Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak648 FtBenzin árak634 FtEUR408 FtUSD393.08 FtCHF431.78 FtGBP487.8 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Fű es here telepítéskor megfigyeltem, hogy a gazok viszonylag ritkábban állnak. Ezt a kisérleti parcellán, egyen lőre fűnyíróval próbálom majd orvosolni.
Azt már én is néztem, de a sokoldalúbb használhatósága miatt a gruber mellett tettem le a voksom.
Ha látom, hogy műkszik a dolog, ráérek egy adott munkára specializált drága gépet venni.
Na! A buciban összeállt egy vetőgép, már csak meg kell csinálni.)
Adott egy 220 cm széles gruber, szórva vető egységgel. erre teszek + egy lovas vetőgép (kanalas)magtartályt. Gabona vetéshez, minden kapaszár mögé teszi a magot 22 cm-es sortáv lesz, remélem ez nem sok, mivel szárnyas kapa lesz).
Kukorica vetésnél, 4 kapa mögé teszi a szemet, ez 73,33 cm-re jön ki. Hab a tortán, hogy a szórva vető közben veti a herekeveréket.)
Már csak a megfelelő kapatest kialakítást kell kiókumulálni, kukihoz. Gabona vetéshez az már tuti, hogy szárnyas lesz a nyerő, mivel annál a szárnyak szélessége alatt megterítve kerül földbe a mag.
Ha.-on ként hány kilóval,és az összetevők %-os aránya??Oltóanyag konkrétan milyen néven fut a kereskedelembe?
Vetésforgót hogyan állítanád be?kukorica,napraforgó,gabona,olajtökmag,mind egyenlő arányba vetve.Mi után,mit vetnél??Gabona,és a tök után lehetne a zöldtrágya.Tök,szeptember elején jön le,mint a napraforgó.
Válasz #544. hozzászólásra A növény semmilyen nitrogént nem tud megkötni, arra a vele szimbiózisban élő vagy a szabadon élő baktériumok képesek. A műtrágyák sok más károkozás mellett ezt a szimbiózist gátolják vagy kialakulását akadályozzák.
A talajba juttatott éretlen komposztban a bomlási termékek és a magas széntartalmú összetevők okozzák a problémát, amelyek további bomlásához még nitrogén kellene.
Válasz #545. hozzászólásra
Minden mondatom mögött jobbára nemzetközi kutatások és parasztok tapasztalatai állnak, a cikkekben fel vannak tüntetve a források is. Itt a fórumon nem teszek a hozzászólások mellé forráslistát, de szaporodnak a cikkek, amelyek alátámaztják forrásokkal a tartalmat.
Üdv.
A nitrogén műtrágyázásnak nem volt olyan hátulütője, hogy nem a levegőből köti meg a növény a nitrogént, hanem a talajból, ami pillangósoknál halmozottan hátrányos ?
Valami rémlik a NEM érett komposztról is, ahol a bomlási folyamatok a talajban lévő nyersanyagokat vonják el kezdetben a bejuttatáskor
Válasz #526. hozzászólásra Az szukcesszió elején álló növányfajok, mint a szántóföldi növények a nitrogént nitrát formájában veszik fel, ammóniát a cserjéktől a fákig tartó életközösségek használnak.
A nitrogénciklus során az adott környezettől függően bármelyik nitrogénváltozat megjelenhet, de csak az érdemes számításba venni, amit az adott növény képes felhasználni.
Válasz #524. hozzászólásra A zöldtrágyában elsősorban a nitrogén stabilizálódik a télen át, s növénytől függ, hogy milyen elemket akkumulál nagyobb mennyiségben. Minimális nitrogént szórjál ki nekik starterként, hogy nagyobb legyen a zöldtömeg (ammónium nitrát, 30 kg/Ha hatóanyaggal) és jobban javaslom a sok komposztot, ALKO-t, mert komposztban már szerves, lassan lebomló és könnyen elérhető formában vannak a tápanyagok, valamint a mikrobiális élet segíti az egyéb mikro és makroelemek feltárását a növények számára.
A műtrágya szervetlen, a növények az ionokat veszik fel elsősorban, de egészen más a mechanizmus, amikor a növény szükség szerint veszi fel a tápanyagokat, vagy egyszeri, nagy dózisban van elárasztva (a háromféle felvételi metódus)
Válasz #522. hozzászólásra Ha nem elegendő a vized a főnövénynek, mint a csemegekuki, akkor társnövény helyett érdemes először a szerves anyagot gyarapítani a talajodban, ami már jóval több vizet tud eltárolni.
Ezt társnövénnyel a szűk keresztmetszet (víz) miatt nem biztos, hogy tenyészidőszakban meg tudod tenni, esetleg egy részen kipróbálnék porcsint vagy fehérherét, mennyire működik.
Ilyen helyzetben a tenyészidőszakon kívül használnék fedőnövény keveréket, s tenyészidőszakban inkább takarást alkalmaznák (szecska, széna, ágradálék), aminek a lassú lebomlás mellett a vízvisszatartás a szerepe.
Válasz #534. hozzászólásra Visszautalnék az 508-asra..
Írd össze, mi a célod a zöldtrágyával, milyen a talajod, mi a kultúrnövény, mi fog utána következni, és milyen növények nőnek jól feléd és meghatározok egy távgyógyításos keveréket.
Ez nem lesz a legoptimálisabb, mert még számos információ hiányzik, de aránylag biztonságosan teljesülhetnek a céljaid.
Válasz #521. hozzászólásra "Mi minden negatívumot okoz ha kivágok 200kg karbamidot meg 200 300 kg NPKt mondjuk?"
Nitrogén - a kétélű fegyver
Röviden: pozitív, hogy remek termésed lesz, igaz, hogy tápanyagokban szegényes, de legalább sok.
Negatívum: a sok só okozta ozmotikus sokk miatt a jótékony mikrobák javarésze elpusztul és kitettebb lesz a fertőzéseknek a növényed. A sokk hatására a talajban a táplálékháló működése sérül, szerves anyagok feltárása, lebontása megáll, a növények rászoknak a nagy mennyiségben, hirtelen megjelenő vízoldható tápanyagok felvételére, ezért a szimbióta kapcsolatok megszűnnek. A nitrátfröccsök a gyomokat csírázásra késztetik, nagyobb lesz a gyomnyomás.
