Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak648 FtBenzin árak634 FtEUR408 FtUSD392.16 FtCHF431.22 FtGBP487.57 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
pl. beszéltünk eddig a no-till végett leromlott talaj állapotáról
és !
ennek javítására kidolgozott gépekről pl. strip-till, subsoiler stb
Ugye ez eddig ellentmond annak, hogy csak a no-till az úr!
továbbá
a "könyv" szerint a természetbeni állapot elérése a cél
de
Végig gondolta már valaki, hogy a természetben alapesetben NEM megtalálható növényeket akarunk termeszteni a természetben NEM megtalálható hozamok mellett és a természetben adott esetben termesztésre NEM alkalmas helyeken (pl. sivatagi lineáros kukorica)
vagy
szinte az összes kertészeti kultúra...
Arra is kíváncsi lennék, hogy ha az összes terültet a földön legeltetéses no-till lenne kapnánk e még levegőt vagy milyen gyorsan kopna el az ózon a kifingott metántól
Válasz MrPoke #15115. hozzászólásáraEnnek az elmélete az, hogy a takarónövények lebontása sokkal gyorsabban és hatékonyabban megy végbe, ha nem közvetlenül bontatjuk le a baktériumokkal, hanem előtte átmegy egy állat emésztő rendszerén, az megemészti és egy csomó hasznos baktérium társaságában elhelyezi a földön. Amit az állat hasznosít az első sorban lekötött energia, fehérje és keményítő, míg a mi számunkra első sorban a makrotápanyagok fontosak, amit az állat a bélsárban hagy... plusz mellette a rágással mechanikailag is aprítja, illetve a taposásával a földhöz nyomja a növényi részeket. Ilyen legeltetést amúgy semmiképp nem úgy kell elképzelni, mint amikor hetekig barangol a birkanyáj és mindent tövig rág és szarrá tapos... Ha jl csinálják akkor nagyon nagy állattömeg van a területen nagyon rövid ideig, a növényeknek csak 30-40%-át eszik le, és 5-10%-át tapossák le, a többi marad ott, és a taposási sokkhatás annyira rövid ideig tart, hogy nem pusztul el semmi. Kb úgy képzeld el, mint amikor a lucerna földön végig mégy kocsival: Ha egyszer elmégy meg sem látszik, ha 2-3x akkor azért letaposod, de egy idő után feláll, ha 3 napig ugyanott járkálsz akkor a pusztulás a következő gyapjáig ott marad, míg ha állandóan ugyanott mégy akkor a töve is kipusztult és elhal és jövőre sem hajt vissza...
Válasz termelo #15131. hozzászólásáraHát nekem még mindig az a véleményem, hogy a "nem pusztítom annyira" nem ugyan az, mint a "javítom a talajszerkezetemet", tehát ha műveled akkor rombolod, most hogy mennyire az kérdéses de valamennyire mindenképp!
Talajt javítani leginkább a no-till-el lehet...
Összegezve nem minden esetben talajmegújító a no till de biztosan nem csak a no till alkalmas a talaj megújítására. ! ?
Nagyjából az is kiderül hogy végeredményben a megélhetés a cél, nem ismerek olyan termelőt aki deficitre dolgozik csak hogy neki legyen a legjobb talajállapota vagy pl. a legtöbb gilisztája :)
Persze nincs ellentmondás abban h jövedelmező termelés mellett javítsam a talaj állapotát de abban igen hogy ez nem csak 1 úton érhető el!
Pláne h még az ezt alkalmazók sem fektették le az egyértelmű szabályokat…
Pedig szerintem is a no-till-be simán bele kell férjen 3-5 évente egy max. 25mm széles késű 0 forgatással rendelkező altalajművelő (kizárlóag emelő hatású) max. 25cm mélységben.
Pl. amit Feco betett arra gondolok, az összes in-line lazító ennek megfelel.
Reméljük a no-till AKG-ben is így határozza meg a szabályalkotó csoport
Persze, majd kiderül.
Válasz termelo #15116. hozzászólásáraAzért dolgoznak ki egy csomó féle művelési rendszert, mert miért ne. Azért van a paraszt hogy gondolkodjon meg döntést hozzon, egyéb se kellene, minthogy megmondják hogy márpedig vagy no-till lesz vagy semmi.
És a no-till sem úgy működik, hogy márpedig itt soha semmit nem szabad csak vetni, mert lehetnek ott hibák amiket ki kell javítani, lehetnek eseti helyzetek, lehet, hogy olyan káros folyamatok indulnak el amelyeket gyorsan meg kell akadályozni, és akkor azt az egy-egy táblát meg kell lazítózni, vagy tárcsázni, vagy kultivátorozni, vagy bármit. És persze a no-till-nek is vannak jobb és rosszabb dolgai, pl. a sávos művelést eredetileg a no-till javítására találták ki, mert így művelt réteged és gyorsan melegedő talajod is van meg bolygatatlan talajszerkezeted is...
