Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR411.02 FtUSD394.48 FtCHF438.79 FtGBP494.07 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz szanberg #12067. hozzászólásáraGondolom nem voltál a talaj egészség konferencián? Volt ott pár kérges kezű külföldi paraszt akik egyike sem volt dr mégis komoly előadás nyomtak le. Nem védem akit támadsz! De úgy gondolom hogy 30-40 éve irt szakirodalmat a témában nyugodtan el lehet felejteni, így azok doktorok is művek nélkül maradnak, akik ezeket írták. Mennyi pénzt költenek gazdák különböző szentel vizekre, anyagokra. Stresszoldó, kannás talajbaktérium, stb.
Egy biztosan látszik a talajok romlanak és ezt mi tesszük.
Aki lép az halad....
A konferencia nem az ő szervezésében volt, valamint azt biztosra tudom, hogy tavaly veszteséggel zárt a konferencia, az idén nem tudom, de szerintem ha nullás lesz akkor Zsombor már örül.
Létezik Magyarországon egy cég akik tényleg anyagi oldalról közelítik meg a dolgot, és ugyanazt okítják mint Kökény. Ott egy részvételi díj annyiba kerül mint Kökény napidíja. Ők valamit "jobban" csinálnak nem írnak ide a fórumra, és tényleg egy jobban összefoglalt anyagot kap az aki részt vesz. :)
Kökény Attila elkövette azt a "hibát", hogy ő mindenkinek szeretné átadni az összegyűjtött információt. És hogy ez gyorsan menjen ezt a fórumot, Facebookot választotta. Ahol leírta a saját gondolatait, és az összegyűjtött információt RÖVIDEN. És igen párszor belefutott olyan dologba is amiről később kiderült az nem egészen úgy van.
Most már ez nem elég. És reméljük hamarosan jönnek írások (webinar), amik részletesebbek, átfogóbbak, stb... és ezért fizetni is fogok (fogunk) még ha ingyen van akkor is.
Válasz VDénes #12068. hozzászólásáraSzerintem itt nincs szó boszorkányüldözésrol. Attól hogy Gizike néni finoman főz húslevest nem lesz mesterchef, akkor sem ha tévéműsort is tart..
Ha valaki talaj doktor akar lenni akkor legyen a talajtan doktora, végezze el amit kell, szerezzen doktori címet védje azt meg, és aztán tartson előadásokat pláne pénzért. Ennek ez a formája! Ez időbe kerül? Igen! Pénzbe kerül? Igen...
És ha én holnap neki állok atbujni egy anatómiai atlaszt, majd meghirdetem hogy rak gyógyítással foglalkozom mert olvastam hogy Amerikában milyen jó dolgok vannak az rendben van?
Ha nagyon érdekel valakit ez a téma menjen el egy egyetemre és szerezze meg a jogot hogy doktornak hivj ássa magát! Szerinte olyan jó hogy neki nem kell tanulnia? Hajrá, egy egyetemen ha be tudja bizonyítani egy bizottság előtt hogy ő annyira jó akkor nem kell végigjárnia sem, van ára mód hogy az egyetemi közgyűlés diplomát és címeket adomanyozzon! A címeket megszerezni lehet, kitalálni vagy magunkra aggatni nem...
Válasz VDénes #12068. hozzászólásáraMert semmilyen tudományos alapja nincs annak amit a " talajdoktor" vizionál, egy egy konkrét kérdésre személyeskedéssel válaszol, jó magam is több gazdát ismerek akik kihívták gazdasagukba, fizettek nem keveset de semmi konkrétumot nem mondott grubereznek tovább és kész!
Maximálisan egyetértek a cikk irojaval és véleményem szerint sincs semmilyen tudományos mérhető alapja, sem hivatalos publikációja a témával kapcsolatban,
Valaki Eistenhez hasonlította, ellenben ő bizonyította állításait és levezette matematikai egyenleteit,
Az elv szép és jó ami a talajmegujitast illeti de sajnos "a talajdoktor" többet árt a témának, mint bármilyen glifozat, és ő egy gazdakon elő élősködő,
Sajnálom, hogy a cikkben felsorolt fórumok nem szántak kiemelt jelentőséget a vizsgálatnak, és nem hatarolodtak el, gondolom több gondjuk volt mint, hogy ezzel foglalkozzanak.
Válasz VDénes #12068. hozzászólásáraMondjuk a glifozátot hiába nem fújod a kultúrádra az attól belekerül a talajba vizekbe környezetbe szóval attól még nem vagy ökos csávó....
de amúgy pont ez a része amiről azt gondolom, hogy ameddig okszerűen és ésszel van fújva a vetésforgóban megfelelő dózisban és feltételek mellett, addig nincs ezzel semmi baj, e nélkül marhára nehéz termelésünk lenne, nagy segítség, meg kell tartani!!! Szóval ennek üldözését én sem támogatom, Attiláét sem félre ne értsd, csak amit leírtam azok nem smakkolnak nála, az a helyzet.
Válasz BNC01 #12062. hozzászólásáraNekem erről két dolog jut eszembe. A kozepkori boszorkány üldözés és a tipikus magyar mentalitás.
Hany ember használ glifot? Attila soha nem mondta hogy a kultur növényre legyen fújva. Hányan vannak itt aki expess helyett olcsóbb gabona gyomirtoval fújja a napraforgot ami már inkább szándékos mérgezés. És sorolhatnam. Miért nem erre száll rá ez az úr?
