A Teszakeszi gilisztahumusz előállító úriembert valaki felhívta a fórumról, hogy komposztteába kell neki az anyag. Szerintem nem kell feleslegesen terhelni az elméjét, én megpróbáltam. Meg elég "rafinált" az illető, és ha rájön, hogy teának is alkalmas a gilisztahumusz, könnyen megemelheti a termék árát.
Válasz #1747. hozzászólásra Majdnem elfelejtettem: a talajmegújító technológiának pontosan az a lényege, hogy az ember eljusson a lealázott, szétszántott, sérült tápanyagszolgáltató képességű földjétől a befogott legelődön tapasztalt nagyszerű tápanyagszolgáltató képességig, amelyet utána a jó hozamok mellett, nagyon kis inputtal tud fenntartani.
Ezt viszont szántással, műtrágyával SOHA nem fogod elérni.
Válasz #1741. hozzászólásra Igazad van Fecó, de a horgászathoz is kell egy horgászvizsga, ha jól emlékszem.
A pecázásnál mindegy, hogy törpeharcsát fogsz vagy lesőt, ha nem tetszik odaadod a macskádnak.
A termelésben viszont ha felszaporítasz egy gyenge komposztból kórokozókat, vagy nem lesz hatékony mikrobiológiai anyagod, ami elnyomná a fertőzést vagy javítaná a talajod, veszteséged lesz.
Ezért ha nem tudod pontosan mit csinálsz, drága árat fizetsz a kisérletezéssel.
Külföldön a gazdáknak szóló egy hetes komposzt, komposzttea és analízis tréning ezer dollár/euró körül van, ez napi 8 órában megy és nem tréfából.
Pontosan tudják azok a gazdák, hogy a káruk és a hasznuk is sokkal magasabb ennél az összegnél, ha nekiállnak újra felfedezni a kereket.
Ezt most úgy mondom, hogy nagyon nincs időm tanfolyamokra most a tavaszi munkák és építkezés miatt, de látom a szükségét, mert jönnek a kérések.
Válasz #1747. hozzászólásra A befogott legelődnek nem a humusztartalma volt jelentős, hanem a talajélete. Miután beszántottad elpusztítottad a talajélet jelentős részét és ezzel az ökológiai miniholokauszttal rengeteg tápanyagot szabadítottál fel. Egy egészséges talajban több tonna NPK van lekötve mikroorganizmusok formájában és stabil humuszvegyülletekben, legszerényebb becsléssel is kb. 20 nagy állat egységyni biomassza van az egészséges talajban.
Ezek a mikroorganizmusok csak akkor adják le a tápanyagokat, ha megeszik őket a táplálékhálóban résztvevők, vagy ha az ember elpusztítja őket
Ez viszont egyirányú út, pusztítással csak csökkenteni lehet a termékenységet.
Neked arra a talajéletre van szükséged, aki a növényeid számára szabadítják fel a tápanyagot, mindig a megfelelő mennyiségben, összetételben és időpontban.
Ezért ha jól szeretnéd csinálni, először is elfelejted a pentozánhatást. Másodszor minél több. apróra szecskázott szármaradványt hagysz a felszínen és maximum grubberral mész a földnek. A csemege korán lekerül, a grubberozás után műtrágyaszóróval a kis fehér gömbök helyett takarónövényt szórva táplálod csak igazán a talajéletet.
Többet itt vagy az előadásokon: Talajmegújító mezőgazdaság
Válasz #1746. hozzászólásra Igen, pontosan ilyen helyekről érdemes oltóanyagot gyűjteni a komposzthoz.
De mit kezdesz azzal, hogy kimész egy olyan területre, ahol a természet már elvégezte a dolgát? Megfogod és áthúzod a földedre? Vagy az árokpartba veted a kukoricát? Vagy mit csinálsz ott?
A csemegekukoricának nem feltétlen kell Nitrogén a bontáshoz, mivel egyrészt cukros a leve, másrészt csurig zöld, amikor aratod, így ha betakarítás után 1-2 nappal zúzud még nem fásodik el, mint a takarmánykukorica, nagyon gyorsan bomlik!
Mi tavaly egy legelőt fogtunk be szántóföldre. Teli van humusszal.
Kanadai sütőtököt vetettünk bele.
A lényeg: 400mázsás termés lett mindenféle műtrágyázás ,trágyázás nélkül!
Bámulatos terméshozamot produkált, mindenféle tápanyag-utánpótlás nélkül.
