Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak648 FtBenzin árak634 FtEUR408 FtUSD392.16 FtCHF431.22 FtGBP487.57 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz #766. hozzászólásra A beérett talaj fogalmát másként használnám.
Az ami nálad volna télen, az egy gyengén fedett talaj, némi gyökértömeggel, ha a kisebb gyomok fogalmát vesszük.
Ennek vajon milyen a lazultsága, pórusossága, szerves anyag, humusztartalma? Szonda milyen mélyre megy bele? Ha belemarkolsz akadály nélkül pereg szét a kezedben?
Mekkora a kiskert területe? Vannak benne fix vagy magaságyások, amelyeken sosincs járva?
Kérdések, kérdések..
aki pl kiskertben zöldségeket háztáji dolgokat szeretne termeszteni milyen teendöje van egy zöldel boritott szépen beérett talajjal hogy tavaszra legyen olyan minöségü hogy vethessek bele????...most tyukhurral meg kisebb gyomokkal van boritva illetve szármaradvánnyal készül rá a komposzt..... tavasszal egysor tárcsa? elötte meg a komposzt? ... ilyen beérettt talajban hogy fog pl a répa stb gyökerek olyan nagyra megnöni mint a szántottba? amugy egy közepesen kötött omlos lazább talaj ....
Válasz #756. hozzászólásra Különbség van a gyökérrel horgonyzott, élö, vetéssel egy sorban frissen letört takarónövény s felszínen rendszertelen elrendezésben fekvő, zúzott mulcs viselkedése között. Az utóbbit eléggé összehúzhatja a kis sortávú csoroszlya, az előbbiből keveset húz magával.
Válasz #756. hozzászólásra Különbség van a gyökérrel horgonyzott, élö, vetéssel egy sorban frissen letört takarónövény s felszínen rendszertelen elrendezésben fekvő, zúzott mulcs viselkedése között. Az utóbbit eléggé összehúzhatja a kis sortávú csoroszlya, az előbbiből keveset húz magával.
Válasz #756. hozzászólásra Különbség van a gyökérrel horgonyzott, élö, vetéssel egy sorban frissen letört takarónövény s felszínen rendszertelen elrendezésben fekvő, zúzott mulcs viselkedése között. Az utóbbit eléggé összehúzhatja a kis sortávú csoroszlya, az előbbiből keveset húz magával.
Válasz #760. hozzászólásra Hatóanyagtól függően változó méretű és összetételű populációra hat, de arra atomcsapás jellegű a hatás.
A lecsökkent számú kórokozók mellett a sokkal érzékenyebb, kipusztult jótékony hatású mikroorganizmusok helyét pedig a kórokozók veszik át az első adandó alkalommal, mert az ő szaporodásuk és térnyerésük gyorsabb, mint a jótékonyaké.
"Azóta a tapasztalatok alapján még jobb rendszert terveztem, ami még kevesebb földet dob ki, követi a talajt is és egyszerre veti a fedőnövényt és a főnövényt is"
Na erre már nagyon kíváncsi vagyok!
Egy kérdés:
A fedőnövény vetésére mennyire alkalmas egy ~18cm-es sortávú vetőgép? Annak nem az a jobb, ha minél egyenletesebben oszlik el a talajon a mag? Vagy ugyanúgy ahogy pl. egy gabonánál, a gyökerek úgyis behálózzák a talajt, amikor pedig megnő a növény, akkor összeborulnak a sorok, addig pedig az elővetemény visszamaradt szármaradványa takarja a sorközt?
Más. A mi viszonyainkon szerinted mennyire alkalmas a gabona termesztésre a megszokottnál (12,5 - 15 cm) szélesebb, 18-20 cm-es sortáv?
Válasz #719. hozzászólásra A videót már belinkelték, de majd az állományról is teszek be képet. A videón a fél tonnás direktvetőt egy 50 LE, 1750 kg-os kis Carraro Tigrone ültetvénytraktorral húztam, idén meg egy MTZ50-es húzta az iszapban.
Na ezért szeretem ezt a rendszert és az új csoroszlya még alacsonyabb vonóigényű lesz.
Talán gabonasortávra is megcsinálom a gépet, de én alapvetően dupla sortávra vetem a gabonát, mert közé a pillangós társnövény megy.
