Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak622 FtBenzin árak607 FtEUR410.51 FtUSD386.85 FtCHF438.4 FtGBP492.85 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz #1198. hozzászólásra Tudom, de a kormánynak nem célja a környezetvédelem, egészséges táplálkozá, állampolgárok jóléte és a többi liberális zöldség, ezért nem számíthatunk segítségre. Az unióban vannak tagállamok, ahol komolyan támogatják ezeket a technológiákat, sajnos nem oda születtünk.
Viszont aki úttörőként elkezdi a talajmegújító gazdálkodást, példát mutat és a szomszéd irigysége erősebben fogja terjeszteni a technológiát, mint bármi mást.
Ha látja, hogy alig jársz a földön, mégis jó hozamod van, anélkül, hogy a Genezis kamion állna a kapudban, el fog gondolkozni és megkérdez vagy téged vagy mást, hogy mit is csináljon.
Ez viszont évekbe telik, de nem érdekel, egy fa sem hetek alatt hoz gyümölcsöt és minél előbb kezdődik a munka, annál jobb.
Itt nincs mire várni, a tudás már adott, szép lassan be kell csempészni a napi rutinba és lépésről lépésre eljutni a direktvetésig.
Sokan megcsinálták már külföldön, ne legyünk már hülyébbek az "ostoba amerikaiaknál" a nagy nemzeti öntudattal.
Válasz #1196. hozzászólásra Remélem. Az előadás anyaga fix, az utána következő beszélgetésben minden egyéb témát is érinthetünk vagy miemelhetjük a már említetteket.
Ez a rendszer radikálisan képes csökkenteni a ráfordításokat és növelni a termésbiztonságot, ezt nem kínálja egy műtrágyás vagy vetőmagos sem, csak ígéri.
Én értem,de elég,ha a sajátomon át tudok térni.Agymosást,a földszomszédomnak se tudok.Itt uniós szabályozás érne valamit.Pl.eke vásárlásra 50%áfa,direkt vetők,zöldtrágya vetők,és egyéb talajmegörző technológia meg áfa mentes.De ezt nem hiszem,hogy valaha elérjük.Vagy egy plusz támogatás erre a rendszerre,az AKG-hoz hasonlóan.
Válasz #1194. hozzászólásra ...nem a talaj szerkezete, hanem helyzete..
Ez elég fontos, hogy lásd és megértsd, nagy a baj és nagyon kevés az idő a változtatásra.
Lehet persze nem foglalkozni a falu határán túli gondokkal, de azok a gondok ott vannak és egy adott időben magával rántanak mindenkit, beleértve a családod is, mert minden összefügg mindennel.
Nyilván nem minden téma fog azonos hangsúllyal szerepelni, de egy rövid bevezetőben ez kihagyhatatlan a megértéshez.
Válasz #1192. hozzászólásra Ez még messze van a talajbiológus képzéstől, de ha nem tudja az paraszt, hogy mit miért csinál, úgy nem sok siker terem neki az inputok csökkentésében.
Tudom, hogy minden technika az idomított csimpánzok által is kezelhető megoldások felé ment az utóbbi évtizedekben, lásd az autógyártást. A parasztokat is hintába rakták a vegyipari cégek és öröknek tűnő rabszolgaságot hoztak létre, de nézz csak vissza egy emberöltőre, milyen hatalmas tudással rendelkeztek a régi sikeres parasztok, mindennek mesterei voltak, nem szégyelltek megfigyelni, tanulni és a birtokon kívülről nagyon kevés inputjuk volt.
Ők szépen megéltek 15 hektárból, a mostaniak meg 200-ból sem, mert hova megy a pénz? Vegyipari cégekhez, nem a parasztnál marad.
A mikrobiológiai, ökológiai alapok hiáányában nem lehet termelni műtrágya és vegyszerek nélkül, de a csökkentett művelés sem hozza az elvárt eredményt, ha nincs mögötte biológiai támogatás.
A termékenységet növelő tudás nem egy minimáliskolás betanított gépészt igényel, aki szolgai módon leköveti a vegyipari cégek receptjeit. Ebbe bukott bele Róma is, mikor a szabad parasztok helyett rabszolgákra bízták a földművelést, most is javarészt már hitelrabszolgák zötykölődnek a traktorokban, egyre elviselhetetlenebb körülmények között próbálva megélni.
A gyakorlati tennivalókat és időzítéseket már az alapokra épülve maga dönti el a paraszt maga, mert mindenkinél más időben alkalmas a talaj és az állomány a munkák elvégzésére. Ha szükséges valakinek a kezét fogni, akkor ott a tanácsadás lehetősége, de megnyugtatóbb, ha biztonsággal tud a paraszt maga is jó döntést hozni.
Szóval ez csak a biológia light, ami általános iskolában kellene tanítani a gyerekeknek.
