Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak637 FtBenzin árak617 FtEUR413.74 FtUSD403.71 FtCHF441.89 FtGBP499.25 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz dokotibooks #10673. hozzászólásáraNem tudom miért kell minden egyes témát teleszórnod a hülyeségeidel, föleg angolul, amikor az iteniek 90 % nem érti, és 99% el se olvasa amit ide irkálsz.
Válasz Berente Antal #10669. hozzászólására Sarah családja 1980 óta vet direktbe.
Amikor meglátták az Aurensaannal a képeken, hogy miféle koromfekete mezőségi talajokon megy a szántás a magyaroknál, csak annyit tudtak kérdezni, hogy "De Miért???"
Ha 500 évig notilleznek sem lesz olyan talajuk a hegyen, mint amit itt szakmányban pusztítanak minden évben a "szakemberek".
Jó volt a kitekintés, mennyire sanyarú földeken is lehet eredményesen notillezni.
Válasz mtz1221 #10657. hozzászólására Még mindig itt tartasz?
Decemberben tartottam előadást a Vajdaság egy eldugott kis művelődési házában, a puszta közepén. Kijött a tévé is, telt ház volt, tavasszal még kellett ismételnem több alkalommal a falugazdász hálózat kérésére is.
Mostanra sorakoznak a direktvetett másodvetések a határban, az emberek pályázzák és veszik a direktvetőket, keresik a takarónövényeket, az újvidéki egyetem támogatja a nagy táblás kísérleteket, hatalmas lépésekkel megindult a váltás a kis és bagy gazdaságoknál is.
Itt meg mi megy helyette...
A mellékelt képen az egyik szarul sikerült, takarónövénybe direktvetett napraforgó táblám.
50 km-re Mfestől.
Ez egy megkésett, porba pakolt, szar vetés, sima Monosemmel.
Aki eljön a nyílt gazdasági napokra, az láthatja azt is, milyen a jó.
Válasz Mf-es? #10667. hozzászólásáraBocs, rosszul fogalmaztam. nem a grúber lett volna a lényeg, hanem a sekély művelés.(vagy az sem).
Amúgy azt látom, mindenki fél a nő-till-től. Franciaországban a mieinknél sokkal gyengébb, 20-25cm-es termőréteggel(alatta szikla) nyomják sikeresen 20-30 éve.
Válasz Berente Antal #10662. hozzászólásáraCsak grúberem van.Ezzel tudnék sekélyebben menni.
Tavasszal,20-25 cm.-nél mélyebre nem megyünk,nehogy túlságosan kiszáradjon.
Az idén tervbe volt direktbe vetni,de a belvíz,és a felgyomosodás miatt nem kísérleteztem.
Válasz Claastra. #10664. hozzászólására30 nál több az.Mivel tegnap jártam arra,a szomszéd kimérette a földjét.Néhol több méter hiányzik az egyik oldalt az enyémből.Én kiméretem a másik oldalát,és mindjárt jobb lesz az átlag.
Válasz Dave #10661. hozzászólásárahagyd rá hanta-palinta,30q repcére van oda más 50+-ost tud 50eftal többért,a lustaságát ecseteli,vesz egy 100e ft rozzant grúbert aztán talajmegújító
Válasz mtz1221 #10657. hozzászólásáraÉrdemes visszaolvasni a topik elejére. Mindenki kételkedett, persze azóta is sokan. Aztán néhányan kipróbáltuk. Nálam gyenge talajok vannak és az eső is keveset esik, de már látszódnak a jó eredmények, még ha szerények is. A magam részéről eszem ágában sincs visszatérni a régi technológiára...
Egyébként meg nem akarok győzködni senkit...
Válasz Mf-es? #10660. hozzászólásáraSzia, nem próbáltad még grúber nélkül? Évi 1db sekély hántással? Nálam agyagos kötött táblán megy, összesen egyszer volt benne takarónövény...
Válasz Sk Laci #10658. hozzászólásáraMindkettő nedves,belvizes volt.Az enyémbe,volt olyan rész,a grúbert ki kellett emelni.Vetőgépet,épp át tudtam rajta húzni.
