Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak601 FtBenzin árak597 FtEUR393.39 FtUSD355.62 FtCHF418.41 FtGBP466.85 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Akár ki, akár mit mond, én nem vagyok behalva tőle.
Ha műszaki szemmel nézed, nem is tömörít az rá rendesen, legfeljebb teljesen optimális esetben, mikor a kapaszár (rugós) alap helyzetben áll. Amint ellenállás van, kapaszár hátra mozdul, valamennyit felfelé emelkedik/billen a hátulja, és ekkor a lapka már nem látja/hatja el maradéktalanul szerepét. Ezért, szerintem parasztvakítás.
ez egy éve nem használt terület csak tárcsázva volt meg hagyva persze hogy a zöld feljöjjön benne ... ma csináltam szondát 3 as drótból kihegyeztem ne mazt modnom hogy könnyen de bele tudtam dugni tövig a földbe van egy dupla fasor körbe a tanyán vagy 10 éves szóval ott is megprobáltam ledugni ne mvolt különbség a kerti föld meg a fák alatti érett talaj között szép morzsás föld mivel laza homokosabb terület
a cél benne a veteményezés és mint irtam készül a komposzt hozzá ... aza kérdés ebbe hogyan fogok veteményezni ?
Ha lentebb visszaolvasol akkor láthatod, hogy nemsok lesz a N a földedbe ha nem úgy kezelted ahogy kell a pillangósodat. Csak kaszáltad és semmi visszapótlás szervesanyagból.
Te látsz a linken képet a kapáról? A honlapot megtaláltam én is, de ott nem látok egyetlen képet sem amiről már lehetne koppintani... Mert ez egy T alakhoz hasonlót vág a földbe és ott teríti a magot sávba. Na az hogy működik. Azért kérdeztem Vadmalacot mert hátha tud többet mint ami az oldalon fenn van info.
Sziasztok! 3-4 éves lucerna földem lett leszántva, ennyi idő alatt mennyi nitrogént képes megkötni? Illetve valamilyen tavaszi kapás menne a földbe és hogyan tudnám hatékonyan ezt a nitrogént feltárni és a növény számára felvehetővé tenni? Nem szeretném 1 év alatt "leamortizálni" a talajt.
A Simtech-es vetőgépről van képed a vetőcsoroszlyáról? Én nem találtam. Megosztanád itt hogy hol találtad. Én lehet építenék egy ilyesmi gépet, úgyis van itthon egy IH vetőegység. Csak ez a 15 cm-es sortávban kételkedek kicsit... Lehet összehúzná a dolgokat. A 18-ast meg nem tartom jónak a mi földjeinken. Még a 15-ös is sok picit.
Ok, valóban nem mulcsot kellett volna írnom hanem takarónövényt, de ez azon a tényen nem változtat, hogy ha ez a gép a minden sor előtt lévő elővágótárcsával nem bír a zúzott mulcsos környezetben dolgozni, akkor más, nem tárcsás rendszerű géppel biztos nem lehetne.
Válasz #780. hozzászólásra
A palántázás előtt 30l/ha bele kombinátoroztam a talajba.Plussz a tálcás palántákat közvetlenül a kiültetés előtt bele mártottam. A készítmény előállitója javasolta hogy, hatékony a talajlakó kártevők ellen /bacillus thuringiensis/ill,talajlakógombák /fusarium/ellen is.Aztán julius elején jött egy nagy eső ezután elkezdett lankadni hervadozni az állomány.Valószinű szerintem a talajlakógombák pytium,fusarium, risoctonia okozta.Voltlent a Pénzes tanárur a zöldségtermesztési tanszékről vitt el mintát de állitólag nem talált kórokozót a gyökerén.Jobb lett volna ha Trihoderma asperellum gombatörzset használtam volna a káros talajgombák ellen.
Válasz #778. hozzászólásra
Milyen tapasztalatod volt a készítményről, mik voltak a kijuttatási körülmények és milyen célból használtad?
A Biofluid gilisztakomposzt vizes kivonata, ami jó lombtrágya és fertőzéselnyomó hatással lehet a növényeidre.
Azonban a Biofluidnál sokkal koncentráltabb és hatásosabb oldatot tudsz házilag készíteni jó minőségű giliszta vagy termokomposztból.
Az ALKO-ban az élő, jótékony hatású, levegőkedvelő mikroorganizmusok is ott lesznek, mert palackozás után azok eltűnnek a komposztoldatokból.
A levegőztetett komposztoldatok a leghatásosabb preventív permetezőszerek, mert a magas koncentrációjú, jótékony mikroorganizmusok élő várfalat képezve védik meg a lombozatot a bakteriális és gombás fertőzésektől, lezárva a fertőzési pontokat.
Válasz #777. hozzászólásra Nem látok semmiféle ellentmondást az általad tapasztaltak és a sokak által tapasztalt és kutatásokkal bizonyított ennek ellentmondó tények között, mert almát hasonlítunk a körtéhez.
Én is vettem már át lucernást, ami csak kaszálva volt, ritka rossz, tömörödött, terméketlen föld volt, nulla nitrogénkötéssel, egy gyökérgümőt nem lehetett találni a gyökérzeten és magára hagyva emberi léptékkel javulni sem fog az ilyen föld.
