Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak660 FtBenzin árak641 FtEUR412.71 FtUSD400.32 FtCHF438.6 FtGBP489 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Én már sejtem honnan kerültek bele az élesztőgombák. A helyiség túlsó végében alma volt, és a romló gyümölcsről a levegőbe, onnan a teába kerülhettek a gombák.
Most vizsgáltuk a talajbaktériumokat, egysejtűeket, és fonálférget.
Szépek és elevenek voltak.
Valahogy bekeveredtek közéjük az élsztőgombák, ami nem kellett volna.
Te így jártál ezekkel a fránya baktériumokkal.
Ha nem akarod, hogy megismétlődjön tanuld meg, vagy találj olyan embert, aki ezt tudja vizsgálni.
Ha nekem "112 éves" szemekkel megy, talán neked is sikerül.
Ez az én kérdésem volt.
A szegedi paprikakutató intézet szerint baktériumos fertőzés. Tanácsuk: minél tovább egészben előszárítani és csak utána szeletelve szárítani.
????
"Nálam a szárazabb paprika ami gond nélkül megy. Valamiért a nem rendesen utólérlelt paprika nem megég hanem fekete lesz. Próbáltam már 32-40 fokig de sehogy sem lesz jobb. Már több éve szárítunk paprikát ezzel a technikával de ilyen még sosem volt. Mi csumázás után szeletelve rakjuk a szárítóba. 40 fokon 3 nap és darálható. 4x2x2 m. A helyiség négy ipari ventillátor. Nem tudom megmagyarázni hogy mitől lesz fekete és ez bosszant. Több év gond nélkül és az idén minden töltésben van olyan ami fekete lesz. Próbáltam már többször forgatni de ez nem befolyásolja. M10 ládában szárítom amit naponta négyszer forgatok.
Kevés a hőfok és szaporodik a baci? 12 évig ilyen gond nem volt csak most?
Tavaly de most is kipróbáltam már a nyers utó nem érlelt paprikával mi lesz, gond nélkül leszáradt. Csak aranysárga lett a végeredmény.
Várok még észrevételt vagy tanácsot mert már kifogytam az ötletekből és itt van még elég sok paprikám amivel kezdeni kell még valamit"
Válasz #1878. hozzászólásra
Most már itt a szezon, hamarosan lehet kaszálni a zöld összetevőkhöz, az útszéleket is gallyazzák az aprítékhoz, trágya még maradt. Az időjárás optimális, az alapszabályokat betartva jó eredményed lehet a komposztálásban.
Válasz #1876. hozzászólásra Egysejtűket, gombákat és fonálférgeket is tartalmaz, két éves szavatossággal. Aha. Persze.
Kértek róla analízist, hogy mi is van benne valójában? A fonalférgek kifejezetten nem kedvelik a fermentálást..
"komoly eremény lenne, HA egy cég stabil kereskedelmi anyagot tudne egy ilyen gyorsan romló anyagból készíteni..."
A baktériumtrágya gyártók gyakorlatilag ezt csinálják, de a nekünk hasznos mikroorganizmusoknak csak nagyon kevés %-át tudják mesterséges kómába kényszeríteni, hogy kibírják a "palackozást", és néhány hónapig életben maradjanak.
"komoly eremény lenne, HA egy cég stabil kereskedelmi anyagot tudne egy ilyen gyorsan romló anyagból készíteni..."
A baktériumtrágya gyártók gyakorlatilag ezt csinálják, de a nekünk hasznos mikroorganizmusoknak csak nagyon kevés %-át tudják mesterséges kómába kényszeríteni, hogy kibírják a "palackozást", és néhány hónapig életben maradjanak.
A probléma ott van, hogy egy jó komposztteában számtalan gomba- és baktériumtörzs van, amelyek jó része képtelen túlélni 1 napot is egy 1 m3-es IBC-ben intenzív levegőztetés nélkül! Az, hogy lefőzik, lekannázzák, rakátrozzák, kiszállítják, stb. egy 5L-es kannában az jó esélyel egy 5 literes bűzölgő szennyvíz lesz... De persze nem írok semmi konkrétot, mert nem karok senkivel pereskedni. Csak annyit mondok hogy komoly eremény lenne, HA egy cég stabil kereskedelmi anyagot tudne egy ilyen gyorsan romló anyagból készíteni...
Ők a gyártói elég nagy referenciával rendelkeznek. Esetleg ha minőségi az alalapanyag akkor lehetne belőle házilag is főzni. Nem ismeri valaki? Én nagyon félek a saját komposzt készítéstől nehogy elszurjam, és többet artsak vele. Amerikában már komplett iparag épül rá! Igy ott mindent meg lehet vásárolni!
Pl: http://www.compostwerks.com/
Egyenlőre csak a kiskertben próbálnám ki!
Ha mukodik lehet nagyban is mehetne.
Két féle növénycsoport jöhet számításba téli takarónövénynek. vagy olyan növények, amik kifagynak, és tavaszra úgy összeesnek, hogy nem okoz gondot, (de ezeket csak repce, vagy kalászos után tudod vetni ) vagy olyan növények, amit a késes hengerrel le tudsz fektetni, és nem áll fel. Esetleg még sekélyen gyökerező herefélék, amik nem konkurálnak a tavaszi kapással, de ezeknek nem jó a gyomelnyomó képessége úgy emlékszem.
A bal oldali a hagyományosan fenntartott, a jobb oldali a teával kezelt részből van. A teásnak sokkal mélyebbre lemegy a gyökere, és a korábbi - 3-4 hüvelyk mélységben levő - tömörödött réteg is eltűnt, így jobban lejut a levegő és a tápanyagok
Mondotta a Főikolán Harangozó Laci bácsi nekünk diákoknak (kis PARASZTOKNAK).
De azért elvitt beenünket felügyelni a rendre, amokor az Edda koncertet adott a nyíregyházi Móricz Zsigmond színházban.
