Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR411.69 FtUSD396.2 FtCHF437.45 FtGBP497.51 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Mf-es? #12013. hozzászólásáraMindig ezzel a vonóerővel jössz, amikor egy 180as traktor sík terepen a 650-es Carrierrel jól elboldogúl a 6,2-es IH tárcsa előtt meg csak táncol, sokkal könnyebb húzni mint a hagyományos tárcsákat, nem is értelek...
Válasz MrPoke #12011. hozzászólásáraAz élő gyökér elvet jónak tartom, de itt kivitelezhetetlennek. Nyáron nem esik, így felesleges elvetni, tavasziak elé meg rizikós, mert tavasszal általában nagyon kizöldül a föld, és az is elég gond, hogy azzal mit csináljunk.
Idén volt olyan terület amit le akartunk fújni, de csak akkor lehetett rámenni amikor már javában vetni kellett volna, így maradt a tárcsa, majd 2 x rövidtárcsa. Mintha a fogamat húzták volna, de ez volt az egyetlen megoldás.
Válasz Berente Antal #12017. hozzászólásáraAkkor repce utáni búza esetében használható eredményesen. Köszi.
Esetleg egy őszi bükköny/szarvaskerep/őszi borsó, vetéssel nem próbálkoztatok? A lényeg hogy vagy elfagyjon, vagy kétszikű irtóval tavasszal ki lehessen venni a búzából.
Válasz Mf-es? #12012. hozzászólásáraRájöttem én magamtól is. :) Akkor is ellentmondásosan írtad. Felteszem a traktorodon is van pótsúly/pótsúlyok. Akkor az sem jó, mert pótsúly kell rá?
Nem kell a google-ban keresnem, láttam már, saját képem is van, csak direkt nem raktam fel, minek bizonygassam. Nálunk amik dolgoznak, egyik sincs lesúlyozva, elég a saját súlya. Amit te beraktál nemrég, emlékeim szerint az egy keskeny változat volt, valószínű annak nincs akkora tömege, az 5 méteresnek, meg a 6,50-nek meg a 8,20-nak van, nem kell rá pluszsúly.
Válasz szöcske76 #12015. hozzászólásáraAhhoz, hogy értékelhető állományt kapj, legkésőbb szept első napjaiban kellene elvetni(nyilván ez függ az ősz hosszától, csapadéktól,stb), de ez is már rizikós. Augusztusban biztonságosabb.
Válasz Kémlelő #11996. hozzászólásáraA Fiona gabonát tud vetni + aprómagot.
A kapásokat a Gaspardóval tervezem vetni, ami a honlapon van. Ha szükséges, szerelünk rá sávtisztítót.
Válasz MrPoke #12014. hozzászólásáraÉn NF után vetett búza esetében a grúber után mt szórás, és azt követő ásóboronára szerelt szórva vetővel gondolom kijuttatni, utána a vetőgép a búzával. Így szept 20-okt 20 között ki lehetne juttatni, de akkor inkább az első dátum esetén lehet értékelhető hatása. Repce után vetés esetén azért lehetne értelme mert akkor időben ellehet szórni. Te hogyan vetettet el? Nem próbáltak korábbi időpontban másik évben? Milyen gyomirtó vitte ki? Egyszerű hormon, vagy komolyabb?
Válasz szöcske76 #12009. hozzászólásáraPróbáltam. Október közepén vetve a TR kb 5 cm-esre nőt meg. Nem képes megfelelő tömeget hozni, hogy elássa feladatát.
Akkor sem fagyot ki, tavasszal a gabona gyomirtó kiütötte.
Válasz Tomszi #12008. hozzászólásáraAmúgy V tárcsa munkát vártam volna,mikor megvettem.Ezért volt nagy csalódás.De mára már tudom,nem arra való.Csak arra a kis felszín vakargatásra sokallom az árát,meg a vonó erejét.
Válasz Tomszi #12008. hozzászólásáraHa figyelmesen olvasol,rájössz.Gurul a tarló tetején,ha nincs lesúlyozva.
Google beírod,vaderstad tárcsa.Megnézed a képeket.Nagy számban,mind súlyozva van.
Pedig szántás nélküli talajművelésen belül is van nagyon sok választható út. No-till, min-till, vertikal-till, strip-till.....
A talaj javulásához a legjobb ha folyamatosan takarva van, és élő gyökérzet van benne. A probléma, hogy ezt nehéz megvalósítani a hazai klímán. Másik probléma a szármaradvánnyal takart terület vetése. Igyekezni kell ezt a két feltételt teljesíteni, mindenki a saját lehetőségeihez mérten.
Dr Birkás Márta azért ajánlja az apóra zúzást, és annak sekély bedolgozását mert ő nem hisz a No-till-ben, és ő mindent vasakkal szeretne megoldani.
Igazából minden működhet, és én nem azt mondom márpedig ezt így kell csinálni. A lényeg, hogy ki kell próbálni, lehetőleg egy évben több lehetőséget is, és lehet dönteni kinek melyik tetszik.