Válasz #724. hozzászólásra Nekem egy használt Amazone D27 Speciál vetőgéppel és 10 Atomjet CB15 csoroszlyával Kanadából, Josey munkájával 2 milla körül állt meg a mutatvány. Drága tanulópénz volt, nagyon elcseszte az arc a méretezést, garanciát pedig nem teljesítette.
Most már a feléből, sokoldalúbb gépet, jobb minőségben ki tudom hozni a saját műhelyemben, de amikor kezdtem, muszáj volt mással csináltatnom.
Válasz #729. hozzászólásra Ahhoz, hogy a mag 100% talajkontaktot kapjon a jó csírázáshoz, a mag környezetében szükséges a megfelelő tömörítés. A talaj felszínét hengerelve sokkal kötöttebb a vetési mélység, a pálcák meg csak összehúzzák a szárat, egyik sem optimális megoldás.
Ezért jó a takarólapka, ami mindig egy cm körüli tömörebb réteget húz a magra, mindegy, hogy iszapos agyagba vagy porló sívóhomokba vet vele az ember.
Válasz #738. hozzászólásra Nem összehúzza, csak meghúzza a szárat. Ha megfelelően van zúzva a szár, majd el is veszti, miután felszedte, ezért kell a csoroszlyák közti távolság.
Válasz #735. hozzászólásra A rugós csoroszlya lapja 50 kiló alatti, az nem böszme erős. A tárcsás direktvetőgépeknél kell brutál nyomás, hogy vágja a mulcsot.
Válasz #737. hozzászólásra A nő nem akarta eladni nekem a Technotillt, ezért legyártattam a fedőlemezes rendszert az Atomjet CB15 mellé. Azt mondom a tapasztalatok alapján, ennél egyszerűbb vetőegység nincs, s ugyanolyan jó a csírázási arány száraz és beázott földben is.
Azóta a tapasztalatok alapján még jobb rendszert terveztem, ami még kevesebb földet dob ki, követi a talajt is és egyszerre veti a fedőnövényt és a főnövényt is, plusz juttatja ki a biológiai oltóanyagokat, de ezt már én gyártom le, nem bízom még egyszer másra.
Válasz #740. hozzászólásra Ez nagyon top gép, tetszik a tempó, de ha megnézed, mulcs nélküli földbe vet.
A csoroszlyásokkal is lehet normál gabonatávra vetni, de a csoroszlyákat 50 centi körüli mátrixra kell tenni, hogy ne húzza össze a szárat.
Az aktív talajkövetésre egyik álló csoroszlyás, vetőszekrényes vetőgép sem alkalmas, ahhoz a Cross Slot hidraulikus csillapítású vetőelemei kellenek, de az elég drága.
A technotill is külön teszi le a magot és a műtrágyát, az Atomjet csoroszlyával nekem háromféle anyagkijuttatási lehetőségem van.
Válasz #741. hozzászólásra A fronton fut egy Dalbo Maxicut szerű vágópengés henger, az letöri a naprát is. Ez aztán lassú lebomlású mulcsként fog tovább funkcionálni, ami kiegyenlíti a talajklímát, vizet tart vissza és lassú lebomlás során tápanyagot szolgáltat a talajéletnek (ami meg táplálja a haszonnövényeket). Egy évtized után már a kukoricát is műtrágya nélkül lehet erős átlaghozammal aratni, annyi NPK áll minden pillanatban rendelkezésre az élő talajban.
Válasz #743. hozzászólásra Minden fedőnövényt a virágzás csúcsán érdemes lezúzni. Ekkor a legmagasabb a biomasszája és még élők a gyökérkapcsolataik a mikroorganizmusokkal, mert eddig szükséges a tápanyagfelvétel.
Utána maghozásnál leépíti a mikorrizákat is, biomassza és nitrofén:szín arány csökken.
Válasz #741. hozzászólásra
Egyébként, ha megvárta volna a maghozást (főleg, ha leviszi a termést a területről), akkor sokat veszített volna a zöldtrágya értékéből a napraforgó. Ez más zöldtrágya növényekre is jellemző. Ha jól tudom...
