Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak630 FtBenzin árak614 FtEUR412.88 FtUSD391.08 FtCHF443.26 FtGBP495.54 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Szervesanyagot tudod növelni zöldtrágyával. Nem kell, hogy a legdrágább keverékeket válaszd. Sokszor van hirdetve az aprókban szója, zab, rozs, cirok és egyéb takarmánynövény. Gabona után tök jól meg lehet csinálni és annyival nő a szerves anyagod. Mulcsozhatod, szánthatod ízlés szerint. Nem okoskodni akarok, csak hogy van alternatíva ami nincs olyan jó mint a szervestrágya, de jobb mint a semmi.
Komposzt extraktumot is szórhatsz az is jó és nem kell annyit szecskázni vele, mint egy komposzt teával. Komposztot pedig lehet csinálni megint viszonylag kis energiával.
Válasz endypapa_20120 #13618. hozzászólásáraNincs itt semmi gond,ott hol megy csinálják,ott hol rizikós nem csinálják,mivel mára kiderült nem adaptálható ez sem minden régióra,mint ahogy a szójatermesztés sem. Nem ellene vagyunk,hanem informálunk,hogy kinél mi a buktató a legjobb tudás-tapasztalat ellenére. Nálam a vad és a kiszámíthatatlan,igen rosszul elosztó csapadék...két napja +15 körül mocorog a hőmérséklet és igen finoman mozog a szél. Lucerna ki lett forgatva...az alja szinte száraz volt(november vége). Ma egy idevezényelt katona megjegyezte,a harmadik telét tölti itt. De mintha nem is egy országban lennénk. Harmadik tél..hogy egy pulóverben a napon szinte pólóban lehet mászkálni,január elején. 2014 óta sokat változott a felállás,ez az oldal akkor indult a legjobb gép és tapasztalat ellenére ki zöldített,kevésnek sikerült érdemi zöldítést produkálnia a csapadék viszonyok miatt. Pedig a világmárkák itt igazán képviselik magukat. Van olyan terület,mi már 5-dik éve vethető,mert nem nyomja a víz. Ennyire fokozódik a gond. Jelen esetemben,pont elég a fő növény,mert annak még akad víz. Tapasztalt -megélt történet,nem az ellenzője vagyok,mert az elején én is kipróbáltam. Ha ideálisak lennének a körülmények,ebben látnék fantáziát. Az sem mellékes azóta sokat változott a növény védelem.nem olcsóbb és nem könnyebb. Pláne hogy eltűntek az érdemi csávázószerek.Jó dolog ez csak a kémia kivonult részben. Mediterrán jellegű tél azért a szemléleten sokat változtat. Itt szép lassan a sávművelő egy alap szerszám lehet. Pláne hogy szépen feljöttek a folyékony megoldások,nagyon jól kombinálhatóak.
Válasz horvath.agro #13619. hozzászólásáraNem hiszem ezt az egyre több műtrágya dolgot. A mostani árak előtt se vitte túlzásba senki,inkább kevesebbett évről évre. Abból is a legolcsóbbat (27/34 nitrogén) mert nem volt ára úgymond semminek. Ezeket itt a környéken élő kis és közepes gazdáknál látom.
Válasz B.Bali #13617. hozzászólásáraigen, de a szántással tönkretett talajok egyre több műtrágyát kívánnak és ez gerjeszti egymást és be is zárult a tönkretétel köre.
Válasz horvath.agro #13616. hozzászólásáraSzerintem a szervestrágya hiánya a legnagyobb baj. Szántol vagy nem. A több éve, évtizede egyoldalú nitrogén tartalmú műtrágya használat miatt romlanak a talajok.
Válasz trikolor5 #13613. hozzászólásáratévhit hogy a forg. nélküli művelésnél több vegyszer vagy gomba vagy rovarölő kell...
pont fordítva.
szántásnál többet használsz, ráadásul a talajod is lassan terméketlenné teszed.
Válasz MrPoke #13611. hozzászólásáraIgy van. A 90es években ismerősök egymást ugratták a teljes felszámolással mert nem megy a dolog. Mivel közösen diskuráltak,igy hatással voltak egymásra ezért az helyett,hogy számolt volna kiadást profitot stb az helyett az motiválta mennyira szar mert a pista is felszámol. aztán ugy haltak ki az egészből. De csak negativra ösztönözték egymást termelésben meg állattartásban is. Ellenben ha nem az átbszás ment volna kényelmesen többre mentek volna. ez az észjárás miért motivált 1929ben született embereket a mai napig nem értem. Persze lehet boldoggátette a szopatás mert vasárnap meggyónta délelött. De gondosan vigyáztak arra,hogy egyik sem segitett a másikon a jobb gépesitésével neki ugye bérmunka neki.meg könnyebb munka pl. Széna hazahordás. Hamsterral hordta be a 28hektár szénáját amit pajtába meg kazalba rakott hetekig sokszor eláztatva. A másiknak volt körbálázoja. Azzal 2 nap alatt kupacba szorták volna. De nem inkább kibsztak egymással. a tehenekkel ugy szintén. Addig kotorászott még a vágohidra ment molyfingért.