Nekem volna egy kérdésem!
A csemegekukoricát betakarítás után a kukoricaszárral lehet e , érdemes e visszadolgozni a talajba?
Leszecskázni minél apróbbra, és pétisóval megszórom a pentozán hatás elkerülése végett és beforgatom a talajba ősszel? Ez így helyes? Nincs állat, így nem tudok szervestrágyázázni de foglalkoztat a tápanyag utánpótlás témaköre, főleg az egészséges talajélet fenntartása.
Sokat gondolkodok ezen a témán és arra jutottam, hogy fölösleges a komposzttal görcsölni.
Tehát kimenni olyan területre, ahol már a talajbiologia visszaállt az optimális állapotra.
Hol találunk olyan területet?
Szerintem mindenki ismer a közelében elhagyott tanyákat, kerités töveket, árokpartok amit az ember évek, évtizedek óta nem bolygatott, nem kaszált nem legeltetett. Ott szerintem már a természet elvégezte a tennivalóit.
"megfelelő minőségű alapmikroszkópok:
http://www.tavcso.hu/index.php?o=termek&te=BIM105M
http://www.makszutov.hu/termek/xsp-151m-mikroszkop
Ez a kollegám kiváló állapotú eladó mikroszkópja (XSP-151M)
http://www.jofogas.hu/budapest/Profi_mikroszkop_tartozekokkal_hibatlan_allapotban_19428574.htm
A két okuláros mikroszkóp kényelmesebb munkát biztosít.
DE.
Ami nagyon fontos, mikroszkóp megvétele önmagában még nem biztosítja,
hogy az ember tudja, mit is kell néznie és keresnie és mit lát.
Ha saját maga szeretné analizálni a mintákat, az nem fog menni
tanfolyam nélkül, ahol a talaj ökológiai, mikrobiológiai,
laborvizsgálati alapokat el lehet sajátítani."
A kollega már eladta.
"Aki otthon szeretné ellenőrizni a talajának és komposztjának biológiai minőségét mindenképp szüksége van egy 40x-100x-400x nagyítású mikroszkópra és megfelelő mikrobiológiai tudásra, hogy felismerje a különféle mikroorganizmusokat."
persze, de elindulni el kell, és majd látjuk... az ember folyamatosan tanul, fejlődik, és ássa magát belefelé. Aztán egyre kevesebb mankó kell.
Olyan ez, mint a horgászás. Az ember először vesz egy pecabotot, kiváltja az engedélyt, és nagy mellénnyel elmegy horgászni. Persze nem fog semmit, és a legtöbben hamarosan beteszik a suffniba a cuccot, és sosem mennek újra. Mások meg újra olvasnak, próbálkoznak, ellesik a szomszédtól, kérdezősködik, és persze egyre többet próbálkozik a saját feje után is. és az elején tíz ötletből egysem lesz jó, majd hamarosn megfogja élete első halát, és egyre tovább megy. Később egyre több halat fog, és egyre több ötlete kezd működni... a legtöbben itt még most nézegetik a boltban a pecabotot... qrva messze van az első hal...
Válasz #1739. hozzászólásra Értem én Fecó, de ebben sincs rövidebb út. Ahogy a komposztálást sem lehet elsajátítani egy órás beszélgetésből, a mikorrhizák és egyebek szaporítása is megtanulandó tevékenység. Most mindenki bőszen komposztál, de csak egy ilyen komposztálóval naponta vagy épp naponta többször beszélek többször, mert mindig van valami homályos vagy bizonytalan pont. Ez így menedzselhetetlen. Összeállítok tananyagokat és elmélet plusz gyakorlatban belemehetünk minden egyes fontos témába, de az nem egy A4-es oldal lesz.
Válasz #1736. hozzászólásra A mikorrhizákat másként szaporíthatod, de azok is sikeresen tenyészthetők házilag. Az ALKO készítőben azonban nem érdemes vele próbálkozni.
Igazából a legtöbb biokontroll mikrobát fel lehet szaporítani otthon is, ahogy Mf-es is kihasználta a lehetőséget, csak tudni kell az adott fajta élettani igényeit.
Erre én is kiváncsi vagyok, mert vhol azt olvastam, hogy a főzés nem igazán kedvez a gombáknak. Állítólag közvetlenül a kijuttatás előtt érdemes beletenni a teába.