Szántottat nedvesbe nem piszkálták.Délelőtt én vetettem,a szomszéd akkor tudta megkombizni.Délután vetett.
Válasz Mf-es? #10649. hozzászólásáraAhol írod, hogy a baloldali őszi szántásba került, nem volt véletlenül nedves állapotban a föld "piszkálva" /talajelőkészités, nedvesebbe sorközmüvelőzve/?
Vagy a szántot réteg alatt eketalp, amin nem tud áttőrni a kukorica?
A teedben ideális nedveségek melet voltak elvégezve a munkálatok. Látni a kukorica szinén.
Válasz Mf-es? #10655. hozzászólásáraAkkor így írd hogy mindenki értse.Meg még azt is írd hogy a te földjeiden működik is jól,de lehet 50 km-el távolabb már nem.
Válasz Mf-es? #10654. hozzászólásáraMf-es? Azert ez kicsit keves info. Ha nem titok leirhatnad hogyan csinalod.
Elso ugye, ha jol emlekszem, te hasznalsz takaronovenyeket, azok ele lazito vagy gruber es vetes (kalaszos utan)... Gondolom azt hagyod telre, majd tavasszal totalis kezeles es vetes elott egy gruber? Csak ugye meg kell varni az elso meleg napokat...
Gruber elott adsz egy kis mutragyat neki? Csak nitrogent, vagy komplexet? Utana kukorica vetes.
Jol irom? Sorkozbe kap nitrogent?
Válasz mtz1221 #10652. hozzászólására"őszi szántásost mutatni amiknek a forgóját vetés előtt 1 nappal gruberoztam"
Én nem a grúberrefogom,ezt félreérted.
Több éve nincs szántás.
Amit meghúztál grúberrel,az még szántásos talajművelésnek minősül.
Válasz csferri #10653. hozzászólásáraAttól van,csak sokan még nem ismerik be.
Van olyan is,hogy ki lett mérve a föld,és a szomszéd szántottja került az enyémhez.6 sor került így szántásba,és jóval kisebb mint a nem szántott.
Meg a szomszéd napraforgóját beelőzte a nem szántott.Pedig látványosan kisebb volt.
Válasz zola_79 #10651. hozzászólásáraJa, csak olyan elmosódott hogy azt sem látni mi van hátrébb,, de mindegy is mert az nem attól van hogy az egyik gruber a másik meg ősziszántás.
Válasz Mf-es? #10649. hozzászólásáraÉs ?? Melyik föld milyen állapotban van,mi volt az elővetemény,menyi műtrágyát kaptak stb stb.Én tudnák őszi szántásost mutatni amiknek a forgóját vetés előtt 1 nappal gruberoztam,és fele benne a kukorica.
Válasz .Feco. #10642. hozzászólásáraAmúgy érdekes,hogy kint így mjűvelnek ill. Nem művelnek földet és rekordokat termelnek, itthon ez nem így működik, még a grúberes földeken is gyengébb sokszor a végeredmény, de mindenképpen gyatra a korai fejlődése a kukoricának, mintha nem is úgy lennének nemesítve ezek itthon, hogy ezt tolerálják. Kíváncsi leszek majd a sávművelt pályákra, már jól beindúltak de volt idő mikor azt hittem vége, igaz volt benne hiba meg az idő sem fordult rá egyáltalán, ebből kifolyólag lesznek nagyon megsínylett táblarészek de amúgy most meg zöldebb mint a többi.
Azt látom ha tavasszal sávoznék jobb lenne a laza puha ágyba viszont ha nincsen eső akkor kockázatos lenne a kelés, így lehetne kiküszöbölni a kezdeti depressziót szerintem
Válasz Sz_Pisti #10646. hozzászólásáraTalán tokos őszibúzával kellene kezdenem az évelő gyomok miat, búzában a tarackbúzat elég szépen féken lehet tartani. Más éveken mehetne őszi repce, meg őszi árpa.
Lejeb nem írtam, hogy nagyon vadkáros hely let az utóbi időben a felszaporodot vadállomány miat. Kukorica napraforgó szóba se jöhet. A tavasz árpa megint kérdéses, mert tavaszal nehezen száradó kötöt földről van szó.
