Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak648 FtBenzin árak634 FtEUR408 FtUSD393.08 FtCHF431.78 FtGBP487.8 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz #468. hozzászólásra
A főnövény gyökere addig biztosít életteret a mikroorganizmusoknak (tudjátok, sütiket osztogat tápanyagokért cserében a mikrobáknak), amíg magot nem hoz vagy le nincs aratva. Akkor elapad a tápanyagutánpótlás, mert a maghozásra koncentrál vagy elpusztult.
A mikorrizáknak viszont mindig szüksége van tápanyagáramlása, azokra az egyszerű szénhidrátokra, fehérjékre és glükozaminokra, amiket a növény gyökérváladékként biztosít, s cserébe a mikorrizák szállítják a feltárt tápanyagokat az éppen szükséges mennyiségben és összetételben(minden ásványi elemet szerves kötésben).
Ha ez a kapcsolat hiányzik, lelassul és megszűnik a biológiai aktivitás.
Nekünk viszont állandóan maximálisan aktív talajra van szükségünk, hogy bármikor belekerül egy mag, optimális tápanyagmennyiség és összetétel állhasson a rendelkezésére.
A talajellenállás sok, ezt a talajt lazítani kellene, amint lehetséges (száraz talaj a feltétel!).
Talán a lucerna kaszálgatása, feldolgozása közben lett keményre szaladgálva az altalaj, a lényeg, hogy vszeg talp alakult ki, azt át kell törni.
Komposzt hőmérő: én nem spórolok rajta, de nekem nem ilyen pontos a kezem :-)
A haszon és veszteség kérdése: ez egy több éves program, először az inputok átcsoportosításával, majd a javuló talajállapot mellett egyre kevesebb inputtal érhető el állandóan erős közepes hozam. Ezt tudom garantálni, ha személyreszabott tanácsadással dolgozunk, de távgyógyítással csak a ráérő időmben igyekszem a legjobb megoldást megtalálni.
Válasz #467. hozzászólásra "Csak tudnám, mit vegyek."
Írd össze, mi a célod a zöldtrágyával, milyen a talajod, mi a kultúrnövény, mi fog utána következni, és milyen növények nőnek jól feléd és meghatározok egy távgyógyításos keveréket.
Ez nem lesz a legoptimálisabb, mert még számos információ hiányzik, de aránylag biztonságosan teljesülhetnek a céljaid.
Válasz #477. hozzászólásra Szerves trágya komposztálás: nagy mennyiségben elég bátornak kell lenni belefogni, de miért is ne.
Azért írtam a rövid bevezetőt, hogy az első gyakorlatot különösebb befektetések nélkül mindenki elsajátíthassa, mert 100 tonna trágyánál már képben kell lenni a folyamatokkal. Termokomposztálás leírása
Ha ezt elolvasod, megpróbálod és kiegészíted MZ/X által beillesztett Ángyán doktor írásával, már el lehet gondolkozni a további tanuláson :-)
A lényege a folyamatnak: a szerves trágyából megfelelő szén:nitrogén arányú keveréket (30:1) létrehozva levegőben gazdag és kontrollált hőmérsékletű környezetben kell tartani, hogy értékes komposzt legyen belőle.
Ehhez nagy tömegben kell egy forgató gép vagy egy régi trágyaszóró, sűrűbb késekkel és permetezővel szerelve, szerelve és egy pontos, méteres hőmérő.
Az eljárás lényege ugyanaz, mint a kasos termokomposztálásnál, csak a nagyságrendek változnak.
A szármaradványoknak jó talajkapcsolat kell, hogy táplálékul szolgáljanak a talaj táplálékhálójának, álló szár csak oxidálódik. A gépi taposás legyen minél alacsonyabb mértékű, könnyű géppel is lehet a hengert vagy szárzúzót húzni.
A fedőnövény vetéséhez leírtam az eljárást, amíg nem elég lazult a talaj.
Dinnye: ha kiskert, próbáld ki, hogy mostanában kiásol egy ásónyom mély, másfél méter széles csíkot vagy gödröt az ültetendő tövek számától függően és belehordasz vastag, korhadt fatörzset, gallyakat, szármaradványt rétegesen, arra trágya és komposzt, belocsolod, majd a tetejére vissza a földtakarás. Arra év közben szórható a levágott fű, kaszálék takarásnak, mert barna földet nem szabad hagyni. Ha ebbe palántázod a tökféléket, minimális öntözést fog igényelni még aszályban is, viszont gigászi termésed lesz. Ezt a dombágyást még évekig használhatod a tápanyagigényes növények termesztésére, egyfajta komposztálást hajtasz végre, aminek tápanyagát azonnal tudják hasznosítani a növények.
Válasz #486. hozzászólásra A giliszták csak egy jól látható résztvevői a talaj táplálékhálójának, a nagyobb kárt a mikroszkopikus méretű jószágoknál okoz a talajművelés, akik viszont képesek volnának az elsődleges tápanyagokat szolgáltatni a növényeknek
A szántás nagyságrendekkel pusztítóbb, mint a grubber, elsősorban a talajszelvények teljes felforgatása miatt (aerob-anaerob mikroorganizmusok haszna közötti jelentős különbség).
A szántott földekben felém nem látni egy gilisztát sem, míg a lazított, vagy épp békén hagyott, fedett talajokban nyüzsögnek. Ők is hasznosak, de jobbára indikátorként működnek, ahol elég a baktérium és egysejtű, ott megjelennek, mert azok a fő táplálékaik.
Válasz #485. hozzászólásra Mivel általában szerves anyagban szegény, tömörödött, kiszáradt, takarás nélküli talajokkal indul neki a legtöbb ember a talajmegújító programnak, ezért a tarlóba akkor érdemes azonnal vetni, ha megfelelő a talajállapot.
Ennek hiányában tömörödött talaj esetén lazítás és a legegyszerűbb vetési eljárás a megoldás a fedőnövény vetésére (akár műtrágyaszóró, nagyon sekély tárcsa vagy grubber). A program kezdetén kijuttatható maximum 30 kg/Ha nitrogén is (komplexre nincs szükség) starternak, ha nincs elérhető komposzt vagy ALKO kiszórásra.
Ahogy javul a talaj, egyre kevesebb művelet lesz szükséges, de folyamatos átmenetről beszélek mindig, nem javaslom az azonnali direktvetés erőltetését, ha még nem megfelelő a talaj.