Szervesanyag biztosan nem tudom változott e, de vízállás nincs vagy legalabbis nem olyan mértékű. A növények aszályt jobban bírták a szomszédéhoz képest, de ez lehet fajtaválasztás.
Szeretnék kísérletezni, de még keresem a mikéntet
Válasz #1730. hozzászólásra Minden termékenységet csökkentő eljárás elhagyásával javulhat a helyzet, de önmagában a talaj nem szokott javulni, ahhoz mindenképpen szükséges a sokrétű talajélet, s annak a változatos táplálása (komposzt, változatos kultúrák élő gyökerei)
A talajművelés megváltoztatása a szántásról már segít a szintentartásban, de önmagában még nem javító hatású.
Miként változik a talajod szervesanyag tartalma a 4 évvel ezelőtti állapothoz képest? A magyar vizsgálatban humusznak nevezik a teljes szerves anyagtartalmat, de annak változása mutat némi irányt.
Válasz #1728. hozzászólásra Lesz távoktatás is, mert nincs időm sokat utazgatni, csak el kell készítenem a tematikus blokkokat.
A kukorica elég sok tápanyagot biztosít a talajéletnek a gyökerén keresztül, ezért vannak ott a giliszták is a rengeteg szabad szemmel nem látható élőlény mellett.
Ez így van a szántásos művelésnél is, ha még nem pusztultak ki a területről, akkor ott fognak csoportosulni.
Válasz #1719. hozzászólásra Nás a funkcja, életciklusa, erélye és a többi.
A kétszeres ár szerintem inkább a technikai részből adódik, macerás a vetőmagtermesztése.
Válasz #1716. hozzászólásra Jó frakcióméretű, szép anyagot csináltál, kíváncsi leszek a végeredményre.
Az biztos, hogy nitrogénben és munkában nem volt szegény :-)
Válasz #1720. hozzászólásra Előadás anyagot csak az kap névreszólóan, aki részt vett az előadáson.
Ennek elsődleges oka, hogy aki ott volt az előadáson, pontosan tudja, mennyi hozzátartozó információ hangzik el, ami nélkül csak képeskönyv az anyag.
Másrészt ők azok energiát fektetnek a tanulásba és megtisztelik más energiáját is.
Válasz #1717. hozzászólásra Ha így körbegondoltuk, javaslom, hogy a fehérherét oltsd mikorrhizával, az egyértelmű Rhizobium mellett. A Lajtamagos Huia közepes N kötéssel és transzfert biztosít, ha teheted kisebb levelű fajtát keress.
Ezen kellene változtatni elsősorban Maon, hogy ne csak mondjuk fehérhere vetőmagról beszéljünk, hanem Kent White Wildról vagy Huiáról. 2-3-szoros különbség is van a különböző törzsek közötti N kötés mennyiségében.
Vetőmagtermelők előnyben.
A feherherenek márciustól júniusig (de méginkább májusig) kell gyűjtenie a N-t, amíg tobb van szabadon, mint amit a kukorica elhasznál, es júniustól augusztusig pedig felszabadítani a kukorica szamara. Nem baj amugy, ha csak vegetál júniustól, mert ha lecsökken a fotoszintézis, akkor megáll a fejlődésben, ami jó, mert nem konkurál a kukoricával sem víz- sem tápanyag fogyasztásban,
Épp ma hangzott el a borsod megyei növényvédelmi főmufti szájából egy magvas gondolat. A pocokfélék genetikailag gradációra hajlamosak, egész egyszerüen időnként túlszaporodnak, majd összeomlik a populáció. Namármost az ebbe való beavatkozás -pl méreggel való gyérítés- ezt a felívelő folyamatot csak elnyújtja, nem megállítja.. Szóval lehet elmélkedni.
Válasz #1683. hozzászólásra A nem használt kertrészben egyértelműen az egész éves változatos keverék és komposzt kombinációja hasznos, akár több körben is. Csak a maghozásra figyelj, előtte mulcsozd le, de előtte vagy utána már bele is kaparhatod a következő növényciklust.
Válasz #1701. hozzászólásra Ennyi az eszük,aztán meg csodálkoznak, hogy úgy a szántókon, mint az erdőtelepítésekben sokmilliós kárt okoznak a pockok. A róka az egyik legnagyobb pocokfogyasztó.