Válasz Sk Laci #10645. hozzászólásáraSzerintem indításnak őszi árpa kétszer, és utána tarlókezelés minden évben vagy árpa és búza.
Az árpa jó tápanyag hasznosító, jól gyomirtható, utána tudsz tarlót is kezelni.
- kukorica megszenvedi az üres földet,
- napraforgóban nem bírnál el a gyomokkal
- repce se lenne az igazi
Szia Netparaszt, jársz még az általad létrehozot Talajmegujítós Mezőgazdasági témakörbe?
Anak idején mutatad, hogy gyomnövényekel teli parcelába mulcsozás után veteted a búzát.
Nem volt gond a kelésnél szóbajöhető pentozán hatásal? Gyomirtásal nem volt gond, a nagy gyomnyomás miatt?
Azért kérdem, mert őszel alighanem nekem fog keleni 5 vagy több éve, nem gondozozt területet újra "gatyába" szedni. Nyakig gyomos ott minden, lasan a szarvas is elveszik a gyomban. Szántás kilőve a parcelák alaktalan /hasak, körök, erdőszélek/ formája véget, és az ekét amúgy se kedvelem. Szó szerinti "kizsigerelt" földről van szó, ahol anak idején a használója karbamidon kívül más mütrágyát nem ismert évtizedeken keresztül. A támogatot ugaroltatás óta nem sok munkálatot élt meg a terület.
Itt szó szernt lehetne indítani a "Talajmegujító mezőgazdaságot".
Minden tanács jól jön, hogy minél eléb újra termőre fordítsam a területet, de nem eszeveszet invesztíciók árán.
Sziasztok egyre jobban érdekel ez a fajta mezőgazdaság :) viszont lenne egy kérdésem Mtz méretben foglalkozunk földel, van sok szerves trágyánk szántás nélkül hogy lehet a legjobban beforgatni a talajba? Tárcsa? Gruber?:) minden infot köszönök egyenlőre csak kacérkodok a gondolattal :)
Válasz ND #10641. hozzászólásáravolt egy késői fagy, az elején a leírásban írja is. viszont északi rész, június 25-ét írja hogy akkor volt fagy, azért június 25-én a legtöbb helyen már nem 5 leveles a kukorica (meg a fagyás is igencsak ritka)...
Válasz mtz1221 #10637. hozzászólásáraLehet benne valami... Akkor annyit mondok, a kisgazdának drága...(mint minden új gép)...
Ha mondjuk 2 kellene belőle egy gépre, vállalnám is... De gabona vetőhöz vagy 12-16db...
Válasz csoppika #10634. hozzászólásáraHa egy márkásabb ekeszárhoz hasonlítod akkor nem is olyan drága az.De ha megnéznéd hogy hogyan készül 1-esével minden darabja,a szomszéd városba viszi hőkezeltetni stb ,pont mint egy magamutogató ember kovácsoltvas kerítése. Elhiheted hogy nem sok marad neki belőle a végén.
Válasz Gege #10630. hozzászólásáraSzia Gege! A kérdésem az, hogy külön lehet-e venni tőletek RAD csoroszlyát, amit appikálhatnék egy öreg Gaspardo kukoricavetőgépre? ha igen, kérlek, írj részleteket (privátba).
Válasz Mokári Ádám #10621. hozzászólásáraEz egy félretett projekt volt. Ami most került elő, mert közben elkelt a videón látható....
Na meg evvel lehet kukoricát, naprát... stb.
Válasz Sk Laci #10625. hozzászólásáraIgen próbáltam! Úgy képzeld el hogy az mtzm. 4200kg s van rajta egy nagy turbó ( régen a kocka bmwn volt) hogy hány lovas nem tudom.
De a 16 darab csoroszlyát észreveszi. Vagyis elég neki kötöttön.
