Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak644 FtBenzin árak625 FtEUR415.97 FtUSD403.23 FtCHF443.85 FtGBP501 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz #1720. hozzászólásra Előadás anyagot csak az kap névreszólóan, aki részt vett az előadáson.
Ennek elsődleges oka, hogy aki ott volt az előadáson, pontosan tudja, mennyi hozzátartozó információ hangzik el, ami nélkül csak képeskönyv az anyag.
Másrészt ők azok energiát fektetnek a tanulásba és megtisztelik más energiáját is.
Válasz #1717. hozzászólásra Ha így körbegondoltuk, javaslom, hogy a fehérherét oltsd mikorrhizával, az egyértelmű Rhizobium mellett. A Lajtamagos Huia közepes N kötéssel és transzfert biztosít, ha teheted kisebb levelű fajtát keress.
Ezen kellene változtatni elsősorban Maon, hogy ne csak mondjuk fehérhere vetőmagról beszéljünk, hanem Kent White Wildról vagy Huiáról. 2-3-szoros különbség is van a különböző törzsek közötti N kötés mennyiségében.
Vetőmagtermelők előnyben.
A feherherenek márciustól júniusig (de méginkább májusig) kell gyűjtenie a N-t, amíg tobb van szabadon, mint amit a kukorica elhasznál, es júniustól augusztusig pedig felszabadítani a kukorica szamara. Nem baj amugy, ha csak vegetál júniustól, mert ha lecsökken a fotoszintézis, akkor megáll a fejlődésben, ami jó, mert nem konkurál a kukoricával sem víz- sem tápanyag fogyasztásban,
Épp ma hangzott el a borsod megyei növényvédelmi főmufti szájából egy magvas gondolat. A pocokfélék genetikailag gradációra hajlamosak, egész egyszerüen időnként túlszaporodnak, majd összeomlik a populáció. Namármost az ebbe való beavatkozás -pl méreggel való gyérítés- ezt a felívelő folyamatot csak elnyújtja, nem megállítja.. Szóval lehet elmélkedni.
Válasz #1683. hozzászólásra A nem használt kertrészben egyértelműen az egész éves változatos keverék és komposzt kombinációja hasznos, akár több körben is. Csak a maghozásra figyelj, előtte mulcsozd le, de előtte vagy utána már bele is kaparhatod a következő növényciklust.
Válasz #1701. hozzászólásra Ennyi az eszük,aztán meg csodálkoznak, hogy úgy a szántókon, mint az erdőtelepítésekben sokmilliós kárt okoznak a pockok. A róka az egyik legnagyobb pocokfogyasztó.
Válasz #1699. hozzászólásra Igen, szépen elfeküdt a somkóró magja. Talán volt szerepe a pockok eltűnésében nálam, de az állatvilág betelepedése is szóba jöhetett. Nehezen feltérképezhetők a javulás okai, mert nem figyeltem különösebben a pockokat érintő tényezőkre.
Válasz #1693. hozzászólásra Komolytalan érv a szántás mellett, mert csak a tünetet próbálja orvosolni, nem az okot.
A nagy békési károkban úgy a szántott, mint a kultis földeken teljes volt a szaporulat.
A pocok túlszaporodása komoly jelzése az ökológiai egyensúly felborulásának.
Túl nagyok a táblák egyben, ahol a még megmaradt ragadozók sem hatékonyak, de többnyire a ragadozók (rókák, nyestfélék, ragadozómadarak, stb.) egyedszámának jelentős csökkenése az igazi ok, ezen sem a méreg, sem a szántás nem fog segíteni tartósan.
Válasz #1706. hozzászólásra Viszont július-augusztusban a fehérherét már erősen árnyékolja a kukorica, lecsökken a fotoszintetizációs aktivitása, ezzel együtt a kötés is. A szárazság sem segíti elő a jó életfunkciókat a gombáknál sem, azoknál a 20-25 C talaj volna az optimális, ez nyáron jobbára csak takarással tartható.
