Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak648 FtBenzin árak634 FtEUR408 FtUSD392.16 FtCHF431.22 FtGBP487.57 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Valaki adjon kölcsön öt dollárt hogy megnézhessem ezt a filmet,nekem csak forintom van és paypalozni sem szoktam...
Kérdezném a művelt kollegá(k)tól hogy a itthoni piacon reklámozott és több gazdálkodó által alkalmazott baktériumkészítményekhez is Hollandiából hozzák haza az oltóanyagot?Ezt szaporítják tovább itthon vagy itthon állítják elő a "semmiből"?
Válasz #711. hozzászólásra A melasz, mint sok száz féle egyszerű cukor keveréke a baktériumoknak ad táplálékot, kifejezetten bakteriális túlsúlyú vagy egysejtű teánál hasznos az oldatban.
Sziasztok! Nézegetem a youtube-n a komposzt teák készítésének módjait. A kérdésem az lenne hogy a melasz az mit csinál a komposzt össztevőivel, mikroorganizmusaival?? Nem tudok angolul sajna.
Válasz #708. hozzászólásra
Hát nemtudom mit mondjak a helyi ökoszisztémával kapcsolatban, hogy milyen, de azt leírnám hogy annakidején még szántottam, vagy csomókban ahol megált a kombájn vastagabb szalmaréteget szántottam le, kukoricaszárat is amikor leszántottam, a következő évi szántásnál előfordolt hogy újból kiszántódott a szármaradvány, vöröses szine volt és fehéres vagy vörös penész volt az előzőévi szármaradványon, de nem bomlott el.Ez a terület csak akkor terem jól ha ideális körülmények között sikerül elvetni a kultúrnövényt és esőben gazdag év van a csapadákkal jól elosztva. Szárazságban elsül benne minden, mivel 30-50 cm vastag fekete nagyon kötött föld a termőréteg, és az altalaj kavics, szárazságban elvezeti a nedvességet ami a termőrétegben van.
Válasz #706. hozzászólásra Erre pontosan nem tudok válaszolni, elég speciális helyzet, megkérdezem a profot, mik a tapasztalataik ezzel kapcsolatban.
Az biztos, ha ez rendszeres jelenség, akkor a helyi ökoszisztéma ehhez alkalmazkodva alakult ki, mint a rizsföldeken vagy ártereken, amelyek elég termékeny területek tudnak lenni.
Érdemes volna megvizsgálni talajmintát az áradás előtt és utána, hogy milyen a mikrobiológiai összetétele, hogy képet lehessen alkotni a tartós fedettség hatásáról.
A másik biztos dolog, hogy az áradás levonulása után a tápanyagban gazdag területen magas koncentrációjú ALKO kezeléssel pótolni lehet az elpusztult levegőkedvelő mikroorganizmusok egy részét.
Netparaszt lenne kérdésem még a baktériumokkal kapcsolatban. Ahogyan lejjebb is írtad anaerob baktériumokról van szó, amiknek levegőztetés kell a tartályban hogy életben maradjanak. Mostan ha én ezeket a baktériumokat kijuttatom ártéri nehéz kötött perctalajra és bedolgozom hogy az UV sugárzás miatt ne pusztuljanak el a felületen, és van elég szármaradvány a fenti rétegben akkor fel kéne szaporodniuk. De viszont ha jön az árvíz ahogyan tavaly is volt nálam hogy a terület 5 héten keresztül egybefüggő vízfelület volt, akkor a baktériumok nem halnak el? Vagy mennyi időt bírnak ki víz alatt ártéren? Az árvíz tetőzésekor 1-1,2 m mély vízfedetség volt a területemen. Kint nem tudok levegőztetést biztosítani, a területeken ez lehetetlen.
Válasz #702. hozzászólásra
PK-t a gombák tárják fel alapvetően az ásványi kötésekből, a lebontó folyamatok során a baktériumok is belépnek a PK feltárók közé.
A talaj táplálékhálója minden létező tápanyagot képes mobilizálni a növény számára szükséges mennyiségben a megfelelő időpontban és a legtöbb talajban a növények számámra minden szükséges mikro és makroelem megfelelő mennyiségben megtalálható.
A talajban megtalálható összes makro és mikroelemet ezek a gombák és baktériumok gyűjtik magukba.
Ezektől a mikrobáktól a növény viszont csak akkor kapja meg, ha ezek elpusztulnak (szántás, vegyianyagok hatására a természetes életciklus mellett), kivéve a mikorriza gombákat, mert ők szimbióta gyökérkapcsolatban áramoltatják a tápanyagokat a növény felé (de ők pusztulnak el először a szántástól és vegyianyagoktól, bár a termesztett szántóföldi növények mindegyikének szüksége volna rájuk)
Ezért fontos, hogy a táplálékháló többi résztvevője is ott legyen a talajban, ami ezeket a mikrobákat fogyasztja, az egysejtűek és minden apróság, akit jobbára csak mikroszkóp alatt látni, mert ezek teszik elérhetővé a tápanyagokat a növények számára.
A földről lehordott terményben vélekedéseddel ellentétben csak kevés tápanyag távozik a területről, annak pótlása komposzttal tökéletesen megoldható, emellett a fedőnövények a talajbiológiával kapcsolatban bőven elég nitrogént és egyéb tápanyagot biztosítanak a haszonnövényeknek.
Ha egy területről mindent lehordunk, akkor csökkenni fog a széntartalom a talajban, a hagyományos művelés ezt még tovább csökkenti és a vegyianyagok használata pedig még tovább rombolja a biológiát és ezzel együtt a természetes tápanyagszolgáltató képességet.
A kijuttatott komplex műtrágya töredék része hasznosul csak, a műtrágyára költött pénzed jelentős része elszivárod a talajvízzel, mint a N, vagy megkötődik növény számára elérhetetlen ásványi kötésben, mint a PK.
Az 50% hasznosulás már nagyon jónak számít, átlagos körülmények között 80% is lehet a veszteségi arány.
Ennyi pénzt dob ki mindenki a műtrágyázással.
A szerves kötésű nitrogénnnek és egyéb tápanyagoknak viszont jelentős része felvehető a növény számára, különösen ha a talaj táplálékhálója is megtalálható, mert akkor szinte veszteség nélküli tápanyagáramlásról beszélhetünk.
Akkor most a pk-t a baktériumok tárnák fel? Gondolom az évek alatt csak fogyna a mennyisége, mivel a terménnyel jelentős tápanyagforrást elszállítunk, és a hiány pótlása mi alapján történne, vagy történik?
Nem tudod túladagolni,mert regeneratív,egymást támogatják a lactobacillus bifidussal!Többféle anitibiotikumot termel, csak egészségesebb leszel. Ha megeszel rá egy csomó édességet akkor is jelentéktelen mennyiségű alkohol keletkezik. Bőrgombák,és candidák, mind mind patogének.regeneratívból nem lesz patogén, csak a semleges támogathat patogéneket.Egyedüli kellemetlenség, ha nincs egyensúly a bélflórában, hogy a széndioxid termelődés miatt több a szél de nem árulja el gazdáját, mert nem bűzlik.
Nincsenek titkok, Dr. Murányi Attila az egyetlen hivatalos anyakultúra forgalmazó, aki az Agritontól , Hollandiából hozza be az oltóanyagot.
Fermentáltam már Multkraftosat is, de nem volt stabil, nehéz volt a 3.5PH szintet elérni.
Természetesen végigjártam kíváncsi emberként az algáktól a komposztteaán át rothasztott csalánon keresztül, az azoter termékig mindent. Volt jó, és túl jó eredmény, is,mikor a kukorica csövét nem értem fel, és mikor az 1,6m zab feküdt a földön.
Nem kutatok,próbálok holisztikusan átlátni rendszereket.
Hogy miért vonok párhuzamot az emberben dolgozó mikroorganizmusokkal? Mert zömében a talajból,növényekből na és persze a levegőből vesszük fel mikróbáinkat. Ott is az egyensúly a fontos, alkohol, csak akkor termelődik, ha gombatúlsúlyos lesz az ember, ilyenkor a máj telítődik a has gyomortájékon erősen felpuffad. Erős oxidációnál kiég az ember, a belekben történő oxidációknál kénhidrogének kellemetlen szagként jelzik, hogy gond van, valami bűzlik.
Pont itt a gond , nekem kellemetlen volt dolgozni a büdös dolgokkal. Az EM-el fermentált csalán, nadálytő, zsurló keverék pedig kimondottan finom illatú.
A talajban agyanaz az egyensúly a követelmény:Kellenek az anaerobok, fakultatív anaerobok, és az aerobok is. Kell, hogy egyensúlyban legyenek a gombák, baktériumok, algák,ászkák, rovarok...
A természet nagy mágus, túléli kiheveri az emberi tevékenységet is.
Igazad van Higa is csak véletlen megfigyelésének köszönhette, hogy az EM működik. Nem fogja pótolni az azotereket és a diverzitást, de valószínű,ahogy átalakítja a talajt, megtelepszenek, mert jól érzik magukat az adott környezetben. Nem feltétlenül kell mindent megértenünk, bizonyítanunk, elég ha látjuk az apró változásokat, a környezet jó indikátor.
Nálam sincs édenkert, én sem tudtam megbirkózni a 60 napos aszállyal, és a koratavaszi hideggel, nem volt mi mmegprozza a barackfáimat. De a leanderek nem voltak fertőzöttek, a rózsák most is nyílnak. De láttam ennél sokkal szebb, tápoldatozott növényeket is. Legidősebb lovam 28 évesen még jó egészségben dolgozik, tyúkjaim, amiket 6 éve vettem kitojtként, még megvannak. Külső szemlélőnek ez semmit nem mond, de nekem igen. Nem ellened beszélek, és nem a módszered ellen, csak szerintem egy jó vita előre visz, szélesíti tudásunkat.
Sajnos már idén esett derült kék égből eső nálunk. Lassan megbolondul a természet. A felborult egyensúly , a minden ellen küzdés a nem kívánatos létformákat erősíti. Ezért kell visszaálítani az egyensúlyt, amiben helye van az anaerob és aerob mikroorganizmusnak is !
Válasz #688. hozzászólásra A célkitűzéseid és tevékenységed példamutató, de kíváncsi vagyok, hogy melyik cég melyik termékét használod, ami ennyi csodára képes.
A talaj és egy emberi emésztőrendszer mikrobiológiáját összehasonlítani viszont érdekes, mert két szögesen eltérő környezet, jelentősen eltérő mikrobiális állománnyal és oxigénszinttel.