Attól, hogy valaki elhagyja a műtrágyát, mitől javulna egy föld állapota?
mitől indulna be a tápanyagszolgáltató talaj táplálékháló, ha sem szerves anyag utánpótlása sincs, sem változatos növényvilág, ami fenntartaná?
A természetben nincsenek monokultúrák.
Mitől szaporodna fel a talajélet, ha sok évtizedes szorgos munkával csak pusztítva volt a változatossága, de pótolva sosem?
Mitől lenne jó minőségű talaj egy kizsarolt, monokultúrás lucernásból, amiről legalább 4 évig csak lefelé hordták a szerves anyagot, miközben évente sok alkalommal tömörítették a munkálatok során?
Gondolom előtte is csak minimál programon szórtak bele szerves trágyát, ha egyáltalán szórtak, s számos agrotechnikai hibát elkövettek, amit el lehet egy hanyag gazdálkodás során, miközben csak lefelé került róla a szerves anyag (párosulva a hagyományos szántásos műveléssel)
Ez a szokásos talajkizsigerelés fogalma, képtelenség elvárni, hogy jobb állapotú volna csak attól, hogy nem került ki műtrágya.
A tápanyagvizsgálatokban látható PK értékek a töredékét mutatják ki a talajban található összes PK-nak.
Biztos vagyok benne látatlanul is, hogy abban a talajban is minden növény számára elegendő PK található, de mikrobiológia nélkül a növény számára felvehetetlen formában.
Az általam gyakran említett műtrágya bevitel nélküli jó közepes hozam a talajmegújító program végeredménye.
Itt elég pontosan összeszedve találhatod a talajmegújítás tényezőit, amitől elkezd a humusztartalom növekedni és egyúttal egyre kevesebb inputtal lehet elérni a megfelelő termést. Pontosan erről írok én is, csökkenteni kell az inputot, míg önellátóva nem válik a talaj, de egyik napról a másikra elhagyva a műtrágyát nem várható megfelelő eredmény, évek jó gazdálkodása kell ahhoz, hogy az elpusztított természetes tápanyagszolgáltatási folyamat újra beindulhasson.
Emberi közreműködés nélkül nem fog dinamikusan gyarapodni a talaj termékenysége A legtermékenyebb magyar talajok tízezer évek alatt alakultak ki, a jelenleginél nedvesebb és hűvösebb klímán. Ezeknek a humusztartalma lett lefelezve az elmúlt 100 évben, s ennek a pótlása, újrateremtése az általam sorolt eljárásokkal a természetes folyamatokhoz képest rendkívül gyorsan megvalósítható.
Vettem át tavaly olyan földet ami 6 évig műtrágya kiszórása nélkül volt hasznosítva. Az utolsó 4 év lucerna volt. A tápanyagvizsgálati eredmények rettentő gyenge p és k értékeket mutatnak az én környező, megfelelően műtrágyázott területeimhez képest. Ez ellentmond annak hogy a Te álláspontod szerint műtrágya bevitele nélkül is közepes-jó hozamokat lehet elérni hosszú távon. Komposzt és fedőnövények alkalmazásával no till módszerrel.
Azokban az országokban ahol a no till széleskörűen elterjedt ott általában kisadagú starter trágyázást alkalmaznak a termelők.
Egy 10 tonnás kukorica 90 kiló p-t von ki a talajból. Van szerinted olyan tápanyagtőke a talajokban ami ekkora mennyiségeket pótolna hosszabb távon?
Válasz #773. hozzászólásra Javaslatom, hogy a meglévő technológiában keressük meg azokat a pontokat, ahova kockázat nélkül beilleszthetőek a természetes talaj táplálékháló elemei.
Az első elem, hogy nincs talajfertőtlenítés, amivel megágyazunk a következő kórokozógenerációnak.
Az első előtti elem pedig a kiváló minőségű komposzt készítése, amivel utána a talajt, a belőle készülő levegőztetett oldattal pedig az állományt és a talajt is kezeljük.
A vetésforgóba pedig speciális fedőnövény keverékeket érdemes illeszteni, mint pl. a Tagetes erecta "Ground Control", közismertebb nevén magas büdöske vagy bársonyvirág, ami segít megszakítani a fertőzésláncokat.
A tanácsadáshoz azért ennél több kiinduló információra van szükség, mert minden termőhelynek mások az adottságai.
Válasz #771. hozzászólásra Az Amalgerolt nem próbáltam, teljes összetétele nem nyilvános, de jelentősebb összetevője a barnaalga kivonat, ezért jó gomba táplálék lehet. Színe és pH-ja miatt tippelem, hogy lehet benne fulvinsav vagy huminsav is, esetleg melasz, ezek gyorsan felvehető szénforrások a hasznos mikroorganizmusoknak. Írják még az olajokat
Komposztálásnál és ALKO készítésnél hasznos tápanyag lehet, ahol a barnaalga kivonat/melasz/huminsav egyébként is fontos adalék.