Vagy ha tudja hogy nem müködik miért nem bizonyitja be tudományosan azt hogy amit attila mond az nem igaz.
Miért nem lehet szaktekintely? Sok esetben mindig az dől meg amit az iskolába tanítanak. Ugye tudjatok ki az a galilei?
A fizetős részre. Hányan fizetnek a tv jóslásáét az inkább bűncselekmény mint az a nívós rendezvény ami már 2x volt. Ott attila nem adott elő semmit. Az eloadok mind gazdák voltak akik csinálják is nem egymást macerálják. Egymástól tanulás többet jelent. De mon ilyen soha nem lesz.
Válasz BNC01 #12062. hozzászólásáraLátjátok nem lehet itt dobálózni a talajdoktor kifejezéssel, fizetős rendezvényeket, konferenciákat tartani csak úgy csárabúra...A szakember kifejezés mögé kell valami valós teljesítmény is...
Régóta mondom, hogy nekem mi volt a bajom Kökénnyel. Épen az mint Darvas Bélának a cikk írójának.
Írtam már régebben is, hogy nem ismerem el mezőgazdasági szakembernek most és később sem, alapvető gazdálkodási tényezőkkel sincsen tisztában és most itt nem csak a talaj művelésére szolgáló módszerek gépek eszközök területén kell gondolkodni, hanem vertikumban a szántóföldi növénytermesztésről és talajművelésről.
Olyan dologról saját mesterségként publikálni amit javarészt internetről és google fordítós külföldi cikkekből-videókból összeollózva készülnek, kb. nulla tapasztalat és kísérleti eredmények mellett egy nonszensz kategória, és ettől lesz talajdoktor valaki...
Nem bántásképpen írom, se nem akarok neki keresztbe tenni, azt is megértem, hogy ha egy szakember egy doktor saját művét oktatja tanítja terjeszti azt ingyen nem teheti, csak ez egyrészt más kategória, ember van -szak nincs, másrészről pedig kifejezetten baromságok tanítása is megy, nagyon sok kérdésben abszolút tájékozatlanul és tudás híjján, ami pedig félrevezetés kategória...
Válasz MrPoke #12065. hozzászólásáraA glifozát ellenség.... Persze a különféle élelmiszer adalékok, amivel olcsóbbanállítanak elő "élelmiszert"...azok nem ..
Én ezt a Glifozat mizériát akkor sem értem. Ha ennyire veszélyes, és a Dr úr állítása mind igaz. Akkor miért is lehet bemenni a legközelebbi növényvédő boltba, és név nélkül annyit vásárolni amennyit akar valaki, és azt akár kiönteni a kert sarkába?
A forgalmazási kategóriák a növényvédőszerek környezetre gyakorolt hatása alapján vannak meghatározva. Miért nem rakjak fel 1-es kategóriába? Ennyit nem tud elérni a Dr úr? Vagy a hivatalos szervek felé sem tudja az állítását igazolni?
Válasz BNC01 #12062. hozzászólásáraÉrdekes cikk, eből is látni a Magyar ökotoxikológiai társaság elnökének hozáállását "Ha nem közülünk van az ellenség"......
Miért ne kezdhetne el bárki is foglalkozni a tudományal, akinek nincsen a neve előt és után is titulus???
Albert Eistein is fiatal korában nehezen tanult, mégis minden idők legelismerteb személyisége lett relativitás, kvantum mechanika és kozmológia terén.
Ezel Attilát nem Eisteinnek akarom titulálni, hanem valakinek, aki próbál azért valamit tenni, hogy ezen a téren próbál lépni. Senkire nem kényszerít semit, aki akarja elolvasa írását, aki nem az megy továb.
És a minisztérium se fog senkit se eltiltani munkásságától még nem veszélyeztet valakit-valamit csak azért, mert az említet témakörről nem rendelkezik doktori titulusal.
Az említet "profeszoraszonyról" megnéztem nem egy videót, ahol mindenhol elhangzot: "Azért rossz a föld tulajdonsága, mert a gazda eladja a szalmát az erőmünek"
Én egy szalmaszálat se adtam el edig, és mégis van egy parcellám, ahol nem nagyon sikerül javítani a szerkezetét.
Nem kell mindjárt pálcát törni valaki felett, mert "én vagyok a valaki".
Válasz Mf-es? #12059. hozzászólásáraHa felétek a vályogot barna földből vetik, akkor barna.
Gyerekkoromban mi sárga földet vittünk lovaskocsival vályogot vetni és sarat csinálni tapasztáshoz.
A felső 20 cm-es rész az viszont fekete, és nyers. (Alatta száraz és inkább barna).
Készítek a mintákról videót és a kerekasztal megbeszélésen bemutatom.
Épp most írt vissza Kátai prof, hogy elvállalja a direkt vetés 50 perces vitájának levezetését.
Válasz Mf-es? #12057. hozzászólásáraInkább sárga.
A földem másik szélén ahol tavaly kapott egy mélyszántás ott is van olyan része, mint amiből vályogot vetettek anno a nem idén barnult hozzáértők.
2019 január 2-án 14 órakor kimentem beszélgetni a talajjal. (szerszámok kés stb).
Itthon a műanyagzacskókra ráírtam az azonosító számokat.