Tudom, hogy külföldön sokan belevágtak a notillbe, elsősorban anyagi okok miatt, de szerintem fontosabb a biztonságos áttérés, lépésről lépésre.
A fedőnövény maghozását meg kell akadályozni, ettől egy esetben térek el, a hereféléknél. Azok nem konkurrensei sekély gyökérzetükkel a főnövényeknek, viszont talajtakarásuk és nitrogénkötésük miatt nagyon hasznosak.
A magyar klímán július közepe-vége felé szoktak esők lenni az aratások környékén, érdemes minél előbb elvetni a fedőnövény keverékeket, hogy aratás után az első eső már kicsíráztathassa azokat.
Az gondolom értelemszerű, hogy a talaj szervesanyag gazdagításához hozzátartozik az aratáskor szecskázott szár szétfújása is.
Válasz #484 A zöldtrágya programod megfelelő, működni fog.
A keverék összeállításához írd össze ( és másoknak is ezt javaslom), hogy milyen fontosabb célokat szeretnél megvalósítani a zöldtrágyával és milyen haszonnövények nőnek feléd jól.
A lazítás fontos első lépés a programban, ha a földben tömörödött rétegek vannak (amely elég gyakori a nehéz gépkapcsolatok és tól nedves taposás miatt), vagy azzal szoktam kezeni, vagy megvárom az első alkalmat, amikor lazítható a talaj, mert csak száraz talajt érdemes lazítani.
Kifagyó zöldtrágya a felszínen marad, két esetben érdemes lezúzni, ha magot hozna már a fagyok hiánya miatt vagy nem fagyna ki a vetés és a vetést megelőző munkálatokat megelőzően. Illetve ha nem bomlana le tavaszra, de ennek azért kicsi az esélye, egy hengerezéssel földre nyomható, ahol felgyorsul a lebomlása.
Válasz #501. hozzászólásra
A parcellák egyik felén juttattam ki műtrágyát, még ha az ajánlott mennyiségnél kevesebbet is, míg a parcella másik felén nem került ki semmilyen műtrágya. Négy év során a műtrágyázás nélküli területek hozama vagy egyforma volt a műtrágyázáttal vagy magasabb.
Akkor itt mit ír??
Még ez hozzá tartozik.:
Így aztán 2008 volt az utolsó év, amikor műtrágyát használtam a területeimen és azóta a hozamom stabilan emelkedik.
Természetesenezt is elolvastam. A teszteteket 2005-2008 ig vegezte a doktor úr és ezért csodálkoztam hogy negy ev viszonylatában sem volt termésben változás!
Remélem jön Netparaszt és elmondja miért ezt hozta a teszt. Szerintem ha nem lett volna leszántva akkor talán mas lett volna az eredmény. Így a kalászosok gyokerzonajabol kikerült a zöldtrágya.
Az egy dolog de a tények azok tények, és makacs dolgok.
Ha megtalálom a samsung mobilom csatlakozóját, hogy a fényképet le tudjam venni, és élvezhető lesz, akkor felteszem, hogy néz ki a 2,8 ha csutkaföld tarló.
a tegnap átrakott komposztom még nem indult melegadésnek.
Ha nem elég nyers, akkor fehér foltok jelennek meg benne. Ez azt jelenti, hogy átrakás közben locsoljátok. Mert jó az ilyet előre tudni.
MERT UGYE nem minden női nemi szerv tud harapni, mint a Poén-ban van.
"Mélykúton az utóvetemény hatást vizsgálva a zab utóvetemény
termésmennyiségben nem, csak a termésminőségben a fehérjetartalomnál találtam
szignifikáns, de 1 % alatti eltéréseket az egyes kezelések között. Gödöllőn egyik
utóveteménynél sem volt, sem a termésmennyiségben, sem a termésminőségben
statisztikailag igazolható eltérés, így arra a megállapításra jutottam, hogy egyszeri
zöldtrágyázásnak nem igazolható az azonnali termésnövelő hatása. Természetesen a
zöldtrágyázás hatására pozitív talajfizikai és talajkémiai folyamatok indulnak el, így
93
többszöri alkalmazásával elősegítheti a talajállapot javítását. Több tényező együttes
vizsgálatával azonban megállapítható, hogy egyszeri alkalmazása is előnyös."
Ez egy érdekes megállapítás a végére szerintem.
Termés mennyiségben nem állapítható meg hatás!!!
Pedig én hiszek benne, hogy működik!
Válasz #495. hozzászólásra Igen, ez a század eleji kísérlet indított el engem is a talajélet tanulmányozása és használata felé.
Ha száz éve át tudtak hordani szekerekkel bácskai talajoltást Somogyba, kövessük őseink sikeres útját és hozznk létre újra gazdag talajt mindenhol.
Este válaszolok a kérdésekre, disznóvágások és építkezés viszi az időt
"Ha a talaj kellőleg elő van készítve és annyi bomlásban levő szerves anyag van benne felhalmozva, hogy az igen termékeny talajokból merített baktériumflóra feltalálja benne tenyészigényeit, akkor minden talaj, alkalmas módon, olyan termékenynyé változtatható, a milyen termékeny annak a vidéknek a talaja, a melyből a beoltásra felhasznált föld származott.
Már ebből is látható, hogy Somogy vármegye minden tekintetben előrehaladott gazdasági életéből kiinduló talajbeoltási eszmének nemcsak helyi, de világraszóló, kiszámíthatatlan horderejű közgazdasági jelentősége van.""
"SIGMOND (1905) azt tapasztalta, hogy kedvező
viszonyok között az
istállótrágya nitrogéntartalma a zöldtrágyáéval egyenértékű
, kedvezőtlen viszonyok
között viszont a zöldtrágya nagyságrendekkel felülmúlhatja az istállótrágya hatását.
Ezért
„az istállótrágya-termelést csak addig fokozzuk míg ez gazdaságos, az ezen felül
szükséges nitrogéntrágyát pedig lehetőleg zöldtrágyával pótoljuk.”"
Akkor most ezt mindet érdemes lesz elolvasni, aztán megfogadni belőle, ami nekünk kell a technológiához.
Ma bejezem a könyv olvasást elkezdem a Nitrát jelentés és a GN feltöltést, majd képezem magam, hogy tudjam előre, hogy mi vár rám a forgatás nélküli talajművelés során.
A lényeg, hogy nem olyan egyszerű ez, mint elsőre látszik.
