Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak648 FtBenzin árak634 FtEUR407.83 FtUSD393.55 FtCHF432.15 FtGBP488.04 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Radócz :
Nem az a baj hogy ír!
Hanem kérdeztem valamit és a válaszban nem a kérdésemre kapok választ hanem egy lealacsonyító fellengzős dumát.
Ráadásul nem ismer, nem tudja hogy Attila milyen oktatást, milyen mélységekben tartott stb stb.
Szerinted ilyen hangvételben kell a fórum társaknak írni?
Bocsi én tudatlan leragadtam ott, hogy mi a különbség a melasz és a cukorszirup közt.
Két véglet:
Mert lehet venni bio cukornád melaszt 300g 1200F ill. Cukorszirupot otthon mindenki tud csinálni fillérekért.
Amiben teljesen megegyeznek: pont ugyan az a cukor van mindkettőben (szaharóz)
Különösség hogy a melaszban vannak még ásványi anyagok és vitaminok.
De mivel a melasz melléktermék ezért az összetétele változó.
És nekem ez lett volna a kérdésem hogy megér e annyival többet a melasz?
Amíg nem vettél részt egy mikroszkópos képzésen, nem tudod bevizsgálni a komposztodat, a teát, addig ne is gondolkozzál komposzt tea készítésen. Én is előre legyártottam a "teafőzőt", de csak így a tanfolyam után értettem meg mekkora jelentősége van a mikroszkópos vizsgálatnak.
Ha megtanultad a mikroszkóp kezelését, és a mikroorganizmusok beazonosítását, Netparaszt meg fogja neked adni a receptet, és én is a "teafőző" dokumentációját. De amíg nem vagy "kiképezve" addig könnyen eb.szhatzs valamit, és kárt is csinálhatsz. Olyan ez, mintha egy 12 éves gyereknek, (aki még életébe nem vezetett semmilyen járművet) a segge alá tolnál egy Ferrárit, és kiengednéd vele a forgalomba.
Olyan érdekelne mikor kaját adtok a baktériumoknak. Mit használtok?
Sima cukorrépa-cukor szirup, vagy nádcukor szirup, vagy nádcukor melasz , vagy cukorrépa melasz , vagy méz ? Van e jelentősége ? Illetve illik bionak lenni?
Nem kell ezt így túlaggódni. Az ön komposztja nem elég nedves, az enyémben qrva sok volt a nitrogén. Egyik sem kezelhetetlen probléma. Szerintem a komposztálás a tanulás része.
A nitrogént kell óvatosan adagolni, mert hozzárakni egy kis trágyát a komposzthoz könnyű, de kivenni belőle lehetetlen.
Én már sejtem honnan kerültek bele az élesztőgombák. A helyiség túlsó végében alma volt, és a romló gyümölcsről a levegőbe, onnan a teába kerülhettek a gombák.
Most vizsgáltuk a talajbaktériumokat, egysejtűeket, és fonálférget.
Szépek és elevenek voltak.
Valahogy bekeveredtek közéjük az élsztőgombák, ami nem kellett volna.
Te így jártál ezekkel a fránya baktériumokkal.
Ha nem akarod, hogy megismétlődjön tanuld meg, vagy találj olyan embert, aki ezt tudja vizsgálni.
Ha nekem "112 éves" szemekkel megy, talán neked is sikerül.
Ez az én kérdésem volt.
A szegedi paprikakutató intézet szerint baktériumos fertőzés. Tanácsuk: minél tovább egészben előszárítani és csak utána szeletelve szárítani.
????
"Nálam a szárazabb paprika ami gond nélkül megy. Valamiért a nem rendesen utólérlelt paprika nem megég hanem fekete lesz. Próbáltam már 32-40 fokig de sehogy sem lesz jobb. Már több éve szárítunk paprikát ezzel a technikával de ilyen még sosem volt. Mi csumázás után szeletelve rakjuk a szárítóba. 40 fokon 3 nap és darálható. 4x2x2 m. A helyiség négy ipari ventillátor. Nem tudom megmagyarázni hogy mitől lesz fekete és ez bosszant. Több év gond nélkül és az idén minden töltésben van olyan ami fekete lesz. Próbáltam már többször forgatni de ez nem befolyásolja. M10 ládában szárítom amit naponta négyszer forgatok.
Kevés a hőfok és szaporodik a baci? 12 évig ilyen gond nem volt csak most?
Tavaly de most is kipróbáltam már a nyers utó nem érlelt paprikával mi lesz, gond nélkül leszáradt. Csak aranysárga lett a végeredmény.
Várok még észrevételt vagy tanácsot mert már kifogytam az ötletekből és itt van még elég sok paprikám amivel kezdeni kell még valamit"
Válasz #1878. hozzászólásra
Most már itt a szezon, hamarosan lehet kaszálni a zöld összetevőkhöz, az útszéleket is gallyazzák az aprítékhoz, trágya még maradt. Az időjárás optimális, az alapszabályokat betartva jó eredményed lehet a komposztálásban.
Válasz #1876. hozzászólásra Egysejtűket, gombákat és fonálférgeket is tartalmaz, két éves szavatossággal. Aha. Persze.
Kértek róla analízist, hogy mi is van benne valójában? A fonalférgek kifejezetten nem kedvelik a fermentálást..
"komoly eremény lenne, HA egy cég stabil kereskedelmi anyagot tudne egy ilyen gyorsan romló anyagból készíteni..."