Önmagában csírázásgyorsító, gyökerezéselősegítő hormonjai miatt hajtatásban hasznos lehet, magas nyomelemtartalma miatt lombtrágyaként is működik, de ilyen célra szerintem pénzkidobás bármilyen bolti keverék, ha van otthon jó komposzt.
A hektárra ajánlott adagolási mennyiségben kijuttatva inkább csak szenteltvíz, a mikroorganizmusokanak ad némi táplálékot (de csak azoknak, akik ott vannak eleve), azonban tartós hatást nem lehet tőle várni.
Én nem sok értelmét látom. Tavaly próbáltam.
Kezdetben (kb. 30cm-es ig) volt látható különbség a kezelt, és kezeletlen között. Mire mellig nőtt, összeértek, és termésmennyiségben semmi különbség nem volt, csak a kb. 15000ft-os + költség.
Válasz #766. hozzászólásra A beérett talaj fogalmát másként használnám.
Az ami nálad volna télen, az egy gyengén fedett talaj, némi gyökértömeggel, ha a kisebb gyomok fogalmát vesszük.
Ennek vajon milyen a lazultsága, pórusossága, szerves anyag, humusztartalma? Szonda milyen mélyre megy bele? Ha belemarkolsz akadály nélkül pereg szét a kezedben?
Mekkora a kiskert területe? Vannak benne fix vagy magaságyások, amelyeken sosincs járva?
Kérdések, kérdések..
aki pl kiskertben zöldségeket háztáji dolgokat szeretne termeszteni milyen teendöje van egy zöldel boritott szépen beérett talajjal hogy tavaszra legyen olyan minöségü hogy vethessek bele????...most tyukhurral meg kisebb gyomokkal van boritva illetve szármaradvánnyal készül rá a komposzt..... tavasszal egysor tárcsa? elötte meg a komposzt? ... ilyen beérettt talajban hogy fog pl a répa stb gyökerek olyan nagyra megnöni mint a szántottba? amugy egy közepesen kötött omlos lazább talaj ....
Válasz #756. hozzászólásra Különbség van a gyökérrel horgonyzott, élö, vetéssel egy sorban frissen letört takarónövény s felszínen rendszertelen elrendezésben fekvő, zúzott mulcs viselkedése között. Az utóbbit eléggé összehúzhatja a kis sortávú csoroszlya, az előbbiből keveset húz magával.
Válasz #756. hozzászólásra Különbség van a gyökérrel horgonyzott, élö, vetéssel egy sorban frissen letört takarónövény s felszínen rendszertelen elrendezésben fekvő, zúzott mulcs viselkedése között. Az utóbbit eléggé összehúzhatja a kis sortávú csoroszlya, az előbbiből keveset húz magával.
Válasz #756. hozzászólásra Különbség van a gyökérrel horgonyzott, élö, vetéssel egy sorban frissen letört takarónövény s felszínen rendszertelen elrendezésben fekvő, zúzott mulcs viselkedése között. Az utóbbit eléggé összehúzhatja a kis sortávú csoroszlya, az előbbiből keveset húz magával.
Válasz #760. hozzászólásra Hatóanyagtól függően változó méretű és összetételű populációra hat, de arra atomcsapás jellegű a hatás.
A lecsökkent számú kórokozók mellett a sokkal érzékenyebb, kipusztult jótékony hatású mikroorganizmusok helyét pedig a kórokozók veszik át az első adandó alkalommal, mert az ő szaporodásuk és térnyerésük gyorsabb, mint a jótékonyaké.
"Azóta a tapasztalatok alapján még jobb rendszert terveztem, ami még kevesebb földet dob ki, követi a talajt is és egyszerre veti a fedőnövényt és a főnövényt is"
Na erre már nagyon kíváncsi vagyok!
Egy kérdés:
A fedőnövény vetésére mennyire alkalmas egy ~18cm-es sortávú vetőgép? Annak nem az a jobb, ha minél egyenletesebben oszlik el a talajon a mag? Vagy ugyanúgy ahogy pl. egy gabonánál, a gyökerek úgyis behálózzák a talajt, amikor pedig megnő a növény, akkor összeborulnak a sorok, addig pedig az elővetemény visszamaradt szármaradványa takarja a sorközt?
Más. A mi viszonyainkon szerinted mennyire alkalmas a gabona termesztésre a megszokottnál (12,5 - 15 cm) szélesebb, 18-20 cm-es sortáv?
Válasz #719. hozzászólásra A videót már belinkelték, de majd az állományról is teszek be képet. A videón a fél tonnás direktvetőt egy 50 LE, 1750 kg-os kis Carraro Tigrone ültetvénytraktorral húztam, idén meg egy MTZ50-es húzta az iszapban.
Na ezért szeretem ezt a rendszert és az új csoroszlya még alacsonyabb vonóigényű lesz.
Talán gabonasortávra is megcsinálom a gépet, de én alapvetően dupla sortávra vetem a gabonát, mert közé a pillangós társnövény megy.
Válasz #724. hozzászólásra Nekem egy használt Amazone D27 Speciál vetőgéppel és 10 Atomjet CB15 csoroszlyával Kanadából, Josey munkájával 2 milla körül állt meg a mutatvány. Drága tanulópénz volt, nagyon elcseszte az arc a méretezést, garanciát pedig nem teljesítette.