A tápanyagutánpótlás ismereteinek java részét már megkapod a tanfolyam elméletéből, mert nem a műtrágya hozta létre a termékeny talajokat, nem az fogja táplálni a növényeid sem.
A háztáji kandallóban keletkező fahamut ki lehet szórni a kertbe a gyümölcsfák alá kis mennyiségben lúgosítani a talaj ph -ját, vagy inkább csak ártok vele?
Nem lehetne az anyagot úgy összeállítani, hogy a gyakorlati tennivalók, alkalmazások kerüljenek túlsúlyba? pl. mikor milyen eszközöket használjunk, mikor milyen műveletet végezzünk, milyen növénytársításokat használjunk, stb.
Muszáj talajbiológussá képezni magunkat?
Pl. autó vezetéshez sem kell megtanulni az égésfolyamatokat, befecskendezési szöget, stb. Mégis lehet jó sofőr az emberből.
A tápanyag pótlásra, stb. úgy is nagy valószínűséggel tanácsadót kell alkalmazni.
Válasz #1190. hozzászólásra :-) nem minden hamu hamu. A riolittufa semleges pH-jú, szilíciumban gazdag vulkáni ömledék, semmi köze egy fahamuhoz.
A vulkáni eredetű kőzetporok mind lassan feltáródó, jó mikroelemforrások, érdemes használni őket.
Válasz #1188. hozzászólásra A hamu erős só, ezért érdemes nagyon óvatosan adagolni.
Komposztban maximum 1 térfogatszázalékban jól elkeverve, pH 6.5 alatti földre maximum 500-600 kg/Ha mennyiségben megfelelő.
pH 7 feletti vagy foszforban gazdag talajra nem szabad kiszórni, sem AN, MAP és AS műtrágyákkal, mert ammónia keletkezik és elvész a nitrogén.
ha van nekme itthon pár mázsa napraforgo ocsu tüzelésböl maradt hamum akkor azt bekeverhetem a komposztomba vagy földre szbad csak szorni ? kiskertembe szétteritem mi aza mennyiség ami még nem halálos a talajéletre vagy inkabb vigyem el máshova ?
Válasz #1161. hozzászólásra Ez az Agrohamu konkrétan erősen lúgos erőművi hamu, ingyen kellene adniuk ezt a szemetet, nem pénzért.
Ugyanúgy érdemes használni, mint a háztáji hamut, igen mértékkel.
Nagyobb mennyiségben ezzel aztán kiválóan ki lehet irtani a talajéletet, a pH-t meg csak hetekre fogja módosítani, míg meg nem kötődik ásványi kötésben.
Válasz #1165. hozzászólásra A Trichoderma spp. oltóanyagok veszélyesek lehetnek a mikorrizákra, mert azok gombaparazita gombák, de a bakteriálisok nem okozhatnak gondot, mert mások a funkciók.
Válasz #1183. hozzászólásra Teszteltem a Bakteriosolt, de vegyes az eredményem. A vastag szármaradványt is eltüntette a felszínen, de semmilyen humuszosodást vagy lazulást nem vettem észre a kontrollparcellában. Még kell néhány kísérlet, mire is jó pontosan.
A komposztban mindenesetre növelheti a változatosságot.
Válasz #1177. hozzászólásra A terra preta csodálatos talaj, de annyi szén kell hozzá, hogy ki lehet irtani az összes erdőt Maon és eddig még nem sikerült reprodukálni a működését Európában. Úgy tűnik a mikrobiális közösség, ami termékennyé teszi, csak abban környezetben működik.
Válasz #1180. hozzászólásra A kereskedelmi készítmények ellátják a funkcióikat, azonban tartós hatást a gyártójuk sem vár tőlük, mert a mikrobák túlélésére az ipari mezőgazdaság környezete nem megfelelő. Ez érthető is, mert így lehet milliárdokat nyerni az üzleten, hogy minden évben újra megveszi mindenki a készítményt.
A talajmegújító technológiában a komposzt és az ALKO viszont a kezdeti tanulási és befektetési időszak után már jelentősen csökkenti a gazda inputigényét, házon belül állítja elő a mikrobiális oltóanyagokat.
A szaporításnál összetettebb tápanyagokat kell használni, mert a szőlőcukor az egy fajta tápanyag, pontosabban energiaforrás, míg pl. a melasz sok száz féle egyszerű cukor, aminosav keveréke. A receptekben szerepel huminsav, barnaalga, enzimmel előemésztett hal, növényi nedvek, zabliszt - minél változatosabb a tápanyag, annál jobb.
A melasz egyébként az erősen bakteriális készítményeknél javasolt, de szántóföldiben jobb a gombás túlsúly felé eltolni a recepteket, lévén nagyon kevés jótékony gomba található talajokban.
De házilag lehet mikorrizákat is szaporítani, minden csak tanulás és idő kérdése.