Válasz trikolor5 #13613. hozzászólásáraPersze a legjobb az lenne ha nem is szántanánk, meg gyomírtanánk, de akkor meg az évelő gyomok (pl. acat) lehetetlenné tennék a nyereséges gazdálkodást.
Ha már rangsort kell állítani szerintem is jobb a környezet, talaj szempontjából a szántásos vegyszermentes mint a gyomírtós, gombaölös, csávázott stb. szántásnélküli földművelés. A róvidtávú nyereség már más téma persze.
Válasz Mihály #13609. hozzászólásáraPersze 60-70q kukorica..... Ráadásul holdanként.
Én sokat műveltem csak lóval kukoricát. De abban sosem volt meg a potenciál. Kezdjük ott hogy 30-40cm es tőtávra volt a kukorica. Abból sosem jön ki annyi.
30-40q kukorica holdanként már jó termés.
Válasz Mihály #13609. hozzászólásáraElnézést, hogy beleszóllok, de melyik években gazdálkodott a nagyapa?
Ha-ra átszámolva 11-13 tonna kukoricát jelent termésben, ami a mai hibrid vetőmagoknál és technológiánál is szép eredmény.
Válasz Radocz #13606. hozzászólására Anno Kökény-nek sokat elmondtam a nagyapám a friss szántásba vetett minden nap 1 holdat s nem száradt ki sosem ami május 1-ig a földbe került és csak 20-22 cm szántott s műkaki nélkül 60-70 q kukoricát takarított be holdanként az-az közel fél hektárról igaz csak 10 holdja volt s minden évben trágyázott mert 6-8 lábas jószága volt az istállóban na abban a földben volt talaj élett nem úgy mint most 6-8q műkaki után
Válasz horvath.agro #13605. hozzászólásáraUgyanezt tapasztalta anno Decsi is.
Későn terminálta.
2020-ban nekem is két részben kelt.
Ami nyersbe került az időben, ami szárazba az csak eső után.
Ekkor volt magágykeszites.
2021-ben csak terminálas és vetés volt.
A tavaszi talaj munka szárit. Gondolom én.
2014 óta tanulom.
Az hogy javul ez is az is, sajnos abból nem tudunk menni vásárolni a boltba.
Válasz Radocz #13602. hozzászólására2 évet próbáltam, mindkétszer teljesen kiszedett minden nedvességet a talajból tavaszra és szörnyű magágy volt, a kelésem is gyenge lett, eleve stresszhelyzetből indult a kukoricám.
"Igen az idén már direkt vetéssel ment a tengeri.
Talán a no-till topikba tettem fel képet.
A nevemre kattintva, megtalálható. "
A képeket december 5-én tettem fel, de azt megírtam privátban is.
Január egyik vasárnapján megyek, megyünk egy TMMG beállításra kerülő parcellát megnézni, valamint az én elkezdett kísérleti parcellámon talajszelvényt vizsgálni, és a mikroszkópos felvételeket megosztom a facebook csoportban.
Ha érdekel szívesen látunk. Hajdú-Bihar megye. (esetleg Martfű).
Válasz Radocz #13597. hozzászólásáraahol a téglagyárba akartak agyagot bányászni ott ugye megy elöl a tololap
Bulldozeren ha annak nevezzük, hátul meg a 6kapás késes lazito. Mert a valagával fellazitja mert ha belekap a tololap lazitás nélkül elkotor a lánctalp. Szoval amikor visszatolat a lazitotton akkor a lazitottat tolja el utánna az orrán a laplal. Na ebben termelni bátor mulatság de nem tudom minek idehozni. A takaronövénnyel arra jutottam ha ősszel nincs tárcsával letarolva sekélyen tavasszal gondok vannak. Aztán meg egy lazitás is kinyirhatja a tavaszt ha fél éven belül az oktoberi lazitástol nézve csak 10 mili eső esik. Egyedüli pozitivum a mi független az időjárástol az az,hogy nyáron aratás utàn lazito sekélyen. aztán csak kaparászás. Igy a takaro nem szárad ki mert meg sem nől mert már vetve sincs de pozitiv az eredmény. Ha valaki azt kijelenti,hogy x év eke elhagyás után nincs pozitiv eredmény akkor oda tényleg erdőt kell telepiteni. Az meg,hogy elnyom a gyom mindent az sem igaz. Nagyrészt ugyan azok a gyomok vannak évente de nem az ami a szántáskor volt. Szoval aki tud öntözni az tud kisérletezni. Aki nem az meg lát valamit ami talán valoság. De eső hiányában csak minden feltételezés. Erről sem vitázni nem akarok sem tanácsot adni mert ezek negativ kudarcai után csak.műkedvelő vagyok . De amit meg lehet tenni a semmittevés érdekébe azt el kell követni mert a munka az nem jár eredményel manapság. Persze Ott ahol a bulldozer lazitás után tud csak tololapozni. ott meg aztán végképpen nem kell talajt tömöriteni. De 60 mázsa búzát sem aratni.