Válasz #1689. hozzászólásra Gyomok gyomfésűvel (kézi vagy gépi), nagyobbak horolókapa vagy kulti.
A kompodsztot, ha kevés van a magárokba szórom takarásként, ha sok van, akkor teljes felületre, begereblyézve.
A 2-3 hónappal nincs baj, mert június-július-augusztus a N felhasználás csúcspontja, mivel a here 1-2 napon belül a földben lesz, talajmunka pedig mar nincs tobb aratasig így ezzel nincs gond... Csak a gombák növekedését kellene valahogy beindítani es serkenteni...
Válasz #1690. hozzászólásra Attól függ, ez a sztenderd ökológiai válasz.
Ha ászkákat látsz a komposztban, akkor nem jó, túl száraz volt, nem jó a minősége. Ha ugróvillásokat, lárvákat, akár még jó is lehet, de a komposzt minősítése sok tényezős munka.
Válasz #1692. hozzászólásra 2-3 hónap a mikorrhiza hálózat kialakulása optimális körülmények között, de a talajművelés szétcsapja a hálózatot, ahogy a legelső gombaölőzés is.
A herének is időre van szükség a szimbiózis kialakulására - bizonytalan a siker ilyen rövid idő alatt.
El kell küldenem a hétvégén mindenkinek az előadás anyagát, a 12. pont nagyon fontos: Az ötletszerű takarónövény használat megbosszulja magát.
Az ötlet jó a fehérherével, de az időzítésnek másként kellene mennie, hogy a gazdasági haszna is megjelenjen.
Válasz #1694. hozzászólásra
Már volt ezzel kapcsolatban belinkelve egy cikk vagy tanulmány, hogy a szántásos és lazításos területek között nincs érdemi különbség a pockok fennmaradását illetően.
Egyébként logikus is, mert zömmel 40-60cm mélyre teszik a fészküket. Rigolekével meg nem sokan mennek kukorica alá...
Válasz #1696. hozzászólásra
Szerintem vagy vegyszeresen védekeznek (ami veszélyezteti a ragadozókat is) vagy a zöldtrágya vetőmagkeverékbe igyekeznek keserű, mérgező gyökerű, szárú növényeket is vetni (gyalogbodza, somkóró...stb). Az ilyen növényekkel borított területekről elmenekülnek a pockok. Ha nagyobb táblái vannak az embernek, akkor sztem ez hatékony tud lenni, mert mire a következő betelepülésnél jelentős károkra lennének képesek a jövevények, addigra a cashcrop betakarításra került, és megy ki a következő zöldtrágya.
Érdemes lenne az ilyen mérgező, egyébként takarmányozásra alkalmatlan növények listáját összeszedni. Persze a terminálhatóságra is érdemes figyelmet fordítani, mert pl Netparasztnak meggyűlt a baja a somkóróval...
Válasz #1696. hozzászólásra
Rókákat, ragadozó madarakat meg kell becsülni, vigyázni. Nekem két táblámban is van rókajuk. Műveléskor kihagyom a bejáratot. Egy pocok lukat nem találtam még a földjeimen.
Ez szerintem csak mese. Mindenki látott mar olyat, amikor szántáskor kifordított az eke egy marha nagy pocokfeszket, es szaladtak a kis állatkák a szélrózsa minden irányába! Lehet temetett maga alá néhányat, de a zöme tutira túlélte, es egy fel óra múlva mar vermelte is el magát a friss puha szantasban...
Itt nagyon kevesen vagyunk, akik nem szantanak, mégsem nekünk volt vele bajunk, hanem azoknak a nagy cégeknek akik összefüggő 100-200 hektarokon szantanak...
Pocok irtáshoz javasolják. Jól emlékszem, hogy ez butaság ?