A foszforbeviteltől megáll a mikorrizás gyökérkapcsolatok működése, ettől lecsökken a gyökér felszívási felülete, ezért aszályra is érzékenyebb lesz a kultúra. A sok nitrogén pedig elősegíti a szerves anyagok oxidációját, csökken a humusztartalom.
Írjak még, vagy ennyi elég?
Testem 90%-a zömében regeneratív mikróba nedves közegben.Haszontalan lenne az a máglyán, inkább komposztba velem, had egyenek a giliszták, melyekben zömében a rhodopseudomonas palustris baci dolgozik, mely fakultatív anaerob.Így leszek a széndioxid körforgás hasznos eleme.
A biológialag jó összetételű komposztban 3 féle tápanyagforrásnak kell szerepelni. Ebből kettő szerepel nálad, a magas nitrogéntartalmú trágyák és a zöld növényi részek.
Azonban szegény szenes anyagokban, nincs benne lassan lebomló ligininben, cellulózban gazdag, durva anyag. Emiatt gyorsabban elfogy a levegő belőle, s a lassú korhadás helyett rothadás lép fel, szaporodási lehetőséget adva a kórokozóknak is. A zöldben és nitrogénben gazdag tápanyagokok a baktériumoknak kedveznek.
A táplálékháló szempontjából fontos gombák azonban csak a szenes anyagokon fognak nőni, s ezek hiányoznak legjobban a talajokból.
A halmod le fog bomlani, de többnyire anaerob folyamatokkal, esetleg a giliszták kolonizálják és vermikomposzt lehet belőle.
Ha azonban mikrobiológiailag értékes jó komposztot szeretnél készíteni, próbáld meg a szenes anyagokat belehelyezni a halomba a forgatásnál.
A végeredmény magasabb humusztartalmú és változatosabb mikrobiális élettel rendelkező komposzt lesz, amit oltóanyagként tudsz használni.
Válasz #527. hozzászólásra
A növények fotoautotrofok, tehát szervetlen anyagból állítanak elő saját szerves anyagot.
Tehát a zöldtrágya növényt az alacsonyabb szerveződések(gombák, baktériumok) visszaalakítják szervetlen formába, amit már a főnövényed fel tud venni.
ajánlott irodalom:
Anno amikor paradicsomot termeltem, a talaj tele volt káliummal.
Társam azt mondta tegyem ki a kálit (tavasszal tudtam), mert ami a talajban van azt a paradicsom nem fogja tudni felvenni.
Ez úgy volt, hogy nekem annyi teendőm volt, hogy elvégezni amit a kolléga mondott.
Szerencsére nekem sikerült időben fél éretten betakarítani. Ő még várt, hogy érjen. mire vissza tudott jönni a kombájn, már nem volt paradicsom, mert le érett.
Válasz #524. hozzászólásra
Szerintem az lesz, hogy ha sok műtrágyát adsz, azzal megzavarod a talajmikrobák életkörülményeit. A nitrátot egyébként közvetlenül fel tudják venni a növények, az ammóniát nem (vagy csak korlátozottan), a karbamidot pedig csak átalakulás után (legalábbis úgy emlékszem)
Nem tudod elkölteni a sok pénzt,a nagy termésből.
Viccet félretéve,nekem azt tanították,hogy a műtrágya szervetlen tápanyag.Növények,csak szerveset tudnak felvenni.Ez világos.És mi van,ha én aratás után zöldtrágya vetés előtt közvetlen kiszórom az őszi alap műtrágyát,hogy a zöldtrágyám felvegye,és tavaszra,már szerves tápanyagként fog ott lenni a főnövény számára.Netparaszt,vélemény??
A kérdésem az lenne hogy vízigényes kultúrákban mint például a csemegekukorica, hogyan lehetne a takarónövényes technológiát alkalmazni, ha a területet nem tudjuk öntözni és nem szeretném hogy a hozam drasztikusan csökkenjen.
Válasz #502. hozzászólásra A Gabe Brown tesztben annyit ír, hogy a zöldtrágyás területhez képest nem adott többletet a főnövénynek az alacsony mennyiségű N. Ez 2003-2008 között zajlott, azonban addigra neki már 10 éves beállt talaja volt, mert 1993-ban kezdte a notillt.
Az azt megelőző hozamairől nem ír, gondolom nem voltak fényesek a gyenge talaján, de nem fokozatosan tért át és nem használt biológiai oltóanyagokat.
Ez jelentősen felgyorsíthatja az általa megtapasztalt folyamatokat is.
Válasz #498. hozzászólásra A fehér foltok valószínűleg actynomicetes telepek, amelyek küllemüktől eltérően nem gombák.
Ezek a baktériumok oxigénben szegény, szárazabb anyagú területen bontanak elég hatékonyan.
Ha ilyet látunk a komposztban, az annak a jele, hogy:
1. túl száraz a keverék, be kell állítani 50-55% nedvességtartalom körülre (marokba szorított anyagból 1-2 csepp folyadék préselhető ki)
2. kevés az oxigén, tömör a komposzt, át kell rakni, lazítani
Válasz #497. hozzászólásra Ez nem hit kérdése, van rá elég bizonyíték, hogy ha be vannak tartva az alap szabályok, javulni fognak a hozamok is
A kísérletben egyetlen tényező volt más, a különböző növények jelenléte.
nem volt biológiai oltás, csökkentett művelés, mulcsozás, állandó, élő fedettség.
Ez már művészet, mert tudományos kutatásban csak egy tényező módosítása megengedett, hogy replikálni lehessen az eredményt, ezért nem egyszer nincsenek számunkra hasznos eredmények.
A sok tényezős munka eredményét pedig a példáimban láthatjátok :-)
és hogyha ne mcsak kis csikban hanem az egész kis kertet ami kb 20x30 méteres beszornám 1 éves érett trágyával amit beforgatok gallyapritékommal és ezt letárcsázom max teritek szét rajta szalmát vagy más zöldet amit találok ???? vagy ezt a kis csikot a palántázáshoz mondod amit ksi pohárkákba teszek földet ez legyen az ?