Amit egy ember örömmel fogyaszt és esetleg hasznos a biomnak, a bélrendszer mikrobáinak, az a növényeknek méreg. Ilyen az általad említett alkohol, savas, tartósított élelmiszerek, amelyek mind levegőmentes környezetben fermentálódnak - a növényi szövetet feloldja az alkohol, s senkinek nem jutna eszébe savanyúkápiba vagy kimcsibe ültetni a palántát, pedig az nagyon egészséges táplálék az ember bélrendszere számára.
Én is a talajgyógyítást, ezen keresztül a teljes környezet gyógyítását végzem, aminek egy szelete lehet a komposzt beoltása EM-el is, a változatosság növelése céljából. Javaslom a különféle kereskedelemben kapható mikrobiológiai oltóanyagok használatát a komposzt készítésénél a természetes oltóanyagok mellett, ha már olvastad a termokoposztálásos cikket.
De a talaj gyógyítását végző komposzt kizárólag levegős, aerob körülmények között készítve tartalmazza egensúlyban mindazon mikrobákat, amelyek a természetben egészséges arányban fordulnak elő. Ez valóban gyógyszerként működik, a legleromlottabb talajt is képes újra termővé fordítani, amennyiben a szerves anyag utánpótlás és növényi fedettség folyamatos és a növények kolonizálásával egészséges lesz az állomány is. De ennek ez a határa is, nem érdemes vele ablakot pucolni és rák ellen sem javaslom.
Készítettünk EM bokashira is analízist, tápanyagtartalma elenyésző, mikrobiális összetétele szintén szegényes és alacsony csíraszámú, de ezt bármikor meg tudom mutatni neked mikroszkóp alatt, hogy össze tudd hasonlítani azokat az izgő mozgó pálcikákat a komposztban vagy jó talajban található található nagy mikrobiológiai gazdagsággal. ha gondolod, találkozhatunk is és megmutathatod az eredményeid, amiket az EM-nek tulajdonítasz, hátha látok valami olyat, amit még eddig nem.
Az EM cikkben a termékkel kapcsolatos tudományos munkákat fogom hivatkozni, amelyek magukért beszélnek, semmiféle leszólás nem célom.
Minden terméknek, mikrobának megvan a maga helye és funkciója a természetben, amire alkalmas és amire érdemes használni. Ahogy nem fésűvel versz szöget, úgy egy Lactobacillus sem fog nitrogént kötni, úgy egy 80 fajtából álló anaerob készítmény sem fogja ellátni egy több száz fajból és több tízezer fajtából (aerob és anaerob egyaránt) álló talaj életközösség minden funkcióját.
Egy olyan termék, ami a háztartási tisztítástól a szennyvízkezelésen át a májrák gyógyításáig mindenre jó, miközben háromszor lehet sokkal több paradicsomot szüretelni egy évben a használatával, kétségeket ébreszt minden józan paraszti ésszel gondolkozó emberben, még ha nem is érti a mikrobiális hátterét a terméknek.
Dr Higa a könyvében szó szerint azt írja, hogy "Egy gramm jó, termékeny talajt több száz különbözô mikrobatörzs népesít be."
Nagy tudósnak nevezhetjük, de a talajéletről alkotott rendszerképe olyan mértékig hiányos, ami tudományos szempontból nem értékelhető.
Éppen csak nagyságrendekkel téved a fajták számában, s figyelmen kívül hagyja a talaj táplálékháló számtalan egyéb faját és fajtáját, az aerob és anaerob folyamatokat pedig teljesen koncepciótlanul használja.
Ezért fenntartással kezelem a javaslatait és arra alkalmazom a termékét, amire a mikrobiológiai összetétele alapján alkalmasnak minősül.
Szennyvíztisztítás, trágyakezelés, fertőzéselnyomás bizonyos esetekben és komposztoltás. Ezekre tapasztalatok alapján megfelelő.
Az EM-ről írok egy cikket majd a tudományos érdeklődésűeknek elég sok analízissel, hogy legyen hova tenni a terméket a természetes élővilág rendszerében.
Azonban művelt kolléga már megemlékezett december ötödikéről, mint a talaj világnapjáról. Ennek örömére ingyenesen megtekinthető még 12.-ig a Symphony of the Soil oktatófilm, amelyben nagyon érthető elmesélik, hogyan is néz ki a természetes talajformáló folyamat, mi szükség a biológiára és mit tett tönkre a vegyipari gazdálkodás.
Magyarul nyilván nincs még meg, ahogy az agroforum is megemlékszik a Talaj Napjáról, mellékelve egy cikket az őszi talajmunkákról és szántás helyes eljárásairól...kapufa, fogalmuk sincs, mi változott a világ mezőgazdaságában az elmúlt 80 évben.
"A paraszt helyett inkább a földműves szót használd, megtisztelőbb!"
Egy két dolog fogalmazódott meg bennem a hozzászólásoddal, de csak erre akartam reagálni.
Mivel előttem többen is kifejtették a paraszt kiirtására való állami törekvés ellenzését, így Magyarországon maradni fog a szó.
Anno Gazda tüntetés volt.
Most földmíves, vagy földműves alapfogalmat vezettek, be.
Kitalálták, az aktív gazda mint olyant.
Én a KA "észosztónk" technológiáját magamtól elneveztem "Netparaszt technológiának".
A kettőtök beszélgetése nekem olyan magas mint nyúlnak a lórács, így csak figyelek.
Az viszont tény, hogy volt olyan lovunk, amit ha nem itattunk meg a Posta köz sarkon levő kútból az általunk használt ivóvízből, amikor kínáltuk beledugta az orrocskáját, kivette, és megrázta a fejét.
Ha lett volna keze legközelebb fel is pofozott volna.
Ekkor elő kellett venni a vedret felhúzni az ásott kútból a vizet, és abból ivott két vederrel.
Egyébként, ha jobb ötleted, vagy javaslatod, esetleg olyanod van, ami előre vetíthető, hogy nem fog működni azt szerintem szívesen vesszük parasztok, ha előre szólsz.
Itt nem mondtam még, hogy van három Főiskolai és egy Egyetemi diplomám.
Ebből egy egész közel van a szakmához.
Mezőgazdasági Gépész üzemmérnök Nyíregyháza 1977-1980
Itt végzett Gőgös Zoltán is 1978-1981
Az egyik fiam úgy döntött, hogy ha paraszt nem is lesz, de a földből szeretne megélni.
Viszont a másik fiam gyerekéből még faraghatok parasztot.
Nézegetem is a Kombájnt, vagy a lovas ekét a Karácsonyfa alá.
A paraszt szó NEM szitokszó. Mindig idegesít, ha valaki nem helyén használja. A többi elfér ebben a topicban, hiszen minden, ami a talajéletet visszaköltözteti, fentartja, témába vág.
A paraszt szó NEM szitokszó. Mindig idegesít, ha valaki nem helyén használja. A többi elfér ebben a topicban, hiszen minden, ami a talajéletet visszaköltözteti, fenntartja, témába vág.
Egyvalakit tiszteltem eddig ezen a földön, nagyapámat, aki paraszt volt, 6 elemivel.
Akinek pejoratív a paraszt szó, az taníttassa ki a 2 fiát 12Ha földön gazdálkodva, 15 évesen félárván maradva,2 világháborún át,TSZ-esítésen,padlás lesöprésen és megtorlásokon át.
A mai agrár managerek meg menjenek...
Válasz #688. hozzászólásra
Szeretek matekozni és egy sor felütötte figyelmem: "Kukoricámon 70dkg-os csövek termettek. "
Kukorica tőállománya 50-70ezer tő/ha
ezt megszorzom 70dkg azaz 0,7kg akkor az 35.000-49.000kg/ha azaz 35-49t/ha
Jah, hogy lehet a csutka is bele van mérve?
így a szem tömege akkor csak 65-88%a az előbb számoltnak.Azaz 22,75-43,12t/ha
Azért az szép termés!!!
Feco. sincs a kanyarban se ehhez
Tapasztalataid az EM-el vannak, elárulnád milyen terméket használsz ha nem EM-biot használsz? Hol lehet megvásárolni, mibe kerül literje, milyen név alatt van árulva. Engemet a talaj feljavitása érdekelne. Ha nem publikus, lehet privátban is. Köszönöm.
Nem tudom milyen EM projekteket figyelsz, kinek a gyártmánya? EMtech nem Higa partner, a gyártmányuk EM-bio szerintem inkább az osztrák Multikraft cég gyártmányával mutat azonosságot.Nem ugyanazt a filozófiát követik, nem ugyanazzal a gyártmánnyal. Higa sem az EM folyamatos kijuttatásának a híve, inkább az EM-el készített komposztot javasolja, amit ajánl aerob és anaerob módon is.A komposzt tele van értékes tápanyaggal akár aerob, akár anaerob.Az EM is csak akkor fejti ki hatását, ha van kellő hő , nedvesség, és szerves anyag.
Vajon az anaerob szenázs, szilázs, kefír, joghurt,savanyított káposzta,kovászos ubi beltartalmi értéke jobb, vagy rosszabb, mint a kiindulási alapanyaguk?
Vajon a trágyagiliszta testének színét nem a rhodopseudomonas adja, aki az egyik legjobb komposztot állítja elő?
Vajon hüvelygombára nem lactobacillus a gyógyír, és antibiotikum kúra után nem ugyanazt a bacit kell az embereknek adni?Vajon nem az élesztő éleszti fel a kenyerünket, a sört, a bort...?
Senki nem mondta, hogy nem kellenek az aerob bacik, mindegyik szuper, de a patogéneket nem szabad hagyni felszaporodni.A talaj gondoskodjon a betegségek elnyomásáról ne nekem kelljen vele foglalkozni.
Az EM nem a talaj mikrobiális diverzitását hivatott javítani, hanem kicsit meggyógyítja azt. Nem lesz tőle minden talaj csudajól termő, de ami azon a talajon jól érzi magát az egészségben fog virulni.
Magyarország egy kis botanikai csoda, van dinnyetermő, szőlőtermő, almatermő, krumplitermő, paprikatermő ....vidékünk.
Ne átalakítsuk, henem csak gyógyítsuk meg lezsarolt termőföldjeinket.
