Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak648 FtBenzin árak634 FtEUR408 FtUSD392.16 FtCHF431.22 FtGBP487.57 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz #610. hozzászólásra Igen, azt is szeretem, mert télen és kora tavasszal szépen gyűjti a nitrogént.
Nyáron meg a porcsint szeretem, mint gyomot a kukoricában, jól takar.
Nem tudom, hogyan zajlott a vetés, de gondolom csak megelőzte kultivátor vagy valamiféle magágykészítés. Hogyan nőtte akkor túl a kukoricát a tyúkhúr?
Utoljára zabot vetettem egy vastagon tyúkhúros földbe egy kultivátor után, de semmi problémám nem volt vele.
Ha viszont gond a tyúkhúr, akkor csökkenteném az őszi műtrágyaadagot és változatos, gyorsan növő fedőnövény keveréket vetnék a nyár végén, ami elnyomja a tyúkhúrt a téli időszakban.
Végigolvastam a fórumot, és elég érdekesnek találom a témát, s talán tényleg pát év múlva megfordul az arány a forgatás és a nem forgatás között. Sajnos mi ezt nem tudjuk elkezdeni, nincs meg a megfelelő géppark, de az infót gyűjtöm, mert hátha ki tudja mit hoz a jövő.
Írtad a forum kezdetén, hogy te nagyon szereted a csirkefüvet, mint fedőnövényt, mert alacsony, s jól borít. Az idén mikor elkezdtük vetni a kukoricát a semmiből tiszta csirkefüves volt 2 területünk (búza volt az elővetemény), de belevetettük, s szoltunk is aki intézi a vegyszerezést, hogy kezdjenek vele valamit, mert ez így nem lesz jó, s szortak rá valami vegyszert (sajnos a nevét nem tudom, mert nem mi intéztük), de kirugta, vagy inkább erősebb lett, s a kis kukorica alatta ragadt. Nem tudott kijönni közte, csak becsavarodott alá. Utána kapott még vegyszert,de az se hatott neki, s majd kultivátorozásnál szakad ki egy része, de sok tengerit ki is tört, s most őszre még nagyobb területen jelent meg. S akár fedőnövény is lehetne, de mit lehetne vele csinálni, hogy ne okozzon elő mégegyszer ilyen problémát?
Válasz #606. hozzászólásra A pockokat a fák, szőlők sorában látom mindig, talán meg lehetne próbálni hagymafélékkel vetni a tövek alját.
Dugdostam én is gyalogbodza szárakat a lukakba, somkóró is volt a zöldtrágya keverékben, utána nem láttam pocokszaporulatot - nem tudom, hogy ez összefügg-e vele.
A T alakú ülőfák kihelyezése is javíthatja a természetes ellenségek területfoglalását.
Egyébként még én is keresem, mi a tartós megoldás pocokügyben.
És ahogy a Brown's Ranch közösségi oldalán tisztelegnek a mai nap előtt:
Here is a pic of some of our 11% OM soil in tribute to World Soil Day and 2015 International Year of Soil! May everyone have a prosperous day and upcoming year all while REGENERATING the soil that supports you.
Így a nap vége felé ne feledjük, hogy ma van a Talaj Világnapja, 2015 pedig a Talajok Nemzetközi Éve lesz. Reméljük ezen a fórumon is sok tapasztalatot meg fogunk tudni osztani jövő ilyenkor.
A pocok kérdésen én is rágódom egy ideje. Most olvasom egy dokumentumban, hogy a következő növények riasztják a pockokat: gyalogbodza, császárkorona, fokhagyma, somkóró
Valószínű, hogy ezek keserű/mérgező volta a riasztó hatást kiváltó tényező. Előfordulhat, hogy más keserű növények is alkalmasak lehetnek. Persze itt szóba sem jöhet takarmányozási cél.
Válasz #604. hozzászólásra A komposzttea segítene, de valahogy meg kellene oldani a pocokkérdést.
A fűrészport, kéregmulcsot, gallyzúzalékot beoltva az ALKO-val már nem savanyít tovább, mert a táplálékháló kiegyenlíti a pH-t.
A zúzott fatörmeléket lehet sekélyen kultizni is, ha az visszaszorítja a pockokat, mert így még a felszínen marad az anyag.
A gond a barnára, azaz esetedben sárgára művelt földdel az, hogy az egészséges gyümölcsfáknak többször annyi gombás biomasszára van szüksége, mint bakteriális biomasszára.
Az üres földben pedig csak a baktériumok tudnak szaporodni, azok is szerény változatosságban és tömegben, ammónia egyáltalán nem termelődik az anyagcsere folyamatok során, pedig a gyümölcsfák nitrogénfelvétele azt igényelné, nem a nitrátot.
Így a talajod a szukcessziós folyamat elején álló úttörő növényeknek kedvez csak, mint mohák, gyomok, gyenge minőségű füvek, de semmiképp sem a sokkal magasabb igényű gyümölcsfáknak.
A szerény talajmikrobiológiai változatosság pedig nem gátolja a fertőzések kialakulását sem, gondolom számos gombás és bakteriális kórsággal küzdesz.
A mellékelt diagramon láthatod a szukcessziós szakadékot a moha és a fák között - azt illene betölteni, hogy egészséges legyen az állományod.
Válasz #603. hozzászólásra
A fűrészporban sok szén van és kevés nitrogén, ha bedolgozod a talajba, a bomlása nitrogénhiányt fog okozni. Felszínre kiszórva valószínűleg nem, mert lassan, a föld-fűrészpor határfelületen megy csak a bomlás. Az okosok szerint továbbá a fás anyagok a gombáknak kedveznek, így eltolhatja a baci-gomba arányt. Bár, ha savanyú a talajod, akkor amúgy is gomba túlsúly lehet benne, a baktériumtrágyák se muzsikál valami fényesen savanyú talajon.