Itt mindenre nagyon oda kell figyelni, főleg eleinte. Minden mindennel összefügg.
A géppark cseréről még nem is beszélve.
Kezdetkor, szerintem a gyom kérdése lesz a fő probléma. Normális gépek nélkül, pedig nem lesz normális vetés sem.
"Diófa és tölgylomb:
minden gond nélkül elkorhad, ha más hulladékokkal gondosan összekeverjük. A tiszta diólomb is komposztálható, de mivel tág a C/N aránya, ezért az érés meggyorsítása érdekében nitrogénforrást kell hozzáadni. A komposztálás során az allelopatikumok elbomlanak, így a diónál közismert növekedésgátló hatás a komposztnál nem jelentkezik."
https://szie.hu//file/tti/archivum/MikoP_ert.pdf
Találtam egy doktori értekezést, vannak benne érdekes eredmények...bedolgozás után 3 hónappal jön meg a Z.T. előnye, addig rosszabb mint a kontroll terület, illetve azt is olvastam hogy a talaj felszínén maradt növényi részek zöldtömeg veszteségként jelentkeznek a teljesen beforgatotthoz képest illetve a növénnyel borított talaj tömörebb mint a kontroll
Válasz #465. hozzászólásra
Üdv!
A kezdetektől olvasom ezt a fórumtémát, érdekel nagyon, első lépcsőben a zöldtrágyázás leginkább. Fejbe összeraktam egy technológiát és kérném róla a véleményed. Tehát a búza learatódik(az alacsony vagy a magasabb tarló előnyös takarás szempontjából?), nem lenne hozzányúlva, az első művelet lazítás lenne, gyomok virágzása előtt. Ha a lazítás felszíne nem lenne túl dúrva akkor rá lenne szórva műtrágyaszóróval Z.T. keverék, majd tárcsával vagy kombinátorral vagy grúberral bedolgozva, igény esetén még egy Cambridge hengerrel zárva. Optimális esetben ez ugye kikel, megfelelő tömeget növeszt, egy erős állománnyal ősszel mi legyen a teendő ? ahogy olvastam szántással elrontjuk a dolgot, meg költséget növelünk. Erre kéne nekem vélemény, illetve egy olyan keverék amely kifagy( én egy grúberral való megmunkálást preferálnék leginkább), eggyik helyen kb 25 aranykoronás föld, elég sok szikfolttal, másik terület 20 aranykorona barna erdőtalaj. Eddig 2 sor tárcsa majd ősszel szántás volt a búzatarlóknak, majd következő évben kukorica vetve.
Válaszod előre is köszi!
AKG nincs, abból kimaradtunk.
Gond nincs a sűrű telepítéssel, most is hasonló módon van megoldva, csak úgy, hogy 2-3 naponta hajtunk új területre és nem ilyen nagy mértékű állatmennyiség jut hektáronként.
Mivel legelőnk nincs amire lehetne hajtani ezért a szántókat legeltetjük. Ez nálunk úgy megy, hogy bekerítünk 3 hekit, ezt szakaszokra osztjuk és mindig újat nyitunk. Még most is kint vannak a kukitarlón.
Szervestrágya komposztálással akkor most mi is van ? annyi a titka hogy át kell mozgatni hogy oxigén jusson belé? vagy mi a tehendö velük ? meg hagytam egy kevés trágyát amit most géppel forgatgatok de milyen sürün kell ? és meddig ?
másik kérdés : a legletetés azért jo mert a trágya és a vizelet plusz a taposás és növény leevése jó dolog de ha pl géppel lekaszálom felszedem vagy lezuzom az taposás is pozitiv lesz ? amig nem áll be a terület hogy visszarugozzon mive llazitják hogy a direktvetö helyén kijöjjön a mag is ?az uj növény ?
harmadik kérdés szeretnék dinnyét tenni kiskertembe ez alá szeretném berakni a kopmosztot trágyábol most tyukhuros zölden fedett a terület puha föld morzsás amikor betelepitem elötte utánna mi a teendö ?
Csak ami ott a távolban folyik abból nekem itt nem lesz tapasztalatom.
Még ha el is hiszem Neked, akkor is marad a hiszem ha látom.
Szombaotn láttam és mivel a fényképezőgépem feltöltött akkumulátora éppen lemerült, így a telefonnal készítettem képet, amiről nem tudom a számítógépre tenni.
Délutánonként van nyitva a bolt, aki szokott a butábbaknak segíteni hasonló dolgokban.
Ezt sem értem, hogyx akkor mit is kell tennem?
És ez sem magyarul van.
"A rozsnak allelopatikus hatása is van, ami lefektetésnél erősebben jelentkezik."
Ez jó vagy rossz. Mit is kell tennem?
Ja megforgatni a komposztot, mert az egyik meleg, a másik meg hideg.
Gonodlom amit gonodltam, hgoy mejd egybe rakom azt felejtsem el. Mert így legalább esély van arra, hogy az egyik bejön, a másikat meg beírom a nem jött be oszlopba.
Eddig én is így gondolom, csak Te okosan meg is fogalmaztad.
Más:
"Remélem egy év múlva már én is okosabb leszek kicsit a technikai megvalósításokat illetően."
ÉN egy évvel elbb szeretnék okosabb lenni.
Ezért kértem .Feco.-t, vagy valikt, akinek gyakorlata van a forgatás nélküli művelésben, hogy válllaljon bérmunkát a cuccába. (ez az a hely, ahol a földem van).
"talajélethez,élő növény gyökere kell.Ilyenkor ott a fő növény gyökere."
Talán ritka a sortávolsága, vagy az nem olyan ízletes.
Hallod, hogy a változatosság elsődleges szempont.
Szombaoton talaj ellenállást mértem.
kb. 15-16 cm-re ment le.
A mellette levő faorban is.
A szomszéd művelt területén kb. 80 cm-ig, ugyanakkora erővel nyomva.
Az egyik "műszer" átm 5 mm hegyezve, mint a gombostű. A másik műszer 12 mm átmérőjű, hegyezve, mint a lapos véső. Kis különbséget tapasztaltam a két vasdarab között. Egyiket be kell kalibrálnom és már meg is van a "gyári műszerem".
A kompszt hőmérőt már sikerült összehsonlítanom a gyári értékkel.
A 60 fokos hőmérsékletet már nem bírom fogni, csak a radiátor csövén. Ezen az 5 mm-es átmérőn süt.