Idén nyáron a környéken mindenhol kipusztultak a paradicsomok egy betegség folytán, nálam még novemberben szépen termett. A vetésfehérítő a szomszéd táblát rendesen kipingálta, nálam nem volt gond, holott semmilyen vegyszert nem használtam.Kukoricámon 70dkg-os csövek termettek.
Senkit nem meggyőzni akarok, nincs üzleti érdekeltségem,nem forgalmazom senki termékét. Egykamrás emésztőmben szép tiszta a víz. Tisztító és levegőztető nélküli 70köbméteres tavamban jó egyensúlyi állapot van, a lovak is szívesen isznak belőle, pedig a vízre kényesek.Nyáron az istállóba kevesebb légy volt, mint a lakásban.Ezeket nem olvastam, hanem saját tapasztalataim az EM-el.
Az EM-biot én nem használom!
Ha te valóban, üzleti érdek miatt kezdeményezted ezt a topicot, akkor tedd, nem fogok ellened beszélni, sőt mondtam, és mondom is, hogy jó a kompszttea. De ne beszélj más termék ellen, mert nem tisztességes, bár bevett gyakorlat.
Nem szeretnék üzletrontó lenni, ezzel én befejeztem itt mondadómat.
További siekeres munkát!
(A paraszt helyett inkább a földműves szót használd, megtisztelőbb!)
Végigolvastam, és így már világos, hogy jó minőségű komposztot nem olcsó, és nem egyszerű készíteni.
"Csak a legjobb biológiai paraméterekkel rendelkező komposztot érdemes oltóanyagként használni és oldatként kipermetezni, kevéssé optimális összetételű komposztot csak talaj szerkezetjavító anyagként érdemes számításba venni."
Ha 1,5 köbméterből lehet "főzni" 200 ha-ra való teát, akkor nekem kb. 200 liternyi komposztra lenne szükségem. A kész komposzt gondolom szállítható. Ekkora mennyiségért nem biztos, hogy érdemes vele vacakolnom.
Kérdésem a következő: Adott a biohulladékból készített komposzt, a biológiai paraméterei ismeretlenek. Ránézésre nem tűnik rossz anyagnak. Ha ezt használom istállótrágya helyett akkor "csak" a talajszerkezetet javítom, és szükség van mellé műtrágyára, esetleg istállótrágyára is ?
Mf-es, a neten fellelhető az alábbi táblázat, ez még a MÉM-NAK szerinti értelmezése a talaj humusztartalmának:
Netparaszt, az osztrák kísérletnél a 20%-os humusztartalom vagy szervesanyag-tartalom? Az otis által linkelt képnél is, ahol az illető 11%-os OM (organic matter) tartalomnak örül, az is tisztán a humuszra értendő?
Válasz #679. hozzászólásra Még valami: ha az E. coli kipusztul a szennyvízből az EM hatására, szívesen vennék egy demonstrációt, ahol ezt prezentálod. Hozom a sertéstelepről a megfelelő E. coli koncentrációjú szennyvizet és igyunk belőle az EM kezelés után.
Az EM-ben a Bacillus megaterium E. cloit is értintő baktériumölő hatása azonosított, de ha annyira hatékony volna, nem volna gond a szennyvíz semlegesítése itthon sem (bár előkezelésre használják Ázsiában az EM-et)
Válasz #679. hozzászólásra
Örülök, hogy sikeresen alkalmazod az EM-et, egészségesen és jól gazdálkodsz és nem kérdőjelezem meg sem a segítő jóindulatod, sem a szakértőd tudományos eredményeit.
Én az EM mindenhatóságát kérdőjelezem meg, mert sok más tényező is közrejátszik a sikeredben.
Az EM egy tényező, lehet használni néhány alkalmazásra, de nem működik a rákgyógyászattól a kozmetikáig minden területen, mint alkotója írja, bár szépen hangzik.
Az EM-et sok helyen próbálták bevetni, például az állategészségügyben is. Sajnos nemrég egy 3000 marhás telepen is elbuktak vele itthon, nem igazolható egészségügyi javulás hónapok tesztelése után sem, mert a nem megfelelő környezetben nem működik.
Több EM-et használó projektet is van szerencsém követni, nem igazolható a TARTÓS hatás.
Ha igazolható volna, akkor nem kellene minden évben újra megvenned ugyanazokat a nem olcsó mikroorganzimusokat egy gyártótól.
Az EM a gyártó szerint sem stabil összetételű, a fermentáció során vad mikrobatörzsek is felszaporodhatnak és kiöntést javasolnak ilyen jelenség esetén.
Ugyanezt igazolják a vizsgálatok is, eltérő a fajtaösszetétele és koncentrációja a különböző kereskedőktől származó termékekeknek. Ezt a felhasználók is észrevették, nem véletlenül vásárolnak az ismerettségemben található gazdálkodók csak egy magyar kereskedőtől.
Az EM alapvetően egy kereskedelmi termék, amely maximum 80 fajta baktériumot, aktinobaktériumot és élesztőgombát tartalmaz, amely fajtaösszetételt nem tette nyilvánossá dr. Higa. Így tudományos szempontból csak DNS alanízis alapján tisztázható a fajtaösszetétel, amit még teljeskörűen nem végeztek el, így nem tisztázható, milyen funkciók várhatóak el a készítményétől, csak dr Higa könyvére és a marketinganyagokra támaszkodik a felhasználó.
Az EM 80 fajtája sok nagyságrenddel marad el egy egészséges talaj táplálékhálójában szerepet játszó baktérium és gombaszámtól.
Ezek a fajták a lipcsei egyetem analízise alapján biztosan megtalálhatók a törzsoldatban, a funkcióikra rá lehet keresni a neten:
Bacillus Subtilis
Bifidobacterium Animalis
Bifidobacterium Bifidum
Bifidobacterium Longum
Lactobacillus Acidophilus
Lactobacillus Casei
Lactobacillus Bulgaricus
Lactobacillus Fermentum
Lactobacillus Plantarum
Lactococcus Lactis
Rhodopseudomonas Palustris
Rhodobacter Sphaeroides
Saccharomyces Cerevisiae
Streptococcus Thermophilus
És honnan kerül az egészséges talajodba a többi sok tízezer fajta baktérium és gomba, amit még azonosítani sem tudtak, nemhogy a funkcióikat feltérképezni vagy szaporítani mesterséges körülménye között?
Mert az EM-ből biztosan nem.
Te 80 fajta mikroorganizmusra bízod a talaj újraélesztését, amely épp csak nagyságrendekkel alacsonyabb a természetes talaj ökoszisztémájában előforduló mikroorganizmusoknál, amelyek viszont javarészt megtalálhatóak egy jó minőségű komposztban.
Biztosan ad az a 80 fajta is valamit a változatossághoz egy leromlott környezetben, bizonyos környezeti feltételek között működik is bizonyos funkciókra, de nem csodaszer, egy egészséges talajban nagyobb változatosságra van szükség.
Válasz #662. hozzászólásra "Talán épp a jövőbeni (vagy már jelen is?) vevőkör kialakítása folyik már egy ideje."
Mondhatjuk így is, mert szeretném, ha minél több emberhez eljutna a "termékem".
Annyi a különbség, hogy én azt a tudást szeretném eladni, hogyan tudna minél kevesebb pénzt költeni a paraszt kegyszerekre (mert a komplex műtrágyát mindenki megveszi, miközben bőven elég PK van talajában, csak épp nem tudja, miként is érhetné el a növénye), hogyan érhet el stabilan jó hozamot műtrágya nélkül, s miként lehet javítani a tönkretett talaját, egyben megkötni a szenet, ami a klímaváltozásért felelős.
Ebből nem fogok új házat venni, sem a komposzteladásból, de talán a gyermekem egészségesebb ennivalóhoz fut jutni a boltban.
Most próbálkozunk pályázati pénzekhez jutni, mert az tiszta sor, hogy a magyar paraszt hamarabb költ cifra kerítésre, mint tanulásra, ezért ebből nehezen lesz sárga csekk kifizetve.
Viszont ezt a tanítást és kísérletezést szeretem csinálni és azzal mindenki legyen tisztában, ha nem változik a gazdálkodás módszere minél szélesebb körben, sanyarú sors vár mindenkire a globálisan tönkretett klímával és termőföldekkel.
Nyugaton már felismerték, hogy a legjobban befektetett pénz a tanulás, járnak a parasztok maguktól szorgosan a fejtágítókra és hagyják el a vegyipari cégek termékeit, állnak át direktvetésre.
Magyarországon a tanulás még valahol a költési sorrend alján található, de ez nem csoda, hiszen legalább fél évszázados szervezett butítás eredménye nem lehet más, itt nincs értéke a tudásnak.
Ember miről beszélsz?!
Segítő szándékkal jöttem, olyan módszert ajánlottam, amit évtizede használok. Állataim makk egészségesek,nincs szükség oltásokra, féreghajtásra,állatorvos csak herélni jön.
Jómagam vitaminok, oltások nélkül évtizedek óta napkeltétől napnyugtáig egészségben dolgozok. Önellátó vagyok, soha nem használtam vegyszereket, műtrágyát sem. Nem osztom az észt vak hittel elfogultan, csak a tapasztalataimmal próbálok segíteni.
Egyébként Az EM fermentáció pont azért stabil, kiszámítható, mert levegőtől elzártan történik, ahol semmilyen káros organizmus nem jut a rendszerbe. Ráadásul az E.Coli még a szennyvízből is kipusztul az EM hatására.
4 liter EM1 ből otthon fermentálom a teljes évi szükségletet 30Ha szántóföld és 17 ló ellátására.Ez nincs 30000Ft
Higa rendszere erről szól, mindenki otthon olcsón tudja talajait újra élővé tenni.
AZ MTA talajtani kutatója, Dr. Murányi Attila a tanácsadó szakértőm , aki szennyezett talajok ártalmatlanításával foglalkozik, EM technológiát használ. Ezzel a hozzászólásoddal az Ő tudományos tapasztalatatit is kétségbe vontad. Próbálj meg kicsit bölcsebben gondolkodni!
Válasz #659. hozzászólásra Antal Valinak nem sok köze van sem a talajmikrobiológiához, sem a gazdálkodáshoz - ennek fényében érdemes értelmezni az ott olvasottakat. Az EM Biónak jelentős marketingháttere van, de a tudományos kutatások nem igazolják sokoldalú hatását.
"Netparaszt"
"némi tanulás után már bárki képes lesz értelmezni akár otthon is,"
Ebbe a fiatal nyugdíjasok is beleférnek.!?