Az volt a dolgunk a sorok között, ha valaki véletlen állva tapolna, figyelmeztessük, ha nem ül le kivezetik a koncertről és tovább nem hallgathatja csak az utcáról.
Szerintetek a második állva tapsoló hitt nekünk, miután látta, hogy egy ember már kivezetésre került?
A rozsnak alleopatikus hatása van (csírázásgátló), az apró magvú növények nem tudnak kikelni alatta. Kukorica, napraforgó magja nagyobb, ezért azoknak ki kellene kelni.
Szerintem arról beszélnek, hogy mennyivel nagyobb a gyökérzete a teával kezelt fűnek, és mennyivel kevesebbet kell öntözni.
Egy árva szót nem értek belőle, ezt Netparaszttól tudom, hogy golfpályákon, parkokban előszeretettel fújják az Alko-t, hogy kevesebbet költsenek öntözésre.
A permetezőt trisóval, és hypoval jó alaposan el kell mosni, az kioldja belőle a lerakódott szermaradékot.
Ezt a kijuttatást és is tudom, mert van hozzá egy japán benzines permetezőm, amit a paradicsomba használtam. Lemosó permetezésnél is használtuk, de a baj, hogy sok vegyszert szórt és maradtam a hagyományos hátinál.
Megkeresem a padon.
Ma berakom a komposztom fedett szélmentes hűvös helyre.
Válasz #1862. hozzászólásra Fecó lehetne nemzeti kincs is a tanácsaival :-) A forgatás nélkülinél mindenképp vezesd be az összetett takarónövényes rendszert, ez a tápanyagmegőrzésben, utánpótlásban, talaj lazult állapotának fenntartásában, gyomelnyomásban és a nedvesség megtartásában is segít.
Köszi a hozzászólást Fecó, megpróbálkozok vele amugy nem nagy terület lenne így csinálva csak próbálkoznék hogy hogyan is lehetne elkezdeni ezt a forgatás nélküli csökkentett menetszámú művelést. Ja és a nedvességmegőrzés se egy utolsó szempont lenne. Mindenképpen a jövőben kell egy komolyabb vetőgép hozzá,csak mikor ezt megvettük örültünk de most már látom ettől komolyabb felszerelés kéen :) Még egy kérdés a tápanyag utánpótlást hogy csinálnád így? bedolgozni ugye nem akkor vetőgéppel mit rakjak ki? Van yara komplex meg 34 es nitrogén! Hogy kellene? vetőgéppel mit? utánna esetleg kultival ?? Előre is köszi
a legkönnyebb, ha megpróbálod. tegyél bele magot, menj ki, tedd le és húzd szép lassan, nézd, hogy mit csinál. 3 fontos dolog van: a magokank egyenletes távolságban, és egyenletes mélységben kell lenniók, és konstansnak kell lennie a magtakarásnak. Egyenletesen kell tudnia menni a talajban, nem szabad, hogy ugráljon, attól függően hogy lazább vagy keményebb talajban dolgozik. Ha ez megtörténik még egy sor talajmávelés kell, ha nem akkor vethetsz így is. ha tudod állítani a rugók feszességét állítsd maximumra. Menj lassan, akár 6-7 km/h-val! fontos még, hogy jó legyen a takarás: ha tudod állítani tedd kicsit egymástól messzebb a V-kerekeket! tegyél alá alátétet mind a két oldalra, így keletkezik közöttük egy 0,5-1 cm-es rés! Annak a rugúját is álltsd rá, amennyire tüdod! Ha van pluszmagnyomó kerék a vetőtárcsák között azt vedd ki, a kemény talajban nem feltétlen dolgozik jól, töri a magot és könnyen kiemeli a vetőkocsit! Néhány tíz vagy száz hektárt el lehet vetni direktvetéssel bármilyen géppel is... Még egy dolog: ha van szármaradványod a kis tolólapot a gép elején állítsd úgy, hogy épp a talaj felszínén fusson. Ha nincs szármaradványod vedd le vagy húzd fel teljesen! Nem szabad, hogy a földbe dúrjon!
Köszönöm a segítséget az a baj hogy a talaj még nem is lenne rossz az egyből vetéshez azonban a kuhn maximánk nincs felszerelve a csökkentett műveléshez tartózó dolgokkal. Így fogalmam sincs mit csinálna ha csak úgy ráhúznám a földre!
Számtalan dologtól függ, de a legfontosabbak a gyomok: ha csak magról kelőid vannak, és még akarsz kombinátorozni, akkor 0 l/ha a te dózisod, és azt töményen locsold, ne adj hozzá vizet sem! Ha évelő gyomok akkor hozzájuk igazítsd, és vedd figyelembe hogy mennyire ismerhetik a növények a RoundUp-ot. Ha nem használtad az elmúlt 1-2 évben akkor az alacsonyabb dózisokat, ha szoktatok roundup-ot fújni akkor a magasabb értéket válaszd. példák: mezei acat: 2,5-3,5 l/ha, nád 3,5-4 l/ha, csillagpázsit, tarackbúza: 4-5,5 l/ha.
Fontos, hogy ha évelő ellen locsolsz akkor 2-3 hét mindenképpen kell, mert a teljes gyökérhálózatban el kell szállítüdnia, ellentétben a gyökérről újrahajt. Ha meg tudod oldani hogy talajművelés nélkül vess inkább úgy csináld, hogy előbb vetsz, vársz 3-4 napot és utána permetezel, minél fejlettebb a gyom annál jobban dolgozik, a kicsi vagy fiatal gyorsan fejlődő növények könnyebben túlélik. amúgy ilyen melegben akár 2-3 nap alatt is megduplázódik a levélfelület...
Válasz #1853. hozzászólásra Olvastál legalább egy termelői példát az írásaimból? Attól tartok én a gyakorlatban kivitelezhető technológiáról beszélek, nem valami ködös fantáziavilágról.
Alapvető fogalmi problémákkal küszködünk itt. Őserdő nem csak a trópusokon van, hanem az egy ökológiai kategória, a sok száz éves, háborítatlan erdőkre.