Ahogy a katolikusok is meg-meg d.gnak néha egy muszlim nőt, meg a vegán is beugrik a KFC-be egy vödör cserkeszárnyért, a no-till farmer is felakaszt néha ezt-azt... ettől még az elvrendszer amit követ nem változik szerintem!
Válasz MrPoke #15117. hozzászólásáraNem tudom miért van de ugyanez a helyzet bármelyik kalászos tarlóm esetében. Pedig nem no Till csak egyszerűen sekélyművelt…
Mivel a talajművelés tápanyagot tár fel. És ahogy nőtt az intenzív termelés még jobban meg lett dúrva a talaj. Ennyi.
Szerencsés vagy ha nem látszódik felétek a talajművelés hatása. De sétélj ki egy "őserdőbe" ami nincs művelve 100 éve. De elég egy csatornapartot is megnézni. Vegyél egy ásónyomnyi földet és kezdj el sírni.
Válasz .Fecó. #15111. hozzászólásáraA probléma a következő, a no Till- nek a természet által adott helyen kialakított állapot eléréséhez kellene vezetnie.
de
Nálunk ez az állapot úgy nézett ki nyáron ,hogy kiégtek a legelők, nem kelt ki a gaz, vagy ami kikelt kiszáradt úgy ahogy a 20-30 éves akác fenyő stb is megadta magát.
Szóval az az állapot amit te leírtál nem ugyanaz, sőt mondhatni optimális.
de
Ha a no Till lenne a szent Grál miért dolgoztak ki a megjelenése óta ennyiféle művelési rendszert?
Válasz .Fecó. #15111. hozzászólásáraSzerinted "no-till, amit takarónövényekkel és hollisztikus legeltetés" ennek van valami értelme is vagy csak parasztvakítás?
El tudom képzelni olyan területeket ahol a gyom is alig nő meg. De szerintem több kárt okoz mint hasznot egy olyan földön amin lehetne termelni.
Válasz Radocz #15110. hozzászólásáraNem nagy területünk van sőt, csak haladnunk kellett hogy időre végezzünk. 3 nap alatt meg lett minden aztán jött is a csapadék
Ha már így benne vagytok, mindenben. Egyik ismerős pár éve mesélte hogy rapiddal, ha csak szétszórják előtte az alaptrágyát és úgy vetnek rá, akkor mázsákban mérhető a kevesebb termés, mintha kínlódnak vele, és elvetik az alaptrágyát is vele. Mi ennek az oka ???
Válasz termelo #15105. hozzászólásáratényleg nem, pl. működik az is, hogy dózerrel elplanírozzuk, majd hidrovetéssel füvet teszünk rá, és kb 15 évig hordjuk rá rendszeresen a komposztot. Pl. ez megy bányarekultivációknál, hulladéklerakók fölött, erodált sziklafalakon, stb.
De szántóföldi körülmények között amikor egy talajt (tehát nem földet) veszel figyelembe abban alapból vannak regenerációs folyamatok. Ezt tudod befolyásolni negatívan amikor műveled vagy olyan dolgokat viszel rá amik rombolják pl. vegyszerek, műtrágyák, illetve ezt tudod segíteni pl. zöldtrágya növényekkel, komposztokkal, bakrétiem- és gombakészítményekkel... Ez egy ideális világban könnyű lenne, mert nagyjából tudjuk mi az ami rombolja, és tudok mi az ami segíti... Csak van egy ilyen hülyesége az embernek, hogy meg kellene élnie valamiből, ahhoz meg termelni is kell, és lehetőleg gazdaságosan, márpedig azt jellemzően a talajregeneráció ellenében lehet.
A klasszikus iskola a szántás, ami van forgassuk le, legyen tiszta talaj, addig üssük amíg magágynak nem néz ki, vessük el a haszonnövényt és bármi kidugja a fejét mellette az vesszen! A másik véglet a no-till, amit takarónövényekkel és hollisztikus legeltetéssel egésszítel ki.Ez egy skála, amelynek mindkét vége járható út, és saját döntésed, hogy ezt a csúszkát mennyire akarod elhúzni a két véglet között. Minden működik kb mindenhol, ennek ellenkezőjének bizonyításába most nem menjünk bele.
A lényeg: Egyedül a TE döntésed, hogy mit választol. Ha a szántás felé mégy el, akkor a talajpusztulás, megnövekedett input költségek, gépköltségek, élőmunkaköltségek jelentkeznek, és sokkal nagyobb kitettség időjárási körülményeknek, míg a másik végleten alacsonyabb hozamok, vetésforgó korlátok, esetlegesen elrontott és nehezen javíthat folyamatok vannak, sokkal több odafigyelést és átgondolást igényel, stb... közte pedig kompromisszumos részek: több talajpusztulás, de nagyobb termésbiztonság, vagy lassan talajépülés, vagy kisebb diverzitás, stb stb stb...