A baktériumtrágya gyártók gyakorlatilag ezt csinálják, de a nekünk hasznos mikroorganizmusoknak csak nagyon kevés %-át tudják mesterséges kómába kényszeríteni, hogy kibírják a "palackozást", és néhány hónapig életben maradjanak.
"komoly eremény lenne, HA egy cég stabil kereskedelmi anyagot tudne egy ilyen gyorsan romló anyagból készíteni..."
A baktériumtrágya gyártók gyakorlatilag ezt csinálják, de a nekünk hasznos mikroorganizmusoknak csak nagyon kevés %-át tudják mesterséges kómába kényszeríteni, hogy kibírják a "palackozást", és néhány hónapig életben maradjanak.
A probléma ott van, hogy egy jó komposztteában számtalan gomba- és baktériumtörzs van, amelyek jó része képtelen túlélni 1 napot is egy 1 m3-es IBC-ben intenzív levegőztetés nélkül! Az, hogy lefőzik, lekannázzák, rakátrozzák, kiszállítják, stb. egy 5L-es kannában az jó esélyel egy 5 literes bűzölgő szennyvíz lesz... De persze nem írok semmi konkrétot, mert nem karok senkivel pereskedni. Csak annyit mondok hogy komoly eremény lenne, HA egy cég stabil kereskedelmi anyagot tudne egy ilyen gyorsan romló anyagból készíteni...
Ők a gyártói elég nagy referenciával rendelkeznek. Esetleg ha minőségi az alalapanyag akkor lehetne belőle házilag is főzni. Nem ismeri valaki? Én nagyon félek a saját komposzt készítéstől nehogy elszurjam, és többet artsak vele. Amerikában már komplett iparag épül rá! Igy ott mindent meg lehet vásárolni!
Pl: http://www.compostwerks.com/
Egyenlőre csak a kiskertben próbálnám ki!
Ha mukodik lehet nagyban is mehetne.
Két féle növénycsoport jöhet számításba téli takarónövénynek. vagy olyan növények, amik kifagynak, és tavaszra úgy összeesnek, hogy nem okoz gondot, (de ezeket csak repce, vagy kalászos után tudod vetni ) vagy olyan növények, amit a késes hengerrel le tudsz fektetni, és nem áll fel. Esetleg még sekélyen gyökerező herefélék, amik nem konkurálnak a tavaszi kapással, de ezeknek nem jó a gyomelnyomó képessége úgy emlékszem.
A bal oldali a hagyományosan fenntartott, a jobb oldali a teával kezelt részből van. A teásnak sokkal mélyebbre lemegy a gyökere, és a korábbi - 3-4 hüvelyk mélységben levő - tömörödött réteg is eltűnt, így jobban lejut a levegő és a tápanyagok
Mondotta a Főikolán Harangozó Laci bácsi nekünk diákoknak (kis PARASZTOKNAK).
De azért elvitt beenünket felügyelni a rendre, amokor az Edda koncertet adott a nyíregyházi Móricz Zsigmond színházban.
Az volt a dolgunk a sorok között, ha valaki véletlen állva tapolna, figyelmeztessük, ha nem ül le kivezetik a koncertről és tovább nem hallgathatja csak az utcáról.
Szerintetek a második állva tapsoló hitt nekünk, miután látta, hogy egy ember már kivezetésre került?
A rozsnak alleopatikus hatása van (csírázásgátló), az apró magvú növények nem tudnak kikelni alatta. Kukorica, napraforgó magja nagyobb, ezért azoknak ki kellene kelni.
Szerintem arról beszélnek, hogy mennyivel nagyobb a gyökérzete a teával kezelt fűnek, és mennyivel kevesebbet kell öntözni.
Egy árva szót nem értek belőle, ezt Netparaszttól tudom, hogy golfpályákon, parkokban előszeretettel fújják az Alko-t, hogy kevesebbet költsenek öntözésre.
A permetezőt trisóval, és hypoval jó alaposan el kell mosni, az kioldja belőle a lerakódott szermaradékot.
Ezt a kijuttatást és is tudom, mert van hozzá egy japán benzines permetezőm, amit a paradicsomba használtam. Lemosó permetezésnél is használtuk, de a baj, hogy sok vegyszert szórt és maradtam a hagyományos hátinál.
Megkeresem a padon.
Ma berakom a komposztom fedett szélmentes hűvös helyre.
Válasz #1862. hozzászólásra Fecó lehetne nemzeti kincs is a tanácsaival :-) A forgatás nélkülinél mindenképp vezesd be az összetett takarónövényes rendszert, ez a tápanyagmegőrzésben, utánpótlásban, talaj lazult állapotának fenntartásában, gyomelnyomásban és a nedvesség megtartásában is segít.