Akik ebben a rendszerben dolgoznak, azoknál a jó hozam párosul a javuló talajjal, egyszerű tények ezek.
Én senkit nem akarok meggyőzni, ha szeret hektáronként százezreket kiszórni minden évben az ablakon inputra, tegye.
Akit meg érdekel, hogy miként leget hatékonyabb, az tanulhat.
Senki nem mondta h a műtrágyázásnak van talajalkotó hatása, az öserdők csapadékmennyiségével meg átlaghőmérsékletével és háborítatlan ökoszisztémájáva kár lenne összehasonlítani a magyar viszonyokat. Sokezer éves folyamatokról van szó, a többméteres tökéletes csernozjom talajok is kialakultak de attól biztos nem merülnek ki ha évente egyszer lelegeli egy bölény, ha épp arra jár. Az évi 10+ tonna szemeskukoricát ezzel nem kéne egy lapon említeni. Főleg úgy hogy itt nemhogy többméter csernozjom talaj nincs, de sok helyen a 60 centinek is örülnek, és abból kéne eltartani a családot viszonylag biztonságoasan. Nem akarok belekötni ennek a topikbak a közösségébe, csak azt nem akarom h átmenjünk ilyan természetgyógyász homeopátiás előadásba.
Válasz #1850. hozzászólásra
Csak egy butus kérdés, szerinted ki műtrágyázta a több méter mély, fekete csernozom talajokat, amelyek a végtelen füves legelőkön jöttek létre? Ki műtrágyázta a hihetetlenül nagy biomassza produkciós őserdőket?
Senki barátom. Mindegyik magyar termőtalajban sok százszorosa a foszforszint is a növények igényéhez képest.
A növények közül azonban csak néhány úttörő faj képes aktívan kioldani a foszfort a kőzetekből, mint a csillagfürt a gyökércsomóival. Az összes többi, különösen a mikorriza gombákra támaszkodó (a földi növények úgy 90%-a) csak a talaj táplálékhálón keresztül szerezte be a tápanyagokat százmillió éveken keresztül.
Annyira tökéletesen programozott együttműködés ez, hogy amint a növénynek szüksége van valamilyen tápanyagra, leadja a megfelelő szignált a rizoszférába, s ha rendelkezésre áll valakinél, három másodpercen belül kapja meg.
Melyik tápanyagutánpótlási szakértő is képes ilyenre? Minden egyes növénynél, minden egyes másodpercben nyomon követni és adagolni, amire szükség van?
A magyar tápanyagvizsgálatok fél évszázados techmológiákat használnak, olyan anyagokkal mutatnak ki elemeket, amivel a növény sosem találkozik.
Van olyan, hogy valóban kevés van egy bizonyos mikroelemből, mint arzén vagy molibdén - akkor kémiailag is érdemes pótolni, de ez nagyon ritka helyzet.
Erről is bőségesen beszélek az előadáson, grafikonokkal együtt, mert ezen lehet spórolni, nem is keveset.
Fecotól szeretném megkérdezni de ha valaki tud érdemlegest választ adni akkor elfogadom, hogy forgatás nélküli területen megjelentek szépen a gyomok és vetés előtt szeretném round uppal megcsinálni milyen dózissal menjek a round up megával? mert elég tág a spektrum és nem tudom eldönteni mi lenne helyes! Utánna mennyi időt várjak mert szeretnék egy kombinátort is adni a területnek! Válaszokat előre is köszönöm!
Liebig a növény igényeiről, és a terméseredmények összefüggéseiről beszélt nem arról h tele kell szórni műtrágyával a talajt. Az tök nyilvánvaló h ha nincs meg egy szükséges elem, akkor hiánytünet lesz. Tény h sok makroelem van a talajalkotókban is, de akkor a talajvizsgálat miért nem mutatja ki? Mert nem P2O5 formában van? A vízoldható foszfátok pótlásához kell a komplex, mert a többi lekötött mint állat. Ehhez kell a talajélet h feloldja de sokan nem tudnak/akarnak ezzel foglalkozni meg ennyit nem hiszem h feltár éves szinten a talajélet mint amilyen termésszintekre berendezkedtek sok helyen.
Válasz #1838. hozzászólásra Kedvenc monokultúrás kukoricakísérletemben több, mint 25 éve vetik ugyanoda notillel a sort, közötte tartós lucerna társnövény, amit csak mulcsoznak időnként. Sem tápanyagra, sem növényvédelemre nem költenek, mégis egészséges az állomány és jó a hozam, pedig az a kukoricabogár hazája.
Nem csak a talajban lévő, hanem a felszín feletti élet is nagy segítséget tud nyújtani a termeléshez.
A PK és egyéb mikro és makroelemekből pedig a növény igényeinek sokszorosa található meg minden földben, ezért teljesen feleslegesen szórod a komplexet - a talajélet mázsákat tud biztosítani igény szerint a növényeidnek mindegyikből.
Persze csak ha ott van az élet
Liebig pedig már évekkel halála előtt megbánta, hogy megalkotta elméletét, már az ő korában nyilvánvaló lett a szintetikus anyagok talajpusztítása, de a vegyipar ráugrott a témára, s azóta csak az ő marketingmeséikre építenek a parasztok.És akkor hol voltak még a mai növényvédőszerek..
Válasz #1845. hozzászólásra Nem láttam a földed, nem tudom, mennyire élő vagy sem. A zalai földművelési viszonyokból kiindulva egy igazi agyagbánya is lehet, amiben a parlagfű is csak segítséggel nő meg. A hentes szomszédnak sincs gyom a földjén, de nem a kiváló gyomirtás miatt, hanem mert még a fű sem tud gyökeret verni bele az első eső és beszáradás után.
A növények gyakorlatilag is élettani igényeik sokszorosát képesek felvenni a vízoldható tápanyagokból, ez leginkább a saláták mérgező nitrátszintjében bukik ki, de pl. a tönköly is szépen felborul a túl sok nitrogéntől.
