Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR413.74 FtUSD396.67 FtCHF443.85 FtGBP498.5 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz #284. hozzászólásra
Drénezett terület. Az a baj , hogy a csatorna is szinte szinultig van.
Mondjuk meg az átkosban csovezték, a mukodese kérdéses.
Egy olyan felvetésem , kérdésem lenne, hogy mit tudunk kezdeni a mély fekvésű agyagos talajokkal, amelyek szinte minden tavaszon viz nyomottak.az idei évben például hektáros tavaim voltak-vannak.
A tartós vízzel fedettség ugye anaerob viszonyokat teremt, talajéletet , szerkezetességet nem nagyon kell keresni, ha egyszer lehúzódna a víz. Lehet-e ilyen adottságú területen ilyen gazdálkodást folytatni?
Az én talajom vizháztartása mondjuk javulna, de a szomszéd hektárjairól odafolyó vízzel nem tudna mit kezdeni.
"Ennek egy része a munka- és gépköltségek radikális csökkentése."ez a jelentősebb ok a no-till mellet,pont azért akkora területeket nem lehet ekével stb piszkálniaz maga a csőd
Biztos vannak olyan részek ahol másak az adottságok,nem vitatom
De Texas Lampasas megyébe ez volt a trendi
búzából 2,8t volt az átlag igen ám de
12000 Ha-on és nem csinált semmit, vettet aratott szecskázva és újból vetett
Szerintem meg rengeteg tévhit, meg itthoni demagóg vélemény van az írásodban.
kezdjük azzal, hogy az USA-ban (vagy bárhol máshol) kényszer a no-till. Ez nettó butaság. Azért csinálják így, mert számtalan előnye van. Ennek egy része a munka- és gépköltségek radikális csökkentése. De ettől sokkal több, hogy rengeteg vizet spórol, rengeteg szervesanyagot ment meg, csökkenti az erróziót, stb.
Az sem igaz, hogy alacsonyak lennének a hozamaik. Vannak olyan klímájú területek, ahol ez igaz. De nagy átlagban az a helyzet, hogy a mi hozamaink fényévekre vannak az amerikai, kanadai, vagy új-Zélandi terméshozamoktól. Ausztrália vagy USA egyes területei azért rendkívűl arid, szinte sivatagos körülmények, a hazai szántogatós módszerrel szinte aratni sem lehetne minden második, harmadik évben.
A nagy gépkapcsolatok egyszerűen azért alakultak ki, mert olyanok a táblaadottságaik, és mert felismertek egy fontos tényt: az időpont megválasztása mindentől fontosabb! Itthon egy 300-400 hektáros gazdaság két hétig veti a kukoricát, kinn voltam olyan farmernél, aki 1200 ha kukoricát meg 600 ha szóját 4-5 (!) nap alatt vet el! el tudna vetni egy 12 soros géppel is mindent, de hogy gyorsan kész legyen vesz egy 16 és egy 24 soros gépet ugyan arra a munkára!
A műtrágya meg megint olyan dolog, hogy egy dolog, hogy mennyit rak a gépbe, de meglepődnél hektáronként mennyit juttat ki egyszerre!
Szerintem a direlt vetés "no till" az usában ill. ausztráliában terjett el először,ott is a több ezer ha gazdaságokba.
És ezek a gazdaságok nem a magas termés átlagokról hiresek(kalászosról beszélek ). az elsődleges szempont nekik a költség csökkentés és nem a taláj élet álapota,mert mikor húza a nagy hevederes szélesvetőegységet az tele van nyomva műtrágyával,mert csak igy gazdaságos.
lényeges hogy több tizezer ha gazdaságról beszélek.
ezeknek kényszer megoldás a no-till nem lehet máskép.
Ithon már 100-300 ha gazdaságban sem lehet komposztozni meg teázkatni a talajokat. a takarásban tényleg van ráció ill a sszármaradványok felszecskázását fontosnak itélem meg én is.
egy egyserű példa azegyik táblám on 3 évig állt a szalmakazal lelett hordva amit még lehetett.
Az alsó bálasor fele lerohatt.ez a hely mindíg űdébb a növény a talaj szine is más a jelentős szerves anyag be kerülése végett.
Válasz #278. hozzászólásra
Amit az előző hozzászólásomban írtam.Eke helyett lazítózz,vagy grúberozz.Ezzel időt,és gázolajat spórolsz.Tapasztalat.Ezekhez a munkaeszközökhöz a nagy LE kategória kell,de megéri lecserélni.Ha megnézed,a nagy traktor árak,igen lent vannak.
Nem akarok a nagyok dolgába bele okoskodni ,majd aki jobban benne van kijavít de én meglátásom szerint és az utána olvasások után a következőképp tudnám elképzelni a dolgot, figyelembe véve, hogy én milyen eszközöket tudok szerezni bérmunkából. Vetésforgót magad ki tudod alakítani a mostani is jó nem tudom miket termelsz. Ugye vannak őszi vetésű és tavaszi vetésű szántóföldi növények annak megfelelően szerintem a következő lehet, figyelembe véve, hogy nincs mindenkinek direktvetője:
őszi után őszi: tarlóhántás közben aprómag vetés, zöld alacsony növény takarónak (több féle növény pillangósokkal) + baci vagy komposzt, vetés előtt még egy tárcsa ha szükséges ha nincs direkt vetős géped (pl: tárcsás vetőgép elé szerintem nem szükséges az idén is a búza után szép laza talaj maradt aratás utáni tárcsázással)
őszi után tavaszi: tarlóhántás közben aprómag vetés, zöld magasra növő növény takarónak (több féle növény pillangósokkal) + baci vagy komposzt, vetés előtt még egy tárcsa vagy aprító henger vagy szárzúzó, majd tárcsás szemenként vetőgéppel vetés
tavaszi után tavaszi: tarlóhántás közben aprómag vetés, zöld télálló magasra növő növény takarónak (több féle növény pillangósokkal) + baci vagy komposzt, vetés előtt még egy tárcsa vagy aprító henger vagy szárzúzó majd tárcsás szemenként vető géppel vetés
tavaszi után őszi: tarlóhántás közben aprómag vetés, zöld alacsonyra növő növény takarónak (több féle növény pillangósokkal) + baci vagy komposzt, vetés előtt még egy tárcsa vagy aprító henger tárcsás vetőgéppel vetés
Tarlóhántás: végezhető tárcsával, grúberrel, lazítóval (vagy egy szerintem titkos aduász aprító henger pl: DAL-BO MaxiCUt) kinek milyen eszköze van otthon és milyenek a talajviszonyok. Ha morzsás a talaj elég a tárcsa vagy aprító, ha tömörödött, akkor grúber, ha száraz tömörödött van eketalp vagy tárcsatalp akkor lazító.