Hiszen ne feledjük, 1 évben csak egyszer lehet próbálkozni, és minden évben csak aprókat merünk lépni, gyorsan eltelik az életünk.
Válasz szöcske76 #12009. hozzászólásáraA belvízet èn máskèpp látom. Van terület ami 13őszèn volt szàntva,a többi 14őszèn. Teljesen màs a víz helyzete. De lehet, hogy csak optikai csalòdàs,hogy közel 5èv tàvlatàbòl nèzve egyszer Sem volt gond a vìzzel. Ha nem is teljesen optimális művelhető a föld,akkor sem ragad be a henger. /Tàrcsa,gruber/ez volt az első meglepő làtvànyosság. Valahogy omlòsabb a talaj vízesen is. Nem mindig talàlni el a jò időt. Ezt eddig max a szàrmaradvány meg a kevés bojgatás erdmènyezheti. Vagy ki tudja..
Válasz .Richard. #12006. hozzászólásáraVíznyomásra hajlamos területen búza közzé vetve valahogy biztos jó lehetne. Csak a búza vetése előtt ki kellene jutattni a magágykészítéssel. Valamint ki kell találni, hogyha nem fagy ki hogyan lehet kitakarítani belőle.
Ez amúgy komoly és szakmai érv.
Kb. annyira, mintha én innen azt mondanám, hogy a profilképeden lévő MF traktor egy 0, cseréld el velem egy MTZ-re, mert az aztán marha jó.
Nagyon jó tárcsa a Carrier. A munkája kiváló, itt nálunk is egyik nagy cégnél húzzák őket eleget, szinte rá vannak hegesztve a traktorokra, tarlón, gruber után, ha szükséges akkor még tavasszal is, bár erre ritkán került sor eddig, különböző kombinátorokkal, kompaktorral általában jól meg lehet oldani. A kivitelezésük is profi, 8-9 évesek, de egy repedés nincs a vázán, a hengerek csapágyazásából egyet-egyet kellett cserélni csak, pedig nagyüzemi használatban vannak.
Sokan azért ítélik meg rosszul, mert a az IH V-nehéztárcsához hasonlítják, amit a kukoricatarlóba is le lehet tenni úgy, hogy elég rendesen lefeketíti, ha jó levelek vannak rajta és van eléje gép. Csakhogy a Carrier nem arra való. Tarlóhántást különben sem kell mélyen csinálni.
Válasz .Richard. #12003. hozzászólásáraEz csak a közvetett hatás eredménye- jobb gyökérjárat. Az egyetemi kutatások szerint közvetlen hatását egyenlőre nem találtak. Itt van két link amit ha lefordít a googli akkor is érteni fogsz.
Nem tudták igazolni hogy ad nitrogént a kuki részére a lebomlása után, de vizsgálják tovább. https://phys.org/news/2018-05-radish-crop-nitrogen-mystery.html
A termésnövelő hatását kuki állományba vetve sem igazoltak termés növelő hatást.A 2. tábla mutatja, de ők is tovább vizsgálják. Kukorica takarónövény termés vizsgálat
Érdekes Ettől még jó növény, csak a helyét meg kell találni a technológiában.
Válasz MrPoke #11928. hozzászólásáraÉrdekes az a szecsakhossz kérdés. Szerinted jobb ha nem túl apró a szalma, mások meg azt vallják, hogy alacsony tarló és jól szecskázott szalma.
Akkor melyik is a jobb?
Idén a köztes állapotot csináltam, viszonylag magasan vágott gabonatarló és jól szecskázva a szalma.
Tegnapi kép:
A forgó a fekete meg nagyon rögös, mivel a szomszéd cég ezen járt át a többi földjére, és nem csukta össze a carriert. El is tűnt a szalma a sok tárcsázástól.
Válasz szöcske76 #12002. hozzászólásáraMiért nix? Az eddigiekben a hozzáértők szerint ha sávosan vetik utánna évre ugyanabban a sávban a kukorica meghálálja.
Válasz Kémlelő #12001. hozzászólásáraCsak gyakorlati kérdéseket kell feltenni hogy kiváltsuk az utána olvasási kényszert, vagy hogy választ kapjunk a TMMG művelőktől.
Például: A Tillish Radish-ról mindenki tudja, hogy jó nitrát felvevő, és hogy utána nagy, jól járható gyökérjárat marad. De vajon van e közvetlen termésnövelő hatása? Ki tud válaszolni rá?
Válasz szöcske76 #11999. hozzászólásáraa topik erről is szólna, csak a kezdeti lépéseket egy két hangadó "szétbarmolta".
(Ott van a tmmg.hu oldal fóruma, amin Kis Zombi mindent leírt az ALKO készítésről).
Ezért maradtunk többször vezérszónok nélkül.
Hála az égnek jött helyette 2-3 gyakorló gazda, akik bátran megosztják hogy mik nem jöttek be.
Korábban leginkább Radocz írta meg hogy mik nem sikerültek.