A jelentkezők létszámától függően február hetedikén Balmazújváros környékén VAGY nyolcadikán Kecskeméten lesz megtartva egy egész napos oktatás és mikroszkópos analízis bemutató a talajmegújító mezőgazdaság témájában. Jelentkezni privátban lehet nálam.
Az egész napos időtöltés bár soknak tűnik, elég szűkreszabott az ismeretek széles skálájához, azonban ezzel az induló tudással legalább a minimális alapok meglesznek a rendszer megértéséhez és alkalmazásához.
Ezekről lesz szó az elméleti blokkban, majd utána saját talajminták gyorsanalízisét tudjuk elvégezni és megtárgyalni:
A talaj helyzete hazánkban és világszerte
Természetes talajfejlődés folyamata
Termékenységet befolyásoló hatások
Talaj táplálékháló összetétele és működése
Talaj táplálékháló alkotói a szántóföldi gazdálkodásban
Gomba:baktérium arányok
Élőhelyek, életkörülmények mikrobiális kapcsolatai
Nitrogén, foszfor, kálium és calcium körforgás biológiai folyamatai, nitrogén formái
Kalcium:magnézium egyensúly, foszfor és kalcium kölcsönhatása
A talaj széntartalmának szerepe, szerves anyagok, humusz, glomalin jelentősége
pH érték és a mikrobiológia
A gyökérzet szerepe
A rizoszféra funkciói
Mikroorganizmusok tömege, tápláléka
Tápanyagok körforgása a táplálékhálóban
Fedő és társnövények szerepe
Fertőzéselnyomó talaj alapjai
Mikrobiológiai oltóanyagok
Tápanyaggazdálkodás a talajmegújító mezőgazdaságban
Komposzt meghatározása, haszna, előállítása, minősítése, kijuttatása
Komposzttea, ALKO előállítása, minősítése, kijuttatása
SFW Laborok, vizsgálati metódus
Mikroorganizmus azonosítása és mérés közvetlen módszerekkel
Mintavételezés, analízis, eredmények értékelése
Talajmegújító eljárások, áttérés folyamata
Mezőgazdasági technológia összefüggések és gépészeti igények
Köszönöm válaszod!
Ha mégis valahol találok jó minőségű komposztot akkor melasz helyett szőlő cukor is jó lenne a bacik táplálékául, mert szerintem melaszhoz nem férek hozzá, vagy még esetleg agar-agart tudnék bio boltból.
Egyébként a kereskedelemben forgalmazott (Azoter, Agrobio, phylazonit, mikro-vital stb) baktériumtrágyákról mi a véleményed?
Válasz #1170. hozzászólásra Ha palackban találtál "komposzttea" készítményt, abból nem sok hasznost tudsz felszaporítani.
A számunkra fontos jótékony mikroorganizmusok obligát aerobok, azaz oxigénben gazdag környezetben élnek és szaporodnak.
A kereskedelmi baktériumtrágya készítményeket kezelik, hogy az a gondosan kiválogatott néhány törzs alvó állapotba kerüljön, de a komposzt változatosságától nagyságrendekkel állnak távolabb.
Felszaporítani egyébként mindegyik kereskedelemben kapható mikroorganizmust lehet, csak megfelelő környezetet és tápanyagot kell nekik biztosítani.
Elvileg nem. Apám szerint ez a mondás valószínűleg vagy az égetett mészről (kálcium-oxid, CaO) vagy az oltott mészről (kálcium-hidroxid, Ca(OH)2) szól. Ezek a talajra kerülve erősen lúgos, maró hatásúak, és valószínűleg a humuszt és a talajéletet ezért vágják haza.
A mészkő az kálcium-karbonát (CaCO3), vízben kis mértékben oldódik. A savakkal ugyan reagál, de egyébként a talajban a lebontásához baktériumélet kell.
De lehet, hogy Netparaszt, vagy valaki hozzáértő majd megcáfol engem.
Ha ez valami hamuszerű anyag, ami biomassza égetésekor keletkezik, akkor nem biztos, hogy érdemes a talajra kitenni.
Most olvastam:
"...Egyszerű elégetés esetén a keletkezett hamu, magas kálium tartalma ellenére sem alkalmas a talaj javítására: a könnyen oldódó oxid- és karbonát vegyületek a talajban lévő nedvesség ionerősségét növelve, a még meglévő humuszkészlet természetes “égési” folyamatát gyorsítják csak fel. A terméshozam rövid távon növekedik, de ennek a talaj elszikesedése az ára. Ezért mondják az öreg belga parasztok, hogy “a fahamu és a mész az apát gazdagítja, viszont a fiát koldusbotra juttatja”..."
A múlt nap a gazda boltban egy komposzt tea készítményt találtam.