Válasz #488. hozzászólásra Nagyon sokat dolgozott a források gyűjtésén Mikó Péter, bőséges olvasmányt ad annak, aki végig akar menni a részleteken és megfelelően leírja a hazi viszonylatban alkalmazott zöldtrágya növények részleteit is. Megfelelően profi az analitikában is, de ő sem vizsgálhat több szempontot egyszerre a tudományos követelményrendszer miatt.
Engem viszont nem köt ez a követelményrendszer, ezért számos ponton meg tudom adni a magyarázatot, hogy miért lett ez a végeredmény.
A zöldtrágyavetés már jelentősen zavart talajba került (tarlóhántás tárcsával+gyűrűshenger, majd újra tárcsa+gyűrűshenger, kétszer lett lestoppolva a talajélet a nyár közepén a vetés előtt, ez elfogadhatatlan) és feltételezem, hogy a gyenge szerves anyag tartalmú tesztparcellák (1.5% humusz) hasonlóan intenzív talajművelést kaptak a múltban is, ezért a talajélet jelentősen sérült.
A fővetésű zöldtrágya előzménye is a barnára művelés (őszi mélyszántás, tavaszi magágykészítés), fél évig csupaszon hagyott földdel - következménye a biológiai aktivitás alapjáraton, mikorrizák levesbe, táplálékháló nyomokban működik.
Felszíni takarás egyik esetben nincs, hogy megakadályozza a párolgást, s lecsökkentse a talaj hőmérsékletszélsőségeit, s tápanyagot szolgáltasson a levegős bomlás során, ami az aktív talajbiológia egyik alapkövetelménye.
Egy ilyen hagyományosan szántott földben nem lesz értékelhető talajlazultsági eredménye semmilyen zöldtrágyának, mert a következő szántás kombinációval minden biológiai pórus megszűnik.
Egy év alatt, amikor legalább kétszer, de inkább négyszer töri meg a biológiai aggregátképződést a talajmunka, nem lesz szignifikáns a talajtömörödöttség változása, az is inkább statisztikai hiba mértékű lesz.
Ezt írta is a tanulmányban, hogy a talajállapotban nem igazolható statisztikai különbség.
Ha már olvasgattátok az írásaim, tudjátok mi az oka.
Az olyan eredményen pedig érdemes elgondolkozni, hogy mennyi szerepe lehet a 15-18 cm gyökérrel rendelkező zöldtrágya növénynek a 40-50 cm mélységben tapasztalt talajellenállásra az esős 2005-es nyár után Gödöllőn.
Ennek inkább a talajművelési eljárás minőségi különbsége volt az ok, mintsem bármilyen fedőnövény, mert olyan mélységig tömörítette a nedves talajt a gép súlya a nyári talajmunkáknál.
Utána tavaszra már rendeződött, a biológia elkezdtre tenni a dolgát, de egy újabb szántás majd visszaveti ismét.
Ezért fontos a minél kevesebb talajmunka, mert minden bolygatásnál a nulla pontra megy vissza minden a földben.
A zöldtrágyanövények nem keverékben lettek kijuttatva, egyedi növényeket vizsgált. A fedőnövények hatása felerősíti egymást az egyediekhez képest.
Bedolgozáskor értelemszerűen a nagyobb lassan lebomló szerves anyaggal, (gyökértömeg) rendelkező növények után volt jobb a talaj 3 hónappal. de sajnos ez bedolgozás nélkül is ugyanígy működik, megfelelő biológiai jelenléte esetén.
A bedolgozásnál megnövekedett a talaj nedvességtartalma: hát, ez nem nagy csoda, mivel ami zöldtömeg volt, annak 70-80%-a víz, ez mondjuk akár 50 tonna lassan elpárolgó vizet is jelent hektáronként.
A talajellenállás megnövekedése a kontrollhoz képest: nem tudom, hogy a kutató elgondolkozott-e azon, hogy egy aktív gyökértömeg mekkora ellenállást jelent? Tapasztalatom szerint egy finom gyökerekkel sűrűn átszőtt talajban az első élő gyökerek filcként viselkednek, nehéz megmozgatni a rögöket, úgy összetartják a földet. Ez hatással van a talajellenállás értékére is, ami a facéliánál a legnagyobb - ami a legnagyobb finom gyökérrendszerrel rendelkezik.
Azonban amint elpusztul a növény, ezek a gyökerek feldolgozódnak és megindul a biológiai pórusok keletkezése, folyamatosan lazább lesz a talaj minden egyes újabb pusztulási ciklussal egyre több pórus, mikro és makroaggregát keletkezik, ha nincs bolygatva a föld.
Emiatt sokkal lazább mélyen is a talaja a menő notilleseknek.
A gyökerek által el nem ért mélységben jelentkező erősebb tömörödöttségre azonban nem tudok értelmes magyarázatot találni, de erre a kutató sem tesz kísérletet.
A talaj szárazsága: nos a nyári az szárazabb lesz a zöldtrágyák alatt. Ezért fontos, hogy minél magasabb legyen a humusztartalom, mert az már csökkenti ezt a szűk keresztmetszetet.
A kis mennyiségű N hozzáadása pedig sokszorára emelte a növények tömegét, amiért érdemes eleinte minimális nitrogént kijuttatni (a tanulmányban 50 kg/Ha volt, én a 30 kg/Ha mennyiséget javaslom, mert ez az egyszeri maximális mennyiség, ami még nem zavarja meg a mikrobiológiát)
Ami a legfontosabb: ritkák a három évnél hosszabb kutatási programok Maon finanszírozási okok miatt. Ezért valódi modern tartamkísérletre itthon nem lehet számítani.
3 évnél pedig elkezd elindulni a talajélet, ha minimális műveléssel dolgzounk, a hagyományos sok menetes szántásos műveléssel nem lehet jó eredményre számítani, mert minden ciklussal lerombolásra kerül az előző eredménye.