Az idei évben használtam először Amalgerolt + Bactofilt, és látványos volt.A Kwizda Bora nevű készítményét is használtam, mivel idén sok volt a cserebogár.
Olyan problémám is van, hogy ereje teljében lévő fák egyik évben elsatnyúlnak, következő évben pedig kihasalnak. Az idei évben sok gyengécske fa egészen magához tért, pedig rekord termésem volt.
Azért kevés a gyomborítottság, mert ősszel (november, december ) is szoktam gyomirtózni. Ha nem így teszek, akkor pont virágzáskor kellene gyomirtózni a facsíkot, az pedig nem a legszerencsésebb. Olyankor vagy a szél fúj, vagy esős az idő. Így virágzás után 1 -2 héttel elég gyomirtózni. A lemetszett gallyakat kikaparjuk a sorból, és ott lezúzom mulcserrel. A sorok alját egy évben egyszer tárcsázom, utána 7 - 10 alkalommal egy oldalazó kombinátorral művelem, tehát 2 cm-nél nagyobb gyom nincs benne.
Gondolkodtam már a sorok takarásán is, szecskázott szalmával, de akkor nagyon felszaporodna a pocok. Régi bodza ültetvényben utolsó két évben nem végeztem mechanikai művelést, csak gyomirtóztam, és kaszáltam a közét. Irtózatos mértékben felszaporodtak a pockok.
Válasz #593. hozzászólásra Ezek is érdekes eredmények - általános tapasztalat, hogy a jobb biológiájú területeken nem általánosak a rekordhozamok, azonban a szélsőséges években is nyereséget biztosítanak. Alacsony input, állandóan megbízható jó közepes eredmény sem rossz páros.
Válasz #595. hozzászólásra A moha csak indikátor, nem kell tartani tőle. Amit mutat, attól annál inkább.
Jelzi, hogy tömör és élettelen a föld, amelyben az anaerob folyamatok miatt savas bomlástermékek találhatók (fertőzések melegágya)a szukcessziós folyamat elején álló talajminőséggel, amit az általános fedettség hiánya és a csak szórványban előforduló gyomok is mutatnak.
A gyümölcsösödnek sokkal több szerves anyagra és humuszra volna szüksége.
Mulcsozott gallyak és komposzt szétszórása, komposzt tea rügyfakadástól alkalmazása lombon és talajon, hogy elkezdhessen felszaporodni a természetes védelmet biztosító mikrobiális élet, s vegyes, taposást elviselő nitrogénkötő és egyéb funciójú virágos növények vetése a sorokba, ez a beporzók miatt is hasznos volna.
A talaj mohásodással kapcsolatban lenne kérdésem. A gyümölcsösöm így néz ki.
6 m-es sortáv, amiből 2,5 m -en sorkozi takarónövény található (a gyomot elkezdtem kaszálni, néhol befüvesedett,másutt különböző gyomfajok fordulnak elő). Kb. 100 - 120 cm-es csíkot a fa tövénél nem művelek, csak glyfozáttal gyomirtózom évente 3 alkalommal. Ezeken a gyomirtózott csíkokon néhol megtelepedett a moha.Igaz, hogy legalább 7 éve nem volt mechanikailag mozgatva a facsík. Ahogy Netparaszt hozzászólásából kivettem a mohásodás nem jót jelent. Ez év tavaszán kiszedtem az öntözőcsöveket, és egy kitérős oldalazó talajmaróval megmozgattuk a facsíkot. Tavasztól mostanáig nem telepedett vissza a moha, de ahol nem ért be a talajmaró, és otthagyta a mohás csíkot, ott továbbra is él. Érdemes a moha miatt aggódnom, vagy csak a mozgatás hiánya miatt tudott felszaporodni ?
Beszúrok két képet egy 1994-es (igen, 20 éves) amerikai tanulmányból, amiben 4 területet - egy bio, egy alacsony inputfelhasználású és 2 konvencionális - vizsgáltak 4 éven keresztül (1988-1992).
Az első képen a talaj egyes kémiai paramétereinek változását láthatjuk: a kísérlet végére a humusz- és a nitrogéntartalom is emelkedett, illetve a többi jellemző is pozitív eltérést mutat.
A második táblázatban 2 főnövény (paradicsom és kukorica) éves hozamai szerepelnek (Crop yield oszlopok 1990-1991-1992).
Látható, hogy a low input technológia a 3. szezonra behozza a hagyományos művelést hozamban (tonna/acre-ben vannak az adatok megadva: 1 t/acre = 2,24 t/ha). 1991-ben a túl alacsonyan bedolgozott fedőnövény miatt kicsit visszaesik a termésátlag, '92-re viszont majdnem 2,5 tonnát ver a klasszikus termesztési módra az alacsony inputfelhasználású megoldás.
Az is érdekes adalék a teljes képhez, hogy maga Liebig (minimumtörvény, műtrágyázás stb. atyja) is felismerte a műtrágyázás káros hatásait az 1840-es években, és utána a szervestrágyázás mellett tette le a voksát (sokakat győzködött például a szennyvíz mezőgazdasági felhasználásáról).
Válasz #584. hozzászólásra
A búzával és füvekkel nem fogsz megbirkózni tavasszal grubberrel, a megoldás vagy kémia vagy leforgatás, ha tiszta állományt szeretnél benne.
Válasz #581. hozzászólásra Semmi gond a magad kitalálta dolgokkal.
Amit én mondanék, annak talán széleskörűbben utána jártam, pontosabban van felépítve és több tényezőt is figyelembe vesz, mint csak a zöldtrágya, de ez a fórum csak hobbizás, ismeretterjesztés.