Aprómag vetés baci szórás: aprómag vetővel és baci kijuttatóval gép orrára,vagy munkagépre szerelve talaj műveléssel egy menetben
Baci szórás: Munka művelet előtt közvetlen permetező géppel esővízzel, vagy „kemikália” mentes vízzel felhígítva (csap víz csak akkor jó ha jó állott víz mert a benne lévő „kemikáliák” kiölik a bacikat)
Mondjuk egy vetésforgó javaslat: repce (előtte lazító), kukorica (előtte grúber), napraforgó(előtte tárcsa, vagy aprító henger 2x), búza (előtte tárcsa, vagy aprító henger)
Ez négy gazdasági év, ha megfelelően csinálja az ember akkor most már mehet a direktvető nem feltétlen kell a talajmunka csak a fedő és a fizető növény kijuttatása esetleg egy kis komposzt + baci.
Műtrágya elhagyása szép folyamatosan, ahogy változik a talaj szerkezete. Ezt nagyon nehéz megmondani, hogy milyen mértékben, talán MF-es az aki már jobban benne van ő tudja ,hogy mennyben változott meg neki a műtrágya felhasználása a bacik és komposzt használata mellett.
Nem akartam itt okosnak lenni mert elméleti elképzeléseim vannak még sajnos csak a dolgokról. Próbálom a témát magamévá tenni olvasok róla sokat és videókat nézek. Netparaszt, MF-es, Radocz és a többiek hozzászólásit is követem. Egy fontos dolog! Nem megy mindjárt egyről a kettőre az átállás meglátásom szerint ezek a folyamatok a talajban évek alatt épülnek fel. Az embernek teljes szemléletváltásra van szüksége még ha „hülyének” nézik is (engem otthon ebben a témában már lassan annak ). Sajnos 100% megoldást nem lehet leírni, mert nincs két egyforma talaj kis területen belől sem. Nincs két egyforma gazdaság pl: hiába javasolják a legeltetést, ha nincs mivel.
A nagyokban még nem alakult ki az a szemlélet váltás ami külföldön meg van, kicsiben pedig nagyon nehéz és rizikós megcsinálni, gondolok itt az esetleges gép park átalakításra vagy az ember nem szívesen kísérletezik teljes területén a saját családja megélhetését kockáztatva.
Ha a téma indítója úgy érzi rosszat írtam akkor kérem javítson ki, hogy tanulhassak!
Válasz #275. hozzászólásra
Szerintem nem kell túlragozni a dolgokat,vagyis átesni a ló túl oldalára,hogy nem csinálunk semmit.Véleményem,egy őszi grúber ezzel fellazítva a gépek álltal okozott taposást.A többi mehet ahogy eddig,ha van lehetőség mehet komposzt,baci,meg minden ezzel hátrébb nem lesz senki,csak előrébb.Nállam így van,eddig őszi lazító volt,most grúber lesz,mivel nedvesebb minden a kelletnél.Termés megvan ugyan úgy mint aki szánt.Csak a lazítás grúberozás gyorsabb,olcsóbb.Előbb vagy utóbb ráfogunk erre térni,mivel nincs megfelelő ember aki egész évben rendelkezésre áll,meg ezek a termény árak nem engedik meg a sok talajmunkát.Arra kell törekedni,amit eddig 3 menetbe csináltunk,vagy csinálnak,azt 1 menetbe letudni.
Én úgy képzelem el ez a direktvetést, hogy szép folyamatosan építünk fel mindent.
Először a szántást kellene elhagyni, helyette grúber lazító vagy tárcsa csak körülményektől függően.
Utána a grúber és a lazító elhagyása.
Majd azt követően, ha kialakult a talajélet a felső 30-40 cm-ben és kellően porózus a talajunk akkor a tárcsa is elhagyható mint mulcs eltüntető és aprító.
Nem jól gondolom Netparaszt?
Közben pedig a komposzt meg a TEA adagolása folyamatosan nagy mennyiséggel kezdve (fogyamatosan csökkentve) + zöld növény takaró folyamatosan (ősziek után tavasziak alá magasabb szárú nagy zöld tömeget adó, ősziek alá alacsonyabb hogy a kombájn le tudja vágni), hogy a talaj élet minél hamarabb kialakuljon a gombák baktériumok felszaporodjanak a zöld növények gyökerei pedig fellazítsák a talajt.
Ha meg viszont nem változtatunk a művelés technológián folyamatosan "felkavarjuk" a talaj alsó rétegeit is ekével grúberrel meg lazítóval akkor nem csinálunk „semmit” szinte mert ezek az eszközök rombolják a talajban a gombafonalakat, gilisztákat, a baktériumok UV sugárzást kapnak és hasonló.
Jól gondolom mindezt? Vélemény?
Pár dolog azért nem világos. Odáig jó hogy kukoricát aratják majd egyből búzát vetnek bele, de búza után mit tesz? A közben lévő idővel mit csinál a talajjal? Pl egy búza-repce-kukorica-napraforgó vetésforgóban van üres állapot. Illetve a mélyebb művelést csak be kell iktatni mert monjuk gabona alá nem de többi növény meghálálná. Pl most ahol kombájn kereke elment ott érdekes lenne vetni. Na azzal mit csinálnának. Persze ideális körülmények között olyan fajin partos omlos földön ahol víz sosem állt még könnyű ilyen videókat csinálni. Olyan összeállítás lenne jó ahol 4-5 év vetésforgóját mutatja be, mikor mit csinál, totálissal kezel vagy takaró növényt vet stb...
A direkt vetés szerintem az mikor közvetlen a "tarlóba" vetünk de ehhez megfelelő talaj életet kell először kialakítani ami nem megy egyik napról a másikra. Szerintem folyamatos átállás kell használva a komposzt készítményeket amiket veszünk vagy magunk állítunk elő és csökenteni kell a talaj terhelését évről évre. Ahogy utána olvastan 4-5 év lell mire teljesen át lehet állni a direkt vetésre akkorára alakul ki a megfeélelő talaj élet. Rengeteg kérdésem van e témában és nagyon jó olvasgatni az itt összegyült ifókat de szerintem még nagyon a felszínt kapirgáljuk ez ügyben.