Most már a feléből, sokoldalúbb gépet, jobb minőségben ki tudom hozni a saját műhelyemben, de amikor kezdtem, muszáj volt mással csináltatnom.
Válasz #729. hozzászólásra Ahhoz, hogy a mag 100% talajkontaktot kapjon a jó csírázáshoz, a mag környezetében szükséges a megfelelő tömörítés. A talaj felszínét hengerelve sokkal kötöttebb a vetési mélység, a pálcák meg csak összehúzzák a szárat, egyik sem optimális megoldás.
Ezért jó a takarólapka, ami mindig egy cm körüli tömörebb réteget húz a magra, mindegy, hogy iszapos agyagba vagy porló sívóhomokba vet vele az ember.
Válasz #738. hozzászólásra Nem összehúzza, csak meghúzza a szárat. Ha megfelelően van zúzva a szár, majd el is veszti, miután felszedte, ezért kell a csoroszlyák közti távolság.
Válasz #735. hozzászólásra A rugós csoroszlya lapja 50 kiló alatti, az nem böszme erős. A tárcsás direktvetőgépeknél kell brutál nyomás, hogy vágja a mulcsot.
Válasz #737. hozzászólásra A nő nem akarta eladni nekem a Technotillt, ezért legyártattam a fedőlemezes rendszert az Atomjet CB15 mellé. Azt mondom a tapasztalatok alapján, ennél egyszerűbb vetőegység nincs, s ugyanolyan jó a csírázási arány száraz és beázott földben is.
Azóta a tapasztalatok alapján még jobb rendszert terveztem, ami még kevesebb földet dob ki, követi a talajt is és egyszerre veti a fedőnövényt és a főnövényt is, plusz juttatja ki a biológiai oltóanyagokat, de ezt már én gyártom le, nem bízom még egyszer másra.
Válasz #740. hozzászólásra Ez nagyon top gép, tetszik a tempó, de ha megnézed, mulcs nélküli földbe vet.
A csoroszlyásokkal is lehet normál gabonatávra vetni, de a csoroszlyákat 50 centi körüli mátrixra kell tenni, hogy ne húzza össze a szárat.
Az aktív talajkövetésre egyik álló csoroszlyás, vetőszekrényes vetőgép sem alkalmas, ahhoz a Cross Slot hidraulikus csillapítású vetőelemei kellenek, de az elég drága.
A technotill is külön teszi le a magot és a műtrágyát, az Atomjet csoroszlyával nekem háromféle anyagkijuttatási lehetőségem van.
Válasz #741. hozzászólásra A fronton fut egy Dalbo Maxicut szerű vágópengés henger, az letöri a naprát is. Ez aztán lassú lebomlású mulcsként fog tovább funkcionálni, ami kiegyenlíti a talajklímát, vizet tart vissza és lassú lebomlás során tápanyagot szolgáltat a talajéletnek (ami meg táplálja a haszonnövényeket). Egy évtized után már a kukoricát is műtrágya nélkül lehet erős átlaghozammal aratni, annyi NPK áll minden pillanatban rendelkezésre az élő talajban.
Válasz #743. hozzászólásra Minden fedőnövényt a virágzás csúcsán érdemes lezúzni. Ekkor a legmagasabb a biomasszája és még élők a gyökérkapcsolataik a mikroorganizmusokkal, mert eddig szükséges a tápanyagfelvétel.
Utána maghozásnál leépíti a mikorrizákat is, biomassza és nitrofén:szín arány csökken.
15008 hozzászólás
Válasz #796. hozzászólásra
Akár ki, akár mit mond, én nem vagyok behalva tőle.
Ha műszaki szemmel nézed, nem is tömörít az rá rendesen, legfeljebb teljesen optimális esetben, mikor a kapaszár (rugós) alap helyzetben áll. Amint ellenállás van, kapaszár hátra mozdul, valamennyit felfelé emelkedik/billen a hátulja, és ekkor a lapka már nem látja/hatja el maradéktalanul szerepét. Ezért, szerintem parasztvakítás.
Válasz #792. hozzászólásra
Na király. Telóról ezt nem találtam.
Szerinted csak a lenti részt a csoroszlyát be lehet szerezni Mon?
Köszönöm a képeket!
Válasz #788. hozzászólásra
Endypapa, ez az infó engem is nagyon érdekelne!!!
Válasz #791. hozzászólásra
kimaradt hogy 20x20méteres a kert ...
Válasz #767. hozzászólásra
ez egy éve nem használt terület csak tárcsázva volt meg hagyva persze hogy a zöld feljöjjön benne ... ma csináltam szondát 3 as drótból kihegyeztem ne mazt modnom hogy könnyen de bele tudtam dugni tövig a földbe van egy dupla fasor körbe a tanyán vagy 10 éves szóval ott is megprobáltam ledugni ne mvolt különbség a kerti föld meg a fák alatti érett talaj között szép morzsás föld mivel laza homokosabb terület
a cél benne a veteményezés és mint irtam készül a komposzt hozzá ... aza kérdés ebbe hogyan fogok veteményezni ?