"Fontos, hogy az agrotechnikai védekezés lehetőségeit is alkalmazzák, hisz a talajműveléssel megsemmisülnek a fészkek és csökken a rágcsálók egyedszáma. Ha a terület pocok-fertőzött, a lazításos vagy szántás nélküli talajművelés helyett inkább a szántást érdemes elvégezni."
Akkor gondoljuk tovább. Két opció:
1, veteskor tudok folyadékot kitenni, azzal esetleg lehetne oltóanyagot kiadni hogy a kukoricával együtt fejlődjenek a mikrorizák, es így szedjék el a feherhere nitrogenjet
2, amikor a kukorica mar 4-5 leveles akkor elpusztitom a heret, es vetek később ujra heret (vagy bármi mást).... Így az addig gyűjtött nitrogent el használja es később gyűjtünk újat...
ma vettem ásóvillát is de most arra jöttem rá hogy a meg villázott talajon is ugyanugy megy le a 3 as drót huzal kihegyezve egy kézzel könnyedén
de viszont a gyomokkal mit kezdjek kapáljam ki ? probáltam elgerebléyzni de mivela gyökér tartja igy ne mcsinál magágy szerűséget
azthogy komposztal takarod be a magot azt hogyan kell érteni ? rászorom a tetejére a magot a földnekés lehintem komposztal ? vagy elgerebléyzem ?
Válasz #1684. hozzászólásra Jó próbálkozás, de nem így működik (mosoly)
A rizóbiumokban fixált nitrogén vagy a mikorrizákon keresztül jut el más növényekhez vagy a gyökérváladékok táplálékhálós transzferével vagy a növény részleges vagy teljes gyökérveszteségével, halálával (pl. aszály, totál)
Végülis gyökérkárosítókon keresztül is kiszabadulhat a nitrogén, de akkor a kukoricád is komoly veszélyben volna.
teljesen osztom a véleményed s ezen okok miatt néha furcsállják a föld szomszédok a vetésforgóinkat ők csak a haszonra mennek nem a föld hasznára gondolnak hanem rövid távon a sajátjukra s mindig növekvő ráfordításokra panaszkodnak.
Elvetettem a korábban leírt gondolatot, helyette a terv ugy valtozott, hogy feherheret teszek talajtakarasnak, es direktvetessel teszem bele a kukoricát. Hogyan kellene a feherhere által gyűjtött Nitrogent a kukorica szamara felvehetove tenni? Arra gondoltam, hogy egysejtuekben gazdag teával locsolgatnam, így az egysejtu felzabalna a rhizobiumokat... Mit gondolsz? Hogyan lehetne meg intenzívebben pörgetni?
Válasz #1678. hozzászólásra Azt ugye tudjátok, hogy ezeknek a tápanyagoknak a sokszorosa ott található a földeitekben, csak vagy nem elérhető a hiányos mikrobiális élet miatt vagy elfolyik tavaszra a téli növényi fedettség hiánya miatt?
az extrém magas Kén nem okoz gondot
gondolkodtam a keserűső használatán a gombaölő használatokor, de akkor lehet hogy elhagyhatnám
? inkább akkor csak mikroelemes lombtrágyával szórni
trágyakazal itt sosem volt
a mintát febr közepén vettem, jelenleg őszi árpa van benne
tavaly napraforgó, előtte szintén őszi árpa volt
okt 20-án lett kiszórva a szántás tetejére 250 kg/ha 6-26-30 kálisó-map keveréke, másnap kombi majd vetés
a mintavétel után pár nappal már szórtam is rá 200 kg/ha pétisót
Biztosan reprezentatív volt a mintavétel? Nem valami korábbi trágyakazal helyéről lett véve? A kötöttség alapján laza valyogtalaj, ahol felettébb jók mind a humusz, mind a P es K értékek, extrém magas a ken, kicsit sok a nátrium, es kevés a cink (kukoricát érdemes lenne cink-el leveltragyazni...)