A kérdésem az lenne, hogy mivel kevés az időm és jelenleg nincs is sok lehetőségem saját komposzt elő állítására, hogy egy ilyen készítményt és annak baci tartalmát fel tudnám e szaporítani?
ez mi amúgy, honnan lehet beszerezni, és mennyiért? mert ha nem is CaO pótlásra, de el tudnám képzelni, hogy jó...
egyéb info-k? pl. tárolás, tárolhatóság, szórhatóság? mert ha lekvárszerű izé akkor magában szinte kezelhetetlen úgyis, de mehetne pl. komposztba... ha viszont morzsalékos, akkor mehetne magában is... a földnedves sok minden lehet. Az sem mindegy, hol van, aminől 1-2 tonna kell hektáronként már nem mindegy honnan szállítható... milyen a kiszerelése? lehet esetleg big-bag-es is? mert az mondjuk nagy könnyebbség lehet.. megér akár kis felárat is...
Tapolcafőn meg Szalonnán biztos hogy van mészkőőrlemény.
Több frakciót is próbáltam, az apró egyáltalán nem jó egyszerűen boltozódik a rázkódástól csak a kifolyónyílás felett folyik ki a gépből az oldalában összetapad.
A nagyobb frakciók azért már kiürülnek belőle de teljesen egyenetlenül fogy, egyszer eláll egyszer meg elindul.
Láncos szóró kell vagy trágyaszóró, szerintem mással nem megy.
Lehet hogy csak valami vibrációt kellene szerelni a szóróra és akkor nem akadna el.
Kicsit okafogyott lehet már az elképzelésem, és lehet költségek szempontjából is ez a legrosszabb, de hirtelen az jutott eszembe, hogy az Expo területén sok kis előadó terem is található. Oda lehet érdemes lett volna szervezni egy előadást. Ott nyugodt körülmények között lehet volna eszmecserét folytatni. De így az idő rövidsége miatt szerintem ez már nem kivitelezhető.
Gödöllőn pontosan hol képzeled a helyszínt? Hozzám az esne közelebb.
"Személy szerint érdekel mindkettő (agromash, gyomaendrőd). Tervezem is, hogy ott leszek, amennyiben nincs kifogásod ellene"
"Bocsi a gyomaendrődi zárt körű lesz. smile oops(Az ügyfeleimnek szervezem ajándéknak)"
Én is beterveztem az egy napost.
De ha betelt a terem, hát akkor nem indulok el.
Anno Szeghalomra mentem krumplit árulni utánfutóval. Van egy sertéstartó "Hangyás" ismerősöm ott, de akkor javítom a határidő naptáram.
Gondolom tudod, "hogy a kötelet nem lehet tolni, csak húzni."
Akkor így sürgősebb lett a Netparaszt tudomány személyes átadás átvétel megszervezése.
Mivel mi itt egyesével nem igazán látjuk a "tömeges" részvételi szándékot, akkor javasoljatok helyet időpontot, hogy mi az a helyszín amit a résztvevők el tudnak érni és meg akarnak fizetni. mert ez is egy fontos szempont.
Mint helyszín Gödöllő, az az AgromasExpoval összekötve szállással elérhető bárhonnan.
Nekem egy nyíregyházi helyszín jobb lenne, mert közelebb van. De ha ketten fizetünk, az úgy elég érdekes. És ugye ez a fajta a homokon működik.
15323 hozzászólás
Válasz #1198. hozzászólásra Tudom, de a kormánynak nem célja a környezetvédelem, egészséges táplálkozá, állampolgárok jóléte és a többi liberális zöldség, ezért nem számíthatunk segítségre. Az unióban vannak tagállamok, ahol komolyan támogatják ezeket a technológiákat, sajnos nem oda születtünk.
Viszont aki úttörőként elkezdi a talajmegújító gazdálkodást, példát mutat és a szomszéd irigysége erősebben fogja terjeszteni a technológiát, mint bármi mást.
Ha látja, hogy alig jársz a földön, mégis jó hozamod van, anélkül, hogy a Genezis kamion állna a kapudban, el fog gondolkozni és megkérdez vagy téged vagy mást, hogy mit is csináljon.
Ez viszont évekbe telik, de nem érdekel, egy fa sem hetek alatt hoz gyümölcsöt és minél előbb kezdődik a munka, annál jobb.
Itt nincs mire várni, a tudás már adott, szép lassan be kell csempészni a napi rutinba és lépésről lépésre eljutni a direktvetésig.
Sokan megcsinálták már külföldön, ne legyünk már hülyébbek az "ostoba amerikaiaknál" a nagy nemzeti öntudattal.
Válasz #1199. hozzászólásra
És mint előadó csak Te leszel?
Válasz #1196. hozzászólásra Remélem. Az előadás anyaga fix, az utána következő beszélgetésben minden egyéb témát is érinthetünk vagy miemelhetjük a már említetteket.
Ez a rendszer radikálisan képes csökkenteni a ráfordításokat és növelni a termésbiztonságot, ezt nem kínálja egy műtrágyás vagy vetőmagos sem, csak ígéri.