Válasz #741. hozzászólásra
Zöldtrágya növénynek vetette az illető, és maghozás előtt még lezúzta. A napraforgó előnyei, hogy mély gyökérzete van, hatékonyan bányássza ki a mélyebb rétegekből is a tápanyagot (így a felszínhez közelebb hozza), gyökérzete mikorrhiza kapcsolatokban részt vesz, és a virágzata a beporzó rovarokat vonzza, így a ragadozó rovarok betelepülését, szaporodását is elősegítheti (kártevő management), továbbá alacsony a vetőmag mennyiség szükséglete.
Sajnos mi az EFA-nak beszámító "ökológiai célú másodvetésben" nem tehetünk napraforgót a vetőmagkeverékbe.
Nekem ez a vetőgép tetszik mostanában a legjobban. A magadagoló rendszere nevetségesen egyszerű. Már-már fáj, hogy ilyet senki más nem csinál. A csoroszlyája a cross-slot-hoz valamelyest hasonlóan teszi le a magot, a csoroszlya mögé jobbra ill. balra kerül a mag és a műtrágya. Nálunk is használható a sortávja. Egyedül az nem tetszik teljesen, hogy a csoroszlyák nem követik a talajt, így elképzelhető, hogy aprómagra jobb lenne a technotill csoroszlya. De amúgy tökéletes. http://www.simtech-aitchison.co.uk/
Valamelyik topikban le volt írva a működése ennek a csoroszlyának. Valami olyasmi rémlik, mindegy milyen mélyen jár a csoroszlya, mindig ugyanannyi föld kerül a magra.
Szerintem az megoldható,akár egy mellette futó fél tárcsával.Ami az elő vágást,takarást csinálná.Meg,ha csak gabonába gondolkodunk,az nem olyan kényes,bármilyen pálcasor,vagy egyengető megoldja.A netparaszt gépe,az fűszerpaprikát is vet.Utána,meg tennék egy IH vetőgép tömörítő hengert.
Ha jól tudom,ez magyar gyártmány.Jó volna,2 sorban a kapák gabona sortávra.Soronként előtte egy vágótárcsa menne.4 méteres kellene,hosszanti közúti vontatási lehetőséggel.
Milyen grúber kapákat használsz? Vagy ez speckó lazító?
Én valami hasonlón gondolkodom, talán ezt könnyebb húzni. Ami a Framest Reptill-en van. Plusz hátha jobb lazítóképessége is lenne. Itt ezen a linken a bal oldali kapa néztem, hogy talán az van a Simba SL-en is és azt jónak írják. Lazítani kellene és az nem is forgatna lentről semmit. Véleményed? Vagy mindenki véleménye érdekel.
Most hasonló kapa van ami a lentebbi Otis által berakott kapa, csak 75mm széles és ha nedves a föld igencsak szíjjaz nekem.
Netparaszt, ha időd engedi készíthetnél néhány képet a direkt vetőgépedről, amit 50-es MTZ-vel húzol. Nézegettem videókat, de ott mindig 150 - 200 lovas gépekkel húzzák a direkt vetőgépeket.
Én csak erről a típusról tudok véleményt mondani, nagyon jó keverőhatással rendelkezik, és a vonóerő igénye is csekély. Évek óta bizonyít, mindenféle tarlón, az év bármely szakában.
Válasz #715. hozzászólásra Szerintem ez is talajtól függő.
Én csak nagyon keskeny késeket használok, 25-45 mm-est, mert elég számomra a lazító munkája és minimális a vonóigénye.
Szárnyast elutasítom, mert nedves talajt az is erősen tömöríti a talp vonalában.
A talajban csak mikrorepedések hálóját kell létrehozni a műveléssel, ahol áramolhat a víz és vándorolhatnak a gyökerek, felesleges tönkrezúzni az éppen kialakulni kezdő pórusokat.
Egyébként 25-28-ig Szeged környékén járok, ha valaki személyesen is találkozna még a környékről, privátban keressen.
Ha idén nem tudtam kuki tarlóval semmit csinálni a víz miatt akkor tavasszal milyen késsel felszerelt gruberrel járok a legjobban? csavart egyenes rugós merev szárú vagy széles egyenes stb? Esetleg konkrét márka késtípus ajánlat mint példa?