Európát Almeriából látják el a spanyol sivatag üvegházaikból primőrökkel, ahol a talajnak nyoma sincs. Hozam a maxon, beltartalmi érték sehol, lényeg a tömeg.
A kukoricát hasonló technológiával mogtolva bőven a te hozamod duplája érhető el, a kérdés az, hogy megéri-e. Érted, ha jó szintetikus tápanyagutánpótlást csinálsz, sok kijuttatásra elosztva, a hozamod említésre sem méltó.
A talajéletre épülő technológiával a csökkenő input mellett megkapod az erős közepes hozamstabilitást, aszályos években tarolsz, mert csak neked lesz aratásod.
A végállomás ott van, amikor már a takarónövény és a vetés inputján kívül semmit nem költesz a növényre, mégis lesz 11 tonna kukoricád. Abban van a haszon, nem a szántás, tárcsázás, ásóboronálás, fogasolás, talajfertőtlenítés, növényvédelem, vetés, 5 mázsa szintetika utáni 13 tonnában.
Érted a más hasznot?
Válasz #1836. hozzászólásra Mókás felvetés. Ha a 130 mázsát hozod műtrágya nélkül, akkor leborulok előtted De 110 mázsát a hétvégente parasztkodó szomszéd hentesgyerek is megcsinál 600-700 kg pétisóval az agyagsivatagában.
Mutasd meg anélkül mit tudsz
van az a tápanyagszint és víz ami mellett gyakorlatilag nem kell talaj. Gondolj csak a hidropóniás termesztésre, vagy a kőzetgyapotos, kókuszfonalas termesztőközegekre. Ott 0% tlaaj, és ugyan ennyi % biologiai élet van. De ez egyrészt borzasztóan sérülékeny, kitett, másrészt iszonyatosan költséges.
Sokan emlékezhetnek még arra, hogy a 90-es években ugyanezekhez a termésszintekhez mekkora műtrágya adagok kellettek, és ma mennyi kell. És ez csak 25 év, hol van még a 70-es 80-as évek MÉM-NAK ámokfutásai?
Egy kicsit ügyesebb biotermelő megugrik egy 80-100q-ás szintet kukoricából, akkor miről is beszélünk? És akkor ő nem is tudatosan javítja a talaját, mert a biotermelés nem erről szól: tűzzel vassal tilt bármilyen kemikáliát függetlenül attól, hogy melyikkel okoz nagyobb kárt...
Félreértettelek, a kérdés hangneme volt kicsit furcsa nekem.
Az általad leírtak szerint módszeresen, és szorgalmasan rombolod a talajodat. Gondolom jó minőségű földjeid vannak, és még nem sikerült teljesen kiírtanod belőle az életet. Ez lehet a magyarázat szerintem. Hogy mennyi baktérium, gomba egysejtű, fonálféreg van a talajban, azt mikroszkóppal lehet megnézni. Látatlanba lefogadnám, hogy baktériumon, és némi gombán kívül nincs más benne.
Félreértettelek, a kérdés hangneme volt kicsit furcsa nekem.
Az általad leírtak szerint módszeresen, és szorgalmasan rombolod a talajodat. Gondolom jó minőségű földjeid vannak, és még nem sikerült teljesen kiírtanod belőle az életet. Ez lehet a magyarázat szerintem. Hogy mennyi baktérium, gomba egysejtű, fonálféreg van a talajban, azt mikroszkóppal lehet megnézni. Látatlanba lefogadnám, hogy baktériumon, és némi gombán kívül nincs más benne.
Válasz #1839. hozzászólásra
Te zombi !Én csak kérdeztem tegnap valamit,amire azóta sem kaptam választ senkitől akik nagyítóval vizsgálják a talajokat.Én mint tudatlan.Semmi bántó szándék.
15328 hozzászólás
Válasz #1887. hozzászólásra
Én már sejtem honnan kerültek bele az élesztőgombák. A helyiség túlsó végében alma volt, és a romló gyümölcsről a levegőbe, onnan a teába kerülhettek a gombák.
Válasz #1886. hozzászólásra
"intézet szerint baktériumos fertőzés."
Most vizsgáltuk a talajbaktériumokat, egysejtűeket, és fonálférget.
Szépek és elevenek voltak.
Valahogy bekeveredtek közéjük az élsztőgombák, ami nem kellett volna.
Te így jártál ezekkel a fránya baktériumokkal.
Ha nem akarod, hogy megismétlődjön tanuld meg, vagy találj olyan embert, aki ezt tudja vizsgálni.
Ha nekem "112 éves" szemekkel megy, talán neked is sikerül.
Ez az én kérdésem volt.
A szegedi paprikakutató intézet szerint baktériumos fertőzés. Tanácsuk: minél tovább egészben előszárítani és csak utána szeletelve szárítani.
Nem talaj, de mezőgazdaság.
Talán a tudás és a mikroszkóp segíthet.
????
"Nálam a szárazabb paprika ami gond nélkül megy. Valamiért a nem rendesen utólérlelt paprika nem megég hanem fekete lesz. Próbáltam már 32-40 fokig de sehogy sem lesz jobb. Már több éve szárítunk paprikát ezzel a technikával de ilyen még sosem volt. Mi csumázás után szeletelve rakjuk a szárítóba. 40 fokon 3 nap és darálható. 4x2x2 m. A helyiség négy ipari ventillátor. Nem tudom megmagyarázni hogy mitől lesz fekete és ez bosszant. Több év gond nélkül és az idén minden töltésben van olyan ami fekete lesz. Próbáltam már többször forgatni de ez nem befolyásolja. M10 ládában szárítom amit naponta négyszer forgatok.
Kevés a hőfok és szaporodik a baci? 12 évig ilyen gond nem volt csak most?
Tavaly de most is kipróbáltam már a nyers utó nem érlelt paprikával mi lesz, gond nélkül leszáradt. Csak aranysárga lett a végeredmény.