Válasz #272. hozzászólásra Kissé összezavarodtam a direktvetés fogalmával.
A no-till csak a mag közvetlen környezetében lazítja a talajt, s a mulcsos felszínt szinte érintetlenül hagyja.
A strip-till 10-15 cm szélességben lazítja a talajt, felszínt ebben a szélességben megdolgozza, a sávon kívül a mulcsot érintetlenül hagyja.
Amikor teljes szélességben kerül a talaj felszíne is barnára munkálásra a vetéssel egyidőben, az nem tartozik a konzervációs technikák közé, mint direktvetés.
Számotokra mi a direktvetés?
Válasz #271. hozzászólásra
Rengeteg rotás direktvetőt látok. Ezek nem tekerik fel a szármaradványokat?
Látok vidiken tárcsás "mulcsvetőket" egyből, minden előmunkálat nélkül zöld takarónövénybe vetni.
Nekem még mindig nem igazán válik el a kettő.
Lényeges még a külömböző "jelző" növények láttam olyan sántó területet ahol anyni gomba volt mintha veteték volna.ez erősen savanyú talajra utal.
Vagy erősen mohás területek ,levegőtlen tömörödött.és úgy szintén alacsony ph ú talajok jelemzője .
lehetne tovább sorolni.
Szerintem nagyon fontos elsők között a talaj ph ját helyre tenni azután lehet tovább lépni
Válasz #267. hozzászólásra Minden az adott talaj biológiai érettségétől és a talajterheléstől függ, érdemes gyakran ellenőrizni a talaj tömörödöttségét.
Vannak no-tillesek, akiknél nincs szükség lazítóra, talajuk lazult és termékeny, ezek általában a fegyelmezetten működő szakemberek, állandó zöldfedettségű, mulcsozott földekkel. Aztán vannak, ahol kevés a mulcs, nem használnak fedőnövényeket, s fel-alá rohangásznak a beázott földön, letömörítve a talajt a nehéz gépekkel, ezeknél előkerül a lazító időről időre.
Erdővel határos területeken is felmerül egy érdekes probléma, hogy no-tillnél az erdőből terjedő talajgombák túlsúlyba kerülnek a talajban, csökkenő termést okozva. Itt is meg meg kell mozgatni a talajt, hogy visszaálljon az 1:1-hez közelítő baktérium-gomba arány a földben.
Válasz #263. hozzászólásra Mert mindig csak kérdéseim vannak. Területméret, talaj fajtája, porózussága (fénykép 30 centis szelvényről), öntözés lehetősége, tápanyagellátottság, tök fajtája, vetőgép típusa? Komposzt lesz rá? Be tudod oltani a vetőmagot mikorrhiza készítménnyel?
Tököt is lehet termelni no-tillben, ha már elég jó a talaj.
Válasz #254. hozzászólásra
Gabonatarló,szalma szecskázva,nincs neki semmi csinálva,tavasszal milyen lenne direktbe tököt vetni bele??Gyom nemjött benne szinte semmi.Kicsi növények vannak,de vetőgépneknem ellenfél.Tavasszal a gyom mennyire jönne?Talajtömörség??
Amíg nem fog telni 10 (15) évesnél fiatalabb gépre, addig nincs más. Még 2 millára is csak mosolyogni tudok, nem hogy 12 millára.
Tesztekről szólva, frissebbet nem találtam, pedig azóta bővült a kínálat, lenne mit összehasonlítani.
Válasz #253. hozzászólásra Ezek a gépek máig használatban vannak, megvásárolhatók különféle kiépítésben és piacvezető gyártók gépei.
Nem értem, miért nem hasznos egy ilyen teszt.
Én vadkendernek nézem.
Érdekesség: felénk szentkirályi gaznak is hívják. (Rinyaszentkirályon lakom)
Itt nálunk, valamikor a múlt század első felében, egy intéző hozta be. Marháknak, takarmánynövénynek vetette. Így ragadt rá itt ez a név.
Válasz #213. hozzászólásra A talaj aprómorzsásságát a javarészt gyökerek közelében koncentrálódó baktériumok hozzák létre. Mivel a mikrométeres nagyságrendnek nehéz az élete, erős ragasztót termelnek, amivel hozzákötik magukat a föld elemi részecskéihez. Több baktérium és ragasztott szemcse hozza létre a mikroaggregátumot, amely még több bakteriális ragasztóval és gombafonalakkal már makroaggregáttá áll össze, azok a morzsák, amiket kézzel már szép pergősen ki lehet folyatni a marokból.
Ezek a mikro és makroaggregátumok hozzák létre a talajban a pórusosságot és lazult állapotot, amiben a gyökér optimálisan tud fejlődni és javul a víztartó képesség.
Minél több az élő gyökér a talajban, annál tovább aktívabbak a mikroorganizmusok és annál jobban javul a talajállapot, ezért fontos az állandó növényi fedettség.
Mi volt ez a zöld növény a napraforgós területeden? Lefagyott volna a télen? Vagy lezúzás után kipusztulna?
Válasz #240. hozzászólásra
A komposzt készítéstől tartottam az alapanyagok hiánya miatt, de pont tegnap kezdték el a falunk határában az energia nyaras darálását. Így már minden megvan a komposzt készítéshez.
Válasz #237. hozzászólásra Jó döntés. Emellett javaslom a jó minőségű termokomposzt elkészítésének megkezdését, kis mennyiségben először, hogy sokoldalú oltóanyaggal erősíthesd meg a talaj természetes termékenységét.
Válasz #222. hozzászólásra Egyszerű vetésforgó javaslatot mi alapján lehetne összeállítani?
Szerinted sikeres lehet a tanács, ha a tanácsot adó semmit nem tud a területedről, lehetőségeidről, adottságokról, értékesíthető terményekről?
Tanács adásához számos tényezőt kell figyelembe venni, beleértve a mikroklimát, talajminőségi, biológiai tényezőket is a gazdaságiak mellett, ezért komplett felmérés nélkül nem adható felelős tanács.
Ha olyan egyszerű volna a megoldás, hogy egy internetről letölthető általános recept alapján tudna mindenki gazdálkodni, nagyon sok sikeres paraszt volna.