Válasz #504. hozzászólásra
Üdv!
Lazítani nagyon esedékes mert 15-20 éve biztos hogy nem volt lazítva, de szerintem előtte se....idén terveztük volna elkezdeni de a sok csapadék miatt lemondtunk róla.
Z.T. célja pedig az lenne hogy könnyebben művelhetőek legyenek a talajaink, ill ha már muszáj lesz a támogatás miatt akkor "profin" csináljuk hogy eredménye is legyen, itt elég vékony a termő réteg van amikor 32 centis szántásnál is már szedeget fel sárga földet, tehát a téli nitrogén elmosódást is jó lenne csökkenteni. A keverék meg olyan kéne ami kifagy tavaszra, szinte mindig kukorica megy búza után, mert így jön ki nekünk a búza-kuki-napra-búza vetésforgó, tehát olyan növények kénének amelyek kukoricának hasznosak, szántást pedig szeretnénk hanyagolni csak a kukoricatarlóra(ahhoz komolyabb gépek kellenének hogy teljesen elhagyjuk a szántást), egyébként én elég sok gilisztát látok szántáskor, az idei szántások után lehet majd lazítani mert biztos hogy kialakult sok helyen az eketalp.
Válasz #474. hozzászólásra Allelopatikus hatás: egyes növények által termelt csírázásgátló vagy más növények fejlődését elnyomó vegyianyagok termelése.
A talajra tört rozs pl. tanulmány mérése szerint egy gyenge totálnak felel meg a fizikai takaráson túl.
Ezért nem érdemes aprómagvakat vetni frissen letört rozsmulcsba, mert problémás lehet a kelés.
Számos ilyen hatású növény van, érdemes odafigyelni a hatásukra. Small Grain Cover Crop Weed Suppression by Allelopathy
A hasznos bacik inkább csak elpusztulnak, nem vesznek egy fapados jegyet a szomszéd parcellába :-)
De a gyomirtás szükséges lehet néha, ezért is nem beszélek szándékosan biotermesztésről.
Ahhoz kivételesen odafigyelő művelés kell, s némi szerencse, hogy valaki mechanikusan tudjon minden gyomot kezelni.
Sok év forgatás nélküli művelésével jelentősen csökkenni fog az egynyári gyomok mennyisége, de az évelők kihívása megmarad még egy ideig.
Ezért azt javaslom, hogy először legyen úgy felépítve a termelési rendszer, hogy gyomelnyomó növényekkel, mechanikus módszerekkel, jó időzítésekkel, hamis magággyal ki lehessen küszöbölni a gyomok javarészét, s gyomirtó csak a végszükség esetén kerüljön elő.
Válasz #471. hozzászólásra Kukorica ugyanoda vetése: mostanában aratják a kukit, nézzétek meg, milyen a talajállapot a kukorica sorban a gyökerek körül és attól távolabb.
Szabad szemmel is láthatjátok, hogy a kukorica tövében ott az aktív biológia, a giliszták, lazább és morzsalékosabb a talaj, mint attól 15 centire a sorközben.
Ezért volna hasznos a rákövetkező kultúrákat ugyanoda vetni, ami nagyjából ugyanarra a sortávra menne, mert már előkészített tápanyagkörforgásba kerülne az új növény.
Válasz #470. hozzászólásra Szártörés: a szárnak garantáltan meg kell törnie, nincs bizonytalankodásnak lehetősége, mert pl. a fedőnövény rozs utána feláll és nem pusztul el.
A dalbo maxicut rendszerű pengés henger a megfelelő eszköz erre a célra a szárzúzó mellett.
Az egyéb könnyű súlyú és nem éles eszközök használata kétes eredményt ad csak, lágyszárúaknál működhetnek, de gabonaféléket garantáltan nem töri le egy Cambridge henger.
15335 hozzászólás
MF-es Hódmezővásárhelyen van az A.S.A.-nál komposzt eladó. Kozelvan hozzád azt még nem próbáltad? Netparaszt ez a "SZUPER KOMPOSZT" jó lehet?
Válasz #551. hozzászólásra
Fű es here telepítéskor megfigyeltem, hogy a gazok viszonylag ritkábban állnak. Ezt a kisérleti parcellán, egyen lőre fűnyíróval próbálom majd orvosolni.
Válasz #556. hozzászólásra
Azt már én is néztem, de a sokoldalúbb használhatósága miatt a gruber mellett tettem le a voksom.
Ha látom, hogy műkszik a dolog, ráérek egy adott munkára specializált drága gépet venni.
Válasz #554. hozzászólásra
Akinek sok léje van tegye. Ezt kihozom 50 000-böl. Ja és ez két gép egyben.
Válasz #553. hozzászólásra
Itt van egy,de mivel ezt az egyet láttam életembe,nem merem megvenni.
Válasz #551. hozzászólásra
a rozst, vetés előtt hengereled.
Válasz #553. hozzászólásra
Én inkább vennék egy gyárit.
Na! A buciban összeállt egy vetőgép, már csak meg kell csinálni.)
Adott egy 220 cm széles gruber, szórva vető egységgel. erre teszek + egy lovas vetőgép (kanalas)magtartályt. Gabona vetéshez, minden kapaszár mögé teszi a magot 22 cm-es sortáv lesz, remélem ez nem sok, mivel szárnyas kapa lesz).
Kukorica vetésnél, 4 kapa mögé teszi a szemet, ez 73,33 cm-re jön ki. Hab a tortán, hogy a szórva vető közben veti a herekeveréket.)
Már csak a megfelelő kapatest kialakítást kell kiókumulálni, kukihoz. Gabona vetéshez az már tuti, hogy szárnyas lesz a nyerő, mivel annál a szárnyak szélessége alatt megterítve kerül földbe a mag.
Válasz #550. hozzászólásra
Ha.-on ként hány kilóval,és az összetevők %-os aránya??Oltóanyag konkrétan milyen néven fut a kereskedelembe?
