygatták
Én (ha van rá pénzem) minden permetezésnél 1%-ot teszek a permetlébe.
Lehet gyomirtóhoz, gombaölőhöz, rovarölőhöz is.
Réz tartalmú szerekhez nem ajánlják, de én Cuproxattal és Bordói lével is használtam. Igaz mindkettő nagyon lágy réz.
Nővénykondícionálásra (megelőző jelleggel) vagy stressz kezelésre (káresemény után) is nagyon jó.
Válasz Géza15 #14053. hozzászólásáraAttól függ mivel tudsz jó munkát csinálni.
A másik topikban azt írták, hogy a lazítás is jól működik. Ha tudsz jó minőségben, kevés rög képzéssel dolgozni akkor az valóban jó megoldás lehet, mert takarónövény gyökere kényelmesebben le tud menni. A lazultságot úgyis a gyökereknek kell fenntartani, ahogy a szakember szerint a réten is van. Igaz a réteken is van vízállás, de hamarabb tűnik el ott, mint a felszántott talajon.
Én rövidtárcsával vagy sekélyen járatott kultivátorral -szárnyas kapával- ütném ki. A Talajreform eléggé akciós magokkal is kirukkolt idén, érdemes lehet őket is megkeresni.
A marketing duma az volt, hogy a 'rossz' baktériumokat átalakítja 'jó' baktériumokká, aerób- és anaerób egyaránt, ez alapból kizárt, mivel a két életmód párhuzamosan nem megy
a labor viszont azt mutatta, hogy mindenből olyan baktériumok lesznek, amelyek ecetet termelnek, savasítanak, stb.
Válasz Gandhy #14051. hozzászólásáraKíváncsi vagyok.
Mi volt az?
Nálam működött.
Igaz az még EM-1 néven jött és két kannában (két komponens) amit a tartályban kellett összekeverni.
Az egyiknek olyan szaga volt mint a tehéntrágyának.
Aki nem tud jó érett szervestrágyához hozzájutni és rendesen bedolgozni, az minden évben juttasson ki 5-10 liter Amalgerolt (talajba bedolgozva, vagy beöntözve vagy növényre permetezve, tök mindegy) és akárhogy elbaszta a talajművelést 2-3 év múlva (de akár az első évben) látni fogja az eredményeket.
22 év tapasztalat.
Aki nem hiszi el csináljon kontroll parcellát és higgyen a saját szemének!
A kis földjeemen évi 50-60 litert elhasználok.
Megéri.
Ja! Nem kapok tőlük jutalékot mint annó Kormányos Feri.
Én csak segíteni szeretnék másoknak.
Amióta használom, nem volt fonálférges kultúrám és alig használok rovarölő szereket.
Próbáltam az EM-1-et is. Az is jó.
De az Amalgerol egyszerűbb.
Válasz Géza15 #14048. hozzászólásáraÉn nagyon sokat néztem meg, és következő képen gondolom:
A sekély művelést úgy értelmeztem, hogy a művelt talajszelvényt keskeny késekkel, minél kevésbé műveljük meg. A KITE videóban a 3.-as szelvénynél paraplow jellegű lazítóval dolgoztak, de lehet ez Agrisem jellegű egyenes késes rezgőkéses lazító is. Lényeg, hogy a művelt talajszelvény nem a teljes felületében van átrombolva, csak ahol a kések haladtak el, az a 2-3 cm. A többi csak meg lett repesztve, apró rögök képződtek a kések hatására (nem lófejek, hanem amiről itt Josey beszél régóta, mikrorögök).
A 2.-es szelvényben pedig hiba sekélyen dolgoztak, de mégis teljes felületen átművelték a talajt, le van rombolva a szerkezete. Így sok gyökérmaradvány és járata nem maradt meg. Sajnos igazából én is így művelek jelenleg.