Várok még észrevételt vagy tanácsot mert már kifogytam az ötletekből és itt van még elég sok paprikám amivel kezdeni kell még valamit"
??????
Valaki megoldotta a "rejtélyt"?
Netparaszt Válasz #1882. hozzászólásra
"Azert gondoltam itthon főzni csak nehez megfelelő alapanyagot csinálni vagy venni!"
Szerintem nekem volt "megfelő" alapanyag mégsem sikerült másodikra sem a komposzt.
kis Zombi szintén rádolgozott keményen.
Javaslom, hogy mikor meglesz mindened hívj szakembert műszerekkel az összeállításhoz.
Sok felesleges munkától kíméled meg magad.
Megyek is fedett helyre teszem a komposztjaimat, amíg nem lesz kész a főzőm.
Hétvégén szeretném megnézetni a prototípust a "szerelőmmel".
Válasz #1882. hozzászólásra
A kultivátorodról teszel majd fel képet?
Válasz #1878. hozzászólásra
Most már itt a szezon, hamarosan lehet kaszálni a zöld összetevőkhöz, az útszéleket is gallyazzák az aprítékhoz, trágya még maradt. Az időjárás optimális, az alapszabályokat betartva jó eredményed lehet a komposztálásban.
Válasz #1876. hozzászólásra Egysejtűket, gombákat és fonálférgeket is tartalmaz, két éves szavatossággal. Aha. Persze.
Kértek róla analízist, hogy mi is van benne valójában? A fonalférgek kifejezetten nem kedvelik a fermentálást..
Válasz #1877. hozzászólásra
+1
"komoly eremény lenne, HA egy cég stabil kereskedelmi anyagot tudne egy ilyen gyorsan romló anyagból készíteni..."
A baktériumtrágya gyártók gyakorlatilag ezt csinálják, de a nekünk hasznos mikroorganizmusoknak csak nagyon kevés %-át tudják mesterséges kómába kényszeríteni, hogy kibírják a "palackozást", és néhány hónapig életben maradjanak.
Válasz #1877. hozzászólásra
+1
"komoly eremény lenne, HA egy cég stabil kereskedelmi anyagot tudne egy ilyen gyorsan romló anyagból készíteni..."
A baktériumtrágya gyártók gyakorlatilag ezt csinálják, de a nekünk hasznos mikroorganizmusoknak csak nagyon kevés %-át tudják mesterséges kómába kényszeríteni, hogy kibírják a "palackozást", és néhány hónapig életben maradjanak.
Válasz #1877. hozzászólásra
Hát ez az! Enis ettől tartok! Azert gondoltam itthon főzni csak nehez megfelelő alapanyagot csinálni vagy venni!
Válasz #1876. hozzászólásra
A probléma ott van, hogy egy jó komposztteában számtalan gomba- és baktériumtörzs van, amelyek jó része képtelen túlélni 1 napot is egy 1 m3-es IBC-ben intenzív levegőztetés nélkül! Az, hogy lefőzik, lekannázzák, rakátrozzák, kiszállítják, stb. egy 5L-es kannában az jó esélyel egy 5 literes bűzölgő szennyvíz lesz... De persze nem írok semmi konkrétot, mert nem karok senkivel pereskedni. Csak annyit mondok hogy komoly eremény lenne, HA egy cég stabil kereskedelmi anyagot tudne egy ilyen gyorsan romló anyagból készíteni...
http://thegreenlove.com/Komposzt-tea-20L#page_artdet_tabs
Ez jo lehet valamire?
http://www.profikomp.hu
Ők a gyártói elég nagy referenciával rendelkeznek. Esetleg ha minőségi az alalapanyag akkor lehetne belőle házilag is főzni. Nem ismeri valaki? Én nagyon félek a saját komposzt készítéstől nehogy elszurjam, és többet artsak vele. Amerikában már komplett iparag épül rá! Igy ott mindent meg lehet vásárolni!
Pl: http://www.compostwerks.com/
Egyenlőre csak a kiskertben próbálnám ki!
Ha mukodik lehet nagyban is mehetne.
Válasz #1874. hozzászólásra
A rozson kivul nincs mas? Nem szivja az nagyon ki a tapanyagot? Hany kgal lenne erdemes rozsot vetni?
Válasz #1871. hozzászólásra
Két féle növénycsoport jöhet számításba téli takarónövénynek. vagy olyan növények, amik kifagynak, és tavaszra úgy összeesnek, hogy nem okoz gondot, (de ezeket csak repce, vagy kalászos után tudod vetni ) vagy olyan növények, amit a késes hengerrel le tudsz fektetni, és nem áll fel. Esetleg még sekélyen gyökerező herefélék, amik nem konkurálnak a tavaszi kapással, de ezeknek nem jó a gyomelnyomó képessége úgy emlékszem.
Válasz #1867. hozzászólásra
A bal oldali a hagyományosan fenntartott, a jobb oldali a teával kezelt részből van. A teásnak sokkal mélyebbre lemegy a gyökere, és a korábbi - 3-4 hüvelyk mélységben levő - tömörödött réteg is eltűnt, így jobban lejut a levegő és a tápanyagok
Válasz #1871. hozzászólásra
Van, de mi mezei parasztok még nem tudjuk.
Azt a főparasztok tudják.
"Ti kisparasztkáim" majd beletanultok.
Mondotta a Főikolán Harangozó Laci bácsi nekünk diákoknak (kis PARASZTOKNAK).
De azért elvitt beenünket felügyelni a rendre, amokor az Edda koncertet adott a nyíregyházi Móricz Zsigmond színházban.
Az volt a dolgunk a sorok között, ha valaki véletlen állva tapolna, figyelmeztessük, ha nem ül le kivezetik a koncertről és tovább nem hallgathatja csak az utcáról.
Szerintetek a második állva tapsoló hitt nekünk, miután látta, hogy egy ember már kivezetésre került?