Köszi a hozzászólást Fecó, megpróbálkozok vele amugy nem nagy terület lenne így csinálva csak próbálkoznék hogy hogyan is lehetne elkezdeni ezt a forgatás nélküli csökkentett menetszámú művelést. Ja és a nedvességmegőrzés se egy utolsó szempont lenne. Mindenképpen a jövőben kell egy komolyabb vetőgép hozzá,csak mikor ezt megvettük örültünk de most már látom ettől komolyabb felszerelés kéen :) Még egy kérdés a tápanyag utánpótlást hogy csinálnád így? bedolgozni ugye nem akkor vetőgéppel mit rakjak ki? Van yara komplex meg 34 es nitrogén! Hogy kellene? vetőgéppel mit? utánna esetleg kultival ?? Előre is köszi
a legkönnyebb, ha megpróbálod. tegyél bele magot, menj ki, tedd le és húzd szép lassan, nézd, hogy mit csinál. 3 fontos dolog van: a magokank egyenletes távolságban, és egyenletes mélységben kell lenniók, és konstansnak kell lennie a magtakarásnak. Egyenletesen kell tudnia menni a talajban, nem szabad, hogy ugráljon, attól függően hogy lazább vagy keményebb talajban dolgozik. Ha ez megtörténik még egy sor talajmávelés kell, ha nem akkor vethetsz így is. ha tudod állítani a rugók feszességét állítsd maximumra. Menj lassan, akár 6-7 km/h-val! fontos még, hogy jó legyen a takarás: ha tudod állítani tedd kicsit egymástól messzebb a V-kerekeket! tegyél alá alátétet mind a két oldalra, így keletkezik közöttük egy 0,5-1 cm-es rés! Annak a rugúját is álltsd rá, amennyire tüdod! Ha van pluszmagnyomó kerék a vetőtárcsák között azt vedd ki, a kemény talajban nem feltétlen dolgozik jól, töri a magot és könnyen kiemeli a vetőkocsit! Néhány tíz vagy száz hektárt el lehet vetni direktvetéssel bármilyen géppel is... Még egy dolog: ha van szármaradványod a kis tolólapot a gép elején állítsd úgy, hogy épp a talaj felszínén fusson. Ha nincs szármaradványod vedd le vagy húzd fel teljesen! Nem szabad, hogy a földbe dúrjon!
Köszönöm a segítséget az a baj hogy a talaj még nem is lenne rossz az egyből vetéshez azonban a kuhn maximánk nincs felszerelve a csökkentett műveléshez tartózó dolgokkal. Így fogalmam sincs mit csinálna ha csak úgy ráhúznám a földre!
Számtalan dologtól függ, de a legfontosabbak a gyomok: ha csak magról kelőid vannak, és még akarsz kombinátorozni, akkor 0 l/ha a te dózisod, és azt töményen locsold, ne adj hozzá vizet sem! Ha évelő gyomok akkor hozzájuk igazítsd, és vedd figyelembe hogy mennyire ismerhetik a növények a RoundUp-ot. Ha nem használtad az elmúlt 1-2 évben akkor az alacsonyabb dózisokat, ha szoktatok roundup-ot fújni akkor a magasabb értéket válaszd. példák: mezei acat: 2,5-3,5 l/ha, nád 3,5-4 l/ha, csillagpázsit, tarackbúza: 4-5,5 l/ha.
Fontos, hogy ha évelő ellen locsolsz akkor 2-3 hét mindenképpen kell, mert a teljes gyökérhálózatban el kell szállítüdnia, ellentétben a gyökérről újrahajt. Ha meg tudod oldani hogy talajművelés nélkül vess inkább úgy csináld, hogy előbb vetsz, vársz 3-4 napot és utána permetezel, minél fejlettebb a gyom annál jobban dolgozik, a kicsi vagy fiatal gyorsan fejlődő növények könnyebben túlélik. amúgy ilyen melegben akár 2-3 nap alatt is megduplázódik a levélfelület...
Válasz #1853. hozzászólásra Olvastál legalább egy termelői példát az írásaimból? Attól tartok én a gyakorlatban kivitelezhető technológiáról beszélek, nem valami ködös fantáziavilágról.
Alapvető fogalmi problémákkal küszködünk itt. Őserdő nem csak a trópusokon van, hanem az egy ökológiai kategória, a sok száz éves, háborítatlan erdőkre.
Akik ebben a rendszerben dolgoznak, azoknál a jó hozam párosul a javuló talajjal, egyszerű tények ezek.
Én senkit nem akarok meggyőzni, ha szeret hektáronként százezreket kiszórni minden évben az ablakon inputra, tegye.
Akit meg érdekel, hogy miként leget hatékonyabb, az tanulhat.
Senki nem mondta h a műtrágyázásnak van talajalkotó hatása, az öserdők csapadékmennyiségével meg átlaghőmérsékletével és háborítatlan ökoszisztémájáva kár lenne összehasonlítani a magyar viszonyokat. Sokezer éves folyamatokról van szó, a többméteres tökéletes csernozjom talajok is kialakultak de attól biztos nem merülnek ki ha évente egyszer lelegeli egy bölény, ha épp arra jár. Az évi 10+ tonna szemeskukoricát ezzel nem kéne egy lapon említeni. Főleg úgy hogy itt nemhogy többméter csernozjom talaj nincs, de sok helyen a 60 centinek is örülnek, és abból kéne eltartani a családot viszonylag biztonságoasan. Nem akarok belekötni ennek a topikbak a közösségébe, csak azt nem akarom h átmenjünk ilyan természetgyógyász homeopátiás előadásba.
Válasz #1850. hozzászólásra
Csak egy butus kérdés, szerinted ki műtrágyázta a több méter mély, fekete csernozom talajokat, amelyek a végtelen füves legelőkön jöttek létre? Ki műtrágyázta a hihetetlenül nagy biomassza produkciós őserdőket?
Senki barátom. Mindegyik magyar termőtalajban sok százszorosa a foszforszint is a növények igényéhez képest.