Válasz .Richard. #11992. hozzászólásáraHát igazad lehet. A topik is inkább szól a gépekről, mint a technológiáról. Sokaknak fontosabb a mivel mint a mit, mikor, hogyan. Mostanában sok amcsi lapot olvasok. Ott már applikáció van a takaró növény választásra. Nálunk nem is nagyon kutatja senki, csak a zöldtrágyázásnál tartunk. Az a kevés gazda aki meg csinálja és küszködnek azok meg hideget-meleget kapnak, csak támogatást nem. Sokan csak agyalnak és küszködnek ahelyett hogy mernének kérdezni! A válaszokban lehet igazság is,de azért olvasni is kell hozzá egy keveset. Nézd vissza a topikot. Hány kérdő mondat van benne? Kevés. A tudatlanságunkat okosságokkal leplezzük, de tapasztalat sajnos nuku. A gyerek is kérdésekkel tanul.
Válasz hargitai sandor #11994. hozzászólásáraKezdetben a szántás mélységéig lazíts meg mindent.
Tavaly ott volt a Vaderstadt-tól egy előadó. Most nem regisztráltam, mert inkább megnézem Radocz bemutató területét. a 33-s fő út mellett. Ha az sokáig tart jobb lesz nekem, mint a Magro.
Az a vető, amit feltettél? Ezzel hogy tudsz napraforgót vagy kukoricát vetni?
Válasz Kémlelő #11974. hozzászólásáraKedves kémlelő, már regisztráltam Debrecenbe a Magro előadásra, 01.17-re.
Az első lépés az volt, hogy hazajöttem segíteni a szüleimnek 2012-ben, akkor még hagyományosan dolgoztunk. Azt láttam ősszel, hogy hatalmas rögök jöttek elő a földből, és nem volt 1xű magágyat csinálni a búzának.
Ennek ellenére édesapám a forgatásos művelést választotta. Kb 1 éve visszavonult, és azóta kezdtem pl. télen kísérletezni a különböző természetes termésnövelő anyagok beszerzése után azok keverésével.
A talajművelésben is idén volt nagy váltás a grúber beszerzése, a szántás elhagyása, lazító-grúber használata. A direkt vetőgép épp most került megvételre.
Válasz .Richard. #11991. hozzászólásáraEzt csak azért írtam,mert senki nem vàllalja a felelősséget iràsban erre a Verzióra. Csak talàlgatàs megy az iròasztal mögül,hogy ha nem szànt,màst csinál. De ez nem így működik,mindenki tudja. Mutattam a kukoricatarlò gruberezès eredmènyét, egy kollègànak,mire ő,ez olyan mint a szàntàs. Ja szerinte.
.
Válasz szöcske76 #11988. hozzászólásáraMit gondolsz, ha lenne rà megfelelő szakirodalom az èppen szòbanforgò területről, mi alapjàn ìrna valaki is ilyen növény után ilyent vessèl ilyen növèny elè? 10 -20kiló magból meglesz a növènyed, ami neked èpiti a talajt,vetèst old meg..! De ez kinek haszon rajtad kìvül? Szerintem A talajművelès vàltàs sem egyszerű megoldani,meg dràgàbb mulatság, ha nem ahhoz a kötöttsègű földhöz van a gèped. Takarőnövènyt sem lehet bàrmely gèppel megjàrni. Egy elbaszott vizes tavaszon a tàrcsa sekélyen is katasztrófa, Gruber meg szàrit,ha nem lesz eső. Szàntàst csak lehúzod azt később kombi azt vetèst.
Válasz später77 #11978. hozzászólásáraNem akarom a szántásosokat riogatni, mert mint írtad ki tudja mi lesz a vége. Az biztos hogy a CO csökkentés miatt a termelőket is rákényszerítik a technológia váltásra. Ez egyrészt talajművelés váltás, másrészt pedig a takarónövény használat. A talajművelés váltást viszonylag könnyebb megvalósítani, de a takarónövények használatáról nincs magyar kutatás. Eddig csak monokultúrás takarónövény vetést csinálnak sokan az AKG miatt. Ez csak plusz költség szerintem kevés tényleges eredménnyel. Az új előírásoknak a gazdasági növényekkel egyidejű takarónövények vetéssel lehet költséghatékonyan megfelelni, de ebben itthon középkor van.
És természetesen annak aki legalább 5 perc "kiselőadást" bevállal az eddigi tapasztalatairól.
Ha sikerül beszélni a NAK Megyei Elnökével és támogatásáról biztosít, akkor meg lesz hirdetve a NAK által a tagok részére emailben is.
Egyelőre "álmodik a nyomor" van.
Az új Kamarai Elnököt nem ismerem annyira, hogy felelősen meg tudjam ígérni. Az Igazgató Asszonnyal már beszéltem róla, de nem Ő fogja eldönteni.
2017 decemberében már futottam egy kört a Kamaránál, de maradtunk a Debreceni Egyetem mellett.
Most a záróra és a vacsora miatt más helyszínt keresünk.