Nincs recept és nincs követendő kotta: amiben hiszel azt csináld, amiben nem azt engedd el! kétnaponta futjuk ezeket a köröket... mindig van aki állítja, hogy márpedig szántás nélkül semmi nem nő ki, másik nap lazító kultivátor, az oké, de hogy semmit? hát olyan biztosan nem működhet... stb stb stb... Mindenre lehet ellenpéldát hozni és mellette is példálózni... Sokak szerint pl. szárazságban nem lehet takarónövényt használni, érdekes nekünk ki kelt most is júliusban és mostanra kb combközépig ér, buja sűrű, tele rovarokkal, lepkékkel... annyi hogy kikelt és kb vegetált, takarta a talajt, de nem nagyon nőtt, majd szeptemberben elindult az eső most kb ideális állapotok vannak... De véletlenül sem mondanám, hogy mindenkinek mindent be kellett volna vetnie, mert nem biztosa hogy mindenhol ugyanezt az eseményt hozzá... Mindenesetre van egy csomó tarló szerte az országban, ahol kb derékig ér a gaz, ott valószínű a takarónövény is addig érhetne, lehet jobb lett volna.... De ezt csak arra hoztam, hogy igazából mindent lehet, de semmit sem muszály!
Sziasztok! Legújabb videóm egy két részből álló “traktoros kabin vlog”. Az első részben amit itt megosztok ,láthatjátok ahogy a takarónövénynek egy kis magágyat készítünk kőkemény gabona tarlóba, nem túl zökkenő mentesen. De mindezek előtt sajátos módon tönkölybúzát szórunk a területre, hogy miért? Azt a videóban elmondom
Válasz Rabó001 #15098. hozzászólásáraNéztem egyszer egy dokumentum filmet róla.
A lényeg az volt,hogy a kánaán után jött egy hosszabb száraz periódus,nem volt értékelhető eső évekig.Akkor ütött vissza,,hogy minden fel volt szántva,mert így tudta hordani a port. Előtte valami legelő féle volt a terület.
Válasz termelo #15101. hozzászólásáraÚgy művelsz, ahogy kedved tartja. De a TMG-s topikban talán nem az a legfontosabb tézis, hogy miért ne csináljuk, hanem hogyan.
Válasz Gandhy #15100. hozzászólásáraA talaj nem ment tönkre, 10-15 cm-ert hordott el róla a szél. A képek csak azért ijesztőek mert ahol összehordta azt fotózták le.
Válasz Gandhy #15097. hozzászólásáraEgy jobban működtetett 150 hektáros gazdaság egy évi jövedelme ez az 50 mikula (ez kb. a pronto, spirit vagy rapid ára). Simán kitermelhető lenne, de inkább duplája lehet a 6 méteres. Meg nem is igazán tetszik.
Válasz Gandhy #15086. hozzászólásáraSzerintem teljesen tönkre nem mentek a talajok akkor. Sokat károsodtak, sokat elhordott a szél belőlük, de a marsi tájról (ahogy fogalmaztad) ilyen rövid idő alatt nem jött volna helyre semmivel megtamogatva se.
Válasz t.romsics #15095. hozzászólásáraHát azért egy 6 méteres JD mulcs gabonavetőgép az 50 M-t súrolja, amivel nem lenne gondod, hogy összehúz bármit is és sorolhatnám tovább
Maga a no-till mint ideológia tökéletes lenne ha nem akarná mint mondtam gúzsba kötni az embert.
Tapasztalatom szerint hazugság, hogy csak úgy lehet javítani a talajállapoton és fenntarthatóbban gazdálkodni hogy takarózom és többé hozzá sem nyúlok a talajhoz.
Ha elfogulatlanul nézem a meccset a no-till és a szántás egyformán idejétmúlt technológia.
Arról is vannak fönt videók, hogy miért nem működik mindig-mindenhol a no till.
Válasz Gandhy #15094. hozzászólásáraNincs ebben semmi komolyabb költség, ha a területek zöme locsolható. Csak akkor meg nem kukoricát kell termelni. Ha viszont nem locsolható, akkor meg essen az eső heti egyszer. Na, ott ez működik.
Válasz t.romsics #15089. hozzászólásáraPersze értem amit írsz, ez egy költséges, nagy áldozatokkal járó átállás, amit a jelenlegi piaci környezetben, ahol a túlélésre játszunk, nem könnyű döntés bevállalni.