Válasz #1699. hozzászólásra Igen, szépen elfeküdt a somkóró magja. Talán volt szerepe a pockok eltűnésében nálam, de az állatvilág betelepedése is szóba jöhetett. Nehezen feltérképezhetők a javulás okai, mert nem figyeltem különösebben a pockokat érintő tényezőkre.
Válasz #1693. hozzászólásra Komolytalan érv a szántás mellett, mert csak a tünetet próbálja orvosolni, nem az okot.
A nagy békési károkban úgy a szántott, mint a kultis földeken teljes volt a szaporulat.
A pocok túlszaporodása komoly jelzése az ökológiai egyensúly felborulásának.
Túl nagyok a táblák egyben, ahol a még megmaradt ragadozók sem hatékonyak, de többnyire a ragadozók (rókák, nyestfélék, ragadozómadarak, stb.) egyedszámának jelentős csökkenése az igazi ok, ezen sem a méreg, sem a szántás nem fog segíteni tartósan.
Válasz #1706. hozzászólásra Viszont július-augusztusban a fehérherét már erősen árnyékolja a kukorica, lecsökken a fotoszintetizációs aktivitása, ezzel együtt a kötés is. A szárazság sem segíti elő a jó életfunkciókat a gombáknál sem, azoknál a 20-25 C talaj volna az optimális, ez nyáron jobbára csak takarással tartható.
Válasz #1689. hozzászólásra Gyomok gyomfésűvel (kézi vagy gépi), nagyobbak horolókapa vagy kulti.
A kompodsztot, ha kevés van a magárokba szórom takarásként, ha sok van, akkor teljes felületre, begereblyézve.
A 2-3 hónappal nincs baj, mert június-július-augusztus a N felhasználás csúcspontja, mivel a here 1-2 napon belül a földben lesz, talajmunka pedig mar nincs tobb aratasig így ezzel nincs gond... Csak a gombák növekedését kellene valahogy beindítani es serkenteni...
Válasz #1690. hozzászólásra Attól függ, ez a sztenderd ökológiai válasz.
Ha ászkákat látsz a komposztban, akkor nem jó, túl száraz volt, nem jó a minősége. Ha ugróvillásokat, lárvákat, akár még jó is lehet, de a komposzt minősítése sok tényezős munka.
15403 hozzászólás
Válasz #1754. hozzászólásra
Én voltam. Fő az őszinteség :) Ahogy kivettem a szavaibol nem kell ettől tartani.
A Teszakeszi gilisztahumusz előállító úriembert valaki felhívta a fórumról, hogy komposztteába kell neki az anyag. Szerintem nem kell feleslegesen terhelni az elméjét, én megpróbáltam. Meg elég "rafinált" az illető, és ha rájön, hogy teának is alkalmas a gilisztahumusz, könnyen megemelheti a termék árát.
Válasz #1750. hozzászólásra
Egy évvel ezelőtt még nem tudtuk, hogy ne bolygassuk a talajt, csak lazítóval.
"Mi tavaly egy legelőt fogtunk be szántóföldre. Teli van humusszal."
Akkor a gyepet lazítom, és direkt vetek bele. Ha időm engedi a talajminta után pótolom a hiányzó bacikat, gombákat a talajból.
ha van egy két fajövés, azt mivel érdemes "eltüntetni"?
Válasz #1747. hozzászólásra Majdnem elfelejtettem: a talajmegújító technológiának pontosan az a lényege, hogy az ember eljusson a lealázott, szétszántott, sérült tápanyagszolgáltató képességű földjétől a befogott legelődön tapasztalt nagyszerű tápanyagszolgáltató képességig, amelyet utána a jó hozamok mellett, nagyon kis inputtal tud fenntartani.
Ezt viszont szántással, műtrágyával SOHA nem fogod elérni.
Válasz #1741. hozzászólásra Igazad van Fecó, de a horgászathoz is kell egy horgászvizsga, ha jól emlékszem.
A pecázásnál mindegy, hogy törpeharcsát fogsz vagy lesőt, ha nem tetszik odaadod a macskádnak.
A termelésben viszont ha felszaporítasz egy gyenge komposztból kórokozókat, vagy nem lesz hatékony mikrobiológiai anyagod, ami elnyomná a fertőzést vagy javítaná a talajod, veszteséged lesz.
Ezért ha nem tudod pontosan mit csinálsz, drága árat fizetsz a kisérletezéssel.
Külföldön a gazdáknak szóló egy hetes komposzt, komposzttea és analízis tréning ezer dollár/euró körül van, ez napi 8 órában megy és nem tréfából.