Ez nem csak Kémlelő írására szólt, hanem minden érdeklődő számára.
Még egyszer BÚÉK!
Elteszem magam jövőre, mert még van 30 db email amit el kell küldenem.
Válasz Mf-es? #11966. hozzászólásáraHa neked többet nyom a latba egy akárki érdeklődő(és ezt most nem rossz értelemben írom, csak IDEGEN) véleménye akiről semmit nem tudsz kiféle miféle keféle, akkor hajrá...
Válasz Agrárteenager #11981. hozzászólásáraOh, bocsáss meg, nem látok a szavak mögé.
"Mindennek te vagy az oka". Aki lusta paraszt az nem lehet profi tanító!
Csak a szektatagok innák szavaid a szeánszon!
Válasz Becő #11980. hozzászólásáraOh... Hát nem olvasol figyelmesen...
Tehát nyugodtan kisérletezzünk, kockáztassunk tovább és amikor megvan a tuti technológia vezesd itt le részletesen.... Persze te leszel a hibás, ha nem sikerül....
Válasz RkTomi #11976. hozzászólásáraHány ember van a mezőgazdaságban aki tanult is valamit belőle? KSH szerint 12%tanult valamilyen szinten mezőgazdaságot. Elvileg a legfontosabb emberi tényezőkkel dolgozunk (vízbázis, talaj, légkör, kemikáliák). Aki tanulta, az is a szántásos művelésről hallott, az volt-van kutatva. Tehát a tmmg nem nagyon, főleg itthon. Szerintem inkább az kell, hogy összedolgozzunk, és mindkét félnek megfelelő kutatásokat végezzünk. Mi nem értünk a kísérlet beállításhoz, értékeléshez, ők meg nem szereztek gyakorlati rutint. Ezért is jó a Bíológiai Talajerőgazdálkodási szak a kertészeti egyetemen. Végre elkeződik az egymásra találás.
Eddig én akiket kértem, hogy segítsenek, elutasítottak, mert nem hisznek ebben, nem kapnak érte pénzt, stb. Most talán el tudunk indítani pár dolgot, hogy lássuk, megértsük a folyamatokat.
Válasz szöcske76 #11959. hozzászólásáraEbben a topikban vannak páran, akik nem a támogatási pénzért takarónövényeznek, alakítanak ki méhlegelőt, bánnak okosan a vízzel, stb., és ezt a gyakorlatot már jóval a zöldítés bevezetése előtt is alkalmazták.
Jelenleg a KAP közvetlen kifizetéseinek a 30%-a (12 milliárd euró) megy zöldítésre, miközben az összes uniós mezőgazdasági termelő 71%-ának egyáltalán nem kellett megváltoztatnia a gyakorlatát a zöldítés követelményeinek teljesítése érdekében. 5% az összes olyan mezőgazdasági terület, ahol bármiféle változás is történt a zöldítés miatt (Lengyelország már 2014-ben 30%-kal meghaladta a 2016-os követelményeket). TEEB-projekt ide vagy oda, a takarónövényzet gyakorlata a hatásvizsgálat után el sem jutott a jogalkotási javaslatig.
A HMKÁ-val és JFGK-val való anomáliák miatt eredetileg is össze kellett volna vonni a zöldítést az alaptámogatással. Így csak jövedelemkiegészítő támogatásként tekintenek rá, a környezetvédelmi teljesítmény nem változott a kifizetések arányában.
A számok érdekesek a cikkben, de a végleges verzióig még ezerféleképpen változhatnak ezek.
Lehet, hogy ezért nem haraptak rá a cikkre ebben a topikban, dobd be a szántásosba.
15323 hozzászólás
Válasz VMisi #12021. hozzászólásáraMinden megoldható, csak akarni kel. Van pár ötletem jövőre kipróbálom, és nyilatkozok.
Válasz Mf-es? #12013. hozzászólásáraMindig ezzel a vonóerővel jössz, amikor egy 180as traktor sík terepen a 650-es Carrierrel jól elboldogúl a 6,2-es IH tárcsa előtt meg csak táncol, sokkal könnyebb húzni mint a hagyományos tárcsákat, nem is értelek...
Válasz MrPoke #12011. hozzászólásáraAz élő gyökér elvet jónak tartom, de itt kivitelezhetetlennek. Nyáron nem esik, így felesleges elvetni, tavasziak elé meg rizikós, mert tavasszal általában nagyon kizöldül a föld, és az is elég gond, hogy azzal mit csináljunk.
Idén volt olyan terület amit le akartunk fújni, de csak akkor lehetett rámenni amikor már javában vetni kellett volna, így maradt a tárcsa, majd 2 x rövidtárcsa. Mintha a fogamat húzták volna, de ez volt az egyetlen megoldás.
Válasz Berente Antal #12017. hozzászólásáraAkkor repce utáni búza esetében használható eredményesen. Köszi.
Esetleg egy őszi bükköny/szarvaskerep/őszi borsó, vetéssel nem próbálkoztatok? A lényeg hogy vagy elfagyjon, vagy kétszikű irtóval tavasszal ki lehessen venni a búzából.