Válasz .Norbert #10611. hozzászólásáraPneumatikus tolóhengeresről tudok csak nyilatkozni, de ennek nagy előnye, hogy változó magméretet (tak. növény keverék) is gond nélkül ki tud vetni, mivel nincs alul a nyelv, ami aprómaghoz beállítva nem engedi bemenni a bütykös kerék alá a nagyobb magokat. Hacsak nem kell annyira szűkre levenni, hogy nem fér bele pl. egy lóbab. Remélem érthetően írtam le! Ehhez nagy segítség, ha van egy közbeiktatott változtatható áttétel, mert ha lassítva van, akkor nagyobb nyílással lehet vetni ugyanazt a magmennyiséget. Az accord rendszernél ez tök jól működik, persze ott csak egy nagy celláskerék van, nem több kicsi.
Sziasztok! Takarónövény keverék (Tas) elé mélylazítózott (50cm) földön a gazdabot csak 35 néhol 40cm-re megy le. Ez elég lehet? Első év takarónövényezés lesz, eddig kötött szántott földön.
Válasz Gege #10619. hozzászólásáraGege, ami már van gabonavetőgéped, próbáltál már vele vetni "igazán" kötöt talajon? /fekete réti öntéstalaj/
Egy 3 m-es kivitel menyi lovat igényelne szerinted?
15323 hozzászólás
Válasz dokotibooks #10673. hozzászólásáraNem tudom miért kell minden egyes témát teleszórnod a hülyeségeidel, föleg angolul, amikor az iteniek 90 % nem érti, és 99% el se olvasa amit ide irkálsz.
Válasz Berente Antal #10669. hozzászólására Sarah családja 1980 óta vet direktbe.
Amikor meglátták az Aurensaannal a képeken, hogy miféle koromfekete mezőségi talajokon megy a szántás a magyaroknál, csak annyit tudtak kérdezni, hogy "De Miért???"
Ha 500 évig notilleznek sem lesz olyan talajuk a hegyen, mint amit itt szakmányban pusztítanak minden évben a "szakemberek".
Jó volt a kitekintés, mennyire sanyarú földeken is lehet eredményesen notillezni.
Válasz Hús Futár #10668. hozzászólásáraKereshetsz engem is.
Válasz mtz1221 #10657. hozzászólására Még mindig itt tartasz?
Decemberben tartottam előadást a Vajdaság egy eldugott kis művelődési házában, a puszta közepén. Kijött a tévé is, telt ház volt, tavasszal még kellett ismételnem több alkalommal a falugazdász hálózat kérésére is.
Mostanra sorakoznak a direktvetett másodvetések a határban, az emberek pályázzák és veszik a direktvetőket, keresik a takarónövényeket, az újvidéki egyetem támogatja a nagy táblás kísérleteket, hatalmas lépésekkel megindult a váltás a kis és bagy gazdaságoknál is.
Itt meg mi megy helyette...
A mellékelt képen az egyik szarul sikerült, takarónövénybe direktvetett napraforgó táblám.
50 km-re Mfestől.
Ez egy megkésett, porba pakolt, szar vetés, sima Monosemmel.
Aki eljön a nyílt gazdasági napokra, az láthatja azt is, milyen a jó.
Válasz Mf-es? #10667. hozzászólásáraBocs, rosszul fogalmaztam. nem a grúber lett volna a lényeg, hanem a sekély művelés.(vagy az sem).
Amúgy azt látom, mindenki fél a nő-till-től. Franciaországban a mieinknél sokkal gyengébb, 20-25cm-es termőréteggel(alatta szikla) nyomják sikeresen 20-30 éve.
Netparaszt vagy Gege melyikőtöket keressem Rad vetőgéppel kapcsolatban szeretnék demó gépet kérni .
Válasz Berente Antal #10662. hozzászólásáraCsak grúberem van.Ezzel tudnék sekélyebben menni.
Tavasszal,20-25 cm.-nél mélyebre nem megyünk,nehogy túlságosan kiszáradjon.
Az idén tervbe volt direktbe vetni,de a belvíz,és a felgyomosodás miatt nem kísérleteztem.
Válasz Dave #10661. hozzászólásáraFalu átlagát,aszályba is tudja.
Válasz Claastra. #10664. hozzászólására30 nál több az.Mivel tegnap jártam arra,a szomszéd kimérette a földjét.Néhol több méter hiányzik az egyik oldalt az enyémből.Én kiméretem a másik oldalát,és mindjárt jobb lesz az átlag.