Akár ki keveredik ide, mindíg akadnak olyanok kik ledumálják a témáról.
Nem viccből nincs itt már senki aki érdemben segíteni tudna! Ha van is, nem bocsájtkozik vitába, legfeljebb csenben figyeli az önjelölt megtmondó emberek kabaréját.
Na ennyi, a 2021-es év margójára.
Válasz Sk Laci #13592. hozzászólásáraGondolom a drótféreg fel is tud szaporodni a zöldtrágya miatt, főleg ha virágzik és a pattanóbogarak ugye virágporral táplálkoznak. Mi már mindig rakunk talajfertőtlenítőt kukorica alá, igaz csökkentett dózist.
Válasz Radocz #13591. hozzászólásáraha ott hagyom tönkreteszi a tavaszi magágyam, en pedig glifot nem fogok használni a terminálásra, ezért kiszedem télen vagy kora tavasszal.
amúgy sem no-tillezek mert nem látom megfelelőnek itt.
Válasz Radocz #13591. hozzászólásáraMinálunk idén tettek notilbe kukoricát. 2 éve nyomták benne, de gyenge eredménnyel. Idén a kukoricájuk nagyon ritka lett. Nem tudom, hogy a száraz tavasz miatt, vagy nem tettek drótféreg ellen semmit, de tényleg nagyon gyatrán nézett ki. 4-10 m.es foltokban nem volt semmi.
Kukorica aratása után már beleengedték a lazítót.
Válasz barazdabetyar. #13588. hozzászólásáraa bikák miatt megvan már úgy is minden, de sose jutottam el odáig, hogy a takarót kaszáljam, ugyanis sose nőtt meg akkorára, vagy egyeltalán ki se kelt...
az biztos hogy tavaszig nem maradhat meg, mert kiszed minden nedvességet és tönkreteszi a tavaszi magágyat.
ki nem fagy mert évek óta nincs olyan hideg, valamikor februàrban kellene kiszedni vagy max március elején, de az meg időjárásilag lutri, mert nem tudsz a földre menni.
Válasz horvath.agro #13579. hozzászólásáraGondolom,a szárát kell szenesíteni.Aratás után sodrás bálázás,behordás,szenesít,aztán kiszór.Rengeteg munka,meg gép.Ami eddig nem volt sokaknál.Sodró,bálázó,rakodó,bálaszállító.
Válasz zalaias #13583. hozzászólásáraMire megtudtuk volna, Netparasztot elüldözték.
Nem akarok így járni.
Nekem 7 év gyakorlatom van, de egyre több a hiányzó információ.
Tanulni csinálni, és figyelni a talajt.
Én mikroszkóppal és ásóval kezdem a következő parcellát.
Tavasszal.
Anno úgy döntöttem, hogy takaró növényből írok egy "szakdolgozatot"
Már csak le kell gépelnem.
Válasz Sk Laci #13580. hozzászólásáraÉrtem, hát köszönöm a tippeket! Nálunk sem sokan csinálják, inkább a zöldítés miatt. De igazán komoly takarónövényes nincs a közelben.
Válasz zalaias #13564. hozzászólásáraÉn a minimálmüvelést praktizálom, így nálam a vasak bele vannak engedve a földbe. Jobban a kötelező greening miatt vetel a facélia+bíborhere kombót. Pozitívat akkor tapasztalok, ha esős a korai ősz. Állítólag a bíborhere hoz megkötött N , de hogy 60-70 nap alatt a vetéstől ez mennyi mennyiség
De van negatívum is: Kiveszi a földből a nedvességet, főleg az idei őszön. Szerencsétlen őszi árpa a mai napig csak foltokban van kikelve, pedig október elején volt elvetve.
Az egerek felszaporodnak benne, mert a vadászurak a rókákat kilővik, ami kiszedi az egeret fészkestől, mert szúrja a szemüket. A sasmadár meg képtelen megfogni az egeret 30 cm-től magasabb növényzetben. Ha a gyom is kikel a takarónövénnyel egyszerre, akkor mire a törvény engedné ledolgozni meghozza a gyommagot. Biztos ami biztos nehogy a következő évben gyomirtó nélkül gazdálkodjak. Ha netalán tán pohánka van a keverékben, az 100 % ra hoz magot, rosszulsikerült pre gyomirtásnál kukoricában, napraforgóban előre lehet örülni.
A szomszédod is fog imádni, ha repcéje van melletted vetve, a szélső 3 m-es sáv kipusztul a repcéje a bogárnyomás miatt.
Hirtelen ennyi jutott az eszembe. Nem kell mindent elhinni amit a "zöldek" nyomnak az EU-ban. Töbségjük még halvány fogalmuk se nincsen a mezőgazgasággal kapcsolatban. Hallanak valamit, kiragadnak egy-két szót a témából, és nyomják mint a misét, hogy ezt így meg úgy kell csinálni, de a teljes kihatásról fogalmuk se nincsen.