Szeretek segíteni, ezt gondolom a hozzászólásaimból is kiderülhetett.
A teljes művelési rendszered optimalizálásban is tudok segíteni, beleértve a zöldtrágyaprogramot is, ha szeretnél évek alatt eljutni a minél kevesebb inputig - de egy személyre szabott terv elkészítése sok idő, ami alatt a sárga csekkeket is szem előtt kell tartanom...
2ha próbaterületen a tönköly el van vetve, erre tavasszal here lesz ráhúzva. Tavasszal + 1ha-n kuk. lesz. Jelenleg 80%-ban egyszikű (búza árvakelés, + egyéb egyszikű gyom, fűféle) borítja a területet.
Ezzel mit tegyek? Elég majd tavasszal grúber, vetés, + here ráhúzás?
Ha külön hengerelem vetés előtt a zöldtrágya növényt, összehúzná a vetőgép ha úgy jön ki, hogy a hengereléssel szembe kell menni?
És milyen nyomjelző hagy ebben látható nyomot? Vagy csak gps jöhet ilyenkor szóba?
Válasz #552. hozzászólásra Szívesen osztok általános információkat, de ilyen felelősséget igénylő tervhez már jóval többet kell tudnom az adott területről, lehetőségekről és egyeztetnünk kell a részletes programot.
Ugye megérted, hogy egy ilyen mélységű munka túlnövi a fórum keretét.
Válasz #553. hozzászólásra Ötletnek jó, de a szárnyas kapát én nagyon elfelejteném.
Minél keskenyebb a csoroszlya, annál precízebb a vetésed, a szárny miatt pedig nagyon meg fog nőni a vonóerő igény, valamint nedves földben csodálatosan letalpalod a talajod.
Szóval azt csinálsz, amit akarsz, de a szárnyasnak nem fogsz örülni.
Válasz #560. hozzászólásra Nem tudom, még nem vizsgáltam meg, de majd rendelek belőle egy keveset.
Az eddigi tapasztalatom nem túl jó az ipari komposztokkal, hiányzik belőlük a számunkra fontos mikrobiológia.
Válasz #566. hozzászólásra A huminsav hasznos az ALKO készítésénél, jó gombás tápanyag.
De egyébként a terméknek nem sok értelme van, huminsav kénnel - a gombák nem köszönik meg így...
Ez csak egy gyenge műtrágya, amiben a hosszabb rendelkezésre állást a huminsav segít(het)i elő, de a biológiának semmit nem ad.
Válasz #569. hozzászólásra Mire utal? Dolgozik a biológia és elég szénben gazdag tápanyag került a levegősnek tűnő talajba, hogy elszaporodjanak. De a lényeget csak mikroszkóp alatt látni, hogyan is néz ki a táplálékháló állapota.
Válasz #570. hozzászólásra Hinni a templomban kell, ahol Istent senki nem látta még.
Az itt szereplő farmerokhoz el lehet menni és saját szemmel meggyőződni mindazon dolgok valóságáról, amiket megosztok, ha a videók, interjúk, tanulmányok nem elég meggyőzők.
Érdekelne egyébként a kísérlet, melyik, hol, ki a prof, van-e róla irodalom.
Értelemszerűen, ha azt csinálod, ami a megszokott, nyilván lesz hozamod megfelelő mennyiségű műtrágyával és sok talajmunkával.
De én másról beszélek, ami már egyre inkább fontosabb világszerte, csak ebbe a kis országba nem jutott el eddig.
Lehet sikeresen termelni műtrágya nélkül - ezt a biósok rég művelik.
Lehet talajmunka nélkül is jó hozamokat elérni - USÁ-ban közel fél évszázada művelik.
A 7 tonnás ipari kukoricát pedig simán verik az amerikai fedőnövényes, direktvetéses parasztok a csapadékszegény vidékeken is, olyan alacsony inputtal, amiről még csak nem is álmodik egy magyar paraszt.
Hamarosan eljön az idő, amikor a műtrágya már nem lesz megfizethető és a klimatikus szélsőségek miatt egyre nagyobb kihívás lesz a termelés.
Akkor már késő lesz gondolkozni az alternatív megoldásokon, arra ma kellett volna elindulni...
Kxxxvajó, tényleg. Oké, nem kell műtrágya. Nem kell szántás. Majd a természet megoldja. Oké. Kell a fedőnövény, mert több hasznot csinál mint kárt. Szeretném, AKAROM elhinni.
De bakker. Itt idén az termett amit korán elsimítottunk, begazosodott, elvetettük, 3-4 nap mulva totál, a többit meg Lumaxal vagy laudissal kontroláltuk. Meg műtrágya sorra. Nem sok, de ottvolt ahol kellett. És sok ilyen gazdaság van az országban aki ezt lejátszotta, és megnyerte. Mi művelünk egy egyetemi kisérletet is. 13 éve kukorica. Azóta mindig bucira verte a környéket. Idén 7t.. Pedig ott volt a műtrágya, vonogatjuk a konklúziókat... Itt már a lazítás hiánya kezd kikönyökölni, meg a hosszú monokultúra. Hossszú. Bár prof úr a vízhiányra vezeti vissza. Mindegy.
Lényeg h átnyálazzam az eredményeket, majd jelentkezem :)
Van 1 nforgó tarlónk ami teli van apró gombákkal.....
Akár 2 méterre egymástól a csoportok millió helyen.....
Világosbarna, sötétebb barna.....
(De lehet a sötét csak Qöreg volt világos....)
Mire utal az ilyen begombásodás?