Válasz #1197. hozzászólásra
Én értem,de elég,ha a sajátomon át tudok térni.Agymosást,a földszomszédomnak se tudok.Itt uniós szabályozás érne valamit.Pl.eke vásárlásra 50%áfa,direkt vetők,zöldtrágya vetők,és egyéb talajmegörző technológia meg áfa mentes.De ezt nem hiszem,hogy valaha elérjük.Vagy egy plusz támogatás erre a rendszerre,az AKG-hoz hasonlóan.
Válasz #1194. hozzászólásra ...nem a talaj szerkezete, hanem helyzete..
Ez elég fontos, hogy lásd és megértsd, nagy a baj és nagyon kevés az idő a változtatásra.
Lehet persze nem foglalkozni a falu határán túli gondokkal, de azok a gondok ott vannak és egy adott időben magával rántanak mindenkit, beleértve a családod is, mert minden összefügg mindennel.
Nyilván nem minden téma fog azonos hangsúllyal szerepelni, de egy rövid bevezetőben ez kihagyhatatlan a megértéshez.
Válasz #1192. hozzászólásra Ez még messze van a talajbiológus képzéstől, de ha nem tudja az paraszt, hogy mit miért csinál, úgy nem sok siker terem neki az inputok csökkentésében.
Tudom, hogy minden technika az idomított csimpánzok által is kezelhető megoldások felé ment az utóbbi évtizedekben, lásd az autógyártást. A parasztokat is hintába rakták a vegyipari cégek és öröknek tűnő rabszolgaságot hoztak létre, de nézz csak vissza egy emberöltőre, milyen hatalmas tudással rendelkeztek a régi sikeres parasztok, mindennek mesterei voltak, nem szégyelltek megfigyelni, tanulni és a birtokon kívülről nagyon kevés inputjuk volt.
Ők szépen megéltek 15 hektárból, a mostaniak meg 200-ból sem, mert hova megy a pénz? Vegyipari cégekhez, nem a parasztnál marad.
A mikrobiológiai, ökológiai alapok hiáányában nem lehet termelni műtrágya és vegyszerek nélkül, de a csökkentett művelés sem hozza az elvárt eredményt, ha nincs mögötte biológiai támogatás.
A termékenységet növelő tudás nem egy minimáliskolás betanított gépészt igényel, aki szolgai módon leköveti a vegyipari cégek receptjeit. Ebbe bukott bele Róma is, mikor a szabad parasztok helyett rabszolgákra bízták a földművelést, most is javarészt már hitelrabszolgák zötykölődnek a traktorokban, egyre elviselhetetlenebb körülmények között próbálva megélni.
A gyakorlati tennivalókat és időzítéseket már az alapokra épülve maga dönti el a paraszt maga, mert mindenkinél más időben alkalmas a talaj és az állomány a munkák elvégzésére. Ha szükséges valakinek a kezét fogni, akkor ott a tanácsadás lehetősége, de megnyugtatóbb, ha biztonsággal tud a paraszt maga is jó döntést hozni.
Szóval ez csak a biológia light, ami általános iskolában kellene tanítani a gyerekeknek.
A tápanyagutánpótlás ismereteinek java részét már megkapod a tanfolyam elméletéből, mert nem a műtrágya hozta létre a termékeny talajokat, nem az fogja táplálni a növényeid sem.
Válasz #1192. hozzászólásra
Jogos,meg mi közünk a világ talajszerkezetéhez,csak egy példa a listából.
Válasz #1187. hozzászólásra
Szia Netparaszt!
A háztáji kandallóban keletkező fahamut ki lehet szórni a kertbe a gyümölcsfák alá kis mennyiségben lúgosítani a talaj ph -ját, vagy inkább csak ártok vele?
Válasz #1181. hozzászólásra
Nem lehetne az anyagot úgy összeállítani, hogy a gyakorlati tennivalók, alkalmazások kerüljenek túlsúlyba? pl. mikor milyen eszközöket használjunk, mikor milyen műveletet végezzünk, milyen növénytársításokat használjunk, stb.
Muszáj talajbiológussá képezni magunkat?
Pl. autó vezetéshez sem kell megtanulni az égésfolyamatokat, befecskendezési szöget, stb. Mégis lehet jó sofőr az emberből.
A tápanyag pótlásra, stb. úgy is nagy valószínűséggel tanácsadót kell alkalmazni.
Válasz #1190. hozzászólásra :-) nem minden hamu hamu. A riolittufa semleges pH-jú, szilíciumban gazdag vulkáni ömledék, semmi köze egy fahamuhoz.
A vulkáni eredetű kőzetporok mind lassan feltáródó, jó mikroelemforrások, érdemes használni őket.
és a riolittufa? Az vulkáni hamuból van.
Válasz #1188. hozzászólásra A hamu erős só, ezért érdemes nagyon óvatosan adagolni.