Vetésforgót hogyan állítanád be?kukorica,napraforgó,gabona,olajtökmag,mind egyenlő arányba vetve.Mi után,mit vetnél??Gabona,és a tök után lehetne a zöldtrágya.Tök,szeptember elején jön le,mint a napraforgó.
Válasz #550. hozzászólásra
És a rozzsal mi lesz tavasszal?Nem fagy ki.Ha gyomirtok,kimegy a 3-as here keverék.Hármas here keverék az mi legyen??
Válasz #541. hozzászólásra Mustár, olajretek, csillagfürt, facélia, hajdina, tarlórépa, lencse, csicseri, borsó (a pillangósok oltva rhizobiummal) és rozs, mint őszi fűféle.
Tavaszi magágykészítésnél fele dózisú hármas herekeverék szórása a napra és kuki mellé.
Válasz #544. hozzászólásra A növény semmilyen nitrogént nem tud megkötni, arra a vele szimbiózisban élő vagy a szabadon élő baktériumok képesek. A műtrágyák sok más károkozás mellett ezt a szimbiózist gátolják vagy kialakulását akadályozzák.
A talajba juttatott éretlen komposztban a bomlási termékek és a magas széntartalmú összetevők okozzák a problémát, amelyek további bomlásához még nitrogén kellene.
Válasz #545. hozzászólásra
Minden mondatom mögött jobbára nemzetközi kutatások és parasztok tapasztalatai állnak, a cikkekben fel vannak tüntetve a források is. Itt a fórumon nem teszek a hozzászólások mellé forráslistát, de szaporodnak a cikkek, amelyek alátámaztják forrásokkal a tartalmat.
Válasz #546. hozzászólásra
Hát erösen nem.
Bocs, kezdő vagyok, ezért kérdem, hogy ez szerintetek egy direktvetőgép?
Válasz #536. hozzászólásra
nyugodtan ír hacc
este olvasni jó hecc
már csak azt kéne tudni ezeknek a dolgoknak 100%os e a valóságtartalma...
Üdv.
A nitrogén műtrágyázásnak nem volt olyan hátulütője, hogy nem a levegőből köti meg a növény a nitrogént, hanem a talajból, ami pillangósoknál halmozottan hátrányos ?
Valami rémlik a NEM érett komposztról is, ahol a bomlási folyamatok a talajban lévő nyersanyagokat vonják el kezdetben a bejuttatáskor
Válasz #526. hozzászólásra Az szukcesszió elején álló növányfajok, mint a szántóföldi növények a nitrogént nitrát formájában veszik fel, ammóniát a cserjéktől a fákig tartó életközösségek használnak.
A nitrogénciklus során az adott környezettől függően bármelyik nitrogénváltozat megjelenhet, de csak az érdemes számításba venni, amit az adott növény képes felhasználni.
Válasz #524. hozzászólásra A zöldtrágyában elsősorban a nitrogén stabilizálódik a télen át, s növénytől függ, hogy milyen elemket akkumulál nagyobb mennyiségben. Minimális nitrogént szórjál ki nekik starterként, hogy nagyobb legyen a zöldtömeg (ammónium nitrát, 30 kg/Ha hatóanyaggal) és jobban javaslom a sok komposztot, ALKO-t, mert komposztban már szerves, lassan lebomló és könnyen elérhető formában vannak a tápanyagok, valamint a mikrobiális élet segíti az egyéb mikro és makroelemek feltárását a növények számára.
A műtrágya szervetlen, a növények az ionokat veszik fel elsősorban, de egészen más a mechanizmus, amikor a növény szükség szerint veszi fel a tápanyagokat, vagy egyszeri, nagy dózisban van elárasztva (a háromféle felvételi metódus)
Válasz #537. hozzászólásra
Korán lekerülő növények után zöldtrágya vetés,majd tavasszal bedolgozva,kultivátor,vagy grúberal.Utána vetés,napraforgó,kukorica,olajtök.
Kötöttség vályog-agyagosvályog. Mésztartalom 3-10%.Humusz jó.pH-k gyengén savanyú-semleges.
Válasz #523. hozzászólásra Igen, 30 kg/ha nitrogén hatóanyag az egyszeri kijuttatási határ, ami alatt nem károsodik a talajban a mikrobiológia.
Válasz #522. hozzászólásra Ha nem elegendő a vized a főnövénynek, mint a csemegekuki, akkor társnövény helyett érdemes először a szerves anyagot gyarapítani a talajodban, ami már jóval több vizet tud eltárolni.
Ezt társnövénnyel a szűk keresztmetszet (víz) miatt nem biztos, hogy tenyészidőszakban meg tudod tenni, esetleg egy részen kipróbálnék porcsint vagy fehérherét, mennyire működik.
Ilyen helyzetben a tenyészidőszakon kívül használnék fedőnövény keveréket, s tenyészidőszakban inkább takarást alkalmaznák (szecska, széna, ágradálék), aminek a lassú lebomlás mellett a vízvisszatartás a szerepe.
Válasz #534. hozzászólásra Visszautalnék az 508-asra..
Írd össze, mi a célod a zöldtrágyával, milyen a talajod, mi a kultúrnövény, mi fog utána következni, és milyen növények nőnek jól feléd és meghatározok egy távgyógyításos keveréket.
Ez nem lesz a legoptimálisabb, mert még számos információ hiányzik, de aránylag biztonságosan teljesülhetnek a céljaid.
Válasz #521. hozzászólásra "Mi minden negatívumot okoz ha kivágok 200kg karbamidot meg 200 300 kg NPKt mondjuk?"
Nitrogén - a kétélű fegyver
Röviden: pozitív, hogy remek termésed lesz, igaz, hogy tápanyagokban szegényes, de legalább sok.
Negatívum: a sok só okozta ozmotikus sokk miatt a jótékony mikrobák javarésze elpusztul és kitettebb lesz a fertőzéseknek a növényed. A sokk hatására a talajban a táplálékháló működése sérül, szerves anyagok feltárása, lebontása megáll, a növények rászoknak a nagy mennyiségben, hirtelen megjelenő vízoldható tápanyagok felvételére, ezért a szimbióta kapcsolatok megszűnnek. A nitrátfröccsök a gyomokat csírázásra késztetik, nagyobb lesz a gyomnyomás.