Akinek tetszik a takarónövényezés, tessék kérem nyomja, de szerintem a takarónövények nem a csapadékszegény régiók megmentője.
Szeretném a gazdatársadalomnak megemlíteni a terméshozam növelő és egyben klíma végő (pl. 1ha kukoricaszárból készült és beszántott biochar 6 tonna CO2 mennyiséget visz a földbe a légterünkből) un. "biochar" alkalmazását. Nüveli a terméshozamot, csökkenti a mútrágyaigényt és a talaj vízmegtartó képességét. Főleg a homokos területeken egy egyedülálló talajjavító - talajerő potló. bövebben a http://gumienergia.hu honlapon taláélható a gazdák saját kivitelezhető szenesítő berendezés. Rajzokat ingyen felajánlották, tehát a gépjavítő múhelyükben egy mobil berendezés elkészíthető.
Válasz MrPoke #13571. hozzászólására hát az lehet hogy gombaölők jobban szenyeznek nem is ültettem kertészeti kulturát az almás helyére azért a Tsz világban 27 szer permetezték a fákat minimum az azért nem semmi főleg ha hozzá számoljuk hogy min:10000 liter/hektárban nyomták nem 200l/ha
Válasz endypapa_20120 #13572. hozzászólására Hát a marha hamarabb mint a parlagfű mert ,hogy nálunk a holdbéli tájon is van derékig érő az-az van nekünk néhány dűlő szőlő ami kb 400 ha s nem volt művelve már 85 óta szinte mindenki ott hagyta ez több 10 ezer tulajdonos de a parlagfű az rendíthetetlenűl nő benne meg a fekete üröm,homoki siskával vegyesen kerül azért laboda is ez a gyom képes túl élni a gyom írtást ha kap egy kis esőtt néhány órán belül ugyanis viaszos a levele szóval nem egyszerű gyom
Válasz barazdabetyar. #13574. hozzászólásáraNa ez úgy hülyeség ahogy írtad jobb ha tőlem tudod meg én vegyszerrel védekezem ellenük évek óta több kiló sütőport szórtam nekik és tele van velük a földem a hagyományos lakásban használható riasztó és ölőszerekig minden félével próbálkoztam már nem ritkulnak sajnos lehet kevesett olvastam de gyakorlatban szívattak ezek a férgek eleget
Válasz Mihály #13555. hozzászólásáraNem lesz több gyomirtó használat,inkább kevesebb.Többet kellene olvasni,meg tanulni.A föld felszínen,vagy sekélyre tett gyommag fog leghamarabb eltűnni.Mivel itt vannak a lebontó baktériumok.Meg volt egy tudományos megfigyelés,a hangyáknak nagy szerepük van.Jelentős mennyiségű gyommagot pusztítanak el.Forgatással le van téve a gyommag ,el van konzerválva.És szépen minden évben van valamennyi előhozva.Forgatással a hangya élettere is el van pusztítva.Stb.
15323 hozzászólás
Válasz dnsv #13622. hozzászólásáraPersze
, de sokan nem is ismerik az a baj.
Válasz B.Bali #13617. hozzászólásáraSzia
Szervesanyagot tudod növelni zöldtrágyával. Nem kell, hogy a legdrágább keverékeket válaszd. Sokszor van hirdetve az aprókban szója, zab, rozs, cirok és egyéb takarmánynövény. Gabona után tök jól meg lehet csinálni és annyival nő a szerves anyagod. Mulcsozhatod, szánthatod ízlés szerint. Nem okoskodni akarok, csak hogy van alternatíva ami nincs olyan jó mint a szervestrágya, de jobb mint a semmi.
Komposzt extraktumot is szórhatsz az is jó és nem kell annyit szecskázni vele, mint egy komposzt teával. Komposztot pedig lehet csinálni megint viszonylag kis energiával.