Mindenkinek teljesen eltérőek az adottságai, lehetőségei, kívánalmai, ezért az a tanácsadás, amit nem előzött meg átfogó felmérés és nem személyre szabott, nem sokat ér.
Általános keretrendszerként azonban a négy alapelvet kell követni:
1. Az első alapelv a folyamatos, élő növényi fedettség fenntartása a legelőkön, kaszálókon és/vagy sokszorosan összetett fedő- és társnövénytársulásokkal a szántókon.
2. A második alapelv, hogy fokozatosan csökkentsük a kijuttatott nitrogén és foszfor műtrágyák dózisát, amelyek gátolják a gyökér és a mikrobák közti bonyolult biokémiai folyamatokat.
3. A harmadik alapelv, hogy segítsük elő a növények és mikrobák sokféleségét jó biológiájú komposzt és ALKO alkalmazásával valamint sokféle fedő és társnövény vetésével. Minél több féle növény nő egy adott területen, annál gyorsabban fejlődik jó irányba a talaj termékenysége.
4. A negyedik alapelv, hogy a talaj pozitívan reagál az állatok jelenlétére, feltéve, hogy a legeltetés megfelelő alapelvek mentén történik. A trágya és a vizelet haszna egyértelmű és a rövid időtartamú, koncentrált állományú legeltetés folyamatosan javítja a talajt és annak termékenységét.
Válasz #230. hozzászólásra A no-till vetőgépek nem sokkal drágábbak, mint egy hagyományos, ezért ha van lehetőség újat venni, érdemes a direktvetőbe beruházni.
A John Deere vetőgépei drágák, de pontosak és a BD1307 egy nagyon sokoldalú gép kis területre, két magtartállyal szerelt alapkivitelben és még tehető rá műtrágyaadagoló is (újabb magtípus vagy komposztkészítmény kijuttatására).
Az ukránoknál is elterjedt a direktvetés használnak kisebb Semeato gépeket is.
Szerintem a minél egyszerűbb konstrukciót érdemes keresni kis területre.
A tárcsás technológia elterjedtebb, de a csoroszlyás is megfelelő munkát végez, egy gondot látok vele, ha túl sok a kóró, azt össze tudja húzni. A tárcsás gépek jellemzően nehezebbek, mert át kell vágniuk a mulcsot.
A csoroszlyás technológia előnye, hogy meglévő kultivátor átalakítható direktvetőgéppé magtartály, mérőrendszer és speciális csoroszlyák felszerelésével.
Válasz #233. hozzászólásra Szép munka bátyám, de jól belocsolta a halmot az 50-55% nedvességtartalomra?
Majd kiderül a hőmérsékletellenőrzésnél, több ponton kellene naponta a maghőmérsékletet nézni és feljegyezni.
Ha nem melegszik megfelelő tempóban, akkor vszeg túl száraz és permetezve át kell nedvesíteni óvatosan (nem slagból folyatva a vizet!), míg meg nem jelenik a kifolyó víz a halom alján
Válasz #223. hozzászólásra Nem tudom merre laksz Zalában, de helyben meg kell keresned, ki az aki vállalna ilyennel munkát, felém semmivel nem szeretnek kis földekre és a szomszéd falunál tovább eljönni. Talán egy Rapiddal bele lehetne húzni a pihent területbe, az fut felém néhány, de mit kezdesz a fűvel, ha kaszáló volt? Mert az nagyon gyorsan képes ellepni a területet még talajmunka után is, nemhogy direktvetésnél.
Mekkora a területeted és mit termelnél benne?
Minden alkalommal próbálom hangsúlyozni, hogy direktvetés nem alternatíva, amennyiben a talaj nincsen a megfelelő biológiai állapotban.
A magyar földek jelentős része a vegyipari mezőgazdaságnak köszönhetően alkalmatlan arra, hogy a hagyományos művelés után azonnal direktvetéssel megfelelő hozamot lehessen elérni. Ennek alapvető oka, hogy a hosszan tartó talajművelés és vegyszerezés hatására a talaj biológiai alapokra épülő táplálékhálója, élővilága, morzsássága, pórusossága eltűnt, ennek felépítése pedig a legjobb technikával is eltart néhány évig.
A direktvetés egy áttérő folyamat végeredménye, nem opcionális lehetőség, hogy egyik évről a másikra majd azzal dolgozom és nagyon jó lesz a termés.
15323 hozzászólás
Válasz #284. hozzászólásra
Drénezett terület. Az a baj , hogy a csatorna is szinte szinultig van.
Mondjuk meg az átkosban csovezték, a mukodese kérdéses.
Válasz #283. hozzászólásra
Drénezés?
Egy olyan felvetésem , kérdésem lenne, hogy mit tudunk kezdeni a mély fekvésű agyagos talajokkal, amelyek szinte minden tavaszon viz nyomottak.az idei évben például hektáros tavaim voltak-vannak.
A tartós vízzel fedettség ugye anaerob viszonyokat teremt, talajéletet , szerkezetességet nem nagyon kell keresni, ha egyszer lehúzódna a víz. Lehet-e ilyen adottságú területen ilyen gazdálkodást folytatni?
Az én talajom vizháztartása mondjuk javulna, de a szomszéd hektárjairól odafolyó vízzel nem tudna mit kezdeni.
Válasz #281. hozzászólásra
"Ennek egy része a munka- és gépköltségek radikális csökkentése."ez a jelentősebb ok a no-till mellet,pont azért akkora területeket nem lehet ekével stb piszkálniaz maga a csőd
Biztos vannak olyan részek ahol másak az adottságok,nem vitatom
De Texas Lampasas megyébe ez volt a trendi
búzából 2,8t volt az átlag igen ám de
12000 Ha-on és nem csinált semmit, vettet aratott szecskázva és újból vetett
Válasz #280. hozzászólásra
Szerintem meg rengeteg tévhit, meg itthoni demagóg vélemény van az írásodban.
kezdjük azzal, hogy az USA-ban (vagy bárhol máshol) kényszer a no-till. Ez nettó butaság. Azért csinálják így, mert számtalan előnye van. Ennek egy része a munka- és gépköltségek radikális csökkentése. De ettől sokkal több, hogy rengeteg vizet spórol, rengeteg szervesanyagot ment meg, csökkenti az erróziót, stb.