Válasz #549. hozzászólásra Köszönöm a pontosítást, csak halvány emlékeim voltak
Ezt találtam a témával kapcsolatban:
http://www.vitaminsziget.com/hir.php?id=45
A mezőgazdasági kemikáliák rontják a nitrogén-megkötést
A mezőgazdasági kemikáliák a növényeknek is több kárt okoznak, mint hasznot. Ezeknek a mezőgazdaságban alkalmazott vegyi anyagoknak - műtrágyáknak, növényvédőszereknek a jelentős része blokkolja a hasznos talajlakó baktériumok tevékenységét, így ahelyett, hogy növelnék a terméshozamot a drága vegyszerek, növekedési problémákat okoznak a haszonnövényeknél. Hosszú évek munkájával jutott az Oregon Egyetem kutatócsoportja erre a megállapításra. A kémcsőben, majd valódi növényeken végzett kutatás egyaránt azt mutatta ki, hogy a mezőgazdasági kemikáliák mesterséges vegyületei - akár szándékosan szórják ki azokat a szántóföldre, akár máshonnan hozza oda az elszivárgó csapadék -, megszakítják a természetes kapcsolatot, ami a nitrogénmegkötő művelet során keletkezik a haszonnövény és a talajbaktériumok között. Ennek pedig az eredménye: alacsonyabb terméshozam vagy lényegesen lassúbb növekedés. Közelebbről nézve ez úgy megy végbe, hogy a kemikáliák a levegő nitrogénjének megkötését végző, a növények gyökérgümőiben élő rhizobium baktériumok egy specifikus receptorához (NodD) kötődnek, és blokkolják a receptor természetes kapcsolatait. A talajgazdálkodásban, amikor a vetésforgó lucerna vagy szójabab veteménye következik, a lucerna és a babfélék teremtenek természetes kapcsolatot a rhizobium baktériumokkal. A gátlás miatt azonban, nem tud megtörténni a talaj nitrogénszintjének természetes módon való emelése, amiből profitálhatna majd a termesztésben a jövő évben soron következő haszonnövény, például, a kukorica. A nitrogén megkötése a lucernánál, babféléknél úgy megy végbe, hogy ezek a növények egy kémiai jelzést bocsátanak ki, amely odavonzza a megfelelő baktériumokat. Azok a növény számára a levegő nitrogénjét ammóniává alakítják, és ebben a formában a növény fel tudja használni azt a fejlődéséhez. "A mezőgazdaságban alkalmazott vegyszerek (kemikáliák) blokkolják a gazdanövény fitokémiai szignálját" - mondja a kutatás vezetője. "Lényegében, a kemikáliák megszakítják a kommunikációt a gazdanövény és a szimbiotikus baktérium között. Akadályozzák a szimbiózist és a nitrogén megkötést." A kutatók több, mint 50 kemikáliát teszteltek munkájuk során, a többiek között a pentaklórfenolt (PCP) is.( Meg kell jegyezni, hogy egyik tesztelt kemikália sem bizonyult mérgezőnek önmagában - sem a növényekre, sem a baktériumokra... ) A pentaklórfenol azonban a nitrogénmegkötés gátlása mellett akadályozta a csírázást is... Húsznál is több olyan vegyszert találtak a kutatók, amely a növény kémiai szignáljának kibocsátását akadályozta - eltérő mértékben. Ez a jelenség magyarázatot ad azokra a korábbi kutatási eredményekre, amely szerint azonos mennyiségű nitrogénműtrágya felhasználása mellett a terméshozam jelentősen csökkent az utóbbi években, csakúgy, mint a talajbaktériumok nitrogén fixálásának mértéke. A kutatást folytatják - szántóföldi méretekben. Forrás: EurekAlert
Mindig ámulva nézegetem....a környező országok innovatív talpraesett. Már már..koppintás szagú..De használható mondhatni életképes...megoldásaikat. Nemrég beszélgettem egy ismert (talajművelő gépeket gyártó cég tulajdonosának fiával) a kombinátorok átépítésére irányuló gondolatainkal. Nemigazán akarták megérteni. lényeget. Pedig nekünk a felhasználóknak igencsak felhasználó barát megoldás lenne a különböző henger típusokkal variálható kombinátor. Az évszaknak megfelelően. Ezt leginkább a Lengyel gyártóknál látom. Van hol a crosskill hengert erős gumiból gyártották(öntötték) (súly)közepes lazább földben szép munkát csinál.
15335 hozzászólás
Válasz #610. hozzászólásra Igen, azt is szeretem, mert télen és kora tavasszal szépen gyűjti a nitrogént.
Nyáron meg a porcsint szeretem, mint gyomot a kukoricában, jól takar.
Nem tudom, hogyan zajlott a vetés, de gondolom csak megelőzte kultivátor vagy valamiféle magágykészítés. Hogyan nőtte akkor túl a kukoricát a tyúkhúr?
Utoljára zabot vetettem egy vastagon tyúkhúros földbe egy kultivátor után, de semmi problémám nem volt vele.
Ha viszont gond a tyúkhúr, akkor csökkenteném az őszi műtrágyaadagot és változatos, gyorsan növő fedőnövény keveréket vetnék a nyár végén, ami elnyomja a tyúkhúrt a téli időszakban.
Végigolvastam a fórumot, és elég érdekesnek találom a témát, s talán tényleg pát év múlva megfordul az arány a forgatás és a nem forgatás között. Sajnos mi ezt nem tudjuk elkezdeni, nincs meg a megfelelő géppark, de az infót gyűjtöm, mert hátha ki tudja mit hoz a jövő.