Válasz termelo #15087. hozzászólásáraEngem nem kell befolyásolni , tisztában vagyok vele, hogy ahogyan itthon, úgy odaát sem népszerű még annyira ez a fajta művelés, és lehet nem is lesz az sosem, hanem majd mint egyszerű kis hóbort marad meg az emberek emlékezetében. Én csak a hobbi szóra kaptam fel a fejem, hogy annyira azért nem csak a hobbi parasztok művelik ezt. Ugyanúgy megvan még sok helyen az eke is a gazdaságban, ráadásul az itthon már lenézett ágyekékről kering nagyon sok videó, az ország csapadékosabb államaiból.
Korrekt véleményt nagyon nehéz alkotni, túl nagy ország, sok összetevős szereplőkkel.
Válasz termelo #15076. hozzászólásáraA második belinkelt videóban 16:08-kor és 16:22-től látható talajállapot számomra igen csak aggasztó. Ebből is látszik, hogy önmagában csak a forgatás elhagyása nem lesz megoldás a problémákra. Ha nincs vetésforgó, nincs változatos gyökér a talajokban, akkor a sekély művelés is vezethet talajállapot romláshoz. A srác, ha jól látom Illionis déli részén gazdálkodik, arra azért lenne annyi csapadék, hogy tesztelgesse a takarónövényeket. Én egy kansasi család videóit szoktam néha követni, ők a viszonylag aridabb klímán is kísérletezgetnek a takarónövényekkel és az állatok beintegrálásával a rendszerbe, viszonylag jó eredményekkel.
Válasz Gandhy #15086. hozzászólásáraÉrtem, amiről írtál. Csak az én adottságaim, lehetőségeim ezeknek a módszereknek az utánzását, másolását nem teszik lehetővé. Szerintem ez nem az a vidék…
Mivel élhetetlen lett a környék a gazdálkodástól függetlenül is így nem maradt ott senki.
Hihetőbb, hogy a természet állította vissza és utána szállingóztak oda újból az emberek...
Válasz otis #15082. hozzászólásáraNe én befolyásoljalak, keress rá mekkora területen használnak az USA-ban takarónövényt.
Ha megvan akkor alkothatsz korrekt véleményt...
Válasz t.romsics #15084. hozzászólásáraEnnek a történelme az 1930-as évekre vezethető vissza. Akkora porviharok voltak a porráművelt államokban, hogy a lakosság is elvándorolt, aki nem halt éhen. Na utána dobták el az ekéket és kezdték el újraépíteni a talajokat. Azok a talajok olyanok voltak, mint a Marsi táj és lett belőlük ilyen.
15335 hozzászólás
Válasz .Fecó. #15133. hozzászólásáraPoke szerintem ismeri a mob grazinget, Gabe Brown után minden tmmg-s is.
Válasz .Fecó. #15132. hozzászólásáraHa elfogult vagy akkor így gondolod ha befogadóbb akkor nem.
pl. beszéltünk eddig a no-till végett leromlott talaj állapotáról
és !
ennek javítására kidolgozott gépekről pl. strip-till, subsoiler stb
Ugye ez eddig ellentmond annak, hogy csak a no-till az úr!
továbbá
a "könyv" szerint a természetbeni állapot elérése a cél
de
Végig gondolta már valaki, hogy a természetben alapesetben NEM megtalálható növényeket akarunk termeszteni a természetben NEM megtalálható hozamok mellett és a természetben adott esetben termesztésre NEM alkalmas helyeken (pl. sivatagi lineáros kukorica)
vagy
szinte az összes kertészeti kultúra...
Arra is kíváncsi lennék, hogy ha az összes terültet a földön legeltetéses no-till lenne kapnánk e még levegőt vagy milyen gyorsan kopna el az ózon a kifingott metántól
Válasz MrPoke #15115. hozzászólásáraEnnek az elmélete az, hogy a takarónövények lebontása sokkal gyorsabban és hatékonyabban megy végbe, ha nem közvetlenül bontatjuk le a baktériumokkal, hanem előtte átmegy egy állat emésztő rendszerén, az megemészti és egy csomó hasznos baktérium társaságában elhelyezi a földön. Amit az állat hasznosít az első sorban lekötött energia, fehérje és keményítő, míg a mi számunkra első sorban a makrotápanyagok fontosak, amit az állat a bélsárban hagy... plusz mellette a rágással mechanikailag is aprítja, illetve a taposásával a földhöz nyomja a növényi részeket. Ilyen legeltetést amúgy semmiképp nem úgy kell elképzelni, mint amikor hetekig barangol a birkanyáj és mindent tövig rág és szarrá tapos... Ha jl csinálják akkor nagyon nagy állattömeg van a területen nagyon rövid ideig, a növényeknek csak 30-40%-át eszik le, és 5-10%-át tapossák le, a többi marad ott, és a taposási sokkhatás annyira rövid ideig tart, hogy nem pusztul el semmi. Kb úgy képzeld el, mint amikor a lucerna földön végig mégy kocsival: Ha egyszer elmégy meg sem látszik, ha 2-3x akkor azért letaposod, de egy idő után feláll, ha 3 napig ugyanott járkálsz akkor a pusztulás a következő gyapjáig ott marad, míg ha állandóan ugyanott mégy akkor a töve is kipusztult és elhal és jövőre sem hajt vissza...