A növények közül azonban csak néhány úttörő faj képes aktívan kioldani a foszfort a kőzetekből, mint a csillagfürt a gyökércsomóival. Az összes többi, különösen a mikorriza gombákra támaszkodó (a földi növények úgy 90%-a) csak a talaj táplálékhálón keresztül szerezte be a tápanyagokat százmillió éveken keresztül.
Annyira tökéletesen programozott együttműködés ez, hogy amint a növénynek szüksége van valamilyen tápanyagra, leadja a megfelelő szignált a rizoszférába, s ha rendelkezésre áll valakinél, három másodpercen belül kapja meg.
Melyik tápanyagutánpótlási szakértő is képes ilyenre? Minden egyes növénynél, minden egyes másodpercben nyomon követni és adagolni, amire szükség van?
A magyar tápanyagvizsgálatok fél évszázados techmológiákat használnak, olyan anyagokkal mutatnak ki elemeket, amivel a növény sosem találkozik.
Van olyan, hogy valóban kevés van egy bizonyos mikroelemből, mint arzén vagy molibdén - akkor kémiailag is érdemes pótolni, de ez nagyon ritka helyzet.
Erről is bőségesen beszélek az előadáson, grafikonokkal együtt, mert ezen lehet spórolni, nem is keveset.
Fecotól szeretném megkérdezni de ha valaki tud érdemlegest választ adni akkor elfogadom, hogy forgatás nélküli területen megjelentek szépen a gyomok és vetés előtt szeretném round uppal megcsinálni milyen dózissal menjek a round up megával? mert elég tág a spektrum és nem tudom eldönteni mi lenne helyes! Utánna mennyi időt várjak mert szeretnék egy kombinátort is adni a területnek! Válaszokat előre is köszönöm!
Liebig a növény igényeiről, és a terméseredmények összefüggéseiről beszélt nem arról h tele kell szórni műtrágyával a talajt. Az tök nyilvánvaló h ha nincs meg egy szükséges elem, akkor hiánytünet lesz. Tény h sok makroelem van a talajalkotókban is, de akkor a talajvizsgálat miért nem mutatja ki? Mert nem P2O5 formában van? A vízoldható foszfátok pótlásához kell a komplex, mert a többi lekötött mint állat. Ehhez kell a talajélet h feloldja de sokan nem tudnak/akarnak ezzel foglalkozni meg ennyit nem hiszem h feltár éves szinten a talajélet mint amilyen termésszintekre berendezkedtek sok helyen.
_jpg_fill_540x300_0.webp "Egy hónap alatt több mint kétezren nyújtották be igénylésüket a munkáshitelre")
15339 hozzászólás
Válasz #1900. hozzászólásra
Ő itt volt Újvároson az egynapos képzésen.
Időt fáradságot energiát nem kímélve mindent elmondott a Fórumon, amit tud.
Amiből bajunk lehet, azt nem mondja.
Ugye te tudod, hogy az őszibarack rézzel történő permetetése esetén be is lett takarítva a termés.
mert ugye úgy gondoltuk, hogy főzünk a megfelelő alapanyagokból egy teát.
Megfőztük, de emberi fogyasztásra alkalmatlan lett.
most készítem életem első lecsóját.
ha még egyszer elmegyek Nyíregyházára, akkor nem ez lesz az utolsó.
Szép napot és jó étvágyat,aki még előtte van.
Válasz #1897. hozzászólásra
Radócz :
Nem az a baj hogy ír!
Hanem kérdeztem valamit és a válaszban nem a kérdésemre kapok választ hanem egy lealacsonyító fellengzős dumát.
Ráadásul nem ismer, nem tudja hogy Attila milyen oktatást, milyen mélységekben tartott stb stb.
Szerinted ilyen hangvételben kell a fórum társaknak írni?
Válasz #1895. hozzászólásra
Bocsi én tudatlan leragadtam ott, hogy mi a különbség a melasz és a cukorszirup közt.
Két véglet:
Mert lehet venni bio cukornád melaszt 300g 1200F ill. Cukorszirupot otthon mindenki tud csinálni fillérekért.
Amiben teljesen megegyeznek: pont ugyan az a cukor van mindkettőben (szaharóz)
Különösség hogy a melaszban vannak még ásványi anyagok és vitaminok.
De mivel a melasz melléktermék ezért az összetétele változó.
És nekem ez lett volna a kérdésem hogy megér e annyival többet a melasz?
Válasz #1892. hozzászólásra
"és én is a "teafőző" dokumentációját."
Ezt a dokumentációt mennyi pénzért lehet megvenni?
www.mgbiztositas.hu Válasz #1894. hozzászólásra
"Szóval fogalmad sincs!
De akkor miért írsz?"
Rám annyi volt bízva, hogy a "zabkását" őröltem a kávé darálóval.
A többi kaját kis Zombi készítette.A fórumozók közül elsőnek főzött teát, és elsőnek tanulta meg kiértékelni a mikroszkóp alatti életet.
Ha nem ír, akkor úgy járunk, mint a vadgalamb fészke.
No comment.
hétfőn megrendelem a 200 EU-os "ventilátort"
Válasz #1892. hozzászólásra
Szóval fogalmad sincs!
De akkor miért írsz?
Válasz #1890. hozzászólásra
"Főzéskor" kell körültekintőnek lenni, a jól kezelt komposztban nem maradnak életben a kórokozók.