Válasz endypapa_20120 #13618. hozzászólásáraNincs itt semmi gond,ott hol megy csinálják,ott hol rizikós nem csinálják,mivel mára kiderült nem adaptálható ez sem minden régióra,mint ahogy a szójatermesztés sem. Nem ellene vagyunk,hanem informálunk,hogy kinél mi a buktató a legjobb tudás-tapasztalat ellenére. Nálam a vad és a kiszámíthatatlan,igen rosszul elosztó csapadék...két napja +15 körül mocorog a hőmérséklet és igen finoman mozog a szél. Lucerna ki lett forgatva...az alja szinte száraz volt(november vége). Ma egy idevezényelt katona megjegyezte,a harmadik telét tölti itt. De mintha nem is egy országban lennénk. Harmadik tél..hogy egy pulóverben a napon szinte pólóban lehet mászkálni,január elején. 2014 óta sokat változott a felállás,ez az oldal akkor indult a legjobb gép és tapasztalat ellenére ki zöldített,kevésnek sikerült érdemi zöldítést produkálnia a csapadék viszonyok miatt. Pedig a világmárkák itt igazán képviselik magukat. Van olyan terület,mi már 5-dik éve vethető,mert nem nyomja a víz. Ennyire fokozódik a gond. Jelen esetemben,pont elég a fő növény,mert annak még akad víz. Tapasztalt -megélt történet,nem az ellenzője vagyok,mert az elején én is kipróbáltam. Ha ideálisak lennének a körülmények,ebben látnék fantáziát. Az sem mellékes azóta sokat változott a növény védelem.nem olcsóbb és nem könnyebb. Pláne hogy eltűntek az érdemi csávázószerek.Jó dolog ez csak a kémia kivonult részben. Mediterrán jellegű tél azért a szemléleten sokat változtat. Itt szép lassan a sávművelő egy alap szerszám lehet. Pláne hogy szépen feljöttek a folyékony megoldások,nagyon jól kombinálhatóak.
Válasz horvath.agro #13619. hozzászólásáraNem hiszem ezt az egyre több műtrágya dolgot. A mostani árak előtt se vitte túlzásba senki,inkább kevesebbett évről évre. Abból is a legolcsóbbat (27/34 nitrogén) mert nem volt ára úgymond semminek. Ezeket itt a környéken élő kis és közepes gazdáknál látom.
Válasz B.Bali #13617. hozzászólásáraigen, de a szántással tönkretett talajok egyre több műtrágyát kívánnak és ez gerjeszti egymást és be is zárult a tönkretétel köre.
Válasz .Richard. #13615. hozzászólásáraErről van itt szó! Talaj megújítókat kiszorítva, varnyúk költöztek ebbe a topikba is
!
Válasz horvath.agro #13616. hozzászólásáraSzerintem a szervestrágya hiánya a legnagyobb baj. Szántol vagy nem. A több éve, évtizede egyoldalú nitrogén tartalmú műtrágya használat miatt romlanak a talajok.
Válasz trikolor5 #13613. hozzászólásáratévhit hogy a forg. nélküli művelésnél több vegyszer vagy gomba vagy rovarölő kell...
pont fordítva.
szántásnál többet használsz, ráadásul a talajod is lassan terméketlenné teszed.
Válasz MrPoke #13611. hozzászólásáraIgy van. A 90es években ismerősök egymást ugratták a teljes felszámolással mert nem megy a dolog. Mivel közösen diskuráltak,igy hatással voltak egymásra ezért az helyett,hogy számolt volna kiadást profitot stb az helyett az motiválta mennyira szar mert a pista is felszámol.
aztán ugy haltak ki az egészből. De csak negativra ösztönözték egymást termelésben meg állattartásban is. Ellenben ha nem az átbszás ment volna kényelmesen többre mentek volna. 
ez az észjárás miért motivált 1929ben született embereket a mai napig nem értem. Persze lehet boldoggátette a szopatás mert vasárnap meggyónta délelött. De gondosan vigyáztak arra,hogy egyik sem segitett a másikon a jobb gépesitésével neki ugye bérmunka neki.meg könnyebb munka pl. Széna hazahordás. Hamsterral hordta be a 28hektár szénáját amit pajtába meg kazalba rakott hetekig sokszor eláztatva. A másiknak volt körbálázoja. Azzal 2 nap alatt kupacba szorták volna. De nem inkább kibsztak egymással. 
a tehenekkel ugy szintén. Addig kotorászott még a vágohidra ment molyfingért.
Válasz trikolor5 #13613. hozzászólásáraPersze a legjobb az lenne ha nem is szántanánk, meg gyomírtanánk, de akkor meg az évelő gyomok (pl. acat) lehetetlenné tennék a nyereséges gazdálkodást.
Ha már rangsort kell állítani szerintem is jobb a környezet, talaj szempontjából a szántásos vegyszermentes mint a gyomírtós, gombaölös, csávázott stb. szántásnélküli földművelés. A róvidtávú nyereség már más téma persze.
Válasz Sk Laci #13610
Nem kell vele foglalkozni.
Válasz Mihály #13609. hozzászólásáraPersze 60-70q kukorica..... Ráadásul holdanként.
Én sokat műveltem csak lóval kukoricát. De abban sosem volt meg a potenciál. Kezdjük ott hogy 30-40cm es tőtávra volt a kukorica. Abból sosem jön ki annyi.
30-40q kukorica holdanként már jó termés.
Nagy öregek is szerettek nagyot mondani.
Válasz Mihály #13609. hozzászólásáraElnézést, hogy beleszóllok, de melyik években gazdálkodott a nagyapa?
Ha-ra átszámolva 11-13 tonna kukoricát jelent termésben, ami a mai hibrid vetőmagoknál és technológiánál is szép eredmény.