Válasz #786. hozzászólásra
Ha lentebb visszaolvasol akkor láthatod, hogy nemsok lesz a N a földedbe ha nem úgy kezelted ahogy kell a pillangósodat. Csak kaszáltad és semmi visszapótlás szervesanyagból.
Válasz #785. hozzászólásra
Te látsz a linken képet a kapáról? A honlapot megtaláltam én is, de ott nem látok egyetlen képet sem amiről már lehetne koppintani... Mert ez egy T alakhoz hasonlót vág a földbe és ott teríti a magot sávba. Na az hogy működik. Azért kérdeztem Vadmalacot mert hátha tud többet mint ami az oldalon fenn van info.
Most kaptam az infót, hogy valaki Mohács környékén, 150ha-n gazdálkodik így.
Valaki nem tud róla többet?
Direkt vetesben ezek kapás vetőgépek a jók vagy a pl a jd 750 is jó? Pedig az tárcsás.
Sziasztok! 3-4 éves lucerna földem lett leszántva, ennyi idő alatt mennyi nitrogént képes megkötni? Illetve valamilyen tavaszi kapás menne a földbe és hogyan tudnám hatékonyan ezt a nitrogént feltárni és a növény számára felvehetővé tenni? Nem szeretném 1 év alatt "leamortizálni" a talajt.
Válasz #783. hozzászólásra
A Simtech-es vetőgépről van képed a vetőcsoroszlyáról? Én nem találtam. Megosztanád itt hogy hol találtad. Én lehet építenék egy ilyesmi gépet, úgyis van itthon egy IH vetőegység. Csak ez a 15 cm-es sortávban kételkedek kicsit... Lehet összehúzná a dolgokat. A 18-ast meg nem tartom jónak a mi földjeinken. Még a 15-ös is sok picit.
Válasz #763. hozzászólásra
Ok, valóban nem mulcsot kellett volna írnom hanem takarónövényt, de ez azon a tényen nem változtat, hogy ha ez a gép a minden sor előtt lévő elővágótárcsával nem bír a zúzott mulcsos környezetben dolgozni, akkor más, nem tárcsás rendszerű géppel biztos nem lehetne.
Válasz #780. hozzászólásra
A palántázás előtt 30l/ha bele kombinátoroztam a talajba.Plussz a tálcás palántákat közvetlenül a kiültetés előtt bele mártottam. A készítmény előállitója javasolta hogy, hatékony a talajlakó kártevők ellen /bacillus thuringiensis/ill,talajlakógombák /fusarium/ellen is.Aztán julius elején jött egy nagy eső ezután elkezdett lankadni hervadozni az állomány.Valószinű szerintem a talajlakógombák pytium,fusarium, risoctonia okozta.Voltlent a Pénzes tanárur a zöldségtermesztési tanszékről vitt el mintát de állitólag nem talált kórokozót a gyökerén.Jobb lett volna ha Trihoderma asperellum gombatörzset használtam volna a káros talajgombák ellen.
Válasz #780. hozzászólásra
Bio gyümölcstermesztés elkezdéséhez jól gondolom, hogy ideális támogatás lenne, ha ALKO-val permeteznénk? Milyen komposztot érdemes ehhez használni?
Válasz #778. hozzászólásra
Milyen tapasztalatod volt a készítményről, mik voltak a kijuttatási körülmények és milyen célból használtad?
A Biofluid gilisztakomposzt vizes kivonata, ami jó lombtrágya és fertőzéselnyomó hatással lehet a növényeidre.
Azonban a Biofluidnál sokkal koncentráltabb és hatásosabb oldatot tudsz házilag készíteni jó minőségű giliszta vagy termokomposztból.
Az ALKO-ban az élő, jótékony hatású, levegőkedvelő mikroorganizmusok is ott lesznek, mert palackozás után azok eltűnnek a komposztoldatokból.
A levegőztetett komposztoldatok a leghatásosabb preventív permetezőszerek, mert a magas koncentrációjú, jótékony mikroorganizmusok élő várfalat képezve védik meg a lombozatot a bakteriális és gombás fertőzésektől, lezárva a fertőzési pontokat.
Válasz #777. hozzászólásra Nem látok semmiféle ellentmondást az általad tapasztaltak és a sokak által tapasztalt és kutatásokkal bizonyított ennek ellentmondó tények között, mert almát hasonlítunk a körtéhez.
Én is vettem már át lucernást, ami csak kaszálva volt, ritka rossz, tömörödött, terméketlen föld volt, nulla nitrogénkötéssel, egy gyökérgümőt nem lehetett találni a gyökérzeten és magára hagyva emberi léptékkel javulni sem fog az ilyen föld.
Attól, hogy valaki elhagyja a műtrágyát, mitől javulna egy föld állapota?
mitől indulna be a tápanyagszolgáltató talaj táplálékháló, ha sem szerves anyag utánpótlása sincs, sem változatos növényvilág, ami fenntartaná?
A természetben nincsenek monokultúrák.
Mitől szaporodna fel a talajélet, ha sok évtizedes szorgos munkával csak pusztítva volt a változatossága, de pótolva sosem?