Válasz Agrárteenager #11977. hozzászólásáraBirkás Mártára és a többiekre gondoltam.
Válasz Mf-es? #12012. hozzászólásáraRájöttem én magamtól is. :) Akkor is ellentmondásosan írtad. Felteszem a traktorodon is van pótsúly/pótsúlyok. Akkor az sem jó, mert pótsúly kell rá?
Nem kell a google-ban keresnem, láttam már, saját képem is van, csak direkt nem raktam fel, minek bizonygassam. Nálunk amik dolgoznak, egyik sincs lesúlyozva, elég a saját súlya. Amit te beraktál nemrég, emlékeim szerint az egy keskeny változat volt, valószínű annak nincs akkora tömege, az 5 méteresnek, meg a 6,50-nek meg a 8,20-nak van, nem kell rá pluszsúly.
Válasz szöcske76 #12015. hozzászólásáraAhhoz, hogy értékelhető állományt kapj, legkésőbb szept első napjaiban kellene elvetni(nyilván ez függ az ősz hosszától, csapadéktól,stb), de ez is már rizikós. Augusztusban biztonságosabb.
Válasz Kémlelő #11996. hozzászólásáraA Fiona gabonát tud vetni + aprómagot.
A kapásokat a Gaspardóval tervezem vetni, ami a honlapon van. Ha szükséges, szerelünk rá sávtisztítót.
Válasz MrPoke #12014. hozzászólásáraÉn NF után vetett búza esetében a grúber után mt szórás, és azt követő ásóboronára szerelt szórva vetővel gondolom kijuttatni, utána a vetőgép a búzával. Így szept 20-okt 20 között ki lehetne juttatni, de akkor inkább az első dátum esetén lehet értékelhető hatása. Repce után vetés esetén azért lehetne értelme mert akkor időben ellehet szórni. Te hogyan vetettet el? Nem próbáltak korábbi időpontban másik évben? Milyen gyomirtó vitte ki? Egyszerű hormon, vagy komolyabb?
Válasz szöcske76 #12009. hozzászólásáraPróbáltam. Október közepén vetve a TR kb 5 cm-esre nőt meg. Nem képes megfelelő tömeget hozni, hogy elássa feladatát.
Akkor sem fagyot ki, tavasszal a gabona gyomirtó kiütötte.
Válasz Tomszi #12008. hozzászólásáraAmúgy V tárcsa munkát vártam volna,mikor megvettem.Ezért volt nagy csalódás.De mára már tudom,nem arra való.Csak arra a kis felszín vakargatásra sokallom az árát,meg a vonó erejét.
Válasz Tomszi #12008. hozzászólásáraHa figyelmesen olvasol,rájössz.Gurul a tarló tetején,ha nincs lesúlyozva.
Google beírod,vaderstad tárcsa.Megnézed a képeket.Nagy számban,mind súlyozva van.
Válasz VMisi #12004. hozzászólásáraAz a baj sok esetben csak az merül fel, hogy szántás meg szántás nélküli termesztés.
Pedig szántás nélküli talajművelésen belül is van nagyon sok választható út. No-till, min-till, vertikal-till, strip-till.....
A talaj javulásához a legjobb ha folyamatosan takarva van, és élő gyökérzet van benne. A probléma, hogy ezt nehéz megvalósítani a hazai klímán. Másik probléma a szármaradvánnyal takart terület vetése. Igyekezni kell ezt a két feltételt teljesíteni, mindenki a saját lehetőségeihez mérten.
Dr Birkás Márta azért ajánlja az apóra zúzást, és annak sekély bedolgozását mert ő nem hisz a No-till-ben, és ő mindent vasakkal szeretne megoldani.
Igazából minden működhet, és én nem azt mondom márpedig ezt így kell csinálni. A lényeg, hogy ki kell próbálni, lehetőleg egy évben több lehetőséget is, és lehet dönteni kinek melyik tetszik.
Hiszen ne feledjük, 1 évben csak egyszer lehet próbálkozni, és minden évben csak aprókat merünk lépni, gyorsan eltelik az életünk.
Válasz szöcske76 #12009. hozzászólásáraA belvízet èn máskèpp látom. Van terület ami 13őszèn volt szàntva,a többi 14őszèn. Teljesen màs a víz helyzete. De lehet, hogy csak optikai csalòdàs,hogy közel 5èv tàvlatàbòl nèzve egyszer Sem volt gond a vìzzel. Ha nem is teljesen optimális művelhető a föld,akkor sem ragad be a henger. /Tàrcsa,gruber/ez volt az első meglepő làtvànyosság. Valahogy omlòsabb a talaj vízesen is. Nem mindig talàlni el a jò időt. Ezt eddig max a szàrmaradvány meg a kevés bojgatás erdmènyezheti. Vagy ki tudja..