Az sem igaz, hogy alacsonyak lennének a hozamaik. Vannak olyan klímájú területek, ahol ez igaz. De nagy átlagban az a helyzet, hogy a mi hozamaink fényévekre vannak az amerikai, kanadai, vagy új-Zélandi terméshozamoktól. Ausztrália vagy USA egyes területei azért rendkívűl arid, szinte sivatagos körülmények, a hazai szántogatós módszerrel szinte aratni sem lehetne minden második, harmadik évben.
A nagy gépkapcsolatok egyszerűen azért alakultak ki, mert olyanok a táblaadottságaik, és mert felismertek egy fontos tényt: az időpont megválasztása mindentől fontosabb! Itthon egy 300-400 hektáros gazdaság két hétig veti a kukoricát, kinn voltam olyan farmernél, aki 1200 ha kukoricát meg 600 ha szóját 4-5 (!) nap alatt vet el! el tudna vetni egy 12 soros géppel is mindent, de hogy gyorsan kész legyen vesz egy 16 és egy 24 soros gépet ugyan arra a munkára!
A műtrágya meg megint olyan dolog, hogy egy dolog, hogy mennyit rak a gépbe, de meglepődnél hektáronként mennyit juttat ki egyszerre!
Szerintem a direlt vetés "no till" az usában ill. ausztráliában terjett el először,ott is a több ezer ha gazdaságokba.
És ezek a gazdaságok nem a magas termés átlagokról hiresek(kalászosról beszélek ). az elsődleges szempont nekik a költség csökkentés és nem a taláj élet álapota,mert mikor húza a nagy hevederes szélesvetőegységet az tele van nyomva műtrágyával,mert csak igy gazdaságos.
lényeges hogy több tizezer ha gazdaságról beszélek.
ezeknek kényszer megoldás a no-till nem lehet máskép.
Ithon már 100-300 ha gazdaságban sem lehet komposztozni meg teázkatni a talajokat. a takarásban tényleg van ráció ill a sszármaradványok felszecskázását fontosnak itélem meg én is.
egy egyserű példa azegyik táblám on 3 évig állt a szalmakazal lelett hordva amit még lehetett.
Az alsó bálasor fele lerohatt.ez a hely mindíg űdébb a növény a talaj szine is más a jelentős szerves anyag be kerülése végett.
Válasz #278. hozzászólásra
Amit az előző hozzászólásomban írtam.Eke helyett lazítózz,vagy grúberozz.Ezzel időt,és gázolajat spórolsz.Tapasztalat.Ezekhez a munkaeszközökhöz a nagy LE kategória kell,de megéri lecserélni.Ha megnézed,a nagy traktor árak,igen lent vannak.
Válasz #275. hozzászólásra
Nem akarok a nagyok dolgába bele okoskodni ,majd aki jobban benne van kijavít de én meglátásom szerint és az utána olvasások után a következőképp tudnám elképzelni a dolgot, figyelembe véve, hogy én milyen eszközöket tudok szerezni bérmunkából. Vetésforgót magad ki tudod alakítani a mostani is jó nem tudom miket termelsz. Ugye vannak őszi vetésű és tavaszi vetésű szántóföldi növények annak megfelelően szerintem a következő lehet, figyelembe véve, hogy nincs mindenkinek direktvetője:
őszi után őszi: tarlóhántás közben aprómag vetés, zöld alacsony növény takarónak (több féle növény pillangósokkal) + baci vagy komposzt, vetés előtt még egy tárcsa ha szükséges ha nincs direkt vetős géped (pl: tárcsás vetőgép elé szerintem nem szükséges az idén is a búza után szép laza talaj maradt aratás utáni tárcsázással)
őszi után tavaszi: tarlóhántás közben aprómag vetés, zöld magasra növő növény takarónak (több féle növény pillangósokkal) + baci vagy komposzt, vetés előtt még egy tárcsa vagy aprító henger vagy szárzúzó, majd tárcsás szemenként vetőgéppel vetés
tavaszi után tavaszi: tarlóhántás közben aprómag vetés, zöld télálló magasra növő növény takarónak (több féle növény pillangósokkal) + baci vagy komposzt, vetés előtt még egy tárcsa vagy aprító henger vagy szárzúzó majd tárcsás szemenként vető géppel vetés
tavaszi után őszi: tarlóhántás közben aprómag vetés, zöld alacsonyra növő növény takarónak (több féle növény pillangósokkal) + baci vagy komposzt, vetés előtt még egy tárcsa vagy aprító henger tárcsás vetőgéppel vetés
Tarlóhántás: végezhető tárcsával, grúberrel, lazítóval (vagy egy szerintem titkos aduász aprító henger pl: DAL-BO MaxiCUt) kinek milyen eszköze van otthon és milyenek a talajviszonyok. Ha morzsás a talaj elég a tárcsa vagy aprító, ha tömörödött, akkor grúber, ha száraz tömörödött van eketalp vagy tárcsatalp akkor lazító.
Aprómag vetés baci szórás: aprómag vetővel és baci kijuttatóval gép orrára,vagy munkagépre szerelve talaj műveléssel egy menetben
Baci szórás: Munka művelet előtt közvetlen permetező géppel esővízzel, vagy „kemikália” mentes vízzel felhígítva (csap víz csak akkor jó ha jó állott víz mert a benne lévő „kemikáliák” kiölik a bacikat)
Mondjuk egy vetésforgó javaslat: repce (előtte lazító), kukorica (előtte grúber), napraforgó(előtte tárcsa, vagy aprító henger 2x), búza (előtte tárcsa, vagy aprító henger)
Ez négy gazdasági év, ha megfelelően csinálja az ember akkor most már mehet a direktvető nem feltétlen kell a talajmunka csak a fedő és a fizető növény kijuttatása esetleg egy kis komposzt + baci.
Műtrágya elhagyása szép folyamatosan, ahogy változik a talaj szerkezete. Ezt nagyon nehéz megmondani, hogy milyen mértékben, talán MF-es az aki már jobban benne van ő tudja ,hogy mennyben változott meg neki a műtrágya felhasználása a bacik és komposzt használata mellett.