Mitől lenne jó minőségű talaj egy kizsarolt, monokultúrás lucernásból, amiről legalább 4 évig csak lefelé hordták a szerves anyagot, miközben évente sok alkalommal tömörítették a munkálatok során?
Gondolom előtte is csak minimál programon szórtak bele szerves trágyát, ha egyáltalán szórtak, s számos agrotechnikai hibát elkövettek, amit el lehet egy hanyag gazdálkodás során, miközben csak lefelé került róla a szerves anyag (párosulva a hagyományos szántásos műveléssel)
Ez a szokásos talajkizsigerelés fogalma, képtelenség elvárni, hogy jobb állapotú volna csak attól, hogy nem került ki műtrágya.
A tápanyagvizsgálatokban látható PK értékek a töredékét mutatják ki a talajban található összes PK-nak.
Biztos vagyok benne látatlanul is, hogy abban a talajban is minden növény számára elegendő PK található, de mikrobiológia nélkül a növény számára felvehetetlen formában.
Az általam gyakran említett műtrágya bevitel nélküli jó közepes hozam a talajmegújító program végeredménye.
Itt elég pontosan összeszedve találhatod a talajmegújítás tényezőit, amitől elkezd a humusztartalom növekedni és egyúttal egyre kevesebb inputtal lehet elérni a megfelelő termést. Pontosan erről írok én is, csökkenteni kell az inputot, míg önellátóva nem válik a talaj, de egyik napról a másikra elhagyva a műtrágyát nem várható megfelelő eredmény, évek jó gazdálkodása kell ahhoz, hogy az elpusztított természetes tápanyagszolgáltatási folyamat újra beindulhasson.
Talajmegújító mezőgazdaság
Emberi közreműködés nélkül nem fog dinamikusan gyarapodni a talaj termékenysége A legtermékenyebb magyar talajok tízezer évek alatt alakultak ki, a jelenleginél nedvesebb és hűvösebb klímán. Ezeknek a humusztartalma lett lefelezve az elmúlt 100 évben, s ennek a pótlása, újrateremtése az általam sorolt eljárásokkal a természetes folyamatokhoz képest rendkívül gyorsan megvalósítható.
Válasz #775. hozzászólásra
Az idei évben használtam Biofluid oldatot mi a véleményed róla?
Válasz #775. hozzászólásra
Vettem át tavaly olyan földet ami 6 évig műtrágya kiszórása nélkül volt hasznosítva. Az utolsó 4 év lucerna volt. A tápanyagvizsgálati eredmények rettentő gyenge p és k értékeket mutatnak az én környező, megfelelően műtrágyázott területeimhez képest. Ez ellentmond annak hogy a Te álláspontod szerint műtrágya bevitele nélkül is közepes-jó hozamokat lehet elérni hosszú távon. Komposzt és fedőnövények alkalmazásával no till módszerrel.
Azokban az országokban ahol a no till széleskörűen elterjedt ott általában kisadagú starter trágyázást alkalmaznak a termelők.
Egy 10 tonnás kukorica 90 kiló p-t von ki a talajból. Van szerinted olyan tápanyagtőke a talajokban ami ekkora mennyiségeket pótolna hosszabb távon?
Válasz #772. hozzászólásra
Lemaradt.)
Kukoricáról írtam.)
Válasz #773. hozzászólásra Javaslatom, hogy a meglévő technológiában keressük meg azokat a pontokat, ahova kockázat nélkül beilleszthetőek a természetes talaj táplálékháló elemei.
Az első elem, hogy nincs talajfertőtlenítés, amivel megágyazunk a következő kórokozógenerációnak.
Az első előtti elem pedig a kiváló minőségű komposzt készítése, amivel utána a talajt, a belőle készülő levegőztetett oldattal pedig az állományt és a talajt is kezeljük.
A vetésforgóba pedig speciális fedőnövény keverékeket érdemes illeszteni, mint pl. a Tagetes erecta "Ground Control", közismertebb nevén magas büdöske vagy bársonyvirág, ami segít megszakítani a fertőzésláncokat.
A tanácsadáshoz azért ennél több kiinduló információra van szükség, mert minden termőhelynek mások az adottságai.
Válasz #771. hozzászólásra Az Amalgerolt nem próbáltam, teljes összetétele nem nyilvános, de jelentősebb összetevője a barnaalga kivonat, ezért jó gomba táplálék lehet. Színe és pH-ja miatt tippelem, hogy lehet benne fulvinsav vagy huminsav is, esetleg melasz, ezek gyorsan felvehető szénforrások a hasznos mikroorganizmusoknak. Írják még az olajokat
Komposztálásnál és ALKO készítésnél hasznos tápanyag lehet, ahol a barnaalga kivonat/melasz/huminsav egyébként is fontos adalék.
Önmagában csírázásgyorsító, gyökerezéselősegítő hormonjai miatt hajtatásban hasznos lehet, magas nyomelemtartalma miatt lombtrágyaként is működik, de ilyen célra szerintem pénzkidobás bármilyen bolti keverék, ha van otthon jó komposzt.
A hektárra ajánlott adagolási mennyiségben kijuttatva inkább csak szenteltvíz, a mikroorganizmusokanak ad némi táplálékot (de csak azoknak, akik ott vannak eleve), azonban tartós hatást nem lehet tőle várni.