Pontosan tudják azok a gazdák, hogy a káruk és a hasznuk is sokkal magasabb ennél az összegnél, ha nekiállnak újra felfedezni a kereket.
Ezt most úgy mondom, hogy nagyon nincs időm tanfolyamokra most a tavaszi munkák és építkezés miatt, de látom a szükségét, mert jönnek a kérések.
Válasz #1747. hozzászólásra A befogott legelődnek nem a humusztartalma volt jelentős, hanem a talajélete. Miután beszántottad elpusztítottad a talajélet jelentős részét és ezzel az ökológiai miniholokauszttal rengeteg tápanyagot szabadítottál fel. Egy egészséges talajban több tonna NPK van lekötve mikroorganizmusok formájában és stabil humuszvegyülletekben, legszerényebb becsléssel is kb. 20 nagy állat egységyni biomassza van az egészséges talajban.
Ezek a mikroorganizmusok csak akkor adják le a tápanyagokat, ha megeszik őket a táplálékhálóban résztvevők, vagy ha az ember elpusztítja őket
Ez viszont egyirányú út, pusztítással csak csökkenteni lehet a termékenységet.
Neked arra a talajéletre van szükséged, aki a növényeid számára szabadítják fel a tápanyagot, mindig a megfelelő mennyiségben, összetételben és időpontban.
Ezért ha jól szeretnéd csinálni, először is elfelejted a pentozánhatást. Másodszor minél több. apróra szecskázott szármaradványt hagysz a felszínen és maximum grubberral mész a földnek. A csemege korán lekerül, a grubberozás után műtrágyaszóróval a kis fehér gömbök helyett takarónövényt szórva táplálod csak igazán a talajéletet.
Többet itt vagy az előadásokon:
Talajmegújító mezőgazdaság
Válasz #1746. hozzászólásra Igen, pontosan ilyen helyekről érdemes oltóanyagot gyűjteni a komposzthoz.
De mit kezdesz azzal, hogy kimész egy olyan területre, ahol a természet már elvégezte a dolgát? Megfogod és áthúzod a földedre? Vagy az árokpartba veted a kukoricát? Vagy mit csinálsz ott?
Válasz #1747. hozzászólásra
A csemegekukoricának nem feltétlen kell Nitrogén a bontáshoz, mivel egyrészt cukros a leve, másrészt csurig zöld, amikor aratod, így ha betakarítás után 1-2 nappal zúzud még nem fásodik el, mint a takarmánykukorica, nagyon gyorsan bomlik!
Válasz #1746. hozzászólásra
Igen, ez tuti így van!
Mi tavaly egy legelőt fogtunk be szántóföldre. Teli van humusszal.
Kanadai sütőtököt vetettünk bele.
A lényeg: 400mázsás termés lett mindenféle műtrágyázás ,trágyázás nélkül!
Bámulatos terméshozamot produkált, mindenféle tápanyag-utánpótlás nélkül.
Nekem volna egy kérdésem!
A csemegekukoricát betakarítás után a kukoricaszárral lehet e , érdemes e visszadolgozni a talajba?
Leszecskázni minél apróbbra, és pétisóval megszórom a pentozán hatás elkerülése végett és beforgatom a talajba ősszel? Ez így helyes? Nincs állat, így nem tudok szervestrágyázázni de foglalkoztat a tápanyag utánpótlás témaköre, főleg az egészséges talajélet fenntartása.
Sokat gondolkodok ezen a témán és arra jutottam, hogy fölösleges a komposzttal görcsölni.
Tehát kimenni olyan területre, ahol már a talajbiologia visszaállt az optimális állapotra.
Hol találunk olyan területet?
Szerintem mindenki ismer a közelében elhagyott tanyákat, kerités töveket, árokpartok amit az ember évek, évtizedek óta nem bolygatott, nem kaszált nem legeltetett. Ott szerintem már a természet elvégezte a tennivalóit.
Gusztáv_31078 Válasz #1742. hozzászólásra
Ezt az oldalt én találtam.
http://www.alpha-optika.hu/cgi-bin/alpha/index.php?_mode=3
Netparaszt ezt ajánlotta.
"megfelelő minőségű alapmikroszkópok:
http://www.tavcso.hu/index.php?o=termek&te=BIM105M
http://www.makszutov.hu/termek/xsp-151m-mikroszkop
Ez a kollegám kiváló állapotú eladó mikroszkópja (XSP-151M)
http://www.jofogas.hu/budapest/Profi_mikroszkop_tartozekokkal_hibatlan_allapotban_19428574.htm
A két okuláros mikroszkóp kényelmesebb munkát biztosít.