Válasz #1891. hozzászólásra
Amíg nem vettél részt egy mikroszkópos képzésen, nem tudod bevizsgálni a komposztodat, a teát, addig ne is gondolkozzál komposzt tea készítésen. Én is előre legyártottam a "teafőzőt", de csak így a tanfolyam után értettem meg mekkora jelentősége van a mikroszkópos vizsgálatnak.
Ha megtanultad a mikroszkóp kezelését, és a mikroorganizmusok beazonosítását, Netparaszt meg fogja neked adni a receptet, és én is a "teafőző" dokumentációját. De amíg nem vagy "kiképezve" addig könnyen eb.szhatzs valamit, és kárt is csinálhatsz. Olyan ez, mintha egy 12 éves gyereknek, (aki még életébe nem vezetett semmilyen járművet) a segge alá tolnál egy Ferrárit, és kiengednéd vele a forgalomba.
Olyan érdekelne mikor kaját adtok a baktériumoknak. Mit használtok?
Sima cukorrépa-cukor szirup, vagy nádcukor szirup, vagy nádcukor melasz , vagy cukorrépa melasz , vagy méz ? Van e jelentősége ? Illetve illik bionak lenni?
Válasz #1888. hozzászólásra
A komposztot átraktam a volt istállóba.
Itt található akár molyos akár szennyezett tengeri. Ez csinálhat bajt a komposzttal, vagy csak a főzéskor "repkednek" a kórokozók?
A szabadban jobb főzni?
A pörköltet igen, de a komposzt teát?
Válasz #1884. hozzászólásra
Nem kell ezt így túlaggódni. Az ön komposztja nem elég nedves, az enyémben qrva sok volt a nitrogén. Egyik sem kezelhetetlen probléma. Szerintem a komposztálás a tanulás része.
A nitrogént kell óvatosan adagolni, mert hozzárakni egy kis trágyát a komposzthoz könnyű, de kivenni belőle lehetetlen.
Válasz #1887. hozzászólásra
Én már sejtem honnan kerültek bele az élesztőgombák. A helyiség túlsó végében alma volt, és a romló gyümölcsről a levegőbe, onnan a teába kerülhettek a gombák.
Válasz #1886. hozzászólásra
"intézet szerint baktériumos fertőzés."
Most vizsgáltuk a talajbaktériumokat, egysejtűeket, és fonálférget.
Szépek és elevenek voltak.
Valahogy bekeveredtek közéjük az élsztőgombák, ami nem kellett volna.
Te így jártál ezekkel a fránya baktériumokkal.
Ha nem akarod, hogy megismétlődjön tanuld meg, vagy találj olyan embert, aki ezt tudja vizsgálni.
Ha nekem "112 éves" szemekkel megy, talán neked is sikerül.
Ez az én kérdésem volt.
A szegedi paprikakutató intézet szerint baktériumos fertőzés. Tanácsuk: minél tovább egészben előszárítani és csak utána szeletelve szárítani.
Nem talaj, de mezőgazdaság.
Talán a tudás és a mikroszkóp segíthet.
????
"Nálam a szárazabb paprika ami gond nélkül megy. Valamiért a nem rendesen utólérlelt paprika nem megég hanem fekete lesz. Próbáltam már 32-40 fokig de sehogy sem lesz jobb. Már több éve szárítunk paprikát ezzel a technikával de ilyen még sosem volt. Mi csumázás után szeletelve rakjuk a szárítóba. 40 fokon 3 nap és darálható. 4x2x2 m. A helyiség négy ipari ventillátor. Nem tudom megmagyarázni hogy mitől lesz fekete és ez bosszant. Több év gond nélkül és az idén minden töltésben van olyan ami fekete lesz. Próbáltam már többször forgatni de ez nem befolyásolja. M10 ládában szárítom amit naponta négyszer forgatok.
Kevés a hőfok és szaporodik a baci? 12 évig ilyen gond nem volt csak most?
Tavaly de most is kipróbáltam már a nyers utó nem érlelt paprikával mi lesz, gond nélkül leszáradt. Csak aranysárga lett a végeredmény.
Várok még észrevételt vagy tanácsot mert már kifogytam az ötletekből és itt van még elég sok paprikám amivel kezdeni kell még valamit"
??????
Valaki megoldotta a "rejtélyt"?
Netparaszt Válasz #1882. hozzászólásra
"Azert gondoltam itthon főzni csak nehez megfelelő alapanyagot csinálni vagy venni!"
Szerintem nekem volt "megfelő" alapanyag mégsem sikerült másodikra sem a komposzt.
kis Zombi szintén rádolgozott keményen.
Javaslom, hogy mikor meglesz mindened hívj szakembert műszerekkel az összeállításhoz.
Sok felesleges munkától kíméled meg magad.
Megyek is fedett helyre teszem a komposztjaimat, amíg nem lesz kész a főzőm.
Hétvégén szeretném megnézetni a prototípust a "szerelőmmel".
Válasz #1882. hozzászólásra
A kultivátorodról teszel majd fel képet?
Válasz #1878. hozzászólásra
Most már itt a szezon, hamarosan lehet kaszálni a zöld összetevőkhöz, az útszéleket is gallyazzák az aprítékhoz, trágya még maradt. Az időjárás optimális, az alapszabályokat betartva jó eredményed lehet a komposztálásban.
Válasz #1876. hozzászólásra Egysejtűket, gombákat és fonálférgeket is tartalmaz, két éves szavatossággal. Aha. Persze.