Meg is vagyok nyugodva.
Van-e olyan fórumozó, aki meg akarja tanulni a mikroszkóp kezelését, és befizetni egy tanfolyamra, ami TÉL VÍZ idején lenne az ország közepén?
Megtudtam, hogy ismerősöm veje forgatás nélküli technológiát alkalmaz.
Hogy milyen eredménnyel, még nem tudom, de rákérdek.
Ha nem sikeres, abból még többet lehet tanulni, mintha sikeres. Vagy tévedek?
Válasz #655. hozzászólásra Alma a körtével.
A talajban sehol senkinél nem javult jelentősen a humusztartalom, még 15 éves trágyázási tartamkísérlet alatt sem, míg ugyanennyi idő alatt jó minőségű komposzt alkalmazásával két-háromszoros humusztartalom növekedés átlagosnak mondható, de mondjuk a Lübkéék az osztrákoknál 20% humusztartalom fölé emelték ugyanennyi idő alatt a másfél százalékos talajukat.
Kíváncsian várom a növekvő humusztartalmat mutató talajvizsgálati lapokat, ami ezt az állítást megcáfolja.
A humusz egyik előnye a víztárolás - 1% humusztartalom növekedés kb. 180.000 plusz vizet képes tárolni hektáronként. Akit érint az aszály, annak elég sokat érhet, nem?
A kulcsszó a JÓ komposzt - meg kell vizsgálni, milyen bakteriális/gombás arány található benne, milyen fajtaösszetevőkkel és biomasszával.
A jó komposzt lassú tápanyagszolgálatás mellett a mikrobiális életet indítja be a talajban, ami utána önmaga fog tápanyagot szolgáltatni.
A természetben évszázadok kellenek egy centiméter humuszban termőtalaj megteremtésére - az ember a zöld forradalom során évente tesz tönkre ennyit.
Az azonnali haszonra törekvő ember a növényt táplálja trágyával és műrágyával, nem foglalkozva a következményekkel.
A tartós haszonra törekvő ember a talajt táplálja, ami utána egyre alacsonyabb költséggel, tartósan tápanyagot fog szolgáltatni a növényeknek.
Ez a különbség a trágya és a komposzt alkalmazása között.
Nálam a humusz 2,3-3,1 között van a jó földek esetén.
Ez az első perctől ilyen, vagy javult amióta Te kezeled a földjeidet.
A mostani l talajminta eredménye még nincs meg, de nem sokat tettem annak érdekében, hogy javuljon.
Tegnaptól viszont kísérlet beindítva.
Bárány!
Én úgy értettem, hogy ez az ALKO nem igazán értékasíthető, mert .....
Viszont ha Te mint "kívűlálló" nem így látod, akkor felteszem azt a szemüveget, és figyelem úgy az eseményeket.
Az előbb beszéltem egy fiatal nyugdíjassal, aki Pallagon végzett. Már az ISKOLÁBAN beszéltek neki az elsivatagosodásról.
Kis késéssel, de hozzám is elért ez az információ.
Netparaszt, vagy VALAKI!
A dombágyást most, vagy inkább tavasszal állítsam rakjam egy kupacba?
Válasz #670. hozzászólásra A humusztartalom relatív értéke talajtípustól és klímától függ.
Abszolút értéken csak az alacsony érték értelmezhető, egyébként ismerni kell az adott talajtípus maximumát a minősítéshez.
Ha csernozjom talajon dolgozol, aminek a mi klímánkon 7 feletti a legmagasabb értéke, akkor ez a humusztartalom alacsony.
Ha szikes, vagy savanyú homoktalajon ez az értéked, akkor jó közepes a humusz.
Válasz #653 hozzászólás
Ez a hozzászólás teljes egészében téves információkon alapul, a talaj táplálékháló koncepciójának figyelmen kívül hagyásával.
A talajok leromló termékenységének a táplálékhálóban található aerob mikroorganizmusok jelentős csökkenése az egyik oka. Az aerob mikroorganizmusok is fontosak, de azok sokkal ellenállóbbak, azokat felesleges célzottan szaporítani. Másrészt az anaerob és fakultatív anaerob mikroorganizmusokból kerül ki a legtöbb növényi és állati kórokozó - te hogyan tudod megállapítani, melyik E. coli variánst szaporítod fel a levegőtlen környezetben, mikor egy génben tér el egy halálos baktérium a másiktól?
Ezért fontos a levegős komposztálás és a levegőt kedvelő mikroorganizmusok szaporítása a komposztálás és az ALKO készítése során.
Sok évtizedes gyakorlati tapasztalat alapján a komposzt és komposzttea alkalmazása az egyetlen széles skálájú biológiai oltóanyag, ami képes helyreállítani a talaj természetes védekezőképességét, ami a természetes talaj táplálékhálóra épül.
Eznnek pozitív hatását a biokertészek és bio módszerekkel dolgozó farmerok régóta ismerik, de az utóbbi évtizedekben részletes kutatások is bizonyítják a hatás mikrobiológiai alapjait.
Az EM egy szűk összetételű mikrobiális életközösség, ami leromlott, mikrobiológiailag szegényes talajokban hozhat pozitív változást, de a benne található mikrobák mindössze töredék ezrelékét tartalmazzák egy jól működő táplálékhálóban található fajoknak és fajtáknak.
A termék maga szintén nem egységes, fermentációtól függően más fajták, jelentősen eltérő koncentrációban találhatók benne a vizsgálatok szerint, ezért senki nem tudja, pontosan mit is vásárol drága pénzért.
Ezért lényeges, hogy minden évben újra és újra meg kell vásárolni és alkalmazni az EM-et, a nem is tudod pontosan mit.
A komposztot és készítményeket viszont mindenki maga tudja otthon előállítani megfelelő tudás birtokában.
A mikroszkópos vizsgálatok lenézése pedig értelmezhetetlen, mivel ez a legegyszerűbb módszer, amivel ellenőrizni lehet bármilyen talaj vagy mikrobiológiai készítmény összetételét és értékét (sok más vizsgálandó paraméter mellett), amit különböző módszerekkel a világon minden biológiai labor használ.
De elárulom, van remény, némi tanulás után már bárki képes lesz értelmezni akár otthon is, mik is azok az izgő-mozgó pálcikák meg sugárzó kis körök, nem kell hozzá nagy labor...
Válasz #650. hozzászólásra
Az időjárás sem optimális, de mindenképp szerves nitrogénforrásban érdemes gondolkozni.
A műtrágyák magas koncentrációjú sók, mindenképp negatív hatással vannak bizonyos mikrobákra.
Válasz #648. hozzászólásra
A talajod humusztartalma nemzetközi skálán a mezőgazdasági termelésre alkalmatlan minősítés határán mozog. Ennek jelentése, hogy ez a talaj már nem képes önmagától regenerálódni, tápanyagot szolgáltatni és az klimatikus szélsőségek tovább rombolják a minőségét - ez érinti a növényeid egészségét és termékenységét is.
A gombakomposzt kijuttatása jó lépés, de a talaj táplálékháló létrehozásában és erősítésében ennél összetettebben kell gondolkozni - a gombakomposzt egy féle tápanyag, egy féle gombával oltva.
Egy egészséges talajban fajták tízezrei vannak, megszámlálhatatlan tápanyagigénnyel - ezért csepp a tengerben egy azoter használata, amiben 1-3 fajta található.
A komposzttal és komposztkészítményekkel (lehetőleg házilag készült, ellenőrzött alapanyagokból és eljárással) tudod visszaadni a területednek a mikrobiológiai változatosságot, egyedi termékek csak egyedi problémák megoldásában segíthetnek.
A szárlebontó baktériumok a szár lebontásában segítenek, de azon kívül semmiben - nem tudni, mi lesz a lebontott szármaradványokkal, kik veszik fel a tápanyagot, mire használják.
Válasz #647. hozzászólásra Tudod mi történne ezekkel az anyagokkal a talajban a mikrobiális aktivitás hatására? Ha nem, akkor miért adsz olyan tanácsot, ami csak problémát okoz?
A komposztban csak falevél, némi gally, és fű az alapanyag. Annyit sikerült megtudnom, hogy 55 %-os a nedvességtartalma, és 9,5 % a humusztartalma. Maximum 2 cm-es a "szemcsemérete". N P K tartalmát nem tudták megmondani.
Körbenéztem istállótrágya ügyben is.
Az egyik helyen ló és sertés trágya vegyesen, 1 évestől az egy hetesig, 2000 Ft / t
Másik helyen mély almos juh trágya, az alja már 3 éves. Ennek még nem tudom az árát.
Ideiglenes trágyakazal 2 hónapig lehet a területen ? Mi most az előírás ? Ha télvíz idején kivinném a gyümölcsösbe, trágyaszóróval le szecskáznám csomóra, esetleg közbe permetezném valami cellulózbontó baktériummal, az 2 hónap alatt komposztálódna ?
15335 hozzászólás
Válasz #695. hozzászólásra
Valaki adjon kölcsön öt dollárt hogy megnézhessem ezt a filmet,nekem csak forintom van és paypalozni sem szoktam...
Kérdezném a művelt kollegá(k)tól hogy a itthoni piacon reklámozott és több gazdálkodó által alkalmazott baktériumkészítményekhez is Hollandiából hozzák haza az oltóanyagot?Ezt szaporítják tovább itthon vagy itthon állítják elő a "semmiből"?
Válasz #711. hozzászólásra A melasz, mint sok száz féle egyszerű cukor keveréke a baktériumoknak ad táplálékot, kifejezetten bakteriális túlsúlyú vagy egysejtű teánál hasznos az oldatban.
Sziasztok! Nézegetem a youtube-n a komposzt teák készítésének módjait. A kérdésem az lenne hogy a melasz az mit csinál a komposzt össztevőivel, mikroorganizmusaival?? Nem tudok angolul sajna.
Válasz #708. hozzászólásra
Hát nemtudom mit mondjak a helyi ökoszisztémával kapcsolatban, hogy milyen, de azt leírnám hogy annakidején még szántottam, vagy csomókban ahol megált a kombájn vastagabb szalmaréteget szántottam le, kukoricaszárat is amikor leszántottam, a következő évi szántásnál előfordolt hogy újból kiszántódott a szármaradvány, vöröses szine volt és fehéres vagy vörös penész volt az előzőévi szármaradványon, de nem bomlott el.Ez a terület csak akkor terem jól ha ideális körülmények között sikerül elvetni a kultúrnövényt és esőben gazdag év van a csapadákkal jól elosztva. Szárazságban elsül benne minden, mivel 30-50 cm vastag fekete nagyon kötött föld a termőréteg, és az altalaj kavics, szárazságban elvezeti a nedvességet ami a termőrétegben van.