Válasz termelo #15131. hozzászólásáraHát nekem még mindig az a véleményem, hogy a "nem pusztítom annyira" nem ugyan az, mint a "javítom a talajszerkezetemet", tehát ha műveled akkor rombolod, most hogy mennyire az kérdéses de valamennyire mindenképp!
Talajt javítani leginkább a no-till-el lehet...
Összegezve nem minden esetben talajmegújító a no till de biztosan nem csak a no till alkalmas a talaj megújítására. ! ?
Nagyjából az is kiderül hogy végeredményben a megélhetés a cél, nem ismerek olyan termelőt aki deficitre dolgozik csak hogy neki legyen a legjobb talajállapota vagy pl. a legtöbb gilisztája :)
Persze nincs ellentmondás abban h jövedelmező termelés mellett javítsam a talaj állapotát de abban igen hogy ez nem csak 1 úton érhető el!
Pláne h még az ezt alkalmazók sem fektették le az egyértelmű szabályokat…
Válasz MTZ1221.3 #15129. hozzászólásáraNem, sajnos igaza van. Már a fogalmából kifolyólag is összeférhetetlen, sőt még a min tillnél is kérdéses…
Válasz barazdabetyar. #15125. hozzászólásáraHelló.
Pedig szerintem is a no-till-be simán bele kell férjen 3-5 évente egy max. 25mm széles késű 0 forgatással rendelkező altalajművelő (kizárlóag emelő hatású) max. 25cm mélységben.
Pl. amit Feco betett arra gondolok, az összes in-line lazító ennek megfelel.
Reméljük a no-till AKG-ben is így határozza meg a szabályalkotó csoport
Persze, majd kiderül.
Válasz .Fecó. #15127. hozzászólásáraTalajművelés egy fajtája.
Válasz barazdabetyar. #15125. hozzászólására
Válasz MrPoke #15123. hozzászólásáraSzerintem adjunk neki más nevet mert így sosem fognak békén hagyni.
de
Legalább már látszik, hogy vagyunk itt többen is elfogulatlanok...
Tudnám javasolni a "progressive" kifejezést mert ez szándékosan nem konstans gondolkodást feltételez.
Válasz MrPoke #15123. hozzászólásáraLazítás a kocsmába.No-till-be nem.
Válasz .Fecó. #15121. hozzászólásáraLinkeld már hogy a muszlim nő hol van megtiltva a katalikusknak.
Válasz termelo #15120. hozzászólásáraÉn nem vagyok beszűkülve. Én most váltok notill re. Ami nem egyenlő a zero-till el.
Küllőskapa, aprító henger, és egy lazítás befér a notillbe.
Válasz .Fecó. #15121. hozzászólására100% ban egyet értek de úgy tűnik rajtunk kívül nem sokan látják így
Válasz termelo #15116. hozzászólásáraAzért dolgoznak ki egy csomó féle művelési rendszert, mert miért ne. Azért van a paraszt hogy gondolkodjon meg döntést hozzon, egyéb se kellene, minthogy megmondják hogy márpedig vagy no-till lesz vagy semmi.
És a no-till sem úgy működik, hogy márpedig itt soha semmit nem szabad csak vetni, mert lehetnek ott hibák amiket ki kell javítani, lehetnek eseti helyzetek, lehet, hogy olyan káros folyamatok indulnak el amelyeket gyorsan meg kell akadályozni, és akkor azt az egy-egy táblát meg kell lazítózni, vagy tárcsázni, vagy kultivátorozni, vagy bármit. És persze a no-till-nek is vannak jobb és rosszabb dolgai, pl. a sávos művelést eredetileg a no-till javítására találták ki, mert így művelt réteged és gyorsan melegedő talajod is van meg bolygatatlan talajszerkezeted is...
Ahogy a katolikusok is meg-meg d.gnak néha egy muszlim nőt, meg a vegán is beugrik a KFC-be egy vödör cserkeszárnyért, a no-till farmer is felakaszt néha ezt-azt... ettől még az elvrendszer amit követ nem változik szerintem!
Válasz MrPoke #15118. hozzászólásáraPont ezt mondom, ne legyél beszűkülve!
Az erdő talaj fasza csak az erdő már szárad ki pár év és kuka;
A csatornaparton a talaj fasza csak nem terem rajta semmi, még kaszálni is gyenge…
Pont belőled nem nézném ki hogy 1 ideológiára teszel fel mindent.