Válasz #769. hozzászólásra
Úgy gondolom Igen.Több tíz éve.Technológia esetleg leirnál.
Válasz #771. hozzászólásra
Én nem sok értelmét látom. Tavaly próbáltam.
Kezdetben (kb. 30cm-es ig) volt látható különbség a kezelt, és kezeletlen között. Mire mellig nőtt, összeértek, és termésmennyiségben semmi különbség nem volt, csak a kb. 15000ft-os + költség.
Szia Netparaszt!
Szeretnélek megkérdezni mi a véleményed az Amalgerol-ról?
Beilleszthető az általad felvázolt rendszerbe?
Szőlőben alkalmazott kísérlet.
http://biokutatas.hu/images/stories/kiadvanyok/2013onfarm/omki_2013_szolo_v3_final.pdf
http://biokutatas.hu/images/stories/kiadvanyok/2013onfarm/omki_2013_szolo_v3_final.pdf
Válasz #768. hozzászólásra Mindent tudsz már gyakorlatban az ipari paprikatermesztésről?
Válasz #767. hozzászólásra
Egy több hektáros szabadföldi paprika termesztést hogy lehetne tápanyag, talajfertőtlenítés, stb elkezdeni?
?
Válasz #766. hozzászólásra A beérett talaj fogalmát másként használnám.
Az ami nálad volna télen, az egy gyengén fedett talaj, némi gyökértömeggel, ha a kisebb gyomok fogalmát vesszük.
Ennek vajon milyen a lazultsága, pórusossága, szerves anyag, humusztartalma? Szonda milyen mélyre megy bele? Ha belemarkolsz akadály nélkül pereg szét a kezedben?
Mekkora a kiskert területe? Vannak benne fix vagy magaságyások, amelyeken sosincs járva?
Kérdések, kérdések..
Válasz #765. hozzászólásra
aki pl kiskertben zöldségeket háztáji dolgokat szeretne termeszteni milyen teendöje van egy zöldel boritott szépen beérett talajjal hogy tavaszra legyen olyan minöségü hogy vethessek bele????...most tyukhurral meg kisebb gyomokkal van boritva illetve szármaradvánnyal készül rá a komposzt..... tavasszal egysor tárcsa? elötte meg a komposzt? ... ilyen beérettt talajban hogy fog pl a répa stb gyökerek olyan nagyra megnöni mint a szántottba? amugy egy közepesen kötött omlos lazább talaj ....
Válasz #756. hozzászólásra
Különbség van a gyökérrel horgonyzott, élö, vetéssel egy sorban frissen letört takarónövény s felszínen rendszertelen elrendezésben fekvő, zúzott mulcs viselkedése között. Az utóbbit eléggé összehúzhatja a kis sortávú csoroszlya, az előbbiből keveset húz magával.
Válasz #756. hozzászólásra
Különbség van a gyökérrel horgonyzott, élö, vetéssel egy sorban frissen letört takarónövény s felszínen rendszertelen elrendezésben fekvő, zúzott mulcs viselkedése között. Az utóbbit eléggé összehúzhatja a kis sortávú csoroszlya, az előbbiből keveset húz magával.
Válasz #756. hozzászólásra
Különbség van a gyökérrel horgonyzott, élö, vetéssel egy sorban frissen letört takarónövény s felszínen rendszertelen elrendezésben fekvő, zúzott mulcs viselkedése között. Az utóbbit eléggé összehúzhatja a kis sortávú csoroszlya, az előbbiből keveset húz magával.
Válasz #760. hozzászólásra Hatóanyagtól függően változó méretű és összetételű populációra hat, de arra atomcsapás jellegű a hatás.
A lecsökkent számú kórokozók mellett a sokkal érzékenyebb, kipusztult jótékony hatású mikroorganizmusok helyét pedig a kórokozók veszik át az első adandó alkalommal, mert az ő szaporodásuk és térnyerésük gyorsabb, mint a jótékonyaké.
a talaj hasznos élővilágának mennyire ver oda az ilyen talajfertőtlenítő szerek / pl Kentaur, Force / ??
Válasz #758. hozzászólásra
http://youtu.be/jSfMP9wBFQk
Válasz #740. hozzászólásra
https://www.youtube.com/watch?v=jSfMP9wBFQk
Válasz #750. hozzászólásra
"Azóta a tapasztalatok alapján még jobb rendszert terveztem, ami még kevesebb földet dob ki, követi a talajt is és egyszerre veti a fedőnövényt és a főnövényt is"
Na erre már nagyon kíváncsi vagyok!
Egy kérdés:
A fedőnövény vetésére mennyire alkalmas egy ~18cm-es sortávú vetőgép? Annak nem az a jobb, ha minél egyenletesebben oszlik el a talajon a mag? Vagy ugyanúgy ahogy pl. egy gabonánál, a gyökerek úgyis behálózzák a talajt, amikor pedig megnő a növény, akkor összeborulnak a sorok, addig pedig az elővetemény visszamaradt szármaradványa takarja a sorközt?