A tarlóhántásos témában pedig én úgy értelmeztem, hogy a nagy rögös, mély munkát nem szabad végezni. Ha finoman tudsz dolgozni, akkor érdemes azt csinálni. Én most is csináltam igaz 3-5cm mélységben. Csak ugye a nagyüzemi tarlóhántás sokfelé azt jelenti, hogy 10-15cm mélységben rögösen is akár lehúzzák a táblákat, akár rögös, akár hantos csinálják, ahogy ő mondja ahogy a naptárba be van jegyezve csak csinálják. Szóval szerintem kell az a tarlóhántás, de megfelelő minőség mellett. Ha rögös lesz akkor nem kell csinálni.
A 3.-as és 4.-es parcellába egyébként takarónövényeztek. Takarónövényben egyébként nem lesz recept. Érdemes többféle keveréket vetni és látod mi az ami kikel a talajodon és mi nem. Olyan növényeket érdemes beletenni egyébként ami nagy gyökeret hoz, pl. cirok, homoki zab, napraforgó, stb.
Az eketalp megszűntetésében is megmondja a tutit, hogy hiába töröd össze a talpat, ha nem lesz csak anyag massza ami kitölti a repedést akkor újra ott lesz 2 éven belül a talp és lehet lazítózni megint. A gyökerekkel megtömni viszont logikus lenne, azt mutatta is a szelvény, hogy az többet segít. Igaz a 3-asban lazítót húzgáltak, de általában azok az altalaj művelők 40cm-ig használhatóak.
Lehet egyébként másnak máshogy jött le, én ezt vettem ki több előadásából lényegnek. E szerint csinálom tovább, aztán kiderül mi lesz.
Válasz JDfan90 #14045. hozzászólásáraTeljes mértékben osztom a véleményed! Csak annyira nehéz eligazodni az állítások között.
Pl.
- Régebben mindenki azt mondta, hogy az eketalp átjárhatatlan még a fáknak is, erre Ő mutatja a szelvényben, hogy azért átjutnak, hozzátéve, hogy nem olyan nagy menyiségben persze.
- Ha jól értettem a szavát, akkor a tarlóhántásnál nem díjazza annyira a nagyon komoly visszatömörítést. stb.
Kicsit abban van hiányérzetem, hogy a miként azt nem tudjuk meg, ami lehet nem az Ő feladata lenne egyébként. Arra gondolok, hogy a kités táblában is takarónövényeztek, de mely fajtákkal? mivel terminálták és mikor? stb.
Az ilyen portálok is több szakcikket hozhatnának le.
Végre valaki, aki nem félti a tudását átadni gazdászoknak :)
Válasz olasz_kapo #14041. hozzászólásáraNa jó, azért idén mifelénk minden szép. Tavaly - legalábbis nálam - ilyentájt a forgatás nélküli eléggé le volt maradva.
Most is vannak összehasonlító kísérleteim, de az idei, szinte ideálisnak mondható tavasz után szinte mindegy, mi, hogyan volt művelve, szemre semmi különbséget nem látok. Mostanra már az NDVI sem mutat eltérést, de azért még idén is gyorsabban indult a szántott.
15388 hozzászólás
Válasz Géza15 #14085. hozzászólásáraNem.
Válasz Géza15 #14085. hozzászólásáraÉn nem tapasztaltam ilyesmit. Idén kevertem mikorrhiza mikrogranulátumot a takarónövény magkeverékhez és még az sem frakcionált 3 ha-on.
Válasz barazdabetyar. #14083. hozzászólásáraMeg a 2 tonnás kalászos. Nem lesz hideg mi elviszi a kártevőt..mehet a szomszéd termése is.
Kószi a tanácsokat. Ti tapasztaltatok ilyen mértékű magszétválást?
Válasz Géza15 #14080. hozzászólásáraÉn sem csinálnek vele semmit.
Amikor jól sikerült takaró növényem lett, tavasszal kapott egy glifozátot, majd direkt vető géppel elvetettuk a kukoricát.
Most inkább felét rövid tárcsával muveltetnem, és úgy vetnem.