Kértek róla analízist, hogy mi is van benne valójában? A fonalférgek kifejezetten nem kedvelik a fermentálást..
Válasz #1877. hozzászólásra
+1
"komoly eremény lenne, HA egy cég stabil kereskedelmi anyagot tudne egy ilyen gyorsan romló anyagból készíteni..."
A baktériumtrágya gyártók gyakorlatilag ezt csinálják, de a nekünk hasznos mikroorganizmusoknak csak nagyon kevés %-át tudják mesterséges kómába kényszeríteni, hogy kibírják a "palackozást", és néhány hónapig életben maradjanak.
Válasz #1877. hozzászólásra
+1
"komoly eremény lenne, HA egy cég stabil kereskedelmi anyagot tudne egy ilyen gyorsan romló anyagból készíteni..."
A baktériumtrágya gyártók gyakorlatilag ezt csinálják, de a nekünk hasznos mikroorganizmusoknak csak nagyon kevés %-át tudják mesterséges kómába kényszeríteni, hogy kibírják a "palackozást", és néhány hónapig életben maradjanak.
Válasz #1877. hozzászólásra
Hát ez az! Enis ettől tartok! Azert gondoltam itthon főzni csak nehez megfelelő alapanyagot csinálni vagy venni!
Válasz #1876. hozzászólásra
A probléma ott van, hogy egy jó komposztteában számtalan gomba- és baktériumtörzs van, amelyek jó része képtelen túlélni 1 napot is egy 1 m3-es IBC-ben intenzív levegőztetés nélkül! Az, hogy lefőzik, lekannázzák, rakátrozzák, kiszállítják, stb. egy 5L-es kannában az jó esélyel egy 5 literes bűzölgő szennyvíz lesz... De persze nem írok semmi konkrétot, mert nem karok senkivel pereskedni. Csak annyit mondok hogy komoly eremény lenne, HA egy cég stabil kereskedelmi anyagot tudne egy ilyen gyorsan romló anyagból készíteni...
http://thegreenlove.com/Komposzt-tea-20L#page_artdet_tabs
Ez jo lehet valamire?
http://www.profikomp.hu
Ők a gyártói elég nagy referenciával rendelkeznek. Esetleg ha minőségi az alalapanyag akkor lehetne belőle házilag is főzni. Nem ismeri valaki? Én nagyon félek a saját komposzt készítéstől nehogy elszurjam, és többet artsak vele. Amerikában már komplett iparag épül rá! Igy ott mindent meg lehet vásárolni!
Pl: http://www.compostwerks.com/
Egyenlőre csak a kiskertben próbálnám ki!
Ha mukodik lehet nagyban is mehetne.
Válasz #1874. hozzászólásra
A rozson kivul nincs mas? Nem szivja az nagyon ki a tapanyagot? Hany kgal lenne erdemes rozsot vetni?
Válasz #1871. hozzászólásra
Két féle növénycsoport jöhet számításba téli takarónövénynek. vagy olyan növények, amik kifagynak, és tavaszra úgy összeesnek, hogy nem okoz gondot, (de ezeket csak repce, vagy kalászos után tudod vetni ) vagy olyan növények, amit a késes hengerrel le tudsz fektetni, és nem áll fel. Esetleg még sekélyen gyökerező herefélék, amik nem konkurálnak a tavaszi kapással, de ezeknek nem jó a gyomelnyomó képessége úgy emlékszem.
Válasz #1867. hozzászólásra
A bal oldali a hagyományosan fenntartott, a jobb oldali a teával kezelt részből van. A teásnak sokkal mélyebbre lemegy a gyökere, és a korábbi - 3-4 hüvelyk mélységben levő - tömörödött réteg is eltűnt, így jobban lejut a levegő és a tápanyagok
Válasz #1871. hozzászólásra
Van, de mi mezei parasztok még nem tudjuk.
Azt a főparasztok tudják.
"Ti kisparasztkáim" majd beletanultok.
Mondotta a Főikolán Harangozó Laci bácsi nekünk diákoknak (kis PARASZTOKNAK).
De azért elvitt beenünket felügyelni a rendre, amokor az Edda koncertet adott a nyíregyházi Móricz Zsigmond színházban.
Az volt a dolgunk a sorok között, ha valaki véletlen állva tapolna, figyelmeztessük, ha nem ül le kivezetik a koncertről és tovább nem hallgathatja csak az utcáról.
Szerintetek a második állva tapsoló hitt nekünk, miután látta, hogy egy ember már kivezetésre került?
További szép napot, Mindenkinek!
Válasz #1870. hozzászólásra
Más ninxs ami kisebb magassagu lenne? a rozstol tartok :[
álasz #1868
A rozsnak alleopatikus hatása van (csírázásgátló), az apró magvú növények nem tudnak kikelni alatta. Kukorica, napraforgó magja nagyobb, ezért azoknak ki kellene kelni.
Válasz #1867. hozzászólásra
Szerintem arról beszélnek, hogy mennyivel nagyobb a gyökérzete a teával kezelt fűnek, és mennyivel kevesebbet kell öntözni.
Egy árva szót nem értek belőle, ezt Netparaszttól tudom, hogy golfpályákon, parkokban előszeretettel fújják az Alko-t, hogy kevesebbet költsenek öntözésre.
A permetezőt trisóval, és hypoval jó alaposan el kell mosni, az kioldja belőle a lerakódott szermaradékot.
Válasz #1866. hozzászólásra
Én meg úgy emlékszem, hogy a rozs valami miatt nem nyerő.