Mivel kevés az oldott nitrogén azt mindenképp próbáld a növény elejétől etetni.
Válasz #1673. hozzászólásra Az ásóvillázást annak függvényében kell csinálni, mint a szántón a lazítást. Ha nem tudod letolni a betonvasat erőfeszítés nélkül 50-60 cm-re, akkor lazítsd végig az egész területet, ahova a gyökerek terjedni fognak.
Komposzt ha szokásosan ócska minőségű, akkor szerkezetjavításra és tápanyagellátásra szolgál, ha jó minőségű, akkor talajoltásra is. Teljes felszínt szórjuk vele, és megint a teljes technológiánál járunk.
A talaj védelmét takarással illene megoldani, de erre én könnyű, kis szemcséjű anyagot használok a kertészetben, mert szalmával megsérthetem a gyengébb növekedési erélyű növényeket. Ezért általában bebarnult, korhadó fűrészport, faforgácsot szórok minden alkalommal, mikor bolygatva van a felszín, a vetőmagokat pedig komposzttal takarom.
Ha már nő a fű, a mulcsozott kaszálék, széna a legjobb takarás, gyors tápanyagot és takarást egyszerre biztosít.
A vékony, apró szemcséjű mulcs nem fogja elnyomni az évelő gyomokat, de jelentősen csökkenti a fényre csírázó egynyáriak számát, a csírázó gyomok pedig könnyen, a főnövény sérülése nélkül gyomseprűvel eltávolíthatóak.
A járkálás pedig csak a tartós ágyások között legyen, ágyásra sosem lépünk, hogy mindig a leglazább állaporban maradhasson.
Célom, hogy a kertészetben is eljussak a direktvetésig.
_jpg_fill_540x300_0.webp "Jön a hőhullámoknak ellenálló burgonya")
_jpg_fill_540x300_0.webp "Rutinos szójások tapasztalatai")
15323 hozzászólás
Válasz #1723. hozzászólásra
Az Aegis jó, de ha van amerikai kapcsolatod, hozz be onnan, jobb, összetettebb termékeik vannak.
Válasz #1720. hozzászólásra Előadás anyagot csak az kap névreszólóan, aki részt vett az előadáson.
Ennek elsődleges oka, hogy aki ott volt az előadáson, pontosan tudja, mennyi hozzátartozó információ hangzik el, ami nélkül csak képeskönyv az anyag.
Másrészt ők azok energiát fektetnek a tanulásba és megtisztelik más energiáját is.
Válasz #1718. hozzászólásra
ezt ismered? mit lehet róla tudni?
http://hortiservice.hu/termek/bio-novenyvedelem/aegis-sym-mikorhiza-
Válasz #1716. hozzászólásra
Tea főzőről nem lesznek képek?
Válasz #1695. hozzászólásra
Nézd nekem bejött, én egyébként azt látom, hogy ott van a legnagyobb gond ahol ősszel gabona alá csak rövid tárcsát kap.
Elég retek időben szántottunk volt éjjel amikor fagypont közeli volt a hőmérséklet, és elég sok éhes száj/csőr várta a szétszaladó pockokat.
Egyébként amelyik el is tud szaladni annak nagy része éhen döglik szerintem.
Válasz #1704. hozzászólásra
Előadás anyagot kaphatnék én is? Természetesen jelezd az árát is!
Válasz #1717. hozzászólásra Ha így körbegondoltuk, javaslom, hogy a fehérherét oltsd mikorrhizával, az egyértelmű Rhizobium mellett. A Lajtamagos Huia közepes N kötéssel és transzfert biztosít, ha teheted kisebb levelű fajtát keress.
Ezen kellene változtatni elsősorban Maon, hogy ne csak mondjuk fehérhere vetőmagról beszéljünk, hanem Kent White Wildról vagy Huiáról. 2-3-szoros különbség is van a különböző törzsek közötti N kötés mennyiségében.