Válasz Radocz #13606. hozzászólására Anno Kökény-nek sokat elmondtam a nagyapám a friss szántásba vetett minden nap 1 holdat s nem száradt ki sosem ami május 1-ig a földbe került és csak 20-22 cm szántott s műkaki nélkül 60-70 q kukoricát takarított be holdanként az-az közel fél hektárról igaz csak 10 holdja volt s minden évben trágyázott mert 6-8 lábas jószága volt az istállóban na abban a földben volt talaj élett nem úgy mint most 6-8q műkaki után
Válasz Radocz #13606. hozzászólásáraMennyit buktál már ezen az átálláson?
Válasz endypapa_20120 #13604. hozzászólásáraÉn is csinálom, oszt nekem is jól van.
Aki meg igazán akarja, az meg tudja tanulni.
Csak kicsibe kell kezdeni. Úgy sokkal olcsóbb a tandíj.
Válasz horvath.agro #13605. hozzászólásáraUgyanezt tapasztalta anno Decsi is.
Későn terminálta.
2020-ban nekem is két részben kelt.
Ami nyersbe került az időben, ami szárazba az csak eső után.
Ekkor volt magágykeszites.
2021-ben csak terminálas és vetés volt.
A tavaszi talaj munka szárit. Gondolom én.
2014 óta tanulom.
Az hogy javul ez is az is, sajnos abból nem tudunk menni vásárolni a boltba.
Van direkt vetés topik.
Ők is rá fizetnek?
Válasz Radocz #13602. hozzászólására2 évet próbáltam, mindkétszer teljesen kiszedett minden nedvességet a talajból tavaszra és szörnyű magágy volt, a kelésem is gyenge lett, eleve stresszhelyzetből indult a kukoricám.
Válasz Radocz #13598. hozzászólásáraBeleuntam már. Csinálom oszt jólvan.
Válasz zalaias #13589. hozzászólásáraEzt neked szántam.
"Igen az idén már direkt vetéssel ment a tengeri.
Talán a no-till topikba tettem fel képet.
A nevemre kattintva, megtalálható. "
A képeket december 5-én tettem fel, de azt megírtam privátban is.
Január egyik vasárnapján megyek, megyünk egy TMMG beállításra kerülő parcellát megnézni, valamint az én elkezdett kísérleti parcellámon talajszelvényt vizsgálni, és a mikroszkópos felvételeket megosztom a facebook csoportban.
Ha érdekel szívesen látunk. Hajdú-Bihar megye. (esetleg Martfű).
Válasz horvath.agro #13593. hozzászólására"a puding próbája, ha megeszik"
Ki kell próbálni, egy kis darabon.
Válasz Radocz #13597. hozzászólására
ahol a téglagyárba akartak agyagot bányászni ott ugye megy elöl a tololap 
ott meg aztán végképpen nem kell talajt tömöriteni. De 60 mázsa búzát sem aratni.
Bulldozeren ha annak nevezzük, hátul meg a 6kapás késes lazito. Mert a valagával fellazitja mert ha belekap a tololap lazitás nélkül elkotor a lánctalp. Szoval amikor visszatolat a lazitotton akkor a lazitottat tolja el utánna az orrán a laplal. Na ebben termelni bátor mulatság de nem tudom minek idehozni. A takaronövénnyel arra jutottam ha ősszel nincs tárcsával letarolva sekélyen tavasszal gondok vannak. Aztán meg egy lazitás is kinyirhatja a tavaszt ha fél éven belül az oktoberi lazitástol nézve csak 10 mili eső esik. Egyedüli pozitivum a mi független az időjárástol az az,hogy nyáron aratás utàn lazito sekélyen. aztán csak kaparászás. Igy a takaro nem szárad ki mert meg sem nől mert már vetve sincs de pozitiv az eredmény. Ha valaki azt kijelenti,hogy x év eke elhagyás után nincs pozitiv eredmény akkor oda tényleg erdőt kell telepiteni. Az meg,hogy elnyom a gyom mindent az sem igaz. Nagyrészt ugyan azok a gyomok vannak évente de nem az ami a szántáskor volt. Szoval aki tud öntözni az tud kisérletezni. Aki nem az meg lát valamit ami talán valoság. De eső hiányában csak minden feltételezés. Erről sem vitázni nem akarok sem tanácsot adni mert ezek negativ kudarcai után csak.műkedvelő vagyok . De amit meg lehet tenni a semmittevés érdekébe azt el kell követni mert a munka az nem jár eredményel manapság. Persze Ott ahol a bulldozer lazitás után tud csak tololapozni.
Válasz endypapa_20120 #13599. hozzászólásáraMelyik rész érthetetlen?
Jövőre elmagyarázom.
Válasz Radocz #13597. hozzászólására"Valahol azt olvastam, hogy a lazíto tömöriti a talajt.
Nyugaton az aszfalt út készitesnel használják."
Ezt jól összehoztad!
Válasz endypapa_20120 #13596. hozzászólásáraMutasd be, mire jutottal a Tmmg-vel!
Én évente bemutatom.