Netparaszt adott ide egy füzetet, amiben van javasolt mag keverék.
https://www.youtube.com/watch?v=ugXhrIQUIAA
https://www.youtube.com/watch?v=ugXhrIQUIAA
Jó lenne tudni, hogy 4p20mp-nél mit mondanak!
Ezt a kijuttatást és is tudom, mert van hozzá egy japán benzines permetezőm, amit a paradicsomba használtam. Lemosó permetezésnél is használtuk, de a baj, hogy sok vegyszert szórt és maradtam a hagyományos hátinál.
Megkeresem a padon.
Ma berakom a komposztom fedett szélmentes hűvös helyre.
Válasz #1864. hozzászólásra
Volt itt berakva videó, kalászost (szerintem rozs lehetett) hengerrel lefektették, és vetettek bele.
Radócz úrnak 6,20 perctől
https://www.youtube.com/watch?v=fESEMsWQvoY
Válasz #1863. hozzászólásra
Kukorica utan osszel lehet meg vetni takaro novenyt? Tavasszal mit lehet ami nem szivja el a tapanyagot a kovetkezo kapas novenytol?
Válasz #1862. hozzászólásra Fecó lehetne nemzeti kincs is a tanácsaival :-) A forgatás nélkülinél mindenképp vezesd be az összetett takarónövényes rendszert, ez a tápanyagmegőrzésben, utánpótlásban, talaj lazult állapotának fenntartásában, gyomelnyomásban és a nedvesség megtartásában is segít.
Köszi a hozzászólást Fecó, megpróbálkozok vele amugy nem nagy terület lenne így csinálva csak próbálkoznék hogy hogyan is lehetne elkezdeni ezt a forgatás nélküli csökkentett menetszámú művelést. Ja és a nedvességmegőrzés se egy utolsó szempont lenne. Mindenképpen a jövőben kell egy komolyabb vetőgép hozzá,csak mikor ezt megvettük örültünk de most már látom ettől komolyabb felszerelés kéen :) Még egy kérdés a tápanyag utánpótlást hogy csinálnád így? bedolgozni ugye nem akkor vetőgéppel mit rakjak ki? Van yara komplex meg 34 es nitrogén! Hogy kellene? vetőgéppel mit? utánna esetleg kultival ?? Előre is köszi
Válasz #1859. hozzászólásra
a legkönnyebb, ha megpróbálod. tegyél bele magot, menj ki, tedd le és húzd szép lassan, nézd, hogy mit csinál. 3 fontos dolog van: a magokank egyenletes távolságban, és egyenletes mélységben kell lenniók, és konstansnak kell lennie a magtakarásnak. Egyenletesen kell tudnia menni a talajban, nem szabad, hogy ugráljon, attól függően hogy lazább vagy keményebb talajban dolgozik. Ha ez megtörténik még egy sor talajmávelés kell, ha nem akkor vethetsz így is. ha tudod állítani a rugók feszességét állítsd maximumra. Menj lassan, akár 6-7 km/h-val! fontos még, hogy jó legyen a takarás: ha tudod állítani tedd kicsit egymástól messzebb a V-kerekeket! tegyél alá alátétet mind a két oldalra, így keletkezik közöttük egy 0,5-1 cm-es rés! Annak a rugúját is álltsd rá, amennyire tüdod! Ha van pluszmagnyomó kerék a vetőtárcsák között azt vedd ki, a kemény talajban nem feltétlen dolgozik jól, töri a magot és könnyen kiemeli a vetőkocsit! Néhány tíz vagy száz hektárt el lehet vetni direktvetéssel bármilyen géppel is... Még egy dolog: ha van szármaradványod a kis tolólapot a gép elején állítsd úgy, hogy épp a talaj felszínén fusson. Ha nincs szármaradványod vedd le vagy húzd fel teljesen! Nem szabad, hogy a földbe dúrjon!
Válasz #1859. hozzászólásra
Ha az Azim és társainak nem okoz gondot tavasz elején könnyű boronával elmunkált földbe vetni szerintem a Maximának meg főleg nem fog.
Köszönöm a segítséget az a baj hogy a talaj még nem is lenne rossz az egyből vetéshez azonban a kuhn maximánk nincs felszerelve a csökkentett műveléshez tartózó dolgokkal. Így fogalmam sincs mit csinálna ha csak úgy ráhúznám a földre!
Válasz #1857. hozzászólásra
Na kár, hogy nincs szerkesztés
Szóval jó a mennyiség, mert nem kell a magról kelőket gyomirtani totálissal, ha úgyis adja neki a kombinátort.
Válasz #1856. hozzászólásra
Igen, mert ha kombit kap akkor minek gyomirtja a magról kelőket kémiailag.
Válasz #1855. hozzászólásra
Bocs, az első mondat dózisa biztosan ennyi?
Válasz #1851. hozzászólásra
Számtalan dologtól függ, de a legfontosabbak a gyomok: ha csak magról kelőid vannak, és még akarsz kombinátorozni, akkor 0 l/ha a te dózisod, és azt töményen locsold, ne adj hozzá vizet sem! Ha évelő gyomok akkor hozzájuk igazítsd, és vedd figyelembe hogy mennyire ismerhetik a növények a RoundUp-ot. Ha nem használtad az elmúlt 1-2 évben akkor az alacsonyabb dózisokat, ha szoktatok roundup-ot fújni akkor a magasabb értéket válaszd. példák: mezei acat: 2,5-3,5 l/ha, nád 3,5-4 l/ha, csillagpázsit, tarackbúza: 4-5,5 l/ha.