Vetőmagtermelők előnyben.
Válasz #1708. hozzászólásra
A feherherenek márciustól júniusig (de méginkább májusig) kell gyűjtenie a N-t, amíg tobb van szabadon, mint amit a kukorica elhasznál, es júniustól augusztusig pedig felszabadítani a kukorica szamara. Nem baj amugy, ha csak vegetál júniustól, mert ha lecsökken a fotoszintézis, akkor megáll a fejlődésben, ami jó, mert nem konkurál a kukoricával sem víz- sem tápanyag fogyasztásban,
10 napja raktam össze a komposztot
[kep1]
[kep2]
[kep3]
10 napja raktam össze a komposztot
Válasz #1712. hozzászólásra
Épp ma hangzott el a borsod megyei növényvédelmi főmufti szájából egy magvas gondolat. A pocokfélék genetikailag gradációra hajlamosak, egész egyszerüen időnként túlszaporodnak, majd összeomlik a populáció. Namármost az ebbe való beavatkozás -pl méreggel való gyérítés- ezt a felívelő folyamatot csak elnyújtja, nem megállítja.. Szóval lehet elmélkedni.
Válasz #1683. hozzászólásra A nem használt kertrészben egyértelműen az egész éves változatos keverék és komposzt kombinációja hasznos, akár több körben is. Csak a maghozásra figyelj, előtte mulcsozd le, de előtte vagy utána már bele is kaparhatod a következő növényciklust.
Válasz #1701. hozzászólásra Ennyi az eszük,aztán meg csodálkoznak, hogy úgy a szántókon, mint az erdőtelepítésekben sokmilliós kárt okoznak a pockok. A róka az egyik legnagyobb pocokfogyasztó.
Válasz #1699. hozzászólásra Igen, szépen elfeküdt a somkóró magja. Talán volt szerepe a pockok eltűnésében nálam, de az állatvilág betelepedése is szóba jöhetett. Nehezen feltérképezhetők a javulás okai, mert nem figyeltem különösebben a pockokat érintő tényezőkre.
Válasz #1693. hozzászólásra Komolytalan érv a szántás mellett, mert csak a tünetet próbálja orvosolni, nem az okot.
A nagy békési károkban úgy a szántott, mint a kultis földeken teljes volt a szaporulat.
A pocok túlszaporodása komoly jelzése az ökológiai egyensúly felborulásának.
Túl nagyok a táblák egyben, ahol a még megmaradt ragadozók sem hatékonyak, de többnyire a ragadozók (rókák, nyestfélék, ragadozómadarak, stb.) egyedszámának jelentős csökkenése az igazi ok, ezen sem a méreg, sem a szántás nem fog segíteni tartósan.
Válasz #1706. hozzászólásra A gombákat még be tudod oltani, huminsavval lehet őket tuningolni, szeretik.
Válasz #1706. hozzászólásra Viszont július-augusztusban a fehérherét már erősen árnyékolja a kukorica, lecsökken a fotoszintetizációs aktivitása, ezzel együtt a kötés is. A szárazság sem segíti elő a jó életfunkciókat a gombáknál sem, azoknál a 20-25 C talaj volna az optimális, ez nyáron jobbára csak takarással tartható.
Válasz #1689. hozzászólásra Gyomok gyomfésűvel (kézi vagy gépi), nagyobbak horolókapa vagy kulti.
A kompodsztot, ha kevés van a magárokba szórom takarásként, ha sok van, akkor teljes felületre, begereblyézve.
Válasz #1704. hozzászólásra
A 2-3 hónappal nincs baj, mert június-július-augusztus a N felhasználás csúcspontja, mivel a here 1-2 napon belül a földben lesz, talajmunka pedig mar nincs tobb aratasig így ezzel nincs gond... Csak a gombák növekedését kellene valahogy beindítani es serkenteni...