Válasz .Richard. #12006. hozzászólásáraVíznyomásra hajlamos területen búza közzé vetve valahogy biztos jó lehetne. Csak a búza vetése előtt ki kellene jutattni a magágykészítéssel. Valamint ki kell találni, hogyha nem fagy ki hogyan lehet kitakarítani belőle.
Válasz Mf-es? #11966. hozzászólásáraMost akkor gurul a tarló tetején, vagy belemegy? Mert egy hozzászóláson belül írod mindkettőt.
Ez amúgy komoly és szakmai érv.
Kb. annyira, mintha én innen azt mondanám, hogy a profilképeden lévő MF traktor egy 0, cseréld el velem egy MTZ-re, mert az aztán marha jó.
Nagyon jó tárcsa a Carrier. A munkája kiváló, itt nálunk is egyik nagy cégnél húzzák őket eleget, szinte rá vannak hegesztve a traktorokra, tarlón, gruber után, ha szükséges akkor még tavasszal is, bár erre ritkán került sor eddig, különböző kombinátorokkal, kompaktorral általában jól meg lehet oldani. A kivitelezésük is profi, 8-9 évesek, de egy repedés nincs a vázán, a hengerek csapágyazásából egyet-egyet kellett cserélni csak, pedig nagyüzemi használatban vannak.
Sokan azért ítélik meg rosszul, mert a az IH V-nehéztárcsához hasonlítják, amit a kukoricatarlóba is le lehet tenni úgy, hogy elég rendesen lefeketíti, ha jó levelek vannak rajta és van eléje gép. Csakhogy a Carrier nem arra való. Tarlóhántást különben sem kell mélyen csinálni.
Válasz .Richard. #12006. hozzászólására1.2-1,6 kg/ha kell belöle keverékbe, kibírható összeg.
Válasz szöcske76 #12005. hozzászólásáraAz már nekünk itt előny, ha a növény lazítja a talajt nem a vas. Amúgy nem olcsó a mag.
Válasz .Richard. #12003. hozzászólásáraEz csak a közvetett hatás eredménye- jobb gyökérjárat. Az egyetemi kutatások szerint közvetlen hatását egyenlőre nem találtak. Itt van két link amit ha lefordít a googli akkor is érteni fogsz.
Ettől még jó növény, csak a helyét meg kell találni a technológiában.
Nem tudták igazolni hogy ad nitrogént a kuki részére a lebomlása után, de vizsgálják tovább.
https://phys.org/news/2018-05-radish-crop-nitrogen-mystery.html
A termésnövelő hatását kuki állományba vetve sem igazoltak termés növelő hatást.A 2. tábla mutatja, de ők is tovább vizsgálják.
Kukorica takarónövény termés vizsgálat
Érdekes
Válasz MrPoke #11928. hozzászólásáraÉrdekes az a szecsakhossz kérdés. Szerinted jobb ha nem túl apró a szalma, mások meg azt vallják, hogy alacsony tarló és jól szecskázott szalma.
Akkor melyik is a jobb?
Idén a köztes állapotot csináltam, viszonylag magasan vágott gabonatarló és jól szecskázva a szalma.
Tegnapi kép:
A forgó a fekete meg nagyon rögös, mivel a szomszéd cég ezen járt át a többi földjére, és nem csukta össze a carriert. El is tűnt a szalma a sok tárcsázástól.
Válasz szöcske76 #12002. hozzászólásáraMiért nix? Az eddigiekben a hozzáértők szerint ha sávosan vetik utánna évre ugyanabban a sávban a kukorica meghálálja.
Válasz Kémlelő #12001. hozzászólásáraCsak gyakorlati kérdéseket kell feltenni hogy kiváltsuk az utána olvasási kényszert, vagy hogy választ kapjunk a TMMG művelőktől.
Például: A Tillish Radish-ról mindenki tudja, hogy jó nitrát felvevő, és hogy utána nagy, jól járható gyökérjárat marad. De vajon van e közvetlen termésnövelő hatása? Ki tud válaszolni rá?
Válasz szöcske76 #11999. hozzászólásáraa topik erről is szólna, csak a kezdeti lépéseket egy két hangadó "szétbarmolta".
(Ott van a tmmg.hu oldal fóruma, amin Kis Zombi mindent leírt az ALKO készítésről).
Ezért maradtunk többször vezérszónok nélkül.
Hála az égnek jött helyette 2-3 gyakorló gazda, akik bátran megosztják hogy mik nem jöttek be.
Korábban leginkább Radocz írta meg hogy mik nem sikerültek.
Válasz VMisi #11998. hozzászólásáraIgen a fagy, és igaza volt!
Válasz .Richard. #11992. hozzászólásáraHát igazad lehet. A topik is inkább szól a gépekről, mint a technológiáról. Sokaknak fontosabb a mivel mint a mit, mikor, hogyan. Mostanában sok amcsi lapot olvasok. Ott már applikáció van a takaró növény választásra. Nálunk nem is nagyon kutatja senki, csak a zöldtrágyázásnál tartunk. Az a kevés gazda aki meg csinálja és küszködnek azok meg hideget-meleget kapnak, csak támogatást nem. Sokan csak agyalnak és küszködnek ahelyett hogy mernének kérdezni! A válaszokban lehet igazság is,de azért olvasni is kell hozzá egy keveset. Nézd vissza a topikot. Hány kérdő mondat van benne? Kevés. A tudatlanságunkat okosságokkal leplezzük, de tapasztalat sajnos nuku. A gyerek is kérdésekkel tanul.