Haza jövet lemértem a súlyt és azt feljegyeztem, de sajnos nem külön füzetbe.
Másnap este kiborítottam (javaslom kis faládákba).
Ma reggel megnéztem és az ásáskor feltűnt szín még inkább arra a következtetésre juttatott, hogy a szántott (családi gazda) által művelt terület 20-40 cm-es mélysége nem annyira fekete. Pedig az egyik minta már takarónövénnyel „borított” lenne, ha jól sikerül.
Ketten egy napot dolgoztunk hogy legyen 14 db talajmintám.
7 db a felső 20 cm-es rétegből és 7 db a 20-40 cm szelvényből.
Egyelőre szoba hőmérsékleten tartom, hogy a talajélet beinduljon.
Mit és mivel nézzek, illetve hogy beszélgessek a továbbiakban a mintáimmal?
Válasz Dave #12054. hozzászólásáraVan egy olyan időjárási anomália amit mi , földi emberek fagynak hívunk.ez sokat segít a takarónövény kinyiffanásában. A kombi csak a gyorsabb talajmelegedésre és szikkadásra kell, egyébként lehet direktben lesz vetve.
A térdig érő Pk Atilla takarónövényemet letették az őzek 10 centis csutoráig+ az egész táblát jól összetoporogták meg teleszarták.. Úgy néz ki a tábla mintha lezúztam volna. Mit lehet ilyenkor csinálni kinek kell szólni, hol vannak a felelösök? Kártérítést hol igényelnek? Tavasszal kombi után kuki ment volna bele de így nem tudom mi lesz. Lehet fel kellene szántatnom az egészet..Arról nem is beszélve hogy tele a parcella pocok dombokkal meg hörcsög lyukakkal.. szóval elég kaotikus a helyzet..
Válasz szanberg #12043. hozzászólásáraPontosan így van ahogy írod. Sok 10 ezer hektárt kibír egy ilyen normális tárcsa, ami nyilván kis területen soká jön el, nagyobbik hamarabb. Itt a tsz-ben amit írtam már a traktorvetelben, 5 meg 7 éves a Carrier meg a Cultus, nagyüzemben mennek,de még gyáriak a hengereik, talán a Cultuson egyszer csereltek egy tagot, mert elrepedt, de lehet hogy meghegesztettek és azóta is megy. Saccra össze tudnám szenni mennyi hektárt mennek, de sokat az biztos.
Válasz .Feco. #12042. hozzászólásáraTeljesen igazad van! Az 5m-es öntvény hengere az
szűk 24e ha-nál kopott el, melynek 40%-án homokban ment. Vettem egy állatorvosi lovat is (rosszul húzták - tengelyközép mélységig szántáselmunkálásra,lehegeztették a forgó részeket, csapszegek bemaródva, görbülve stb, mindent megtettek, hogy tönkre tegyék) ami vázilag azért egyben van, ez a 8m-es a ccd miatt lett, de azt számoltam, hogy amit rá kell költsünk, abból nem vehettem volna egy felújítás utáni állapotú hasonlót.
Az 5m-re öntettünk güttler hengereket, harmad áron, elég jó lett, a 8m-nél meg ki kell cserélnem a hengert.
Ez a gép nem való annak ki csupaszon szereti látni a földet. A gyár is azért tervezte az XL-t, hogy ezeket a gazdákat kielégítse
Válasz Mf-es? #12039. hozzászólásáraAhogy írták a hengerek élei idővel elsímulnak és elvéknyodnak. Hozzáteszem ez valami kuuvasok hektár után lehet, nekünk a Vogelben 11000hektár felett van, azon csak ékgyűrűs a henger véknyabb anyagból van mint a vader henger és most kezd bomlani, idén még két kis ékgyűrű párt gyártatok Norbival aztán azthiszem új henger állja majd helyét hoszabbtávon, egyszerűen a körbe hajtott szögvas anyagában elkopik véknyodik aztán a nagy kő nagy tempónál megrogyasztja. Főleg középen kopott el a legjobban a két szélén meg nem, ugye ott átfedésen megy kétoldalt és mindig puhább a föld amin gurúl, na most azokat az ékgyűrű párokat beraktuk középre de kell két tag a szélekre majd.
No mindegy, nem leharcoltat kell nézni hanem egyszer megvenni egy jót ami még egyszer volt átlapozva mondjuk és a második pár tárcsa még jó rajta, no az igen sokáig tartós lesz.
de nem is értem minek foglalkozol a témával amikor a rövidtárcsa semmire sem jó eszköz...
Válasz Becő #12041. hozzászólásárapersze azt is hozzá kell tenni, hogy a 8 m-esnek 15000 ha alatt nem jött el ez a pont hogy ilyen gondja legyen... ez annak gond aki azt hizsi hogy ha megvesz egy tizenéves leharcoltat egy nagygazdsaságból az új árának 5-10%-áért az majd kiszolgálja többszáz hektáron élete végéig...
egy 2-300 ha gazdaság már bőven tud venni új 5 m-est és azt ténylegesen sosem koptatja el...
Válasz Mf-es? #12039. hozzászólásáraErre nem lehet feltenni a cross cutter discet! Csak a 2008 évtől gyártott carrierekre jó. Más a láb. Az öntvény henger kapcsai kopnak el, egy ideig a rugós alátét összeszorítja, majd a sárkaparókba beleér. A lemezhenger meg elkopik. A taréj lekopik, megnyílik a két fél, a váll elvékonyodik, és a 4t nyomás összepréseli a hengert. A taréjt fel lehet hegeszteni betonvassal, a vállra nem tudok javítást.