Válasz Csavarkulcs #14082. hozzászólásáraRovar ott van ahol rendszeresen használnak rovarölőt.Ahol nem ott van természetes egyensúly.És rovar csak beteg növényt támad.
Válasz Géza15 #14080. hozzászólásáraBúza árvakelésből már most gond van több helyen. Beteg...a rovar kártevőknek tökéletes védelmet nyujtottak egyész nyáron, nem mond még hideget pár hétig. Az ilyen árvakeléses szomszéd mellett már a második rovar fújás lesz a fiatal vetésekre.
Válasz Géza15 #14080. hozzászólásáraÉn így hagynám tavaszig.Vagy,ha köztes megoldás,takaró is legyen,de víz is maradjon,lefújnám szelektív egyszikű irtóval.Megmaradna a kétszikű,ami nagy része kifagyó.
Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni, hogy mit csináljak vele. Levente mix került bele (zab, bükköny, mustár és retek.), amit vetőgéppel vetettünk el szeptember 6-án. Ez egy 1,5 Ha-os terület lenne, amin kísérletezünk, búza volt az elővetemény. A következő problémák vannak vele:
A búza árvakelés nagyon megerősödött és nem tudta a keverék elnyomni.
A terület körbe lett vetve, így a két szélén van egy csomó retek, de a terület közepe fele csökken a retek és a mustár mennyisége is. Más valaki járt már így? Létezhet, hogy először a kerek magok hulltak ki és hátramaradt a zab?
Zabot és az árvakelésű búzát leszámítva a többi növény mérete apró.
Azért akartam ezzel a keverékkel kezdeni, hogy fagyjon le, de a sok búza árvakelés és a mix hiánya a terület közepén nagyon elbizonytalanított és már-már a szántás gondolata is felmerült bennem, illetve sokkal szárazabb a talaj, mint a kukoricatarlón.
Kérlek lássatok el pontos tanáccsal, hogy milyen folyamatokkal jussak el a kukorica vetésig. Köszönöm ????
Válasz MrPoke #14068. hozzászólásáraMég kell egy nekifutás és a végén leszek.
A tápanyag után pótlás téma következik.
Válasz barazdabetyar. #14077. hozzászólására
igy is fel lehet fogni.
Válasz .Richard. #14076. hozzászólásáraMióta föld a föld,az adja a pénzt,ha jól csinálják.Ha bukta,az a használója okozza.
Válasz Radocz #14072. hozzászólásáraSzerintem egyszerű. Gazdaságosan termelni. Mert jelenleg az nem igazán megy ha a tanácsadokra hallgatunk. Nem lehet annyit termelni ami meg is marad. Jelenleg a gazdák kivéreztetése folyik. Idén még hagyján de jövőre lehet sokaknak nem lesz tartalék. Ezen nincs mit tanitani. Vagy műganyé nélkül a tulélést gyakorolni, vagy venni de akkor kapufa. A mit csinálás kérdése egész aktuális.
nehéz ha a föld viszi a pénzt nem adja.
Válasz Radocz #14072. hozzászólásáraMinek? Hisz te már évek óta beszélgetsz a talajjal.
Van benne valami???-Rood show
Válasz Radocz #14072. hozzászólásáraDr. Dobos Endre a problemakat fedi fel. A megoldast mindenki ezen tudas birtokaban maganak talalja meg.
A tudas elerheto az interneten.
“Ne halat adj az éhezőnek, hanem tanítsd meg halat fogni.”
Ha megvan a megfelelo ismeret tele a piac hasznalhato geppel, csak alkalmazni kell.
Válasz JDfan90 #14045. hozzászólásáraOlyan videót, amiben javasolta hogy mit csináljunk találtal-e?
Én még nem.
Válasz JDfan90 #14049. hozzászólásáraSzerintem a takaró növény használata "tudomány".