Válasz #707. hozzászólásra
köszi
Válasz #706. hozzászólásra Erre pontosan nem tudok válaszolni, elég speciális helyzet, megkérdezem a profot, mik a tapasztalataik ezzel kapcsolatban.
Az biztos, ha ez rendszeres jelenség, akkor a helyi ökoszisztéma ehhez alkalmazkodva alakult ki, mint a rizsföldeken vagy ártereken, amelyek elég termékeny területek tudnak lenni.
Érdemes volna megvizsgálni talajmintát az áradás előtt és utána, hogy milyen a mikrobiológiai összetétele, hogy képet lehessen alkotni a tartós fedettség hatásáról.
A másik biztos dolog, hogy az áradás levonulása után a tápanyagban gazdag területen magas koncentrációjú ALKO kezeléssel pótolni lehet az elpusztult levegőkedvelő mikroorganizmusok egy részét.
Válasz #705. hozzászólásra Szerves.
Netparaszt lenne kérdésem még a baktériumokkal kapcsolatban. Ahogyan lejjebb is írtad anaerob baktériumokról van szó, amiknek levegőztetés kell a tartályban hogy életben maradjanak. Mostan ha én ezeket a baktériumokat kijuttatom ártéri nehéz kötött perctalajra és bedolgozom hogy az UV sugárzás miatt ne pusztuljanak el a felületen, és van elég szármaradvány a fenti rétegben akkor fel kéne szaporodniuk. De viszont ha jön az árvíz ahogyan tavaly is volt nálam hogy a terület 5 héten keresztül egybefüggő vízfelület volt, akkor a baktériumok nem halnak el? Vagy mennyi időt bírnak ki víz alatt ártéren? Az árvíz tetőzésekor 1-1,2 m mély vízfedetség volt a területemen. Kint nem tudok levegőztetést biztosítani, a területeken ez lehetetlen.
Válasz #703. hozzászólásra
és az istállótrágyában szerves vagy szervetlen kötésű a tápanyag?
Válasz #703. hozzászólásra
köszönöm szépen a válaszod! :)
Egyre jobban érdekel a technológia:)
Válasz #702. hozzászólásra
PK-t a gombák tárják fel alapvetően az ásványi kötésekből, a lebontó folyamatok során a baktériumok is belépnek a PK feltárók közé.
A talaj táplálékhálója minden létező tápanyagot képes mobilizálni a növény számára szükséges mennyiségben a megfelelő időpontban és a legtöbb talajban a növények számámra minden szükséges mikro és makroelem megfelelő mennyiségben megtalálható.
A talajban megtalálható összes makro és mikroelemet ezek a gombák és baktériumok gyűjtik magukba.
Ezektől a mikrobáktól a növény viszont csak akkor kapja meg, ha ezek elpusztulnak (szántás, vegyianyagok hatására a természetes életciklus mellett), kivéve a mikorriza gombákat, mert ők szimbióta gyökérkapcsolatban áramoltatják a tápanyagokat a növény felé (de ők pusztulnak el először a szántástól és vegyianyagoktól, bár a termesztett szántóföldi növények mindegyikének szüksége volna rájuk)
Ezért fontos, hogy a táplálékháló többi résztvevője is ott legyen a talajban, ami ezeket a mikrobákat fogyasztja, az egysejtűek és minden apróság, akit jobbára csak mikroszkóp alatt látni, mert ezek teszik elérhetővé a tápanyagokat a növények számára.
A földről lehordott terményben vélekedéseddel ellentétben csak kevés tápanyag távozik a területről, annak pótlása komposzttal tökéletesen megoldható, emellett a fedőnövények a talajbiológiával kapcsolatban bőven elég nitrogént és egyéb tápanyagot biztosítanak a haszonnövényeknek.
Ha egy területről mindent lehordunk, akkor csökkenni fog a széntartalom a talajban, a hagyományos művelés ezt még tovább csökkenti és a vegyianyagok használata pedig még tovább rombolja a biológiát és ezzel együtt a természetes tápanyagszolgáltató képességet.
A kijuttatott komplex műtrágya töredék része hasznosul csak, a műtrágyára költött pénzed jelentős része elszivárod a talajvízzel, mint a N, vagy megkötődik növény számára elérhetetlen ásványi kötésben, mint a PK.
Az 50% hasznosulás már nagyon jónak számít, átlagos körülmények között 80% is lehet a veszteségi arány.
Ennyi pénzt dob ki mindenki a műtrágyázással.
A szerves kötésű nitrogénnnek és egyéb tápanyagoknak viszont jelentős része felvehető a növény számára, különösen ha a talaj táplálékhálója is megtalálható, mert akkor szinte veszteség nélküli tápanyagáramlásról beszélhetünk.
Válasz #680. hozzászólásra
Akkor most a pk-t a baktériumok tárnák fel? Gondolom az évek alatt csak fogyna a mennyisége, mivel a terménnyel jelentős tápanyagforrást elszállítunk, és a hiány pótlása mi alapján történne, vagy történik?
Válasz #700. hozzászólásra Egyik sem, elismerés, még ha ez szokatlannak is tűnik
Válasz #695. hozzászólásra
Egyébként köszi a megosztást! 
A művelt jelző szarkazmus vagy irónia?
Válasz #698. hozzászólásra
Nem tudod túladagolni,mert regeneratív,egymást támogatják a lactobacillus bifidussal!Többféle anitibiotikumot termel, csak egészségesebb leszel. Ha megeszel rá egy csomó édességet akkor is jelentéktelen mennyiségű alkohol keletkezik. Bőrgombák,és candidák, mind mind patogének.regeneratívból nem lesz patogén, csak a semleges támogathat patogéneket.Egyedüli kellemetlenség, ha nincs egyensúly a bélflórában, hogy a széndioxid termelődés miatt több a szél de nem árulja el gazdáját, mert nem bűzlik.
Válasz #697. hozzászólásra
" ha gombatúlsúlyos lesz az ember, "
az indiai kefír gombát este lefekvés előtt szoktam meginni.
Időnként szünetet tartok vele.
Honnan tudom meg, hogy túlzásba vittem a fogyasztását?
Még nem létok magamon gombás fertőséseket, de gondolom akkor már elég nagy lehet a baj, ha megjelenik.
Válasz #696. hozzászólásra
Nincsenek titkok, Dr. Murányi Attila az egyetlen hivatalos anyakultúra forgalmazó, aki az Agritontól , Hollandiából hozza be az oltóanyagot.
Fermentáltam már Multkraftosat is, de nem volt stabil, nehéz volt a 3.5PH szintet elérni.
Természetesen végigjártam kíváncsi emberként az algáktól a komposztteaán át rothasztott csalánon keresztül, az azoter termékig mindent. Volt jó, és túl jó eredmény, is,mikor a kukorica csövét nem értem fel, és mikor az 1,6m zab feküdt a földön.
Nem kutatok,próbálok holisztikusan átlátni rendszereket.
Hogy miért vonok párhuzamot az emberben dolgozó mikroorganizmusokkal? Mert zömében a talajból,növényekből na és persze a levegőből vesszük fel mikróbáinkat. Ott is az egyensúly a fontos, alkohol, csak akkor termelődik, ha gombatúlsúlyos lesz az ember, ilyenkor a máj telítődik a has gyomortájékon erősen felpuffad. Erős oxidációnál kiég az ember, a belekben történő oxidációknál kénhidrogének kellemetlen szagként jelzik, hogy gond van, valami bűzlik.
Pont itt a gond , nekem kellemetlen volt dolgozni a büdös dolgokkal. Az EM-el fermentált csalán, nadálytő, zsurló keverék pedig kimondottan finom illatú.
A talajban agyanaz az egyensúly a követelmény:Kellenek az anaerobok, fakultatív anaerobok, és az aerobok is. Kell, hogy egyensúlyban legyenek a gombák, baktériumok, algák,ászkák, rovarok...
A természet nagy mágus, túléli kiheveri az emberi tevékenységet is.
Igazad van Higa is csak véletlen megfigyelésének köszönhette, hogy az EM működik. Nem fogja pótolni az azotereket és a diverzitást, de valószínű,ahogy átalakítja a talajt, megtelepszenek, mert jól érzik magukat az adott környezetben. Nem feltétlenül kell mindent megértenünk, bizonyítanunk, elég ha látjuk az apró változásokat, a környezet jó indikátor.
Nálam sincs édenkert, én sem tudtam megbirkózni a 60 napos aszállyal, és a koratavaszi hideggel, nem volt mi mmegprozza a barackfáimat. De a leanderek nem voltak fertőzöttek, a rózsák most is nyílnak. De láttam ennél sokkal szebb, tápoldatozott növényeket is. Legidősebb lovam 28 évesen még jó egészségben dolgozik, tyúkjaim, amiket 6 éve vettem kitojtként, még megvannak. Külső szemlélőnek ez semmit nem mond, de nekem igen. Nem ellened beszélek, és nem a módszered ellen, csak szerintem egy jó vita előre visz, szélesíti tudásunkat.
Sajnos már idén esett derült kék égből eső nálunk. Lassan megbolondul a természet. A felborult egyensúly , a minden ellen küzdés a nem kívánatos létformákat erősíti. Ezért kell visszaálítani az egyensúlyt, amiben helye van az anaerob és aerob mikroorganizmusnak is !
Válasz #688. hozzászólásra A célkitűzéseid és tevékenységed példamutató, de kíváncsi vagyok, hogy melyik cég melyik termékét használod, ami ennyi csodára képes.
A talaj és egy emberi emésztőrendszer mikrobiológiáját összehasonlítani viszont érdekes, mert két szögesen eltérő környezet, jelentősen eltérő mikrobiális állománnyal és oxigénszinttel.
Amit egy ember örömmel fogyaszt és esetleg hasznos a biomnak, a bélrendszer mikrobáinak, az a növényeknek méreg. Ilyen az általad említett alkohol, savas, tartósított élelmiszerek, amelyek mind levegőmentes környezetben fermentálódnak - a növényi szövetet feloldja az alkohol, s senkinek nem jutna eszébe savanyúkápiba vagy kimcsibe ültetni a palántát, pedig az nagyon egészséges táplálék az ember bélrendszere számára.