Komposztban maximum 1 térfogatszázalékban jól elkeverve, pH 6.5 alatti földre maximum 500-600 kg/Ha mennyiségben megfelelő.
pH 7 feletti vagy foszforban gazdag talajra nem szabad kiszórni, sem AN, MAP és AS műtrágyákkal, mert ammónia keletkezik és elvész a nitrogén.
Válasz #1187. hozzászólásra
ha van nekme itthon pár mázsa napraforgo ocsu tüzelésböl maradt hamum akkor azt bekeverhetem a komposztomba vagy földre szbad csak szorni ? kiskertembe szétteritem mi aza mennyiség ami még nem halálos a talajéletre vagy inkabb vigyem el máshova ?
Válasz #1161. hozzászólásra Ez az Agrohamu konkrétan erősen lúgos erőművi hamu, ingyen kellene adniuk ezt a szemetet, nem pénzért.
Ugyanúgy érdemes használni, mint a háztáji hamut, igen mértékkel.
Nagyobb mennyiségben ezzel aztán kiválóan ki lehet irtani a talajéletet, a pH-t meg csak hetekre fogja módosítani, míg meg nem kötődik ásványi kötésben.
Válasz #1165. hozzászólásra A Trichoderma spp. oltóanyagok veszélyesek lehetnek a mikorrizákra, mert azok gombaparazita gombák, de a bakteriálisok nem okozhatnak gondot, mert mások a funkciók.
Válasz #1183. hozzászólásra Teszteltem a Bakteriosolt, de vegyes az eredményem. A vastag szármaradványt is eltüntette a felszínen, de semmilyen humuszosodást vagy lazulást nem vettem észre a kontrollparcellában. Még kell néhány kísérlet, mire is jó pontosan.
A komposztban mindenesetre növelheti a változatosságot.
Válasz #1177. hozzászólásra A terra preta csodálatos talaj, de annyi szén kell hozzá, hogy ki lehet irtani az összes erdőt Maon és eddig még nem sikerült reprodukálni a működését Európában. Úgy tűnik a mikrobiális közösség, ami termékennyé teszi, csak abban környezetben működik.
Válasz #1182. hozzászólásra
Van kapcsolatod a Bakteriosol forgalmazójával és tapasztalat?
Válasz #1180. hozzászólásra A kereskedelmi készítmények ellátják a funkcióikat, azonban tartós hatást a gyártójuk sem vár tőlük, mert a mikrobák túlélésére az ipari mezőgazdaság környezete nem megfelelő. Ez érthető is, mert így lehet milliárdokat nyerni az üzleten, hogy minden évben újra megveszi mindenki a készítményt.
A talajmegújító technológiában a komposzt és az ALKO viszont a kezdeti tanulási és befektetési időszak után már jelentősen csökkenti a gazda inputigényét, házon belül állítja elő a mikrobiális oltóanyagokat.
A szaporításnál összetettebb tápanyagokat kell használni, mert a szőlőcukor az egy fajta tápanyag, pontosabban energiaforrás, míg pl. a melasz sok száz féle egyszerű cukor, aminosav keveréke. A receptekben szerepel huminsav, barnaalga, enzimmel előemésztett hal, növényi nedvek, zabliszt - minél változatosabb a tápanyag, annál jobb.
A melasz egyébként az erősen bakteriális készítményeknél javasolt, de szántóföldiben jobb a gombás túlsúly felé eltolni a recepteket, lévén nagyon kevés jótékony gomba található talajokban.
De házilag lehet mikorrizákat is szaporítani, minden csak tanulás és idő kérdése.
A jelentkezők létszámától függően február hetedikén Balmazújváros környékén VAGY nyolcadikán Kecskeméten lesz megtartva egy egész napos oktatás és mikroszkópos analízis bemutató a talajmegújító mezőgazdaság témájában. Jelentkezni privátban lehet nálam.
Az egész napos időtöltés bár soknak tűnik, elég szűkreszabott az ismeretek széles skálájához, azonban ezzel az induló tudással legalább a minimális alapok meglesznek a rendszer megértéséhez és alkalmazásához.
Ezekről lesz szó az elméleti blokkban, majd utána saját talajminták gyorsanalízisét tudjuk elvégezni és megtárgyalni:
A talaj helyzete hazánkban és világszerte
Természetes talajfejlődés folyamata
Termékenységet befolyásoló hatások
Talaj táplálékháló összetétele és működése
Talaj táplálékháló alkotói a szántóföldi gazdálkodásban
Gomba:baktérium arányok
Élőhelyek, életkörülmények mikrobiális kapcsolatai
Nitrogén, foszfor, kálium és calcium körforgás biológiai folyamatai, nitrogén formái
Kalcium:magnézium egyensúly, foszfor és kalcium kölcsönhatása
A talaj széntartalmának szerepe, szerves anyagok, humusz, glomalin jelentősége
pH érték és a mikrobiológia
A gyökérzet szerepe
A rizoszféra funkciói
Mikroorganizmusok tömege, tápláléka
Tápanyagok körforgása a táplálékhálóban
Fedő és társnövények szerepe
Fertőzéselnyomó talaj alapjai
Mikrobiológiai oltóanyagok
Tápanyaggazdálkodás a talajmegújító mezőgazdaságban
Komposzt meghatározása, haszna, előállítása, minősítése, kijuttatása
Komposzttea, ALKO előállítása, minősítése, kijuttatása
SFW Laborok, vizsgálati metódus
Mikroorganizmus azonosítása és mérés közvetlen módszerekkel
Mintavételezés, analízis, eredmények értékelése
Talajmegújító eljárások, áttérés folyamata
Mezőgazdasági technológia összefüggések és gépészeti igények
Válasz #1179. hozzászólásra
Köszönöm válaszod!