Válasz Dave #10661. hozzászólásárahagyd rá hanta-palinta,30q repcére van oda más 50+-ost tud 50eftal többért,a lustaságát ecseteli,vesz egy 100e ft rozzant grúbert aztán talajmegújító
Válasz mtz1221 #10657. hozzászólásáraÉrdemes visszaolvasni a topik elejére. Mindenki kételkedett, persze azóta is sokan. Aztán néhányan kipróbáltuk. Nálam gyenge talajok vannak és az eső is keveset esik, de már látszódnak a jó eredmények, még ha szerények is. A magam részéről eszem ágában sincs visszatérni a régi technológiára...
Egyébként meg nem akarok győzködni senkit...
Válasz Mf-es? #10660. hozzászólásáraSzia, nem próbáltad még grúber nélkül? Évi 1db sekély hántással? Nálam agyagos kötött táblán megy, összesen egyszer volt benne takarónövény...
Válasz Mf-es? #10660. hozzászólásáraA tavaszi mély művelés csak nálad működik, ha van csapadék, ha nem akkor nálad sem...
Válasz mtz1221 #10657. hozzászólására50 km.-re nem működik?Még 5000 km.-re is működik.
Válasz Sk Laci #10658. hozzászólásáraMindkettő nedves,belvizes volt.Az enyémbe,volt olyan rész,a grúbert ki kellett emelni.Vetőgépet,épp át tudtam rajta húzni.
Szántottat nedvesbe nem piszkálták.Délelőtt én vetettem,a szomszéd akkor tudta megkombizni.Délután vetett.
Válasz Mf-es? #10649. hozzászólásáraAhol írod, hogy a baloldali őszi szántásba került, nem volt véletlenül nedves állapotban a föld "piszkálva" /talajelőkészités, nedvesebbe sorközmüvelőzve/?
Vagy a szántot réteg alatt eketalp, amin nem tud áttőrni a kukorica?
A teedben ideális nedveségek melet voltak elvégezve a munkálatok. Látni a kukorica szinén.
Válasz Mf-es? #10655. hozzászólásáraAkkor így írd hogy mindenki értse.Meg még azt is írd hogy a te földjeiden működik is jól,de lehet 50 km-el távolabb már nem.
Válasz Mf-es? #10654. hozzászólásáraMf-es? Azert ez kicsit keves info. Ha nem titok leirhatnad hogyan csinalod.
Elso ugye, ha jol emlekszem, te hasznalsz takaronovenyeket, azok ele lazito vagy gruber es vetes (kalaszos utan)... Gondolom azt hagyod telre, majd tavasszal totalis kezeles es vetes elott egy gruber? Csak ugye meg kell varni az elso meleg napokat...
Gruber elott adsz egy kis mutragyat neki? Csak nitrogent, vagy komplexet? Utana kukorica vetes.
Jol irom? Sorkozbe kap nitrogent?
Válasz mtz1221 #10652. hozzászólására"őszi szántásost mutatni amiknek a forgóját vetés előtt 1 nappal gruberoztam"
Én nem a grúberrefogom,ezt félreérted.
Több éve nincs szántás.
Amit meghúztál grúberrel,az még szántásos talajművelésnek minősül.
Válasz csferri #10653. hozzászólásáraAttól van,csak sokan még nem ismerik be.
Van olyan is,hogy ki lett mérve a föld,és a szomszéd szántottja került az enyémhez.6 sor került így szántásba,és jóval kisebb mint a nem szántott.
Meg a szomszéd napraforgóját beelőzte a nem szántott.Pedig látványosan kisebb volt.
Válasz zola_79 #10651. hozzászólásáraJa, csak olyan elmosódott hogy azt sem látni mi van hátrébb,, de mindegy is mert az nem attól van hogy az egyik gruber a másik meg ősziszántás.
Válasz Mf-es? #10649. hozzászólásáraÉs ?? Melyik föld milyen állapotban van,mi volt az elővetemény,menyi műtrágyát kaptak stb stb.Én tudnák őszi szántásost mutatni amiknek a forgóját vetés előtt 1 nappal gruberoztam,és fele benne a kukorica.