Én is a talajgyógyítást, ezen keresztül a teljes környezet gyógyítását végzem, aminek egy szelete lehet a komposzt beoltása EM-el is, a változatosság növelése céljából. Javaslom a különféle kereskedelemben kapható mikrobiológiai oltóanyagok használatát a komposzt készítésénél a természetes oltóanyagok mellett, ha már olvastad a termokoposztálásos cikket.
De a talaj gyógyítását végző komposzt kizárólag levegős, aerob körülmények között készítve tartalmazza egensúlyban mindazon mikrobákat, amelyek a természetben egészséges arányban fordulnak elő. Ez valóban gyógyszerként működik, a legleromlottabb talajt is képes újra termővé fordítani, amennyiben a szerves anyag utánpótlás és növényi fedettség folyamatos és a növények kolonizálásával egészséges lesz az állomány is. De ennek ez a határa is, nem érdemes vele ablakot pucolni és rák ellen sem javaslom.
Készítettünk EM bokashira is analízist, tápanyagtartalma elenyésző, mikrobiális összetétele szintén szegényes és alacsony csíraszámú, de ezt bármikor meg tudom mutatni neked mikroszkóp alatt, hogy össze tudd hasonlítani azokat az izgő mozgó pálcikákat a komposztban vagy jó talajban található található nagy mikrobiológiai gazdagsággal. ha gondolod, találkozhatunk is és megmutathatod az eredményeid, amiket az EM-nek tulajdonítasz, hátha látok valami olyat, amit még eddig nem.
Az EM cikkben a termékkel kapcsolatos tudományos munkákat fogom hivatkozni, amelyek magukért beszélnek, semmiféle leszólás nem célom.
Minden terméknek, mikrobának megvan a maga helye és funkciója a természetben, amire alkalmas és amire érdemes használni. Ahogy nem fésűvel versz szöget, úgy egy Lactobacillus sem fog nitrogént kötni, úgy egy 80 fajtából álló anaerob készítmény sem fogja ellátni egy több száz fajból és több tízezer fajtából (aerob és anaerob egyaránt) álló talaj életközösség minden funkcióját.
Egy olyan termék, ami a háztartási tisztítástól a szennyvízkezelésen át a májrák gyógyításáig mindenre jó, miközben háromszor lehet sokkal több paradicsomot szüretelni egy évben a használatával, kétségeket ébreszt minden józan paraszti ésszel gondolkozó emberben, még ha nem is érti a mikrobiális hátterét a terméknek.
Dr Higa a könyvében szó szerint azt írja, hogy "Egy gramm jó, termékeny talajt több száz különbözô mikrobatörzs népesít be."
Nagy tudósnak nevezhetjük, de a talajéletről alkotott rendszerképe olyan mértékig hiányos, ami tudományos szempontból nem értékelhető.
Éppen csak nagyságrendekkel téved a fajták számában, s figyelmen kívül hagyja a talaj táplálékháló számtalan egyéb faját és fajtáját, az aerob és anaerob folyamatokat pedig teljesen koncepciótlanul használja.
Ezért fenntartással kezelem a javaslatait és arra alkalmazom a termékét, amire a mikrobiológiai összetétele alapján alkalmasnak minősül.
Szennyvíztisztítás, trágyakezelés, fertőzéselnyomás bizonyos esetekben és komposztoltás. Ezekre tapasztalatok alapján megfelelő.
Az EM-ről írok egy cikket majd a tudományos érdeklődésűeknek elég sok analízissel, hogy legyen hova tenni a terméket a természetes élővilág rendszerében.
Azonban művelt kolléga már megemlékezett december ötödikéről, mint a talaj világnapjáról. Ennek örömére ingyenesen megtekinthető még 12.-ig a Symphony of the Soil oktatófilm, amelyben nagyon érthető elmesélik, hogyan is néz ki a természetes talajformáló folyamat, mi szükség a biológiára és mit tett tönkre a vegyipari gazdálkodás.
Magyarul nyilván nincs még meg, ahogy az agroforum is megemlékszik a Talaj Napjáról, mellékelve egy cikket az őszi talajmunkákról és szántás helyes eljárásairól...kapufa, fogalmuk sincs, mi változott a világ mezőgazdaságában az elmúlt 80 évben.
Symphony of the Soil
Válasz #688. hozzászólásra
"A paraszt helyett inkább a földműves szót használd, megtisztelőbb!"
Egy két dolog fogalmazódott meg bennem a hozzászólásoddal, de csak erre akartam reagálni.
Mivel előttem többen is kifejtették a paraszt kiirtására való állami törekvés ellenzését, így Magyarországon maradni fog a szó.
Anno Gazda tüntetés volt.
Most földmíves, vagy földműves alapfogalmat vezettek, be.
Kitalálták, az aktív gazda mint olyant.
Én a KA "észosztónk" technológiáját magamtól elneveztem "Netparaszt technológiának".
A kettőtök beszélgetése nekem olyan magas mint nyúlnak a lórács, így csak figyelek.
Az viszont tény, hogy volt olyan lovunk, amit ha nem itattunk meg a Posta köz sarkon levő kútból az általunk használt ivóvízből, amikor kínáltuk beledugta az orrocskáját, kivette, és megrázta a fejét.
Ha lett volna keze legközelebb fel is pofozott volna.
Ekkor elő kellett venni a vedret felhúzni az ásott kútból a vizet, és abból ivott két vederrel.
Egyébként, ha jobb ötleted, vagy javaslatod, esetleg olyanod van, ami előre vetíthető, hogy nem fog működni azt szerintem szívesen vesszük parasztok, ha előre szólsz.
Itt nem mondtam még, hogy van három Főiskolai és egy Egyetemi diplomám.
Ebből egy egész közel van a szakmához.
Mezőgazdasági Gépész üzemmérnök Nyíregyháza 1977-1980
Itt végzett Gőgös Zoltán is 1978-1981
Az egyik fiam úgy döntött, hogy ha paraszt nem is lesz, de a földből szeretne megélni.
Viszont a másik fiam gyerekéből még faraghatok parasztot.
Nézegetem is a Kombájnt, vagy a lovas ekét a Karácsonyfa alá.
Válasz #688. hozzászólásra
A paraszt szó NEM szitokszó. Mindig idegesít, ha valaki nem helyén használja. A többi elfér ebben a topicban, hiszen minden, ami a talajéletet visszaköltözteti, fentartja, témába vág.
Válasz #688. hozzászólásra
A paraszt szó NEM szitokszó. Mindig idegesít, ha valaki nem helyén használja. A többi elfér ebben a topicban, hiszen minden, ami a talajéletet visszaköltözteti, fenntartja, témába vág.
Egyvalakit tiszteltem eddig ezen a földön, nagyapámat, aki paraszt volt, 6 elemivel.
Akinek pejoratív a paraszt szó, az taníttassa ki a 2 fiát 12Ha földön gazdálkodva, 15 évesen félárván maradva,2 világháborún át,TSZ-esítésen,padlás lesöprésen és megtorlásokon át.
A mai agrár managerek meg menjenek...
Válasz #688. hozzászólásra
Szeretek matekozni és egy sor felütötte figyelmem: "Kukoricámon 70dkg-os csövek termettek. "
Kukorica tőállománya 50-70ezer tő/ha
ezt megszorzom 70dkg azaz 0,7kg akkor az 35.000-49.000kg/ha azaz 35-49t/ha
Jah, hogy lehet a csutka is bele van mérve?
így a szem tömege akkor csak 65-88%a az előbb számoltnak.Azaz 22,75-43,12t/ha
Azért az szép termés!!!
Feco. sincs a kanyarban se ehhez
Válasz #688. hozzászólásra
Tapasztalataid az EM-el vannak, elárulnád milyen terméket használsz ha nem EM-biot használsz? Hol lehet megvásárolni, mibe kerül literje, milyen név alatt van árulva. Engemet a talaj feljavitása érdekelne. Ha nem publikus, lehet privátban is. Köszönöm.
Válasz #682. hozzászólásra
Nem tudom milyen EM projekteket figyelsz, kinek a gyártmánya? EMtech nem Higa partner, a gyártmányuk EM-bio szerintem inkább az osztrák Multikraft cég gyártmányával mutat azonosságot.Nem ugyanazt a filozófiát követik, nem ugyanazzal a gyártmánnyal. Higa sem az EM folyamatos kijuttatásának a híve, inkább az EM-el készített komposztot javasolja, amit ajánl aerob és anaerob módon is.A komposzt tele van értékes tápanyaggal akár aerob, akár anaerob.Az EM is csak akkor fejti ki hatását, ha van kellő hő , nedvesség, és szerves anyag.
Vajon az anaerob szenázs, szilázs, kefír, joghurt,savanyított káposzta,kovászos ubi beltartalmi értéke jobb, vagy rosszabb, mint a kiindulási alapanyaguk?
Vajon a trágyagiliszta testének színét nem a rhodopseudomonas adja, aki az egyik legjobb komposztot állítja elő?
Vajon hüvelygombára nem lactobacillus a gyógyír, és antibiotikum kúra után nem ugyanazt a bacit kell az embereknek adni?Vajon nem az élesztő éleszti fel a kenyerünket, a sört, a bort...?
Senki nem mondta, hogy nem kellenek az aerob bacik, mindegyik szuper, de a patogéneket nem szabad hagyni felszaporodni.A talaj gondoskodjon a betegségek elnyomásáról ne nekem kelljen vele foglalkozni.
Az EM nem a talaj mikrobiális diverzitását hivatott javítani, hanem kicsit meggyógyítja azt. Nem lesz tőle minden talaj csudajól termő, de ami azon a talajon jól érzi magát az egészségben fog virulni.
Magyarország egy kis botanikai csoda, van dinnyetermő, szőlőtermő, almatermő, krumplitermő, paprikatermő ....vidékünk.
Ne átalakítsuk, henem csak gyógyítsuk meg lezsarolt termőföldjeinket.
Idén nyáron a környéken mindenhol kipusztultak a paradicsomok egy betegség folytán, nálam még novemberben szépen termett. A vetésfehérítő a szomszéd táblát rendesen kipingálta, nálam nem volt gond, holott semmilyen vegyszert nem használtam.Kukoricámon 70dkg-os csövek termettek.