Írtad a forum kezdetén, hogy te nagyon szereted a csirkefüvet, mint fedőnövényt, mert alacsony, s jól borít. Az idén mikor elkezdtük vetni a kukoricát a semmiből tiszta csirkefüves volt 2 területünk (búza volt az elővetemény), de belevetettük, s szoltunk is aki intézi a vegyszerezést, hogy kezdjenek vele valamit, mert ez így nem lesz jó, s szortak rá valami vegyszert (sajnos a nevét nem tudom, mert nem mi intéztük), de kirugta, vagy inkább erősebb lett, s a kis kukorica alatta ragadt. Nem tudott kijönni közte, csak becsavarodott alá. Utána kapott még vegyszert,de az se hatott neki, s majd kultivátorozásnál szakad ki egy része, de sok tengerit ki is tört, s most őszre még nagyobb területen jelent meg. S akár fedőnövény is lehetne, de mit lehetne vele csinálni, hogy ne okozzon elő mégegyszer ilyen problémát?
Válasz #606. hozzászólásra A pockokat a fák, szőlők sorában látom mindig, talán meg lehetne próbálni hagymafélékkel vetni a tövek alját.
Dugdostam én is gyalogbodza szárakat a lukakba, somkóró is volt a zöldtrágya keverékben, utána nem láttam pocokszaporulatot - nem tudom, hogy ez összefügg-e vele.
A T alakú ülőfák kihelyezése is javíthatja a természetes ellenségek területfoglalását.
Egyébként még én is keresem, mi a tartós megoldás pocokügyben.
Válasz #607. hozzászólásra
És ahogy a Brown's Ranch közösségi oldalán tisztelegnek a mai nap előtt:
Here is a pic of some of our 11% OM soil in tribute to World Soil Day and 2015 International Year of Soil! May everyone have a prosperous day and upcoming year all while REGENERATING the soil that supports you.
Így a nap vége felé ne feledjük, hogy ma van a Talaj Világnapja, 2015 pedig a Talajok Nemzetközi Éve lesz. Reméljük ezen a fórumon is sok tapasztalatot meg fogunk tudni osztani jövő ilyenkor.
A pocok kérdésen én is rágódom egy ideje. Most olvasom egy dokumentumban, hogy a következő növények riasztják a pockokat: gyalogbodza, császárkorona, fokhagyma, somkóró
Valószínű, hogy ezek keserű/mérgező volta a riasztó hatást kiváltó tényező. Előfordulhat, hogy más keserű növények is alkalmasak lehetnek. Persze itt szóba sem jöhet takarmányozási cél.
bionovenyvedelem
Válasz #604. hozzászólásra A komposzttea segítene, de valahogy meg kellene oldani a pocokkérdést.
A fűrészport, kéregmulcsot, gallyzúzalékot beoltva az ALKO-val már nem savanyít tovább, mert a táplálékháló kiegyenlíti a pH-t.
A zúzott fatörmeléket lehet sekélyen kultizni is, ha az visszaszorítja a pockokat, mert így még a felszínen marad az anyag.
A gond a barnára, azaz esetedben sárgára művelt földdel az, hogy az egészséges gyümölcsfáknak többször annyi gombás biomasszára van szüksége, mint bakteriális biomasszára.
Az üres földben pedig csak a baktériumok tudnak szaporodni, azok is szerény változatosságban és tömegben, ammónia egyáltalán nem termelődik az anyagcsere folyamatok során, pedig a gyümölcsfák nitrogénfelvétele azt igényelné, nem a nitrátot.
Így a talajod a szukcessziós folyamat elején álló úttörő növényeknek kedvez csak, mint mohák, gyomok, gyenge minőségű füvek, de semmiképp sem a sokkal magasabb igényű gyümölcsfáknak.
A szerény talajmikrobiológiai változatosság pedig nem gátolja a fertőzések kialakulását sem, gondolom számos gombás és bakteriális kórsággal küzdesz.
A mellékelt diagramon láthatod a szukcessziós szakadékot a moha és a fák között - azt illene betölteni, hogy egészséges legyen az állományod.
Válasz #603. hozzászólásra
A fűrészporban sok szén van és kevés nitrogén, ha bedolgozod a talajba, a bomlása nitrogénhiányt fog okozni. Felszínre kiszórva valószínűleg nem, mert lassan, a föld-fűrészpor határfelületen megy csak a bomlás. Az okosok szerint továbbá a fás anyagok a gombáknak kedveznek, így eltolhatja a baci-gomba arányt. Bár, ha savanyú a talajod, akkor amúgy is gomba túlsúly lehet benne, a baktériumtrágyák se muzsikál valami fényesen savanyú talajon.
Válasz #596. hozzászólásra
Szervesanyag pótlásra a nyárfa fűrészpor alkalmas lenne ? Megfelelő minőségű istállótrágya nehezen, és drágán szerezhető be.
Válasz #601. hozzászólásra
Szabolcs, Nyíregyháza.
Az idei évben használtam először Amalgerolt + Bactofilt, és látványos volt.A Kwizda Bora nevű készítményét is használtam, mivel idén sok volt a cserebogár.
Olyan problémám is van, hogy ereje teljében lévő fák egyik évben elsatnyúlnak, következő évben pedig kihasalnak. Az idei évben sok gyengécske fa egészen magához tért, pedig rekord termésem volt.
Válasz #600. hozzászólásra
Az előzőből lemaradt a szöveg.
Szóval a képből meg a mohából kikövetkeztethető a savanyú homok. Szabolcs, vagy Somogy?
Válasz #599. hozzászólásra
Válasz #596. hozzászólásra
El felejtettem megemlíteni, hogy 7 aranykoronás savanyú homoktalajon van a gyümölcsös, néhol vakolóanyag minőségű.