Válasz Géza15 #14069. hozzászólásáraKis ráhagyással kell beállítani,pontosan nem tudod letenni a forgón,és felemelni a gepet,csak ne legyen ablakos.Jó magágy kell neki,mint mindennek.1 tárcsás a mienk is
Vetettünk már vele mindent..Ha nincs meg a vetési táblázat,szivesen elküldöm,csak be kell szkennelni..
Válasz KISMASZEK77 #14067. hozzászólásáraKöszi szépen :) Nektek mennyire szokta tartani a vetéskor a mennyiséget a forgatáshoz képest? :D Eddig búzánál van tapasztalat, de ott azért nem mindig egyezik meg :D
Nem tudom volt-e már ha igen bocs.
Sajnos az én idegrendszerem gyenge ezt végig hallgatni de mindenkinek jó kikapcsolódást :)
Válasz Géza15 #14065. hozzászólásáraHello.
Nekünk is ilyen van.A nagy kerékkel tudod elvetni.18 kerékfordulatot hajtsatok le a vetőkeréknél az 100 négyzetméter.
Ha 40kg szeretnél vetni,40dkg lesz a jó,addig kell állitgatni a karral az oldalán.A schubert ami az adagolóelemnél van,azt közép állásba kell tenni.
Jó kis vetőgép...
Válasz JDfan90 #14064. hozzászólására
Sziasztok!
Rendeltem takarónövény keveréket az alábbi magokkal: zab, bükköny, retek, mustár. Eddig szórva vetettük el, ami több-kevesebb sikerrel járt, azonban most vetőgéppel szeretnénk elvetni. Egy 3 méter széles függesztett Angeloni Europa vetőgépünk van, amivel eddig csak búzát vetettünk.
A kérdésem az lenne, hogy mivel a magfrakciók mérete eltér és a gép könyve is pl: a zabra a nagyobb osztású adagoló elemet, míg a mustárra a kisebb adagoló elemet írja, akkor most mivel érdemes próbálkozni? A zabból van a legtöbb benne egyébként. Raktam fel képet az adagoló elemről.
Válasz endypapa_20120 #14057. hozzászólásáraEgyszer érdeklődtél valamerre, hogy dr. Dobos Endrének lesz e homokos talaj vizsgálatról videója. Nem tudom láttad e már, belinkelem.
Válasz Makói 70-es #14061. hozzászólásáraKöszönöm!
Válasz JDfan90 #14056. hozzászólására Talán pont ez a baj mert így csökken a kipárolgás és a semmiből nem lesz semmi szóval míg nem volt mély szántás nem volt ekkora aszály sem ebben lehet valami nem véletlen szántottak őseink max 20 cm mélyen az altalajt nem bolygatták
Válasz Balázs. #14060. hozzászólásáraSzia!
minden permetezésnél 1%-ot teszek a permetlébe.
A belinkelt anyagban benne van.
Amalgerol technológia
Én (ha van rá pénzem)
Lehet gyomirtóhoz, gombaölőhöz, rovarölőhöz is.
Réz tartalmú szerekhez nem ajánlják, de én Cuproxattal és Bordói lével is használtam. Igaz mindkettő nagyon lágy réz.
Nővénykondícionálásra (megelőző jelleggel) vagy stressz kezelésre (káresemény után) is nagyon jó.
Válasz Makói 70-es #14058. hozzászólásáraSzia! Amalgerolról leírnád hogy és mennyit kéne használni?
Válasz JDfan90 #14056. hozzászólásáraköszi Őket fogom!
Válasz endypapa_20120 #14057. hozzászólásáraAz.
Ezért jó a szerves trágya vagy ha nincs akkor az Amalgerol.
Egy jó írás!
Válasz Géza15 #14053. hozzászólásáraAttól függ mivel tudsz jó munkát csinálni.
A másik topikban azt írták, hogy a lazítás is jól működik. Ha tudsz jó minőségben, kevés rög képzéssel dolgozni akkor az valóban jó megoldás lehet, mert takarónövény gyökere kényelmesebben le tud menni. A lazultságot úgyis a gyökereknek kell fenntartani, ahogy a szakember szerint a réten is van. Igaz a réteken is van vízállás, de hamarabb tűnik el ott, mint a felszántott talajon.