Válasz JD Lipi #11989. hozzászólásáraA csapadék. Esetleg csapadék+fagy.
Válasz Kémlelő #11995. hozzászólásáraNem. Harmadikra elárulom!
Válasz hargitai sandor #11994. hozzászólásáraKezdetben a szántás mélységéig lazíts meg mindent.
Tavaly ott volt a Vaderstadt-tól egy előadó. Most nem regisztráltam, mert inkább megnézem Radocz bemutató területét. a 33-s fő út mellett. Ha az sokáig tart jobb lesz nekem, mint a Magro.
Az a vető, amit feltettél? Ezzel hogy tudsz napraforgót vagy kukoricát vetni?
Válasz JD Lipi #11993. hozzászólásárakét menyecske?
Válasz Kémlelő #11974. hozzászólásáraKedves kémlelő, már regisztráltam Debrecenbe a Magro előadásra, 01.17-re.
Az első lépés az volt, hogy hazajöttem segíteni a szüleimnek 2012-ben, akkor még hagyományosan dolgoztunk. Azt láttam ősszel, hogy hatalmas rögök jöttek elő a földből, és nem volt 1xű magágyat csinálni a búzának.
Ennek ellenére édesapám a forgatásos művelést választotta. Kb 1 éve visszavonult, és azóta kezdtem pl. télen kísérletezni a különböző természetes termésnövelő anyagok beszerzése után azok keverésével.
A talajművelésben is idén volt nagy váltás a grúber beszerzése, a szántás elhagyása, lazító-grúber használata. A direkt vetőgép épp most került megvételre.
Válasz Büresz #11990. hozzászólásáraJó ez is de nem ez!
Válasz .Richard. #11991. hozzászólásáraEzt csak azért írtam,mert senki nem vàllalja a felelősséget iràsban erre a Verzióra. Csak talàlgatàs megy az iròasztal mögül,hogy ha nem szànt,màst csinál. De ez nem így működik,mindenki tudja. Mutattam a kukoricatarlò gruberezès eredmènyét, egy kollègànak,mire ő,ez olyan mint a szàntàs. Ja szerinte.
.
Válasz szöcske76 #11988. hozzászólásáraMit gondolsz, ha lenne rà megfelelő szakirodalom az èppen szòbanforgò területről, mi alapjàn ìrna valaki is ilyen növény után ilyent vessèl ilyen növèny elè? 10 -20kiló magból meglesz a növènyed, ami neked èpiti a talajt,vetèst old meg..! De ez kinek haszon rajtad kìvül? Szerintem A talajművelès vàltàs sem egyszerű megoldani,meg dràgàbb mulatság, ha nem ahhoz a kötöttsègű földhöz van a gèped. Takarőnövènyt sem lehet bàrmely gèppel megjàrni. Egy elbaszott vizes tavaszon a tàrcsa sekélyen is katasztrófa, Gruber meg szàrit,ha nem lesz eső. Szàntàst csak lehúzod azt később kombi azt vetèst.
Válasz JD Lipi #11989. hozzászólásáraNyélen kapa, nyél végén szép menyecske!!!
Helló. Annó iskolában szaktanár féltette a kérdést órán.
Mi a legjobb talajelmunkáló?
BÚÉK MINDENKINEK!
Válasz später77 #11978. hozzászólásáraNem akarom a szántásosokat riogatni, mert mint írtad ki tudja mi lesz a vége. Az biztos hogy a CO csökkentés miatt a termelőket is rákényszerítik a technológia váltásra. Ez egyrészt talajművelés váltás, másrészt pedig a takarónövény használat. A talajművelés váltást viszonylag könnyebb megvalósítani, de a takarónövények használatáról nincs magyar kutatás. Eddig csak monokultúrás takarónövény vetést csinálnak sokan az AKG miatt. Ez csak plusz költség szerintem kevés tényleges eredménnyel. Az új előírásoknak a gazdasági növényekkel egyidejű takarónövények vetéssel lehet költséghatékonyan megfelelni, de ebben itthon középkor van.
Válasz Kémlelő #11974. hozzászólásáraA Debreceni meghívás egyelőre csak azoknak szól akik már tavaly ott voltak.
Még egyszer BÚÉK! 
És természetesen annak aki legalább 5 perc "kiselőadást" bevállal az eddigi tapasztalatairól.
Ha sikerül beszélni a NAK Megyei Elnökével és támogatásáról biztosít, akkor meg lesz hirdetve a NAK által a tagok részére emailben is.
Egyelőre "álmodik a nyomor" van.