Válasz #596. hozzászólásra
Azért kevés a gyomborítottság, mert ősszel (november, december ) is szoktam gyomirtózni. Ha nem így teszek, akkor pont virágzáskor kellene gyomirtózni a facsíkot, az pedig nem a legszerencsésebb. Olyankor vagy a szél fúj, vagy esős az idő. Így virágzás után 1 -2 héttel elég gyomirtózni. A lemetszett gallyakat kikaparjuk a sorból, és ott lezúzom mulcserrel. A sorok alját egy évben egyszer tárcsázom, utána 7 - 10 alkalommal egy oldalazó kombinátorral művelem, tehát 2 cm-nél nagyobb gyom nincs benne.
Gondolkodtam már a sorok takarásán is, szecskázott szalmával, de akkor nagyon felszaporodna a pocok. Régi bodza ültetvényben utolsó két évben nem végeztem mechanikai művelést, csak gyomirtóztam, és kaszáltam a közét. Irtózatos mértékben felszaporodtak a pockok.
Válasz #593. hozzászólásra Ezek is érdekes eredmények - általános tapasztalat, hogy a jobb biológiájú területeken nem általánosak a rekordhozamok, azonban a szélsőséges években is nyereséget biztosítanak. Alacsony input, állandóan megbízható jó közepes eredmény sem rossz páros.
Válasz #595. hozzászólásra A moha csak indikátor, nem kell tartani tőle. Amit mutat, attól annál inkább.
Jelzi, hogy tömör és élettelen a föld, amelyben az anaerob folyamatok miatt savas bomlástermékek találhatók (fertőzések melegágya)a szukcessziós folyamat elején álló talajminőséggel, amit az általános fedettség hiánya és a csak szórványban előforduló gyomok is mutatnak.
A gyümölcsösödnek sokkal több szerves anyagra és humuszra volna szüksége.
Mulcsozott gallyak és komposzt szétszórása, komposzt tea rügyfakadástól alkalmazása lombon és talajon, hogy elkezdhessen felszaporodni a természetes védelmet biztosító mikrobiális élet, s vegyes, taposást elviselő nitrogénkötő és egyéb funciójú virágos növények vetése a sorokba, ez a beporzók miatt is hasznos volna.
A talaj mohásodással kapcsolatban lenne kérdésem. A gyümölcsösöm így néz ki.
6 m-es sortáv, amiből 2,5 m -en sorkozi takarónövény található (a gyomot elkezdtem kaszálni, néhol befüvesedett,másutt különböző gyomfajok fordulnak elő). Kb. 100 - 120 cm-es csíkot a fa tövénél nem művelek, csak glyfozáttal gyomirtózom évente 3 alkalommal. Ezeken a gyomirtózott csíkokon néhol megtelepedett a moha.Igaz, hogy legalább 7 éve nem volt mechanikailag mozgatva a facsík. Ahogy Netparaszt hozzászólásából kivettem a mohásodás nem jót jelent. Ez év tavaszán kiszedtem az öntözőcsöveket, és egy kitérős oldalazó talajmaróval megmozgattuk a facsíkot. Tavasztól mostanáig nem telepedett vissza a moha, de ahol nem ért be a talajmaró, és otthagyta a mohás csíkot, ott továbbra is él. Érdemes a moha miatt aggódnom, vagy csak a mozgatás hiánya miatt tudott felszaporodni ?
Válasz #591. hozzászólásra Minél sekélyebb, minél apróbbra mulcsozott szárral.
Beszúrok két képet egy 1994-es (igen, 20 éves) amerikai tanulmányból, amiben 4 területet - egy bio, egy alacsony inputfelhasználású és 2 konvencionális - vizsgáltak 4 éven keresztül (1988-1992).
Az első képen a talaj egyes kémiai paramétereinek változását láthatjuk: a kísérlet végére a humusz- és a nitrogéntartalom is emelkedett, illetve a többi jellemző is pozitív eltérést mutat.
A második táblázatban 2 főnövény (paradicsom és kukorica) éves hozamai szerepelnek (Crop yield oszlopok 1990-1991-1992).
Látható, hogy a low input technológia a 3. szezonra behozza a hagyományos művelést hozamban (tonna/acre-ben vannak az adatok megadva: 1 t/acre = 2,24 t/ha). 1991-ben a túl alacsonyan bedolgozott fedőnövény miatt kicsit visszaesik a termésátlag, '92-re viszont majdnem 2,5 tonnát ver a klasszikus termesztési módra az alacsony inputfelhasználású megoldás.
Válasz #496. hozzászólásra
Az is érdekes adalék a teljes képhez, hogy maga Liebig (minimumtörvény, műtrágyázás stb. atyja) is felismerte a műtrágyázás káros hatásait az 1840-es években, és utána a szervestrágyázás mellett tette le a voksát (sokakat győzködött például a szennyvíz mezőgazdasági felhasználásáról).
Válasz #589. hozzászólásra
"vagy kémia vagy leforgatás,"
a forgatás az sekély tárcsázás, vagy nehéz tárcsa?
Válasz #581. hozzászólásra Magbeszerzés:
Tarlórépa
Lencse, csicseri
Válasz #584. hozzászólásra
A búzával és füvekkel nem fogsz megbirkózni tavasszal grubberrel, a megoldás vagy kémia vagy leforgatás, ha tiszta állományt szeretnél benne.
Válasz #586. hozzászólásra
Megkell élni valamiből ugyebár ...
Válasz #586. hozzászólásra
Írtam emailt.
Válasz #581. hozzászólásra Semmi gond a magad kitalálta dolgokkal.
Amit én mondanék, annak talán széleskörűbben utána jártam, pontosabban van felépítve és több tényezőt is figyelembe vesz, mint csak a zöldtrágya, de ez a fórum csak hobbizás, ismeretterjesztés.