Válasz MrPoke #15117. hozzászólásáraNem tudom miért van de ugyanez a helyzet bármelyik kalászos tarlóm esetében. Pedig nem no Till csak egyszerűen sekélyművelt…
Válasz termelo #15116. hozzászólásáraHa a no Till lenne a szent Grál miért dolgoztak ki a megjelenése óta ennyiféle művelési rendszert?
Mivel a talajművelés tápanyagot tár fel. És ahogy nőtt az intenzív termelés még jobban meg lett dúrva a talaj. Ennyi.
Szerencsés vagy ha nem látszódik felétek a talajművelés hatása. De sétélj ki egy "őserdőbe" ami nincs művelve 100 éve. De elég egy csatornapartot is megnézni. Vegyél egy ásónyomnyi földet és kezdj el sírni.
Válasz termelo #15116. hozzászólásáraViszont mikor megjött az eső úgy "megkelt" a föld, hogy kézzel le tudok ásni 20cm re a no-till területen.
Válasz .Fecó. #15111. hozzászólásáraA probléma a következő, a no Till- nek a természet által adott helyen kialakított állapot eléréséhez kellene vezetnie.
de
Nálunk ez az állapot úgy nézett ki nyáron ,hogy kiégtek a legelők, nem kelt ki a gaz, vagy ami kikelt kiszáradt úgy ahogy a 20-30 éves akác fenyő stb is megadta magát.
Szóval az az állapot amit te leírtál nem ugyanaz, sőt mondhatni optimális.
de
Ha a no Till lenne a szent Grál miért dolgoztak ki a megjelenése óta ennyiféle művelési rendszert?
Válasz .Fecó. #15111. hozzászólásáraSzerinted "no-till, amit takarónövényekkel és hollisztikus legeltetés" ennek van valami értelme is vagy csak parasztvakítás?
El tudom képzelni olyan területeket ahol a gyom is alig nő meg. De szerintem több kárt okoz mint hasznot egy olyan földön amin lehetne termelni.
Válasz mtz1221 #15112. hozzászólásáraPofon egyszerű, a műtrágya csírázás gátló hatása miatt van. Kivetve nem találkozik a maggal.
Válasz Radocz #15110. hozzászólásáraNem nagy területünk van sőt, csak haladnunk kellett hogy időre végezzünk. 3 nap alatt meg lett minden aztán jött is a csapadék
Ha már így benne vagytok, mindenben.
Egyik ismerős pár éve mesélte hogy rapiddal, ha csak szétszórják előtte az alaptrágyát és úgy vetnek rá, akkor mázsákban mérhető a kevesebb termés, mintha kínlódnak vele, és elvetik az alaptrágyát is vele. Mi ennek az oka ???
Válasz termelo #15105. hozzászólásáratényleg nem, pl. működik az is, hogy dózerrel elplanírozzuk, majd hidrovetéssel füvet teszünk rá, és kb 15 évig hordjuk rá rendszeresen a komposztot. Pl. ez megy bányarekultivációknál, hulladéklerakók fölött, erodált sziklafalakon, stb.
De szántóföldi körülmények között amikor egy talajt (tehát nem földet) veszel figyelembe abban alapból vannak regenerációs folyamatok. Ezt tudod befolyásolni negatívan amikor műveled vagy olyan dolgokat viszel rá amik rombolják pl. vegyszerek, műtrágyák, illetve ezt tudod segíteni pl. zöldtrágya növényekkel, komposztokkal, bakrétiem- és gombakészítményekkel... Ez egy ideális világban könnyű lenne, mert nagyjából tudjuk mi az ami rombolja, és tudok mi az ami segíti... Csak van egy ilyen hülyesége az embernek, hogy meg kellene élnie valamiből, ahhoz meg termelni is kell, és lehetőleg gazdaságosan, márpedig azt jellemzően a talajregeneráció ellenében lehet.
A klasszikus iskola a szántás, ami van forgassuk le, legyen tiszta talaj, addig üssük amíg magágynak nem néz ki, vessük el a haszonnövényt és bármi kidugja a fejét mellette az vesszen! A másik véglet a no-till, amit takarónövényekkel és hollisztikus legeltetéssel egésszítel ki.Ez egy skála, amelynek mindkét vége járható út, és saját döntésed, hogy ezt a csúszkát mennyire akarod elhúzni a két véglet között. Minden működik kb mindenhol, ennek ellenkezőjének bizonyításába most nem menjünk bele.
A lényeg: Egyedül a TE döntésed, hogy mit választol. Ha a szántás felé mégy el, akkor a talajpusztulás, megnövekedett input költségek, gépköltségek, élőmunkaköltségek jelentkeznek, és sokkal nagyobb kitettség időjárási körülményeknek, míg a másik végleten alacsonyabb hozamok, vetésforgó korlátok, esetlegesen elrontott és nehezen javíthat folyamatok vannak, sokkal több odafigyelést és átgondolást igényel, stb... közte pedig kompromisszumos részek: több talajpusztulás, de nagyobb termésbiztonság, vagy lassan talajépülés, vagy kisebb diverzitás, stb stb stb...