Senkit nem meggyőzni akarok, nincs üzleti érdekeltségem,nem forgalmazom senki termékét. Egykamrás emésztőmben szép tiszta a víz. Tisztító és levegőztető nélküli 70köbméteres tavamban jó egyensúlyi állapot van, a lovak is szívesen isznak belőle, pedig a vízre kényesek.Nyáron az istállóba kevesebb légy volt, mint a lakásban.Ezeket nem olvastam, hanem saját tapasztalataim az EM-el.
Az EM-biot én nem használom!
Ha te valóban, üzleti érdek miatt kezdeményezted ezt a topicot, akkor tedd, nem fogok ellened beszélni, sőt mondtam, és mondom is, hogy jó a kompszttea. De ne beszélj más termék ellen, mert nem tisztességes, bár bevett gyakorlat.
Nem szeretnék üzletrontó lenni, ezzel én befejeztem itt mondadómat.
További siekeres munkát!
(A paraszt helyett inkább a földműves szót használd, megtisztelőbb!)
Válasz #684. hozzászólásra
A szikes talajon is az a jó humusz, mint a csernozjom esetén.
Kérdem, én mit kell tenni, hogy a szikesen elérjem ugyanazt, mint már meg van a jó földemen.
Ha nagyapáink nem tudták megvalósítani, akkor majd nekem sikerülni fog?
És el fogom érni ugyanazt a termés átlagot, mint a jobb helyeken? Álmodik a nyomor.
Válasz #677. hozzászólásra
Végigolvastam, és így már világos, hogy jó minőségű komposztot nem olcsó, és nem egyszerű készíteni.
"Csak a legjobb biológiai paraméterekkel rendelkező komposztot érdemes oltóanyagként használni és oldatként kipermetezni, kevéssé optimális összetételű komposztot csak talaj szerkezetjavító anyagként érdemes számításba venni."
Ha 1,5 köbméterből lehet "főzni" 200 ha-ra való teát, akkor nekem kb. 200 liternyi komposztra lenne szükségem. A kész komposzt gondolom szállítható. Ekkora mennyiségért nem biztos, hogy érdemes vele vacakolnom.
Kérdésem a következő: Adott a biohulladékból készített komposzt, a biológiai paraméterei ismeretlenek. Ránézésre nem tűnik rossz anyagnak. Ha ezt használom istállótrágya helyett akkor "csak" a talajszerkezetet javítom, és szükség van mellé műtrágyára, esetleg istállótrágyára is ?
Válasz #684. hozzászólásra
Kösz!Táblázat szerint,nem rossz az enyém.
Válasz #674. hozzászólásra
Mf-es, a neten fellelhető az alábbi táblázat, ez még a MÉM-NAK szerinti értelmezése a talaj humusztartalmának:
Netparaszt, az osztrák kísérletnél a 20%-os humusztartalom vagy szervesanyag-tartalom? Az otis által linkelt képnél is, ahol az illető 11%-os OM (organic matter) tartalomnak örül, az is tisztán a humuszra értendő?
Válasz #679. hozzászólásra Még valami: ha az E. coli kipusztul a szennyvízből az EM hatására, szívesen vennék egy demonstrációt, ahol ezt prezentálod. Hozom a sertéstelepről a megfelelő E. coli koncentrációjú szennyvizet és igyunk belőle az EM kezelés után.
Az EM-ben a Bacillus megaterium E. cloit is értintő baktériumölő hatása azonosított, de ha annyira hatékony volna, nem volna gond a szennyvíz semlegesítése itthon sem (bár előkezelésre használják Ázsiában az EM-et)
Válasz #679. hozzászólásra
Örülök, hogy sikeresen alkalmazod az EM-et, egészségesen és jól gazdálkodsz és nem kérdőjelezem meg sem a segítő jóindulatod, sem a szakértőd tudományos eredményeit.
Én az EM mindenhatóságát kérdőjelezem meg, mert sok más tényező is közrejátszik a sikeredben.
Az EM egy tényező, lehet használni néhány alkalmazásra, de nem működik a rákgyógyászattól a kozmetikáig minden területen, mint alkotója írja, bár szépen hangzik.
Az EM-et sok helyen próbálták bevetni, például az állategészségügyben is. Sajnos nemrég egy 3000 marhás telepen is elbuktak vele itthon, nem igazolható egészségügyi javulás hónapok tesztelése után sem, mert a nem megfelelő környezetben nem működik.
Több EM-et használó projektet is van szerencsém követni, nem igazolható a TARTÓS hatás.
Ha igazolható volna, akkor nem kellene minden évben újra megvenned ugyanazokat a nem olcsó mikroorganzimusokat egy gyártótól.
Az EM a gyártó szerint sem stabil összetételű, a fermentáció során vad mikrobatörzsek is felszaporodhatnak és kiöntést javasolnak ilyen jelenség esetén.
Ugyanezt igazolják a vizsgálatok is, eltérő a fajtaösszetétele és koncentrációja a különböző kereskedőktől származó termékekeknek. Ezt a felhasználók is észrevették, nem véletlenül vásárolnak az ismerettségemben található gazdálkodók csak egy magyar kereskedőtől.
Az EM alapvetően egy kereskedelmi termék, amely maximum 80 fajta baktériumot, aktinobaktériumot és élesztőgombát tartalmaz, amely fajtaösszetételt nem tette nyilvánossá dr. Higa. Így tudományos szempontból csak DNS alanízis alapján tisztázható a fajtaösszetétel, amit még teljeskörűen nem végeztek el, így nem tisztázható, milyen funkciók várhatóak el a készítményétől, csak dr Higa könyvére és a marketinganyagokra támaszkodik a felhasználó.
Az EM 80 fajtája sok nagyságrenddel marad el egy egészséges talaj táplálékhálójában szerepet játszó baktérium és gombaszámtól.
Ezek a fajták a lipcsei egyetem analízise alapján biztosan megtalálhatók a törzsoldatban, a funkcióikra rá lehet keresni a neten:
Bacillus Subtilis
Bifidobacterium Animalis
Bifidobacterium Bifidum
Bifidobacterium Longum
Lactobacillus Acidophilus
Lactobacillus Casei
Lactobacillus Bulgaricus
Lactobacillus Fermentum
Lactobacillus Plantarum
Lactococcus Lactis
Rhodopseudomonas Palustris
Rhodobacter Sphaeroides
Saccharomyces Cerevisiae
Streptococcus Thermophilus
És honnan kerül az egészséges talajodba a többi sok tízezer fajta baktérium és gomba, amit még azonosítani sem tudtak, nemhogy a funkcióikat feltérképezni vagy szaporítani mesterséges körülménye között?
Mert az EM-ből biztosan nem.
Te 80 fajta mikroorganizmusra bízod a talaj újraélesztését, amely épp csak nagyságrendekkel alacsonyabb a természetes talaj ökoszisztémájában előforduló mikroorganizmusoknál, amelyek viszont javarészt megtalálhatóak egy jó minőségű komposztban.
Biztosan ad az a 80 fajta is valamit a változatossághoz egy leromlott környezetben, bizonyos környezeti feltételek között működik is bizonyos funkciókra, de nem csodaszer, egy egészséges talajban nagyobb változatosságra van szükség.
Remélem így már érthetőbb a véleményem az EM-ről.
Válasz #679. hozzászólásra
"Segítő szándékkal jöttem, olyan módszert ajánlottam, amit évtizede használok."
Kipróbálnánk szerintem sokan,ha működik,később pénzt is adnánk érte.
Válasz #662. hozzászólásra "Talán épp a jövőbeni (vagy már jelen is?) vevőkör kialakítása folyik már egy ideje."
Mondhatjuk így is, mert szeretném, ha minél több emberhez eljutna a "termékem".
Annyi a különbség, hogy én azt a tudást szeretném eladni, hogyan tudna minél kevesebb pénzt költeni a paraszt kegyszerekre (mert a komplex műtrágyát mindenki megveszi, miközben bőven elég PK van talajában, csak épp nem tudja, miként is érhetné el a növénye), hogyan érhet el stabilan jó hozamot műtrágya nélkül, s miként lehet javítani a tönkretett talaját, egyben megkötni a szenet, ami a klímaváltozásért felelős.
Ebből nem fogok új házat venni, sem a komposzteladásból, de talán a gyermekem egészségesebb ennivalóhoz fut jutni a boltban.
Most próbálkozunk pályázati pénzekhez jutni, mert az tiszta sor, hogy a magyar paraszt hamarabb költ cifra kerítésre, mint tanulásra, ezért ebből nehezen lesz sárga csekk kifizetve.
Viszont ezt a tanítást és kísérletezést szeretem csinálni és azzal mindenki legyen tisztában, ha nem változik a gazdálkodás módszere minél szélesebb körben, sanyarú sors vár mindenkire a globálisan tönkretett klímával és termőföldekkel.
Nyugaton már felismerték, hogy a legjobban befektetett pénz a tanulás, járnak a parasztok maguktól szorgosan a fejtágítókra és hagyják el a vegyipari cégek termékeit, állnak át direktvetésre.
Magyarországon a tanulás még valahol a költési sorrend alján található, de ez nem csoda, hiszen legalább fél évszázados szervezett butítás eredménye nem lehet más, itt nincs értéke a tudásnak.
Válasz #671. hozzászólásra
Ember miről beszélsz?!
Segítő szándékkal jöttem, olyan módszert ajánlottam, amit évtizede használok. Állataim makk egészségesek,nincs szükség oltásokra, féreghajtásra,állatorvos csak herélni jön.
Jómagam vitaminok, oltások nélkül évtizedek óta napkeltétől napnyugtáig egészségben dolgozok. Önellátó vagyok, soha nem használtam vegyszereket, műtrágyát sem. Nem osztom az észt vak hittel elfogultan, csak a tapasztalataimmal próbálok segíteni.
Egyébként Az EM fermentáció pont azért stabil, kiszámítható, mert levegőtől elzártan történik, ahol semmilyen káros organizmus nem jut a rendszerbe. Ráadásul az E.Coli még a szennyvízből is kipusztul az EM hatására.
4 liter EM1 ből otthon fermentálom a teljes évi szükségletet 30Ha szántóföld és 17 ló ellátására.Ez nincs 30000Ft
Higa rendszere erről szól, mindenki otthon olcsón tudja talajait újra élővé tenni.
AZ MTA talajtani kutatója, Dr. Murányi Attila a tanácsadó szakértőm , aki szennyezett talajok ártalmatlanításával foglalkozik, EM technológiát használ. Ezzel a hozzászólásoddal az Ő tudományos tapasztalatatit is kétségbe vontad. Próbálj meg kicsit bölcsebben gondolkodni!