Válasz #713. hozzászólásra Ez a film is olyan, mint a perctalaj művelése, csak egy rövid ideig lehetett ingyen nézni :-)
Az oltóanyagok egy részét Maon izolálták és szaporítják, de egyébként jönnek az oltóanyagok mindenhonnan a világból. A kereskedelemben kapható oltóanyagok jó része házilag is szaporítható, ahogy MF is felszaporítja a boltit, csak a megfelelő tudáson túl reaktor és fajtaspecifikus tápanyag kell hozzá.
15335 hozzászólás
Szia Netparaszt!
Szeretnélek megkérdezni mi a véleményed az Amalgerol-ról?
Beilleszthető az általad felvázolt rendszerbe?
Szőlőben alkalmazott kísérlet.
http://biokutatas.hu/images/stories/kiadvanyok/2013onfarm/omki_2013_szolo_v3_final.pdf
http://biokutatas.hu/images/stories/kiadvanyok/2013onfarm/omki_2013_szolo_v3_final.pdf
Válasz #768. hozzászólásra Mindent tudsz már gyakorlatban az ipari paprikatermesztésről?
Válasz #767. hozzászólásra
Egy több hektáros szabadföldi paprika termesztést hogy lehetne tápanyag, talajfertőtlenítés, stb elkezdeni?
?
Válasz #766. hozzászólásra A beérett talaj fogalmát másként használnám.
Az ami nálad volna télen, az egy gyengén fedett talaj, némi gyökértömeggel, ha a kisebb gyomok fogalmát vesszük.
Ennek vajon milyen a lazultsága, pórusossága, szerves anyag, humusztartalma? Szonda milyen mélyre megy bele? Ha belemarkolsz akadály nélkül pereg szét a kezedben?
Mekkora a kiskert területe? Vannak benne fix vagy magaságyások, amelyeken sosincs járva?
Kérdések, kérdések..
Válasz #765. hozzászólásra
aki pl kiskertben zöldségeket háztáji dolgokat szeretne termeszteni milyen teendöje van egy zöldel boritott szépen beérett talajjal hogy tavaszra legyen olyan minöségü hogy vethessek bele????...most tyukhurral meg kisebb gyomokkal van boritva illetve szármaradvánnyal készül rá a komposzt..... tavasszal egysor tárcsa? elötte meg a komposzt? ... ilyen beérettt talajban hogy fog pl a répa stb gyökerek olyan nagyra megnöni mint a szántottba? amugy egy közepesen kötött omlos lazább talaj ....
Válasz #756. hozzászólásra
Különbség van a gyökérrel horgonyzott, élö, vetéssel egy sorban frissen letört takarónövény s felszínen rendszertelen elrendezésben fekvő, zúzott mulcs viselkedése között. Az utóbbit eléggé összehúzhatja a kis sortávú csoroszlya, az előbbiből keveset húz magával.
Válasz #756. hozzászólásra
Különbség van a gyökérrel horgonyzott, élö, vetéssel egy sorban frissen letört takarónövény s felszínen rendszertelen elrendezésben fekvő, zúzott mulcs viselkedése között. Az utóbbit eléggé összehúzhatja a kis sortávú csoroszlya, az előbbiből keveset húz magával.
Válasz #756. hozzászólásra
Különbség van a gyökérrel horgonyzott, élö, vetéssel egy sorban frissen letört takarónövény s felszínen rendszertelen elrendezésben fekvő, zúzott mulcs viselkedése között. Az utóbbit eléggé összehúzhatja a kis sortávú csoroszlya, az előbbiből keveset húz magával.
Válasz #760. hozzászólásra Hatóanyagtól függően változó méretű és összetételű populációra hat, de arra atomcsapás jellegű a hatás.
A lecsökkent számú kórokozók mellett a sokkal érzékenyebb, kipusztult jótékony hatású mikroorganizmusok helyét pedig a kórokozók veszik át az első adandó alkalommal, mert az ő szaporodásuk és térnyerésük gyorsabb, mint a jótékonyaké.
a talaj hasznos élővilágának mennyire ver oda az ilyen talajfertőtlenítő szerek / pl Kentaur, Force / ??
Válasz #758. hozzászólásra
http://youtu.be/jSfMP9wBFQk
Válasz #740. hozzászólásra
https://www.youtube.com/watch?v=jSfMP9wBFQk
Válasz #750. hozzászólásra
"Azóta a tapasztalatok alapján még jobb rendszert terveztem, ami még kevesebb földet dob ki, követi a talajt is és egyszerre veti a fedőnövényt és a főnövényt is"
Na erre már nagyon kíváncsi vagyok!