Más. A mi viszonyainkon szerinted mennyire alkalmas a gabona termesztésre a megszokottnál (12,5 - 15 cm) szélesebb, 18-20 cm-es sortáv?
Válasz #749. hozzászólásra
"Ez nagyon top gép, tetszik a tempó, de ha megnézed, mulcs nélküli földbe vet."
Ha a 1,5m-es napraforgós állomány nem mulcs akkor nem tudom hogy mi az?
Válasz #719. hozzászólásra A videót már belinkelték, de majd az állományról is teszek be képet. A videón a fél tonnás direktvetőt egy 50 LE, 1750 kg-os kis Carraro Tigrone ültetvénytraktorral húztam, idén meg egy MTZ50-es húzta az iszapban.
Na ezért szeretem ezt a rendszert és az új csoroszlya még alacsonyabb vonóigényű lesz.
Talán gabonasortávra is megcsinálom a gépet, de én alapvetően dupla sortávra vetem a gabonát, mert közé a pillangós társnövény megy.
Válasz #724. hozzászólásra Nekem egy használt Amazone D27 Speciál vetőgéppel és 10 Atomjet CB15 csoroszlyával Kanadából, Josey munkájával 2 milla körül állt meg a mutatvány. Drága tanulópénz volt, nagyon elcseszte az arc a méretezést, garanciát pedig nem teljesítette.
Most már a feléből, sokoldalúbb gépet, jobb minőségben ki tudom hozni a saját műhelyemben, de amikor kezdtem, muszáj volt mással csináltatnom.
Válasz #729. hozzászólásra Ahhoz, hogy a mag 100% talajkontaktot kapjon a jó csírázáshoz, a mag környezetében szükséges a megfelelő tömörítés. A talaj felszínét hengerelve sokkal kötöttebb a vetési mélység, a pálcák meg csak összehúzzák a szárat, egyik sem optimális megoldás.
Ezért jó a takarólapka, ami mindig egy cm körüli tömörebb réteget húz a magra, mindegy, hogy iszapos agyagba vagy porló sívóhomokba vet vele az ember.
Válasz #738. hozzászólásra Nem összehúzza, csak meghúzza a szárat. Ha megfelelően van zúzva a szár, majd el is veszti, miután felszedte, ezért kell a csoroszlyák közti távolság.
Válasz #735. hozzászólásra A rugós csoroszlya lapja 50 kiló alatti, az nem böszme erős. A tárcsás direktvetőgépeknél kell brutál nyomás, hogy vágja a mulcsot.
Válasz #737. hozzászólásra A nő nem akarta eladni nekem a Technotillt, ezért legyártattam a fedőlemezes rendszert az Atomjet CB15 mellé. Azt mondom a tapasztalatok alapján, ennél egyszerűbb vetőegység nincs, s ugyanolyan jó a csírázási arány száraz és beázott földben is.
Azóta a tapasztalatok alapján még jobb rendszert terveztem, ami még kevesebb földet dob ki, követi a talajt is és egyszerre veti a fedőnövényt és a főnövényt is, plusz juttatja ki a biológiai oltóanyagokat, de ezt már én gyártom le, nem bízom még egyszer másra.
Válasz #740. hozzászólásra Ez nagyon top gép, tetszik a tempó, de ha megnézed, mulcs nélküli földbe vet.
A csoroszlyásokkal is lehet normál gabonatávra vetni, de a csoroszlyákat 50 centi körüli mátrixra kell tenni, hogy ne húzza össze a szárat.
Az aktív talajkövetésre egyik álló csoroszlyás, vetőszekrényes vetőgép sem alkalmas, ahhoz a Cross Slot hidraulikus csillapítású vetőelemei kellenek, de az elég drága.
A technotill is külön teszi le a magot és a műtrágyát, az Atomjet csoroszlyával nekem háromféle anyagkijuttatási lehetőségem van.
Válasz #741. hozzászólásra A fronton fut egy Dalbo Maxicut szerű vágópengés henger, az letöri a naprát is. Ez aztán lassú lebomlású mulcsként fog tovább funkcionálni, ami kiegyenlíti a talajklímát, vizet tart vissza és lassú lebomlás során tápanyagot szolgáltat a talajéletnek (ami meg táplálja a haszonnövényeket). Egy évtized után már a kukoricát is műtrágya nélkül lehet erős átlaghozammal aratni, annyi NPK áll minden pillanatban rendelkezésre az élő talajban.
Válasz #743. hozzászólásra Minden fedőnövényt a virágzás csúcsán érdemes lezúzni. Ekkor a legmagasabb a biomasszája és még élők a gyökérkapcsolataik a mikroorganizmusokkal, mert eddig szükséges a tápanyagfelvétel.
Utána maghozásnál leépíti a mikorrizákat is, biomassza és nitrofén:szín arány csökken.
Válasz #744. hozzászólásra A keresztes virágúakon túl mindegyik haszonnövény igényli a mikorrizás kapcsolatot.
Válasz #744. hozzászólásra
Itt olvastam: cover-crop-chart 38. oldal
Válasz #742. hozzászólásra
A napraforgó gyökere és a mikorrhizák???? Én erről még nem hallottam.