Nem akartam itt okosnak lenni mert elméleti elképzeléseim vannak még sajnos csak a dolgokról. Próbálom a témát magamévá tenni olvasok róla sokat és videókat nézek. Netparaszt, MF-es, Radocz és a többiek hozzászólásit is követem. Egy fontos dolog! Nem megy mindjárt egyről a kettőre az átállás meglátásom szerint ezek a folyamatok a talajban évek alatt épülnek fel. Az embernek teljes szemléletváltásra van szüksége még ha „hülyének” nézik is (engem otthon ebben a témában már lassan annak ). Sajnos 100% megoldást nem lehet leírni, mert nincs két egyforma talaj kis területen belől sem. Nincs két egyforma gazdaság pl: hiába javasolják a legeltetést, ha nincs mivel.
A nagyokban még nem alakult ki az a szemlélet váltás ami külföldön meg van, kicsiben pedig nagyon nehéz és rizikós megcsinálni, gondolok itt az esetleges gép park átalakításra vagy az ember nem szívesen kísérletezik teljes területén a saját családja megélhetését kockáztatva.
Ha a téma indítója úgy érzi rosszat írtam akkor kérem javítson ki, hogy tanulhassak!
Válasz #275. hozzászólásra
Szerintem nem kell túlragozni a dolgokat,vagyis átesni a ló túl oldalára,hogy nem csinálunk semmit.Véleményem,egy őszi grúber ezzel fellazítva a gépek álltal okozott taposást.A többi mehet ahogy eddig,ha van lehetőség mehet komposzt,baci,meg minden ezzel hátrébb nem lesz senki,csak előrébb.Nállam így van,eddig őszi lazító volt,most grúber lesz,mivel nedvesebb minden a kelletnél.Termés megvan ugyan úgy mint aki szánt.Csak a lazítás grúberozás gyorsabb,olcsóbb.Előbb vagy utóbb ráfogunk erre térni,mivel nincs megfelelő ember aki egész évben rendelkezésre áll,meg ezek a termény árak nem engedik meg a sok talajmunkát.Arra kell törekedni,amit eddig 3 menetbe csináltunk,vagy csinálnak,azt 1 menetbe letudni.
Én úgy képzelem el ez a direktvetést, hogy szép folyamatosan építünk fel mindent.
Először a szántást kellene elhagyni, helyette grúber lazító vagy tárcsa csak körülményektől függően.
Utána a grúber és a lazító elhagyása.
Majd azt követően, ha kialakult a talajélet a felső 30-40 cm-ben és kellően porózus a talajunk akkor a tárcsa is elhagyható mint mulcs eltüntető és aprító.
Nem jól gondolom Netparaszt?
Közben pedig a komposzt meg a TEA adagolása folyamatosan nagy mennyiséggel kezdve (fogyamatosan csökkentve) + zöld növény takaró folyamatosan (ősziek után tavasziak alá magasabb szárú nagy zöld tömeget adó, ősziek alá alacsonyabb hogy a kombájn le tudja vágni), hogy a talaj élet minél hamarabb kialakuljon a gombák baktériumok felszaporodjanak a zöld növények gyökerei pedig fellazítsák a talajt.
Ha meg viszont nem változtatunk a művelés technológián folyamatosan "felkavarjuk" a talaj alsó rétegeit is ekével grúberrel meg lazítóval akkor nem csinálunk „semmit” szinte mert ezek az eszközök rombolják a talajban a gombafonalakat, gilisztákat, a baktériumok UV sugárzást kapnak és hasonló.
Jól gondolom mindezt? Vélemény?
Válasz #273. hozzászólásra
Pár dolog azért nem világos. Odáig jó hogy kukoricát aratják majd egyből búzát vetnek bele, de búza után mit tesz? A közben lévő idővel mit csinál a talajjal? Pl egy búza-repce-kukorica-napraforgó vetésforgóban van üres állapot. Illetve a mélyebb művelést csak be kell iktatni mert monjuk gabona alá nem de többi növény meghálálná. Pl most ahol kombájn kereke elment ott érdekes lenne vetni. Na azzal mit csinálnának. Persze ideális körülmények között olyan fajin partos omlos földön ahol víz sosem állt még könnyű ilyen videókat csinálni. Olyan összeállítás lenne jó ahol 4-5 év vetésforgóját mutatja be, mikor mit csinál, totálissal kezel vagy takaró növényt vet stb...
Válasz #273. hozzászólásra
A direkt vetés szerintem az mikor közvetlen a "tarlóba" vetünk de ehhez megfelelő talaj életet kell először kialakítani ami nem megy egyik napról a másikra. Szerintem folyamatos átállás kell használva a komposzt készítményeket amiket veszünk vagy magunk állítunk elő és csökenteni kell a talaj terhelését évről évre. Ahogy utána olvastan 4-5 év lell mire teljesen át lehet állni a direkt vetésre akkorára alakul ki a megfeélelő talaj élet. Rengeteg kérdésem van e témában és nagyon jó olvasgatni az itt összegyült ifókat de szerintem még nagyon a felszínt kapirgáljuk ez ügyben.
Válasz #272. hozzászólásra Kissé összezavarodtam a direktvetés fogalmával.
A no-till csak a mag közvetlen környezetében lazítja a talajt, s a mulcsos felszínt szinte érintetlenül hagyja.
A strip-till 10-15 cm szélességben lazítja a talajt, felszínt ebben a szélességben megdolgozza, a sávon kívül a mulcsot érintetlenül hagyja.
Amikor teljes szélességben kerül a talaj felszíne is barnára munkálásra a vetéssel egyidőben, az nem tartozik a konzervációs technikák közé, mint direktvetés.
Számotokra mi a direktvetés?
Válasz #271. hozzászólásra
Rengeteg rotás direktvetőt látok. Ezek nem tekerik fel a szármaradványokat?
Látok vidiken tárcsás "mulcsvetőket" egyből, minden előmunkálat nélkül zöld takarónövénybe vetni.
Nekem még mindig nem igazán válik el a kettő.
Válasz #264. hozzászólásra
Tulajdonképp mi a különbség?
Mindegyik előmunkálat nélkül tesz a magot a földbe. Vagy nem?
Válasz #268. hozzászólásra
Lényeges még a külömböző "jelző" növények láttam olyan sántó területet ahol anyni gomba volt mintha veteték volna.ez erősen savanyú talajra utal.
Vagy erősen mohás területek ,levegőtlen tömörödött.és úgy szintén alacsony ph ú talajok jelemzője .
lehetne tovább sorolni.