Válasz csferri #10650. hozzászólásáraszerintem a kukoricára gondol a háttérben
Válasz Mf-es? #10649. hozzászólásáraMit kellene itt látni, egy átlóba fotózott tarlón
Bal oldali őszi szántásba,jobb oldali vetés előtt egy sor grúberbe.Egy napon vetve.
Válasz .Feco. #10642. hozzászólásáraAmúgy érdekes,hogy kint így mjűvelnek ill. Nem művelnek földet és rekordokat termelnek, itthon ez nem így működik, még a grúberes földeken is gyengébb sokszor a végeredmény, de mindenképpen gyatra a korai fejlődése a kukoricának, mintha nem is úgy lennének nemesítve ezek itthon, hogy ezt tolerálják. Kíváncsi leszek majd a sávművelt pályákra, már jól beindúltak de volt idő mikor azt hittem vége, igaz volt benne hiba meg az idő sem fordult rá egyáltalán, ebből kifolyólag lesznek nagyon megsínylett táblarészek de amúgy most meg zöldebb mint a többi.
Azt látom ha tavasszal sávoznék jobb lenne a laza puha ágyba viszont ha nincsen eső akkor kockázatos lenne a kelés, így lehetne kiküszöbölni a kezdeti depressziót szerintem
Válasz Sz_Pisti #10646. hozzászólásáraTalán tokos őszibúzával kellene kezdenem az évelő gyomok miat, búzában a tarackbúzat elég szépen féken lehet tartani. Más éveken mehetne őszi repce, meg őszi árpa.
Lejeb nem írtam, hogy nagyon vadkáros hely let az utóbi időben a felszaporodot vadállomány miat. Kukorica napraforgó szóba se jöhet. A tavasz árpa megint kérdéses, mert tavaszal nehezen száradó kötöt földről van szó.
Válasz Sk Laci #10645. hozzászólásáraSzerintem indításnak őszi árpa kétszer, és utána tarlókezelés minden évben vagy árpa és búza.
Az árpa jó tápanyag hasznosító, jól gyomirtható, utána tudsz tarlót is kezelni.
- kukorica megszenvedi az üres földet,
- napraforgóban nem bírnál el a gyomokkal
- repce se lenne az igazi
Szia Netparaszt, jársz még az általad létrehozot Talajmegujítós Mezőgazdasági témakörbe?
Anak idején mutatad, hogy gyomnövényekel teli parcelába mulcsozás után veteted a búzát.
Nem volt gond a kelésnél szóbajöhető pentozán hatásal? Gyomirtásal nem volt gond, a nagy gyomnyomás miatt?
Azért kérdem, mert őszel alighanem nekem fog keleni 5 vagy több éve, nem gondozozt területet újra "gatyába" szedni. Nyakig gyomos ott minden, lasan a szarvas is elveszik a gyomban. Szántás kilőve a parcelák alaktalan /hasak, körök, erdőszélek/ formája véget, és az ekét amúgy se kedvelem. Szó szerinti "kizsigerelt" földről van szó, ahol anak idején a használója karbamidon kívül más mütrágyát nem ismert évtizedeken keresztül. A támogatot ugaroltatás óta nem sok munkálatot élt meg a terület.
Itt szó szernt lehetne indítani a "Talajmegujító mezőgazdaságot".
Minden tanács jól jön, hogy minél eléb újra termőre fordítsam a területet, de nem eszeveszet invesztíciók árán.
Válasz denkolevente #10643. hozzászólásáraSzomszédságomban levő TSZ-nek jelentős szarvasmarha telepe van. A kiszórt trágyát tárcsával dolgozák be a földbe.
Sziasztok egyre jobban érdekel ez a fajta mezőgazdaság :) viszont lenne egy kérdésem Mtz méretben foglalkozunk földel, van sok szerves trágyánk szántás nélkül hogy lehet a legjobban beforgatni a talajba? Tárcsa? Gruber?:) minden infot köszönök egyenlőre csak kacérkodok a gondolattal :)
Válasz ND #10641. hozzászólásáravolt egy késői fagy, az elején a leírásban írja is. viszont északi rész, június 25-ét írja hogy akkor volt fagy, azért június 25-én a legtöbb helyen már nem 5 leveles a kukorica (meg a fagyás is igencsak ritka)...