Válasz Mf-es? #12033. hozzászólásáraSzerintem ez sokban fűgg atól, ki mire mikor akarja használni tehát a saját teknologiától. Tehát minden, kinek saját maga portáján kell sepregetni szerintem!
aálasz Mf-es? #12033 hozzászólásáraA palladán egy fing henger van, kicsi az átméröje, vékonyak a pálcâk. Ezért is akart megelleni a puhában a traktor elötte. A hengernek kell tartani a mélységet, Nagy átmérö, és súly, hogy rendesen visszazárjon. (A henger súlya több száz kg/méter a carriernél, ezért nehéz )
Rolmakó szerintem gömbsüveges lappal van szerelve. Lengyelböl UNIA, vagy Agro-masz biztosan jó. 3 méteres agromasz 1500 kg, de 2100- IG súlyozható ha szükséges.
Válasz kis Zombi #12031. hozzászólásáraAkkor tisztázzunk valamit.Most könnyű,vagy nehéz legyen a rövidtárcsa?Mikor vettem annó leszólták,kevés a 4 méterre a 22 mázsa.Neked meg a 6 méteres se lenne 22 mázsa.A vader,meg jóval nehezebb mindkettőnél.A rolmako 4 méteres 41 mázsa.
Nehéz motyó és ezért nem merek olcsóbb fajtát venni ebből.
Így kipróbálom amit mondtam, mivel nem művelés utáni magágy készítésre kell így csak a rugóztatást kell valahogy megoldani.
Mégegy off:
A v tömörítőt majd átbeszéljük vetőgépre. Most nekem is lesz gond a hagyományossal. Jövőre kereslek.
"A 4 méteres ukrán,a puha földön,majdnem megállította a 160 LE-őt."
Akkor talán kijelenthetjük, hogy nem a minimálmüvelés eszköze, és köze nincs egy normális rövidtárcsához.
Az én gépem 3 méter, és 1 tonna. Méterenként alig több 300 kilónál, és még mindig elég volt normál talajállapotnál. Barátomnak ugyanilyen "játéktárcsálya" van, 60-70- és kötöttségü talajokon gazdálkodik, ezért néha rápakol némi + súlyt Így méterenként 450 kiló a tárcsa, és boldogul vele.
Egy carrier 800-1000 kg/méter, nehogy már csak guruljon a föld tetején.
Felmerült, de nem. Nagyon egyenetlen volt a lazítás is, télen a fagyon próbáltam tárcsázni de elakadtam, aki jött segíteni kihúzni az is elakadt. Tárcsa leakaszt, így magamat kimentettem meg a segítőtársat is. Ezek a nyomok ottmaradtak. Tavasszal meg valahol a vetőgép beragadt volna és valahol meg beton keményre száradt a teteje, így ott meg széttört volna.
Válasz VMisi #12021. hozzászólására"...mert tavasszal általában nagyon kizöldül a föld, és az is elég gond, hogy azzal mit csináljunk. Idén volt olyan terület amit le akartunk fújni, de csak akkor lehetett rámenni amikor már javában vetni kellett volna, így maradt a tárcsa, majd 2 x rövidtárcsa."
Ha jól értem, ez az idei tavaszi kapások vetésekor volt.
Nem jó megoldás lett volna simán belevetni és rögtön utána glifozáttal lehúzni a zöldet?
15323 hozzászólás
Válasz szanberg #12067. hozzászólásáraGondolom nem voltál a talaj egészség konferencián? Volt ott pár kérges kezű külföldi paraszt akik egyike sem volt dr mégis komoly előadás nyomtak le. Nem védem akit támadsz! De úgy gondolom hogy 30-40 éve irt szakirodalmat a témában nyugodtan el lehet felejteni, így azok doktorok is művek nélkül maradnak, akik ezeket írták. Mennyi pénzt költenek gazdák különböző szentel vizekre, anyagokra. Stresszoldó, kannás talajbaktérium, stb.
Egy biztosan látszik a talajok romlanak és ezt mi tesszük.
Aki lép az halad....
Válasz szanberg #12069. hozzászólásáraKökényt nem lehet vádolni, hogy anyagi oldalon közelíti meg az okítást.
A konferencia nem az ő szervezésében volt, valamint azt biztosra tudom, hogy tavaly veszteséggel zárt a konferencia, az idén nem tudom, de szerintem ha nullás lesz akkor Zsombor már örül.
Létezik Magyarországon egy cég akik tényleg anyagi oldalról közelítik meg a dolgot, és ugyanazt okítják mint Kökény. Ott egy részvételi díj annyiba kerül mint Kökény napidíja. Ők valamit "jobban" csinálnak nem írnak ide a fórumra, és tényleg egy jobban összefoglalt anyagot kap az aki részt vesz. :)
Kökény Attila elkövette azt a "hibát", hogy ő mindenkinek szeretné átadni az összegyűjtött információt. És hogy ez gyorsan menjen ezt a fórumot, Facebookot választotta. Ahol leírta a saját gondolatait, és az összegyűjtött információt RÖVIDEN. És igen párszor belefutott olyan dologba is amiről később kiderült az nem egészen úgy van.