Válasz #1690. hozzászólásra Attól függ, ez a sztenderd ökológiai válasz.
Ha ászkákat látsz a komposztban, akkor nem jó, túl száraz volt, nem jó a minősége. Ha ugróvillásokat, lárvákat, akár még jó is lehet, de a komposzt minősítése sok tényezős munka.
Válasz #1692. hozzászólásra 2-3 hónap a mikorrhiza hálózat kialakulása optimális körülmények között, de a talajművelés szétcsapja a hálózatot, ahogy a legelső gombaölőzés is.
A herének is időre van szükség a szimbiózis kialakulására - bizonytalan a siker ilyen rövid idő alatt.
El kell küldenem a hétvégén mindenkinek az előadás anyagát, a 12. pont nagyon fontos: Az ötletszerű takarónövény használat megbosszulja magát.
Az ötlet jó a fehérherével, de az időzítésnek másként kellene mennie, hogy a gazdasági haszna is megjelenjen.
Válasz #1701. hozzászólásra
Én külön szóltam nekik, hogy hagyják őket békén.
Válasz #1700. hozzászólásra
Akkor jól emlékeztem.
Válasz #1698. hozzászólásra
OFF
Nálunk mindig kiássák a rókát a vadászok, bezzeg az őzeket b.sznak kilőni. Múltkor 18-an bandáztak a földemen.
Válasz #1694. hozzászólásra
Már volt ezzel kapcsolatban belinkelve egy cikk vagy tanulmány, hogy a szántásos és lazításos területek között nincs érdemi különbség a pockok fennmaradását illetően.
Egyébként logikus is, mert zömmel 40-60cm mélyre teszik a fészküket. Rigolekével meg nem sokan mennek kukorica alá...
Válasz #1696. hozzászólásra
Szerintem vagy vegyszeresen védekeznek (ami veszélyezteti a ragadozókat is) vagy a zöldtrágya vetőmagkeverékbe igyekeznek keserű, mérgező gyökerű, szárú növényeket is vetni (gyalogbodza, somkóró...stb). Az ilyen növényekkel borított területekről elmenekülnek a pockok. Ha nagyobb táblái vannak az embernek, akkor sztem ez hatékony tud lenni, mert mire a következő betelepülésnél jelentős károkra lennének képesek a jövevények, addigra a cashcrop betakarításra került, és megy ki a következő zöldtrágya.
Érdemes lenne az ilyen mérgező, egyébként takarmányozásra alkalmatlan növények listáját összeszedni. Persze a terminálhatóságra is érdemes figyelmet fordítani, mert pl Netparasztnak meggyűlt a baja a somkóróval...
Válasz #1696. hozzászólásra
Rókákat, ragadozó madarakat meg kell becsülni, vigyázni. Nekem két táblámban is van rókajuk. Műveléskor kihagyom a bejáratot. Egy pocok lukat nem találtam még a földjeimen.
Válasz #1696. hozzászólásra
Oda nem megy pocok, mer nem tudja beásni magát a frissen porhanyított fődbe hehe.
Válasz #1695. hozzászólásra
Ahol a no-till van elterjedve ott hogy védekeznek a pocok ellen?
Válasz #1694. hozzászólásra
Ez szerintem csak mese. Mindenki látott mar olyat, amikor szántáskor kifordított az eke egy marha nagy pocokfeszket, es szaladtak a kis állatkák a szélrózsa minden irányába! Lehet temetett maga alá néhányat, de a zöme tutira túlélte, es egy fel óra múlva mar vermelte is el magát a friss puha szantasban...
Itt nagyon kevesen vagyunk, akik nem szantanak, mégsem nekünk volt vele bajunk, hanem azoknak a nagy cégeknek akik összefüggő 100-200 hektarokon szantanak...
Válasz #1693. hozzászólásra
Nekem bejött a szántás, pedig nagyon ellene voltam főleg őszi vetés alá, de pocok ellen hatékony az tény, meg a tél is besegített azért.