Szerintem nagyon fontos elsők között a talaj ph ját helyre tenni azután lehet tovább lépni
Válasz #267. hozzászólásra Minden az adott talaj biológiai érettségétől és a talajterheléstől függ, érdemes gyakran ellenőrizni a talaj tömörödöttségét.
Vannak no-tillesek, akiknél nincs szükség lazítóra, talajuk lazult és termékeny, ezek általában a fegyelmezetten működő szakemberek, állandó zöldfedettségű, mulcsozott földekkel. Aztán vannak, ahol kevés a mulcs, nem használnak fedőnövényeket, s fel-alá rohangásznak a beázott földön, letömörítve a talajt a nehéz gépekkel, ezeknél előkerül a lazító időről időre.
Erdővel határos területeken is felmerül egy érdekes probléma, hogy no-tillnél az erdőből terjedő talajgombák túlsúlyba kerülnek a talajban, csökkenő termést okozva. Itt is meg meg kell mozgatni a talajt, hogy visszaálljon az 1:1-hez közelítő baktérium-gomba arány a földben.
Válasz #266. hozzászólásra
Ebbe a bolygatás nélküli rendszerbe mennyire fér bele egy egyenes késes lazító? Gondolom arra csak szükség van időközönként? Vagy nem?
Válasz #263. hozzászólásra Mert mindig csak kérdéseim vannak. Területméret, talaj fajtája, porózussága (fénykép 30 centis szelvényről), öntözés lehetősége, tápanyagellátottság, tök fajtája, vetőgép típusa? Komposzt lesz rá? Be tudod oltani a vetőmagot mikorrhiza készítménnyel?
Tököt is lehet termelni no-tillben, ha már elég jó a talaj.
Válasz #254. hozzászólásra
Gabonatarló,szalma szecskázva,nincs neki semmi csinálva,tavasszal milyen lenne direktbe tököt vetni bele??Gyom nemjött benne szinte semmi.Kicsi növények vannak,de vetőgépneknem ellenfél.Tavasszal a gyom mennyire jönne?Talajtömörség??
Válasz #261. hozzászólásra
A fiam találta. (ő kint van németben)
http://www.agriaffaires.de/gebrauchte/direktsaatmaschinen/5155619/rabe-rabewerk-megadrill-3000.html
Válasz #253. hozzászólásra
) évesnél fiatalabb gépre, addig nincs más. Még 2 millára is csak mosolyogni tudok, nem hogy 12 millára.
Amíg nem fog telni 10 (15
Tesztekről szólva, frissebbet nem találtam, pedig azóta bővült a kínálat, lenne mit összehasonlítani.
Válasz #257. hozzászólásra
Egyértelműen!
Nekem ilyen van
https://www.landbrugsinfo.dk/Tvaerfaglige-emner/FarmTest/Sider/Ploejefri_dyrkning.aspx
Válasz #256. hozzászólásra
Jobb mint a tesztekben?
Válasz #254. hozzászólásra
Igen, megvásárolhatók..csak már nem ilyen felszereltséggel. Én pl. a Beckerről tudok nyilatkozni.
Válasz #254. hozzászólásra
A vetőgépeden lévő, rugós csoroszlya szárakat, hol lehet beszerezni, és mennyiért.Csupaszra gondolok csak.
Válasz #253. hozzászólásra Ezek a gépek máig használatban vannak, megvásárolhatók különféle kiépítésben és piacvezető gyártók gépei.
Nem értem, miért nem hasznos egy ilyen teszt.
Válasz #252. hozzászólásra
Sok értelmét nem látom...10 éves tesztek.
Válasz #250. hozzászólásra
És a következő évi teszt.
Direktvető gépek összehasonlítása.
Válasz #248. hozzászólásra
Én vadkendernek nézem.
Érdekesség: felénk szentkirályi gaznak is hívják. (Rinyaszentkirályon lakom)
Itt nálunk, valamikor a múlt század első felében, egy intéző hozta be. Marháknak, takarmánynövénynek vetette. Így ragadt rá itt ez a név.
Válasz #247. hozzászólásra
Az első kép a szomszéd kukorica földje betakarítás után.
A többi az enyémről van, ami be lett "áldozva" a kísérletemnek.
Válasz #244. hozzászólásra
"Mi volt ez a zöld növény a napraforgós területeden? Lefagyott volna a télen? Vagy lezúzás után kipusztulna?"
Ezt miért fontos tudni?
Saját csőtörőzés utáni keléssel.
Ez a terület első osztályú szántó 2,8 ha.
Fele lesz Netparaszt technológia, másik fele "hagyományos" forgatás nélküli művelés.
Mindkettő első próbálkozás.
Meg van rendelve a szárzúzás.
Esetleg más javaslat a művelésre?
Talán még nincs szárzúzva, mert nem ért addig a gépész.
Válasz #245. hozzászólásra Akkor malacozásnál is elégséges, csak több ponton mérje meg, hogy legyen egy biztos átlaghőmérséklet.
Válasz #235. hozzászólásra
Valamint hőméréklet ellenőrzök. Ezt naponta akár többször is kellene? 
"de jól belocsolta a halmot az 50-55% nedvességtartalomra?
Majd kiderül a hőmérsékletellenőrzésnél,"
A faapríték azért került a 200 literes hordóba, mert beáztattam a vízbe.
10 kg szárazból 17 kg nyers lett 10 óra elteltével.
A nád a másik hordóbon ázott. Azt nem mértem.
Megyek megkavarom a cefrémet és megöntözöm a két hengerest.
Ez nem megoldható, mert csak egyszer megyek a malacaimhoz.
Válasz #213. hozzászólásra A talaj aprómorzsásságát a javarészt gyökerek közelében koncentrálódó baktériumok hozzák létre. Mivel a mikrométeres nagyságrendnek nehéz az élete, erős ragasztót termelnek, amivel hozzákötik magukat a föld elemi részecskéihez. Több baktérium és ragasztott szemcse hozza létre a mikroaggregátumot, amely még több bakteriális ragasztóval és gombafonalakkal már makroaggregáttá áll össze, azok a morzsák, amiket kézzel már szép pergősen ki lehet folyatni a marokból.
Ezek a mikro és makroaggregátumok hozzák létre a talajban a pórusosságot és lazult állapotot, amiben a gyökér optimálisan tud fejlődni és javul a víztartó képesség.
Minél több az élő gyökér a talajban, annál tovább aktívabbak a mikroorganizmusok és annál jobban javul a talajállapot, ezért fontos az állandó növényi fedettség.