Most már ez nem elég. És reméljük hamarosan jönnek írások (webinar), amik részletesebbek, átfogóbbak, stb... és ezért fizetni is fogok (fogunk) még ha ingyen van akkor is.
Válasz VDénes #12068. hozzászólásáraSzerintem itt nincs szó boszorkányüldözésrol. Attól hogy Gizike néni finoman főz húslevest nem lesz mesterchef, akkor sem ha tévéműsort is tart..
Ha valaki talaj doktor akar lenni akkor legyen a talajtan doktora, végezze el amit kell, szerezzen doktori címet védje azt meg, és aztán tartson előadásokat pláne pénzért. Ennek ez a formája! Ez időbe kerül? Igen! Pénzbe kerül? Igen...
És ha én holnap neki állok atbujni egy anatómiai atlaszt, majd meghirdetem hogy rak gyógyítással foglalkozom mert olvastam hogy Amerikában milyen jó dolgok vannak az rendben van?
Ha nagyon érdekel valakit ez a téma menjen el egy egyetemre és szerezze meg a jogot hogy doktornak hivj ássa magát! Szerinte olyan jó hogy neki nem kell tanulnia? Hajrá, egy egyetemen ha be tudja bizonyítani egy bizottság előtt hogy ő annyira jó akkor nem kell végigjárnia sem, van ára mód hogy az egyetemi közgyűlés diplomát és címeket adomanyozzon! A címeket megszerezni lehet, kitalálni vagy magunkra aggatni nem...
Válasz VDénes #12068. hozzászólásáraMert semmilyen tudományos alapja nincs annak amit a " talajdoktor" vizionál, egy egy konkrét kérdésre személyeskedéssel válaszol, jó magam is több gazdát ismerek akik kihívták gazdasagukba, fizettek nem keveset de semmi konkrétumot nem mondott grubereznek tovább és kész!
Maximálisan egyetértek a cikk irojaval és véleményem szerint sincs semmilyen tudományos mérhető alapja, sem hivatalos publikációja a témával kapcsolatban,
Valaki Eistenhez hasonlította, ellenben ő bizonyította állításait és levezette matematikai egyenleteit,
Az elv szép és jó ami a talajmegujitast illeti de sajnos "a talajdoktor" többet árt a témának, mint bármilyen glifozat, és ő egy gazdakon elő élősködő,
Sajnálom, hogy a cikkben felsorolt fórumok nem szántak kiemelt jelentőséget a vizsgálatnak, és nem hatarolodtak el, gondolom több gondjuk volt mint, hogy ezzel foglalkozzanak.
Moderátor által módosítva: 2019-01-08 19:12:16
Válasz VDénes #12068. hozzászólásáraMondjuk a glifozátot hiába nem fújod a kultúrádra az attól belekerül a talajba vizekbe környezetbe szóval attól még nem vagy ökos csávó....
de amúgy pont ez a része amiről azt gondolom, hogy ameddig okszerűen és ésszel van fújva a vetésforgóban megfelelő dózisban és feltételek mellett, addig nincs ezzel semmi baj, e nélkül marhára nehéz termelésünk lenne, nagy segítség, meg kell tartani!!! Szóval ennek üldözését én sem támogatom, Attiláét sem félre ne értsd, csak amit leírtam azok nem smakkolnak nála, az a helyzet.
Válasz BNC01 #12062. hozzászólásáraNekem erről két dolog jut eszembe. A kozepkori boszorkány üldözés és a tipikus magyar mentalitás.
Hany ember használ glifot? Attila soha nem mondta hogy a kultur növényre legyen fújva. Hányan vannak itt aki expess helyett olcsóbb gabona gyomirtoval fújja a napraforgot ami már inkább szándékos mérgezés. És sorolhatnam. Miért nem erre száll rá ez az úr?
Vagy ha tudja hogy nem müködik miért nem bizonyitja be tudományosan azt hogy amit attila mond az nem igaz.
Miért nem lehet szaktekintely? Sok esetben mindig az dől meg amit az iskolába tanítanak. Ugye tudjatok ki az a galilei?
A fizetős részre. Hányan fizetnek a tv jóslásáét az inkább bűncselekmény mint az a nívós rendezvény ami már 2x volt. Ott attila nem adott elő semmit. Az eloadok mind gazdák voltak akik csinálják is nem egymást macerálják. Egymástól tanulás többet jelent. De mon ilyen soha nem lesz.
Válasz BNC01 #12062. hozzászólásáraLátjátok nem lehet itt dobálózni a talajdoktor kifejezéssel, fizetős rendezvényeket, konferenciákat tartani csak úgy csárabúra...A szakember kifejezés mögé kell valami valós teljesítmény is...
Régóta mondom, hogy nekem mi volt a bajom Kökénnyel. Épen az mint Darvas Bélának a cikk írójának.
Írtam már régebben is, hogy nem ismerem el mezőgazdasági szakembernek most és később sem, alapvető gazdálkodási tényezőkkel sincsen tisztában és most itt nem csak a talaj művelésére szolgáló módszerek gépek eszközök területén kell gondolkodni, hanem vertikumban a szántóföldi növénytermesztésről és talajművelésről.
Olyan dologról saját mesterségként publikálni amit javarészt internetről és google fordítós külföldi cikkekből-videókból összeollózva készülnek, kb. nulla tapasztalat és kísérleti eredmények mellett egy nonszensz kategória, és ettől lesz talajdoktor valaki...