Rábeszélni meg senkit nem akarok.
Válasz Sk Laci #13592. hozzászólásáraHa jól emlékszem, 2015-ben kapott egy mély lazítást. Azóta vigyázok rá.
Valahol azt olvastam, hogy a lazíto tömöriti a talajt.
Nyugaton az aszfalt út készitesnel használják.
A takaró növény gyökerei lazítanak.
Akár ki keveredik ide, mindíg akadnak olyanok kik ledumálják a témáról.
Nem viccből nincs itt már senki aki érdemben segíteni tudna! Ha van is, nem bocsájtkozik vitába, legfeljebb csenben figyeli az önjelölt megtmondó emberek kabaréját.
Na ennyi, a 2021-es év margójára.
Válasz Sk Laci #13592. hozzászólásáraA napokban olvastam, hogy no-till és a kapás nehezen egyeztethető össze.
2022-ben is kapás növényt terveztem.
Január 10 körül veszem a talaj mintát.
Ettől függően döntök.
Válasz Sk Laci #13592. hozzászólásáraGondolom a drótféreg fel is tud szaporodni a zöldtrágya miatt, főleg ha virágzik és a pattanóbogarak ugye virágporral táplálkoznak. Mi már mindig rakunk talajfertőtlenítőt kukorica alá, igaz csökkentett dózist.
Válasz Radocz #13591. hozzászólásáraha ott hagyom tönkreteszi a tavaszi magágyam, en pedig glifot nem fogok használni a terminálásra, ezért kiszedem télen vagy kora tavasszal.
amúgy sem no-tillezek mert nem látom megfelelőnek itt.
Válasz Radocz #13591. hozzászólásáraMinálunk idén tettek notilbe kukoricát. 2 éve nyomták benne, de gyenge eredménnyel. Idén a kukoricájuk nagyon ritka lett. Nem tudom, hogy a száraz tavasz miatt, vagy nem tettek drótféreg ellen semmit, de tényleg nagyon gyatrán nézett ki. 4-10 m.es foltokban nem volt semmi.
Kukorica aratása után már beleengedték a lazítót.
Válasz horvath.agro #13590. hozzászólásáraA takaró lényege, hogy ott hagyjuk.
Majdnem, mint az erdő.
Igen az idén már direkt vetéssel ment a tengeri.
Talán a no-till topikba tettem fel képet.
A nevemre kattintva, megtalálható.
Válasz barazdabetyar. #13588. hozzászólásáraa bikák miatt megvan már úgy is minden, de sose jutottam el odáig, hogy a takarót kaszáljam, ugyanis sose nőtt meg akkorára, vagy egyeltalán ki se kelt...
az biztos hogy tavaszig nem maradhat meg, mert kiszed minden nedvességet és tönkreteszi a tavaszi magágyat.
ki nem fagy mert évek óta nincs olyan hideg, valamikor februàrban kellene kiszedni vagy max március elején, de az meg időjárásilag lutri, mert nem tudsz a földre menni.
Válasz Radocz #13587. hozzászólásáraAkkor te már no-till-el termelsz? Vagy még kell valamilyen talajművelés (nem a tarlóhántásra gondolok)?
Válasz horvath.agro #13579. hozzászólásáraGondolom,a szárát kell szenesíteni.Aratás után sodrás bálázás,behordás,szenesít,aztán kiszór.Rengeteg munka,meg gép.Ami eddig nem volt sokaknál.Sodró,bálázó,rakodó,bálaszállító.
Válasz Sk Laci #13580. hozzászólásáraVan a zoldites, ami kötelező, és van a takaró növény, amit egy páran önkéntes alapon csinálunk.
És eljutott a talaj, hogy alkalmas lett direkt vetésre.
Válasz Mihály #13566. hozzászólásáraFelénk nincs parlagfű.
Ott nő, ahol a talajt védeni kell.
És nem gyom, hanem.......
Válasz zalaias #13583. hozzászólásáraMire megtudtuk volna, Netparasztot elüldözték.
Nem akarok így járni.
Nekem 7 év gyakorlatom van, de egyre több a hiányzó információ.
Tanulni csinálni, és figyelni a talajt.
Én mikroszkóppal és ásóval kezdem a következő parcellát.
Tavasszal.
Anno úgy döntöttem, hogy takaró növényből írok egy "szakdolgozatot"
Már csak le kell gépelnem.
Válasz Radocz #13582. hozzászólásáranekem is a 4. eves takaronovenyes evem lesz de nem tudok semmit....
Válasz Radocz #13582. hozzászólásáraÉs hogy kellett volna kezdeni?
Válasz zalaias #13581. hozzászólásáraÉn takaró növényezek.
Lassan meg tudom, hogy kellett volna kezdeni.
Gyakorolni kell!
Válasz Sk Laci #13580. hozzászólásáraÉrtem, hát köszönöm a tippeket! Nálunk sem sokan csinálják, inkább a zöldítés miatt. De igazán komoly takarónövényes nincs a közelben.