További jó gazdálkodást!
Válasz #659. hozzászólásra Antal Valinak nem sok köze van sem a talajmikrobiológiához, sem a gazdálkodáshoz - ennek fényében érdemes értelmezni az ott olvasottakat. Az EM Biónak jelentős marketingháttere van, de a tudományos kutatások nem igazolják sokoldalú hatását.
Válasz #656. hozzászólásra Kérlek olvasd el a termokomposztálás alapjait, ugyanezek a koncepciók vonatkoznak a nagyüzemi komposztálásra is, a szén:nitrogén arány nagyon fontos.
Termokomposztálás leírása
Válasz #657. hozzászólásra
"ARES-826!"
"Istálló kaki!"
"Netparaszt"
"némi tanulás után már bárki képes lesz értelmezni akár otthon is,"
Ebbe a fiatal nyugdíjasok is beleférnek.!?
Meg is vagyok nyugodva.
Van-e olyan fórumozó, aki meg akarja tanulni a mikroszkóp kezelését, és befizetni egy tanfolyamra, ami TÉL VÍZ idején lenne az ország közepén?
Megtudtam, hogy ismerősöm veje forgatás nélküli technológiát alkalmaz.
Hogy milyen eredménnyel, még nem tudom, de rákérdek.
Ha nem sikeres, abból még többet lehet tanulni, mintha sikeres. Vagy tévedek?
Válasz #655. hozzászólásra Alma a körtével.
A talajban sehol senkinél nem javult jelentősen a humusztartalom, még 15 éves trágyázási tartamkísérlet alatt sem, míg ugyanennyi idő alatt jó minőségű komposzt alkalmazásával két-háromszoros humusztartalom növekedés átlagosnak mondható, de mondjuk a Lübkéék az osztrákoknál 20% humusztartalom fölé emelték ugyanennyi idő alatt a másfél százalékos talajukat.
Kíváncsian várom a növekvő humusztartalmat mutató talajvizsgálati lapokat, ami ezt az állítást megcáfolja.
A humusz egyik előnye a víztárolás - 1% humusztartalom növekedés kb. 180.000 plusz vizet képes tárolni hektáronként. Akit érint az aszály, annak elég sokat érhet, nem?
A kulcsszó a JÓ komposzt - meg kell vizsgálni, milyen bakteriális/gombás arány található benne, milyen fajtaösszetevőkkel és biomasszával.
A jó komposzt lassú tápanyagszolgálatás mellett a mikrobiális életet indítja be a talajban, ami utána önmaga fog tápanyagot szolgáltatni.
A természetben évszázadok kellenek egy centiméter humuszban termőtalaj megteremtésére - az ember a zöld forradalom során évente tesz tönkre ennyit.
Az azonnali haszonra törekvő ember a növényt táplálja trágyával és műrágyával, nem foglalkozva a következményekkel.
A tartós haszonra törekvő ember a talajt táplálja, ami utána egyre alacsonyabb költséggel, tartósan tápanyagot fog szolgáltatni a növényeknek.
Ez a különbség a trágya és a komposzt alkalmazása között.
Válasz #672. hozzászólásra
Vályog,agyagos vályog talajok.
Válasz #670. hozzászólásra
MF-es!
Nálam a humusz 2,3-3,1 között van a jó földek esetén.
Ez az első perctől ilyen, vagy javult amióta Te kezeled a földjeidet.
A mostani l talajminta eredménye még nincs meg, de nem sokat tettem annak érdekében, hogy javuljon.
Tegnaptól viszont kísérlet beindítva.
Bárány!
Én úgy értettem, hogy ez az ALKO nem igazán értékasíthető, mert .....
Viszont ha Te mint "kívűlálló" nem így látod, akkor felteszem azt a szemüveget, és figyelem úgy az eseményeket.
Az előbb beszéltem egy fiatal nyugdíjassal, aki Pallagon végzett. Már az ISKOLÁBAN beszéltek neki az elsivatagosodásról.
Kis késéssel, de hozzám is elért ez az információ.
Netparaszt, vagy VALAKI!
A dombágyást most, vagy inkább tavasszal állítsam rakjam egy kupacba?
Válasz #670. hozzászólásra A humusztartalom relatív értéke talajtípustól és klímától függ.
Abszolút értéken csak az alacsony érték értelmezhető, egyébként ismerni kell az adott talajtípus maximumát a minősítéshez.
Ha csernozjom talajon dolgozol, aminek a mi klímánkon 7 feletti a legmagasabb értéke, akkor ez a humusztartalom alacsony.
Ha szikes, vagy savanyú homoktalajon ez az értéked, akkor jó közepes a humusz.
Válasz #653 hozzászólás
Ez a hozzászólás teljes egészében téves információkon alapul, a talaj táplálékháló koncepciójának figyelmen kívül hagyásával.
A talajok leromló termékenységének a táplálékhálóban található aerob mikroorganizmusok jelentős csökkenése az egyik oka. Az aerob mikroorganizmusok is fontosak, de azok sokkal ellenállóbbak, azokat felesleges célzottan szaporítani. Másrészt az anaerob és fakultatív anaerob mikroorganizmusokból kerül ki a legtöbb növényi és állati kórokozó - te hogyan tudod megállapítani, melyik E. coli variánst szaporítod fel a levegőtlen környezetben, mikor egy génben tér el egy halálos baktérium a másiktól?
Ezért fontos a levegős komposztálás és a levegőt kedvelő mikroorganizmusok szaporítása a komposztálás és az ALKO készítése során.
Sok évtizedes gyakorlati tapasztalat alapján a komposzt és komposzttea alkalmazása az egyetlen széles skálájú biológiai oltóanyag, ami képes helyreállítani a talaj természetes védekezőképességét, ami a természetes talaj táplálékhálóra épül.
Eznnek pozitív hatását a biokertészek és bio módszerekkel dolgozó farmerok régóta ismerik, de az utóbbi évtizedekben részletes kutatások is bizonyítják a hatás mikrobiológiai alapjait.
Az EM egy szűk összetételű mikrobiális életközösség, ami leromlott, mikrobiológiailag szegényes talajokban hozhat pozitív változást, de a benne található mikrobák mindössze töredék ezrelékét tartalmazzák egy jól működő táplálékhálóban található fajoknak és fajtáknak.
A termék maga szintén nem egységes, fermentációtól függően más fajták, jelentősen eltérő koncentrációban találhatók benne a vizsgálatok szerint, ezért senki nem tudja, pontosan mit is vásárol drága pénzért.
Ezért lényeges, hogy minden évben újra és újra meg kell vásárolni és alkalmazni az EM-et, a nem is tudod pontosan mit.
A komposztot és készítményeket viszont mindenki maga tudja otthon előállítani megfelelő tudás birtokában.
A mikroszkópos vizsgálatok lenézése pedig értelmezhetetlen, mivel ez a legegyszerűbb módszer, amivel ellenőrizni lehet bármilyen talaj vagy mikrobiológiai készítmény összetételét és értékét (sok más vizsgálandó paraméter mellett), amit különböző módszerekkel a világon minden biológiai labor használ.
De elárulom, van remény, némi tanulás után már bárki képes lesz értelmezni akár otthon is, mik is azok az izgő-mozgó pálcikák meg sugárzó kis körök, nem kell hozzá nagy labor...
Válasz #667. hozzászólásra
Nálam a humusz 2,64-3,64 ig.Ez milyen?
Válasz #651. hozzászólásra Ennél sokkal egyszerűbben sem érthető a táplálékháló működése :-)
Válasz #650. hozzászólásra
Az időjárás sem optimális, de mindenképp szerves nitrogénforrásban érdemes gondolkozni.
A műtrágyák magas koncentrációjú sók, mindenképp negatív hatással vannak bizonyos mikrobákra.
Válasz #648. hozzászólásra
A talajod humusztartalma nemzetközi skálán a mezőgazdasági termelésre alkalmatlan minősítés határán mozog. Ennek jelentése, hogy ez a talaj már nem képes önmagától regenerálódni, tápanyagot szolgáltatni és az klimatikus szélsőségek tovább rombolják a minőségét - ez érinti a növényeid egészségét és termékenységét is.
A gombakomposzt kijuttatása jó lépés, de a talaj táplálékháló létrehozásában és erősítésében ennél összetettebben kell gondolkozni - a gombakomposzt egy féle tápanyag, egy féle gombával oltva.
Egy egészséges talajban fajták tízezrei vannak, megszámlálhatatlan tápanyagigénnyel - ezért csepp a tengerben egy azoter használata, amiben 1-3 fajta található.
A komposzttal és komposztkészítményekkel (lehetőleg házilag készült, ellenőrzött alapanyagokból és eljárással) tudod visszaadni a területednek a mikrobiológiai változatosságot, egyedi termékek csak egyedi problémák megoldásában segíthetnek.
A szárlebontó baktériumok a szár lebontásában segítenek, de azon kívül semmiben - nem tudni, mi lesz a lebontott szármaradványokkal, kik veszik fel a tápanyagot, mire használják.
Válasz #647. hozzászólásra Tudod mi történne ezekkel az anyagokkal a talajban a mikrobiális aktivitás hatására? Ha nem, akkor miért adsz olyan tanácsot, ami csak problémát okoz?
Kavaró berendezés komposzthoz
https://www.youtube.com/watch?v=9LOoVNVgpWk
https://www.youtube.com/watch?v=9LOoVNVgpWkhttps://www.youtube.com/watch?v=9LOoVNVgpWk
Válasz #658. hozzászólásra
A komposztban csak falevél, némi gally, és fű az alapanyag. Annyit sikerült megtudnom, hogy 55 %-os a nedvességtartalma, és 9,5 % a humusztartalma. Maximum 2 cm-es a "szemcsemérete". N P K tartalmát nem tudták megmondani.
Körbenéztem istállótrágya ügyben is.
Az egyik helyen ló és sertés trágya vegyesen, 1 évestől az egy hetesig, 2000 Ft / t
Másik helyen mély almos juh trágya, az alja már 3 éves. Ennek még nem tudom az árát.
Ideiglenes trágyakazal 2 hónapig lehet a területen ? Mi most az előírás ? Ha télvíz idején kivinném a gyümölcsösbe, trágyaszóróval le szecskáznám csomóra, esetleg közbe permetezném valami cellulózbontó baktériummal, az 2 hónap alatt komposztálódna ?