Pocok irtáshoz javasolják. Jól emlékszem, hogy ez butaság ?
"Fontos, hogy az agrotechnikai védekezés lehetőségeit is alkalmazzák, hisz a talajműveléssel megsemmisülnek a fészkek és csökken a rágcsálók egyedszáma. Ha a terület pocok-fertőzött, a lazításos vagy szántás nélküli talajművelés helyett inkább a szántást érdemes elvégezni."
http://www.nak.hu/hu/mezogazdasag/2915-iden-is-nagy-kockazatot-jelenthetnek-a-mezei-pockok
Válasz #1687. hozzászólásra
Akkor gondoljuk tovább. Két opció:
1, veteskor tudok folyadékot kitenni, azzal esetleg lehetne oltóanyagot kiadni hogy a kukoricával együtt fejlődjenek a mikrorizák, es így szedjék el a feherhere nitrogenjet
2, amikor a kukorica mar 4-5 leveles akkor elpusztitom a heret, es vetek később ujra heret (vagy bármi mást).... Így az addig gyűjtött nitrogent el használja es később gyűjtünk újat...
Válasz #1689. hozzászólásra
Horoló kapával vágd el a talajszint alatt 1 - 2 cm-rel, hogy a gyökér a talajban maradjon.
Válasz #1689. hozzászólásra
de arra figyelmes lettem hogy ahogy bolygattam kicsit a földet csomó giliszta mászott elő
kérdés: jó vagy rossz e ha a komposztba vannak bogarak vagy más rovarok?
Válasz #1676. hozzászólásra
ma vettem ásóvillát is de most arra jöttem rá hogy a meg villázott talajon is ugyanugy megy le a 3 as drót huzal kihegyezve egy kézzel könnyedén
de viszont a gyomokkal mit kezdjek kapáljam ki ? probáltam elgerebléyzni de mivela gyökér tartja igy ne mcsinál magágy szerűséget
azthogy komposztal takarod be a magot azt hogyan kell érteni ? rászorom a tetejére a magot a földnekés lehintem komposztal ? vagy elgerebléyzem ?
Válasz #1686. hozzászólásra Fehérhere nem alkalmas gyomelnyomásra, kicsi a növekedési erélye.
Válasz #1684. hozzászólásra Jó próbálkozás, de nem így működik (mosoly)
A rizóbiumokban fixált nitrogén vagy a mikorrizákon keresztül jut el más növényekhez vagy a gyökérváladékok táplálékhálós transzferével vagy a növény részleges vagy teljes gyökérveszteségével, halálával (pl. aszály, totál)
Végülis gyökérkárosítókon keresztül is kiszabadulhat a nitrogén, de akkor a kukoricád is komoly veszélyben volna.
Válasz #1684. hozzászólásra
Az egysejtű az nem baktériumot zabál ?
Fehérherét mikor veted ? Képes elnyomni a gyomokat ?
Válasz #1682. hozzászólásra
teljesen osztom a véleményed s ezen okok miatt néha furcsállják a föld szomszédok a vetésforgóinkat ők csak a haszonra mennek nem a föld hasznára gondolnak hanem rövid távon a sajátjukra s mindig növekvő ráfordításokra panaszkodnak.
Válasz #1682. hozzászólásra
Ha lesz időd válaszolj majd erre:
Elvetettem a korábban leírt gondolatot, helyette a terv ugy valtozott, hogy feherheret teszek talajtakarasnak, es direktvetessel teszem bele a kukoricát. Hogyan kellene a feherhere által gyűjtött Nitrogent a kukorica szamara felvehetove tenni? Arra gondoltam, hogy egysejtuekben gazdag teával locsolgatnam, így az egysejtu felzabalna a rhizobiumokat... Mit gondolsz? Hogyan lehetne meg intenzívebben pörgetni?