Nem bántásképpen írom, se nem akarok neki keresztbe tenni, azt is megértem, hogy ha egy szakember egy doktor saját művét oktatja tanítja terjeszti azt ingyen nem teheti, csak ez egyrészt más kategória, ember van -szak nincs, másrészről pedig kifejezetten baromságok tanítása is megy, nagyon sok kérdésben abszolút tájékozatlanul és tudás híjján, ami pedig félrevezetés kategória...
Válasz MrPoke #12065. hozzászólásáraA glifozát ellenség.... Persze a különféle élelmiszer adalékok, amivel olcsóbbanállítanak elő "élelmiszert"...azok nem ..
Válasz BNC01 #12062. hozzászólásáraEz már régi vita. Ilyenek mindig is lesznek. Át kell lépni rajta.
Én ezt a Glifozat mizériát akkor sem értem. Ha ennyire veszélyes, és a Dr úr állítása mind igaz. Akkor miért is lehet bemenni a legközelebbi növényvédő boltba, és név nélkül annyit vásárolni amennyit akar valaki, és azt akár kiönteni a kert sarkába?
A forgalmazási kategóriák a növényvédőszerek környezetre gyakorolt hatása alapján vannak meghatározva. Miért nem rakjak fel 1-es kategóriába? Ennyit nem tud elérni a Dr úr? Vagy a hivatalos szervek felé sem tudja az állítását igazolni?
És itt az ellenvélemény:
Válasz BNC01 #12062. hozzászólásáraÉrdekes cikk, eből is látni a Magyar ökotoxikológiai társaság elnökének hozáállását "Ha nem közülünk van az ellenség"......
Miért ne kezdhetne el bárki is foglalkozni a tudományal, akinek nincsen a neve előt és után is titulus???
Albert Eistein is fiatal korában nehezen tanult, mégis minden idők legelismerteb személyisége lett relativitás, kvantum mechanika és kozmológia terén.
Ezel Attilát nem Eisteinnek akarom titulálni, hanem valakinek, aki próbál azért valamit tenni, hogy ezen a téren próbál lépni. Senkire nem kényszerít semit, aki akarja elolvasa írását, aki nem az megy továb.
És a minisztérium se fog senkit se eltiltani munkásságától még nem veszélyeztet valakit-valamit csak azért, mert az említet témakörről nem rendelkezik doktori titulusal.
Az említet "profeszoraszonyról" megnéztem nem egy videót, ahol mindenhol elhangzot: "Azért rossz a föld tulajdonsága, mert a gazda eladja a szalmát az erőmünek"
Én egy szalmaszálat se adtam el edig, és mégis van egy parcellám, ahol nem nagyon sikerül javítani a szerkezetét.
Nem kell mindjárt pálcát törni valaki felett, mert "én vagyok a valaki".
Válasz BNC01 #12062. hozzászólásáraNa mit válaszol erre a másik fél?
Glifóművesség, avagy talaj-megújulási gyakorlatok
Egyre több kutató nincs meggyõzõdve a túlzott menetszám szükségességérõl.
Hangyákkal a gyomok ellen
Válasz Mf-es? #12059. hozzászólásáraHa felétek a vályogot barna földből vetik, akkor barna.
Gyerekkoromban mi sárga földet vittünk lovaskocsival vályogot vetni és sarat csinálni tapasztáshoz.
A felső 20 cm-es rész az viszont fekete, és nyers. (Alatta száraz és inkább barna).
Készítek a mintákról videót és a kerekasztal megbeszélésen bemutatom.
Épp most írt vissza Kátai prof, hogy elvállalja a direkt vetés 50 perces vitájának levezetését.
Válasz Radocz #12058. hozzászólásáraNem inkább barna?Vastartalma mennyi?
Válasz Mf-es? #12057. hozzászólásáraInkább sárga.
A földem másik szélén ahol tavaly kapott egy mélyszántás ott is van olyan része, mint amiből vályogot vetettek anno a nem idén barnult hozzáértők.
Válasz Radocz #12056. hozzászólására"nem annyira fekete"Hát milyen?Szürke?
2019 január 2-án 14 órakor kimentem beszélgetni a talajjal. (szerszámok kés stb).
Itthon a műanyagzacskókra ráírtam az azonosító számokat.
Haza jövet lemértem a súlyt és azt feljegyeztem, de sajnos nem külön füzetbe.
Másnap este kiborítottam (javaslom kis faládákba).
Ma reggel megnéztem és az ásáskor feltűnt szín még inkább arra a következtetésre juttatott, hogy a szántott (családi gazda) által művelt terület 20-40 cm-es mélysége nem annyira fekete. Pedig az egyik minta már takarónövénnyel „borított” lenne, ha jól sikerül.
Ketten egy napot dolgoztunk hogy legyen 14 db talajmintám.
7 db a felső 20 cm-es rétegből és 7 db a 20-40 cm szelvényből.
Egyelőre szoba hőmérsékleten tartom, hogy a talajélet beinduljon.
Mit és mivel nézzek, illetve hogy beszélgessek a továbbiakban a mintáimmal?
Válasz Dave #12054. hozzászólásáraVan egy olyan időjárási anomália amit mi , földi emberek fagynak hívunk.ez sokat segít a takarónövény kinyiffanásában. A kombi csak a gyorsabb talajmelegedésre és szikkadásra kell, egyébként lehet direktben lesz vetve.