A foszforbeviteltől megáll a mikorrizás gyökérkapcsolatok működése, ettől lecsökken a gyökér felszívási felülete, ezért aszályra is érzékenyebb lesz a kultúra. A sok nitrogén pedig elősegíti a szerves anyagok oxidációját, csökken a humusztartalom.
Írjak még, vagy ennyi elég?
Testem 90%-a zömében regeneratív mikróba nedves közegben.Haszontalan lenne az a máglyán, inkább komposztba velem, had egyenek a giliszták, melyekben zömében a rhodopseudomonas palustris baci dolgozik, mely fakultatív anaerob.Így leszek a széndioxid körforgás hasznos eleme.
Válasz #533. hozzászólásra
Lesz zöldtrágya lista?
Már van mustár,olajretek,csillagfürt.
Válasz #531. hozzászólásra Szép kísérlet, de olvastad ezt?
Termokomposztálás leírása
A biológialag jó összetételű komposztban 3 féle tápanyagforrásnak kell szerepelni. Ebből kettő szerepel nálad, a magas nitrogéntartalmú trágyák és a zöld növényi részek.
Azonban szegény szenes anyagokban, nincs benne lassan lebomló ligininben, cellulózban gazdag, durva anyag. Emiatt gyorsabban elfogy a levegő belőle, s a lassú korhadás helyett rothadás lép fel, szaporodási lehetőséget adva a kórokozóknak is. A zöldben és nitrogénben gazdag tápanyagokok a baktériumoknak kedveznek.
A táplálékháló szempontjából fontos gombák azonban csak a szenes anyagokon fognak nőni, s ezek hiányoznak legjobban a talajokból.
A halmod le fog bomlani, de többnyire anaerob folyamatokkal, esetleg a giliszták kolonizálják és vermikomposzt lehet belőle.
Ha azonban mikrobiológiailag értékes jó komposztot szeretnél készíteni, próbáld meg a szenes anyagokat belehelyezni a halomba a forgatásnál.
A végeredmény magasabb humusztartalmú és változatosabb mikrobiális élettel rendelkező komposzt lesz, amit oltóanyagként tudsz használni.
Válasz #531. hozzászólásra
nem tömörítettem, pont azért hogy levegős legyen
de este már kb 8-10 cm már ülepedett
a szerves trágyát kb 3-4 hete folyamatosan gyűjtöttem , de az alján már tele föld gilisztákkal
kísérleti komposztrakás
- fahamu
- zöld növények / repce, saláta, zöldség zöldje, krizantén /
- szervestrágya / sértés és 1 kis csirke /
Válasz #529. hozzászólásra
Vigyázz, nehogy máglyára vessenek itt!
Válasz #527. hozzászólásra
A növények fotoautotrofok, tehát szervetlen anyagból állítanak elő saját szerves anyagot.
Tehát a zöldtrágya növényt az alacsonyabb szerveződések(gombák, baktériumok) visszaalakítják szervetlen formába, amit már a főnövényed fel tud venni.
ajánlott irodalom:
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0021_Agro-okologia/ch04.html#id569143
Válasz #524. hozzászólásra
A nem növény ződtrágyád hogyan veszi föl a világos hehe?
Válasz #524. hozzászólásra
Szuper!!
Látszik a hozzászólás, amire reagálok.
"Növények,csak szerveset tudnak felvenni."
Anno amikor paradicsomot termeltem, a talaj tele volt káliummal.
Társam azt mondta tegyem ki a kálit (tavasszal tudtam), mert ami a talajban van azt a paradicsom nem fogja tudni felvenni.
Ez úgy volt, hogy nekem annyi teendőm volt, hogy elvégezni amit a kolléga mondott.
Szerencsére nekem sikerült időben fél éretten betakarítani. Ő még várt, hogy érjen. mire vissza tudott jönni a kombájn, már nem volt paradicsom, mert le érett.
Válasz #524. hozzászólásra
Szerintem az lesz, hogy ha sok műtrágyát adsz, azzal megzavarod a talajmikrobák életkörülményeit. A nitrátot egyébként közvetlenül fel tudják venni a növények, az ammóniát nem (vagy csak korlátozottan), a karbamidot pedig csak átalakulás után (legalábbis úgy emlékszem)
Válasz #518. hozzászólásra
Dombágyás más megközelítésben.
http://www.biokontroll.hu/cms/index.php?option=com_content&view=article&id=1160%3Adombagyas-szaraz-mikrokliman&catid=327%3Apermakultura&Itemid=127&lang=hu
íme
Ez jobb, mint amit a vonatból láttam, hogy deszkával ki van emelve, és 60 cm magas a termőréteg.
A 30 kg/ha feletti N hatóanyag káros a talaj életre.
Én ezt jegyeztem meg.
A dombágyáshoz meglevő alkotóelemek.
3 m3 nád
szalma kukorica szár, amennyi kell
faapríték amennyi kell
szerves trágya, amennyi kell
friss zöld, hát ez ????
széna, lucerna, amennyi kell
falevél, mint a pelyva,
BIO víz, eszméletlen mennyiségben.
Ész, ami kívülről látszik.
Válasz #521. hozzászólásra
Nem tudod elkölteni a sok pénzt,a nagy termésből.
Viccet félretéve,nekem azt tanították,hogy a műtrágya szervetlen tápanyag.Növények,csak szerveset tudnak felvenni.Ez világos.És mi van,ha én aratás után zöldtrágya vetés előtt közvetlen kiszórom az őszi alap műtrágyát,hogy a zöldtrágyám felvegye,és tavaszra,már szerves tápanyagként fog ott lenni a főnövény számára.Netparaszt,vélemény??
Válasz #505. hozzászólásra
"maximum 30 kg/Ha"
Ez hatóanyag ugye? (N)
A kérdésem az lenne hogy vízigényes kultúrákban mint például a csemegekukorica, hogyan lehetne a takarónövényes technológiát alkalmazni, ha a területet nem tudjuk öntözni és nem szeretném hogy a hozam drasztikusan csökkenjen.