További szép napot, Mindenkinek!
Válasz #1870. hozzászólásra
Más ninxs ami kisebb magassagu lenne? a rozstol tartok :[
álasz #1868
A rozsnak alleopatikus hatása van (csírázásgátló), az apró magvú növények nem tudnak kikelni alatta. Kukorica, napraforgó magja nagyobb, ezért azoknak ki kellene kelni.
Válasz #1867. hozzászólásra
Szerintem arról beszélnek, hogy mennyivel nagyobb a gyökérzete a teával kezelt fűnek, és mennyivel kevesebbet kell öntözni.
Egy árva szót nem értek belőle, ezt Netparaszttól tudom, hogy golfpályákon, parkokban előszeretettel fújják az Alko-t, hogy kevesebbet költsenek öntözésre.
A permetezőt trisóval, és hypoval jó alaposan el kell mosni, az kioldja belőle a lerakódott szermaradékot.
Válasz #1866. hozzászólásra
Én meg úgy emlékszem, hogy a rozs valami miatt nem nyerő.
Netparaszt adott ide egy füzetet, amiben van javasolt mag keverék.
https://www.youtube.com/watch?v=ugXhrIQUIAA
https://www.youtube.com/watch?v=ugXhrIQUIAA
Jó lenne tudni, hogy 4p20mp-nél mit mondanak!
Ezt a kijuttatást és is tudom, mert van hozzá egy japán benzines permetezőm, amit a paradicsomba használtam. Lemosó permetezésnél is használtuk, de a baj, hogy sok vegyszert szórt és maradtam a hagyományos hátinál.
Megkeresem a padon.
Ma berakom a komposztom fedett szélmentes hűvös helyre.
Válasz #1864. hozzászólásra
Volt itt berakva videó, kalászost (szerintem rozs lehetett) hengerrel lefektették, és vetettek bele.
Radócz úrnak 6,20 perctől
https://www.youtube.com/watch?v=fESEMsWQvoY
Válasz #1863. hozzászólásra
Kukorica utan osszel lehet meg vetni takaro novenyt? Tavasszal mit lehet ami nem szivja el a tapanyagot a kovetkezo kapas novenytol?
Válasz #1862. hozzászólásra Fecó lehetne nemzeti kincs is a tanácsaival :-) A forgatás nélkülinél mindenképp vezesd be az összetett takarónövényes rendszert, ez a tápanyagmegőrzésben, utánpótlásban, talaj lazult állapotának fenntartásában, gyomelnyomásban és a nedvesség megtartásában is segít.
Köszi a hozzászólást Fecó, megpróbálkozok vele amugy nem nagy terület lenne így csinálva csak próbálkoznék hogy hogyan is lehetne elkezdeni ezt a forgatás nélküli csökkentett menetszámú művelést. Ja és a nedvességmegőrzés se egy utolsó szempont lenne. Mindenképpen a jövőben kell egy komolyabb vetőgép hozzá,csak mikor ezt megvettük örültünk de most már látom ettől komolyabb felszerelés kéen :) Még egy kérdés a tápanyag utánpótlást hogy csinálnád így? bedolgozni ugye nem akkor vetőgéppel mit rakjak ki? Van yara komplex meg 34 es nitrogén! Hogy kellene? vetőgéppel mit? utánna esetleg kultival ?? Előre is köszi
Válasz #1859. hozzászólásra
a legkönnyebb, ha megpróbálod. tegyél bele magot, menj ki, tedd le és húzd szép lassan, nézd, hogy mit csinál. 3 fontos dolog van: a magokank egyenletes távolságban, és egyenletes mélységben kell lenniók, és konstansnak kell lennie a magtakarásnak. Egyenletesen kell tudnia menni a talajban, nem szabad, hogy ugráljon, attól függően hogy lazább vagy keményebb talajban dolgozik. Ha ez megtörténik még egy sor talajmávelés kell, ha nem akkor vethetsz így is. ha tudod állítani a rugók feszességét állítsd maximumra. Menj lassan, akár 6-7 km/h-val! fontos még, hogy jó legyen a takarás: ha tudod állítani tedd kicsit egymástól messzebb a V-kerekeket! tegyél alá alátétet mind a két oldalra, így keletkezik közöttük egy 0,5-1 cm-es rés! Annak a rugúját is álltsd rá, amennyire tüdod! Ha van pluszmagnyomó kerék a vetőtárcsák között azt vedd ki, a kemény talajban nem feltétlen dolgozik jól, töri a magot és könnyen kiemeli a vetőkocsit! Néhány tíz vagy száz hektárt el lehet vetni direktvetéssel bármilyen géppel is... Még egy dolog: ha van szármaradványod a kis tolólapot a gép elején állítsd úgy, hogy épp a talaj felszínén fusson. Ha nincs szármaradványod vedd le vagy húzd fel teljesen! Nem szabad, hogy a földbe dúrjon!
Válasz #1859. hozzászólásra
Ha az Azim és társainak nem okoz gondot tavasz elején könnyű boronával elmunkált földbe vetni szerintem a Maximának meg főleg nem fog.
Köszönöm a segítséget az a baj hogy a talaj még nem is lenne rossz az egyből vetéshez azonban a kuhn maximánk nincs felszerelve a csökkentett műveléshez tartózó dolgokkal. Így fogalmam sincs mit csinálna ha csak úgy ráhúznám a földre!
Válasz #1857. hozzászólásra
Na kár, hogy nincs szerkesztés
Szóval jó a mennyiség, mert nem kell a magról kelőket gyomirtani totálissal, ha úgyis adja neki a kombinátort.
Válasz #1856. hozzászólásra
Igen, mert ha kombit kap akkor minek gyomirtja a magról kelőket kémiailag.
Válasz #1855. hozzászólásra
Bocs, az első mondat dózisa biztosan ennyi?