Válasz Muskátliszájú #12051. hozzászólásáraTérdig érő takarónövény után, kombinátor?
Válasz Mf-es? #12052. hozzászólásáraAkkor mi amerikaiak vagyonk
Válasz Muskátliszájú #12051. hozzászólásáraMi a baj,így a jó.Az amerikai a marhákkal tiportassa le,meg piszkítsa össze.Neked megoldja a természet,és panaszkodsz.
Sziasztok!
A térdig érő Pk Atilla takarónövényemet letették az őzek 10 centis csutoráig+ az egész táblát jól összetoporogták meg teleszarták.. Úgy néz ki a tábla mintha lezúztam volna. Mit lehet ilyenkor csinálni kinek kell szólni, hol vannak a felelösök? Kártérítést hol igényelnek? Tavasszal kombi után kuki ment volna bele de így nem tudom mi lesz. Lehet fel kellene szántatnom az egészet..Arról nem is beszélve hogy tele a parcella pocok dombokkal meg hörcsög lyukakkal.. szóval elég kaotikus a helyzet..
Nem mostani videók, de lehet valaki még nem látta, feliratot be kell kapcsolni és van magyar.
kukorica direkt vetés
bükköny bedolgozása
Ha már eltértetek a talajmegújítástól akkor folytatom. Ezt találtam.
http://talajesviz.kertk.szie.hu/kutatas
http://talajesviz.kertk.szie.hu/kutatas
Válasz szanberg #12043. hozzászólásáraPontosan így van ahogy írod. Sok 10 ezer hektárt kibír egy ilyen normális tárcsa, ami nyilván kis területen soká jön el, nagyobbik hamarabb. Itt a tsz-ben amit írtam már a traktorvetelben, 5 meg 7 éves a Carrier meg a Cultus, nagyüzemben mennek,de még gyáriak a hengereik, talán a Cultuson egyszer csereltek egy tagot, mert elrepedt, de lehet hogy meghegesztettek és azóta is megy. Saccra össze tudnám szenni mennyi hektárt mennek, de sokat az biztos.
Válasz .Feco. #12042. hozzászólásáraTeljesen igazad van! Az 5m-es öntvény hengere az
szűk 24e ha-nál kopott el, melynek 40%-án homokban ment. Vettem egy állatorvosi lovat is (rosszul húzták - tengelyközép mélységig szántáselmunkálásra,lehegeztették a forgó részeket, csapszegek bemaródva, görbülve stb, mindent megtettek, hogy tönkre tegyék) ami vázilag azért egyben van, ez a 8m-es a ccd miatt lett, de azt számoltam, hogy amit rá kell költsünk, abból nem vehettem volna egy felújítás utáni állapotú hasonlót.
Az 5m-re öntettünk güttler hengereket, harmad áron, elég jó lett, a 8m-nél meg ki kell cserélnem a hengert.
Ez a gép nem való annak ki csupaszon szereti látni a földet. A gyár is azért tervezte az XL-t, hogy ezeket a gazdákat kielégítse
Válasz szanberg #12043. hozzászólásáraMeg középen nincsen traktornyom, habosabb a föld, többet kell lenyomni a hengernek?
Válasz szanberg #12043. hozzászólásáraSok lúd disznót győz.
Válasz szanberg #12043. hozzászólásáraTalán 2 konkurens gyártó dd hengere is 3.5mm lemezből készül...edzve persze...
Válasz Mf-es? #12039. hozzászólásáraAhogy írták a hengerek élei idővel elsímulnak és elvéknyodnak. Hozzáteszem ez valami kuuvasok hektár után lehet, nekünk a Vogelben 11000hektár felett van, azon csak ékgyűrűs a henger véknyabb anyagból van mint a vader henger és most kezd bomlani, idén még két kis ékgyűrű párt gyártatok Norbival aztán azthiszem új henger állja majd helyét hoszabbtávon, egyszerűen a körbe hajtott szögvas anyagában elkopik véknyodik aztán a nagy kő nagy tempónál megrogyasztja. Főleg középen kopott el a legjobban a két szélén meg nem, ugye ott átfedésen megy kétoldalt és mindig puhább a föld amin gurúl, na most azokat az ékgyűrű párokat beraktuk középre de kell két tag a szélekre majd.
No mindegy, nem leharcoltat kell nézni hanem egyszer megvenni egy jót ami még egyszer volt átlapozva mondjuk és a második pár tárcsa még jó rajta, no az igen sokáig tartós lesz.
de nem is értem minek foglalkozol a témával amikor a rövidtárcsa semmire sem jó eszköz...
Válasz Becő #12041. hozzászólásárapersze azt is hozzá kell tenni, hogy a 8 m-esnek 15000 ha alatt nem jött el ez a pont hogy ilyen gondja legyen... ez annak gond aki azt hizsi hogy ha megvesz egy tizenéves leharcoltat egy nagygazdsaságból az új árának 5-10%-áért az majd kiszolgálja többszáz hektáron élete végéig...
egy 2-300 ha gazdaság már bőven tud venni új 5 m-est és azt ténylegesen sosem koptatja el...