Ha mégis valahol találok jó minőségű komposztot akkor melasz helyett szőlő cukor is jó lenne a bacik táplálékául, mert szerintem melaszhoz nem férek hozzá, vagy még esetleg agar-agart tudnék bio boltból.
Egyébként a kereskedelemben forgalmazott (Azoter, Agrobio, phylazonit, mikro-vital stb) baktériumtrágyákról mi a véleményed?
Válasz #1170. hozzászólásra Ha palackban találtál "komposzttea" készítményt, abból nem sok hasznost tudsz felszaporítani.
A számunkra fontos jótékony mikroorganizmusok obligát aerobok, azaz oxigénben gazdag környezetben élnek és szaporodnak.
A kereskedelmi baktériumtrágya készítményeket kezelik, hogy az a gondosan kiválogatott néhány törzs alvó állapotba kerüljön, de a komposzt változatosságától nagyságrendekkel állnak távolabb.
Felszaporítani egyébként mindegyik kereskedelemben kapható mikroorganizmust lehet, csak megfelelő környezetet és tápanyagot kell nekik biztosítani.
Válasz #1175. hozzászólásra
Őrölt mészkő kellene, tiszta CaCo3.
A hidratált mész, mészhidrát, oltott mész nem OK.
A terra preta.
Zeolit
Válasz #1174. hozzászólásra
Elvileg nem. Apám szerint ez a mondás valószínűleg vagy az égetett mészről (kálcium-oxid, CaO) vagy az oltott mészről (kálcium-hidroxid, Ca(OH)2) szól. Ezek a talajra kerülve erősen lúgos, maró hatásúak, és valószínűleg a humuszt és a talajéletet ezért vágják haza.
A mészkő az kálcium-karbonát (CaCO3), vízben kis mértékben oldódik. A savakkal ugyan reagál, de egyébként a talajban a lebontásához baktériumélet kell.
De lehet, hogy Netparaszt, vagy valaki hozzáértő majd megcáfol engem.
Válasz #1173. hozzászólásra
a mészkőőrlemény is?
Válasz #1161. hozzászólásra
Ha ez valami hamuszerű anyag, ami biomassza égetésekor keletkezik, akkor nem biztos, hogy érdemes a talajra kitenni.
Most olvastam:
"...Egyszerű elégetés esetén a keletkezett hamu, magas kálium tartalma ellenére sem alkalmas a talaj javítására: a könnyen oldódó oxid- és karbonát vegyületek a talajban lévő nedvesség ionerősségét növelve, a még meglévő humuszkészlet természetes “égési” folyamatát gyorsítják csak fel. A terméshozam rövid távon növekedik, de ennek a talaj elszikesedése az ára. Ezért mondják az öreg belga parasztok, hogy “a fahamu és a mész az apát gazdagítja, viszont a fiát koldusbotra juttatja”..."
link
Válasz #1171. hozzászólásra
sziasztok
régóta olvasom a fórumot, engem is érdekelne a Gödöllő / A.mash. munkaidőn kivül mégjobb lenne.
Esetleg egy csendesebb söröző?
üdv
http://leanderfa.gportal.hu/portal/leanderfa/image/gallery/1327865348_77.jpg
Sziasztok!
A múlt nap a gazda boltban egy komposzt tea készítményt találtam.
A kérdésem az lenne, hogy mivel kevés az időm és jelenleg nincs is sok lehetőségem saját komposzt elő állítására, hogy egy ilyen készítményt és annak baci tartalmát fel tudnám e szaporítani?
Válasz #1168. hozzászólásra
Érdemes végig nézni.
OFF
Küldtem neked privátot. Megkaptad ?
Válasz #1167. hozzászólásra
40. perctől aktuális-
Válasz #1166. hozzászólásra
Szerintem inkább az audista által indított topikba.
Ott van helye a dombágyásnak is.
Témába vág.
Válasz #1137. hozzászólásra
Netparaszt, ez a baktérium oltás nem veszélyes a michorriza gombákra is?
Válasz #1163. hozzászólásra
Katt!