Én rövidtárcsával vagy sekélyen járatott kultivátorral -szárnyas kapával- ütném ki. A Talajreform eléggé akciós magokkal is kirukkolt idén, érdemes lehet őket is megkeresni.
Válasz Makói 70-es #14052. hozzászólására10-en éve engem is megérintett és végeztem némi kutatómunkát.
A marketing duma az volt, hogy a 'rossz' baktériumokat átalakítja 'jó' baktériumokká, aerób- és anaerób egyaránt, ez alapból kizárt, mivel a két életmód párhuzamosan nem megy
a labor viszont azt mutatta, hogy mindenből olyan baktériumok lesznek, amelyek ecetet termelnek, savasítanak, stb.
Ez olvasatra hasonló, mint az amalgerol, milyen lehet? Tapasztalat valakinek?
https://greenman.hu/product/greenman-agro/?attribute_pa_kiszereles=20-liter.&gclid=CjwKCAjwu5yYBhAjEiwAKXk_eGnL9UnCgC4SIrq3Tb-IC1P1wLXC6tmrNhjL6UBDpqGo_c9jaw9c6BoCBhAQAvD_BwE
Válasz JDfan90 #14049. hozzászólásáraSzeretnék én is vetni takarónövényt, de a jelenlegi árvakelést mivel üssem ki?
Válasz Gandhy #14051. hozzászólásáraKíváncsi vagyok.
Mi volt az?
Nálam működött.
Igaz az még EM-1 néven jött és két kannában (két komponens) amit a tartályban kellett összekeverni.
Az egyiknek olyan szaga volt mint a tehéntrágyának.
Válasz Makói 70-es #14050. hozzászólásáraerről az EM-Bio-ról már kiderült egy, s más, ami nem válik a dicséretre
Aki nem tud jó érett szervestrágyához hozzájutni és rendesen bedolgozni, az minden évben juttasson ki 5-10 liter Amalgerolt (talajba bedolgozva, vagy beöntözve vagy növényre permetezve, tök mindegy) és akárhogy elbaszta a talajművelést 2-3 év múlva (de akár az első évben) látni fogja az eredményeket.
22 év tapasztalat.
Aki nem hiszi el csináljon kontroll parcellát és higgyen a saját szemének!
A kis földjeemen évi 50-60 litert elhasználok.
Megéri.
Ja! Nem kapok tőlük jutalékot mint annó Kormányos Feri.
Én csak segíteni szeretnék másoknak.
Amióta használom, nem volt fonálférges kultúrám és alig használok rovarölő szereket.
Próbáltam az EM-1-et is. Az is jó.
De az Amalgerol egyszerűbb.
EMAmalgerol
Válasz Géza15 #14048. hozzászólásáraÉn nagyon sokat néztem meg, és következő képen gondolom:
A sekély művelést úgy értelmeztem, hogy a művelt talajszelvényt keskeny késekkel, minél kevésbé műveljük meg. A KITE videóban a 3.-as szelvénynél paraplow jellegű lazítóval dolgoztak, de lehet ez Agrisem jellegű egyenes késes rezgőkéses lazító is. Lényeg, hogy a művelt talajszelvény nem a teljes felületében van átrombolva, csak ahol a kések haladtak el, az a 2-3 cm. A többi csak meg lett repesztve, apró rögök képződtek a kések hatására (nem lófejek, hanem amiről itt Josey beszél régóta, mikrorögök).
A 2.-es szelvényben pedig hiba sekélyen dolgoztak, de mégis teljes felületen átművelték a talajt, le van rombolva a szerkezete. Így sok gyökérmaradvány és járata nem maradt meg. Sajnos igazából én is így művelek jelenleg.