Válasz zalaias #13564. hozzászólásáraÉn a minimálmüvelést praktizálom, így nálam a vasak bele vannak engedve a földbe. Jobban a kötelező greening miatt vetel a facélia+bíborhere kombót. Pozitívat akkor tapasztalok, ha esős a korai ősz. Állítólag a bíborhere hoz megkötött N , de hogy 60-70 nap alatt a vetéstől ez mennyi mennyiség
De van negatívum is: Kiveszi a földből a nedvességet, főleg az idei őszön. Szerencsétlen őszi árpa a mai napig csak foltokban van kikelve, pedig október elején volt elvetve.
Az egerek felszaporodnak benne, mert a vadászurak a rókákat kilővik, ami kiszedi az egeret fészkestől, mert szúrja a szemüket. A sasmadár meg képtelen megfogni az egeret 30 cm-től magasabb növényzetben. Ha a gyom is kikel a takarónövénnyel egyszerre, akkor mire a törvény engedné ledolgozni meghozza a gyommagot. Biztos ami biztos nehogy a következő évben gyomirtó nélkül gazdálkodjak. Ha netalán tán pohánka van a keverékben, az 100 % ra hoz magot, rosszulsikerült pre gyomirtásnál kukoricában, napraforgóban előre lehet örülni.
A szomszédod is fog imádni, ha repcéje van melletted vetve, a szélső 3 m-es sáv kipusztul a repcéje a bogárnyomás miatt.
Hirtelen ennyi jutott az eszembe. Nem kell mindent elhinni amit a "zöldek" nyomnak az EU-ban. Töbségjük még halvány fogalmuk se nincsen a mezőgazgasággal kapcsolatban. Hallanak valamit, kiragadnak egy-két szót a témából, és nyomják mint a misét, hogy ezt így meg úgy kell csinálni, de a teljes kihatásról fogalmuk se nincsen.
Akinek tetszik a takarónövényezés, tessék kérem nyomja, de szerintem a takarónövények nem a csapadékszegény régiók megmentője.
Válasz orc.obc #13578. hozzászólására1 ha kukorica jovore 900 ezer forint lesz minimum!!! ki az aki ennyit beszantogat???
Szeretném a gazdatársadalomnak megemlíteni a terméshozam növelő és egyben klíma végő (pl. 1ha kukoricaszárból készült és beszántott biochar 6 tonna CO2 mennyiséget visz a földbe a légterünkből) un. "biochar" alkalmazását. Nüveli a terméshozamot, csökkenti a mútrágyaigényt és a talaj vízmegtartó képességét. Főleg a homokos területeken egy egyedülálló talajjavító - talajerő potló. bövebben a http://gumienergia.hu honlapon taláélható a gazdák saját kivitelezhető szenesítő berendezés. Rajzokat ingyen felajánlották, tehát a gépjavítő múhelyükben egy mobil berendezés elkészíthető.
Válasz MrPoke #13571. hozzászólására hát az lehet hogy gombaölők jobban szenyeznek nem is ültettem kertészeti kulturát az almás helyére azért a Tsz világban 27 szer permetezték a fákat minimum az azért nem semmi főleg ha hozzá számoljuk hogy min:10000 liter/hektárban nyomták nem 200l/ha
Válasz endypapa_20120 #13572. hozzászólására Hát a marha hamarabb mint a parlagfű mert ,hogy nálunk a holdbéli tájon is van derékig érő az-az van nekünk néhány dűlő szőlő ami kb 400 ha s nem volt művelve már 85 óta szinte mindenki ott hagyta ez több 10 ezer tulajdonos de a parlagfű az rendíthetetlenűl nő benne meg a fekete üröm,homoki siskával vegyesen kerül azért laboda is ez a gyom képes túl élni a gyom írtást ha kap egy kis esőtt néhány órán belül ugyanis viaszos a levele szóval nem egyszerű gyom
Válasz barazdabetyar. #13574. hozzászólásáraNa ez úgy hülyeség ahogy írtad jobb ha tőlem tudod meg én vegyszerrel védekezem ellenük évek óta több kiló sütőport szórtam nekik és tele van velük a földem a hagyományos lakásban használható riasztó és ölőszerekig minden félével próbálkoztam már nem ritkulnak sajnos lehet kevesett olvastam de gyakorlatban szívattak ezek a férgek eleget
Válasz Mihály #13555. hozzászólásáraNem lesz több gyomirtó használat,inkább kevesebb.Többet kellene olvasni,meg tanulni.A föld felszínen,vagy sekélyre tett gyommag fog leghamarabb eltűnni.Mivel itt vannak a lebontó baktériumok.Meg volt egy tudományos megfigyelés,a hangyáknak nagy szerepük van.Jelentős mennyiségű gyommagot pusztítanak el.Forgatással le van téve a gyommag ,el van konzerválva.És szépen minden évben van valamennyi előhozva.Forgatással a hangya élettere is el van pusztítva.Stb.