Válasz #1851. hozzászólásra
Számtalan dologtól függ, de a legfontosabbak a gyomok: ha csak magról kelőid vannak, és még akarsz kombinátorozni, akkor 0 l/ha a te dózisod, és azt töményen locsold, ne adj hozzá vizet sem! Ha évelő gyomok akkor hozzájuk igazítsd, és vedd figyelembe hogy mennyire ismerhetik a növények a RoundUp-ot. Ha nem használtad az elmúlt 1-2 évben akkor az alacsonyabb dózisokat, ha szoktatok roundup-ot fújni akkor a magasabb értéket válaszd. példák: mezei acat: 2,5-3,5 l/ha, nád 3,5-4 l/ha, csillagpázsit, tarackbúza: 4-5,5 l/ha.
Fontos, hogy ha évelő ellen locsolsz akkor 2-3 hét mindenképpen kell, mert a teljes gyökérhálózatban el kell szállítüdnia, ellentétben a gyökérről újrahajt. Ha meg tudod oldani hogy talajművelés nélkül vess inkább úgy csináld, hogy előbb vetsz, vársz 3-4 napot és utána permetezel, minél fejlettebb a gyom annál jobban dolgozik, a kicsi vagy fiatal gyorsan fejlődő növények könnyebben túlélik. amúgy ilyen melegben akár 2-3 nap alatt is megduplázódik a levélfelület...
Válasz #1853. hozzászólásra Olvastál legalább egy termelői példát az írásaimból? Attól tartok én a gyakorlatban kivitelezhető technológiáról beszélek, nem valami ködös fantáziavilágról.
Alapvető fogalmi problémákkal küszködünk itt. Őserdő nem csak a trópusokon van, hanem az egy ökológiai kategória, a sok száz éves, háborítatlan erdőkre.
Akik ebben a rendszerben dolgoznak, azoknál a jó hozam párosul a javuló talajjal, egyszerű tények ezek.
Én senkit nem akarok meggyőzni, ha szeret hektáronként százezreket kiszórni minden évben az ablakon inputra, tegye.
Akit meg érdekel, hogy miként leget hatékonyabb, az tanulhat.
Válasz #1852. hozzászólásra
Senki nem mondta h a műtrágyázásnak van talajalkotó hatása, az öserdők csapadékmennyiségével meg átlaghőmérsékletével és háborítatlan ökoszisztémájáva kár lenne összehasonlítani a magyar viszonyokat. Sokezer éves folyamatokról van szó, a többméteres tökéletes csernozjom talajok is kialakultak de attól biztos nem merülnek ki ha évente egyszer lelegeli egy bölény, ha épp arra jár. Az évi 10+ tonna szemeskukoricát ezzel nem kéne egy lapon említeni. Főleg úgy hogy itt nemhogy többméter csernozjom talaj nincs, de sok helyen a 60 centinek is örülnek, és abból kéne eltartani a családot viszonylag biztonságoasan. Nem akarok belekötni ennek a topikbak a közösségébe, csak azt nem akarom h átmenjünk ilyan természetgyógyász homeopátiás előadásba.
Válasz #1850. hozzászólásra
Csak egy butus kérdés, szerinted ki műtrágyázta a több méter mély, fekete csernozom talajokat, amelyek a végtelen füves legelőkön jöttek létre? Ki műtrágyázta a hihetetlenül nagy biomassza produkciós őserdőket?
Senki barátom. Mindegyik magyar termőtalajban sok százszorosa a foszforszint is a növények igényéhez képest.
A növények közül azonban csak néhány úttörő faj képes aktívan kioldani a foszfort a kőzetekből, mint a csillagfürt a gyökércsomóival. Az összes többi, különösen a mikorriza gombákra támaszkodó (a földi növények úgy 90%-a) csak a talaj táplálékhálón keresztül szerezte be a tápanyagokat százmillió éveken keresztül.
Annyira tökéletesen programozott együttműködés ez, hogy amint a növénynek szüksége van valamilyen tápanyagra, leadja a megfelelő szignált a rizoszférába, s ha rendelkezésre áll valakinél, három másodpercen belül kapja meg.
Melyik tápanyagutánpótlási szakértő is képes ilyenre? Minden egyes növénynél, minden egyes másodpercben nyomon követni és adagolni, amire szükség van?
A magyar tápanyagvizsgálatok fél évszázados techmológiákat használnak, olyan anyagokkal mutatnak ki elemeket, amivel a növény sosem találkozik.
Van olyan, hogy valóban kevés van egy bizonyos mikroelemből, mint arzén vagy molibdén - akkor kémiailag is érdemes pótolni, de ez nagyon ritka helyzet.
Erről is bőségesen beszélek az előadáson, grafikonokkal együtt, mert ezen lehet spórolni, nem is keveset.
Fecotól szeretném megkérdezni de ha valaki tud érdemlegest választ adni akkor elfogadom, hogy forgatás nélküli területen megjelentek szépen a gyomok és vetés előtt szeretném round uppal megcsinálni milyen dózissal menjek a round up megával? mert elég tág a spektrum és nem tudom eldönteni mi lenne helyes! Utánna mennyi időt várjak mert szeretnék egy kombinátort is adni a területnek! Válaszokat előre is köszönöm!
Válasz #1849. hozzászólásra
Liebig a növény igényeiről, és a terméseredmények összefüggéseiről beszélt nem arról h tele kell szórni műtrágyával a talajt. Az tök nyilvánvaló h ha nincs meg egy szükséges elem, akkor hiánytünet lesz. Tény h sok makroelem van a talajalkotókban is, de akkor a talajvizsgálat miért nem mutatja ki? Mert nem P2O5 formában van? A vízoldható foszfátok pótlásához kell a komplex, mert a többi lekötött mint állat. Ehhez kell a talajélet h feloldja de sokan nem tudnak/akarnak ezzel foglalkozni meg ennyit nem hiszem h feltár éves szinten a talajélet mint amilyen termésszintekre berendezkedtek sok helyen.