Legalkább 10 celsiust csal a "szemmérték"
Joggal aggódnak aggódunk a következő lépésen.
Mivel megállapodtam Netparaszttal, hogy a haszon fele az övé, így remélem nem visz vízre.
A veszteség felét hogy hajtom be rajta?
Ezt még nem tudom, de egy biztos, hogy másnaptól nem köszönök vissza.
Válasz #433. hozzászólásra
Az összetett keveréket,ha nem muszáj,nem cégen keresztül vetném.Úgy nagyon drága.Majd a neten összevásárolom,és összekeverem.Csak tudnám,mit vegyek.
Válasz #437. hozzászólásra A téli zöldtrágya keverék már jó lépés.
A társnövény már több ismeretet igényel és megvan a maga haszna.
Például az olyan élő mulcs, mint a herefélék vagy a porcsin a kukoricában nem érintik a főnövény hozamát, viszont több vizet tartanak vissza, mint a csupasz felszín, növelik a változatosságot és plusz szerves anyagot termelnek, amiből sosem elég.
Két főnövény között pedig ezek a társnövények tartják fenn a mikorriza gombahálózatokat és aktívan a rizoszféra mikrobáit.
Minél kevesebb a leállás a talajban, annál gyorsabban lehet eljutni a jobb állapotig.
A változatos növényi kultúra pedig azért nagyon fontos még, mert minden növény gyökérzete más mikrobiológiai közösséggel él együtt. Minél több fajta baktérium és gomba pedig elősegíti a fertőzések csökkenését, a talaj egészségének fejlesztésében el lehet jutni a fertőzéselnyomó talajok létrehozásáig.
Mi van akkor ha a takarónövényt nagy állatsűrűséggel meglegeltetjük? Ekkora mennyiségű állat szinte feketére legeli a területet. Ilyenkor újra húzzák a következő keverékkel, vagy marad úgy ahogyan van?
Nem tudom mikorra fognak megérkezni a talajvizsgálati eredményeim, több mint 3 hónapja leadtam őket! Én ugyan nem forgattam még be zöldtrágyát, csak rövidtárcsával és grúberrel műveljük a talajokat, éppen ezért kíváncsian várom az eredményeket, mind a jó talajokkal , mind a gyenge homok talajokkal kapcsolatban, különösen arra vagyok nagyon kíváncsi, hogy az 1.2%-os homoknál, az 5 év lucernázás merre viszi el az értéket!
Válasz #457. hozzászólásra Mint Elitjockó írja, sorközművelésnél vethető a mag is. A pillangósok gyomelnyomó képessége nem túl erős fiatal korukban, arra nem érdemes számítani.
Válasz #442. hozzászólásra Érdeklődöm, hogy van-e valaki, akinek a leforgatott trágya zöldtrágya hatására jelentősen megemelkedett talajának humusztartalma? Vagy mi volt a legmagasabb emelkedés a beforgatott zöldtrágya hatására?
Csak azért kérdezem, mert itt mindenki ebben hisz.
A talaj szerves anyag tartalma számos tapasztalat alapján ott nő számottevően, kétszeres, háromszoros mértékben, ahol talajkímélő eljárásokkal dolgoznak vagy notillel.
Válasz #453. hozzászólásra Tarlóhántásnál már elszórhatod a fedőnövény magot, az első esőnél indulni fog. Egyébként a fedőnövénynek használt gabonánál ugyanazok a vetési időpontok, mint főnövénynél.
A tiszta rozs/tritikále vetéssel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy keverékben jobban hoz, érdemes bíborherével vagy szöszös bükkönnyel együtt vetni.
A rozsnak allelopatikus hatása is van, ami lefektetésnél erősebben jelentkezik. Csírázásgátló hatása van az aprómagvas növényekre, ezért gyomelnyomást elősegíti, de a kukoricánál ez a hatás nem jelentkezik.
A legjobb volna természetesen direktvetőgéppel vetni, de erre kevés helyen van még lehetőség és megfelelő talajállapot.
Válasz #457. hozzászólásra
Kukorica sorközbe speciel egy kultivatorral és mikrogranulát adagolóval kilehetne adagolni szerintem szort vetéssel és ezzel együtt be is lenne keverve vagy ez nem jó ötlet??
15335 hozzászólás
Válasz #468. hozzászólásra
A főnövény gyökere addig biztosít életteret a mikroorganizmusoknak (tudjátok, sütiket osztogat tápanyagokért cserében a mikrobáknak), amíg magot nem hoz vagy le nincs aratva. Akkor elapad a tápanyagutánpótlás, mert a maghozásra koncentrál vagy elpusztult.
A mikorrizáknak viszont mindig szüksége van tápanyagáramlása, azokra az egyszerű szénhidrátokra, fehérjékre és glükozaminokra, amiket a növény gyökérváladékként biztosít, s cserébe a mikorrizák szállítják a feltárt tápanyagokat az éppen szükséges mennyiségben és összetételben(minden ásványi elemet szerves kötésben).
Ha ez a kapcsolat hiányzik, lelassul és megszűnik a biológiai aktivitás.
Nekünk viszont állandóan maximálisan aktív talajra van szükségünk, hogy bármikor belekerül egy mag, optimális tápanyagmennyiség és összetétel állhasson a rendelkezésére.
A talajellenállás sok, ezt a talajt lazítani kellene, amint lehetséges (száraz talaj a feltétel!).
Talán a lucerna kaszálgatása, feldolgozása közben lett keményre szaladgálva az altalaj, a lényeg, hogy vszeg talp alakult ki, azt át kell törni.
Komposzt hőmérő: én nem spórolok rajta, de nekem nem ilyen pontos a kezem :-)
A haszon és veszteség kérdése: ez egy több éves program, először az inputok átcsoportosításával, majd a javuló talajállapot mellett egyre kevesebb inputtal érhető el állandóan erős közepes hozam. Ezt tudom garantálni, ha személyreszabott tanácsadással dolgozunk, de távgyógyítással csak a ráérő időmben igyekszem a legjobb megoldást megtalálni.
Válasz #467. hozzászólásra "Csak tudnám, mit vegyek."
Írd össze, mi a célod a zöldtrágyával, milyen a talajod, mi a kultúrnövény, mi fog utána következni, és milyen növények nőnek jól feléd és meghatározok egy távgyógyításos keveréket.
Ez nem lesz a legoptimálisabb, mert még számos információ hiányzik, de aránylag biztonságosan teljesülhetnek a céljaid.