A tarlóhántásos témában pedig én úgy értelmeztem, hogy a nagy rögös, mély munkát nem szabad végezni. Ha finoman tudsz dolgozni, akkor érdemes azt csinálni. Én most is csináltam igaz 3-5cm mélységben. Csak ugye a nagyüzemi tarlóhántás sokfelé azt jelenti, hogy 10-15cm mélységben rögösen is akár lehúzzák a táblákat, akár rögös, akár hantos csinálják, ahogy ő mondja ahogy a naptárba be van jegyezve csak csinálják. Szóval szerintem kell az a tarlóhántás, de megfelelő minőség mellett. Ha rögös lesz akkor nem kell csinálni.
A 3.-as és 4.-es parcellába egyébként takarónövényeztek. Takarónövényben egyébként nem lesz recept. Érdemes többféle keveréket vetni és látod mi az ami kikel a talajodon és mi nem. Olyan növényeket érdemes beletenni egyébként ami nagy gyökeret hoz, pl. cirok, homoki zab, napraforgó, stb.
Az eketalp megszűntetésében is megmondja a tutit, hogy hiába töröd össze a talpat, ha nem lesz csak anyag massza ami kitölti a repedést akkor újra ott lesz 2 éven belül a talp és lehet lazítózni megint. A gyökerekkel megtömni viszont logikus lenne, azt mutatta is a szelvény, hogy az többet segít. Igaz a 3-asban lazítót húzgáltak, de általában azok az altalaj művelők 40cm-ig használhatóak.
Lehet egyébként másnak máshogy jött le, én ezt vettem ki több előadásából lényegnek. E szerint csinálom tovább, aztán kiderül mi lesz.
Válasz JDfan90 #14045. hozzászólásáraTeljes mértékben osztom a véleményed! Csak annyira nehéz eligazodni az állítások között.
Pl.
- Régebben mindenki azt mondta, hogy az eketalp átjárhatatlan még a fáknak is, erre Ő mutatja a szelvényben, hogy azért átjutnak, hozzátéve, hogy nem olyan nagy menyiségben persze.
- Ha jól értettem a szavát, akkor a tarlóhántásnál nem díjazza annyira a nagyon komoly visszatömörítést. stb.
Kicsit abban van hiányérzetem, hogy a miként azt nem tudjuk meg, ami lehet nem az Ő feladata lenne egyébként. Arra gondolok, hogy a kités táblában is takarónövényeztek, de mely fajtákkal? mivel terminálták és mikor? stb.
Az ilyen portálok is több szakcikket hozhatnának le.
Végre valaki, aki nem félti a tudását átadni gazdászoknak :)
DKC4391 még mindig zöldebb mint a szomszédé forgatás nélkülibe zöldítés után.
Zöldítés: nitrogén bomba elvetve÷80%csilagfurt20%szegletes lednek.
Válasz _NB_ #14043. hozzászólásáraNagyon szuper előadásokat tart. Végtelenül hasznosak. Minden videót megnéztem már legalább 100x
Válasz _NB_ #14043. hozzászólásáraTalajföldrajzi videónaplók
https://talajtar.hu/talajfoldrajzi-videonaplo/
Válasz endypapa_20120 #14040. hozzászólásáraHódmezővásárhely
Karcag
Válasz olasz_kapo #14041. hozzászólásáraNa jó, azért idén mifelénk minden szép. Tavaly - legalábbis nálam - ilyentájt a forgatás nélküli eléggé le volt maradva.
Most is vannak összehasonlító kísérleteim, de az idei, szinte ideálisnak mondható tavasz után szinte mindegy, mi, hogyan volt művelve, szemre semmi különbséget nem látok. Mostanra már az NDVI sem mutat eltérést, de azért még idén is gyorsabban indult a szántott.
Forgatás nélkül,20aranykoronás föld lapon helyezkedik el, kb200mm csapadékal.Viznyomásos helyeken kicsitt gyengébb a növényzet.
Dr. Dobos Endre egyetemi docens, talajszakértő bemutatója.
Üdv mindenkinek!
Huminsavat és fulvosavat hol tudok elfogadható áron be szerezni?
Köszönöm!