Fontos, hogy ha évelő ellen locsolsz akkor 2-3 hét mindenképpen kell, mert a teljes gyökérhálózatban el kell szállítüdnia, ellentétben a gyökérről újrahajt. Ha meg tudod oldani hogy talajművelés nélkül vess inkább úgy csináld, hogy előbb vetsz, vársz 3-4 napot és utána permetezel, minél fejlettebb a gyom annál jobban dolgozik, a kicsi vagy fiatal gyorsan fejlődő növények könnyebben túlélik. amúgy ilyen melegben akár 2-3 nap alatt is megduplázódik a levélfelület...
Válasz #1853. hozzászólásra Olvastál legalább egy termelői példát az írásaimból? Attól tartok én a gyakorlatban kivitelezhető technológiáról beszélek, nem valami ködös fantáziavilágról.
Alapvető fogalmi problémákkal küszködünk itt. Őserdő nem csak a trópusokon van, hanem az egy ökológiai kategória, a sok száz éves, háborítatlan erdőkre.
Akik ebben a rendszerben dolgoznak, azoknál a jó hozam párosul a javuló talajjal, egyszerű tények ezek.
Én senkit nem akarok meggyőzni, ha szeret hektáronként százezreket kiszórni minden évben az ablakon inputra, tegye.
Akit meg érdekel, hogy miként leget hatékonyabb, az tanulhat.
Válasz #1852. hozzászólásra
Senki nem mondta h a műtrágyázásnak van talajalkotó hatása, az öserdők csapadékmennyiségével meg átlaghőmérsékletével és háborítatlan ökoszisztémájáva kár lenne összehasonlítani a magyar viszonyokat. Sokezer éves folyamatokról van szó, a többméteres tökéletes csernozjom talajok is kialakultak de attól biztos nem merülnek ki ha évente egyszer lelegeli egy bölény, ha épp arra jár. Az évi 10+ tonna szemeskukoricát ezzel nem kéne egy lapon említeni. Főleg úgy hogy itt nemhogy többméter csernozjom talaj nincs, de sok helyen a 60 centinek is örülnek, és abból kéne eltartani a családot viszonylag biztonságoasan. Nem akarok belekötni ennek a topikbak a közösségébe, csak azt nem akarom h átmenjünk ilyan természetgyógyász homeopátiás előadásba.
Válasz #1850. hozzászólásra
Csak egy butus kérdés, szerinted ki műtrágyázta a több méter mély, fekete csernozom talajokat, amelyek a végtelen füves legelőkön jöttek létre? Ki műtrágyázta a hihetetlenül nagy biomassza produkciós őserdőket?
Senki barátom. Mindegyik magyar termőtalajban sok százszorosa a foszforszint is a növények igényéhez képest.
A növények közül azonban csak néhány úttörő faj képes aktívan kioldani a foszfort a kőzetekből, mint a csillagfürt a gyökércsomóival. Az összes többi, különösen a mikorriza gombákra támaszkodó (a földi növények úgy 90%-a) csak a talaj táplálékhálón keresztül szerezte be a tápanyagokat százmillió éveken keresztül.
Annyira tökéletesen programozott együttműködés ez, hogy amint a növénynek szüksége van valamilyen tápanyagra, leadja a megfelelő szignált a rizoszférába, s ha rendelkezésre áll valakinél, három másodpercen belül kapja meg.
Melyik tápanyagutánpótlási szakértő is képes ilyenre? Minden egyes növénynél, minden egyes másodpercben nyomon követni és adagolni, amire szükség van?
A magyar tápanyagvizsgálatok fél évszázados techmológiákat használnak, olyan anyagokkal mutatnak ki elemeket, amivel a növény sosem találkozik.
Van olyan, hogy valóban kevés van egy bizonyos mikroelemből, mint arzén vagy molibdén - akkor kémiailag is érdemes pótolni, de ez nagyon ritka helyzet.
Erről is bőségesen beszélek az előadáson, grafikonokkal együtt, mert ezen lehet spórolni, nem is keveset.
Fecotól szeretném megkérdezni de ha valaki tud érdemlegest választ adni akkor elfogadom, hogy forgatás nélküli területen megjelentek szépen a gyomok és vetés előtt szeretném round uppal megcsinálni milyen dózissal menjek a round up megával? mert elég tág a spektrum és nem tudom eldönteni mi lenne helyes! Utánna mennyi időt várjak mert szeretnék egy kombinátort is adni a területnek! Válaszokat előre is köszönöm!
Válasz #1849. hozzászólásra
Liebig a növény igényeiről, és a terméseredmények összefüggéseiről beszélt nem arról h tele kell szórni műtrágyával a talajt. Az tök nyilvánvaló h ha nincs meg egy szükséges elem, akkor hiánytünet lesz. Tény h sok makroelem van a talajalkotókban is, de akkor a talajvizsgálat miért nem mutatja ki? Mert nem P2O5 formában van? A vízoldható foszfátok pótlásához kell a komplex, mert a többi lekötött mint állat. Ehhez kell a talajélet h feloldja de sokan nem tudnak/akarnak ezzel foglalkozni meg ennyit nem hiszem h feltár éves szinten a talajélet mint amilyen termésszintekre berendezkedtek sok helyen.