Válasz #477. hozzászólásra Szerves trágya komposztálás: nagy mennyiségben elég bátornak kell lenni belefogni, de miért is ne.
Azért írtam a rövid bevezetőt, hogy az első gyakorlatot különösebb befektetések nélkül mindenki elsajátíthassa, mert 100 tonna trágyánál már képben kell lenni a folyamatokkal.
Termokomposztálás leírása
Ha ezt elolvasod, megpróbálod és kiegészíted MZ/X által beillesztett Ángyán doktor írásával, már el lehet gondolkozni a további tanuláson :-)
A lényege a folyamatnak: a szerves trágyából megfelelő szén:nitrogén arányú keveréket (30:1) létrehozva levegőben gazdag és kontrollált hőmérsékletű környezetben kell tartani, hogy értékes komposzt legyen belőle.
Ehhez nagy tömegben kell egy forgató gép vagy egy régi trágyaszóró, sűrűbb késekkel és permetezővel szerelve, szerelve és egy pontos, méteres hőmérő.
Az eljárás lényege ugyanaz, mint a kasos termokomposztálásnál, csak a nagyságrendek változnak.
A szármaradványoknak jó talajkapcsolat kell, hogy táplálékul szolgáljanak a talaj táplálékhálójának, álló szár csak oxidálódik. A gépi taposás legyen minél alacsonyabb mértékű, könnyű géppel is lehet a hengert vagy szárzúzót húzni.
A fedőnövény vetéséhez leírtam az eljárást, amíg nem elég lazult a talaj.
Dinnye: ha kiskert, próbáld ki, hogy mostanában kiásol egy ásónyom mély, másfél méter széles csíkot vagy gödröt az ültetendő tövek számától függően és belehordasz vastag, korhadt fatörzset, gallyakat, szármaradványt rétegesen, arra trágya és komposzt, belocsolod, majd a tetejére vissza a földtakarás. Arra év közben szórható a levágott fű, kaszálék takarásnak, mert barna földet nem szabad hagyni. Ha ebbe palántázod a tökféléket, minimális öntözést fog igényelni még aszályban is, viszont gigászi termésed lesz. Ezt a dombágyást még évekig használhatod a tápanyagigényes növények termesztésére, egyfajta komposztálást hajtasz végre, aminek tápanyagát azonnal tudják hasznosítani a növények.
Válasz #486. hozzászólásra A giliszták csak egy jól látható résztvevői a talaj táplálékhálójának, a nagyobb kárt a mikroszkopikus méretű jószágoknál okoz a talajművelés, akik viszont képesek volnának az elsődleges tápanyagokat szolgáltatni a növényeknek
A szántás nagyságrendekkel pusztítóbb, mint a grubber, elsősorban a talajszelvények teljes felforgatása miatt (aerob-anaerob mikroorganizmusok haszna közötti jelentős különbség).
A szántott földekben felém nem látni egy gilisztát sem, míg a lazított, vagy épp békén hagyott, fedett talajokban nyüzsögnek. Ők is hasznosak, de jobbára indikátorként működnek, ahol elég a baktérium és egysejtű, ott megjelennek, mert azok a fő táplálékaik.
Válasz #485. hozzászólásra Mivel általában szerves anyagban szegény, tömörödött, kiszáradt, takarás nélküli talajokkal indul neki a legtöbb ember a talajmegújító programnak, ezért a tarlóba akkor érdemes azonnal vetni, ha megfelelő a talajállapot.
Ennek hiányában tömörödött talaj esetén lazítás és a legegyszerűbb vetési eljárás a megoldás a fedőnövény vetésére (akár műtrágyaszóró, nagyon sekély tárcsa vagy grubber). A program kezdetén kijuttatható maximum 30 kg/Ha nitrogén is (komplexre nincs szükség) starternak, ha nincs elérhető komposzt vagy ALKO kiszórásra.
Ahogy javul a talaj, egyre kevesebb művelet lesz szükséges, de folyamatos átmenetről beszélek mindig, nem javaslom az azonnali direktvetés erőltetését, ha még nem megfelelő a talaj.
Tudom, hogy külföldön sokan belevágtak a notillbe, elsősorban anyagi okok miatt, de szerintem fontosabb a biztonságos áttérés, lépésről lépésre.
A fedőnövény maghozását meg kell akadályozni, ettől egy esetben térek el, a hereféléknél. Azok nem konkurrensei sekély gyökérzetükkel a főnövényeknek, viszont talajtakarásuk és nitrogénkötésük miatt nagyon hasznosak.
A magyar klímán július közepe-vége felé szoktak esők lenni az aratások környékén, érdemes minél előbb elvetni a fedőnövény keverékeket, hogy aratás után az első eső már kicsíráztathassa azokat.
Az gondolom értelemszerű, hogy a talaj szervesanyag gazdagításához hozzátartozik az aratáskor szecskázott szár szétfújása is.
Válasz #484 A zöldtrágya programod megfelelő, működni fog.
A keverék összeállításához írd össze ( és másoknak is ezt javaslom), hogy milyen fontosabb célokat szeretnél megvalósítani a zöldtrágyával és milyen haszonnövények nőnek feléd jól.
A lazítás fontos első lépés a programban, ha a földben tömörödött rétegek vannak (amely elég gyakori a nehéz gépkapcsolatok és tól nedves taposás miatt), vagy azzal szoktam kezeni, vagy megvárom az első alkalmat, amikor lazítható a talaj, mert csak száraz talajt érdemes lazítani.
Kifagyó zöldtrágya a felszínen marad, két esetben érdemes lezúzni, ha magot hozna már a fagyok hiánya miatt vagy nem fagyna ki a vetés és a vetést megelőző munkálatokat megelőzően. Illetve ha nem bomlana le tavaszra, de ennek azért kicsi az esélye, egy hengerezéssel földre nyomható, ahol felgyorsul a lebomlása.
Válasz #502. hozzászólásra
Éna 488-as hozzaszolasban levő tesztre gondoltamaz előbb.
Válasz #501. hozzászólásra
A parcellák egyik felén juttattam ki műtrágyát, még ha az ajánlott mennyiségnél kevesebbet is, míg a parcella másik felén nem került ki semmilyen műtrágya. Négy év során a műtrágyázás nélküli területek hozama vagy egyforma volt a műtrágyázáttal vagy magasabb.
Akkor itt mit ír??