Az új Kamarai Elnököt nem ismerem annyira, hogy felelősen meg tudjam ígérni. Az Igazgató Asszonnyal már beszéltem róla, de nem Ő fogja eldönteni.
2017 decemberében már futottam egy kört a Kamaránál, de maradtunk a Debreceni Egyetem mellett.
Most a záróra és a vacsora miatt más helyszínt keresünk.
Ez nem csak Kémlelő írására szólt, hanem minden érdeklődő számára.
Elteszem magam jövőre, mert még van 30 db email amit el kell küldenem.
Válasz Becő #11985. hozzászólásáraBuék!!! Tetszik a dátum....
Válasz Agrárteenager #11983. hozzászólására"Ne tanulj, nem felejtesz!" " A gondolkodás az élet megrontója"
Ez hajt engem! A sok hülye meg csak okoskodjon!
BUÉK! Találkozunk április 1-én!
Válasz Mf-es? #11966. hozzászólásáraHa neked többet nyom a latba egy akárki érdeklődő(és ezt most nem rossz értelemben írom, csak IDEGEN) véleménye akiről semmit nem tudsz kiféle miféle keféle, akkor hajrá...
Válasz Becő #11982. hozzászólásáraAki lusta az nagyon kreatív.....
Igen van mit tanulnom még...
Válasz Agrárteenager #11981. hozzászólásáraOh, bocsáss meg, nem látok a szavak mögé.
"Mindennek te vagy az oka". Aki lusta paraszt az nem lehet profi tanító!
Csak a szektatagok innák szavaid a szeánszon!
Válasz Becő #11980. hozzászólásáraOh... Hát nem olvasol figyelmesen...
Tehát nyugodtan kisérletezzünk, kockáztassunk tovább és amikor megvan a tuti technológia vezesd itt le részletesen.... Persze te leszel a hibás, ha nem sikerül....
Válasz Agrárteenager #11977. hozzászólásáraÉn nem olvastam azt a szót,hogy profi. Hol találom?
Válasz RkTomi #11976. hozzászólásáraHány ember van a mezőgazdaságban aki tanult is valamit belőle? KSH szerint 12%tanult valamilyen szinten mezőgazdaságot. Elvileg a legfontosabb emberi tényezőkkel dolgozunk (vízbázis, talaj, légkör, kemikáliák). Aki tanulta, az is a szántásos művelésről hallott, az volt-van kutatva. Tehát a tmmg nem nagyon, főleg itthon. Szerintem inkább az kell, hogy összedolgozzunk, és mindkét félnek megfelelő kutatásokat végezzünk. Mi nem értünk a kísérlet beállításhoz, értékeléshez, ők meg nem szereztek gyakorlati rutint. Ezért is jó a Bíológiai Talajerőgazdálkodási szak a kertészeti egyetemen. Végre elkeződik az egymásra találás.
Eddig én akiket kértem, hogy segítsenek, elutasítottak, mert nem hisznek ebben, nem kapnak érte pénzt, stb. Most talán el tudunk indítani pár dolgot, hogy lássuk, megértsük a folyamatokat.
Válasz szöcske76 #11959. hozzászólásáraEbben a topikban vannak páran, akik nem a támogatási pénzért takarónövényeznek, alakítanak ki méhlegelőt, bánnak okosan a vízzel, stb., és ezt a gyakorlatot már jóval a zöldítés bevezetése előtt is alkalmazták.
Jelenleg a KAP közvetlen kifizetéseinek a 30%-a (12 milliárd euró) megy zöldítésre, miközben az összes uniós mezőgazdasági termelő 71%-ának egyáltalán nem kellett megváltoztatnia a gyakorlatát a zöldítés követelményeinek teljesítése érdekében. 5% az összes olyan mezőgazdasági terület, ahol bármiféle változás is történt a zöldítés miatt (Lengyelország már 2014-ben 30%-kal meghaladta a 2016-os követelményeket). TEEB-projekt ide vagy oda, a takarónövényzet gyakorlata a hatásvizsgálat után el sem jutott a jogalkotási javaslatig.
A HMKÁ-val és JFGK-val való anomáliák miatt eredetileg is össze kellett volna vonni a zöldítést az alaptámogatással. Így csak jövedelemkiegészítő támogatásként tekintenek rá, a környezetvédelmi teljesítmény nem változott a kifizetések arányában.
A számok érdekesek a cikkben, de a végleges verzióig még ezerféleképpen változhatnak ezek.
Lehet, hogy ezért nem haraptak rá a cikkre ebben a topikban, dobd be a szántásosba.
Válasz RkTomi #11976. hozzászólásáraMegtiszteltetés nekem, hogy proffnak nevezel...
A kedves talajművelési szakértő professzor asszonyok és urak, hány hektáron gazdálkodnak? Vagy a régi nóta, hogy tanítja, vagy csinálja?
Mikor és mi leszz Debrecenben
Válasz hargitai sandor #11951. hozzászólásáraMelyik évben volt az első lépés?
köszi az új weboldalt.
Jössz Debrecenbe?