Válasz Mf-es? #12039. hozzászólásáraErre nem lehet feltenni a cross cutter discet! Csak a 2008 évtől gyártott carrierekre jó. Más a láb. Az öntvény henger kapcsai kopnak el, egy ideig a rugós alátét összeszorítja, majd a sárkaparókba beleér. A lemezhenger meg elkopik. A taréj lekopik, megnyílik a két fél, a váll elvékonyodik, és a 4t nyomás összepréseli a hengert. A taréjt fel lehet hegeszteni betonvassal, a vállra nem tudok javítást.
Válasz Mf-es? #12039. hozzászólásáraEzt ne tőlem kérdezd, enyém gumi...
Válasz Agrárteenager #12038. hozzászólásáraValahol,valamikor itt írták,hogy eldobósra tud kopni a henger.Hogy is van ez?
Válasz Mf-es? #12037. hozzászólásáraNem hiszem, hogy túlméretes, 700-1000 euró a fuvar...
Tapasztalat...
Válasz Agrárteenager #12036. hozzászólásáraNem rossz,csak egy másik tárcsa árán hazahoznák?
Válasz Mf-es? #12033. hozzászólásárahttps://www.agriaffaires.com/occasion/dechaumeur/12887031/vaderstad-cr-425.html
Válasz Mf-es? #12033. hozzászólásáraSzerintem ez sokban fűgg atól, ki mire mikor akarja használni tehát a saját teknologiától. Tehát minden, kinek saját maga portáján kell sepregetni szerintem!
aálasz Mf-es? #12033 hozzászólásáraA palladán egy fing henger van, kicsi az átméröje, vékonyak a pálcâk. Ezért is akart megelleni a puhában a traktor elötte. A hengernek kell tartani a mélységet, Nagy átmérö, és súly, hogy rendesen visszazárjon. (A henger súlya több száz kg/méter a carriernél, ezért nehéz )
Rolmakó szerintem gömbsüveges lappal van szerelve. Lengyelböl UNIA, vagy Agro-masz biztosan jó. 3 méteres agromasz 1500 kg, de 2100- IG súlyozható ha szükséges.
Válasz kis Zombi #12031. hozzászólásáraAkkor tisztázzunk valamit.Most könnyű,vagy nehéz legyen a rövidtárcsa?Mikor vettem annó leszólták,kevés a 4 méterre a 22 mázsa.Neked meg a 6 méteres se lenne 22 mázsa.A vader,meg jóval nehezebb mindkettőnél.A rolmako 4 méteres 41 mázsa.
Válasz kis Zombi #12031. hozzászólására
Látod én pont ezt mondtam mikor mentünk Pestre, hogy a carrier nehéz mint a sár.
Nehéz motyó és ezért nem merek olcsóbb fajtát venni ebből.
Így kipróbálom amit mondtam, mivel nem művelés utáni magágy készítésre kell így csak a rugóztatást kell valahogy megoldani.
Mégegy off:
A v tömörítőt majd átbeszéljük vetőgépre. Most nekem is lesz gond a hagyományossal. Jövőre kereslek.
Boldog Új évet kívánok!
Válasz Mf-es? #12026. hozzászólásáraOFF
"A 4 méteres ukrán,a puha földön,majdnem megállította a 160 LE-őt."
Akkor talán kijelenthetjük, hogy nem a minimálmüvelés eszköze, és köze nincs egy normális rövidtárcsához.
Az én gépem 3 méter, és 1 tonna. Méterenként alig több 300 kilónál, és még mindig elég volt normál talajállapotnál. Barátomnak ugyanilyen "játéktárcsálya" van, 60-70- és kötöttségü talajokon gazdálkodik, ezért néha rápakol némi + súlyt Így méterenként 450 kiló a tárcsa, és boldogul vele.
Egy carrier 800-1000 kg/méter, nehogy már csak guruljon a föld tetején.
Válasz szanberg #12022. hozzászólásáraDe nem is jár olyan mélyen. Pl az IH könyűtarcsa és Nehéztárcsa sem egy kategória.
Válasz hargitai sandor #12024. hozzászólásáraHa nem muszáj nem kell idézgetni, ez Radócz hülye szokása. Köszi!
Akkor 1100mm eső volt nálunk.
Felmerült, de nem. Nagyon egyenetlen volt a lazítás is, télen a fagyon próbáltam tárcsázni de elakadtam, aki jött segíteni kihúzni az is elakadt. Tárcsa leakaszt, így magamat kimentettem meg a segítőtársat is. Ezek a nyomok ottmaradtak. Tavasszal meg valahol a vetőgép beragadt volna és valahol meg beton keményre száradt a teteje, így ott meg széttört volna.
Válasz szanberg #12022. hozzászólásáraJól írod,mert csak gurul a föld tetején.A 4 méteres ukrán,a puha földön,majdnem megállította a 160 LE-őt.
2010-ben derékigérő gazba vettettem a naprát,igaz előtte fujtamle glifóval.Na a laposakban a víz kivitte,de a dombossán jó napra volt.
Válasz VMisi #12021. hozzászólására"...mert tavasszal általában nagyon kizöldül a föld, és az is elég gond, hogy azzal mit csináljunk. Idén volt olyan terület amit le akartunk fújni, de csak akkor lehetett rámenni amikor már javában vetni kellett volna, így maradt a tárcsa, majd 2 x rövidtárcsa."
Ha jól értem, ez az idei tavaszi kapások vetésekor volt.
Nem jó megoldás lett volna simán belevetni és rögtön utána glifozáttal lehúzni a zöldet?