Válasz #515. hozzászólásra
Mi minden negatívumot okoz ha kivágok 200kg karbamidot meg 200 300 kg NPKt mondjuk?
Válasz #502. hozzászólásra A Gabe Brown tesztben annyit ír, hogy a zöldtrágyás területhez képest nem adott többletet a főnövénynek az alacsony mennyiségű N. Ez 2003-2008 között zajlott, azonban addigra neki már 10 éves beállt talaja volt, mert 1993-ban kezdte a notillt.
Az azt megelőző hozamairől nem ír, gondolom nem voltak fényesek a gyenge talaján, de nem fokozatosan tért át és nem használt biológiai oltóanyagokat.
Ez jelentősen felgyorsíthatja az általa megtapasztalt folyamatokat is.
Válasz #498. hozzászólásra A fehér foltok valószínűleg actynomicetes telepek, amelyek küllemüktől eltérően nem gombák.
Ezek a baktériumok oxigénben szegény, szárazabb anyagú területen bontanak elég hatékonyan.
Ha ilyet látunk a komposztban, az annak a jele, hogy:
1. túl száraz a keverék, be kell állítani 50-55% nedvességtartalom körülre (marokba szorított anyagból 1-2 csepp folyadék préselhető ki)
2. kevés az oxigén, tömör a komposzt, át kell rakni, lazítani
Válasz #516. hozzászólásra Nem, én erre gondolok:
Dombágyás
Válasz #497. hozzászólásra Ez nem hit kérdése, van rá elég bizonyíték, hogy ha be vannak tartva az alap szabályok, javulni fognak a hozamok is
A kísérletben egyetlen tényező volt más, a különböző növények jelenléte.
nem volt biológiai oltás, csökkentett művelés, mulcsozás, állandó, élő fedettség.
Ez már művészet, mert tudományos kutatásban csak egy tényező módosítása megengedett, hogy replikálni lehessen az eredményt, ezért nem egyszer nincsenek számunkra hasznos eredmények.
A sok tényezős munka eredményét pedig a példáimban láthatjátok :-)
Válasz #507. hozzászólásra
és hogyha ne mcsak kis csikban hanem az egész kis kertet ami kb 20x30 méteres beszornám 1 éves érett trágyával amit beforgatok gallyapritékommal és ezt letárcsázom max teritek szét rajta szalmát vagy más zöldet amit találok ???? vagy ezt a kis csikot a palántázáshoz mondod amit ksi pohárkákba teszek földet ez legyen az ?
Válasz #488. hozzászólásra Nagyon sokat dolgozott a források gyűjtésén Mikó Péter, bőséges olvasmányt ad annak, aki végig akar menni a részleteken és megfelelően leírja a hazi viszonylatban alkalmazott zöldtrágya növények részleteit is. Megfelelően profi az analitikában is, de ő sem vizsgálhat több szempontot egyszerre a tudományos követelményrendszer miatt.
Engem viszont nem köt ez a követelményrendszer, ezért számos ponton meg tudom adni a magyarázatot, hogy miért lett ez a végeredmény.
A zöldtrágyavetés már jelentősen zavart talajba került (tarlóhántás tárcsával+gyűrűshenger, majd újra tárcsa+gyűrűshenger, kétszer lett lestoppolva a talajélet a nyár közepén a vetés előtt, ez elfogadhatatlan) és feltételezem, hogy a gyenge szerves anyag tartalmú tesztparcellák (1.5% humusz) hasonlóan intenzív talajművelést kaptak a múltban is, ezért a talajélet jelentősen sérült.
A fővetésű zöldtrágya előzménye is a barnára művelés (őszi mélyszántás, tavaszi magágykészítés), fél évig csupaszon hagyott földdel - következménye a biológiai aktivitás alapjáraton, mikorrizák levesbe, táplálékháló nyomokban működik.
Felszíni takarás egyik esetben nincs, hogy megakadályozza a párolgást, s lecsökkentse a talaj hőmérsékletszélsőségeit, s tápanyagot szolgáltasson a levegős bomlás során, ami az aktív talajbiológia egyik alapkövetelménye.
Egy ilyen hagyományosan szántott földben nem lesz értékelhető talajlazultsági eredménye semmilyen zöldtrágyának, mert a következő szántás kombinációval minden biológiai pórus megszűnik.
Egy év alatt, amikor legalább kétszer, de inkább négyszer töri meg a biológiai aggregátképződést a talajmunka, nem lesz szignifikáns a talajtömörödöttség változása, az is inkább statisztikai hiba mértékű lesz.
Ezt írta is a tanulmányban, hogy a talajállapotban nem igazolható statisztikai különbség.
Ha már olvasgattátok az írásaim, tudjátok mi az oka.
Az olyan eredményen pedig érdemes elgondolkozni, hogy mennyi szerepe lehet a 15-18 cm gyökérrel rendelkező zöldtrágya növénynek a 40-50 cm mélységben tapasztalt talajellenállásra az esős 2005-es nyár után Gödöllőn.
Ennek inkább a talajművelési eljárás minőségi különbsége volt az ok, mintsem bármilyen fedőnövény, mert olyan mélységig tömörítette a nedves talajt a gép súlya a nyári talajmunkáknál.
Utána tavaszra már rendeződött, a biológia elkezdtre tenni a dolgát, de egy újabb szántás majd visszaveti ismét.
Ezért fontos a minél kevesebb talajmunka, mert minden bolygatásnál a nulla pontra megy vissza minden a földben.
A zöldtrágyanövények nem keverékben lettek kijuttatva, egyedi növényeket vizsgált. A fedőnövények hatása felerősíti egymást az egyediekhez képest.
Bedolgozáskor értelemszerűen a nagyobb lassan lebomló szerves anyaggal, (gyökértömeg) rendelkező növények után volt jobb a talaj 3 hónappal. de sajnos ez bedolgozás nélkül is ugyanígy működik, megfelelő biológiai jelenléte esetén.
A bedolgozásnál megnövekedett a talaj nedvességtartalma: hát, ez nem nagy csoda, mivel ami zöldtömeg volt, annak 70-80%-a víz, ez mondjuk akár 50 tonna lassan elpárolgó vizet is jelent hektáronként.