Egy kérdés:
A fedőnövény vetésére mennyire alkalmas egy ~18cm-es sortávú vetőgép? Annak nem az a jobb, ha minél egyenletesebben oszlik el a talajon a mag? Vagy ugyanúgy ahogy pl. egy gabonánál, a gyökerek úgyis behálózzák a talajt, amikor pedig megnő a növény, akkor összeborulnak a sorok, addig pedig az elővetemény visszamaradt szármaradványa takarja a sorközt?
Más. A mi viszonyainkon szerinted mennyire alkalmas a gabona termesztésre a megszokottnál (12,5 - 15 cm) szélesebb, 18-20 cm-es sortáv?
Válasz #749. hozzászólásra
"Ez nagyon top gép, tetszik a tempó, de ha megnézed, mulcs nélküli földbe vet."
Ha a 1,5m-es napraforgós állomány nem mulcs akkor nem tudom hogy mi az?
Válasz #719. hozzászólásra A videót már belinkelték, de majd az állományról is teszek be képet. A videón a fél tonnás direktvetőt egy 50 LE, 1750 kg-os kis Carraro Tigrone ültetvénytraktorral húztam, idén meg egy MTZ50-es húzta az iszapban.
Na ezért szeretem ezt a rendszert és az új csoroszlya még alacsonyabb vonóigényű lesz.
Talán gabonasortávra is megcsinálom a gépet, de én alapvetően dupla sortávra vetem a gabonát, mert közé a pillangós társnövény megy.
Válasz #724. hozzászólásra Nekem egy használt Amazone D27 Speciál vetőgéppel és 10 Atomjet CB15 csoroszlyával Kanadából, Josey munkájával 2 milla körül állt meg a mutatvány. Drága tanulópénz volt, nagyon elcseszte az arc a méretezést, garanciát pedig nem teljesítette.
Most már a feléből, sokoldalúbb gépet, jobb minőségben ki tudom hozni a saját műhelyemben, de amikor kezdtem, muszáj volt mással csináltatnom.
Válasz #729. hozzászólásra Ahhoz, hogy a mag 100% talajkontaktot kapjon a jó csírázáshoz, a mag környezetében szükséges a megfelelő tömörítés. A talaj felszínét hengerelve sokkal kötöttebb a vetési mélység, a pálcák meg csak összehúzzák a szárat, egyik sem optimális megoldás.
Ezért jó a takarólapka, ami mindig egy cm körüli tömörebb réteget húz a magra, mindegy, hogy iszapos agyagba vagy porló sívóhomokba vet vele az ember.
Válasz #738. hozzászólásra Nem összehúzza, csak meghúzza a szárat. Ha megfelelően van zúzva a szár, majd el is veszti, miután felszedte, ezért kell a csoroszlyák közti távolság.
Válasz #735. hozzászólásra A rugós csoroszlya lapja 50 kiló alatti, az nem böszme erős. A tárcsás direktvetőgépeknél kell brutál nyomás, hogy vágja a mulcsot.
Válasz #737. hozzászólásra A nő nem akarta eladni nekem a Technotillt, ezért legyártattam a fedőlemezes rendszert az Atomjet CB15 mellé. Azt mondom a tapasztalatok alapján, ennél egyszerűbb vetőegység nincs, s ugyanolyan jó a csírázási arány száraz és beázott földben is.
Azóta a tapasztalatok alapján még jobb rendszert terveztem, ami még kevesebb földet dob ki, követi a talajt is és egyszerre veti a fedőnövényt és a főnövényt is, plusz juttatja ki a biológiai oltóanyagokat, de ezt már én gyártom le, nem bízom még egyszer másra.
Válasz #740. hozzászólásra Ez nagyon top gép, tetszik a tempó, de ha megnézed, mulcs nélküli földbe vet.
A csoroszlyásokkal is lehet normál gabonatávra vetni, de a csoroszlyákat 50 centi körüli mátrixra kell tenni, hogy ne húzza össze a szárat.
Az aktív talajkövetésre egyik álló csoroszlyás, vetőszekrényes vetőgép sem alkalmas, ahhoz a Cross Slot hidraulikus csillapítású vetőelemei kellenek, de az elég drága.