Válasz Gepi #10640. hozzászólásáraAz mi lehetett amikor majd mind elszáradt?
Vélemény?
Válasz csoppika #10638. hozzászólásáraVan külön is eladó. Akit érdekel, lát benne fantáziát az írjon! A többi meg ...
gegem42@gmail.com
Válasz mtz1221 #10637. hozzászólásáraLehet benne valami... Akkor annyit mondok, a kisgazdának drága...(mint minden új gép)...
Ha mondjuk 2 kellene belőle egy gépre, vállalnám is... De gabona vetőhöz vagy 12-16db...
Válasz csoppika #10634. hozzászólásáraHa egy márkásabb ekeszárhoz hasonlítod akkor nem is olyan drága az.De ha megnéznéd hogy hogyan készül 1-esével minden darabja,a szomszéd városba viszi hőkezeltetni stb ,pont mint egy magamutogató ember kovácsoltvas kerítése. Elhiheted hogy nem sok marad neki belőle a végén.
Válasz csoppika #10634. hozzászólásáraHát mert kell belőle még a szabadalmi díjat is leosztani...
Válasz csoppika #10634. hozzászólásáraMajd kiderül. Nekem a bálázó cuccokra jó árakat mondott anno. Minden relatív. :)
Válasz endypapa #10633. hozzászólásáraNem túl olcsó... De majd úgyis megírja...
Válasz fiatalember35 #10631. hozzászólásáraEngem is érdekelne!
Válasz fiatalember35 #10631. hozzászólásáraEz engem is érdekelne,ha lehet kérni, írj. Köszönöm.
Válasz Gege #10630. hozzászólásáraSzia Gege! A kérdésem az, hogy külön lehet-e venni tőletek RAD csoroszlyát, amit appikálhatnék egy öreg Gaspardo kukoricavetőgépre? ha igen, kérlek, írj részleteket (privátba).
https://youtu.be/CxuBOvjPaOs
Kelés
Válasz Mokári Ádám #10621. hozzászólásáraEz egy félretett projekt volt. Ami most került elő, mert közben elkelt a videón látható....
Na meg evvel lehet kukoricát, naprát... stb.
Válasz Sk Laci #10625. hozzászólásáraIgen próbáltam! Úgy képzeld el hogy az mtzm. 4200kg s van rajta egy nagy turbó ( régen a kocka bmwn volt) hogy hány lovas nem tudom.
De a 16 darab csoroszlyát észreveszi. Vagyis elég neki kötöttön.
Válasz .Norbert #10611. hozzászólásáraPneumatikus tolóhengeresről tudok csak nyilatkozni, de ennek nagy előnye, hogy változó magméretet (tak. növény keverék) is gond nélkül ki tud vetni, mivel nincs alul a nyelv, ami aprómaghoz beállítva nem engedi bemenni a bütykös kerék alá a nagyobb magokat. Hacsak nem kell annyira szűkre levenni, hogy nem fér bele pl. egy lóbab. Remélem érthetően írtam le! Ehhez nagy segítség, ha van egy közbeiktatott változtatható áttétel, mert ha lassítva van, akkor nagyobb nyílással lehet vetni ugyanazt a magmennyiséget. Az accord rendszernél ez tök jól működik, persze ott csak egy nagy celláskerék van, nem több kicsi.
Sziasztok! Takarónövény keverék (Tas) elé mélylazítózott (50cm) földön a gazdabot csak 35 néhol 40cm-re megy le. Ez elég lehet? Első év takarónövényezés lesz, eddig kötött szántott földön.
Válasz Gege #10619. hozzászólásáraGege, ami már van gabonavetőgéped, próbáltál már vele vetni "igazán" kötöt talajon? /fekete réti öntéstalaj/
Egy 3 m-es kivitel menyi lovat igényelne szerinted?
Egyik egy új gép, a másik változat meg egy régi vetőgép átalakítása RAD -ra.
Én így látom.