Válasz #1676. hozzászólásra
Ahol van nem hasznalt kertresz, ott a gyomokat hagyjuk felnoni es kaszaljuk vagy szorjak ra magot pl lucerna, borso stb ? Vagy mas?
Válasz #1678. hozzászólásra Azt ugye tudjátok, hogy ezeknek a tápanyagoknak a sokszorosa ott található a földeitekben, csak vagy nem elérhető a hiányos mikrobiális élet miatt vagy elfolyik tavaszra a téli növényi fedettség hiánya miatt?
Válasz #1680. hozzászólásra
Azért a kálisó-map keverék torzíthatja még az értékeket némileg.
Válasz #1679. hozzászólásra
köszi !
az extrém magas Kén nem okoz gondot
gondolkodtam a keserűső használatán a gombaölő használatokor, de akkor lehet hogy elhagyhatnám
? inkább akkor csak mikroelemes lombtrágyával szórni
trágyakazal itt sosem volt
a mintát febr közepén vettem, jelenleg őszi árpa van benne
tavaly napraforgó, előtte szintén őszi árpa volt
okt 20-án lett kiszórva a szántás tetejére 250 kg/ha 6-26-30 kálisó-map keveréke, másnap kombi majd vetés
a mintavétel után pár nappal már szórtam is rá 200 kg/ha pétisót
Válasz #1677. hozzászólásra
Biztosan reprezentatív volt a mintavétel? Nem valami korábbi trágyakazal helyéről lett véve? A kötöttség alapján laza valyogtalaj, ahol felettébb jók mind a humusz, mind a P es K értékek, extrém magas a ken, kicsit sok a nátrium, es kevés a cink (kukoricát érdemes lenne cink-el leveltragyazni...)
Mivel kevés az oldott nitrogén azt mindenképp próbáld a növény elejétől etetni.
Válasz #1677. hozzászólásra
Ezek jó értékek. Ha annyit visszapótolsz amennyit leviszel a terméssel akkor az bőven elég.
nitrátérzékeny terület miatt szükség volt talajminta elemzésre
ezt segítene értelmezni valaki, milyen az elemek aránya, melyik jó, melyik gyenge
Köszönöm !
Válasz #1673. hozzászólásra Az ásóvillázást annak függvényében kell csinálni, mint a szántón a lazítást. Ha nem tudod letolni a betonvasat erőfeszítés nélkül 50-60 cm-re, akkor lazítsd végig az egész területet, ahova a gyökerek terjedni fognak.
Komposzt ha szokásosan ócska minőségű, akkor szerkezetjavításra és tápanyagellátásra szolgál, ha jó minőségű, akkor talajoltásra is. Teljes felszínt szórjuk vele, és megint a teljes technológiánál járunk.
A talaj védelmét takarással illene megoldani, de erre én könnyű, kis szemcséjű anyagot használok a kertészetben, mert szalmával megsérthetem a gyengébb növekedési erélyű növényeket. Ezért általában bebarnult, korhadó fűrészport, faforgácsot szórok minden alkalommal, mikor bolygatva van a felszín, a vetőmagokat pedig komposzttal takarom.
Ha már nő a fű, a mulcsozott kaszálék, széna a legjobb takarás, gyors tápanyagot és takarást egyszerre biztosít.
A vékony, apró szemcséjű mulcs nem fogja elnyomni az évelő gyomokat, de jelentősen csökkenti a fényre csírázó egynyáriak számát, a csírázó gyomok pedig könnyen, a főnövény sérülése nélkül gyomseprűvel eltávolíthatóak.
A járkálás pedig csak a tartós ágyások között legyen, ágyásra sosem lépünk, hogy mindig a leglazább állaporban maradhasson.
Célom, hogy a kertészetben is eljussak a direktvetésig.
Válasz #1659. hozzászólásra
Köszönjük szépen, igyexünk még egy kis türelmet összekaparni.