Nincs recept és nincs követendő kotta: amiben hiszel azt csináld, amiben nem azt engedd el! kétnaponta futjuk ezeket a köröket... mindig van aki állítja, hogy márpedig szántás nélkül semmi nem nő ki, másik nap lazító kultivátor, az oké, de hogy semmit? hát olyan biztosan nem működhet... stb stb stb... Mindenre lehet ellenpéldát hozni és mellette is példálózni... Sokak szerint pl. szárazságban nem lehet takarónövényt használni, érdekes nekünk ki kelt most is júliusban és mostanra kb combközépig ér, buja sűrű, tele rovarokkal, lepkékkel... annyi hogy kikelt és kb vegetált, takarta a talajt, de nem nagyon nőtt, majd szeptemberben elindult az eső most kb ideális állapotok vannak... De véletlenül sem mondanám, hogy mindenkinek mindent be kellett volna vetnie, mert nem biztosa hogy mindenhol ugyanezt az eseményt hozzá... Mindenesetre van egy csomó tarló szerte az országban, ahol kb derékig ér a gaz, ott valószínű a takarónövény is addig érhetne, lehet jobb lett volna.... De ezt csak arra hoztam, hogy igazából mindent lehet, de semmit sem muszály!
Válasz verebadam2000 #15109. hozzászólásáraGondolom, oka van, hogy éjszaka kell dolgozni.
Ez majdnem olyan, mint a vasárnapi munka.
Anno a tsz-ben 3 műszakban ment a szántás.
Az emberek viszont pihentek közben.
" Nyolc óra munka..... "
Hány fő tudja kezelni a gépet!?
És rendszeresen hányan dolgoznak vele?
Sziasztok! Legújabb videóm egy két részből álló “traktoros kabin vlog”. Az első részben amit itt megosztok ,láthatjátok ahogy a takarónövénynek egy kis magágyat készítünk kőkemény gabona tarlóba, nem túl zökkenő mentesen. De mindezek előtt sajátos módon tönkölybúzát szórunk a területre, hogy miért? Azt a videóban elmondom
https://youtu.be/bjRb8S7Y5sA?si=2ZU8p4zdjx_bChzC
Válasz Rabó001 #15098. hozzászólásáraNéztem egyszer egy dokumentum filmet róla.
A lényeg az volt,hogy a kánaán után jött egy hosszabb száraz periódus,nem volt értékelhető eső évekig.Akkor ütött vissza,,hogy minden fel volt szántva,mert így tudta hordani a port. Előtte valami legelő féle volt a terület.
Válasz Gandhy #15100. hozzászólásáraNem írtam hogy szép látvány volt, azt se hogy nem.
Válasz otis #15090. hozzászólásáraHonnét tudod, hogy milyen a talaj állapot?
Azért mert látsz 5-10 cm-t a tetejéről már leírod az egész termőréteget, hogy kuka?
A látottak alapján azt is megkérdőjelezem, hogy a felső 5 cm állapota a szent grál.
A kinti videókon pont ezt vakarják le a sávtisztítóval.(kuka)
Csak az elfogultak hiszik, hogy jelentőséggel bír...
Válasz Gandhy #15104. hozzászólásáraNem olvastad el amit írtam, hazugság hogy csak no till-el lehet talajt megújítani.
Válasz termelo #15101. hozzászólásáraÚgy művelsz, ahogy kedved tartja. De a TMG-s topikban talán nem az a legfontosabb tézis, hogy miért ne csináljuk, hanem hogyan.
Válasz Gandhy #15100. hozzászólásáraA talaj nem ment tönkre, 10-15 cm-ert hordott el róla a szél. A képek csak azért ijesztőek mert ahol összehordta azt fotózták le.
Válasz Gandhy #15097. hozzászólásáraEgy jobban működtetett 150 hektáros gazdaság egy évi jövedelme ez az 50 mikula (ez kb. a pronto, spirit vagy rapid ára). Simán kitermelhető lenne, de inkább duplája lehet a 6 méteres. Meg nem is igazán tetszik.
Válasz Gandhy #15097. hozzászólásáraNincs annyi majdnem 1 tízessel kevesebbed de ha neked lenne akkor nem misztifikálnád agyon.
Pl. itt volt az előbbi 1 kép amin 2db ilyen vet mégis tárcsáztak előttük...
Válasz Rabó001 #15098. hozzászólásáraNagyon cudar volt, érdemes már a fotók miatt is belepillantani.
https://www.erdekesvilag.hu/az-1930-as-evek-a-pusztito-porviharok-evtizede-volt-amerikaban/
Válasz t.romsics #15095. hozzászólásáraAztán lehagytam az első hozzaszolasomrol, hogy majd minden földön megy a centerlineár, a kukoricán is.