Mi volt ez a zöld növény a napraforgós területeden? Lefagyott volna a télen? Vagy lezúzás után kipusztulna?
Válasz #241. hozzászólásra
Ha ma korán végzünk a hurkatöltéssel, akár el is tudnék ugrani.
Válasz #240. hozzászólásra
A komposzt készítéstől tartottam az alapanyagok hiánya miatt, de pont tegnap kezdték el a falunk határában az energia nyaras darálását. Így már minden megvan a komposzt készítéshez.
Válasz #239. hozzászólásra Ha Zalában jársz, szívesen megmutatom a direktvetőgépem, ennél egyszerűbbet nem találsz.
Válasz #237. hozzászólásra Jó döntés. Emellett javaslom a jó minőségű termokomposzt elkészítésének megkezdését, kis mennyiségben először, hogy sokoldalú oltóanyaggal erősíthesd meg a talaj természetes termékenységét.
Válasz #230. hozzászólásra
Somogyban vagyok.
A külföldi vásárlás jó lenne.
endy.papa@freemail.hu
Válasz #222. hozzászólásra Egyszerű vetésforgó javaslatot mi alapján lehetne összeállítani?
Szerinted sikeres lehet a tanács, ha a tanácsot adó semmit nem tud a területedről, lehetőségeidről, adottságokról, értékesíthető terményekről?
Tanács adásához számos tényezőt kell figyelembe venni, beleértve a mikroklimát, talajminőségi, biológiai tényezőket is a gazdaságiak mellett, ezért komplett felmérés nélkül nem adható felelős tanács.
Ha olyan egyszerű volna a megoldás, hogy egy internetről letölthető általános recept alapján tudna mindenki gazdálkodni, nagyon sok sikeres paraszt volna.
Mindenkinek teljesen eltérőek az adottságai, lehetőségei, kívánalmai, ezért az a tanácsadás, amit nem előzött meg átfogó felmérés és nem személyre szabott, nem sokat ér.
Általános keretrendszerként azonban a négy alapelvet kell követni:
1. Az első alapelv a folyamatos, élő növényi fedettség fenntartása a legelőkön, kaszálókon és/vagy sokszorosan összetett fedő- és társnövénytársulásokkal a szántókon.
2. A második alapelv, hogy fokozatosan csökkentsük a kijuttatott nitrogén és foszfor műtrágyák dózisát, amelyek gátolják a gyökér és a mikrobák közti bonyolult biokémiai folyamatokat.
3. A harmadik alapelv, hogy segítsük elő a növények és mikrobák sokféleségét jó biológiájú komposzt és ALKO alkalmazásával valamint sokféle fedő és társnövény vetésével. Minél több féle növény nő egy adott területen, annál gyorsabban fejlődik jó irányba a talaj termékenysége.
4. A negyedik alapelv, hogy a talaj pozitívan reagál az állatok jelenlétére, feltéve, hogy a legeltetés megfelelő alapelvek mentén történik. A trágya és a vizelet haszna egyértelmű és a rövid időtartamú, koncentrált állományú legeltetés folyamatosan javítja a talajt és annak termékenységét.
Válasz #234. hozzászólásra
Döntöttem. Első lépés a gruber, és a talaj állandó takarása zölddel.
Jövőre + egy tárcsás csoroszlyás vetőgép.
Válasz #230. hozzászólásra A no-till vetőgépek nem sokkal drágábbak, mint egy hagyományos, ezért ha van lehetőség újat venni, érdemes a direktvetőbe beruházni.
A John Deere vetőgépei drágák, de pontosak és a BD1307 egy nagyon sokoldalú gép kis területre, két magtartállyal szerelt alapkivitelben és még tehető rá műtrágyaadagoló is (újabb magtípus vagy komposztkészítmény kijuttatására).
Az ukránoknál is elterjedt a direktvetés használnak kisebb Semeato gépeket is.
Szerintem a minél egyszerűbb konstrukciót érdemes keresni kis területre.
A tárcsás technológia elterjedtebb, de a csoroszlyás is megfelelő munkát végez, egy gondot látok vele, ha túl sok a kóró, azt össze tudja húzni. A tárcsás gépek jellemzően nehezebbek, mert át kell vágniuk a mulcsot.
A csoroszlyás technológia előnye, hogy meglévő kultivátor átalakítható direktvetőgéppé magtartály, mérőrendszer és speciális csoroszlyák felszerelésével.
Válasz #233. hozzászólásra Szép munka bátyám, de jól belocsolta a halmot az 50-55% nedvességtartalomra?
Majd kiderül a hőmérsékletellenőrzésnél, több ponton kellene naponta a maghőmérsékletet nézni és feljegyezni.
Ha nem melegszik megfelelő tempóban, akkor vszeg túl száraz és permetezve át kell nedvesíteni óvatosan (nem slagból folyatva a vizet!), míg meg nem jelenik a kifolyó víz a halom alján
Válasz #223. hozzászólásra Nem tudom merre laksz Zalában, de helyben meg kell keresned, ki az aki vállalna ilyennel munkát, felém semmivel nem szeretnek kis földekre és a szomszéd falunál tovább eljönni. Talán egy Rapiddal bele lehetne húzni a pihent területbe, az fut felém néhány, de mit kezdesz a fűvel, ha kaszáló volt? Mert az nagyon gyorsan képes ellepni a területet még talajmunka után is, nemhogy direktvetésnél.
Mekkora a területeted és mit termelnél benne?
Minden alkalommal próbálom hangsúlyozni, hogy direktvetés nem alternatíva, amennyiben a talaj nincsen a megfelelő biológiai állapotban.
A magyar földek jelentős része a vegyipari mezőgazdaságnak köszönhetően alkalmatlan arra, hogy a hagyományos művelés után azonnal direktvetéssel megfelelő hozamot lehessen elérni. Ennek alapvető oka, hogy a hosszan tartó talajművelés és vegyszerezés hatására a talaj biológiai alapokra épülő táplálékhálója, élővilága, morzsássága, pórusossága eltűnt, ennek felépítése pedig a legjobb technikával is eltart néhány évig.
A direktvetés egy áttérő folyamat végeredménye, nem opcionális lehetőség, hogy egyik évről a másikra majd azzal dolgozom és nagyon jó lesz a termés.
Friss széna:
Rétegek1
Rétegek2falevél
Estefele, telefele?