A technotill is külön teszi le a magot és a műtrágyát, az Atomjet csoroszlyával nekem háromféle anyagkijuttatási lehetőségem van.
Válasz #741. hozzászólásra A fronton fut egy Dalbo Maxicut szerű vágópengés henger, az letöri a naprát is. Ez aztán lassú lebomlású mulcsként fog tovább funkcionálni, ami kiegyenlíti a talajklímát, vizet tart vissza és lassú lebomlás során tápanyagot szolgáltat a talajéletnek (ami meg táplálja a haszonnövényeket). Egy évtized után már a kukoricát is műtrágya nélkül lehet erős átlaghozammal aratni, annyi NPK áll minden pillanatban rendelkezésre az élő talajban.
Válasz #743. hozzászólásra Minden fedőnövényt a virágzás csúcsán érdemes lezúzni. Ekkor a legmagasabb a biomasszája és még élők a gyökérkapcsolataik a mikroorganizmusokkal, mert eddig szükséges a tápanyagfelvétel.
Utána maghozásnál leépíti a mikorrizákat is, biomassza és nitrofén:szín arány csökken.
Válasz #744. hozzászólásra A keresztes virágúakon túl mindegyik haszonnövény igényli a mikorrizás kapcsolatot.
Válasz #744. hozzászólásra
Itt olvastam: cover-crop-chart 38. oldal
Válasz #742. hozzászólásra
A napraforgó gyökere és a mikorrhizák???? Én erről még nem hallottam.
Válasz #741. hozzászólásra
Egyébként, ha megvárta volna a maghozást (főleg, ha leviszi a termést a területről), akkor sokat veszített volna a zöldtrágya értékéből a napraforgó. Ez más zöldtrágya növényekre is jellemző. Ha jól tudom...
Válasz #741. hozzászólásra
Zöldtrágya növénynek vetette az illető, és maghozás előtt még lezúzta. A napraforgó előnyei, hogy mély gyökérzete van, hatékonyan bányássza ki a mélyebb rétegekből is a tápanyagot (így a felszínhez közelebb hozza), gyökérzete mikorrhiza kapcsolatokban részt vesz, és a virágzata a beporzó rovarokat vonzza, így a ragadozó rovarok betelepülését, szaporodását is elősegítheti (kártevő management), továbbá alacsony a vetőmag mennyiség szükséglete.
Sajnos mi az EFA-nak beszámító "ökológiai célú másodvetésben" nem tehetünk napraforgót a vetőmagkeverékbe.
Válasz #740. hozzászólásra
Szia
A videoban a gép mit csinál a napraforgóval????Levágja??? Miért nem inkább megvárja vele az aratást.....és utána meg kapásbol vett?
Ezt nem értem...
Nekem ez a vetőgép tetszik mostanában a legjobban. A magadagoló rendszere nevetségesen egyszerű. Már-már fáj, hogy ilyet senki más nem csinál. A csoroszlyája a cross-slot-hoz valamelyest hasonlóan teszi le a magot, a csoroszlya mögé jobbra ill. balra kerül a mag és a műtrágya. Nálunk is használható a sortávja. Egyedül az nem tetszik teljesen, hogy a csoroszlyák nem követik a talajt, így elképzelhető, hogy aprómagra jobb lenne a technotill csoroszlya. De amúgy tökéletes. http://www.simtech-aitchison.co.uk/
Válasz #736. hozzászólásra
Azért egy kukoricatarlóban megnézném mit produkál. Még ezt a kevés gyomot / zöldtrágyát is húzza össze
Válasz #730. hozzászólásra
Igen,mert fűszerpaprikára nem mindegy mennyi föld megy.De gabonánál mindegy.
Válasz #731. hozzászólásra
Ha netparaszt technológiát alkalmazol,nincs tömör felső réteg.
Válasz #729. hozzászólásra
Valamelyik topikban le volt írva a működése ennek a csoroszlyának. Valami olyasmi rémlik, mindegy milyen mélyen jár a csoroszlya, mindig ugyanannyi föld kerül a magra.
Válasz #728. hozzászólásra
Szerintem az megoldható,akár egy mellette futó fél tárcsával.Ami az elő vágást,takarást csinálná.Meg,ha csak gabonába gondolkodunk,az nem olyan kényes,bármilyen pálcasor,vagy egyengető megoldja.A netparaszt gépe,az fűszerpaprikát is vet.Utána,meg tennék egy IH vetőgép tömörítő hengert.