DE.
Ami nagyon fontos, mikroszkóp megvétele önmagában még nem biztosítja,
hogy az ember tudja, mit is kell néznie és keresnie és mit lát.
Ha saját maga szeretné analizálni a mintákat, az nem fog menni
tanfolyam nélkül, ahol a talaj ökológiai, mikrobiológiai,
laborvizsgálati alapokat el lehet sajátítani."
A kollega már eladta.
"Aki otthon szeretné ellenőrizni a talajának és komposztjának biológiai minőségét mindenképp szüksége van egy 40x-100x-400x nagyítású mikroszkópra és megfelelő mikrobiológiai tudásra, hogy felismerje a különféle mikroorganizmusokat."
Meg azt is, hogy sokat kell tanulni.
Válasz #1742. hozzászólásra
Netparaszt ezt ajánlotta
[link2]
Nem emlékszem milyen nagyítással, holnap megkérdezem
[link1]
Válasz #1742. hozzászólásra
Netparaszt ezt ajánlotta
http://www.makszutov.hu/termek/xsp-151b-mikroszkop
Nem emlékszem milyen nagyítással, holnap megkérdezem
http://www.makszutov.hu/termek/xsp-151b-mikroszkop
Tudna valaki ajánlani olyan mikroszkópot amit lehetne megfelelően használni talaj élet vizsgálatokra?
Válasz #1740. hozzászólásra
persze, de elindulni el kell, és majd látjuk... az ember folyamatosan tanul, fejlődik, és ássa magát belefelé. Aztán egyre kevesebb mankó kell.
Olyan ez, mint a horgászás. Az ember először vesz egy pecabotot, kiváltja az engedélyt, és nagy mellénnyel elmegy horgászni. Persze nem fog semmit, és a legtöbben hamarosan beteszik a suffniba a cuccot, és sosem mennek újra. Mások meg újra olvasnak, próbálkoznak, ellesik a szomszédtól, kérdezősködik, és persze egyre többet próbálkozik a saját feje után is. és az elején tíz ötletből egysem lesz jó, majd hamarosn megfogja élete első halát, és egyre tovább megy. Később egyre több halat fog, és egyre több ötlete kezd működni... a legtöbben itt még most nézegetik a boltban a pecabotot... qrva messze van az első hal...
Válasz #1739. hozzászólásra Értem én Fecó, de ebben sincs rövidebb út. Ahogy a komposztálást sem lehet elsajátítani egy órás beszélgetésből, a mikorrhizák és egyebek szaporítása is megtanulandó tevékenység. Most mindenki bőszen komposztál, de csak egy ilyen komposztálóval naponta vagy épp naponta többször beszélek többször, mert mindig van valami homályos vagy bizonytalan pont. Ez így menedzselhetetlen. Összeállítok tananyagokat és elmélet plusz gyakorlatban belemehetünk minden egyes fontos témába, de az nem egy A4-es oldal lesz.
Válasz #1738. hozzászólásra
Erről írhatnál valamikor ha lesz nemi időd... Előre is megköszönöm!
Válasz #1736. hozzászólásra A mikorrhizákat másként szaporíthatod, de azok is sikeresen tenyészthetők házilag. Az ALKO készítőben azonban nem érdemes vele próbálkozni.
Igazából a legtöbb biokontroll mikrobát fel lehet szaporítani otthon is, ahogy Mf-es is kihasználta a lehetőséget, csak tudni kell az adott fajta élettani igényeit.
Válasz #1736. hozzászólásra
Erre én is kiváncsi vagyok, mert vhol azt olvastam, hogy a főzés nem igazán kedvez a gombáknak. Állítólag közvetlenül a kijuttatás előtt érdemes beletenni a teába.
Válasz #1725. hozzászólásra
Az Aegis-t fel lehet szaporítani házi reaktorban vagy Alko-főzőben?
Válasz #1734. hozzászólásra
A komposzt összeállítása novemberben már leírásra került.
http://talajdoktor.blogspot.hu/2014/10/termokomposztalasrol-roviden_22.html
http://talajdoktor.blogspot.hu/2014/10/termokomposztalasrol-roviden_22.html
Válasz #1659. hozzászólásra
sikerült összeállítani? ha megvan akár egy része is, küldhetnéd, mert sokszor jó lenne... pl. mostis, mikor komposztot készülünk összeállítani...