Még ez hozzá tartozik.:
Így aztán 2008 volt az utolsó év, amikor műtrágyát használtam a területeimen és azóta a hozamom stabilan emelkedik.
Moderálta: Mf-es (3146) 2014-11-25 18:41:52
Válasz #500. hozzászólásra
Természetesenezt is elolvastam. A teszteteket 2005-2008 ig vegezte a doktor úr és ezért csodálkoztam hogy negy ev viszonylatában sem volt termésben változás!
Válasz #499. hozzászólásra
Akkor ezt is olvazsd el.5 év kell neki.
Válasz #498. hozzászólásra
Remélem jön Netparaszt és elmondja miért ezt hozta a teszt. Szerintem ha nem lett volna leszántva akkor talán mas lett volna az eredmény. Így a kalászosok gyokerzonajabol kikerült a zöldtrágya.
Válasz #497. hozzászólásra
"Pedig én hiszek benne, hogy működik!"
Én is hiszek.
Tudod hol kell hinni?
A templomban.
Az egy dolog de a tények azok tények, és makacs dolgok.
Ha megtalálom a samsung mobilom csatlakozóját, hogy a fényképet le tudjam venni, és élvezhető lesz, akkor felteszem, hogy néz ki a 2,8 ha csutkaföld tarló.
a tegnap átrakott komposztom még nem indult melegadésnek.
Ha nem elég nyers, akkor fehér foltok jelennek meg benne. Ez azt jelenti, hogy átrakás közben locsoljátok. Mert jó az ilyet előre tudni.
MERT UGYE nem minden női nemi szerv tud harapni, mint a Poén-ban van.
Válasz #488. hozzászólásra
Végig olvastam az egészet mert érdekel, de:
"Mélykúton az utóvetemény hatást vizsgálva a zab utóvetemény
termésmennyiségben nem, csak a termésminőségben a fehérjetartalomnál találtam
szignifikáns, de 1 % alatti eltéréseket az egyes kezelések között. Gödöllőn egyik
utóveteménynél sem volt, sem a termésmennyiségben, sem a termésminőségben
statisztikailag igazolható eltérés, így arra a megállapításra jutottam, hogy egyszeri
zöldtrágyázásnak nem igazolható az azonnali termésnövelő hatása. Természetesen a
zöldtrágyázás hatására pozitív talajfizikai és talajkémiai folyamatok indulnak el, így
93
többszöri alkalmazásával elősegítheti a talajállapot javítását. Több tényező együttes
vizsgálatával azonban megállapítható, hogy egyszeri alkalmazása is előnyös."
Ez egy érdekes megállapítás a végére szerintem.
Termés mennyiségben nem állapítható meg hatás!!!
Pedig én hiszek benne, hogy működik!
Válasz #495. hozzászólásra Igen, ez a század eleji kísérlet indított el engem is a talajélet tanulmányozása és használata felé.
Ha száz éve át tudtak hordani szekerekkel bácskai talajoltást Somogyba, kövessük őseink sikeres útját és hozznk létre újra gazdag talajt mindenhol.
Este válaszolok a kérdésekre, disznóvágások és építkezés viszi az időt
Vegyszermentes, .....
"Ha a talaj kellőleg elő van készítve és annyi bomlásban levő szerves anyag van benne felhalmozva, hogy az igen termékeny talajokból merített baktériumflóra feltalálja benne tenyészigényeit, akkor minden talaj, alkalmas módon, olyan termékenynyé változtatható, a milyen termékeny annak a vidéknek a talaja, a melyből a beoltásra felhasznált föld származott.
Már ebből is látható, hogy Somogy vármegye minden tekintetben előrehaladott gazdasági életéből kiinduló talajbeoltási eszmének nemcsak helyi, de világraszóló, kiszámíthatatlan horderejű közgazdasági jelentősége van.""
Nincs új a nap alatt.
Válasz #488. hozzászólásra
"SIGMOND (1905) azt tapasztalta, hogy kedvező
viszonyok között az
istállótrágya nitrogéntartalma a zöldtrágyáéval egyenértékű
, kedvezőtlen viszonyok
között viszont a zöldtrágya nagyságrendekkel felülmúlhatja az istállótrágya hatását.
Ezért
„az istállótrágya-termelést csak addig fokozzuk míg ez gazdaságos, az ezen felül
szükséges nitrogéntrágyát pedig lehetőleg zöldtrágyával pótoljuk.”"
Akkor most ezt mindet érdemes lesz elolvasni, aztán megfogadni belőle, ami nekünk kell a technológiához.
Ma bejezem a könyv olvasást elkezdem a Nitrát jelentés és a GN feltöltést, majd képezem magam, hogy tudjam előre, hogy mi vár rám a forgatás nélküli talajművelés során.
Válasz #492. hozzászólásra
"Normális gépek nélkül, pedig nem lesz normális vetés sem."
Kis területen sokan még a mai valóságban is kapával vetik a tengerit.
Szerintem a talaj illetve magágy is van annyira fontos, vagy inkább fontosabb.
A lényeg, hogy nem olyan egyszerű ez, mint elsőre látszik.
Itt mindenre nagyon oda kell figyelni, főleg eleinte. Minden mindennel összefügg.
A géppark cseréről még nem is beszélve.
Kezdetkor, szerintem a gyom kérdése lesz a fő probléma. Normális gépek nélkül, pedig nem lesz normális vetés sem.
A dió levél azért jó a komposztba.
"Diófa és tölgylomb:
minden gond nélkül elkorhad, ha más hulladékokkal gondosan összekeverjük. A tiszta diólomb is komposztálható, de mivel tág a C/N aránya, ezért az érés meggyorsítása érdekében nitrogénforrást kell hozzáadni. A komposztálás során az allelopatikumok elbomlanak, így a diónál közismert növekedésgátló hatás a komposztnál nem jelentkezik."
Válasz #459. hozzászólásra
allelopátia:
ezt a hatást a diófa esetén mindenki ismeri. mostmár nem csak a Net Parasztok, hanem a gyakorlati gazdák is tudják.