A talajellenállás megnövekedése a kontrollhoz képest: nem tudom, hogy a kutató elgondolkozott-e azon, hogy egy aktív gyökértömeg mekkora ellenállást jelent? Tapasztalatom szerint egy finom gyökerekkel sűrűn átszőtt talajban az első élő gyökerek filcként viselkednek, nehéz megmozgatni a rögöket, úgy összetartják a földet. Ez hatással van a talajellenállás értékére is, ami a facéliánál a legnagyobb - ami a legnagyobb finom gyökérrendszerrel rendelkezik.
Azonban amint elpusztul a növény, ezek a gyökerek feldolgozódnak és megindul a biológiai pórusok keletkezése, folyamatosan lazább lesz a talaj minden egyes újabb pusztulási ciklussal egyre több pórus, mikro és makroaggregát keletkezik, ha nincs bolygatva a föld.
Emiatt sokkal lazább mélyen is a talaja a menő notilleseknek.
A gyökerek által el nem ért mélységben jelentkező erősebb tömörödöttségre azonban nem tudok értelmes magyarázatot találni, de erre a kutató sem tesz kísérletet.
A talaj szárazsága: nos a nyári az szárazabb lesz a zöldtrágyák alatt. Ezért fontos, hogy minél magasabb legyen a humusztartalom, mert az már csökkenti ezt a szűk keresztmetszetet.
A kis mennyiségű N hozzáadása pedig sokszorára emelte a növények tömegét, amiért érdemes eleinte minimális nitrogént kijuttatni (a tanulmányban 50 kg/Ha volt, én a 30 kg/Ha mennyiséget javaslom, mert ez az egyszeri maximális mennyiség, ami még nem zavarja meg a mikrobiológiát)
Ami a legfontosabb: ritkák a három évnél hosszabb kutatási programok Maon finanszírozási okok miatt. Ezért valódi modern tartamkísérletre itthon nem lehet számítani.
3 évnél pedig elkezd elindulni a talajélet, ha minimális műveléssel dolgzounk, a hagyományos sok menetes szántásos műveléssel nem lehet jó eredményre számítani, mert minden ciklussal lerombolásra kerül az előző eredménye.
Válasz #504. hozzászólásra
Üdv!
Lazítani nagyon esedékes mert 15-20 éve biztos hogy nem volt lazítva, de szerintem előtte se....idén terveztük volna elkezdeni de a sok csapadék miatt lemondtunk róla.
Z.T. célja pedig az lenne hogy könnyebben művelhetőek legyenek a talajaink, ill ha már muszáj lesz a támogatás miatt akkor "profin" csináljuk hogy eredménye is legyen, itt elég vékony a termő réteg van amikor 32 centis szántásnál is már szedeget fel sárga földet, tehát a téli nitrogén elmosódást is jó lenne csökkenteni. A keverék meg olyan kéne ami kifagy tavaszra, szinte mindig kukorica megy búza után, mert így jön ki nekünk a búza-kuki-napra-búza vetésforgó, tehát olyan növények kénének amelyek kukoricának hasznosak, szántást pedig szeretnénk hanyagolni csak a kukoricatarlóra(ahhoz komolyabb gépek kellenének hogy teljesen elhagyjuk a szántást), egyébként én elég sok gilisztát látok szántáskor, az idei szántások után lehet majd lazítani mert biztos hogy kialakult sok helyen az eketalp.
Válasz #474. hozzászólásra Allelopatikus hatás: egyes növények által termelt csírázásgátló vagy más növények fejlődését elnyomó vegyianyagok termelése.
A talajra tört rozs pl. tanulmány mérése szerint egy gyenge totálnak felel meg a fizikai takaráson túl.
Ezért nem érdemes aprómagvakat vetni frissen letört rozsmulcsba, mert problémás lehet a kelés.
Számos ilyen hatású növény van, érdemes odafigyelni a hatásukra.
Small Grain Cover Crop Weed Suppression by Allelopathy
Válasz #473. hozzászólásra Pocokra nincs ötletem.
A hasznos bacik inkább csak elpusztulnak, nem vesznek egy fapados jegyet a szomszéd parcellába :-)
De a gyomirtás szükséges lehet néha, ezért is nem beszélek szándékosan biotermesztésről.
Ahhoz kivételesen odafigyelő művelés kell, s némi szerencse, hogy valaki mechanikusan tudjon minden gyomot kezelni.
Sok év forgatás nélküli művelésével jelentősen csökkenni fog az egynyári gyomok mennyisége, de az évelők kihívása megmarad még egy ideig.
Ezért azt javaslom, hogy először legyen úgy felépítve a termelési rendszer, hogy gyomelnyomó növényekkel, mechanikus módszerekkel, jó időzítésekkel, hamis magággyal ki lehessen küszöbölni a gyomok javarészét, s gyomirtó csak a végszükség esetén kerüljön elő.
Válasz #471. hozzászólásra Kukorica ugyanoda vetése: mostanában aratják a kukit, nézzétek meg, milyen a talajállapot a kukorica sorban a gyökerek körül és attól távolabb.
Szabad szemmel is láthatjátok, hogy a kukorica tövében ott az aktív biológia, a giliszták, lazább és morzsalékosabb a talaj, mint attól 15 centire a sorközben.
Ezért volna hasznos a rákövetkező kultúrákat ugyanoda vetni, ami nagyjából ugyanarra a sortávra menne, mert már előkészített tápanyagkörforgásba kerülne az új növény.
Válasz #470. hozzászólásra Szártörés: a szárnak garantáltan meg kell törnie, nincs bizonytalankodásnak lehetősége, mert pl. a fedőnövény rozs utána feláll és nem pusztul el.
A dalbo maxicut rendszerű pengés henger a megfelelő eszköz erre a célra a szárzúzó mellett.
Az egyéb könnyű súlyú és nem éles eszközök használata kétes eredményt ad csak, lágyszárúaknál működhetnek, de gabonaféléket garantáltan nem töri le egy Cambridge henger.