Válasz #1732. hozzászólásra
Szervesanyag biztosan nem tudom változott e, de vízállás nincs vagy legalabbis nem olyan mértékű. A növények aszályt jobban bírták a szomszédéhoz képest, de ez lehet fajtaválasztás.
Szeretnék kísérletezni, de még keresem a mikéntet
Válasz #1730. hozzászólásra Minden termékenységet csökkentő eljárás elhagyásával javulhat a helyzet, de önmagában a talaj nem szokott javulni, ahhoz mindenképpen szükséges a sokrétű talajélet, s annak a változatos táplálása (komposzt, változatos kultúrák élő gyökerei)
A talajművelés megváltoztatása a szántásról már segít a szintentartásban, de önmagában még nem javító hatású.
Miként változik a talajod szervesanyag tartalma a 4 évvel ezelőtti állapothoz képest? A magyar vizsgálatban humusznak nevezik a teljes szerves anyagtartalmat, de annak változása mutat némi irányt.
Válasz #1729. hozzászólásra
Ennek örülök ha lesz távoktatás. Köszönöm a választ.
Válasz #1729. hozzászólásra
Akkor még attól hogy nem szántok illetve nem adok ki sok műtrágyát nem javul a talaj a forgatásossal szemben? Már itt 4éve nincs eke használat.
Válasz #1728. hozzászólásra Lesz távoktatás is, mert nincs időm sokat utazgatni, csak el kell készítenem a tematikus blokkokat.
A kukorica elég sok tápanyagot biztosít a talajéletnek a gyökerén keresztül, ezért vannak ott a giliszták is a rengeteg szabad szemmel nem látható élőlény mellett.
Ez így van a szántásos művelésnél is, ha még nem pusztultak ki a területről, akkor ott fognak csoportosulni.
Válasz #1724. hozzászólásra
Sajnálom, hogy ilyen távoktatásban nem lehet részt venni.
Honnan lehet tanulni?
Más:
Ha most grúberoltam és a kukorica gyökereknél voltak vannak giliszták akkor jófelé haladok vagy ez van szántásos művelésnél is?
Válasz #1719. hozzászólásra Nás a funkcja, életciklusa, erélye és a többi.
A kétszeres ár szerintem inkább a technikai részből adódik, macerás a vetőmagtermesztése.
Válasz #1716. hozzászólásra Jó frakcióméretű, szép anyagot csináltál, kíváncsi leszek a végeredményre.
Az biztos, hogy nitrogénben és munkában nem volt szegény :-)
Válasz #1723. hozzászólásra
Az Aegis jó, de ha van amerikai kapcsolatod, hozz be onnan, jobb, összetettebb termékeik vannak.
Válasz #1720. hozzászólásra Előadás anyagot csak az kap névreszólóan, aki részt vett az előadáson.
Ennek elsődleges oka, hogy aki ott volt az előadáson, pontosan tudja, mennyi hozzátartozó információ hangzik el, ami nélkül csak képeskönyv az anyag.
Másrészt ők azok energiát fektetnek a tanulásba és megtisztelik más energiáját is.
Válasz #1718. hozzászólásra
ezt ismered? mit lehet róla tudni?
http://hortiservice.hu/termek/bio-novenyvedelem/aegis-sym-mikorhiza-
Válasz #1716. hozzászólásra
Tea főzőről nem lesznek képek?
Válasz #1695. hozzászólásra
Nézd nekem bejött, én egyébként azt látom, hogy ott van a legnagyobb gond ahol ősszel gabona alá csak rövid tárcsát kap.
Elég retek időben szántottunk volt éjjel amikor fagypont közeli volt a hőmérséklet, és elég sok éhes száj/csőr várta a szétszaladó pockokat.
Egyébként amelyik el is tud szaladni annak nagy része éhen döglik szerintem.
Válasz #1704. hozzászólásra
Előadás anyagot kaphatnék én is? Természetesen jelezd az árát is!
Válasz #1717. hozzászólásra Ha így körbegondoltuk, javaslom, hogy a fehérherét oltsd mikorrhizával, az egyértelmű Rhizobium mellett. A Lajtamagos Huia közepes N kötéssel és transzfert biztosít, ha teheted kisebb levelű fajtát keress.