"Allelokemikáliák árusítása
Allelopatikus takarónövények
Élő és elhalt rozs, cirok, árpa, búza, zab
Allelopatikus kultúrnövények
Uborka, napraforgó, szója, paprika"
https://szie.hu//file/tti/archivum/MikoP_ert.pdf
Találtam egy doktori értekezést, vannak benne érdekes eredmények...bedolgozás után 3 hónappal jön meg a Z.T. előnye, addig rosszabb mint a kontroll terület, illetve azt is olvastam hogy a talaj felszínén maradt növényi részek zöldtömeg veszteségként jelentkeznek a teljesen beforgatotthoz képest illetve a növénnyel borított talaj tömörebb mint a kontroll
Válasz #479. hozzászólásra
amit bénázok
vissza olvastam de tapasztalatot szivesen meghallgatnék róla ha ne mlesz akkor meg majd én megirom
Szántással mennyi giliszta van kinyírva?
Grubberral?
már ahol van giliszta vagy bárminemű élet a földbe ....
Ezeket a dolgokat vizsgálja valaki HM?
Válasz #465. hozzászólásra
Üdv!
A kezdetektől olvasom ezt a fórumtémát, érdekel nagyon, első lépcsőben a zöldtrágyázás leginkább. Fejbe összeraktam egy technológiát és kérném róla a véleményed. Tehát a búza learatódik(az alacsony vagy a magasabb tarló előnyös takarás szempontjából?), nem lenne hozzányúlva, az első művelet lazítás lenne, gyomok virágzása előtt. Ha a lazítás felszíne nem lenne túl dúrva akkor rá lenne szórva műtrágyaszóróval Z.T. keverék, majd tárcsával vagy kombinátorral vagy grúberral bedolgozva, igény esetén még egy Cambridge hengerrel zárva. Optimális esetben ez ugye kikel, megfelelő tömeget növeszt, egy erős állománnyal ősszel mi legyen a teendő ? ahogy olvastam szántással elrontjuk a dolgot, meg költséget növelünk. Erre kéne nekem vélemény, illetve egy olyan keverék amely kifagy( én egy grúberral való megmunkálást preferálnék leginkább), eggyik helyen kb 25 aranykoronás föld, elég sok szikfolttal, másik terület 20 aranykorona barna erdőtalaj. Eddig 2 sor tárcsa majd ősszel szántás volt a búzatarlóknak, majd következő évben kukorica vetve.
Válaszod előre is köszi!
Válasz #482. hozzászólásra
Kühne krt.
STOP,milyen tárcsa ez amit a Rába húz?
Válasz #480. hozzászólásra
Kár, hogy leszántják
Válasz #477. hozzászólásra
Visszakeresed a hozzászólásaim között linkeltem egy szerintem jó leírást a komposztálásról. Ott prímán le van írva minden.
Válasz #475. hozzászólásra
AKG nincs, abból kimaradtunk.
Gond nincs a sűrű telepítéssel, most is hasonló módon van megoldva, csak úgy, hogy 2-3 naponta hajtunk új területre és nem ilyen nagy mértékű állatmennyiség jut hektáronként.
Mivel legelőnk nincs amire lehetne hajtani ezért a szántókat legeltetjük. Ez nálunk úgy megy, hogy bekerítünk 3 hekit, ezt szakaszokra osztjuk és mindig újat nyitunk. Még most is kint vannak a kukitarlón.
Szervestrágya komposztálással akkor most mi is van ? annyi a titka hogy át kell mozgatni hogy oxigén jusson belé? vagy mi a tehendö velük ? meg hagytam egy kevés trágyát amit most géppel forgatgatok de milyen sürün kell ? és meddig ?
másik kérdés : a legletetés azért jo mert a trágya és a vizelet plusz a taposás és növény leevése jó dolog de ha pl géppel lekaszálom felszedem vagy lezuzom az taposás is pozitiv lesz ? amig nem áll be a terület hogy visszarugozzon mive llazitják hogy a direktvetö helyén kijöjjön a mag is ?az uj növény ?
harmadik kérdés szeretnék dinnyét tenni kiskertembe ez alá szeretném berakni a kopmosztot trágyábol most tyukhuros zölden fedett a terület puha föld morzsás amikor betelepitem elötte utánna mi a teendö ?
Válasz #472. hozzászólásra
Itt is van Csabi tulajdon.
Csak ami ott a távolban folyik abból nekem itt nem lesz tapasztalatom.
Még ha el is hiszem Neked, akkor is marad a hiszem ha látom.
Szombaotn láttam és mivel a fényképezőgépem feltöltött akkumulátora éppen lemerült, így a telefonnal készítettem képet, amiről nem tudom a számítógépre tenni.
Délutánonként van nyitva a bolt, aki szokott a butábbaknak segíteni hasonló dolgokban.
Válasz #464. hozzászólásra
Ez az AKG szerint túllegeltetés lenne.
Szerintem itt sem kell, csak addig, amíg a józan paraszt ész diktálja.
Mondottam volt, hogy ki képes annak megvalósítására, hogy sűrűn átrakja a villanypásztort, hogy ez a számunkra új legelteési mód elterjedjen.
Válasz #461. hozzászólásra
Ezt sem értem, hogyx akkor mit is kell tennem?
És ez sem magyarul van.
"A rozsnak allelopatikus hatása is van, ami lefektetésnél erősebben jelentkezik."
Ez jó vagy rossz. Mit is kell tennem?
Ja megforgatni a komposztot, mert az egyik meleg, a másik meg hideg.
Gonodlom amit gonodltam, hgoy mejd egybe rakom azt felejtsem el. Mert így legalább esély van arra, hogy az egyik bejön, a másikat meg beírom a nem jött be oszlopba.
Válasz #457. hozzászólásra
"mindenképp gyomírtva lesz,"
Ez nem a Netparaszt Technológia.
Itt az rossz, ha nem futballpálya kinézetű a terület. Sőt ekker elmennek a hasznos baktériumok a szomszéd földjébe.
Megyek is kiteszem az ülőfát, hogy a ragadozók az én területemből egyék ki először a mezei pockokat.
Válasz #469. hozzászólásra
Csabi földjén,forgatás nélkül megy.
Válasz #454. hozzászólásra
"és mindig ugyanoda vetik a kukoricát. "
Ezt nem vállalta el a területemen a KITE, hogy mindig ugyanoda vessen mulcsművelésbe, mint a szomszéd városban.
Egy kicsit több gázolaj kopik szántáskor mint a szomszéd föld szántásakor, de ez miért is akadály nekik?
Itt kezdtem nem elhinni a technológiát.
Ezért kell hinnem a Netparaszt Technológiába.
Mert ugye akik itt olvasgatunk, TANULUNK hisszük azt, hogy az unokáinknak egy használható termőföldet kell továbbadnunk.