Válasz Gandhy #15086. hozzászólásáraSzerintem teljesen tönkre nem mentek a talajok akkor. Sokat károsodtak, sokat elhordott a szél belőlük, de a marsi tájról (ahogy fogalmaztad) ilyen rövid idő alatt nem jött volna helyre semmivel megtamogatva se.
Válasz t.romsics #15095. hozzászólásáraHát azért egy 6 méteres JD mulcs gabonavetőgép az 50 M-t súrolja, amivel nem lenne gondod, hogy összehúz bármit is és sorolhatnám tovább
Jól elindítottam a szarcunamit.
Csak a lényeg nem jött át senkinek.
Maga a no-till mint ideológia tökéletes lenne ha nem akarná mint mondtam gúzsba kötni az embert.
Tapasztalatom szerint hazugság, hogy csak úgy lehet javítani a talajállapoton és fenntarthatóbban gazdálkodni hogy takarózom és többé hozzá sem nyúlok a talajhoz.
Ha elfogulatlanul nézem a meccset a no-till és a szántás egyformán idejétmúlt technológia.
Arról is vannak fönt videók, hogy miért nem működik mindig-mindenhol a no till.
No-Till = No Yield
Válasz Gandhy #15094. hozzászólásáraNincs ebben semmi komolyabb költség, ha a területek zöme locsolható. Csak akkor meg nem kukoricát kell termelni. Ha viszont nem locsolható, akkor meg essen az eső heti egyszer. Na, ott ez működik.
Válasz t.romsics #15089. hozzászólásáraPersze értem amit írsz, ez egy költséges, nagy áldozatokkal járó átállás, amit a jelenlegi piaci környezetben, ahol a túlélésre játszunk, nem könnyű döntés bevállalni.
Válasz termelo #15087. hozzászólásáraEngem nem kell befolyásolni
, tisztában vagyok vele, hogy ahogyan itthon, úgy odaát sem népszerű még annyira ez a fajta művelés, és lehet nem is lesz az sosem, hanem majd mint egyszerű kis hóbort marad meg az emberek emlékezetében. Én csak a hobbi szóra kaptam fel a fejem, hogy annyira azért nem csak a hobbi parasztok művelik ezt. Ugyanúgy megvan még sok helyen az eke is a gazdaságban, ráadásul az itthon már lenézett ágyekékről kering nagyon sok videó, az ország csapadékosabb államaiból.
Korrekt véleményt nagyon nehéz alkotni, túl nagy ország, sok összetevős szereplőkkel.
Válasz Gandhy #15075. hozzászólásáraTavasszal vagy összehúzná a mulcsot, vagy rögölne. Lehet mindkettő, legalábbis nálam.
Válasz otis #15082. hozzászólásáraNe gondolja senki hogy lusta voltam megnézni de ez egy öntözött terület
Ott a lineár
Válasz termelo #15076. hozzászólásáraA második belinkelt videóban 16:08-kor és 16:22-től látható talajállapot számomra igen csak aggasztó. Ebből is látszik, hogy önmagában csak a forgatás elhagyása nem lesz megoldás a problémákra. Ha nincs vetésforgó, nincs változatos gyökér a talajokban, akkor a sekély művelés is vezethet talajállapot romláshoz. A srác, ha jól látom Illionis déli részén gazdálkodik, arra azért lenne annyi csapadék, hogy tesztelgesse a takarónövényeket. Én egy kansasi család videóit szoktam néha követni, ők a viszonylag aridabb klímán is kísérletezgetnek a takarónövényekkel és az állatok beintegrálásával a rendszerbe, viszonylag jó eredményekkel.
Válasz Gandhy #15086. hozzászólásáraÉrtem, amiről írtál. Csak az én adottságaim, lehetőségeim ezeknek a módszereknek az utánzását, másolását nem teszik lehetővé. Szerintem ez nem az a vidék…
Válasz Gandhy #15086. hozzászólásáraHát szerintem ez nem így volt.
Mivel élhetetlen lett a környék a gazdálkodástól függetlenül is így nem maradt ott senki.
Hihetőbb, hogy a természet állította vissza és utána szállingóztak oda újból az emberek...
Válasz otis #15082. hozzászólásáraNe én befolyásoljalak, keress rá mekkora területen használnak az USA-ban takarónövényt.
Ha megvan akkor alkothatsz korrekt véleményt...
Válasz t.romsics #15084. hozzászólásáraEnnek a történelme az 1930-as évekre vezethető vissza. Akkora porviharok voltak a porráművelt államokban, hogy a lakosság is elvándorolt, aki nem halt éhen. Na utána dobták el az ekéket és kezdték el újraépíteni a talajokat. Azok a talajok olyanok voltak, mint a Marsi táj és lett belőlük ilyen.