Válasz #1838. hozzászólásra Kedvenc monokultúrás kukoricakísérletemben több, mint 25 éve vetik ugyanoda notillel a sort, közötte tartós lucerna társnövény, amit csak mulcsoznak időnként. Sem tápanyagra, sem növényvédelemre nem költenek, mégis egészséges az állomány és jó a hozam, pedig az a kukoricabogár hazája.
Nem csak a talajban lévő, hanem a felszín feletti élet is nagy segítséget tud nyújtani a termeléshez.
A PK és egyéb mikro és makroelemekből pedig a növény igényeinek sokszorosa található meg minden földben, ezért teljesen feleslegesen szórod a komplexet - a talajélet mázsákat tud biztosítani igény szerint a növényeidnek mindegyikből.
Persze csak ha ott van az élet
Liebig pedig már évekkel halála előtt megbánta, hogy megalkotta elméletét, már az ő korában nyilvánvaló lett a szintetikus anyagok talajpusztítása, de a vegyipar ráugrott a témára, s azóta csak az ő marketingmeséikre építenek a parasztok.És akkor hol voltak még a mai növényvédőszerek..
Válasz #1845. hozzászólásra Nem láttam a földed, nem tudom, mennyire élő vagy sem. A zalai földművelési viszonyokból kiindulva egy igazi agyagbánya is lehet, amiben a parlagfű is csak segítséggel nő meg. A hentes szomszédnak sincs gyom a földjén, de nem a kiváló gyomirtás miatt, hanem mert még a fű sem tud gyökeret verni bele az első eső és beszáradás után.
A növények gyakorlatilag is élettani igényeik sokszorosát képesek felvenni a vízoldható tápanyagokból, ez leginkább a saláták mérgező nitrátszintjében bukik ki, de pl. a tönköly is szépen felborul a túl sok nitrogéntől.
Európát Almeriából látják el a spanyol sivatag üvegházaikból primőrökkel, ahol a talajnak nyoma sincs. Hozam a maxon, beltartalmi érték sehol, lényeg a tömeg.
A kukoricát hasonló technológiával mogtolva bőven a te hozamod duplája érhető el, a kérdés az, hogy megéri-e. Érted, ha jó szintetikus tápanyagutánpótlást csinálsz, sok kijuttatásra elosztva, a hozamod említésre sem méltó.
A talajéletre épülő technológiával a csökkenő input mellett megkapod az erős közepes hozamstabilitást, aszályos években tarolsz, mert csak neked lesz aratásod.
A végállomás ott van, amikor már a takarónövény és a vetés inputján kívül semmit nem költesz a növényre, mégis lesz 11 tonna kukoricád. Abban van a haszon, nem a szántás, tárcsázás, ásóboronálás, fogasolás, talajfertőtlenítés, növényvédelem, vetés, 5 mázsa szintetika utáni 13 tonnában.
Érted a más hasznot?
Válasz #1836. hozzászólásra Mókás felvetés. Ha a 130 mázsát hozod műtrágya nélkül, akkor leborulok előtted De 110 mázsát a hétvégente parasztkodó szomszéd hentesgyerek is megcsinál 600-700 kg pétisóval az agyagsivatagában.
Mutasd meg anélkül mit tudsz
Válasz #1843. hozzászólásra
van az a tápanyagszint és víz ami mellett gyakorlatilag nem kell talaj. Gondolj csak a hidropóniás termesztésre, vagy a kőzetgyapotos, kókuszfonalas termesztőközegekre. Ott 0% tlaaj, és ugyan ennyi % biologiai élet van. De ez egyrészt borzasztóan sérülékeny, kitett, másrészt iszonyatosan költséges.
Sokan emlékezhetnek még arra, hogy a 90-es években ugyanezekhez a termésszintekhez mekkora műtrágya adagok kellettek, és ma mennyi kell. És ez csak 25 év, hol van még a 70-es 80-as évek MÉM-NAK ámokfutásai?
Egy kicsit ügyesebb biotermelő megugrik egy 80-100q-ás szintet kukoricából, akkor miről is beszélünk? És akkor ő nem is tudatosan javítja a talaját, mert a biotermelés nem erről szól: tűzzel vassal tilt bármilyen kemikáliát függetlenül attól, hogy melyikkel okoz nagyobb kárt...
Válasz #1842. hozzászólásra
Annyira jó talaj volt,hogy 20 év alatt sem lehetett kinyírni??
Válasz #1841 hozzászólásr
Félreértettelek, a kérdés hangneme volt kicsit furcsa nekem.
Az általad leírtak szerint módszeresen, és szorgalmasan rombolod a talajodat. Gondolom jó minőségű földjeid vannak, és még nem sikerült teljesen kiírtanod belőle az életet. Ez lehet a magyarázat szerintem. Hogy mennyi baktérium, gomba egysejtű, fonálféreg van a talajban, azt mikroszkóppal lehet megnézni. Látatlanba lefogadnám, hogy baktériumon, és némi gombán kívül nincs más benne.
Válasz #1841 hozzászólásr
Félreértettelek, a kérdés hangneme volt kicsit furcsa nekem.
Az általad leírtak szerint módszeresen, és szorgalmasan rombolod a talajodat. Gondolom jó minőségű földjeid vannak, és még nem sikerült teljesen kiírtanod belőle az életet. Ez lehet a magyarázat szerintem. Hogy mennyi baktérium, gomba egysejtű, fonálféreg van a talajban, azt mikroszkóppal lehet megnézni. Látatlanba lefogadnám, hogy baktériumon, és némi gombán kívül nincs más benne.
Válasz #1838. hozzászólásra
Jó talajjal indultál, de semmi sem tart örökké.
Válasz #1839. hozzászólásra
Te zombi !Én csak kérdeztem tegnap valamit,amire azóta sem kaptam választ senkitől akik nagyítóval vizsgálják a talajokat.Én mint tudatlan.Semmi bántó szándék.
Válasz #1839. hozzászólásra
Miből gondolod?
Válasz #1838. hozzászólásra
Te most provokálni jöttél ide ?