Ne mondhassák azt, hogy "jobb vót mint lett."
Válasz #452. hozzászólásra
"Elég ha megtöri a szárát, "
A kombinátoron levő pálcás henger vagy a cambridzs henger lenne a legjobb.
Ez utóbbihoz újra kellen születnünk, de az előbbit egy közepes kovács jobb és erősebb anyagból tud készíteni.
Legalábbis már láttam az udvarán ilyen fából vaskarikát.
Válasz #440. hozzászólásra
Eddig én is így gondolom, csak Te okosan meg is fogalmaztad.
Más:
"Remélem egy év múlva már én is okosabb leszek kicsit a technikai megvalósításokat illetően."
ÉN egy évvel elbb szeretnék okosabb lenni.
Ezért kértem .Feco.-t, vagy valikt, akinek gyakorlata van a forgatás nélküli művelésben, hogy válllaljon bérmunkát a cuccába. (ez az a hely, ahol a földem van).
Válasz #437. hozzászólásra
A veszteség felét hogy hajtom be rajta? 
"talajélethez,élő növény gyökere kell.Ilyenkor ott a fő növény gyökere."
Talán ritka a sortávolsága, vagy az nem olyan ízletes.
Hallod, hogy a változatosság elsődleges szempont.
Szombaoton talaj ellenállást mértem.
kb. 15-16 cm-re ment le.
A mellette levő faorban is.
A szomszéd művelt területén kb. 80 cm-ig, ugyanakkora erővel nyomva.
Az egyik "műszer" átm 5 mm hegyezve, mint a gombostű. A másik műszer 12 mm átmérőjű, hegyezve, mint a lapos véső. Kis különbséget tapasztaltam a két vasdarab között. Egyiket be kell kalibrálnom és már meg is van a "gyári műszerem".
A kompszt hőmérőt már sikerült összehsonlítanom a gyári értékkel.
A 60 fokos hőmérsékletet már nem bírom fogni, csak a radiátor csövén. Ezen az 5 mm-es átmérőn süt.
Legalkább 10 celsiust csal a "szemmérték"
Joggal aggódnak aggódunk a következő lépésen.
Mivel megállapodtam Netparaszttal, hogy a haszon fele az övé, így remélem nem visz vízre.
Ezt még nem tudom, de egy biztos, hogy másnaptól nem köszönök vissza.
Válasz #433. hozzászólásra
Az összetett keveréket,ha nem muszáj,nem cégen keresztül vetném.Úgy nagyon drága.Majd a neten összevásárolom,és összekeverem.Csak tudnám,mit vegyek.
Ez egy vázlatos fedőnövény táblázat.
Válasz #437. hozzászólásra A téli zöldtrágya keverék már jó lépés.
A társnövény már több ismeretet igényel és megvan a maga haszna.
Például az olyan élő mulcs, mint a herefélék vagy a porcsin a kukoricában nem érintik a főnövény hozamát, viszont több vizet tartanak vissza, mint a csupasz felszín, növelik a változatosságot és plusz szerves anyagot termelnek, amiből sosem elég.
Két főnövény között pedig ezek a társnövények tartják fenn a mikorriza gombahálózatokat és aktívan a rizoszféra mikrobáit.
Minél kevesebb a leállás a talajban, annál gyorsabban lehet eljutni a jobb állapotig.
A változatos növényi kultúra pedig azért nagyon fontos még, mert minden növény gyökérzete más mikrobiológiai közösséggel él együtt. Minél több fajta baktérium és gomba pedig elősegíti a fertőzések csökkenését, a talaj egészségének fejlesztésében el lehet jutni a fertőzéselnyomó talajok létrehozásáig.
Válasz #462. hozzászólásra
Mi van akkor ha a takarónövényt nagy állatsűrűséggel meglegeltetjük? Ekkora mennyiségű állat szinte feketére legeli a területet. Ilyenkor újra húzzák a következő keverékkel, vagy marad úgy ahogyan van?
Válasz #460. hozzászólásra
Nem tudom mikorra fognak megérkezni a talajvizsgálati eredményeim, több mint 3 hónapja leadtam őket! Én ugyan nem forgattam még be zöldtrágyát, csak rövidtárcsával és grúberrel műveljük a talajokat, éppen ezért kíváncsian várom az eredményeket, mind a jó talajokkal , mind a gyenge homok talajokkal kapcsolatban, különösen arra vagyok nagyon kíváncsi, hogy az 1.2%-os homoknál, az 5 év lucernázás merre viszi el az értéket!
Válasz #457. hozzászólásra Mint Elitjockó írja, sorközművelésnél vethető a mag is. A pillangósok gyomelnyomó képessége nem túl erős fiatal korukban, arra nem érdemes számítani.
Válasz #458. hozzászólásra Ez jó és kivitelezhető ötlet.
Válasz #442. hozzászólásra Érdeklődöm, hogy van-e valaki, akinek a leforgatott trágya zöldtrágya hatására jelentősen megemelkedett talajának humusztartalma? Vagy mi volt a legmagasabb emelkedés a beforgatott zöldtrágya hatására?
Csak azért kérdezem, mert itt mindenki ebben hisz.
A talaj szerves anyag tartalma számos tapasztalat alapján ott nő számottevően, kétszeres, háromszoros mértékben, ahol talajkímélő eljárásokkal dolgoznak vagy notillel.
Válasz #453. hozzászólásra Tarlóhántásnál már elszórhatod a fedőnövény magot, az első esőnél indulni fog. Egyébként a fedőnövénynek használt gabonánál ugyanazok a vetési időpontok, mint főnövénynél.
A tiszta rozs/tritikále vetéssel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy keverékben jobban hoz, érdemes bíborherével vagy szöszös bükkönnyel együtt vetni.
A rozsnak allelopatikus hatása is van, ami lefektetésnél erősebben jelentkezik. Csírázásgátló hatása van az aprómagvas növényekre, ezért gyomelnyomást elősegíti, de a kukoricánál ez a hatás nem jelentkezik.
A legjobb volna természetesen direktvetőgéppel vetni, de erre kevés helyen van még lehetőség és megfelelő talajállapot.
Válasz #457. hozzászólásra
Kukorica sorközbe speciel egy kultivatorral és mikrogranulát adagolóval kilehetne adagolni szerintem szort vetéssel és ezzel együtt be is lenne keverve vagy ez nem jó ötlet??