Válasz #727. hozzászólásra
Nézd meg jobban a csoroszlyákat. Az a rugóterheléses csúszótalp takarja a magot. A műtrágyaszóró csoroszlyánál ilyen nincs.
Válasz #726. hozzászólásra
Itt van a műtrágya csoroszlya.Nem kell túlbonyolítani,elébe,közvetlen egy sornyitó tárcsát tennék.
Válasz #724. hozzászólásra
Ha jól tudom,ezt JOSEY csinálta.
Válasz #720. hozzászólásra
mennyibe fájhat egy ilyen, vagy hasonló? Használt van?
Válasz #720. hozzászólásra
Ha jól tudom,ez magyar gyártmány.Jó volna,2 sorban a kapák gabona sortávra.Soronként előtte egy vágótárcsa menne.4 méteres kellene,hosszanti közúti vontatási lehetőséggel.
Válasz #720. hozzászólásra
Ez hogy nem húzza össze a szármaradványt ? Hány cm a sortáv ? Gabonának ritkának tűnik, kapáshoz pedig soknak.
Válasz #716. hozzászólásra
Milyen grúber kapákat használsz? Vagy ez speckó lazító?
Én valami hasonlón gondolkodom, talán ezt könnyebb húzni. Ami a Framest Reptill-en van. Plusz hátha jobb lazítóképessége is lenne.
Itt ezen a linken a bal oldali kapa néztem, hogy talán az van a Simba SL-en is és azt jónak írják. Lazítani kellene és az nem is forgatna lentről semmit. Véleményed? Vagy mindenki véleménye érdekel.
Most hasonló kapa van ami a lentebbi Otis által berakott kapa, csak 75mm széles és ha nedves a föld igencsak szíjjaz nekem.
Köszönöm
Válasz #719. hozzászólásra
Tessék csak ennyi képet találtam róla
kép 1
kép 2
kép 3
Netparaszt, ha időd engedi készíthetnél néhány képet a direkt vetőgépedről, amit 50-es MTZ-vel húzol. Nézegettem videókat, de ott mindig 150 - 200 lovas gépekkel húzzák a direkt vetőgépeket.
Válasz #717. hozzászólásra
Ez felszerelhető, többféle szárra, vagy speckó a felfogatása?
Gondolom nagyon nem mindegy milyen szögbe megy a földbe.
Válasz #715. hozzászólásra
Én csak erről a típusról tudok véleményt mondani, nagyon jó keverőhatással rendelkezik, és a vonóerő igénye is csekély. Évek óta bizonyít, mindenféle tarlón, az év bármely szakában.
Válasz #715. hozzászólásra Szerintem ez is talajtól függő.
Én csak nagyon keskeny késeket használok, 25-45 mm-est, mert elég számomra a lazító munkája és minimális a vonóigénye.
Szárnyast elutasítom, mert nedves talajt az is erősen tömöríti a talp vonalában.
A talajban csak mikrorepedések hálóját kell létrehozni a műveléssel, ahol áramolhat a víz és vándorolhatnak a gyökerek, felesleges tönkrezúzni az éppen kialakulni kezdő pórusokat.
Egyébként 25-28-ig Szeged környékén járok, ha valaki személyesen is találkozna még a környékről, privátban keressen.
Válasz #714. hozzászólásra
Ha idén nem tudtam kuki tarlóval semmit csinálni a víz miatt akkor tavasszal milyen késsel felszerelt gruberrel járok a legjobban? csavart egyenes rugós merev szárú vagy széles egyenes stb? Esetleg konkrét márka késtípus ajánlat mint példa?
Válasz #713. hozzászólásra Ez a film is olyan, mint a perctalaj művelése, csak egy rövid ideig lehetett ingyen nézni :-)
Az oltóanyagok egy részét Maon izolálták és szaporítják, de egyébként jönnek az oltóanyagok mindenhonnan a világból. A kereskedelemben kapható oltóanyagok jó része házilag is szaporítható, ahogy MF is felszaporítja a boltit, csak a megfelelő tudáson túl reaktor és fajtaspecifikus tápanyag kell hozzá.