Ezen kellene változtatni elsősorban Maon, hogy ne csak mondjuk fehérhere vetőmagról beszéljünk, hanem Kent White Wildról vagy Huiáról. 2-3-szoros különbség is van a különböző törzsek közötti N kötés mennyiségében.
Vetőmagtermelők előnyben.
Válasz #1708. hozzászólásra
A feherherenek márciustól júniusig (de méginkább májusig) kell gyűjtenie a N-t, amíg tobb van szabadon, mint amit a kukorica elhasznál, es júniustól augusztusig pedig felszabadítani a kukorica szamara. Nem baj amugy, ha csak vegetál júniustól, mert ha lecsökken a fotoszintézis, akkor megáll a fejlődésben, ami jó, mert nem konkurál a kukoricával sem víz- sem tápanyag fogyasztásban,
10 napja raktam össze a komposztot
[kep1]
[kep2]
[kep3]
10 napja raktam össze a komposztot
Válasz #1712. hozzászólásra
Épp ma hangzott el a borsod megyei növényvédelmi főmufti szájából egy magvas gondolat. A pocokfélék genetikailag gradációra hajlamosak, egész egyszerüen időnként túlszaporodnak, majd összeomlik a populáció. Namármost az ebbe való beavatkozás -pl méreggel való gyérítés- ezt a felívelő folyamatot csak elnyújtja, nem megállítja.. Szóval lehet elmélkedni.
Válasz #1683. hozzászólásra A nem használt kertrészben egyértelműen az egész éves változatos keverék és komposzt kombinációja hasznos, akár több körben is. Csak a maghozásra figyelj, előtte mulcsozd le, de előtte vagy utána már bele is kaparhatod a következő növényciklust.
Válasz #1701. hozzászólásra Ennyi az eszük,aztán meg csodálkoznak, hogy úgy a szántókon, mint az erdőtelepítésekben sokmilliós kárt okoznak a pockok. A róka az egyik legnagyobb pocokfogyasztó.
Válasz #1699. hozzászólásra Igen, szépen elfeküdt a somkóró magja. Talán volt szerepe a pockok eltűnésében nálam, de az állatvilág betelepedése is szóba jöhetett. Nehezen feltérképezhetők a javulás okai, mert nem figyeltem különösebben a pockokat érintő tényezőkre.
Válasz #1693. hozzászólásra Komolytalan érv a szántás mellett, mert csak a tünetet próbálja orvosolni, nem az okot.
A nagy békési károkban úgy a szántott, mint a kultis földeken teljes volt a szaporulat.
A pocok túlszaporodása komoly jelzése az ökológiai egyensúly felborulásának.
Túl nagyok a táblák egyben, ahol a még megmaradt ragadozók sem hatékonyak, de többnyire a ragadozók (rókák, nyestfélék, ragadozómadarak, stb.) egyedszámának jelentős csökkenése az igazi ok, ezen sem a méreg, sem a szántás nem fog segíteni tartósan.
Válasz #1706. hozzászólásra A gombákat még be tudod oltani, huminsavval lehet őket tuningolni, szeretik.
Válasz #1706. hozzászólásra Viszont július-augusztusban a fehérherét már erősen árnyékolja a kukorica, lecsökken a fotoszintetizációs aktivitása, ezzel együtt a kötés is. A szárazság sem segíti elő a jó életfunkciókat a gombáknál sem, azoknál a 20-25 C talaj volna az optimális, ez nyáron jobbára csak takarással tartható.
Válasz #1689. hozzászólásra Gyomok gyomfésűvel (kézi vagy gépi), nagyobbak horolókapa vagy kulti.
A kompodsztot, ha kevés van a magárokba szórom takarásként, ha sok van, akkor teljes felületre, begereblyézve.
Válasz #1704. hozzászólásra
A 2-3 hónappal nincs baj, mert június-július-augusztus a N felhasználás csúcspontja, mivel a here 1-2 napon belül a földben lesz, talajmunka pedig mar nincs tobb aratasig így ezzel nincs gond... Csak a gombák növekedését kellene valahogy beindítani es serkenteni...
Válasz #1690. hozzászólásra Attól függ, ez a sztenderd ökológiai válasz.
Ha ászkákat látsz a komposztban, akkor nem jó, túl száraz volt, nem jó a minősége. Ha ugróvillásokat, lárvákat, akár még jó is lehet, de a komposzt minősítése sok tényezős munka.