Válasz #1161. hozzászólásra
ez mi amúgy, honnan lehet beszerezni, és mennyiért? mert ha nem is CaO pótlásra, de el tudnám képzelni, hogy jó...
egyéb info-k? pl. tárolás, tárolhatóság, szórhatóság? mert ha lekvárszerű izé akkor magában szinte kezelhetetlen úgyis, de mehetne pl. komposztba... ha viszont morzsalékos, akkor mehetne magában is... a földnedves sok minden lehet. Az sem mindegy, hol van, aminől 1-2 tonna kell hektáronként már nem mindegy honnan szállítható... milyen a kiszerelése? lehet esetleg big-bag-es is? mert az mondjuk nagy könnyebbség lehet.. megér akár kis felárat is...
Válasz #1161. hozzászólásra
Szerintem ez nem fog neked sokat emelni a pH-n. Alacsony a CaO tartalma.
Ez a termék nem lenne jó talajjavításra ?:
Válasz #1152. hozzászólásra
Tapolcafőn meg Szalonnán biztos hogy van mészkőőrlemény.
Több frakciót is próbáltam, az apró egyáltalán nem jó egyszerűen boltozódik a rázkódástól csak a kifolyónyílás felett folyik ki a gépből az oldalában összetapad.
A nagyobb frakciók azért már kiürülnek belőle de teljesen egyenetlenül fogy, egyszer eláll egyszer meg elindul.
Láncos szóró kell vagy trágyaszóró, szerintem mással nem megy.
Lehet hogy csak valami vibrációt kellene szerelni a szóróra és akkor nem akadna el.
az OMKI Gödöllőn van.
Az Expo területe azért nem jó, mert fél napért 1 000 Ft-ot fizetni?
Az 1 óra az még.
Egyébként Netparaszt javosol, illetve dönt.
Válasz #1157. hozzászólásra
Kecskemét nekem is megfelelő, ugyanannyit kell utaznom, mint Gyomaendrődre.
Válasz #1155. hozzászólásra
Akkor már ketten vagyunk Kecskeméten akit érdekelne egy hosszabb lélegzetű fejtágító a témában!
Válasz #1153. hozzászólásra
Kicsit okafogyott lehet már az elképzelésem, és lehet költségek szempontjából is ez a legrosszabb, de hirtelen az jutott eszembe, hogy az Expo területén sok kis előadó terem is található. Oda lehet érdemes lett volna szervezni egy előadást. Ott nyugodt körülmények között lehet volna eszmecserét folytatni. De így az idő rövidsége miatt szerintem ez már nem kivitelezhető.
Gödöllőn pontosan hol képzeled a helyszínt? Hozzám az esne közelebb.
Válasz #1153. hozzászólásra
Kecskeméten szívesen részt vennék egy konzultáción!
Válasz #1153. hozzászólásra
"Van egy sertéstartó "Hangyás" ismerősöm ott,"
Van egy sertéstartó "Hangyás" ismerősöm Gyomán. Részt vett Torgyán idején a Hangya mozgalomban.
Így pontosabb.
Válasz #1146. hozzászólásra
"Személy szerint érdekel mindkettő (agromash, gyomaendrőd). Tervezem is, hogy ott leszek, amennyiben nincs kifogásod ellene"
"Bocsi a gyomaendrődi zárt körű lesz. smile oops(Az ügyfeleimnek szervezem ajándéknak)"
Én is beterveztem az egy napost.
De ha betelt a terem, hát akkor nem indulok el.
Anno Szeghalomra mentem krumplit árulni utánfutóval. Van egy sertéstartó "Hangyás" ismerősöm ott, de akkor javítom a határidő naptáram.
Gondolom tudod, "hogy a kötelet nem lehet tolni, csak húzni."
Akkor így sürgősebb lett a Netparaszt tudomány személyes átadás átvétel megszervezése.
Mivel mi itt egyesével nem igazán látjuk a "tömeges" részvételi szándékot, akkor javasoljatok helyet időpontot, hogy mi az a helyszín amit a résztvevők el tudnak érni és meg akarnak fizetni. mert ez is egy fontos szempont.
Mint helyszín Gödöllő, az az AgromasExpoval összekötve szállással elérhető bárhonnan.
Nekem egy nyíregyházi helyszín jobb lenne, mert közelebb van. De ha ketten fizetünk, az úgy elég érdekes. És ugye ez a fajta a homokon működik.
Ki milyen helyszínen venne részt?
Válasz #1151. hozzászólásra
Még nem tudom, hogy honnan, csak kb ez a terv. Dolomitot tudom, hogy > innen< lehet venni, és a 2-4mm-es frakció szimpatikusnak is tűnik.
Mi volt egyébként a gond? Beragadt a szóróba? Milyen szemcseméret mellett?
Válasz #1147. hozzászólásra
Honnan hozzátok a mészkőőrleményt?
Én már próbáltam több frakciót is szórni a műtrágyaszóróval de nem ment.