Szeretek segíteni, ezt gondolom a hozzászólásaimból is kiderülhetett.
A teljes művelési rendszered optimalizálásban is tudok segíteni, beleértve a zöldtrágyaprogramot is, ha szeretnél évek alatt eljutni a minél kevesebb inputig - de egy személyre szabott terv elkészítése sok idő, ami alatt a sárga csekkeket is szem előtt kell tartanom...
Válasz #583. hozzászólásra
Őszi gabona vetésre gondoltam. Írnom kellett volna. Bocs.
Válasz #582. hozzászólásra
2ha próbaterületen a tönköly el van vetve, erre tavasszal here lesz ráhúzva. Tavasszal + 1ha-n kuk. lesz. Jelenleg 80%-ban egyszikű (búza árvakelés, + egyéb egyszikű gyom, fűféle) borítja a területet.
Ezzel mit tegyek? Elég majd tavasszal grúber, vetés, + here ráhúzás?
Válasz #582. hozzászólásra
Tavasszal szerintem már nincs mit hengerezni a zöldtrágyán.Ha azonnal egy menetbe vetsz,látod a bolygatatlan talajon a nyomjelzőt.
Ha külön hengerelem vetés előtt a zöldtrágya növényt, összehúzná a vetőgép ha úgy jön ki, hogy a hengereléssel szembe kell menni?
És milyen nyomjelző hagy ebben látható nyomot? Vagy csak gps jöhet ilyenkor szóba?
Válasz #580. hozzászólásra
Akkor hogyan tovább??Ha nem segítesz,magam találok ki valamit.Tarlórépa,lencse nem kapható.Mivel helyettesíthető,vagy miből legyen több?
Válasz #552. hozzászólásra Szívesen osztok általános információkat, de ilyen felelősséget igénylő tervhez már jóval többet kell tudnom az adott területről, lehetőségekről és egyeztetnünk kell a részletes programot.
Ugye megérted, hogy egy ilyen mélységű munka túlnövi a fórum keretét.
Válasz #553. hozzászólásra Ötletnek jó, de a szárnyas kapát én nagyon elfelejteném.
Minél keskenyebb a csoroszlya, annál precízebb a vetésed, a szárny miatt pedig nagyon meg fog nőni a vonóerő igény, valamint nedves földben csodálatosan letalpalod a talajod.
Szóval azt csinálsz, amit akarsz, de a szárnyasnak nem fogsz örülni.
Válasz #556. hozzászólásra Ne nyúlj hozzá, ennél a gépnél sem a vetési mélység, sem a magtakarás, sem a sortisztítás nem megoldott.
Válasz #560. hozzászólásra Nem tudom, még nem vizsgáltam meg, de majd rendelek belőle egy keveset.
Az eddigi tapasztalatom nem túl jó az ipari komposztokkal, hiányzik belőlük a számunkra fontos mikrobiológia.
Válasz #566. hozzászólásra A huminsav hasznos az ALKO készítésénél, jó gombás tápanyag.
De egyébként a terméknek nem sok értelme van, huminsav kénnel - a gombák nem köszönik meg így...
Ez csak egy gyenge műtrágya, amiben a hosszabb rendelkezésre állást a huminsav segít(het)i elő, de a biológiának semmit nem ad.
Válasz #569. hozzászólásra Mire utal? Dolgozik a biológia és elég szénben gazdag tápanyag került a levegősnek tűnő talajba, hogy elszaporodjanak. De a lényeget csak mikroszkóp alatt látni, hogyan is néz ki a táplálékháló állapota.
Válasz #570. hozzászólásra Hinni a templomban kell, ahol Istent senki nem látta még.
Az itt szereplő farmerokhoz el lehet menni és saját szemmel meggyőződni mindazon dolgok valóságáról, amiket megosztok, ha a videók, interjúk, tanulmányok nem elég meggyőzők.
Érdekelne egyébként a kísérlet, melyik, hol, ki a prof, van-e róla irodalom.
Értelemszerűen, ha azt csinálod, ami a megszokott, nyilván lesz hozamod megfelelő mennyiségű műtrágyával és sok talajmunkával.
De én másról beszélek, ami már egyre inkább fontosabb világszerte, csak ebbe a kis országba nem jutott el eddig.
Lehet sikeresen termelni műtrágya nélkül - ezt a biósok rég művelik.
Lehet talajmunka nélkül is jó hozamokat elérni - USÁ-ban közel fél évszázada művelik.
A 7 tonnás ipari kukoricát pedig simán verik az amerikai fedőnövényes, direktvetéses parasztok a csapadékszegény vidékeken is, olyan alacsony inputtal, amiről még csak nem is álmodik egy magyar paraszt.
Hamarosan eljön az idő, amikor a műtrágya már nem lesz megfizethető és a klimatikus szélsőségek miatt egyre nagyobb kihívás lesz a termelés.
Akkor már késő lesz gondolkozni az alternatív megoldásokon, arra ma kellett volna elindulni...
Válasz #568. hozzászólásra
Szal-Agro Kft.forgalmazza.
http://farmet.hu/fertis/nem-besorolt/fertis
Válasz #553. hozzászólásra
Ezt nézd csak. Vetőgépként nem lehetne használni?
Kxxxvajó, tényleg. Oké, nem kell műtrágya. Nem kell szántás. Majd a természet megoldja. Oké. Kell a fedőnövény, mert több hasznot csinál mint kárt. Szeretném, AKAROM elhinni.
De bakker. Itt idén az termett amit korán elsimítottunk, begazosodott, elvetettük, 3-4 nap mulva totál, a többit meg Lumaxal vagy laudissal kontroláltuk. Meg műtrágya sorra. Nem sok, de ottvolt ahol kellett. És sok ilyen gazdaság van az országban aki ezt lejátszotta, és megnyerte. Mi művelünk egy egyetemi kisérletet is. 13 éve kukorica. Azóta mindig bucira verte a környéket. Idén 7t.. Pedig ott volt a műtrágya, vonogatjuk a konklúziókat... Itt már a lazítás hiánya kezd kikönyökölni, meg a hosszú monokultúra. Hossszú. Bár prof úr a vízhiányra vezeti vissza. Mindegy.
Lényeg h átnyálazzam az eredményeket, majd jelentkezem :)
Válasz #548. hozzászólásra
)
szuper
Van 1 nforgó tarlónk ami teli van apró gombákkal.....
Akár 2 méterre egymástól a csoportok millió helyen.....
Világosbarna, sötétebb barna.....
(De lehet a sötét csak Qöreg volt világos....
Mire utal az ilyen begombásodás?
Válasz #564. hozzászólásra
Lehet a vektorosok ...... talán betudnák
Válasz #549. hozzászólásra Köszönöm a pontosítást, csak halvány emlékeim voltak
Ezt találtam a témával kapcsolatban:
http://www.vitaminsziget.com/hir.php?id=45
A mezőgazdasági kemikáliák rontják a nitrogén-megkötést
A mezőgazdasági kemikáliák a növényeknek is több kárt okoznak, mint hasznot. Ezeknek a mezőgazdaságban alkalmazott vegyi anyagoknak - műtrágyáknak, növényvédőszereknek a jelentős része blokkolja a hasznos talajlakó baktériumok tevékenységét, így ahelyett, hogy növelnék a terméshozamot a drága vegyszerek, növekedési problémákat okoznak a haszonnövényeknél. Hosszú évek munkájával jutott az Oregon Egyetem kutatócsoportja erre a megállapításra. A kémcsőben, majd valódi növényeken végzett kutatás egyaránt azt mutatta ki, hogy a mezőgazdasági kemikáliák mesterséges vegyületei - akár szándékosan szórják ki azokat a szántóföldre, akár máshonnan hozza oda az elszivárgó csapadék -, megszakítják a természetes kapcsolatot, ami a nitrogénmegkötő művelet során keletkezik a haszonnövény és a talajbaktériumok között. Ennek pedig az eredménye: alacsonyabb terméshozam vagy lényegesen lassúbb növekedés. Közelebbről nézve ez úgy megy végbe, hogy a kemikáliák a levegő nitrogénjének megkötését végző, a növények gyökérgümőiben élő rhizobium baktériumok egy specifikus receptorához (NodD) kötődnek, és blokkolják a receptor természetes kapcsolatait. A talajgazdálkodásban, amikor a vetésforgó lucerna vagy szójabab veteménye következik, a lucerna és a babfélék teremtenek természetes kapcsolatot a rhizobium baktériumokkal. A gátlás miatt azonban, nem tud megtörténni a talaj nitrogénszintjének természetes módon való emelése, amiből profitálhatna majd a termesztésben a jövő évben soron következő haszonnövény, például, a kukorica. A nitrogén megkötése a lucernánál, babféléknél úgy megy végbe, hogy ezek a növények egy kémiai jelzést bocsátanak ki, amely odavonzza a megfelelő baktériumokat. Azok a növény számára a levegő nitrogénjét ammóniává alakítják, és ebben a formában a növény fel tudja használni azt a fejlődéséhez. "A mezőgazdaságban alkalmazott vegyszerek (kemikáliák) blokkolják a gazdanövény fitokémiai szignálját" - mondja a kutatás vezetője. "Lényegében, a kemikáliák megszakítják a kommunikációt a gazdanövény és a szimbiotikus baktérium között. Akadályozzák a szimbiózist és a nitrogén megkötést." A kutatók több, mint 50 kemikáliát teszteltek munkájuk során, a többiek között a pentaklórfenolt (PCP) is.( Meg kell jegyezni, hogy egyik tesztelt kemikália sem bizonyult mérgezőnek önmagában - sem a növényekre, sem a baktériumokra... ) A pentaklórfenol azonban a nitrogénmegkötés gátlása mellett akadályozta a csírázást is... Húsznál is több olyan vegyszert találtak a kutatók, amely a növény kémiai szignáljának kibocsátását akadályozta - eltérő mértékben. Ez a jelenség magyarázatot ad azokra a korábbi kutatási eredményekre, amely szerint azonos mennyiségű nitrogénműtrágya felhasználása mellett a terméshozam jelentősen csökkent az utóbbi években, csakúgy, mint a talajbaktériumok nitrogén fixálásának mértéke. A kutatást folytatják - szántóföldi méretekben. Forrás: EurekAlert
Netparaszt,vélemény??
Válasz #564. hozzászólásra
Mindig ámulva nézegetem....a környező országok innovatív talpraesett. Már már..koppintás szagú..De használható mondhatni életképes...megoldásaikat. Nemrég beszélgettem egy ismert (talajművelő gépeket gyártó cég tulajdonosának fiával) a kombinátorok átépítésére irányuló gondolatainkal. Nemigazán akarták megérteni. lényeget. Pedig nekünk a felhasználóknak igencsak felhasználó barát megoldás lenne a különböző henger típusokkal variálható kombinátor. Az évszaknak megfelelően. Ezt leginkább a Lengyel gyártóknál látom. Van hol a crosskill hengert erős gumiból gyártották(öntötték) (súly)közepes lazább földben szép munkát csinál.
Ezeket lehet kapni magyarországon??
Válasz #561. hozzászólásra
Hozzám is közel lenne de én is drágánaktalálom.
Válasz #560. hozzászólásra
Tudom,de mire ki lenne szórva nagyon drága.